AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 286/06) VÉLEMÉNYE

Hogyan lehet az oktatásra és képzésre építve, az egész életen át tartó tanulás szempontjából előmozdítani azokat a készségeket, amelyekre Európának szüksége van ahhoz, hogy igazságosabb, összetartóbb, fenntarthatóbb, digitálisabb és ellenállóbb társadalmat hozzon létre? ^* 

(Feltáró a vélemény a portugál elnökség felkérésére)

Előadó: Tatjana BABRAUSKIENĖ

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az oktatás és képzés (rendszerek, intézmények és programok) minőségének és inkluzivitásának javításával hatékonyan ki kell használni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és más, a gazdasági növekedést és az ellenállóképes társadalmat a digitális és zöld gazdaságra való átállás keretében támogató beruházásokat annak érdekében, hogy minden életkorban és tanulási szakaszban megfeleljenek a tanulók igényeinek, felkészítsék őket az életre és a munkára, és biztosítsák, hogy minden munkavállaló, valamint az egyre több nem foglalkoztatott, különösen a nők hozzáférhessenek a képzésekhez. Ez elősegíti a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgásának megőrzését is, és biztosítja, hogy a vállalatok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy kezelni tudják az iparágukban végbemenő fejleményeket, illetve felszámolják azokat a készséghiányokat, amelyekkel az iparágak digitális és zöld átállása során szembesülnek.

1.2. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai oktatási térség keretén belül tűzzenek ki elérhető hosszú távú célokat, és hozzanak létre egy állandó nyomonkövetési rendszert minden tagállam számára, amelynek célja a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés, valamint az egész életen át tartó tanulás mindenki számára történő megvalósítása, valamint annak biztosítása, hogy mindenki rendelkezzen az ahhoz szükséges ismeretekkel, készségekkel, kompetenciákkal és attitűddel ahhoz, hogy Európa egy igazságosabb, összetartóbb, fenntarthatóbb, digitálisabb és ellenállóképesebb társadalmat hozzon létre.

1.3. Az EGSZB rámutat, hogy az oktatási és képzési rendszerek demokratikus irányításának - például a szociális párbeszéd révén - a következő uniós stratégiai kereten belüli meghatározása alapvető eszköze a szakpolitikák sikeres uniós és nemzeti szintű kidolgozásának és végrehajtásának. Ennek védelmére és megerősítésére van szükség, és magában kell foglalnia a civil társadalmi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációt.

1.4. Az EGSZB javasolja, hogy a nyílt koordinációs módszerrel foglakozó minden jövőbeli munkacsoport megvitatás céljából ismertesse a szakpolitikai eredményeket az Oktatási Tanáccsal, és lehetőség szerint terjesszen elő szakpolitikai ajánlásokat. A munkacsoportok eredményeit a megfelelő politikai döntéshozatali szinten, valamint az uniós és nemzeti szintű gyakorlati szakemberek körében széles körben közzé kell tenni, hatékonyan végre kell hajtani és meg kell ismertetni; ezért fontos, hogy e csoportok tagjai legyenek az oktatáspolitika kidolgozásában aktív érintett szociális partnerek és érdekelt felek, valamint az iskolaigazgatók, a tanárok és a diákok képviselői minden országból.

1.5. A szociális jogok európai pilléréről szóló cselekvési tervben, az Európai Gazdasági Térségről szóló tanácsi állásfoglalásban (2020), a szakoktatásról és szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban és az osnabrücki nyilatkozatban foglalt mutatók, referenciaértékek és célok elérése érdekében az EGSZB további kutatások és hatásvizsgálat elvégzését javasolja a mutatók kiigazítása és más szükséges mutatók hozzáadása érdekében, amelyek támogatják az országokat a végrehajtásról szóló jelentéstétel javításában, mivel a Covid19-válság oktatási rendszerekre, diákokra és tanárokra gyakorolt teljes hatása még nem egyértelmű. A mutatóknak olyan intézkedéseket kell eredményezniük, amelyek a nemzeti szinten megvalósított közös szociális és oktatási szakpolitikák segítségével támogatják a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű diákokat és tanulókat, valamint a fogyatékossággal élőket. A referenciaértékek és mutatók teljesítésével kapcsolatos eredményekről az érintett szociális partnerekkel és érdekelt felekkel uniós, tagállami, regionális és helyi szinten folytatott konzultációt követően kell beszámolni.

1.6. Az EGSZB azt javasolja, hogy minden uniós tagállam érintett szociális partnereinek bevonásával és a megfelelő civil társadalmi szervezetekkel konzultálva folytassák az elnökség által vezetett, az oktatási ágazatokkal foglalkozó informális együttműködési üléseken (DG School, DGVET, DGHE) ^*  végzett kulcsfontosságú munkát, keressenek szinergiákat ezek között, és növeljék ismertségüket a Szakképzési Tanácsadó Bizottság példáját követve. Javasolja továbbá az uniós és a nemzeti/regionális szakpolitikák összekapcsolását a minisztériumok, a szociális partnerek és a civil társadalom közötti hatékony partnerségek és kormányzás összefüggésében.

1.7. Az EGSZB kéri, hogy a 2021-es szociális csúcstalálkozón elfogadásra kerülő, a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési terv keretében európai és nemzeti szinten ténylegesen hajtsák végre a szociális jogok európai pillérének első alapelvét az érintett szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek teljeskörű bevonásával, valamint a fenntartható állami beruházások és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatásával.

1.8. Az EGSZB felhívja a figyelmet az oktatás és képzés holisztikus megközelítésére, valamint annak fontosságára, hogy ilyen megközelítést alkalmazzanak az oktatással (európai oktatási térség), a szakképzéssel (a szakképzésre vonatkozó tanácsi ajánlás), a készségekkel (európai készségfejlesztési program), az ifjúsági oktatással („Út a munka világába”) és a digitális készségekkel (Digitális oktatási cselekvési terv 2021-2027) kapcsolatos közelmúltbeli uniós kezdeményezések végrehajtása terén, biztosítva, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók egyenlő feltételekkel férhessenek hozzá a minőségi oktatáshoz és képzéshez, átképzéshez és továbbképzéshez a munkaerőpiacon végbemenő méltányos átmenet érdekében, támogatást nyújtva az alacsonyan képzett felnőtteknek az álláskeresésben és a vállalkozói készségek megszerzésében, továbbá segítve a vállalkozásokat abban, hogy felzárkózhassanak a globális innovációhoz és versenyképességhez.

1.9. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a 2021-2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv végrehajtásának biztosítania kell a tényleges társadalmi párbeszédet és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, a munkajogok tiszteletben tartását és érvényesítését, valamint a munkavállalók tájékoztatását, a velük való konzultációt és részvételüket a digitális készségek és a vállalkozói készségek fejlesztésében, különösen a szakképzés, a felnőttképzés és a munkahelyi képzés terén annak érdekében, hogy csökkenjenek azok a készséghiányok, amelyekkel a vállalatok szembesülnek. A Számvevőszék jelentésére hivatkozva az Európai Bizottság azon célkitűzésének teljesítése érdekében, hogy az alapvető digitális készségekkel rendelkező 16-74 évesek arányát a 2019. évi 56%-ról 2025-re 70%-ra növelje, az EGSZB a jövőbeli uniós programok keretében egyedi összegek elkülönítését, részcélok és mérföldkövek meghatározását, valamint a digitális készségek folyamatosan és gyorsan változó digitális környezetben való következetes értékelését szorgalmazza.

1.10. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak azon munkavállalók és munkanélküliek tényleges támogatásáról, akik nehézségekbe ütköznek a minőségi és inkluzív felnőttoktatáshoz és -képzéshez való hozzáférés terén, és ehhez biztosítsanak a rászorulókat segítő célzott finanszírozást, amely például a munkanélküliek, a nem hagyományos módon foglalkoztatottak, az alacsony képzettségűek, a fogyatékkal élők, az idősebb munkavállalók, az idősek vagy a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára áll rendelkezésre és szem előtt tartja a nemi dimenziót is.

1.11. Az EGSZB azt javasolja, hogy hatékony nemzeti szintű közös szociál- és oktatáspolitikák révén küzdjenek az iskolákban és a szélesebb körű társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek növekedése ellen. Az EGSZB azt javasolja, hogy az oktatási és szociális ügyekért felelős miniszterek közös tanácsi ülés keretében találjanak megoldást az oktatás terén fennálló egyenlőtlenségek, valamint a Covid19-válság következtében az oktatáshoz és képzéshez való egyenlőtlen hozzáférés kezelésére.

1.12. Az EGSZB üdvözli az európai oktatási térségről szóló új állásfoglalásban meghatározott célokat, ugyanakkor javasolja, hogy rendszeresen igazítsák ki az európai oktatási térség mutatóit és referenciaértékeit, és egészítsék ki azokat más szükséges mutatókkal (például zöld készségek és kompetenciák/a fenntartható fejlődésről való tanulás terén), amelyekről az országok könnyen beszámolhatnak, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti intézkedések hatékonyan támogassák a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű diákokat és tanulókat.

1.13. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás szempontjából létfontosságú minden tanuló szociális kompetenciáinak fejlesztése annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a kompetenciákat már a korai életkorban és a felnőttoktatás során elsajátíthassák, valamint, hogy minden polgár nevében küzdjenek a toleranciáért és a megkülönböztetésmentességért az oktatás és képzés területén. A kulcskompetenciák, különösen a szociális érzékenység, az empátia, az interkulturális párbeszéd, a polgársággal kapcsolatos készségek, a szociális kompetenciák és a vállalkozói készségek, köztük a szociális vállalkozás oktatását az egész oktatási és képzési folyamat során alkalmazni kell.

1.14. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a helyreállítási tervet, a Next Generation EU eszközt és más uniós alapokat - köztük az Erasmust, az ESZA+-t és a Méltányos Átállást Támogató Alapot - hatékonyan és következetesen használják fel az oktatási és képzési szakpolitikák támogatására egy igazságosabb, összetartóbb, befogadóbb, fenntarthatóbb, digitálisabb és reziliensebb társadalom érdekében.

1.15. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai szemeszter folyamatának továbbra is arra kell ösztönöznie a kormányokat, hogy biztosítsák a hosszú távú kötelezettségvállalásokat érintő fenntartható állami beruházást, az iskolák minőségének, igazságosságának, egyenlőségének és társadalmi befogadásának javítása, a digitális anyagokhoz minden korosztály számára biztosított egyenlő hozzáférés fejlesztése, valamint az iskolákban és az oktatási intézményekben a digitális technológiák biztonságos használatának támogatása érdekében.

1.16. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ismereteket, készségeket és kompetenciákat el kell ismerni, tiszteletben tartva az egyes tagállamok oktatási és szakmai követelményeit. A teljes képesítésekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása alapvető fontosságú, ezért az EGSZB kéri a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás ^*  és a lisszaboni elismerési egyezmény ^*  végrehajtását. Az EGSZB megismétli azon véleményét ^* , hogy a mikrotanúsítványokat adó képzésnek minőségi normákkal és világos információkkal kell rendelkeznie a képzés értékéről, hogy a munkaerőpiacon hatékonyan lehessen továbbképzésként használni, és hogy kiegészíthesse a teljes képesítéseket. Nem szabad túlszabályozni a mikrotanúsítványokat annak érdekében, hogy megőrizzék rugalmasságukat a munkaerőpiac igényeivel szemben.

1.17. Az EGSZB szorgalmazza az európai oktatási térség nemzeti szintű - a tanárokkal folytatott tényleges társadalmi párbeszédet követő - megvalósítását a digitális korban nyújtott tanítás minőségének javítása, a tanítás színvonalának növelése, a jobb minőségű és befogadóbb tanári alapképzés és folyamatos szakmai fejlődés biztosítása, emellett pedig a tanárok tisztességes munkakörülményeinek és fizetésének biztosítása érdekében, hogy a szakma vonzóbb legyen a magasan képzett jelöltek számára.

1.18. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a tudományos élet szabadságát, valamint a felsőoktatási intézmények autonómiáját és irányítását az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzájárulásuk tekintetében, valamint biztosítani kell a felsőoktatásba és a kutatásba való megfelelő közberuházásokat, az európai egyetemi hálózatok inkluzivitását és sokszínűségét, valamint a felsőoktatással kapcsolatos nemzeti és intézményi kompetenciák tiszteletben tartását. Az EGSZB kéri, hogy az úgynevezett „európai fokozat” és „európai egyetemi alapító okirat” gondolatát vitassák meg alaposabban a kormányokkal, az érintett szociális partnerekkel és civil társadalmi szervezetekkel, valamint hogy támogassák a felsőoktatási szintű szakképzés fejlesztését.

2. Háttér

2.1. Az EGSZB ezzel a véleménnyel kíván hozzájárulni a portugál elnökség idején (2021 első féléve) tartandó tanácsi vitákhoz, amelyeket az oktatásra, a képzésre és az egész életen át tartó tanulásra - különösen az európai oktatási térségre, a frissített készségfejlesztési programra és a 2021-2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervre - vonatkozó uniós kezdeményezések végrehajtásáról folytatnak.

2.2. A növekvő jövedelmi egyenlőtlenség, az emberi mobilitás és az idősödő népesség olyan társadalmi tényezők, amelyek befolyásolják az oktatási és képzési szakpolitikákat. Egy olyan időszakban, amikor a társadalom olyan gazdasági szükségszerűségekkel néz szembe, mint a digitális átalakulás és a körforgásos gazdaság, az egyének tanulásának támogatása lehet a fenntarthatóbb társadalom egyik megoldása, a társadalmi és gazdasági átalakulás akadályainak és kihívásainak leküzdése, valamint a tanuláshoz szükséges készségek előmozdítása érdekében.

2.3. Az uniós országok vezetői 2017. november 17-én a göteborgi csúcstalálkozón abból a célból találkoztak, hogy aláírják a szociális jogok európai pillérét. Ez alkalommal megkezdték első tárgyalásaikat az úgynevezett európai oktatási térség létrehozásáról ^* ; ezt 2018 és 2020 között számos új javaslat követte a témában, 2021 februárjában pedig új tanácsi állásfoglalás született. A kezdeményezés a szociális jogok európai pillérének első alapelvéhez kapcsolódik, amelynek értelmében „mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”. A kezdeményezés kapcsolódik ezenkívül a negyedik alapelvben említett jogokhoz, köztük a képzés és az átképzés támogatásához, különös tekintettel a fiatalok továbbképzéshez, tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez és szakmai gyakorlati programokhoz való hozzáférésére.

2.4. Az Európai Bizottság 2020. július 1-jén tette közzé új szakpolitikai csomagját. Ennek része A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló közlemény ^* , a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat ^* , valamint az Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára című közlemény ^*  és tanácsi ajánlásra irányuló javaslat ^* . Ezek a szakpolitikai dokumentumok az egész életen át tartó tanulást, a továbbképzést és az átképzést kapcsolják össze az európai oktatási térség megvalósítására és elérésére irányuló célkitűzéssel. Az EGSZB nyomon követte ezeket a kezdeményezéseket, és ezek kapcsán 2020-ban véleményeket fogadott el a frissített készségfejlesztési programról ^* , az ifjúsági garancia megerősítéséről ^* , valamint a mindenki zöld készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésére irányuló uniós stratégiáról ^* .

2.5. A Visszatér a „használati érték”: az európai termékek és szolgáltatások előtt álló új kilátások és kihívások ^*  (2019) véleményében az EGSZB kifejtette azon álláspontját, hogy a modern európai versenyképesség lényegévé és fő irányává válhat az olyan innovatív, nagymértékben specializált termékek és szolgáltatások biztosítása, amelyek gondoskodnak a fogyasztók igényeiről, valamint eleget tesznek a társadalmi és környezeti fenntarthatósági követelményeknek. Ennek megfelelően az EGSZB az érintett oktatási és képzési szolgáltatásokra irányuló szakpolitikai beavatkozásokat javasol.

2.6. Az Európai Bizottság 2020. szeptember 30-án közleményt tett közzé az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról ^* , amely hat területre összpontosít: minőség, inkluzivitás és a nemek közötti egyenlőség, zöld és digitális átállás, tanárok és oktatók, felsőoktatás és geopolitikai dimenzió. Az EU Oktatási Tanácsa 2020. november 30-án hangsúlyozta az oktatással kapcsolatos nemzeti hatáskörök fontosságát, valamint a kultúrák és az oktatási rendszerek sokféleségének tiszteletben tartását, és felvetették „az európai oktatási térség irányítási mechanizmusa és a 2030-ig uniós szinten teljesítendő javasolt célértékek” kérdését ^* .

2.7. A korábbi szakpolitikai kezdeményezések mellett a Digitális oktatási cselekvési terv 2021-2027 - Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően ^*  bizottsági közleményt tanácsi következtetések követték, amelyek kiemelték, hogy a digitális oktatásnak „tanulóközpontúnak kell lennie, és minden egyént és polgárt támogatnia kell személyiségük és készségeik magabiztos, szabad és felelősségteljes fejlesztésében” ^* .

3. Általános megjegyzések

3.1. A Covid19-világjárvány mély recesszióba taszította az európai gazdaságot, és a gazdaság példátlan visszaesése és a válságban lévő vállalatok előtt álló kihívások miatt megnövelte a munkanélküliségi rátát. Az európai és tagállami eszközök által támogatott munkahelymegtartó programok széles körű alkalmazása ellenére az előrejelzések szerint az EU-ban a munkanélküliség a 2019. évi 6,7%-ról 2020-ban 7,7%-ra, 2021-ben pedig 8,6%-ra emelkedik, majd 2022-ben némileg, 8,0%-ra csökken (Eurostat, 2020. november 5.). A Covid19-válság miatti magas munkanélküliségi ráta fokozza a készségek iránti egyre növekvő igényeket, valamint az európai munkaerőnek az ipar digitális és zöld átállása miatt fontossá váló továbbképzését és átképzését. Hatékony uniós szakpolitikával kell támogatni a gazdasági növekedést és az ellenállóképes társadalmat.

3.2. A Covid19-válság az oktatásban, a munka világában és a mindennapi életben is felgyorsította a digitális átállást. A frissített készségfejlesztési programról szóló EGSZB-vélemény hangsúlyozza, hogy „minden európai polgár számára biztosítani kell a jogot, hogy a méltányos átállás keretében és a demográfiai változásokkal összhangban hozzáférhessen magas színvonalú és inkluzív képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz. Hangsúlyozzuk, hogy foglalkozni kell az oktatási szegénység problémájával, amely a Covid19-válság idején elmélyült az oktatáshoz és képzéshez való egyenlőtlen hozzáférés miatt” ^* . A tudás, a készségek és a kompetenciák fejlesztésének nemcsak a munkaerőpiac igényeinek kielégítését és a teljesen a minőségen alapuló versenyképesség kilátásait kell szolgálnia, hanem azt is, hogy felkészítse a diákokat arra, hogy aktív, demokratikus polgárokká váljanak, illetve, hogy elősegítse a társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek csökkentését. E célból az uniós polgárok digitális készségeinek fejlesztése mellett a digitális médiatudatosság alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a polgárok képesek legyenek eligazodni a mai bonyolult világban.

3.3. Alapvető fontosságú, hogy az uniós és a nemzeti szintű szakpolitikai intézkedések biztosítsák, hogy az oktatás és a képzés emberi jognak és közjónak minősüljön, tiszteletben tartva Európa kulturális sokszínűségét, valamint hogy az oktatási és képzési szakpolitikák nemzeti hatáskörbe tartozzanak. Az uniós és a nemzeti szintű szakpolitika keretében hatékony intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy végre lehessen hajtani az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét, valamint a szociális jogok európai pillérét, annak érdekében, hogy minden európai országban mindenki számára jó minőségű, hatékony és inkluzív oktatást és képzést valósítsanak meg azáltal, hogy valamennyi tagállamot, szociális partnert és civil társadalmi szervezetet bevonnak a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési tervbe.

3.4. Rendkívül fontos, hogy az európai oktatási térség az uniós országok közötti további szakpolitikai együttműködés megerősítéséről szóljon, és továbbra is tanulási platformot biztosítson a minisztériumok, az oktatás terén működő szociális partnerek és a civil társadalom érdekelt felei számára. A hatékony kormányzás megköveteli, hogy minden oktatási ágazatban következetes oktatási és képzési szakpolitikákat alkalmazzanak a kisgyermekkori neveléstől kezdve egészen a felnőttoktatásig, beleértve a szakképzést minden korcsoport számára, valamint az uniós és a nemzeti/regionális politikák összekapcsolását a minisztériumok, a szociális partnerek és a civil társadalom közötti hatékony partnerségek keretében, a háromoldalú politikai szakcsoportokon belül.

3.5. Az EGSZB utal az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés fenntartható finanszírozása a szakképzett munkaerő hiányával összefüggésben ^*  című véleményére, és hangsúlyozza, hogy az oktatásba és képzésbe történő fenntartható állami befektetés, valamint az összes korosztály számára biztosított szakképzésbe történő hatékony magánberuházások előfeltételei az összes korosztályú diák társadalmi és gazdasági befogadását célzó szakpolitikai intézkedések sikerének és a vállalatok támogatásának. Ezért fontos, hogy a helyreállítási tervet, a Next Generation EU eszközt és más uniós alapokat (pl. az ESZA+-t és a Méltányos Átállást Támogató Alapot) az európai szemeszterrel összefüggésben hatékonyan és következetesen használják fel az oktatási és képzési szakpolitikák támogatására.

3.6. Mivel az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének számos mutatóját és referenciaértékét nem sikerült elérni, az EGSZB üdvözli, hogy az európai oktatási térségre vonatkozó kezdeményezésben sok ilyen mutatót megerősítettek. Ezek a mutatók azonban igen komoly kihívást jelentenek, és pénzügyi kötelezettségvállalást igényelnek a kormányok részéről. Fontos továbbá tisztázni az egyes országok mutatóként használt fogalmait, valamint a fenntartható környezetről szóló oktatást referenciaként megerősíteni.

3.7. A Covid19-válság egyértelművé tette, hogy az iskolák lényegi szerepet játszanak abban, hogy a diákok fejleszthessék szociális kompetenciáikat. A diákokat meg kell tanítani arra, hogy egész életük során fejlesszék ezeket a kompetenciákat a tanulás tanulása és a társadalomban való aktív részvétel, a különböző kultúrákról, nyelvekről és a mobilitásról való tanulás, a művészetekkel kapcsolatos ismereteik javítása stb. révén. Ezek a kompetenciák különösen fontosak, mivel számos történelmi példa tanúskodik arról, hogy a gazdasági és pénzügyi válságok hozzájárulnak a radikalizmus egyre nagyobb térnyeréséhez. Ezért az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy további intézkedéseket kell tenni a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról tett nyilatkozat (2015) ^*  további végrehajtása érdekében, és hogy azt valamennyi életkorú tanulóra alkalmazni kell.

3.8. Ahhoz, hogy Európában mindenki zöld készségeit, kompetenciát és környezettudatosságát fejleszteni tudjuk, az uniós tagállamoknak össze kell kapcsolniuk környezetvédelmi politikákat az oktatáspolitikákkal, és a zöld készségekkel és kompetenciákkal kapcsolatos nemzeti stratégiákat kell létrehozniuk. Az EGSZB megállapítja ^* , hogy célszerű lenne a zöld készségekre és kompetenciákra vonatkozó mutatókat és referenciaértékeket kidolgozni az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság, a környezeti felelősség és a fenntartható fejlődés terén. Ezáltal segíteni lehet az egyes országokat a zöld készségek és kompetenciák oktatási tantervekben történő szerepeltetésében egy transzformatív oktatási megközelítés alkalmazásával, a kisgyermekkortól kezdve a felnőttkori tanulásig, az egész életen át tartó tanulás részeként.

3.9. Az EGSZB üdvözli, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv a digitális eszközökhöz, az internethez, valamint a digitális kompetenciák és készségek fejlesztéséhez való egyenlő hozzáférésre összpontosít, különösen a természettudományokhoz, technológiához, mérnöki tudományokhoz és matematikához, valamint az informatikához kapcsolódó szakmákban dolgozó nők esetében. A hatékony készségekkel és digitalizációval kapcsolatos nemzeti és vállalati szintű stratégiáknak támogatniuk kell a munkavállalókat azzal, hogy releváns és magas színvonalú képzést biztosítanak. Fontos, hogy a vállalatok támogatást is kapjanak munkavállalóik továbbképzésének és átképzésének biztosításához, különösen a munkakörök digitalizálása kapcsán. Ez összhangban van az ipar - a termékek és a folyamatok tekintetében végbemenő - zöld átállásával is, amely az európai vállalkozók számára egyaránt jelent szükségességet és lehetőséget.

3.10. A teljes képesítések tiszteletben tartása alapvető szempont. Ami az automatikus kölcsönös elismerés 2025-ig történő megvalósítását illeti, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ismereteket, a készségeket és a kompetenciákat el kell ismerni, tiszteletben tartva az egyes tagállamok oktatási és szakmai követelményeit, és javítani kell a diákok és a tanulók elismerési eljárásokról szóló naprakész információkhoz való hozzáférését. Ebből a célból meg kell erősíteni a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás ^*  és a lisszaboni elismerési egyezmény ^*  végrehajtását, hogy mindenki egész életen át tartó tanulását támogatni tudjuk.

3.11. Az EGSZB üdvözli a digitális oktatási cselekvési tervre (2021-2027) irányuló kezdeményezést, amelynek célja a digitális anyagok és tanfolyamok európai csereplatformjának létrehozása. Mindenképpen teljeskörű tájékoztatást kell nyújtanunk a felhasználóknak arról, hogy a tanfolyamok teljeskörű vagy részleges képesítést vagy mikrotanúsítványokat adnak-e, ki hitelesíti és minőségbiztosítja az online tanfolyamokat, elismerik-e ezeket és ha igen, miként, és hogyan lehetne ezekkel kapcsolatban teljes képesítést biztosítani. Fontos lenne ezeket a tanfolyamokat felsorolni az Europass portálon, és alaposan megvizsgálni az online anyagok szerzői jogát és tulajdonjogát, valamint az érintett online tanfolyamok minőségét és relevanciáját.

3.12. A tanárok központi szerepet játszanak a minőségi oktatás és képzés biztosításában, ugyanakkor az OECD szerint a társadalom még a tanárok egyötöde szerint sem értékeli megfelelően ezt a hivatást ^* , és a tanári szakmában átlagosan 11%-kal rosszabbak a bérek, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező más szakemberek esetében ^* . Az európai oktatási térségnek tényleges támogatást kell nyújtania a tanároknak, oktatóknak és egyéb oktatási személyzetnek a Covid19-válság negatív hatásainak leküzdése érdekében.

3.13. Az érintett intézmények, diákok és tanárok „Európai Egyetemek” projekt részét képező hálózatának inkluzív jellegét és sokféleségét támogatni kell a bolognai folyamat valamennyi országában, a felsőoktatással kapcsolatos nemzeti és intézményi hatáskörök tiszteletben tartása és védelme mellett.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG