Előadó: Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER
Társelőadó: Gonçalo LOBO XAVIER
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.1.14. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.3.31. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.4.27. | |
| Plenáris ülés száma: | 560. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 218/2/24 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1 Az EGSZB tudomásul veszi az új fogyasztóügyi stratégiát és az abban javasolt 22 intézkedést, és úgy véli, a dokumentum nemigen lehetne ennél átfogóbb és részletesebb.
1.2 Ugyanakkor - bár elismeri az Európai Bizottság által tett erőfeszítéseket - az EGSZB úgy véli, hogy a fogyasztóügyi stratégiát egy a fogyasztóügyi politikáról szóló valódi stratégia következményeként, illetve logikus folytatásaként kellene kialakítani. Mivel a fogyasztóvédelmi politika legutóbbi (a 2007-2013 közötti időszakra szóló) stratégiáját az Európai Bizottság 2007. március 13-án tette közzé, az mára teljességgel elavultnak tekinthető.
1.3 Az EGSZB ezért attól tart, hogy az Európai Bizottság új fogyasztóügyi stratégiája a jelenlegi formájában pontszerű kezdeményezések halmazának tűnik, és hogy azt a gyakorlatban nehéz lesz végrehajtani.
1.4 Az EGSZB véleménye szerint továbbá a Covid19-világjárvánnyal szembeni küzdelmet célzó intézkedéseknek kivételes jellegűeknek kell lenniük, és közülük számos elsőbbséget élvez és sürgősséggel hajtandó végre, tekintettel a példa nélküli egészségügyi, gazdasági és szociális válságra. Felmerül, hogy ezeket az intézkedéseket bele kellene-e építeni a fogyasztóügyi stratégiába, amely egyébként - az EGSZB szerint - sajnálatos módon nem foglalkozik kellően a jelenlegi helyzettel.
1.5 Ebben az összefüggésben az EGSZB szükségesnek tartja megismételni azt a meggyőződését, hogy az egészségügyi uniót a lehető legnagyobb mértékben el kell mélyíteni, és hogy az egészségügyi politika nem lehet kizárólagosan tagállami politika. Emiatt helyénvaló volna úgy módosítani az EUMSZ 168. cikkét, hogy az közeledjen a fogyasztóvédelmi politikáról szóló 169. cikkhez.
1.6 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a belső piac megvalósítására - legyen szó akár a fizikai, akár a digitális egységes piacról - egyenlő feltételekkel kell sort keríteni, és biztosítani kell a fogyasztók magas szintű védelmét, amint azt egyébként az EGSZB több alkalommal is kérte. Ezért egyetért azzal, hogy más uniós szakpolitikákat is figyelembe vevő horizontális megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy az ágazati politikák kialakítása és végrehajtása során figyelembe vegyék a fogyasztók érdekeit.
1.7 Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja a stratégia környezetvédelmi elemét, és rámutat arra, hogy támogatta az európai zöld megállapodást. Az EGSZB szorgalmazza különösen az áruk megfelelőbb tartósságát, a fenntartható termékekhez való hozzáférést, a tiszta, körforgásos és környezetbarátabb gazdaságot, valamint a termékek hatékony felhasználását, emellett támogatja a tervezett elavulással szembeni küzdelmet, valamint az áruk és termékek javításához való jogot.
1.8 Ugyanakkor az EGSZB tudatában van annak, hogy a szénlábnyom méréséhez szükséges munka során figyelembe kell venni a termékek életciklusát, és ez a munka nem könnyen kivitelezhető.
1.9 A fogyasztóvédelmi szabályokat hozzá kell igazítani a digitális világhoz. A kialakulóban lévő technológiákból - köztük a mesterséges intelligenciából, a dolgok internetéből és a robotikából - eredő új kihívások szükségessé teszik a jelenlegi védelem megerősítését, és azokkal - különösen a termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata során - foglalkozni kell. Ezenkívül fel kell tárni és kezelni kell a hatályos jogszabályok fennálló hiányosságait. Ezért is lesz nélkülözhetetlen a szóban forgó stratégia teljessé tételéhez a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, valamint a digitális piacokról szóló jogszabály.
1.10 Az EGSZB reméli, hogy az európai támogatás abban is meg fog nyilvánulni, hogy biztosított lesz valamennyi civil társadalmi (különösen fogyasztóvédelmi) szervezet részvétele, tekintettel a stratégia kidolgozásában betöltött szerepükre. A szervezett civil társadalomnak, különösen a fogyasztói és a munkaadói szervezeteknek és más szociális partnereknek kölcsönösen előnyös kapcsolatot kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a szélesebb körű részvételt e politika kialakításában és végrehajtásában.
1.11 Következésképpen a stratégia keretében növelni és erősíteni kell a fogyasztók oktatásának és képzésének szerepét, mivel ezek hozzájárulnak a magas szintű védelem megszilárdításához.
1.12 Az EGSZB tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a kkv-k szembesülnek a stratégia sikeréhez való hozzájárulás vonatkozásában, különös tekintettel a fogyasztók érzékenyítésére és tájékoztatására, valamint a fenntartható, de magasabb gazdasági értékű áruk és szolgáltatások biztosítására.
1.13 Az EGSZB felhívja a figyelmet, hogy biztosítani kell a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a stratégia követelményeinek való megfeleléshez szükséges pénzügyi eszközöket, kiváltképp most, hogy a Covid19-válsággal szembeni küzdelem miatt csökkentek a digitális és környezetbarát ágazatok vállalkozásaiba irányuló beruházások.
2. Az Európai Bizottság közleménye
2.1 Általános tudnivalók
2.1.1 Az Európai Bizottság közleménye
- meg kívánja erősíteni az uniós intézmények, a tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködés általános keretrendszerét,
- holisztikus megközelítést alkalmaz, amely több uniós szakpolitikát ölel fel,
- tükrözi azt, hogy az egyéb szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor - más uniós kezdeményezéseket kiegészítve - figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmi követelményeket,
- szoros együttműködést tesz szükségessé az EU és a tagállamok részéről, és megköveteli az uniós származtatott jog szintjén kidolgozott fogyasztóvédelmi keret átültetését, alkalmazását és végrehajtásának ellenőrzését.
2.1.2 A közlemény 22 intézkedést nevez meg, amelyek öt kiemelt területre terjednek ki:
- a zöld gazdaságra való átállás,
- a digitális transzformáció,
- a jogorvoslat és a fogyasztói jogok érvényesítése,
- az egyes fogyasztói csoportok sajátos igényei, valamint
- a nemzetközi együttműködés.
2.1.3 A közlemény a problémakörök tárgyalásakor fontosnak tartja, hogy mindenki egyformán és időben hozzáférhessen a szükséges és megfizethető tesztekhez, védőfelszerelésekhez, kezelésekhez, valamint a jövőbeni vakcinákhoz. Ezenkívül az általános adatvédelmi rendelettel összhangban teljes körű biztosítékot kell nyújtani a fogyasztók számára az alapvető jogok, az orvosi etika, a magánélet és az adatvédelem tekintetében.
2.1.4 A világjárvány nyomán bekövetkezett mélyreható társadalmi és gazdasági zavarok kihívást jelentenek a társadalom számára. Miközben fontos, hogy biztosított legyen a fogyasztók magas szintű védelme, továbbra is meg kell küzdeni néhány kihívással, éspedig különösen az alábbiak kapcsán:
- az utazásszervezőknek előlegként befizetett összegek teljes visszatérítéséhez való jogra vonatkozó jogszabály végrehajtása,
- a fogyasztókat érintő csalások, a megtévesztő marketingtechnikák és az online vásárlások során elkövetett csalások számának növekedése,
- a változó fogyasztási szerkezetek, amelyek nyomán megugrott az egyszer használatos csomagolásokból származó hulladék mennyisége.
2.2 Kiemelt területek
2.2.1 Zöld átállás: hozzájárulás a klímasemlegességhez, a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint a víz-, a levegő- és a talajszennyezés csökkentéséhez. Mindenki számára biztosítani kell a fenntartható termékekhez való hozzáférést.
2.2.2 Az európai zöld megállapodás átfogó stratégiát vázol fel, amelynek célja, hogy az EU méltányos és virágzó társadalommá alakuljon, és olyan klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta, körforgásos gazdaságot működtessen, ahol a környezeti lábnyom kisebb.
2.2.3 Az áruk adásvételéről szóló irányelvet módosítani kell a javítás előmozdítása és annak tényleges jogként való meghatározása érdekében. További intézkedéseket irányoztak elő az áruk és szolgáltatások specifikus csoportjainak kezelése érdekében.
2.2.4 A fogyasztókat továbbá jobban kell védeni az olyan információkkal szemben, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, illetve félrevezető vagy megtévesztő módon kerülnek feltüntetésre, azt a benyomást keltve, hogy egy termék vagy vállalkozás környezetvédelmi szempontból megfelelőbb („zöldrefestés”).
2.3 A digitális transzformáció
2.3.1 Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló irányelv és a digitális tartalomról szóló irányelv fontos lépéseket jelent, annak ellenére is, hogy a technológiai fejlődés gyorsaságára tekintettel további intézkedésekre van szükség.
2.3.2 Meg kell akadályozni az olyan eljárások alkalmazását, mint az úgynevezett „dark pattern” gyakorlatok, bizonyos személyre szabási gyakorlatok, amelyek sok esetben a profilalkotáson alapulnak, a rejtett hirdetések, a csalások, a hamis vagy megtévesztő információk és a manipulált fogyasztói értékelések. Emellett további iránymutatásokra van szükség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvvel és a fogyasztói jogokról szóló irányelvvel kapcsolatban, mivel a fogyasztókat online és offline egyaránt hasonló szintű védelem és méltányosság illeti meg.
2.3.3 A mesterséges intelligencia előnyökkel jár, bizonyos alkalmazási területei azonban sérthetik a fogyasztói jogokat. Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy az általános adatvédelmi rendelet 22. cikke szerint az érintetteknek joguk van emberi beavatkozást kérni és kapni, ha egy automatizált feldolgozás alapján hozott döntés jelentős hatással van rájuk.
2.3.4 Az új fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet megerősíti az online kapacitást, az együttműködési mechanizmusokat és a hírszerzési információgyűjtési rendszert, annak érdekében, hogy kezelje az uniós fogyasztóvédelmi jog nagyobb léptékű megsértésének eseteit, biztosítsa a fogyasztóvédelem egységes szintjét, és egyablakos ügyintézést tegyen elérhetővé a vállalkozások számára.
2.4 Specifikus fogyasztói szükségletek kezelése
2.4.1 Feltételezhető, hogy az ügyletek során általában a fogyasztó a gyengébb fél, és ezért érdekeit védeni kell. Bizonyos fogyasztói csoportok azonban különösen sebezhetőek lehetnek, és specifikus biztosítékokra lehet szükségük. Ezt a sebezhetőséget okozhatják szociális körülmények vagy egyedi tulajdonságok, például az életkor, a nem, az egészségi állapot, a digitális írástudás, a számolni tudás vagy a pénzügyi helyzet.
2.4.2 A mostani időszakban különös aggodalomra ad okot az, hogy az EU-ban számos háztartás pénzügyi sebezhetősége megnőtt.
2.4.3 A felülvizsgálatnak célja lenne továbbá a hitelszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos diszkriminatív helyzetek megakadályozása.
2.4.3.1 Az idősebb emberekre és a fogyatékossággal élőkre a fogyasztással kapcsolatos speciális szükségletek jellemzőek. Fontos biztosítani, hogy a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek megfelelően az egyértelmű, felhasználóbarát és akadálymentesített információk online és offline egyaránt hozzáférhetők legyenek.
2.4.3.2 A digitális átállás méltányos és megkülönböztetésmentes megközelítése keretében figyelembe kell venni az idős, a fogyatékossággal élő, és általában véve az „offline” fogyasztók szükségleteit, akik adott esetben kevésbé ismerik ki magukat a digitális eszközök világában.
2.4.3.3 A gyermekek és a kiskorúak különösen ki vannak téve a félrevezető vagy agresszív online kereskedelmi gyakorlatoknak, és erre a problémára megoldást kell találni. A gyermekeket ezenkívül védeni kell a forgalomban lévő nem biztonságos termékektől és a termékekhez kapcsolódó kockázatoktól, ezért a gyermekek részére szánt termékekre vonatkozó szabványok terén frissíteni fogják a biztonsági előírásokat.
2.4.3.4 A megkülönböztetés kockázatát esetenként növelik azok az algoritmusok, amelyeket árukat és szolgáltatásokat nyújtó bizonyos szereplők alkalmaznak, és amelyek - sok esetben már meglévő kulturális vagy társadalmi elvárásokból eredő - elfogultsággal kerülhetnek kialakításra.
2.5 Fogyasztóvédelem a globális kontextusban
2.5.1 Fontos, hogy az EU nemzetközi szinten képviselje magas szintű fogyasztóvédelmét mint európai értéket és modellt.
2.5.2 A behozott termékek biztonságának garantálásához és az uniós polgároknak a nem uniós gazdasági szereplők tisztességtelen üzleti gyakorlataival szembeni védelméhez az erősebb piacfelügyeleti eszközök fokozottabb otthoni alkalmazására van szükség, valamint az EU partnerországainak hatóságaival folytatott szorosabb együttműködésre.
2.5.3 A fogyasztókat érintő kérdések terén megvalósuló többoldalú együttműködés előmozdítja a nemzetközi szinten a magas fokú védelmet és biztonságot, valamint a globális fogyasztóvédelmet.
2.6 Kormányzás
2.6.1 A stratégia meghatározza azokat a fogyasztóvédelmi politikai prioritások előmozdítására irányuló intézkedéseket, amelyeket az EU és a tagállamok a következő öt évben kívánnak megvalósítani.
2.6.2 Az EU és a nemzeti szakpolitikai prioritások közötti együttműködésre vonatkozó új elképzeléshez a megerősített együttműködés új keretére van szükség, amely képes konkrét feladatok végrehajtására.
2.6.3 Az Európai Bizottság arra törekszik majd, hogy rendszeres megbeszéléseket folytasson az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával. Emellett szorosan együtt fog működni a nemzeti hatóságokkal, a fellépések szoros összehangolása, valamint a hozzáférhető pénzügyi források legjobb felhasználása érdekében.
2.6.4 Ezt a munkát a legfontosabb érdekelt felekkel - köztük a fogyasztói szervezetekkel, az ágazattal és a tudományos körökkel - folytatott szoros és hatékony együttműködésnek kell kiegészítenie. Az uniós és nemzeti szinten működő erős fogyasztói szervezetek kulcsfontosságú partnerek a stratégia szerinti munka megtervezésében és a fogyasztók elérésében.
2.6.5 Következésképpen az Európai Bizottság
- új fogyasztóvédelmi politikai tanácsadó csoportot hoz létre,
- 2021-ben átalakítja a fogyasztói körülmények eredménytábláját.
3. Általános megjegyzések
3.1 Az egészségügyi válság vonatkozásában az EGSZB ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket a lakosság beoltása érdekében, és mind szociális, mind gazdasági tekintetben tegyék hozzáférhetővé az európai oltási stratégiát valamennyi polgár számára.
3.2 Fontos, hogy a fogyasztókat képességekkel és szerepekkel ruházzuk fel a gazdaság terén, és a fenntartható helyreállítás kulcsszereplőivé tegyük őket, ezáltal erősítve az uniós gazdaság és az egységes piac versenyképességét. Fontosak az olyan új üzleti modellek, amelyek képesek optimalizálni az áruk és szolgáltatások hatékonyságát és fenntarthatóságát.
3.3 A fogyasztóknak a zöld átállás fontos szereplőivé kell válniuk, akik előmozdítják a fenntartható termelést és fogyasztást. Valamennyi terméknek biztonságosnak, elérhetőnek, megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie, és különös figyelmet kell fordítani a termékek jobb eltarthatóságára, tartósságára, javíthatóságára és újrafeldolgozhatóságára. Az EGSZB már kifejezte támogatását az úgynevezett „tervezett elavulással” kapcsolatos szabályozás iránt, valamint érvelt a tartós termékek - köztük szoftverek - létrehozása mellett. A javasolt intézkedések rendszerint horizontálisak, és nem kifejezetten a fogyasztók védelmére vonatkoznak.
3.4 Ebbe a zöld átállásba célszerű bevonni a kkv-kat, ám a vonatkozó adminisztratív terhek túlzott növelése nélkül.
3.5 Az EGSZB elkötelezett egy társadalmi kirekesztéstől mentes „zöld” és „digitális” átállás tevékeny előmozdítása mellett, megelőzve, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók számára kétfokozatú rendszer alakuljon ki és olyan diszkriminatív helyzetek jöjjenek létre, amelyek miatt szűkül a javak és szolgáltatások választéka és elérhetősége. Példa erre a hitelszolgáltatásokhoz való hozzáférés megtagadása a várandós nőktől a potenciális jövedelemkiesés miatt, valamint az egyedülálló anyák kizárása bizonyos pénzügyi szolgáltatásokból.
3.6 Támogatási intézkedéseket kell hozni a családok - köztük az egyedülálló szülők és az azonos nemű házastársak - pénzügyi sebezhetőségének orvoslása céljából, különös tekintettel az eladósodottságra. Véleményeiben az EGSZB több alkalommal kifejezte támogatását a háztartások túlzott eladósodottságára vonatkozó szabályozás iránt.
3.7 A horizontális intézkedések keretében az Európai Bizottságnak fel kellene lépnie az energiaszegénység területén, és meg kellene akadályoznia az olyan helyzeteket, amelyek társadalmi kirekesztettséghez vezethetnek.
3.8 Az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság a lehető leghamarabb eljár a termékbiztonságról, a fogyasztói hitelekről, a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, a fogyasztói jogokról, valamit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv felülvizsgálata érdekében.
3.9 Az EGSZB nagy várakozással tekint a képviseleti eljárásokra vonatkozó irányelvre, amelynek célja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme, és kéri, hogy az irányelv a tagállamok jogi kereteivel összhangban kerüljön átültetésre.
3.10 Az EGSZB támogatja azt a célkitűzést, amely szerint biztosítani kell a fogyasztók számára a szükséges eszközöket a zöld átállásban való tevékenyebb szerepvállaláshoz. Nem elegendő, hogy a vállalkozások változzanak és innováljanak; a piacnak el kell fogadnia ezeket a változásokat, és át kell alakulnia ahhoz, hogy a gazdaság körforgásosabb jelleggel működjön: tartósabb (valószínűleg drágább) termékek fogyasztása, a kívánatos környezettudatos tervezés (ökológiai kritériumok alapján történő termékfejlesztés) nyomán elérhető megfelelőbb tartósság és javíthatóság, valamint fokozott hatékonyság a természeti erőforrások felhasználása tekintetében. Emellett célszerű figyelembe venni, milyen szerepet tölt be a zöld átállás vonatkozásában a közlekedés.
3.11 Fontos azon üzenet közvetítése, amely szerint a környezet iránti elkötelezettség mindannyiunk ügye: egyfelől a vállalkozásoké, amelyek fenntarthatóbb intézkedéseket és gyakorlatokat alkalmaznak, valamint tájékoztatják és oktatják a fogyasztókat, másfelől - ahhoz, hogy ezek az intézkedések hatékonyak lehetnek - a fogyasztóké is, akiknek szintén fenntartható szokásokat és viselkedésmódokat kell kialakítaniuk. Az európai kkv-k számára ebből adódóan esetlegesen felmerülő többletköltségek tekintetében (amelyeket az „európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” kezdeményezés szerves részét képező kkv-teszt hatásvizsgálatának keretében mérnek) célszerű gondoskodni a költségek enyhítéséről az említett mechanizmus keretében, amely magában foglalja a kkv-k képviselőivel folytatott konzultációt is. Olyan mechanizmusokat és eszközöket kell bevezetni, amelyeknek köszönhetően a kkv-k naprakésszé tehetik és felfrissíthetik ismereteiket.
3.12 Az EGSZB fontosnak tartja az olyan tisztességtelen online kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni küzdelem fokozását, amelyek nem tartják tiszteletben a fogyasztók, valamint a termékciklusban közreműködő valamennyi gazdasági szereplő jogait. Rámutat arra, hogy mindent, ami a fizikai (offline) világban visszaélésszerűnek minősül, ugyanígy kell kezelni a digitális (online) világban is. Az offline világban a visszaélések új típusai - például a vállalati felügyeleti stratégiák és a „dark pattern” gyakorlatok - miatt még erősebb védelmet kell kialakítani.
3.13 Fontos megerősíteni az informatikai, az emberi és más, a digitális csalással szembeni küzdelmet segítő erőforrásokat. Az ilyen csalás kapcsán - jelentős kiterjedtségéből adódóan - sokkal bonyolultabb a hatósági fellépés, azon esetekben is, amikor a közegészségügyet éri támadás (például „illegális” gyógyszerek internetes vásárlása formájában).
3.14 A 8., 9. és 10. intézkedésnek fenn kell tartania az egyensúlyt a biztonság és az ahhoz szükséges rugalmasság között, hogy ne fékeződjön le az innováció, valamint a technológiai és gazdasági fejlődés. Cselekvési tervet kell kidolgozni Kínával a termékbiztonságra vonatkozóan, és fokozni kell az EU partnerországai, köztük afrikai országok számára nyújtott kapacitásépítési támogatást a szabályozás és a technikai támogatás terén. Fontos védeni a termékek eredetiségét (és emellett a védjegyeket), mivel közismert, hogy bizonyos harmadik országokban jelentős mennyiségű hamis és hamisított termék létezik. Az eredeti termékeket minőségük, kényelmük és elismertségük miatt nagy figyelem és élénk érdeklődés övezi a fogyasztók részéről.
3.15 Az EGSZB minőségi és mennyiségi értékelési módszer elfogadását szorgalmazza. Fontos értékelni, hogy az uniós irányelveket kellő időben átültetik-e, a származtatott jog rendelkezéseinek megfelelően, és összhangban a minőségi jogalkotás elveivel.
3.16 Az EGSZB úgy látja, hogy a stratégiák (például általában az európai zöld megállapodás, valamint konkrétan „a termelőtől a fogyasztóig” vagy az új fogyasztóügyi stratégia) és az azok végrehajtását szolgáló részletesebb szabályozási (vagy nem szabályozási) kezdeményezések egyre jobban eltávolodnak egymástól. Hangsúlyozza ezért, hogy a fogyasztóügyi stratégia által az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése kapcsán kitűzött ambícióknak az egyes nyomonkövetési kezdeményezések megvalósítása során mindvégig következeteseknek kell maradniuk.
4. A Covid19-válság
4.1 A jelenlegi világjárvány okozta válság súlyosan érintette az egész világot, és az élet számos területén jelentős hatást fejtett ki. A válság a tagállamok alapvető prioritásainak módosítását eredményezte, és rendkívül károsnak bizonyult a fogyasztók számára, akiknek jogait méltánytalanul korlátozták, anélkül, hogy a már létező mechanizmusokat megerősítették volna vagy az új helyzet kezelése érdekében új mechanizmusokat hoztak volna létre, hogy szavatolják a fogyasztók pénzügyi védelmét.
4.2 Ezért mindenképpen elébe kell menni a fogyasztók számára esetlegesen felmerülő következményeknek, és a világjárvány okozta válságból levont tanulságokra támaszkodva törekedni kell a fogyasztóvédelem jövőbeli megerősítésére az olyan területeken, mint az egészségügy, az energia, a kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatások, a légi közlekedés és az utasjogok, a szervezett utazások, a felügyelet, az élelmezés, valamint a digitális szolgáltatások.
4.3 Másrészről a válság kedvezett a legkiszolgáltatottabbakat megcélzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok terjedésének, és egy időre - bizonyos termékek és személyes védőfelszerelések készleteinek kimerülése mellett - rendkívül magas és spekulatív árakhoz vezetett. A válság esetleges kiújulására felkészülve különös figyelmet kell fordítani erre a helyzetre, és további eszközöket kell biztosítani a jogszabályok érvényre juttatásáért felelős szervek számára.
4.4 Az EGSZB-nek szorgalmaznia kellene saját kezdeményezésű vélemény kidolgozását ebben a témában annak érdekében, hogy segítse az Európai Bizottságot az említett intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában.
5. Az új fogyasztóügyi stratégiában nem szereplő vagy közvetve tárgyalt egyéb területek, amelyekkel foglalkozni kellene
5.1 A népegészségügy kezelése a tagállamokban
Folyamatban vannak az európai egészségügyi unió létrehozása felé vezető első lépések. A koronavírus-válság óta bebizonyosodott, hogy az EU-nak sokkal nagyobb szerepet kell játszania a népegészségügy területén, hogy ellenállóbb egészségügyi rendszerekkel és egy stabilabb és megerősített egészségvédelmi keret kialakításával megvédje valamennyi európai polgár egészségét.
5.2 Pénzügyi szolgáltatások
A fogyasztói hitelekről szóló irányelv felülvizsgálatának keretében alapvető fontosságú a moratórium mechanizmusának hangsúlyozása és olyan integrált megközelítés kialakítása, amely a hitel jellegétől függetlenül védi a fogyasztók érdekeit. Európai szinten értékelni kellene a magánszemélyek fizetésképtelenségének mechanizmusát, szem előtt tartva, hogy meg kell előzni a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének csökkenését.
5.3 Turizmus, szabadidő, valamint a légi utasok jogai
Be kell vezetni, meg kell erősíteni, illetve módosítani kell a fogyasztói jogokat, és európai alapokat kell létrehozni a fogyasztók e területeken fennálló érdekeinek védelme érdekében. Másrészről kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy egy megfelelő pénzügyi védelmi rendszer létrehozásával felülvizsgálják a fogyasztóknak a légitársaságok likviditási válságával vagy fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázattal szembeni védelmét a menetjegyek visszatérítése és szükség esetén a hazaszállítás tekintetében.
5.4 Lakhatás
Integrált európai lakhatási programot kell létrehozni különféle területekre kiterjedően, ideértve a környezetvédelmet, az energiaügyet, a pénzügyi szolgáltatásokat, a szerződéses jogokat és az egészségügyet, bevezetve az európai fogyasztók számára azt a jogot, hogy hozzáférjenek a tisztes, és hosszú távon fenntartható lakhatáshoz. Ösztönözni kell a fenntartható házak (például az úgynevezett „passzív házak”) építését. A körforgásosság elvének az épületfelújításokra való alkalmazása az épületek esetében csökkenteni fogja az építőanyagokkal kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az épületfelújítás számos lehetőséget teremthet, és hosszú távú társadalmi, környezeti és gazdasági előnyökkel járhat.
5.5 Energiaügy
Meg kellene erősíteni a fogyasztók jogait a megújuló energiával, az önellátással és a piaci tarifákkal kapcsolatos politikák bevezetése tekintetében, és gondoskodni kell arról, hogy egyetlen fogyasztó se szenvedjen hátrányos megkülönböztetést vagy maradjon hálózati összeköttetés nélkül, ami meggátolná, hogy kihasználhassák a tényleges alternatív energetikai megoldások bevezetéséből fakadó előnyöket.
5.6 Jobban meg kell határozni és meg kell erősíteni a digitális platformok elszámoltathatóságát, mind a termékbiztonság, mind az online szerződések közvetítésével kapcsolatos felelősség tekintetében.
5.7 Fontos egyértelmű felelősségi rendszert kialakítani az online platformokat illetően, beleértve a csalárd, tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatoknak, valamint a nem megfelelő termékek, veszélyes áruk és szolgáltatások online platformokon keresztül történő értékesítésének a kezelésére irányuló megfelelő intézkedéseket. E tekintetben fontos az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítése az ilyen tisztességtelen gyakorlatok elleni fellépés érdekében.
5.8 Célszerű lenne felfüggeszteni vagy korlátozni a veszélyes termékek fogyasztók számára történő közvetlen értékesítését, elsősorban vegyi összetételük okán. Az EGSZB üdvözli a biztonsági riasztórendszer mint a nem biztonságos fogyasztási cikkekkel kapcsolatos uniós riasztási rendszer bevezetését.
5.9 Helyénvaló megerősíteni a védelmet az over-the-top szolgáltatások területén, amelyekre a nemzeti jogszabályok többsége még mindig nem terjed ki, és amelyeket az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex sem fed le.
5.10 A fogyasztóvédelmi politika továbbfejlesztése révén az EU erősíteni fogja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. Az átfogó szakpolitikai tervezés sérelme nélkül számos, a polgárokhoz közelebb álló fellépést és programot kell végrehajtania; ezért valamennyi nemzeti hatóság bevonásával meg kell erősítenie az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
MELLÉKLET
A következő módosító indítványt, amelynél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a Közgyűlés elutasította (az eljárási szabályzat 59. cikkének (3) bekezdése):
1.13. pont
Törlendő:
1.13 Az EGSZB felhívja a figyelmet, hogy biztosítani kell a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a stratégia követelményeinek való megfeleléshez szükséges pénzügyi eszközöket, kiváltképp most, hogy a Covid19-válsággal szembeni küzdelem miatt csökkentek a digitális és környezetbarát ágazatok vállalkozásaiba irányuló beruházások.
Indokolás:
A pont jelenlegi megfogalmazása azt sugallja, hogy állami támogatást kell nyújtani a vállalkozásoknak ahhoz, hogy megfeleljenek az alapvető fogyasztóvédelmi követelményeknek. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen terv túlságosan messzire megy a nyereségorientált gazdasági rendszerben, és ellentmond alapvető működési követelményeinek. A fogyasztóvédelem kötelezettség, nem pedig luxus vagy lehetőség, amelyet közpénz ellenében biztosíthatnak.
A szavazás eredménye:
Mellette: 64
Ellene: 139
Tartózkodott: 35
