AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 123/11) VÉLEMÉNYE

javaslatáról európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozó fogási dokumentációs program létrehozásáról és a 640/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ^* 

(COM(2020) 670 final - 2020/0302 (COD))

Önálló előadó: Florian MARIN

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB fontosnak és helyénvalónak tartja az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ajánlásainak átvételét, hiszen az EU 1986 óta az ICCAT szerződő fele, és biztosítania kell, hogy az uniós jogszabályok megfeleljenek az ICCAT által elfogadott valamennyi intézkedésnek.

1.2. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok továbbra is kezeljék prioritásként azt, hogy megkönnyítsék és garantálják a halászok és az ellátási láncok szereplői számára a hozzáférést az eBCD-rendszer (elektronikus kékúszójútonhal-fogási dokumentációs rendszer) használatához szükséges információforrásokhoz és technikai segítségnyújtáshoz.

1.3. A [18-13.] számú ICCAT-ajánlás szintjén meghatározott határidőknek szem előtt kell tartaniuk a Covid19-vi-lágjárvány hatását és aktuális helyzetét, ideértve az esetleges késedelmeket az ICCAT által előírt jelentéstételi követelmények teljesítése terén.

1.4. Az EGSZB szerint minden szükséges erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelést, a helytállóságot és a szinergiákat a BCD-k és az eBCD-k között, illetve garantálják a hatékony nyomonkövethetőségi, hitelesítési és ellenőrzési folyamatot.

1.5. Az EGSZB úgy véli, hogy a 4. cikk egy részét a [18-13.] számú ajánlás II. részének (BCD-k hitelesítése) 11. pontjából vették át, így a hitelesítési folyamatot minden egyes tonna kifogott, kirakodott, ketrecbe helyezett, lehalászott, átrakott, belső kereskedelem tárgyát képező vagy exportált tonhalra vonatkozóan minden egyes alkalommal el kell végezni, amikor a kékúszójú tonhalat kifogják, kirakodják, ketrecbe helyezik, lehalásszák, átrakják, belső kereskedelmi forgalomba bocsátják vagy exportálják.

1.6. Az EGSZB azt ajánlja, hogy terjesszék ki a [18-13.] számú ICCAT-ajánlás II. részének (BCD-k hitelesítése) 12. pontján alapuló javaslatot, amely azokat az eseteket szabályozza, amikor a BCD formátumának adott szakaszában nincs elég hely a kékúszójú tonhal kifogástól értékesítésig történő teljes nyomon követésére. Ilyenkor melléklet csatolható az eredeti BCD-hez az eredeti BCD formátumát és számozását követve.

1.7. Az EGSZB javasolja, hogy a 2. cikk (5) bekezdésének b) pontját egészítsék ki a „csapdával” szóval, amint az a bekezdés a) pontjában is szerepel. Így a pont szövege a következő lenne: „az egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós fogóhajó által, illetve csapdával fogott, az Unió területén lévő gazdaságban ketrecben tartott, tenyésztett kékúszójú tonhalnak valamely tagállam területén, illetve két vagy több tagállam között folytatott kereskedelme”.

1.8. Az EGSZB javasolja a 3. cikk (2) bekezdésének kiegészítését a „tétel” szóval. A bekezdés szövege így az alábbi lenne: „A halászhajók által vagy csapdával fogott, a halászhajókból vagy csapdákból a kikötőkben áthelyezett, kirakodott vagy átrakott, illetve a halgazdaságok által ketrecbe helyezett vagy lehalászott minden egyes kékúszójútonhal-tételre vonatkozóan BCD-t kell kitölteni.”

1.9. Az Európai Bizottságnak mérlegelnie kellene az 5. cikk (3) bekezdése b) pontjának végrehajtásával járó következményeket. Annak ellenére ugyanis, hogy az ICCAT egyik ajánlásáról van szó, ez arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy módosítsák logisztikájukat - szét kell szedniük a raklapokat és minden egyes csomagot újra kell azonosítaniuk.

1.10. Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság és a tagállamok fontolóra vennék, hogy az érték maximalizálása és a pazarlás elkerülése érdekében a halrészek a ketrecbe helyezés hitelesítése nélkül is regisztrálhatóak és hitelesíthetőek legyenek. Jelenleg abban az esetben, ha a tonhal a halgazdaságba érkezés után elpusztul, nem értékesíthető, mert a ketrecbe helyezést még nem hitelesítették. A ketrecbe helyezés egy sztereoszkopikus kamerákkal végzett értékeléstől függ, amely körülbelül két hónapot vesz igénybe. Ezeket a példányokat tehát le kell fagyasztani vagy meg kell semmisíteni. Mindez ellentétes az Európai Bizottság élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-pazarlással kapcsolatos kezdeményezéseivel.

2. Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

2.1. A vizsgált javaslat ^*  célja, hogy az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény (ICCAT) - amelynek az Európai Unió (EU) 1986 óta szerződő fele - által elfogadott új, a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási dokumentációs intézkedéseket átültesse az uniós jogba.

2.2. Az ICCAT-egyezmény keretet biztosít az Atlanti-óceánban és a szomszédos tengerekben élő tonhalak és tonhalszerű fajok védelmében és a velük folytatott gazdálkodásban megvalósuló regionális együttműködéshez, valamint az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó, a szerződő felekre kötelezővé váló ajánlások elfogadásához.

2.3. Az Európai Uniónak tehát biztosítania kell, hogy az uniós jogszabályok megfeleljenek az ICCAT által elfogadott valamennyi intézkedésnek. A vizsgált rendelet hatályon kívül helyezi a 2010. július 7-i, 640/2010/EU rendeletet azáltal, hogy új ICCAT-intézkedéseket ültet át a kékúszójútonhal-fogási dokumentációs (eBCD-) rendszer használatára vonatkozóan valamennyi kékúszójú tonhal eredetének azonosítása céljából, a papíralapú BCD-ket csak kivételes esetekben engedélyezve.

2.4. A javaslat lehetővé teszi, hogy az ICCAT-ajánlások jövőbeli módosításainak az uniós jogba való mielőbbi átültetése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló hatásköröket ruházzanak az Európai Bizottságra.

2.5. Az uniós jogszabályoknak annak érdekében kell végrehajtaniuk az ICCAT-ajánlásokat, hogy biztosítsák az uniós és a harmadik országbeli halászok közötti egyenlő elbánást és a szabályok mindenki által történő teljes körű elfogadását és betartását.

2.6. A javaslatban előirányzott intézkedések a kékúszójútonhal-fogási dokumentum és újrakiviteli bizonyítvány technikai specifikációira, azok tagállamok általi hitelesítésére, a fogás és az azt követő értékesítési műveletek eBCD-rendszerben történő nyilvántartására és hitelesítésére, a jelölési szabályokra, az információk tagállamok általi ellenőrzésére és az ICCAT felé történő éves jelentéstételre vonatkoznak.

2.7. A fogóhajó-parancsnokok, a csapdaüzemeltetők, a halgazdaság-üzemeltetők, az eladók és az exportőrök minden kifogott, kirakodott, ketrecbe helyezett, lehalászott, átrakott, belső kereskedelem tárgyát képező vagy exportált kékúszójútonhal-tételre vonatkozóan kötelesek BCD-t kitölteni. Valamennyi értékesítési műveletet rögzíteni és hitelesíteni kell az eBCD-rendszerben.

2.8. Valamennyi újrakivitelre kerülő kékúszójútonhal-tételt az érintett tagállam által hitelesített kékúszójútonhal-újra-kiviteli bizonyítványnak kell kísérnie. A kékúszójútonhal-újrakiviteli bizonyítványt az újrakivitelért felelős gazdasági szereplő tölti ki, és kéri annak hitelesítését.

3. Általános megjegyzések

3.1. Az EGSZB helyénvalónak és fontosnak tartja az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ajánlásainak uniós jogba történő átültetését, hiszen azok hasznos szerepet töltenek be a kékúszójútonhal-állo-mányok kezelésében. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megfeleljenek az ICCAT valamennyi feltételének és ajánlásának azzal, hogy azokat konkrét jogszabályokba ültetik át; ezeknek ugyanis tagállami szinten gazdasági és társadalmi hatásaik is vannak.

3.2. Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság, a tagállamok és a halászati ágazat arra irányuló erőfeszítéseit és áldozatvállalását, hogy az ICCAT szigorú szabályainak alkalmazásával helyreállítsák a kékúszójútonhal-állományt. Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományokkal való gazdálkodás sikertörténet, mivel az állományok történelmi csúcsponton vannak.

3.3. Az EGSZB általánosságban egyetért a javasolt rendelettel, mivel az az ICCAT egyik ajánlását ülteti át. Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy az elektronikus dokumentációs rendszer - amely 2017 januárja óta működik teljes mértékben - megléte és használata lehetővé tette a kékúszójú tonhal nyomonkövethetőségére vonatkozó adatok sokkal gyorsabb összegyűjtését és felhasználását. A digitális megoldásoknak a kékúszójútonhal-állományok fenntarthatóságának ellenőrzésére történő alkalmazása megkönnyíti és hatékonyabbá teszi az adatok értelmezését.

3.4. Az EGSZB azt ajánlja, hogy tartsák be az ICCAT által elfogadott és az Európai Unió által az uniós jogba átültetett szabályokat és ajánlásokat annak érdekében, hogy tisztességes és méltányos feltételeket biztosítsanak valamennyi halász számára.

3.5. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok könnyítsék meg és garantálják a halászok és az ellátási láncok szereplői számára a hozzáférést az eBCD-rendszer megfelelő, egyszerre helyes és hatékony használatához szükséges információforrásokhoz és technikai segítségnyújtáshoz

3.6. A [18-13.] számú ICCAT-ajánlás szintjén meghatározott határidőknek szem előtt kell tartaniuk a Covid19-vi-lágjárvány hatását, elismerve azt, hogy az ICCAT által előírt jelentéstételi követelmények teljesítése késedelmes lehet.

3.7. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a kékúszójú tonhalra vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi rendszer sikeres és a szabályoknak megfelelő dokumentálásának érdekében tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést ahhoz, hogy biztosítsák a megfelelést, a helytállóságot és a szinergiákat a BCD-k és az eBCD-k között, különösen a [18-13.] számú ajánlásban említett kivételeket és eltéréseket illetően.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Az EGSZB úgy véli, hogy a 4. cikk egy részét a [18-13.] számú ajánlás II. részének (BCD-k hitelesítése) 11. pontjából vették át, így a hitelesítési folyamatot minden egyes tonna kifogott, kirakodott, ketrecbe helyezett, lehalászott, átrakott, belső kereskedelem tárgyát képező vagy exportált tonhalra vonatkozóan minden egyes alkalommal el kell végezni, amikor a kékúszójú tonhalat kifogják, kirakodják, ketrecbe helyezik, lehalásszák, átrakják, belső kereskedelmi forgalomba bocsátják vagy exportálják.

4.2. Az EGSZB azt ajánlja, hogy terjesszék ki a [18-13.] számú ICCAT-ajánlás II. részének (BCD-k hitelesítése) 12. pontján alapuló javaslatot, amely azokat az eseteket szabályozza, amikor a BCD formátumának adott szakaszában nincs elég hely a kékúszójú tonhal kifogástól értékesítésig történő teljes nyomon követésére. Azokban a ritka esetekben, amikor ez szükségessé válhat, melléklet lenne csatolható az eredeti BCD-hez az eredeti BCD formátumát és számozását követve.

4.3. Az EGSZB javasolja, hogy a 2. cikk (5) bekezdésének b) pontját egészítsék ki a „csapdával” szóval, hogy a pont szövege a következő legyen: „az egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós fogóhajó által, illetve csapdával fogott, az Unió területén lévő gazdaságban ketrecben tartott, tenyésztett kékúszójú tonhalnak valamely tagállam területén, illetve két vagy több tagállam között folytatott kereskedelme”.

4.4. Az EGSZB javasolja a 3. cikk (2) bekezdésének kiegészítését a „tétel” szóval, hogy a szöveg az alábbi legyen: „A halászhajók által vagy csapdával fogott, a halászhajókból vagy csapdákból a kikötőkben áthelyezett, kirakodott vagy átrakott, illetve a halgazdaságok által ketrecbe helyezett vagy lehalászott minden egyes kékúszójútonhal-tételre vonatkozóan BCD-t kell kitölteni.”

4.5. Az Európai Bizottságnak mérlegelnie kellene az 5. cikk (3) bekezdése b) pontjának végrehajtásával járó következményeket. Annak ellenére ugyanis, hogy az ICCAT egyik ajánlásáról van szó, ez arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy módosítsák logisztikájukat - szét kell szedniük a raklapokat és minden egyes csomagot újra kell azonosítaniuk.

4.6. Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság és a tagállamok fontolóra vennék, hogy az érték maximalizálása és a pazarlás elkerülése érdekében a halrészek a ketrecbe helyezés hitelesítése nélkül is regisztrálhatóak és hitelesíthetőek legyenek. Jelenleg abban az esetben, ha a tonhal a halgazdaságba érkezés után elpusztul, nem értékesíthető, mert a ketrecbe helyezést még nem hitelesítették. A ketrecbe helyezés egy sztereoszkopikus kamerákkal végzett értékeléstől függ, amely körülbelül két hónapot vesz igénybe. Ezeket a példányokat tehát le kell fagyasztani vagy meg kell semmisíteni. Mindez ellentétes az Európai Bizottság élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-pazarlással kapcsolatos kezdeményezéseivel.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG