AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 155/03) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv ^* 

[COM(2020) 590 final]

Előadó: Pierre BOLLON

1. Következtetések és ajánlások

1.1 Az EGSZB üdvözli a „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv” című európai bizottsági közleményt. Erre az első, 2015-ös tervvel és a 2017-es félidős felülvizsgálattal - melyekről az EGSZB a Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére ^*  és A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata ^*  című véleményeiben írt - elért eredmények folytatásaként igen nagy szükség volt. Az EGSZB az utóbbi két évben is több véleményt közzétett olyan témákról, amelyek szorosan kapcsolódnak a tőkepiaci unióhoz, ideértve Az európai gazdaság rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tétele ^*  és az Új elképzelések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére ^*  című saját kezdeményezésű véleményét is.

1.2 A cselekvési terv eredeti céljai mit sem változtak: a tőke mozgósítása Európában, valamint annak a vállalatokhoz, az infrastruktúrához és a hosszú távú projektekhez történő irányítása, pozitív foglalkoztatási hatásokkal. E célok rendkívül fontosak ahhoz, hogy lehetővé váljon az EU-27, valamint vállalkozásai és polgárai számára, hogy határozott előrelépést tegyenek az Unió pénzügyi és gazdasági geostratégiai szuverenitásának megerősítése és az elengedhetetlen éghajlatvédelmi, társadalmi és digitális átállás irányába. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió csak akkor tudja elérni a kívánt célokat, ha a vállalatokra, a munkavállalókra és a fogyasztókra, valamint a gazdaság egészére gyakorolt súlyos negatív hatások elkerülése érdekében a pénzügyi stabilitást és a fogyasztóvédelmet továbbra is prioritásként kezelik.

1.3 A váratlan és heves Covid19-válság a cselekvési terv megerősítését és végrehajtásának felgyorsítását teszi szükségessé. Az európai vállalkozások - méretüktől függetlenül - arra kényszerültek, hogy növeljék eladósodottságukat, és az elkövetkező hónapokban és években saját tőkét vagy szavatolótőkét kell bevonniuk ahhoz, hogy be tudjanak ruházni a jövőbe, ugyanakkor munkahelyeket teremtsenek.

1.4 A 2020 decemberének végén létrejött, brexitről szóló megállapodás a másik fontos oka annak, hogy miért kell új lendületet adni a tőkepiaci uniónak. Az EU-27 pénzügyi központjainak tudniuk kell olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket eddig a londoni Cityn keresztül nyújtottak. Nagymértékben integrált, működőképes és tisztességes pénzügyi és tőkepiacokat kell kialakítani az EU-27-ben, és az EGSZB véleménye szerint egységesebb szabálykönyvre lesz szükség annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a joghézagok és a méretgazdaságtalansághoz vezető megszorítások.

1.5 Az EGSZB - az Európai Bizottság által javasolt 16 intézkedés mindegyikét elfogadva - hangsúlyozza a kezdeményezések (az eredmények mérésére szolgáló konkrét mérföldkövek meghatározása mellett történő) rangsorolásának és koordinálásának fontosságát, kiemeli azokat, amelyeket a legfontosabbnak tart, és célzott kiegészítő javaslatokat tesz.

1.6 Elismerve ugyan a közfinanszírozás jelentőségét, Európában egyértelműen jobban ki kell használni a más térségekhez képest nagy mennyiségű megtakarításokat. E cél elérésének általános előfeltétele, hogy javítsák az európaiak pénzügyi oktatását (7. intézkedés). Az EGSZB a tanítással és a tanulással kapcsolatos bevált nemzeti gyakorlatok és tapasztalatok meghatározását és népszerűsítését javasolja. Az EGSZB azt javasolja továbbá, hogy Európa-szerte vonjanak be minden érdekelt felet - köztük a munkavállalók és a fogyasztók képviselőit is - a pénzügyi oktatási intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába, növelve a szilárd befektetővédelmi szabályok hatékonyságát és csökkentve a pénzügyi szolgáltatók és a polgárok közötti információs aszimmetriát. Az EGSZB különösen azt javasolja, hogy a kulcskompetenciák keretrendszerének jövőbeli felülvizsgálata során a pénzügyi jártasságot is vegyék fel a keretrendszerbe.

1.7 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon megközelítésével, hogy az uniós stratégiai autonómia kulcsfontosságú ágazatok és kapacitások terén való növelése érdekében technikai intézkedésekre tegyen javaslatot: i. a kkv-kra vonatkozó jegyzési szabályok egyszerűsítése (2. intézkedés), ii. annak biztosítása, hogy a határokon átnyúlóan befektető részvényesek jobban gyakorolhassák jogaikat (12. intézkedés), iii. a határokon átnyúló elszámolási szolgáltatások javítása (13. intézkedés), iv. a részvényekre vonatkozó, kereskedés utáni összesítettadat-szolgáltatás létrehozása (14. intézkedés), valamint a megfelelően célzott InvestEU portál (15. intézkedés). Az első további pozitív intézkedés az lenne, ha az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy az európai beruházási alapok számára engedélyezni lehetne-e egy „.eu” ISIN-kód használatát, ezáltal javítva azok határokon átnyúló elérhetőségét.

1.8 Az EGSZB egyetért az Európai Számvevőszékkel, amely megjegyezte, hogy az új értékpapírosítási jogszabályok - bár pozitív előrelépést jelentenek - a gyakorlatban nem segítették a bankokat abban, hogy növeljék hitelezési kapacitásukat, különösen a kkv-kat illetően. Tehát van még mit javítani (6. intézkedés), feltéve hogy hathatós ellenőrzéseket végeznek a rendszerszintű kockázatok ismételt megjelenésének megakadályozása érdekében.

1.9 A lakossági befektetők esetében fontos figyelembe venni a szubszidiaritás elvét, mivel a sajátos megtakarítási szokások mélyen a nemzeti mintákban gyökereznek. Az EGSZB ezért azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a pénzügyi tanácsadás minőségének javítását (8. intézkedés) célzó, nagyon hasznos munkája keretében mérlegelje a különböző modellek nyújtotta előnyöket, szem előtt tartva, hogy a tanácsadás, valamint az összehasonlítható és megfelelő/érdemi információk rendelkezésre állása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a polgárokat befektetésre sarkallják.

1.10 Ami a nyugdíjakat illeti, a páneurópai egyéni nyugdíjterméken kívül - amely hasznos eszköz a határ menti ingázók számára, és sikeres lesz, ha könnyen végrehajtható 2. szintű jogszabályokat fogadnak el és ha a fogyasztók tisztában vannak az e néven értékesített termékek fő jellemzőivel - a felosztó-kirovó rendszereket kiegészítő tőkefedezeti rendszerekre vonatkozó további páneurópai egyenszabályok nem lennének előnyösek, mivel a nyugdíjazásra vonatkozó rendelkezések mélyen a nemzeti szociális jogszabályokban gyökereznek. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottságnak a bevált gyakorlatok gyűjtésére, megosztására és előmozdítására irányuló javaslatát (9. intézkedés).

1.11 Az energetikai átállás az éghajlatváltozás elleni küzdelem miatt - helyesen - kiemelt helyen szerepel az Európai Bizottság napirendjén. Az EGSZB azt javasolja, hogy vegyék fegyelembe a környezeti, társadalmi (erre határozottabb hangsúlyt helyezve) és irányítási szempontokat, ugyanakkor mozdítsák elő a gazdasági helyreállítást, a munkahelyek megőrzését és a munkahelyteremtést. A Európának a verseny szempontjából előnyt kell tudnia kovácsolni a zöld menetrendből és a szociális menetrendből. A második további intézkedés keretében fontos lenne biztosítani a befektetők számára, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok tekintetében megbízható adatokat szerezhessenek, ezáltal pedig csökkentsék a szorosan összefonódó, nem uniós kereskedőktől, indexszolgáltatóktól és hitelminősítő intézetektől való függőségüket.

1.12 Az EGSZB javasolja, hogy a tőkepiaci unió teljes mértékben vegye figyelembe a társadalmi hatású befektetések különféle formáit, különösen a „szociális gazdaság” területén, ezzel határozottan hozzájárulva a közérdekhez és a közjóhoz. Határozottan támogatni kell az európai szociális vállalkozási alapokat (ESZVA), akár az azokat létrehozó 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  felülvizsgálata útján is.

1.13 A már említett intézkedéseken felül az EGSZB két prioritás mellett foglal állást, amelyek - ha e cselekvési terv keretében elfogadják és a tagállamokban is alkalmazzák őket (üdvözlendő lenne egy nyomonkövetési program) - olyan társadalmi és környezeti szempontból felelős európai pénzügyi rendszer létrejöttét tennék lehetővé, amely hatékonyabban betölthetné a kereslet és kínálat közötti közvetítő szerepét, emellett pedig versenyképesebb és a sokkhatásokkal szemben ellenállóbb lenne.

1.14 Az első prioritás, hogy három intézkedés révén javítsák a tőkepiaci unió hatékonyságát: i. az európai egységes hozzáférési pont létrehozása, amely segítséget nyújt többek között a befektetőknek a kibocsátók közötti választásban (1. intézkedés); ii. olyan egységes szabálykönyv alkalmazása, amely szigorú felügyeleten, valamint a szabályozási arbitrázs és a joghézagok megelőzésén alapul, emellett pedig (mivel egyetlen pénzügyi központ sem válhat dominánssá) Európa-szerte lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy élvezzék a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket (16. intézkedés); iii. a forrásadó-kedvezménnyel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, egyúttal pedig a csalással szembeni eredményességük növelése (10. intézkedés).

1.15 A második prioritás annak elősegítése, hogy a hosszú távú megtakarításokat a hosszú távú befektetések felé irányítsák. Az európai megtakarítások magas szintjéből - ami érték az EU-27 számára - nem húznak kellően hasznot sem a vállalkozások, sem a polgárok. Az EGSZB a sebesség fokozása érdekében három alapvető intézkedést támogat: i. az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA) felülvizsgálata azt hivatott megkönnyíteni, hogy az intézményi és lakossági megtakarításokat a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok tőzsdén jegyzett és nem jegyzett részvényeibe, valamint infrastrukturális projektekbe fektessék be (3. intézkedés); ii. a biztosítási prudenciális keret tervezett felülvizsgálata lehetőséget fog kínálni arra, hogy megerősítsék a biztosítók tőkepiaci szerepét azáltal, hogy jobban figyelembe veszik a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseik hosszú távú és stabil jellegét (4. intézkedés); iii. a munkavállalói részvénytulajdonosi rendszer fejlesztése a cselekvési terv nagyon várt harmadik kiegészítő eleme lenne, ahogy azt az Európai Parlament az Isabel Benjumea előadó által készített, 2020. októberi saját kezdeményezésű jelentésében egyértelműen meghatározta. A széles körben elterjedt munkavállalói részvénytulajdon, valamint a munkavállalói nyereségrészesedés tisztességes végrehajtás esetén ugyanis hozzájárulhat a társadalmi kohézióhoz és a gazdasági hatékonysághoz. A tőkepiaci unióról szóló új cselekvési terv a szociális menetrenddel összhangban lehetőséget kínálhat az ilyen programok ösztönzésére.

1.16 Az EGSZB végezetül azt javasolná, hogy a szakpolitikai eredmények tekintetében a tőkepiaci unió kiépítéséhez kapcsolódó minden új szabályozást a szükséges „hagyományos” vizsgálatok („hasznos-e az egységes piac kiépítése szempontjából” és „védi-e az európai fogyasztók érdekeit”) mellett további négy vizsgálatnak vessenek alá:

- „kedvező hatásokkal jár-e az európai pénzügyi vállalatok globális versenyképességére, erősítve az EU stratégiai geopolitikai autonómiáját”,

- „megőrzi-e a pénzügyi piac stabilitását”,

- „kedvezően hat-e az európai vállalatok, különösen a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok hosszú távú finanszírozására és a foglalkoztatásra”,

- „kedvezően hat-e az éghajlatvédelmi, a társadalmi és a digitális átállásra”.

2. Háttér-információk

2.1 A tőkepiaci unióval kapcsolatos cél az, hogy létrehozzák a tőke valóban egységes piacát az EU egészében, és megkönnyítsék a beruházások és megtakarítások áramlását az összes tagállamban. A jól működő és integrált európai tőkepiac hozzájárulna a fenntartható növekedéshez, javítaná Európa versenyképességét és erősítené Európa globális színtéren játszott szerepét.

2.2 A tőkepiaci unió számos kulcsfontosságú uniós célkitűzés megvalósításához is elengedhetetlen, ideértve az inkluzív és reziliens gazdaság megteremtését, a digitális és fenntartható gazdaságra való átállás és egy egyre összetettebb globális gazdasági környezetben a stratégiailag nyitott autonómia támogatását, valamint a Covid19 utáni helyreállítás elősegítését is. E célkitűzések eléréséhez a közfinanszírozás és a hagyományos banki hitelezés nyújtotta lehetőségeken felül jelentős beruházásokra van szükség.

2.3 Az Európai Bizottság 2015-ben fogadta el a tőkepiaci unióról szóló első cselekvési tervet. Az EU azóta tett némi előrelépést az alapok megteremtése terén. Az egységes piac létrehozása előtt azonban továbbra is jelentős akadályok állnak. Ezenkívül a tőkepiaci unióval kapcsolatos kezdeti intézkedések körét az új kihívások - többek között a digitális és a környezeti transzformáció vagy a Covid19-világjárvány miatt igencsak szükséges helyreállítási erőfeszítések - kezelésére alkalmas új intézkedésekkel kell kiegészíteni.

2.4 Az Európai Bizottság ebben az új cselekvési tervben ^*  16 új intézkedést sorolt fel, amelyekkel határozott előrelépés érhető el a tőkepiaci unió kiteljesítése és az alábbi három fő célkitűzés elérése felé:

- a zöld, digitális, inkluzív és reziliens gazdasági helyreállítás támogatása azáltal, hogy a finanszírozás hozzáférhetőbbé válik az európai vállalkozások számára,

- az EU még biztonságosabb hellyé alakítása az egyének megtakarításai és hosszú távú befektetései számára,

- a nemzeti tőkepiacok valódi egységes piacba való integrálása.

2.5 Az EGSZB a létrehozása óta tevékenyen részt vesz a közös európai tőkepiac megteremtésében. Az EGSZB e tárgyban „Zöld könyv a tőkepiaci unió kiépítéséről” ^*  címmel tette közzé első véleményét, majd kifejtette álláspontját mind a tőkepiaci unió megteremtésére vonatkozó eredeti cselekvési tervről ^* , mind pedig annak félidős felülvizsgálatáról ^* , valamint az említett cselekvési terveken alapuló számos jogalkotási javaslatról. Az EGSZB e véleményben javaslatokat fog előterjeszteni a tőkepiaci unióról szóló új cselekvési terv vonatkozásában, egyrészt az EGSZB korábbi munkájára támaszkodva, másrészt figyelembe véve az Európát érintő új prioritásokat és kihívásokat.

3. Általános megjegyzések

3.1 Az EGSZB üdvözli a tőkepiaci unióról szóló új cselekvési tervet, amely szükséges folytatása annak, amit már az első, 2015-ös tervvel elértek. A terv folytatása a váratlan Covid19-válság fényében még sürgetőbbé vált, amely a nagyságrendje miatt némileg módosítja a tőkepiaci unióval foglalkozó következő szakértői csoport és a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum igen színvonalas munkája által alátámasztott képet, ez pedig a terv bizonyos mértékű kiigazítását és megerősítését indokolhatja. Az EGSZB sajnálja, hogy a 2015. évi cselekvési terv végrehajtása lassan halad, főként az egyes tagállamok határozott támogatásának hiánya miatt. A folyamatban lévő másik nagy projekt, a bankunió is késedelmeket szenved. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a tagállamoknak szilárd politikai akaratot kell tanúsítaniuk a tőkepiaci unió megvalósításához szükséges intézkedések támogatását illetően (az európai szemeszter felülvizsgálati folyamata akár a haladás nyomon követésének eszköze is lehet). A tőkepiaci unió nem öncélú. A biztonságos és megfelelően működő tőkepiaci unió kulcsszerepet játszik a Covid19 utáni gazdasági helyreállítás és szerkezetátalakítás támogatásában, a lényeges infrastrukturális, szociális és tőkeberuházások egész EU-ban történő támogatásában, továbbá az európai zöld megállapodás és a digitális átalakulás szempontjából is. Ezzel összefüggésben az EGSZB elismeri az állami finanszírozás fontosságát is, amely szintén alapvető szerepet játszik a magánbefektetések vonzása és a bizonytalanság csökkentése révén. A külföldi befektetések is érdemi jelentőséggel bírhatnak, kiegészítve az európai megtakarításokat.

3.2 Az Európai Bizottság által kifejtettek szerint továbbá „fennáll a kockázata, hogy a válsághelyzet elmélyíti az Unión belüli különbségeket, veszélyeztetve annak együttes gazdasági és társadalmi rezilienciáját”. Ezzel összefüggésben az EGSZB ki szeretné emelni a kezdeményezések rangsorolásának és koordinálásának fontosságát. A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 16 intézkedést azonosított, ami meglehetősen nagy programnak minősül. A gazdaságokra nehezedő terhek, valamint a tagállamok és a magánvállalkozások növekvő eladósodottsága miatt, ráadásul tekintve, hogy az egyes uniós tagállamokban, illetve a különböző gazdasági ágazatokban megfigyelhető hatások mértéke meglehetősen eltérő, a tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervet nagyon gondosan át kell gondolni és alapos vizsgálatnak kell alávetni. Az EGSZB a véleményében ehhez nyújt támpontokat azzal a céllal, hogy egy olyan, társadalmilag felelős európai pénzügyi rendszer jöhessen létre, amely hatékonyabban betölti a kereslet és kínálat közötti közvetítő szerepét, ugyanakkor ellenállóbb a sokkhatásokkal szemben.

3.3 Előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyekkel kezelni lehet az állami és a magánszektor nagy adósságállományához kapcsolódó rendszerszintű kockázatokat. Ezzel párhuzamosan elsődleges feladatként támogatást kell nyújtani a válság által érintett, de életképes és az újonnan létrehozott vállalkozásoknak annak érdekében, hogy javuljon a foglalkoztatás és az uniós gazdaság versenyképessége, annál is inkább, mivel úgy tűnik, a Covid19 az ázsiai gazdaságokra kisebb hatást gyakorol, mint a nyugati országok gazdaságaira. A gazdaság finanszírozása szempontjából a külső függőség rendszerszintű kockázatokkal is járhat, és a tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervnek arra kell irányulnia, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak az európai megtakarításokra. Európában jobban ki kell használni a más térségekhez képest nagy mennyiségű megtakarításokat. E cél elérésének általános előfeltétele, hogy javítsák az európai polgárok pénzügyi oktatását/jártasságát (7. intézkedés). Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt javasolja, hogy azonosítsák a nemzeti bevált gyakorlatokat és az e téren szerzett tanítási és tanulási tapasztalatokat annak érdekében, hogy azokat Európa-szerte terjeszteni lehessen, növelve a szilárd befektetővédelmi szabályok eredményességét és csökkentve a pénzügyi szolgáltatók és a polgárok közötti információs aszimmetriát (a megfelelő tájékoztatás elengedhetetlen). Az EGSZB azt javasolja, hogy a kulcskompetenciák keretrendszerének jövőbeli felülvizsgálata során a pénzügyi jártasságot is vegyék fel a keretrendszerbe. Az EGSZB azt javasolja továbbá, hogy vonjanak be minden érdekelt felet - köztük a munkavállalók és a fogyasztók képviselőit is - a pénzügyi oktatási intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába.

3.4 A társadalmi szempontból felelős pénzügyi rendszer alapvető feladata, hogy betöltse a pénzügyi eszközök kereslete és kínálata közötti közvetítő funkcióját, ugyanakkor ellenálljon a sokkoknak. A törékeny pénzügyi szektor ugyanis rendkívül kedvezőtlen hatással van a vállalatokra, a munkavállalókra és a fogyasztókra, valamint a gazdaság egészére. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió csak akkor érheti el a kívánt célokat, ha a pénzügyi stabilitás és a fogyasztóvédelem továbbra is prioritásként szerepel a tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervben. Különösen a lakossági befektetők védelmét nem szabad csökkenteni. A tőkepiaci unió elmélyítése során el kell kerülni a szabályozási arbitrázst és a joghézagokat.

3.5 Amint azt az Európai Bizottság is említette, a belső piaci ellátási láncok szempontjából stratégiai érdek fűződik ahhoz, hogy „fejlesszék az EU stratégiai autonómiáját a kulcsfontosságú ágazatok és kapacitások terén”. E tekintetben támogatandó a tőkepiaci unióról szóló új cselekvési tervben szereplő számos technikai javaslat, többek között a kkv-kra vonatkozó jegyzési szabályok egyszerűsítése (2. intézkedés), az elektronikus szavazás elterjesztése, valamint a „részvényes” uniós fogalommeghatározása felé tett előrelépés, ami lehetővé fogja tenni, hogy a határokon átnyúlóan befektető részvényesek jobban gyakorolhassák jogaikat (12. intézkedés), a határokon átnyúló elszámolási szolgáltatások javítása (13. intézkedés) és a részvényekre vonatkozó, kereskedés utáni összesítettadat-szolgáltatás létrehozása (14. intézkedés). További pozitív intézkedés lenne, ha az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy érdemes és lehetséges-e engedélyezni az európai beruházási alapok számára egy „.eu” ISIN-kód használatát, ezáltal javítva azok határokon átnyúló elérhetőségét. Ezen intézkedések révén a tőkepiaci unió döntő szerepet fog játszani a kkv-k támogatásában és egyúttal abban is, hogy méretüktől függetlenül segítse a vállalkozásokat a zöld és a digitális átállásban, valamint a bankszektor melletti kiegészítő csatornák biztosítása révén javítsa a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférési lehetőségeiket.

3.6 Az értékpapírosítási jogszabályok tekintetében az EGSZB egyetért az Európai Számvevőszék értékelésével, mely szerint e jogszabályok - bár pozitív előrelépést jelentenek - az európai értékpapírosítási piacon egyelőre nem biztosították a pénzügyi válságot követően várt fellendülést, továbbá nem segítették a bankokat abban, hogy növeljék - többek között a kkv-k javát szolgáló - hitelezési kapacitásukat. Az ügyletek továbbra is néhány eszközcsoporton belül (például jelzálog- és autóhitelek), ráadásul csupán egyes tagállamokban koncentrálódnak. Az értékpapírosítási piac esetében mindenképpen javulásra (6. intézkedés) és egyúttal eredményes ellenőrzésekre van szükség a rendszerszintű kockázatok gyengülő szabályozás miatti ismételt megjelenésének megakadályozása érdekében.

3.7 A mélyebb pénzügyi integráció a tőkepiaci unió egyik sarokköve. Bizonyos szempontjainak mérlegelésekor azonban továbbra is fontos pragmatikus és realisztikus megközelítést követni. Ami a lakossági befektetéseket illeti, gyakran nemzeti preferenciák és sajátos mintázatok uralkodnak, ami abból adódik, hogy a pénzügyi tanácsadás igénybevételéhez közelségre van szükség. Az egyéni megtakarítások piacainak vizsgálatakor a nyelvi akadályokat is figyelembe kell venni. Ezenkívül a lakossági pénzügyi termékek forgalmazási modelljei tekintetében az egységesség nem feltétlenül jelent hatékonyságot. Az Európai Bizottságnak a pénzügyi tanácsadás minőségének javítását (8. intézkedés) célzó, nagyon hasznos munkája keretében mérlegelnie kell a különböző modellek nyújtotta előnyöket, szem előtt tartva, hogy a tanácsadás, valamint a többek között a fenntarthatóságra vonatkozó, összehasonlítható és egyértelmű információk rendelkezésre állása és minősége, valamint a szigorú és bizalomkeltő szabályok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a polgárokat befektetésre sarkallják.

3.8 Ami a nyugdíjakat illeti, a páneurópai egyéni nyugdíjtermék koncepcióján túlmenően meg kell őrizni a szociális jogszabályokba beágyazott különféle nemzeti rendszereket, amennyiben azok megfelelőek, jóllehet nem mind egyforma. Az EGSZB tehát teljes egészében támogatja a tőkepiaci unió kapcsán előterjesztett, olyan bevált gyakorlatok megosztására vonatkozó javaslatot, mint az automatikus beléptetés, a minden polgár számára elérhető nemzeti nyomonkövetési rendszerek, valamint a nemzeti eredménytáblák és mutatók. Foglalkozni kell továbbá a tanácsadás elérhetőségével és a megtakarítók, a munkavállalók és a nyugdíjasok képviselőinek szélesebb körű bevonásával is. Mindenesetre a cél a felosztó-kirovó rendszerek kiegészítése, nem pedig gyengítése (9. intézkedés).

3.9 Az EGSZB javasolja, hogy a tőkepiaci unió teljes mértékben vegye figyelembe a társadalmi hatású befektetések különféle formáit, különösen a „szociális gazdaság” területén, határozottan hozzájárulva a közérdekhez és a közjóhoz. Határozottan támogatni kell az európai szociális vállalkozási alapokat (ESZVA), akár az azokat létrehozó 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata útján is.

3.10 A környezeti megfontolások és az energetikai átállás a Covid19-válság előtt igen helyesen kiemelt helyen szerepeltek az EU és az Európai Bizottság napirendjén. A világjárvány miatt előállt új helyzetben az EGSZB azt javasolja, hogy a környezeti, társadalmi (erre nagy hangsúlyt helyezve) és irányítási szempontokkal kapcsolatos menetrend továbbra is az egyik legfőbb prioritás legyen, és azt a gazdasági helyreállítással, a foglalkoztatás helyreállításával és a munkahelyek megőrzésével, valamint a pénzügyi stabilitással összefüggésben vizsgálják. Ennek keretében az EU-nak a versennyel kapcsolatos szempontokat is szem előtt kell tartania annak érdekében, hogy a zöld és szociális menetrend továbbra is Európa javát szolgálja. Többek között fontos lesz az egymáshoz közelítő és megbízható normákon alapuló európai információszolgáltatókra és hitelminősítő intézetekre támaszkodni, ugyanakkor a nemzetközi színtéren a globális összhang megteremtésére kell törekedni. Ezenkívül a digitális egységes piaci intézkedéscsomaggal összhangban a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos adatokra és a hitelminősítő intézetekre vonatkozó külön szabályozás üdvözlendő lehet, akár a hitelminősítő intézetekről szóló 462/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  módosításának formájában, akár külön rendelet formájában.

3.11 A Covid19-világjárvány a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket is súlyosbította, különösen annak számos ágazatra, köztük a turizmusra és a közlekedési ágazatra gyakorolt drámai hatása miatt. Prioritásként kell kezelni minden olyan intézkedést, amellyel mérsékelhetők e gazdasági egyenlőtlenségek, ideértve a kevésbé fejlett európai országok határon átnyúló finanszírozásának támogatását is. Az InvestEU portál létrehozása megkönnyítheti az ilyen finanszírozást, feltéve, hogy azt gondosan mérlegelve, célzottan hozzák létre (15. intézkedés). Az európai versenyképesség és konvergencia szintén kulcsfontosságú, és Európának mindenféle méretű, erős szereplőkre van szüksége, amelyek képesek világszinten versenyezni, és más szereplőket is maguk után húznak. Ennek elérése érdekében az európai szakpolitikai döntéshozóknak a világ más piacaival egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk.

3.12 Az EGSZB elismeri, hogy a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv nem hozott áttörést a határokon átnyúló tőkeáramlás előtt álló fő akadályok felszámolása terén, és egyes tagállamok továbbra is tőke- és likviditáselkülönítési politikákat alkalmaznak, ami megakadályozza a források megfelelő elosztását, a piac széttagoltságához vezet és lassítja a gazdasági helyreállítást.

3.13 A brexit is olyan, zavart okozó tényező, amelyet figyelembe kell venni. A kontinentális pénzügyi piacok meglehetősen széttagoltnak tűnnek és egyenlőtlen likviditási szinttel rendelkeznek. Emiatt az EU-27 az integráltabb külső pénzügyi piacoktól való függőség erősödésének valós kockázatával nézhet szembe, mivel korábban számos európai vállalat döntött úgy, hogy az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban vezeti be részvényeit a tőzsdére. Az EGSZB egyetért a Számvevőszék azon megállapításával, mely szerint az Európai Bizottságnak (sőt véleményünk szerint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is) javasolnia kellene, hogy a kevésbé fejlett tőkepiaccal rendelkező összes tagállam hajtson végre megfelelő reformokat. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a fejlett piaci infrastruktúra létrehozása létfontosságú az EU számára a pénzügyi és gazdasági autonómia szempontjából, és segíthet megerősíteni az euró nemzetközi szerepét.

3.14 Összefoglalva az EGSZB álláspontját, a már említett technikai intézkedéseken túl a cselekvési tervben foglalt 16 javaslat közül két prioritást támogatnánk:

- Az uniós pénzügyi piacok megerősítése a hatékonyság növelése érdekében. Ezt három intézkedéssel kellene előmozdítani: i. az európai egységes hozzáférési pont létrehozása, amely segítséget nyújt többek között a befektetőknek a kibocsátók közötti választásban (1. intézkedés); ii. egységes szabálykönyv alkalmazása, különösen a piaci helyszínek, a központi szerződő felek és az adatszolgáltatók vonatkozásában - a felügyeleti konvergencia és az erőteljesebb együttműködés általánosságban döntő fontosságú a szabályozási arbitrázs és a joghézagok megelőzése érdekében (16. intézkedés); valamint iii. a határokon átnyúló befektetések egyszerűsítése és egy közös, szabványosított uniós rendszer bevezetése a forrásadó-kedvezmény vonatkozásában, megakadályozva az adócsalást és az adóarbitrázst (10. intézkedés).

- A hosszú távú megtakarítások hosszú távú befektetések felé irányítása. Az európai megtakarítások magas szintjéből - ami az EU-27 erőssége - nem húz kellően hasznot a reálgazdaság. Az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA) felülvizsgálatának lehetővé kell tennie az ilyen típusú hosszú távú alapok keretrendszerének megújítását, ami különösen meg fogja könnyíteni, hogy az intézményi és lakossági hosszú távú megtakarításokat a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok tőzsdén jegyzett és nem jegyzett részvényeibe, valamint infrastrukturális projektekbe fektessék be (3. intézkedés). A biztosítók és a bankok tőkebefektetéseire vonatkozó prudenciális rendszer javítása, fokozva, nem pedig csökkentve a prudenciális szabályok eredményességét (4. intézkedés). Ezenkívül a tőkepiaci unió (CMU) további fejlesztéséről szóló európai parlamenti saját kezdeményezésű jelentésben ^*  hangsúlyozottak szerint a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy helyreállítsák az egyensúlyt a hitelfinanszírozás adóelőnye terén. Ennek során azonban nem cél az adóbevételek teljes összegének a veszélyeztetése. A munkavállalói részvénytulajdonosi rendszer előmozdítása - amely nem szerepel a cselekvési tervben - egy másik fontos téma, amelyet az Európai Bizottság ismét szorgalmazhatna, ahogy azt a korábbiakban is tette. A munkavállalói részvénytulajdon, valamint a munkavállalói nyereségrészesedés tisztességes végrehajtás esetén ugyanis hozzájárulhat a társadalmi kohézióhoz és a gazdasági hatékonysághoz. Hogy ne tegyük ki indokolatlan kockázatoknak a munkavállalókat, elengedhetetlen a képviselőik bevonása és a szigorú befektetővédelem. A tőkepiaci uniónak a szociális menetrenddel és az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentésében megfogalmazott kéréssel összhangban új lehetőséget kell kínálnia e programok ösztönzésére.

3.15 Ezen utóbbi intézkedések gyors és érdemi kezdeti lendületet adnának a tőkepiaci uniónak - ami nagyon jól jönne -, ugyanakkor lehetővé tennék az előrelépést az olyan alapvető, de összetettebb célkitűzések felé, mint a fizetésképtelenségi jogszabályok célzott területeinek fokozott konvergenciája (11. intézkedés) vagy az európai tőzsdék és kereskedési helyszínek szorosabb integrációja.

3.16 Az e véleményben kifejtett megfontolásokon túlmenően az EGSZB azt javasolja, hogy a szakpolitikai eredmények szempontjából minden új szabályozás esetében mérlegeljék az európai szereplők versenyhelyzetére gyakorolt esetleges kedvező és káros hatásokat annak érdekében, hogy a nemzetközi színtéren megerősítsék az uniós pénzügyi vállalkozásokat, valamint erősítsék az EU stratégiai geopolitikai autonómiáját az oly szükséges éghajlatvédelmi, társadalmi és digitális átállás felé vezető úton.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 24-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG