(saját kezdeményezésű vélemény)
Előadó: Rudolf KOLBE
| Közgyűlési határozat: | 2020.2.20. | |
| Jogalap: | az eljárási szabályzat 32. cikke | |
| saját kezdeményezésű vélemény | ||
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.3.31. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.4.27. | |
| Plenáris ülés száma: | 560. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 233/0/3 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. A szabadfoglalkozásúak már ma is széles körben sikeresen használják a digitális és a mesterséges intelligencián (MI) alapuló alkalmazásokat megbízóik javára, és - például a mérnöki területen - vezető szerepet vállalnak ezeknek az eszközöknek a technológiai fejlesztésében. Az alkalmazások gyakorlati használhatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a jövőben is fokozottan be kell őket vonni a fejlesztésbe és a validációba.
1.2. A digitális alkalmazásokra nem szabad úgy tekinteni, mint a szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások kínálatának a versenytársaira vagy helyettesítőire. Ezek az alkalmazások sokkal inkább olyan segédeszközök, amelyek már ma is javítják és bővítik a szabadfoglalkozásúak nyújtotta szolgáltatásokat és azok körét.
1.3. A szabadfoglalkozásúaknak ügyfeleik, betegeik és megbízóik érdekében képesnek kell lenniük a digitális technikák használatából adódó veszélyek felismerésére és értékelésére. Ez abból a különleges bizalmi jellegből adódik, amely erre a viszonyra jellemző, és amely a digitális értékesítési módok esetén is központi elem marad.
1.4. A betegeknek, ügyfeleknek és megbízóknak a digitális alkalmazásokkal összefüggésben bízniuk kell abban, hogy a szabadfoglalkozású szolgáltatások nyújtása szakmai alapon, saját felelősségre és külső érdekektől függetlenül történik. Ennek fontos előfeltételét képezik a digitális fejlesztésekhez igazodó, megfelelő szakmai szabályzatok.
1.5. A szabadfoglalkozásúaknak következetesen biztosítaniuk kell az adatvédelmet, és harmadik személyekkel szemben óvniuk kell azt. Az EU-ban az adatokkal való visszaélés elkerüléséhez biztonságos digitális infrastruktúrákra van szükség.
1.6. A szabadfoglalkozásúaknak naprakész állapotba kell hozniuk a képzési és továbbképzési tartalmakat, hogy minél magasabb minőségi szinten biztosítsák saját maguk és alkalmazottaik informatikai és digitalizációs készségeit. Kérjük, hogy az Unió megfelelő támogatási programokkal kísérje ezeket a folyamatokat.
1.7. A szabadfoglalkozásúaknak hozzá kell igazítaniuk saját adminisztrációjukat a digitális fejlesztésekhez, és aktívan részt kell venniük a folyamat alakításában. Ez szükségessé teheti a szakmai etikai szabályok bővítését.
1.8. A Római Nyilatkozatban foglalt kritériumokat és alapelveket alapul véve támogatni kell, hogy a digitalizáció által új szabad foglalkozások jöjjenek létre.
2. A Covid19 és a szabadfoglalkozásúak
2.1. A világjárvány a szabadfoglalkozásúak körében is erőteljes digitalizációs folyamatot idézett elő. A szabadfoglalkozású szolgáltatások iránti fokozott igény és a világjárvány okozta korlátozások miatt erősen bővíteni kellett a digitális kínálatokat. A válság egyértelművé tette, hogy mennyire függ társadalmunk a rendszer szempontjából lényeges szabadfoglalkozásúak kiváló szakértelmétől. A válságok leküzdésében és a lakosság alapvető igényeinek biztosításában a kormányok fontos partnereinek számító szabadfoglalkozásúaknak a jövőben még jobban be kell kapcsolódniuk a szociális partnerség rendszereibe, és szolgáltatásaikat a digitális fejlesztésekhez igazodó, megfelelő szakmai szabályzatokkal kell biztosítaniuk. Fontos látni, hogy a világjárvány alatt sok önálló és szabadfoglalkozású nem vagy csak elégtelen mértékben fért hozzá állami támogatásokhoz.
2.2. A szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak erős digitalizációja még a távoli területeken is tartós hatással lehet az ellátások javítására. Ennek során biztosítani kell, hogy minél hamarabb megszüntessék a városok és a vidék között a gyors szélessávú internet vonatkozásában még mindig fennálló túl nagy különbséget, és hogy a digitalizált szolgáltatások az emberek számára minden régióban egyformán hozzáférhetővé váljanak. A szabadfoglalkozásúak a válság alatt beruháztak a digitalizációba és az adatvédelembe, hogy eleget tegyenek a társadalomban kulcsszerepet betöltő, a közjóra irányuló szolgáltatói feladatuknak. Ezért fontos, hogy a gazdaság újraélénkítésére irányuló minden intézkedésnél külön figyelembe vegyék a szabadfoglalkozásúakat, mint a rendszer szempontjából lényeges csoportot.
3. Római Nyilatkozat - A szabad foglalkozás definíciója
3.1. A szabadfoglalkozásúak alapvető szerepet játszanak az EU gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezek a szakmák az olyan szabályozott szakmák széles skálájának részét képezik, amelyeknek speciális képesítésekkel kell rendelkezniük, és az összes európai munkavállaló 22%-át képviselik. 2013-ban az EU bruttó hozzáadott értékének már több mint egytizede származott a szabadfoglalkozásúak ágazatából. A Covid19-válság rávilágított arra, hogy társadalmunk egzisztenciálisan függ a szabadfoglalkozásúak által nyújtott, magas színvonalú szolgáltatásoktól. Reziliens munkaadókként és vállalkozásokként a szabadfoglalkozásúak jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkeznek. Emellett fontos közérdekű feladatokat is ellátnak. Az általuk nyújtott szolgáltatások szorosan kapcsolódnak az alapvető egyéni szükségletekhez, például az élethez, a munkához, az egészséghez, a biztonsághoz vagy a tulajdonhoz. Ebből kiindulva fontos, hogy biztosítva legyen a demokratikus hozzáférés a szabadfoglalkozásúak szolgáltatásaihoz, például az orvoslás területén, a szociális biztonsággal kapcsolatos rendszerek keretében vagy a jogi szolgáltatások területén a költségmentesség révén. A honoráriumok vagy költségek felső határaira vonatkozó ajánlások egyfajta védelmi funkciót töltenek be azok számára, akik a szabadfoglalkozásúak szolgáltatásait igénybe veszik, és a fennálló információs aszimmetria miatt rá vannak utalva az ilyen előnyökre.
3.2. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ismételten foglalkozott a szabadfoglalkozásúakkal, és 2014-ben megbízást adott „A szabadfoglalkozásúak helyzete - az európai civil társadalomban betöltött funkciójuk és jelentőségük” * című átfogó tanulmány megírására. Ezeknek a munkáknak a során kiderült, hogy az EU szintjén mindeddig nem létezik általánosan kötelező érvényű vagy általánosan érvényes definíció a szabadfoglalkozásról.
3.3. Ezért az EGSZB 2017. decemberében a szabadfoglalkozásúak fogalmának meghatározása céljából kiadta a Római Nyilatkozatot. Ennek során a szabadfoglalkozásúak egyes európai ernyőszervezeteinek előzetes munkáira lehetett támaszkodni, amelyek arra tettek közösen kísérletet, hogy a Szabadfoglalkozásúak Chartájának formájában megfogalmazzanak egy európai definíciót.
3.4. A Római Nyilatkozat értelmében a szabadfoglalkozásúak külön szakmai képzettség vagy képesítés alapján nyújtanak szellemi-eszmei (intellektuális) szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások személyes jellemzővel bírnak, és bizalmi viszony alapján nyújtják őket. A szabadfoglalkozásúak tevékenységüket saját felelősségükre és szakmai tekintetben függetlenül gyakorolják. Meghatározó számukra szakmai étoszuk, egyaránt kötelezettséget vállalnak megbízóik érdekei és a közjó iránt, és valamely szakmai szervezet és ellenőrzés hatálya alá tartoznak.
3.5. Ez a definíció nem kizárólagos, hanem nyitott az új technikai fejlesztések és új foglalkozások felé. A Római Nyilatkozat kifejezésre juttatja, hogy ezek a jellemzők a szabad foglalkozás ismertetőjelei, de nem kell mindig halmozottan fennállniuk.
4. A digitalizáció kihívásai
4.1. A globális digitalizáció olyan össztársadalmi átalakulási folyamatot váltott ki, amelynek a következményei nem beláthatók. A Covid19-világjárvány hozzá fog járulni ennek a fejlődésnek a felgyorsulásához.
4.2. A következő példák azt mutatják, hogy a digitális alkalmazások és értékesítési módok és a mesterséges intelligencia alkalmazása már most is sok szabadfoglalkozású szolgáltatás elengedhetetlen részét jelentik, és a jövőben tovább optimalizálhatják ezeket a szolgáltatásokat. Még nyitott kérdés, hogy milyen hatással jár a személyes kapcsolat hiánya a szabadfoglalkozásúak és ügyfeleik, megbízóik vagy betegeik közötti különös bizalmi viszonyra, és az is, hogy milyen mértékben helyettesíthető mesterséges intelligenciával az úgynevezett emberi tényező.
4.2.1. A jogi tanácsadás területén egyre elterjedtebbé válnak a blokklánc-technológiák és az úgynevezett jogi technológiai alkalmazások. Az elektronikus ügyvédi postafiókok és e-kormányzati alkalmazások tartósan meg fogják változtatni a bíróságokkal és hatóságokkal való érintkezést. A szabadfoglalkozásúak már most is fontos partnerek az e-kormányzati projektek végrehajtásában, és jelentősen hozzájárulnak az adminisztráció egyszerűsítéséhez ezen a területen.
4.2.2. Az építészeti tervezés területén a Building Information Modeling (BIM) - az épületinformáció-modellezés, az épületek tervezésének, kivitelezésének és hasznosításának hálózati módszere - egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, az infrastrukturális területen pedig sok biztonsági értékelést végeznek mesterséges intelligencia segítségével.
4.2.3. Az egészségügyben a MI-alkalmazások révén jelentős változások mennek végbe az orvosi diagnosztika területén. Ehhez társul a távgyógyászati tanácsadások, az elektronikus receptfelírások fejlődése és az elektronikus betegdokumentációk fokozott használata.
4.3. A digitalizáció megváltoztatja a kommunikáció és az információ útjait. Egyrészt lehetőséget nyújt a felhasználók számára, hogy a szabadfoglalkozású szolgáltatások igénybe vétele előtt és közben is tájékozódjanak, és így leépítsék az eddig fennálló információs aszimmetriát. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy a szűretlen és magyarázatok nélküli információk túlkínálata vagy a célzott álhírek elbizonytalanítják a felhasználókat, és az információk nagyon téves megítéléséhez vezetnek, ezáltal még inkább felerősítve az információs aszimmetriát.
4.4. A szabadfoglalkozású szolgáltatások digitalizálása és a MI-alapú beszédfelismerő és fordító rendszerek a helyhez és nyelvhez való kötöttség csökkenéséhez fognak vezetni. Ez főleg a tanácsadási és építészeti tervezési szolgáltatásokra érvényes, de a szociális és az egészségügyi szféra szolgáltatásaira is. Mindez nem vezethet a szolgáltatási irányelvben előírt célország-elv kiüresítéséhez.
4.5. A MI-alkalmazásoknál az adatok minősége különösen fontos a szabadfoglalkozású szolgáltatások területén. Ahhoz, hogy az ilyen alkalmazásokat sikeresen lehessen alkalmazni kényes területeken is, elengedhetetlen, hogy bevonják a szabadfoglalkozásúakat a technikai fejlesztésbe és különösen az adatok minőségbiztosításába.
4.6. Ebben az összefüggésben fontos szempont az adatok anonimizálása, illetve álnevesítése, ami alapul szolgál a megbízó szándékainak megfelelő biztonságos adathasználathoz. Ugyanakkor a technikai fejlődés miatt nő a kiberbűnözés veszélye, ami fenyegetést jelent a szabadfoglalkozásúak szolgáltatási kínálatára is.
4.7. A digitalizáció megkönnyíti az olyan új kereskedelmi szolgáltatók piacra lépését, amelyek célzottan a szabadfoglalkozásúak üzleti modelljeit kínálják. Arra kérjük az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, hogy ahol szükséges, egészítsék ki ezt a folyamatot szabályozással - például a platformok üzemeltetői és a szabadfoglalkozásúak közötti viszony, valamint az ilyen platformokhoz való hozzáférés szabályozása érdekében. Ebbe a nemzeti felügyeleti hatóságokat vagy szakmai kamarákat is be kellene vonni. A gyógyszerészeti ellátás területén az elmúlt években nagy, határokon átnyúló tevékenységű online gyógyszertárak jöttek létre Az új szolgáltatók közül azok a cégek lehetnek előnyben, amelyek már rendelkeznek digitális szakértelemmel.
5. A szabadfoglalkozású tevékenység központi elemei a digitális átalakulásban
5.1. A szabadfoglalkozásúak és ügyfeleik, betegeik vagy megbízóik között különleges bizalmi viszony áll fenn, ami a szabadfoglalkozású szolgáltatások egyik lényegi jellemzője. A digitalizáció próbára teszi ezt a bizalmi viszonyt. Például azáltal, hogy a személyes kapcsolattartásra már nem közvetlenül kerül sor, hanem fokozott mértékben technikai segédeszközökön, így videokapcsolaton vagy elektronikus hírszolgálatokon keresztül. A személyes, bizalmon alapuló tanácsadás és segítségnyújtás mindazonáltal digitális formában is a szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtás központi eleme marad.
5.2. Azonban hosszú távon fel kell tenni azt a kérdést, hogy a MI-alkalmazások képesek-e ugyanazoknak az igényeknek eleget tenni, mint az ember által nyújtott tanácsadási szolgáltatások. Elméletileg elképzelhető, hogy az emberek közötti bizalmi viszony az ember és a gép közötti bizalmi viszonnyá alakulhat át. Jelenleg a MI-alkalmazások ettől még messze vannak. A végső döntést az embernek kell meghoznia (az „emberi vezérlés” elve). A MI alapjául szolgáló programozásnak emberközpontúnak, átláthatónak kell lennie, és elsősorban a szolgáltatás címzettjének az érdekére kell irányulnia, és felelősségjogi szempontból azonos mércékhez kell igazodnia. A siker és a MI-szolgáltatásokba vetett bizalom szempontjából lényeges ezen túlmenően az alapul szolgáló algoritmusok átlátható nyomon követhetősége is. Ezek nem ösztönözhetik a torzításokat vagy az előítéletek megsokszorozását.
5.3. Ennek a bizalmi viszonynak fontos alapja a szakmai függetlenség és a saját felelősség. A szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak elengedhetetlen jellemzője, hogy a betegek, ügyfelek és megbízók bízhatnak abban, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtása saját felelősségre, szakmai alapon és külső érdekektől függetlenül történik. A független szakértelembe vetett bizalom éppen a digitális területen fog egyre nagyobb jelentőségre szert tenni, ahol csökken az érdekbefolyások áttekinthetősége.
5.4. Az adatbiztonság és az adatvédelem szavatolása a digitális korban a szabadfoglalkozású szolgáltatások nyújtásának központi elemei. Ezzel kapcsolatban kulcsszerep hárul a szabadfoglalkozásúakra azáltal, hogy megbízóikkal vagy betegeikkel szemben úgy lépnek fel, mint akik garantálják a digitális alkalmazások biztonságos használatát, és tájékoztatják őket ezekről a veszélyekről. Ez erősíti a bizalmi viszonyt a szolgáltatás címzettje irányában, és kéz a kézben jár a szakmai titoktartással.
5.5. Ugyanakkor rögzíteni kell, hogy a szabadfoglalkozásúak nem ismerhetik fel az adatokkal való visszaélés minden esetét, ami döntő jelentőségű a felelőséggel kapcsolatos esetleges kérdéseknél. Ez az eset különösen akkor áll fenn, ha az adatokkal való visszaélést külső személyek követik el a rendelkezésre álló digitális infrastruktúrákhoz való hozzáféréssel az EU-n kívül. Ezért az Európai Uniónak ösztönöznie kell a biztonságos digitális infrastruktúrák fel- és kiépítését, hogy egyenlő esélyekkel induljon a világ más régióiban lévő versenytársakkal.
6. Digitalizáció és képzés
6.1. A digitalizáció meg fogja változtatni a szabadfoglalkozásúak szakképzése, továbbképzése és szakmai továbbképzése irányában támasztott követelményeket. Szükség van az egész életen át tartó tanulás iránti nyitottságra, amely nemcsak a saját szakterületet foglalja magába, hanem a más területekkel kapcsolatos, gyorsan változó digitális készségek megszerzését is.
6.2. A digitális készségek szükséges alapjainak a biztosításához az kell, hogy a szabadfoglalkozásúak már szakképzésük ideje alatt és további szakmai életük során is megfelelő digitális készségekre tehessenek szert. Arra kérjük az Európai Uniót, hogy megfelelő támogatási programokkal kísérje ezeket a folyamatokat.
6.3. A digitális készségek megszerzése és továbbfejlesztése a szabadfoglalkozásúak munkatársaira is kiterjed, akiknek a szakképzéséért a szabadfoglalkozású visel felelősséget.
7. Digitalizáció és a szakmákra vonatkozó jog
7.1. Sok országban törvény szabályozza a szabadfoglalkozású szolgáltatások minőségére és biztonságára vonatkozó szigorú követelményeket, amelyeket attól függetlenül is garantálni kell, hogy ezeket a szolgáltatásokat digitálisan nyújtják-e vagy sem. Az EU-ban a szakmákra vonatkozó nemzeti jog sok éve nagy feszültségeket kelt. Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a nemzeti szakmai szabályozások csökkentése serkenteni fogja a gazdasági növekedést és a versenyt, de ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások esetében milyen költségekkel járnak a deregulált piacokon a minőségbiztosítás hiányából fakadó hibás teljesítések és szolgáltatások. Ezért számos tagállam úgy véli, hogy szabályai szükségesek és megfelelőek a minőség biztosításához, különösen a rendszerszinten fontos szabadfoglalkozású szolgáltatások területén.
7.2. Mivel a szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtás új digitális formái a meglévő jogi szabályozásokban már egyre kevésbé lesznek nyilvántarthatóak, sor fog kerülni a foglalkozásokra vonatkozó hatályos jog kiigazításaira. A rugalmasság fokozásához szükséges változások végrehajtásához át kell dolgozni a digitalizáció következtében nélkülözhető szabályozásokat. Másrészt nagyobb szükség lesz arra, hogy törvényben biztosítsanak bizonyos alapelveket a szabad foglalkozásokhoz való hozzáférésre és azok gyakorlására vonatkozóan, hogy elkerüljék, hogy a digitalizáció negatív következményekkel járjon a fogyasztókra és a szabadfoglalkozásúakra.
7.3. Alapvetően arról lesz szó, hogy megtalálják az optimális viszonyt a kötelező érvényű szabályozások és az úgynevezett „puha jog” között. Ezzel kapcsolatban elsőbbséget élvez a szakmai önszabályozás. A jogalkotónak csak akkor kell szabályoznia, ha ez nem működik. A nem szabályozott szabadfoglalkozások esetében ösztönözni kell etikai szabályok elfogadását.
8. Digitalizáció és a szabadfoglalkozásúak önálló szakmai szerveződése
8.1. A szabadfoglalkozásúak egyik lényegi jellemzője a szakmai szervezet valamilyen formája, amely azonban az EU viszonylatában különböző mértékben jellemző.
8.2. A szakmai szerveződés leginkább regionális és néha helyi szinten történik. A digitalizáció feloldja a szolgáltatásnyújtás klasszikus helyhez és nyelvhez való kötöttségét. Ezáltal felmerül az a kérdés, hogyan lehet a jövőben hatékonyan biztosítani a szakmai felügyeletet. Ezzel a kérdéssel az önszabályozás szerveinek időben foglalkozniuk kell.
8.3. A digitalizáció új feladatokat nyit a szabadfoglalkozásúak szakmai kamarái és szakmai szövetségei számára. Ezek segítséget nyújthatnak tagjaiknak az új digitális gazdasági területek fejlesztésében vagy az új médiumok kezelésében.
8.4. A digitalizáció szükségessé fogja tenni a szabadfoglalkozásúak szervezeteiben kialakított szakmai etikai szabályok kiigazítását. Fontos előfeltétel egy olyan szakmai etikai kódex megléte, amely rögzíti a szabadfoglalkozású tevékenységek legfontosabb alapelemeit. Ezzel lehet ugyanis elkerülni, hogy a digitalizációs folyamatok negatív hatásokkal járjanak a fogyasztókra. A szakmai etikai szabályok ennek során kiegészíthetik a jogi alapokat.
9. Új szabadfoglalkozású szakmaprofilok létrejötte
9.1. A digitalizáció bővítheti a meglévő szabadfoglalkozású szakmaprofilokat, és erősítheti az interdiszciplináris együttműködést más foglalkozásokkal, valamint a Római Nyilatkozatban megnevezett kritériumokból kiindulva, egy nyílt és folyamatosan fejlődő rendszer szellemében kedvezhet új szabadfoglalkozású szakmák létrejöttének.
9.2. Ezenkívül a digitalizáció erősíteni fogja a szabadfoglalkozású szolgáltatások tartós elüzletiesedését, és megváltoztatja a hagyományos szabadfoglalkozású szakmaprofilokat.
9.3. Ezért az önálló szakmai szerveződés, a szakmai etikai szabályok és a törvényes minimumkövetelmények fontos szerepet fognak játszani a jövőben abban, hogy innovatív és rugalmas megközelítésekkel védeni lehessen a közjót a tisztán haszonközpontú felfogással szemben és ezáltal a szabadfoglalkozású szolgáltatások minőségét a fogyasztók számára.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
