A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 155/07) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak - 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia * 

(COM(2020) 575 final)

Előadó: Krzysztof BALON

Felkérés: Európai Bizottság, 2020.11.11.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
Elfogadás a szekcióülésen: 2021.2.12.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.2 25.
Plenáris ülés száma: 558.
A szavazás eredménye: 237/2/22
(mellette/ellene/tartózkodott)

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet *  végül megerősítette, mennyire fontos, hogy a civil társadalmi szervezeteket és a szociális partnereket ténylegesen bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába. Emellett egy olyan, kötelező erejű feltételességi elv bevezetését javasolja, amely előírja a kormányok számára, hogy vonják be a szociális partnereket és más civil társadalmi szervezeteket a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a többéves pénzügyi keret egyéb eszközei tervezésébe és végrehajtásába, uniós szinten meghatározott minimumszabályok alapján.

1.2. Az EGSZB meggyőződése, hogy ahhoz, hogy a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia részét képező közös fellépések eredményesek legyenek, és hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeresen megvalósuljon, elengedhetetlen a gazdasági fejlődésnek kedvező környezet megerősítése és - mindenekelőtt - az egységes piac teljes körű működőképességének fenntartása. Különösen arra kell ügyelni, hogy ne legyenek fennakadások a személyek és áruk szabad mozgásában. A nyitott határok schengeni térségen belüli fenntartása továbbra is kulcsfontosságú kérdés a helyreállítás és rezilienciaépítés, valamint az európai szolidaritás és identitás előmozdítása szempontjából. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak nem kellene olyan rendeleteket bevezetniük, amelyek - közvetlenül vagy közvetett módon - korlátozzák a mozgás szabadságát, kivéve, ha ezeket uniós szinten koordinálják.

1.3. Az EGSZB megjegyzi: nem szabad, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a programok finanszírozására felvett kölcsönből eredő államadósság az EU-ban a következő nemzedékeket terhelje. Ezzel összefüggésben az EGSZB azt ajánlja a tagállamoknak, hogy különítsenek el forrásokat az eszközből a jelenlegi válsággal kapcsolatos költségvetési kiadásokra, és használják ki ezt a lehetőséget arra, hogy gazdaságainkat és társadalmainkat fenntarthatóvá és méltányossá tegyék. Az EGSZB elismeri egyúttal, hogy ahhoz, hogy a következő nemzedékek számára biztosítsuk a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot, közberuházásokat kell végrehajtani az infrastruktúrák és az oktatás területén. Ez az alapja a jólét, a jövedelem és a versenyképesség hosszú távú biztosításának is.

1.4. Ugyanakkor - mivel az eszköz keretében nyújtott hitelek kivételes körülmények között hozott rendkívüli intézkedésnek számítanak - az EGSZB azt javasolja, hogy ezeket középtávon ne vegyék figyelembe egy adott tagállam költségvetési hiányának kiszámításához az EU költségvetési keretrendszerében. Emellett folytatni kell a gazdasági fejlődést támogató költségvetési politikákat. Ezért az EGSZB óva int a támogatási intézkedések, például a mentesítő záradék túlságosan korai kivezetésétől, és olyan új költségvetési szabályok bevezetését szorgalmazza, amelyek tükrözik a világjárvány utáni társadalmi és gazdasági realitásokat.

1.5. Az EGSZB üdvözli, hogy a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában megfelelő lépéseket tettek a Covid19-világjárvány kihívásainak kezelésére az európai zöld megállapodás keretében. Ez azt jelenti, hogy folytatódni fognak a fenntarthatóbb és társadalmi szempontból inkluzívabb gazdasági modellre és különösen a zöld növekedési modellre való átállás irányába tett erőfeszítések. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a zöld gazdaságra való átállás sikerének előfeltétele, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összhangban legyenek a méltányos átállást támogató mechanizmus keretében javasolt területi tervekkel.

1.6. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális átállásnak nem csupán a termelékenység növelését kellene előmozdítania, hanem a színvonalasabb oktatást és az EU-ban élő valamennyi polgár politikai, társadalmi és kulturális részvételét is. A digitális infrastruktúrához, eszközökhöz és készségekhez való egyenlő hozzáférés támogatása keretében különös figyelmet kell fordítani az idősekre, a fogyatékossággal élőkre, a társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyekre és más veszélyeztetett csoportokra. Az EGSZB szerint a digitális átállás céljai között kell szerepelnie annak is, hogy az EU valamennyi lakosa egyetemesen hozzáférjen az ingyenes közszolgáltatásnak tekintendő széles sávú internethez.

1.7. Az EGSZB sajnálja, hogy a stratégia túl kevés figyelmet szentel a szociális kérdéseknek, különös tekintettel arra, hogy sürgősen szükség van a szociális jogok európai pillérének következetes végrehajtására. Hasonlóképpen, az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy a stratégiában javasolt megközelítés nem teljesen fenntartható. A zöld és digitális gazdaságra történő gyors átállásra irányuló erőfeszítések nem eredményezhetik a szegénység és a társadalmi kirekesztés további növekedését. Döntő fontosságú lesz a gazdasági helyreállítás előnyeinek kiegyensúlyozott elosztása, ami nemcsak a társadalmi igazságosság jobb megvalósítását, hanem - a gazdasági helyreállítás egyik előfeltételeként - a kereslet stabilizálását is elősegíti.

1.8. Az EGSZB úgy véli, hogy a fiatalok jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzete - többek között az életre szóló döntések, például a családalapítás elhalasztása - negatív hatással lehet az EU jövőbeli fejlődésére. Az EGSZB ezért a megerősített ifjúsági garancia program és az azt kísérő kezdeményezések zökkenőmentes végrehajtását kéri.

1.9. Az EGSZB szerint az államháztartás stabilitásának biztosítására irányuló intézkedések között kell, hogy szerepeljen a meglévő eszközök hatékonyságának növelése, valamint különböző új eszközök bevezetése - mind uniós, mind tagállami szinten - az adócsalás, a be nem jelentett munkavégzés, a munkavállalói jogok elégtelen védelmével összefüggő árnyékgazdaság, a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem érdekében, a transznacionális vállalatokra is kiterjedően.

1.10. Az EGSZB azt ajánlja, hogy vizsgálják felül az Európai Bizottság által javasolt közös, összehangolt európai kiemelt kezdeményezéseket, hogy azok jobban figyelembe vegyék az átállás szociális szempontjait, és a kezdeményezések közé vegyék fel a szociális gazdaság fejlesztését a szociális gazdaságra vonatkozó európai cselekvési tervvel együtt, valamint a megfizethető és magas színvonalú egészségügyi rendszerekhez és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását.

1.11. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság készítsen egy kiegészítő dokumentumot, amely világosabb és egyszerűbb módon ismerteti a közlemény tartalmát annak érdekében, hogy azt a civil társadalmi szervezeteken belül is meg lehessen vitatni.

2. Bevezetés

2.1. 2020. szeptember 17-én az Európai Bizottság közzétette a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló közleményét * , és 2020. november 11-én arra kérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki véleményt ebben a tárgyban. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az európai bizottsági közlemény mögött meghúzódó elképzelést, amely rámutat arra, hogy a Covid19-világjárvány által okozott hirtelen és mély recesszióval szemben meg kell védenünk az európai polgárokat, az egészségüket és a munkahelyeiket, ugyanakkor méltányosságot, rezilienciát és makrogazdasági stabilitást kell biztosítanunk az egész Unióban.

2.2. A stratégia középpontjában az áll, hogy miként lehet leküzdeni a Covid19-világjárvány által okozott hirtelen és mély recessziót, miközben fenntartjuk az egységes piac zökkenőmentes működését, és folytatjuk az európai zöld megállapodás célkitűzései felé vezető fenntartható, méltányos és demokratikus átállást az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy bár az európai bizottsági dokumentum címe 2021-re utal, tartalma inkább a középtávú perspektívára vonatkozik.

2.3. Az Európai Bizottság rámutat az Európai Tanács által 2020. július 21-én a következő többéves pénzügyi kerettel és a Next Generation EU kezdeményezéssel, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban elért megállapodás kiemelkedő jelentőségére. Ezt a megállapodást 2020 decemberében az Európai Parlamenttel közösen erősítették meg, ami lehetővé tette a kapcsolódó jogszabályok európai szintű hatálybalépését. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a tagállamok alkotmányos eljárásaikkal összhangban gyorsan végrehajtsák a saját forrásokról szóló határozat jóváhagyására vonatkozó eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy a piacon hitelt vegyen fel a programok ezen eszköz keretében történő finanszírozására.

2.4. Az EGSZB osztja a közleményben kifejtett nézetet, mely szerint ahhoz, hogy a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia részét képező közös fellépések eredményesek legyenek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeresen megvalósuljon, elengedhetetlen, hogy az egységes piac továbbra is teljes mértékben működőképes legyen. Különösen arra kell ügyelni, hogy ne legyenek fennakadások a személyek és áruk szabad mozgásában. Az EGSZB ezért üdvözli a szabad mozgás korlátozására vonatkozó közös és összehangolt megközelítésről szóló, 2020. október 12-én elfogadott tanácsi ajánlást * . A nyitott határok schengeni térségen belüli fenntartása - többek között a határellenőrzések be nem vezetése - kulcsfontosságú kérdés a helyreállítás és rezilienciaépítés, valamint az európai szolidaritás és identitás előmozdítása szempontjából. A tagállamok nem vezethetnek be olyan rendelkezéseket, amelyek - közvetlenül vagy közvetett módon - korlátozzák a mozgás szabadságát, kivéve, ha ezeket uniós szinten összehangolják.

2.5. Az EGSZB úgy véli, hogy a vállalkozásbarátabb környezet kialakítását szolgáló intézkedések lehetővé teszik a magánszektor számára, hogy betöltse szerepét a stratégia céljainak elérésében. Ilyen intézkedés lehet a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése, az új vállalkozások piacra lépését akadályozó tényezők felszámolása, az alapvető készségek hiányának kezelése, az üzleti vállalkozások finanszírozásának megkönnyítése, valamint a szabályok hozzáigazítása az új típusú gazdasági kockázatokhoz.

2.6. A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás, amelyeket a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia legfontosabb dimenzióiként határoztak meg, az európai szemeszter középpontjában állnak, és továbbra is a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek vezérelveit képezik. Az EGSZB ugyanakkor rámutat arra, hogy felül kell vizsgálni az európai szemeszter keretében az előző években kiadott tanácsi ajánlásokat abból a szempontból, hogy azok mennyire megvalósíthatók a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi környezetben.

3. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz - A versenyképes fenntarthatóság felé

3.1. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Next Generation EU kezdeményezés központi elemeként a gazdasági helyreállítás egyik fő eszköze kell, hogy legyen. Az eszköz hatékony végrehajtása 2024-re további 2%-kal növelné a GDP-t és további kétmillió munkahelyet teremthetne * . Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozza, hogy bár az eszköz rövid távon elsősorban a helyreállításra és rezilienciaépítésre irányul, közép- és hosszú távon a célja a zöld és digitális gazdaságra való átállás támogatása kell, hogy legyen.

3.2. A szinergiák biztosítása érdekében a tagállamok bizonyos feltételek mellett kombinálhatják majd a különböző eszközök - különösen az uniós kohéziós politikai alapok és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz - által nyújtott finanszírozást. Ebben az összefüggésben növelni kell az uniós források tagállamok általi felhasználását. Erre többek között a jogállamiság és a jó kormányzás megfelelő mechanizmusai és a magas színvonalú közigazgatás révén, a korrupció elleni hatékony küzdelemmel, illetve úgy van lehetőség, ha az európai szemesztert összehangolják az eszköz aktiválásával, beleértve a nemzeti reformprogram és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyetlen integrált dokumentumban történő összekapcsolását.

3.3. Az EGSZB üdvözli, hogy az eszköz részeként létrehoznak egy eredménytáblát, amelyet hathavonta naprakésszé tesznek. Az EGSZB véleménye szerint az eredménytábla hozzájárul a nagyobb átláthatósághoz, ami jelentősen növelheti a tagállamok közötti bizalom szintjét. Segítséget nyújt továbbá a források elosztásának és felhasználásának nyomon követésében, valamint a forrásokat felhasználó országok bevált gyakorlatainak terjesztésében.

3.4. Ugyanakkor az EGSZB szerint kockázatos lehet, ha a tagállamok olyan költségvetési kiadások fedezésére használják majd fel az eszköz forrásait, amelyek nincsenek összefüggésben a jelenlegi válsággal. Az EGSZB ezért a források célzott felhasználásának szigorú ellenőrzését ajánlja.

3.5. Az EGSZB úgy véli, hogy a Next Generation EU kezdeményezést a megfelelő formában és időben dolgozták ki és fogadták el. Pénzügyi támogatást nyújt, amivel biztosítja a gazdasági helyreállítást, és segíthet az EU-nak abban, hogy a jelenlegi válságból erősebben és ellenállóképesebben jöjjön ki az infrastruktúrára, az oktatásra és az éghajlati válságból való kilábalást szolgáló intézkedésekre irányuló állami beruházásoknak köszönhetrően. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a programok finanszírozására felvett kölcsönöket később vissza is kell fizetni. Az európai bizottsági dokumentum egy másik forgatókönyvet is mérlegelhetne a terv finanszírozására, amelyben figyelembe veszi, hogy újabb válságok is jöhetnek. Az EGSZB elismeri ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy a következő nemzedékek számára biztosítsuk a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot, közberuházásokat kell végrehajtani az infrastruktúrák és az oktatás területén. Ez az alapja a jólét, a jövedelem és a versenyképesség hosszú távú biztosításának is.

4. Zöld átállás

4.1. Az EGSZB üdvözli, hogy megfelelő lépéseket tettek a Covid19-világjárvány kihívásainak kezelésére az európai zöld megállapodás keretében. Ez azt jelenti, hogy a Covid19 globális kihívásához kapcsolódó zavarok ellenére folytatódni fognak a fenntarthatóbb és társadalmi szempontból inkluzívabb gazdasági modellre, a fenntartható fejlődési célok megvalósítására, és különösen a zöld növekedési modellre való átállás irányába tett erőfeszítések. Az európai zöld megállapodás szerinti átállás rendkívül jó alkalmat kínál a szociális gazdasági modellen alapuló vállalkozások fejlesztésére.

4.2. Ennek kapcsán az EGSZB egyetért az európai intézményekkel abban, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a kiadások legalább 37%-át az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítaniuk.

4.3. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a zöld gazdaságra való átállás sikerének előfeltétele, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összhangban legyenek a méltányos átállást támogató mechanizmus keretében javasolt területi tervekkel.

5. Digitális átállás és termelékenység

5.1. Az EGSZB támogatja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a digitalizációval kapcsolatos kiadások minimális szintjét 20%-ban kell meghatározni.

5.2. Az EGSZB ugyanakkor óva int attól, hogy a digitalizációt pusztán termelékenységnövelő eszköznek tekintsék. A digitális átállásnak hozzá kell járulnia a tág értelemben vett oktatás és az életminőség javításához, valamint az egész uniós lakosság politikai, társadalmi és kulturális részvételéhez.

5.3. Az EGSZB ezért osztja az Európai Bizottságnak a közleményben kifejtett álláspontját, mely szerint elő kell mozdítani a digitális infrastruktúrához, eszközökhöz és készségekhez való egyenlő hozzáférést. Az EGSZB véleménye szerint különös figyelmet kell fordítani az idősek, a fogyatékossággal élők és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek digitális hozzáférésének és készségeinek előmozdítására. Az EGSZB szerint a digitális átállás céljai között kell szerepelnie annak is, hogy az EU valamennyi lakosa egyetemesen hozzáférjen az ingyenes közszolgáltatásnak tekintendő széles sávú internethez.

6. Méltányosság

6.1. A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy sürgősen cselekedni kell a társadalmi igazságosság megerősítése érdekében. A válság valószínűleg súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket, többek között a jólét és a jövedelmek terén tapasztalható egyenlőtlenségeket, illetve az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés, a lakhatás és a várható élettartam tekintetében jelentkező különbségeket. A növekvő szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint a jövőtől és a jólét elvesztésétől való félelem 2021-ben számos uniós polgárt érint majd. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú lesz a gazdasági helyreállítás előnyeinek kiegyensúlyozott elosztása, hogy biztosítani tudjuk a társadalmi igazságosság jobb gyakorlati megvalósítását, és stabilizáljuk a keresletet, ami a gazdasági helyreállítás egyik előfeltétele.

6.2. Az általunk tapasztalt válságra úgy is tekinthetünk, mint egy lehetőségre Európa társadalmi-gazdasági modelljének átformálására. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek elő kell mozdítania a gazdasági és társadalmi fejlődés európai modelljét, amely a társadalmi befogadáson, valamint a jó minőségű munkahelyek létrehozásán és támogatásán alapul * .

6.3. A stratégia túl kevés figyelmet szentel a szociális kérdéseknek. Ez különösen arra vonatkozik, hogy sürgősen szükség van a szociális jogok európai pillérének következetes végrehajtására a tagállamok szintjén is, amelyeknek intézkedéseket kell hozniuk az esélyegyenlőség, az inkluzív oktatás, a tisztességes munkakörülmények, az általános érdekű szolgáltatások egyetemes hozzáférhetősége és megfizethetősége, valamint a megfelelő szociális védelem biztosítása érdekében. A zöld és digitális gazdaságra történő gyors átállásra irányuló erőfeszítések nem eredményezhetik a szegénység és a társadalmi kirekesztés további növekedését. Ezért a gazdasági következmények szoros figyelemmel kísérése nem elegendő ahhoz, hogy hatékonyan reagáljunk a Covid19-világjárvány hatására. A társadalmi mutatókat is figyelemmel kell kísérni, nemcsak a foglalkoztatás, hanem a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek növekedése és a hátrányos megkülönböztetés tekintetében is.

6.4. A válság megmutatta, mennyire fontos a meglévő munkahelyek megőrzése, a munkahelyteremtés és a szociális biztonsági rendszerek megerősítése. A szociális biztonság nélkül dolgozó emberek milliói veszítették el megélhetésüket. Ezért olyan reformokra van szükség, amelyek jobb minőségű és biztonságosabb foglalkoztatást, valamint különböző foglalkoztatási támogatási programok fenntartását és fejlesztését eredményezik. Az EGSZB egyetért azokkal az általános célkitűzésekkel, hogy további erőfeszítések szükségesek a bérkonvergencia, a megfelelő minimálbérek tagállami megállapítása, valamint annak érdekében, hogy Unió-szerte megerősítsék a kollektív tárgyalási rendszereket és a szociális partnerek szerepét, a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó tagállami rendszerekkel összhangban. Az Európai Bizottság előterjesztette az e célok elérésére irányuló irányelvjavaslatát, az EGSZB pedig már dolgozik a javaslatot vizsgáló véleményén. Az EGSZB azt is kéri, hogy megfelelő szintű biztonságot és tisztességes életkörülményeket biztosítsanak azok számára, akik elvesztették munkahelyüket.

6.5. Az EGSZB üdvözli a közleményben a nagyobb társadalmi-gazdasági kohézió elérésére, valamint a fiatalok, a nők, a kockázati csoportba tartozó vagy kirekesztéssel fenyegetett személyek foglalkoztatásának erőteljesebb ösztönzésére tett erőfeszítéseket. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy még többet kell tenni ezen a területen, merészebb és konkrétabb kezdeményezéseket és ösztönző intézkedéseket kell végrehajtani, valamint támogatni kell az összes érdekelt felet.

6.6. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a stratégia nem veszi kellőképpen figyelembe a fiatalok jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetét, többek között az életre szóló döntések, például a családalapítás elhalasztását, ami negatív hatással lehet az EU jövőbeli fejlődésére. Az EGSZB ezért kéri a megerősített ifjúsági garancia és az azt kísérő kezdeményezések gyors végrehajtását, amelyek biztosítani fogják, hogy a fiatalok jobban hozzáférjenek a munkaerőpiachoz, és hogy különböző támogatási formákban részesülhessenek. Ellenkező esetben - és a Next Generation EU eszköz elképzelésével éles ellentétben - létrejöhet egy „koronavírus-generáció”, amely soha nem lesz képes a benne rejlő potenciál teljes kiaknázására.

6.7. A válság által különösen érintett másik csoport az idősebb munkavállalók, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról. Ez nemcsak aláássa a nemzedékek közötti társadalmi egyensúlyt, hanem - most és a jövőben egyaránt - negatívan érinti a szociális biztonsági rendszereket is.

6.8. Az EGSZB üdvözli, hogy a stratégia a konvergencia előmozdítására és a régiók ellenálló képességének növelésére törekszik a területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az azonban, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alap számára biztosított forrásokat az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest csökkentették, annál is inkább aggasztó, mivel az éghajlatváltozás által legsúlyosabban érintett területeken szükség lesz közvetlen állami beruházásokra, valamint alternatív iparágak és új vállalkozások létrehozására. Ebben az összefüggésben az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat szakszerűen ki kell igazítani.

6.9. Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégiában javasolt elképzelés megvalósítása a teljes elfogadás és megértés hiányába is ütközhet, mivel nincsenek olyan új irányítási mechanizmusok, amelyek révén a polgárokat és a vállalkozásokat, valamint a helyi és regionális szintű állami és magánszektorbeli szereplőket proaktív módon be lehetne vonni a problémák helyi szintű meghatározásának és megoldásának folyamatába. E tekintetben hasznosak lehetnek a 2001-es fehér könyvben leírt közös európai irányítási modellben szereplő értékek.

7. Makrogazdasági stabilitás

7.1. Az EGSZB kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz az államháztartás stabilitása és a gazdasági fejlődés aktív állami beruházási politika és a társadalmi célkitűzéseket figyelembe vevő közbeszerzési rendszer révén történő támogatása között. A gazdasági és társadalmi helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás sikere nemcsak a magánberuházásoktól, hanem a megfelelő állami finanszírozástól is függ.

7.2. Az államháztartás stabilitásának biztosítása érdekében az EGSZB alapvetően fontosnak tartja a meglévő eszközök hatékonyságának növelését, valamint különböző új eszközök bevezetését - mind uniós, mind tagállami szinten - az adócsalás, a be nem jelentett munkavégzés, a munkavállalói jogokat elégtelenül védő foglalkoztatási formák túlzottan gyakori alkalmazása, az árnyékgazdaság, a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem érdekében, a transznacionális vállalatokra is kiterjedően.

7.3. Folytatni kell az olyan költségvetési politikákat, melyek támogatják a bizalomépítést, az egyenlőtlenségek problémájának kezelését és a további kockázatok elkerülését. Az EGSZB ezért óva int a támogatási intézkedések, például a mentesítő záradék túlságosan korai kivezetésétől. Ha a mentesítő záradék csak 2021 végéig marad érvényben, a tagállamok kötelesek lesznek 2022-től fokozatosan csökkenteni hiányukat. Az eszköz keretében nyújtott hitelek egyfelől lehetőséget nyújtanak a tagállamoknak arra, hogy gazdaságaikban előmozdítsák a növekedést és a likviditást, másfelől viszont a költségvetési hiányok növekedéséhez vezetnek. Ez ellentmondásos helyzetet teremt, mivel az eszköz kölcsönei által biztosított növekedés ösztönzésére való képesség korlátozott lehet, ha a tagállamoknak egyidejűleg további intézkedéseket kell hozniuk államháztartásuk konszolidálására.

7.4. Ebben az összefüggésben, és tekintettel arra, hogy ezek a hitelek kivételes körülmények között hozott rendkívüli intézkedésnek számítanak, hasznos lehet az uniós költségvetési keretben történő kezelésükre vonatkozó egyedi szabályok bevezetése, például arra vonatkozóan, hogy ezeket a hiteleket ne számítsák bele az adott tagállam költségvetési deficitjébe.

7.5. Az EGSZB emellett olyan új költségvetési szabályok bevezetését javasolja, amelyek tükrözik a világjárvány utáni gazdasági és társadalmi realitásokat.

7.6. Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal a közleményben kifejtett nézettel, hogy magas színvonalú és hatékony közigazgatásról és általános érdekű szolgáltatásokról kell gondoskodni, ugyanakkor megjegyzi, hogy ez azt jelenti, hogy egyes tagállamokban tisztességes és stabil foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani.

7.7. A válságból való kilábalás költségeivel összefüggő költségvetési hiányok miatt az európai egységes valutához való csatlakozás később fog megvalósulni azon tagállamok esetében, amelyek még nem tették meg ezt, és ez hozzájárul az euróba vetett bizalom csökkenéséhez. Az EGSZB ezért szükségesnek tartja az euróövezethez való csatlakozás kritériumainak felülvizsgálatát, valamint az euró más vezető valutákkal és kriptovalutákkal szembeni stabilizálására irányuló intézkedések végrehajtását.

8. Európai kiemelt kezdeményezések

8.1. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság közös, összehangolt európai kiemelt kezdeményezéseket kíván meghatározni, és hogy az Európai Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben vegyék figyelembe ezeket a kezdeményezéseket.

8.2. Ugyanakkor az EGSZB kéri a javasolt kezdeményezések felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azok jobban figyelembe vegyék az átállás szociális szempontjait, és jobban hozzájáruljanak az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljainak és az Európai Bizottság 2019-2024-re meghatározott hat prioritásának az eléréséhez * .

8.3. Emellett az EGSZB azt javasolja, hogy az európai kiemelt kezdeményezések listája tartalmazza a szociális gazdaság fejlesztését is, a szociális gazdaságra vonatkozó európai cselekvési tervvel együtt, valamint a megfizethető és magas színvonalú egészségügyi rendszerekhez és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés előmozdítására irányuló intézkedéseket, figyelembe véve a szolgáltatásnyújtás helyi jellegzetességeit.

9. A civil társadalom, valamint a szociális és civil párbeszéd szerepe

9.1. A válság leküzdése és a Next Generation EU kezdeményezés hatékony végrehajtása érdekében minden uniós polgár részéről szükség van cselekvésre. Ezért az EGSZB üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló, 2020 decemberében jóváhagyott rendelet végül megerősítette, mennyire fontos, hogy a civil társadalmi szervezeteket és a szociális partnereket ténylegesen bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába. A rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontjával összhangban a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tartalmazniuk kell a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel a terv előkészítése és végrehajtása céljából folytatott konzultációs folyamat összefoglalását, valamint annak ismertetését, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, mind pedig az európai szemeszter más elemeinek tervezésében, végrehajtásában és értékelésében a tagállamokban.

9.2. Az EGSZB üdvözli, hogy a közleményben a demokrácia kulcsfontosságú értékként szerepel a stratégiához kapcsolódó intézkedésekben. Ugyanakkor elismeri, hogy az ezzel kapcsolatos felvetések nem konkretizálódtak, és nem kaptak kellő figyelmet a tervezett tevékenységekben, ideértve például az európai kiemelt kezdeményezések végrehajtásához kapcsolódó tevékenységeket, vagy a civil társadalmi szervezetek partnerségi szerepének elismerését a részvételi demokrácia kulcsfontosságú szereplőiként.

9.3. A válsághoz kapcsolódó áldozatokkal és korlátozásokkal sokkal könnyebb lesz megbirkózni, ha a civil társadalmi szervezeteket széles körben bevonják a válságkezelésbe és a tájékoztató kampányok szervezésébe, különösen helyi és regionális szinten. A helyi médiának és az oktatási intézményeknek támogatniuk kellene a civil társadalmat ezen a területen. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy - ahol csak lehetséges - nyújtsanak pénzügyi támogatást az ilyen tevékenységekhez, többek között uniós alapokon keresztül.

9.4. Az EGSZB határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, a régiókat és a helyi önkormányzatokat, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az Európai Bizottság által javasolt közös alkotási modellt, amelynek során a szakpolitikákat, programokat és fellépéseket az uniós polgárokkal közösen, nem pedig számukra hozzák létre.

9.5. Az EGSZB többször is kérte, hogy a szociális partnereket és más civil társadalmi szervezeteket szorosabban vonják be az európai szemeszter folyamatába. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása, végrehajtása és értékelése során a partnerségi elvhez való következetes ragaszkodás a jelenlegi válságkörülmények között minden eddiginél fontosabb előfeltétele a tervek sikeres végrehajtásának. A nyilvános párbeszéd és konzultáció minősége drámaian romlott, különösen a válság első szakaszában. Ez sok esetben rossz minőségű jogszabályokhoz és végrehajtási nehézségekhez vezetett, különösen a vállalkozások számára. Emellett az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság közleményében nem szerepel utalás a kollektív tárgyalásokra.

9.6. Ezért, és figyelembe véve a civil társadalomnak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben betöltött szerepéről szóló állásfoglalás elkészítéséhez nyújtott tagállami hozzájárulásokat, az EGSZB határozottan támogatja egy kötelező erejű feltételességi elv bevezetését. Ezzel az elvvel összhangban a kormányoknak uniós szinten meghatározott minimumszabályok alapján be kell vonniuk a civil társadalmat a szóban forgó tervek kidolgozásába és végrehajtásába.

9.7. Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja továbbá a párbeszédet az EU fiatal nemzedékével (Next Generation EU), többek között oly módon, hogy civil párbeszédet kezdeményez az ifjúsági szervezetekkel.

9.8. Az uniós intézményeknek és testületeknek címzett európai bizottsági közlemény nyelvezete nem könnyen érthető az EU nagyközönsége számára, így nehéz lesz vitát folytatni róla a civil társadalmi szervezeteken belül * . Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság készítsen egy kiegészítő dokumentumot, amely világosabb és egyszerűbb módon ismerteti a közlemény tartalmát.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 25-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG