AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 220/10) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós lakossági pénzforgalmi stratégiáról ^* 

(COM(2020) 592 final)

Előadó: Antonio GARCÍA DEL RIEGO

Társelőadó: Kęstutis KUPŠYS

1. Következtetések és ajánlások

1.1. A pénzforgalom élen jár a pénzügyi szolgáltatások digitalizálásában. Az akadályoktól mentes fizetési módszerek rendkívül fontosak a vállalkozók és kereskedők számára, mivel ezek teszik lehetővé vállalkozásaik sikeres beindítását és bővülését. A Covid19 felgyorsította a készpénz nélküli és az e-kereskedelmi fizetések felé mutató tendenciákat, és egyre fontosabbá tette, hogy a kiskereskedők omnicsatornás eszközöket vezessenek be az offline, online és mobilfizetések elfogadása érdekében. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása - amihez az informatikai rendszerekbe és hardverekbe történő beruházásokra van szükség - további terhet ró különösen a kis- és közepes méretű kiskereskedelmi vállalkozásokra.

1.2. Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét a fizetések stratégiai fontosságát, valamint azt illetően, hogy az egységes piacon belüli fizetési műveletek esetében alkalmazandó, új, saját fejlesztésű, páneurópai fizetési megoldásokon még dolgozni kell. Az EGSZB támogatja azt a nézetet, hogy az Európai Bizottságnak politikai katalizátorként kell fellépnie, viszont a magánszektornak kell megterveznie az innovatív digitális fizetési megoldásokat.

1.3. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy továbbra is a készpénz a fogyasztók által előnyben részesített fizetési mód az értékesítés helyén és a személyek közötti lakossági tranzakciók során. A készpénz alapvető fontosságú a társadalmi befogadás és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából.

1.4. Az EGSZB támogatja azt az álláspontot, hogy a digitális eurónak ki kell egészítenie a meglévő központi banki kötelezettségeket, hogy nem szabad a magánszektort kiszorítania, hogy a magánszektornak szerepet kell játszania a digitális euróval kapcsolatos megoldások terjesztésében, valamint hogy a felhasználói jogokat és kötelezettségeket egyértelműen meg kell határozni. A tranzakciók bizalmas jellegét, amely fontos felhasználói jog, figyelembe kell venni a készpénzhez hasonló egyéb jellemzők mellett.

1.5. Az EGSZB a következőket várja az Európai Bizottságtól:

1.5.1. Rangsorolja a fellépéseket és az erőfeszítéseket, tekintettel a stratégiában meghatározott kulcsintézkedések nagy számára.

1.5.2. Mérsékelje az azonnali fizetések fenntartható üzleti modelljével kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságokat.

1.5.3. Tekintse a fizetési eszközök területét érintő bármilyen jogalkotási intézkedés gondolatát elhamarkodottnak. Az EGSZB szerencsésebbnek tartja, ha a piaci szereplők megfelelő termékeket fejlesztenek ki az ügyfelek számára, és jogalkotási intézkedéseket csak akkor mérlegelnek, ha nem sikerül megfelelő megoldást találni.

1.5.4. Biztosítsa a SEPA-rendelet tagállamok által történő teljeskörű végrehajtását, különösen ha a fizető felek és a kedvezményezettek nem tartják be a 9. cikket (úgynevezett IBAN-szám alapú megkülönböztetés). Az uniós fogyasztók számára viszont biztosítani kell azt, hogy egyetlen fizetési számlát használhassanak euróátutalásokhoz, valamint hogy határokon átnyúló banki euróátutalásokat a SEPA-n belül ugyanolyan egyszerűen hajthassanak végre, mint a saját országukban.

1.5.5. Erőfeszítéseit összpontosítsa a meglévő és a kialakulóban lévő e-azonosítási megoldások közötti átjárhatóságra. Az EGSZB szerint a magánszektor és a hatóságok számára több lehetőséget kell biztosítani az e-azonosítási megoldások létrehozására, amelyek részben a fizetési műveletek erős ügyfél-hitelesítésének (SCA) végrehajtására használhatók. Szükség van egy olyan általánosan elfogadott nyilvános elektronikus személyazonosságra, amelynek alapja a fogyasztók döntése, beleegyezése és a magánéletük teljeskörű tiszteletben tartásának garantálása.

1.5.6. Harmonizálja a készpénz uniós szintű elfogadását, mivel ez most országonként jelentősen eltér.

1.5.7. A különböző ágazatok közötti adatmegosztást bővítse ki az összes pénzügyi szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések révén, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) ^*  elveivel összhangban, hogy az európai fogyasztók további előnyökhöz jussanak, mivel ez elősegítheti az innovatív és versenyképes pénzügyi szektort.

1.5.8. Tegyen javaslatot olyan jogszabályra, amely tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítja a hozzáférés jogát a fizetési szolgáltatások nyújtásának támogatásához szükségesnek tartott infrastrukturális technológiákhoz.

1.6. Az EGSZB úgy véli, hogy az érintett piaci szereplőkre megfelelő jogszabályok, felügyelet és felvigyázás kell, hogy vonatkozzon, ami egyenlő versenyfeltételeket biztosít az azonos szolgáltatásokat és tevékenységeket kínálók számára.

1.7. Az EGSZB tisztában van azzal hogy biztosítani kell a nyílt és hozzáférhető pénzforgalmi ökoszisztémát, valamint értékelni kell annak lehetőségét, hogy a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények bekerüljenek az elszámolások véglegességéről szóló irányelv (SFD) hatálya alá.

1.8. Az EGSZB üdvözli azokat a javasolt intézkedéseket, amelyek célja az átutalások globális átlagköltségének 2030-ra 3% alá történő csökkentése iránti kötelezettségvállalás biztosítása. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vállaljon aktív szerepet a Pénzügyi Stabilitási Tanács határokon átnyúló fizetések fejlesztésére vonatkozó menetrendjében meghatározott kapcsolódó intézkedések nyomon követésében és ezek támogatásának biztosításában.

2. Az Európai Bizottság stratégiája

2.1. 2018. decemberi közleményében az Európai Bizottság egy „teljesen integrált azonnali fizetési rendszer” létrehozását támogatta az EU-ban, „a kis értékű fizetési rendszerek kockázatainak és sebezhetőségeinek csökkentése, és a létező fizetési megoldások autonómiájának növelése érdekében”. ^* 

2.2. A digitális innováció gyökeresen átalakítja a pénzügyi szolgáltatások nyújtását. A digitális transzformációnak és a fogyasztói preferenciák változásának köszönhetően a készpénzmentes tranzakciók gyors ütemben terjednek ^* . A Covid19-világjárvány további erőteljes lendületet adott a digitális fizetésre való áttérésnek, és igazolta a biztonságos, hozzáférhető és kényelmes (többek között az érintéses) fizetés kiemelt fontosságát a távoli és a személyes fizetési műveletek során egyaránt.

2.3. Az utóbbi években számottevő javulás tapasztalható, ami nagyrészt az egységes eurófizetési térség (SEPA) létrehozásának, valamint a kis értékű fizetésre vonatkozó jogszabályok harmonizációjának köszönhető. Az uniós pénzforgalmi piac azonban a nemzeti határok mentén továbbra is jelentős mértékben széttöredezett, mivel a kártyán vagy azonnali fizetésen alapuló belföldi fizetési megoldások többsége nem működik határokon átnyúlóan. Az európai pénzforgalmi színtér dinamizmusa azt mutatja, hogy mégis fennáll a következetlenség kockázata. Emiatt egyértelmű irányítási keretre van szükség, amely támogatja az uniós lakossági pénzforgalmi stratégiát.

2.4. Az Európai Bizottság a fokozottan versengő pénzforgalmi piac célját tűzte maga elé, amely az alkalmazott fizetőeszköztől függetlenül valamennyi tagállam javát szolgálja, és amelyben minden piaci szereplő tisztességes és egyenlő feltételekkel, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak maradéktalan teljesítésével versenyezhet az innovatív megoldások nyújtásában.

2.5. Miután a pénzforgalom élen jár a pénzügyi szolgáltatások terén zajló digitális innovációban, e stratégia végrehajtása hozzájárul az Európai Bizottság digitális pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó átfogóbb jövőképének, valamint a következő célkitűzések megvalósításához: a piac széttagoltságának megszüntetése, a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló piacvezérelt innováció előmozdítása, valamint a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő kihívások és kockázatok kezelése a technológiasemlegesség biztosítása mellett.

2.6. Az Európai Bizottság ezért az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiával ^*  és a digitális működési reziliencia megerősítését szolgáló új uniós keretre ^* , valamint a kriptoeszközökre ^*  vonatkozó két jogalkotási javaslattal együtt mutatja be ezt a stratégiát. A stratégia emellett kiegészíti az EKB/Eurórendszer által 2019 novemberében bemutatott lakossági pénzforgalmi stratégiát is ^* .

3. Általános észrevételek

3.1. A digitális pénzügyi szolgáltatások egyre fontosabbak az európai fogyasztók és vállalkozások számára. A Covid19-világjárvány fokozta a digitalizáció jelentőségét a társadalmakban, többek között a pénzügyi szolgáltatások területén. A pénzforgalom élen jár a pénzügyi szolgáltatások digitalizálásában. Az akadályoktól mentes fizetési módszerek rendkívül fontosak a vállalkozók és kereskedők számára, mivel ezek teszik lehetővé számukra vállalkozásaik sikeres beindítását és bővülését. A Covid19 felgyorsította a készpénz nélküli és az e-kereskedelmi fizetések felé mutató tendenciákat, és egyre fontosabbá tette, hogy a kiskereskedők omnicsatornás eszközöket vezessenek be az offline, online és mobilfizetések elfogadása érdekében. Ezek alkalmazásához az informatikai rendszerekbe és hardverekbe történő beruházásokra van szükség. Mindez további terhet ró különösen a kis- és középvállalkozó kiskereskedőkre.

3.2. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság támogatja támogatja az uniós kereskedők fizetéselfogadási eszközeinek finanszírozási és képzési lehetőségek révén történő korszerűsítését és egyszerűsítését. Fontos kiemelni a kkv-k által az európai gazdaságban játszott kulcsszerepet. Kritikus ágazatról van szó, mivel az európai vállalkozások mintegy 90%-a kkv, és a munkahelyek több mint 50%-át ezek biztosítják. A kis- és középvállalkozások hozzájárulhatnak a gazdaság erőteljes helyreállításához.

3.3. Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét a fizetések stratégiai fontosságáról és arról, hogy az egész Európában használható páneurópai digitális fizetési megoldások folyamatos hiánya további piaci széttagoltság kockázatát rejti magában, miközben az Európán belüli, határokon átnyúló pénzforgalmi piac egészét globális szereplők tartják kezükben. Ezért - annak ellenére, hogy az európai fogyasztók és vállalkozások már hozzáférnek hatékony, versenyképes és innovatív fizetési megoldásokhoz és fizetési eszközökhöz - az egységes piacon belüli fizetési műveletek esetében alkalmazandó, új, saját fejlesztésű, páneurópai fizetési megoldásokon még dolgozni kell. Az EGSZB támogatja azt a nézetet, hogy az Európai Bizottságnak politikai katalizátorként kell fellépnie, viszont a magánszektornak kell megterveznie az innovatív digitális fizetési megoldásokat.

3.4. Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy az azonnali fizetési megoldások a legfontosabbak. Felhívja ugyanakkor az Európai Bizottságot arra, hogy egyértelműen rangsorolja a fellépéseket és az erőfeszítéseket, tekintettel a stratégiában meghatározott kulcsintézkedések nagy számára. A lakossági pénzforgalmi stratégia néhány kulcsfontosságú tevékenységének és átfogó céljának megvalósítása, különös tekintettel a saját fejlesztésű, páneurópai fizetési megoldásokra, jelentős erőfeszítéseket igényel az ágazat részéről. Az EGSZB szerint minden további követelményt és szabályozási projektet alaposan fel kell mérni.

3.5. Az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az azonnali fizetéssel kapcsolatos csalások mértékére, és szükség esetén tegyen megfelelő intézkedéseket.

3.6. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen fejleszteni kell a digitális készségeket és a digitális jártasságot az oktatáson és képzésen keresztül. Ezt részben a Digitális Kompetenciakeretre támaszkodva, valamint a tagállamokat arra ösztönözve kell végrehajtani, hogy minden oktatási szinten javítsák az egész életen át tartó oktatást azon készségek tekintetében, amelyekre a legnagyobb lesz az igény. A cél az, hogy biztosítsuk, hogy az egyének olyan hozzáértő szereplőkké váljanak, akiket az adataikkal, az óriási méretű adathalmazokat kezelő alkalmazásokkal és az adatkormányzással kapcsolatos nagyobb tudatosság és az azok felett gyakorolt nagyobb ellenőrzés jellemez, és akik megértik digitális környezetüket és az azzal járó kockázatokat (például személyre szabás).

3.7. Az EGSZB szeretné megakadályozni, hogy a fogyasztók „lekapcsolódjanak”, és pénzügyi szempontból akár ki is rekesztődjenek a digitális készségek vagy eszközök hiánya miatt. Ez nyilvánvaló kockázatot jelent az Európában egyre több idősebb ember számára.

4. Részletes megjegyzések

1. pillér: páneurópai lefedettségű, egyre inkább digitális és azonnali fizetési megoldások;

4.1. Az EGSZB határozottan támogatja az európai pénzforgalmi piac számos saját fejlesztésű, páneurópai fizetési megoldással történő ellátását. Ezeknek a megoldásoknak hozzáadott értéket kell teremteniük a fogyasztók és a vállalkozások mint végfelhasználók számára. Biztosítaniuk kell, hogy az európai piaci szereplők versenyképesebbek legyenek a jelenleg domináló piaci szereplőkkel és a feltörekvő, adott esetben domináns piaci szereplőkkel, például a technológiai óriásvállalatokkal szemben, valamint erősíthetik az euro nemzetközi szerepét. Tekintettel a jelenlegi piaci helyzetre és a bankkártyapiacon a meglévő szolgáltatók jól megalapozott helyzetére, ilyen páneurópai fizetési megoldások létrehozása komoly vállalkozás lenne az európai pénzforgalmi ágazat számára.

4.2. Az EGSZB támogatja azt az elgondolást, hogy elemezzék a beszedések egész Európában történő alkalmazásának lehetőségét az üzletekben történő fizetések esetén. Elterjeszthető lenne a Németországban széles körben alkalmazott elektronikus beszedési (ELV) modell. Ez a piacon domináns kártyarendszereket a beszedés (SEPA-beszedés) alapján tenné ki versenynek.

4.3. Az azonnali fizetéseken alapuló páneurópai fizetési megoldások fejlesztésének lehetővé tétele érdekében a piaci szereplők számára mindenképpen egyértelműsíteni kell az üzleti modellt. Enélkül nem lehet befektetési döntésekre számítani. Az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot, hogy mérsékelje az azonnali fizetések fenntartható üzleti modelljével kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságokat.

4.4. Az euróban denominált azonnali fizetéseket kínáló és az azonnali SEPA-átutalás (SCT Inst.) rendszerébe regisztrált pénzforgalmi szolgáltatók számát tekintve az utóbbiak lefedettsége már most is jó, különösen az euróövezetben. Azonban az azonnali fizetések teljes lefedettsége még nem valósult meg kielégítően. A piac arra törekszik, hogy egyre több pénzforgalmi szolgáltató csatlakozzon, valamint hogy szélesebb körű lefedettséget és euróban denominált azonnali átutalásokat biztosítson. Az EGSZB támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja többek között a csatlakozás, az interoperabilitás és az SCT Inst. széles körű használatából eredő egyéb problémák kezelése, beleértve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is.

4.5. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a végfelhasználói megoldásoknak interoperábiliseknek és hozzáférhetőknek kell lenniük, hozzáadott értéket kell képviselniük, és sokféle felhasználó igényeinek kell megfelelniük. Emellett a megfelelő készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel egyenértékű tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Az EGSZB úgy véli, hogy elhamarkodott lenne ezen a területen jogalkotási intézkedéseket mérlegelni. Jobb, ha hagyjuk, hogy a piaci szereplők - az aktuális piaci versenytől függően - megfelelő termékeket fejlesszenek ki az ügyfelek számára. Jogalkotási intézkedésekről csak akkor érdemes gondolkodni, ha nem sikerül megfelelő megoldásokat találni.

4.6. Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy biztosítani kell a SEPA-rendelet tagállamok által történő teljeskörű végrehajtását, különösen ha a fizető felek és a kedvezményezettek nem tartják be a 9. cikket (úgynevezett IBAN-szám alapú megkülönböztetés). A 9. cikknek megfelelően az uniós fogyasztók számára biztosítani kell azt, hogy egyetlen fizetési számlát használhassanak euróátutalásokhoz, valamint hogy határokon átnyúló banki euróátutalásokat a SEPA-n belül ugyanolyan egyszerűen hajtsanak végre, mint a saját országukban. Számos szolgáltató azonban még most is elutasítja a nem belföldi IBAN-t használó ügyfelek határokon átnyúló beszedési megbízásait, sőt akár a nem belföldi IBAN-okra irányuló SEPA-átutalásokat is. Ez komoly akadályt jelent az egységes piac előtt, és korlátozza, hogy az ügyfelek hozzáférhessenek a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz. Fel kell szólítani a tagállamokat arra, hogy képviseljenek szigorúbb álláspontot e 2014 óta hatályos rendelet végrehajtása érdekében.

4.7. Az elektronikus személyazonossági megoldások a digitális szolgáltatások, többek között a pénzügyi szolgáltatások alapvető részét képezik. Az eIDAS az első lépés a nemzetközileg elismert e-azonosító rendszerek határokon átnyúló elismerésének és használatának biztosításában. Egyértelmű azonban, hogy a jelenlegi eIDAS-keret nem elegendő, és nem képes megvalósítani a szükséges eredményeket. Szükség van egy olyan általánosan elfogadott elektronikus személyazonosságra, amelynek alapja a fogyasztók döntése, beleegyezése és a magánéletük teljeskörű tiszteletben tartásának garantálása. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy erőfeszítéseit összpontosítsa a meglévő és a kialakulóban lévő e-azonosítási megoldások közötti átjárhatóságra. Az EGSZB szerint a magánszektor és a hatóságok számára - az északi országok példáját követve - több lehetőséget kell biztosítani e-azonosítási megoldások létrehozására, amelyek részben a fizetési műveletek erős ügyfél-hitelesítésének (SCA) végrehajtására használhatók.

4.8. A digitális fizetések széles körű elfogadása elengedhetetlen része a korszerű pénzforgalmi piacnak. Az EGSZB támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekkel felmérhető a digitális fizetési eszközök kereskedők általi elfogadásának mértéke, és meg lehet találni a mikéntjét a különösen a kkv-k és a kisebb kereskedők általi elfogadottság növelésének és megkönnyítésének. A társadalom egésze számára létfontosságú a készpénzhez való hozzáférés megőrzése és az elfogadás biztosítása. Ugyanez igaz a digitális fizetési eszközökre is, mivel a fogyasztók számára választási lehetőséget kell biztosítani.

4.9. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy továbbra is a készpénz a fogyasztók által előnyben részesített fizetési mód az értékesítés helyén és a személyek közötti lakossági tranzakciók során, ahogy arra az Európai Központi Bank nemrég közzétett „SPACE” tanulmánya rámutatott ^* . A készpénz jellemzői nagyban különböznek a digitális fizetések jellemzőitől. A készpénz az egyetlen bizalmas fizetési eszköz. A készpénz közpénz, amelyért a központi bank felelős. Ha minden elektromos és elektronikus eszköz működése leállna („digitális koronavírus”), akkor ez az egyetlen fizetési eszköz maradna a gazdaságban. Emellett a készpénz alapvető fontosságú a társadalmi befogadás és bizonyos alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából. Az Európai Bizottságnak és az EKB-nak nagyon alaposan meg kellene vizsgálnia a készpénzhez való hozzáférés és a készpénzelfogadás kérdéseit, szükség esetén megfelelő intézkedéseket hozva.

4.10. A Covid19-válság egyik hozadékaként sok kiskereskedő úgy döntött, hogy (ideiglenesen) nem fogad el készpénzt. Amint azt az Európai Bizottság jelezte, a készpénz a Szerződésekben garantált törvényes fizetőeszköz. A készpénz felhasználásának alakulását a keresletnek kell vezérelnie. A készpénz elfogadásának szabályai országonként eltérőek. Uniós szintű harmonizációra van szükség.

4.11. A folyamatban lévő fejlemények alapján érthető, hogy az EKB tanulmányozza a digitális euro esetleges kibocsátását, és hogy az Európai Bizottság támogatja ezeket az erőfeszítéseket. A digitális euro hatása példátlan hatásokkal is járhat, és bevezetését nagyon körültekintően kell értékelni. Az EGSZB támogatja az EKB által javasolt elveket, konkrétan azt, hogy a digitális eurónak ki kell egészítenie a meglévő jegybanki kötelezettségeket, hogy nem szabad a magánszektort kiszorítania, hogy a magánszektornak szerepet kell játszania a digitális euróval kapcsolatos megoldások terjesztésében, valamint hogy a felhasználói jogokat és kötelezettségeket egyértelműen meg kell határozni. A tranzakciók bizalmas jellegét, amely fontos felhasználói jog, figyelembe kell venni a készpénzéhez hasonló egyéb jellemzők mellett. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni minden CBDC-vel (központi banki digitális fizetőeszköz) kapcsolatos kezdeményezés esetén az uniós tagállamokban, az eurózónán kívül.

2. pillér: A kis értékű fizetések innovatív és versengő piaca

4.12. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv végrehajtása ^*  jelentős vállalkozás volt a fizetési szolgáltató ágazat számára, és még nem teljesen zárult le. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv két fontos változást vezetett be: az egyik az erős ügyfél-hitelesítés (SCA) volt, a másik pedig a harmadik fél szolgáltatók (TPP) fizetési számlákhoz való hozzáférése. Egyes esetekben, különösen az e-kereskedelmi tranzakciókkal kapcsolatos SCA esetében, a végrehajtás határideje 2020 vége volt. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a felülvizsgálatra irányuló javaslat előtt vizsgálja meg részletesen a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv hatását.

4.13. Az EGSZB támogatja az európai „nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenységre” vonatkozó keretrendszer kiépítését célzó törekvéseket. A nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenység további előnyökhöz juttathatja az európai fogyasztókat, mivel elősegítheti az innovatív és versenyképes pénzügyi ágazatot. Az EGSZB szerint a nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó átfogó keretet nem lehet ugyanazokra az elvekre alapítani, mint a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelvet, mivel ez az irányelv csak a fizetési számlákkal és a fizetési szolgáltatókkal foglalkozik, és egyoldalú adatmegosztást ír elő a piac részéről. Szükség van az összes pénzügyi szolgáltatóra kiterjedő konkrét szövegre az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) elveivel összhangban ^* , valamint arra, hogy feltárjuk a különböző ágazatok közötti adatmegosztás kibővítésének lehetőségeit. Az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról szóló közlemény ^*  szerint az Európai Bizottság 2022 közepén nyújt be ilyen javaslatot.

4.14. Az érintés nélküli fizetések egyre gyakoribbá váltak, és fontosak a Covid19-világjárvány jellemezte jelenlegi helyzetben. Az érintés nélküli fizetések maximális összegét a világjárvány első szakaszaiban legtöbb országban megemelték. A megnövelt összeg sok esetben elérte a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv által megengedett maximális összeget (tranzakciónként 50 EUR, összesen 150 EUR), konkrétan a kereskedői közösségek igényeire reagálva. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv felülvizsgálatának keretében a szóban forgó jogszabály szerinti maximális összegek bármilyen módosítását gondosan fel kell mérni, hogy az egyszerű használat és a biztonsági és felelősségi szempontok egyensúlyban legyenek.

4.15. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv felülvizsgálatának keretében a jelenleg nem szabályozott szolgáltatásokból eredő kockázatokról jogszabályban kell rendelkezni. Az említett szolgáltatók, akiknek a tevékenysége a szabályozott fizetési vagy elektronikuspénz-szolgáltatások nyújtásához képest kiegészítő jellegű, a szabályozott kereteken kívül maradnak, habár jelentős piaci szereplőkről van szó. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy ezeket abban az esetben, ha nagyon fontosak a piaci dinamika szempontjából, és ha az ügyfelek szerint fizetési szolgáltatást nyújtanak, pénzforgalmi szolgáltatóként is szabályozni és felügyelni kell. Fontos, hogy az érintett piaci szereplőkre megfelelő jogszabályok, felügyelet és felvigyázás vonatkozzon, ami egyenlő versenyfeltételeket biztosít az azonos szolgáltatásokat és tevékenységeket kínálók számára.

3. pillér: Hatékony és egymással kölcsönösen átjárható kis értékű fizetési rendszerek és más támogató infrastruktúrák

4.16. Az EGSZB tisztában van azzal hogy biztosítani kell a nyílt és hozzáférhető pénzforgalmi ökoszisztémát” valamint hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelv (SFD) ^*  felülvizsgálata során meg kell vizsgálni, hogy a pénzforgalmi intézményeket és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket érdemes-e bevonni az irányelv hatálya alá. Ezzel közvetlenül hozzáférhetnének olyan fizetési rendszerekhez és infrastruktúrákhoz, mint a TARGET2 és a TARGET azonnali fizetési rendszer (TIPS). Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a főbb fizetési rendszerek biztonságát és integritását. Ez még fontosabb lesz, ha az irányelv hatályát a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv felülvizsgálata során kiterjesztik olyan piaci szereplőkre, amelyekre jelenleg nem vonatkoznak a jogszabályok, például a műszaki szolgáltatókra. Ez ismét arra mutat rá, hogy minden félnek azonos feltételek mellett, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva kell hozzáférést adni.

4.17. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy javaslatot tegyen olyan jogszabályra, amely tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítja a hozzáférés jogát a fizetési szolgáltatások nyújtásának támogatásához szükségesnek tartott infrastrukturális technológiákhoz. Jelenleg a fizetési szolgáltatások nyújtását támogató egyes fontos technológiák - például az egyes mobileszközökön megtalálható kis hatótávolságú kommunikációs (NFC) antenna - korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek. Ez korlátozza a versenyt az érintés nélküli mobilfizetések területén, és arra kényszeríti a bankokat, hogy harmadik félnek pusztán azért fizessenek díjat, hogy a fogyasztók bizonyos technológiát (például az NFC-t) használhassanak a mindennapi fizetésekhez. A bankok által fizetett díjak bizonyos esetekben utólag átháríthatók a fogyasztóra. Noha néhány tagállamban már foglalkoztak ezzel a kérdéssel, fontos ezt európai szinten is szabályozni annak érdekében, hogy minden uniós polgár élvezhesse a fokozott verseny előnyeit ezen a területen, egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, és növelni lehessen az érintés nélküli mobilfizetések széleskörű elterjedését. A jogszabályoknak biztosítania kell, hogy minden résztvevőnek ugyanazok legyenek a jogai és kötelezettségei, és ugyanazon engedélyezési és egyéb szabályozási követelmények vonatkozzanak rájuk.

4. pillér: Hatékony nemzetközi fizetések, ideértve a hazautalásokat is

4.18. Az EGSZB egyetért azzal, hogy fejleszteni kell a globális határokon átnyúló fizetéseket és az Európai Bizottság által meghatározott tevékenységeket, például a fizetésekre vonatkozó globális nemzetközi szabványok elfogadásának előmozdításával. Ilyen szabvány például a SWIFT GPI (globális pénzforgalmi kezdeményezés) és az ISO20022, amely a határokon átnyúló fizetéseket javítja az érintett banki hálózaton belül.

4.19. A hazautalások továbbra is a legköltségesebb fizetési formát képviselik. Az EGSZB üdvözli azokat a javasolt intézkedéseket, amelyek célja az átutalások globális átlagköltségének 2030-ig 3% alá történő csökkentése iránti kötelezettségvállalás biztosítása. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vállaljon aktív szerepet a Pénzügyi Stabilitási Tanács határokon átnyúló fizetések fejlesztésére vonatkozó menetrendjében meghatározott, kapcsolódó intézkedések nyomon követésében és ezek támogatásának biztosításában. A díjak aránytalan mértékben károsíthatják a hátrányos anyagi helyzetű személyeket. A verseny és a technológiai fejlődés már segített javítani a határokon átnyúló hazautalások gyorsabb és olcsóbb eszközeihez való hozzáférést, de még sok a tennivaló. Az EU szomszédságában található országokba irányuló vagy onnan érkező hazautalással foglalkozó szolgáltatók számára az uniós alapú pénzforgalmi infrastruktúrához való jobb hozzáférés biztosíthatja a költségcsökkentés alapját.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG