Előadó: João NABAIS
| Felkérés: | 2021.4.21. | |
| Jogalap | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.3.31. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.4.27. | |
| Plenáris ülés száma: | 560. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 237/2/9 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB üdvözli a közleményt, amely alapvető és hatékony lépést jelent az igazságszolgáltatás digitalizálásának lehetővé tétele felé. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok nemzeti szinten támogatást kapjanak e változás végigvitelében, és ennek keretében nemcsak a szükséges finanszírozást, hanem az eszközöket is biztosítsák számukra. Ezzel a támogatással európai szinten ki lehet terjeszteni az igazságszolgáltatás digitalizálását annak érdekében, hogy olyan mechanizmusok jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik az igazságügyi hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés fokozását.
1.2. Az EGSZB megjegyzi, hogy tagállamonként igen eltérő a kép, és számos különböző nemzeti informatikai eszköz létezik, ami azt jelenti, hogy a tagállamok nem alkalmaznak következetes módon bizonyos mechanizmusokat, például az e-CODEX-et * .
1.3. Az EGSZB szerint emiatt egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy szabályok szülessenek annak érdekében, hogy a tagállamok egymással jobban harmonizált megközelítésmódot kövessenek.
1.4. Az EGSZB úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás digitalizálása kulcsfontosságú eszköz annak biztosításához, hogy az európai térséget súlyosan károsító bűncselekmények elleni küzdelem terén a tagállami hatóságok között valódi együttműködés valósuljon meg.
1.5. Az EGSZB megjegyzi, hogy a közlemény egyes konkrét aspektusai nem tükrözik a különböző tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek sokrétűségét.
1.6. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el irányelvet a bírósági eljárásokban történő távoli részvételről, és ebben írja elő és tegye lehetővé bármely, videohívás révén történő kapcsolatfelvételi mód használatát bármely eszköz alkalmazásával, amennyiben az garantálja a magánélet védelméhez való jog biztosítását és nem sodorja veszélybe az érintett személyek személyes adatainak védelmét, illetve az adott eljárás bizalmas jellegét.
1.7. Az EGSZB nem gondolja, hogy más, már létező távközlő eszközök használata önmagában veszélyeztethetné az adatvédelmet, hiszen a legtöbb bírósági eljáráson bárki jelen lehet.
1.8. Az EGSZB úgy véli, hogy egy potenciális terroristacsoport kapcsán valamely tagállamban folytatott nyomozás keretében a rendőrségnek azonnali hozzáféréssel kell rendelkeznie azokhoz a bizonyítékokhoz, amelyeket egyrészt az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség, másrészt pedig az egyes tagállamok rendőri hatóságai adatbázisában gyűjtöttek össze.
1.9. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minél jobban ki kell használni a digitalizáció előnyeit az ítéletek más tagállamokban történő végrehajtásának lehetővé tétele, az alternatív vitarendezési mechanizmusok használata, valamint a tagállamok és az uniós ügynökségek közötti igazgatási együttműködés érdekében is.
2. Az Európai Bizottság közleménye
2.1. A közlemény egy, az igazságszolgáltatás digitalizációját segítő eszköztár alkalmazására tesz javaslatot annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási ágazatot átsegítse a digitális korszakba. A javasolt megközelítés figyelembe veszi a tagállamok egymásétól eltérő nemzeti körülményeit, a nemzeti kompetenciákat, valamint teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság alapelveit. Ugyanakkor fontos, hogy minden tagállam a meglévő digitalizációs hiányosságok mérséklésére, a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek közötti szétaprózódottság csökkentésére, valamint a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok keretében elérhető lehetőségek kihasználására törekedjen.
3. Általános észrevételek
3.1. A Covid19-válság számos problémát okozott az igazságszolgáltatási rendszer működésében és a hatékony bírói jogvédelem biztosításában. Késedelmek keletkeztek a személyes meghallgatások és a bírósági iratok határokon átnyúló kézbesítése terén, ideiglenesen ellehetetlenült a személyes jogi segítségnyújtás, valamint a késedelmek miatt lejártak bizonyos határidők. Ezzel párhuzamosan a világjárványhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi esetek és elbocsátások számának növekedése még kritikusabbá teszi a bíróságok munkáját.
3.2. Minderre tekintettel új intézkedések végrehajtása válik szükségessé, amelyeknek köszönhetően az igazságszolgáltatás szélesebb körben és gyorsabban haladhat a digitalizáció felé. Ehhez pedig alapvető fontosságú, hogy a tagállamok nemzeti szinten támogatásban részesülhessenek - ami nemcsak a szükséges finanszírozás biztosítását jelenti, hanem olyan eszközökét is, amelyek segítségével valamennyi igazságügyi hatóság és igazságügyi dolgozó felkészülhet a változások új korszakára. Alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatás hozzáférhetőbbé és polgárközelibbé váljon.
3.3. Csak ezzel a belső támogatással lehet európai szinten kiterjeszteni az igazságszolgáltatás digitalizálását annak érdekében, hogy olyan mechanizmusok jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik az igazságügyi hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés fokozását.
3.4. Általában véve meg kell jegyezni, hogy jelenleg tagállamonként igen eltérő a kép, és számos különböző nemzeti informatikai eszköz létezik, ami azt jelenti, hogy a tagállamok nem alkalmaznak következetes módon bizonyos mechanizmusokat, például az e-CODEX-et.
3.5. Emiatt egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy szabályok szülessenek annak érdekében, hogy az uniós tagállamok egymással jobban harmonizált megközelítésmódot kövessenek.
3.6. A közlemény alapvető célja az igazságszolgáltatási közszolgáltatások további digitalizációja, a biztonságos és magas színvonalú távközlési technológiák (videokonferenciák) alkalmazásának támogatása, a nemzeti adatbázisok és nyilvántartások összekapcsolásának elősegítése, valamint a biztonságos elektronikus adattovábbítási csatornák illetékes hatóságok közötti használatának előmozdítása.
3.7. Az igazságszolgáltatás digitalizációja kulcsfontosságú eszköz annak biztosításához, hogy a tagállami hatóságok ténylegesen összehangolják az olyan, az európai térséget súlyosan érintő bűnözői tevékenységek elleni fellépéseiket, mint a terrorista bűncselekmények, a pénzmosás és a korrupció, az embercsempészet, a gyűlölet-bűncselekmények, valamint a gyűlöletbeszédre és az erőszakra való uszítás.
3.8. Napjainkban az említett bűncselekmények területi szempontból egyre inkább transzverzális jellegűek, ezért a digitális átállás hatalmas és elengedhetetlen lépés az ilyen igen káros jelenségekkel kapcsolatos nyomozást és az ellenük való fellépést lehetővé tevő megközelítésben.
3.9. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság hatalmas erőfeszítéseket tett ezen a téren, és a közlemény nagyon pozitív értékelést érdemel, tény az, hogy az igazságszolgáltatás digitalizálása hosszú és nehéz folyamat.
3.10. A közleményben vannak olyan konkrét szempontok, amelyek kritikát érdemelnek amiatt, hogy nem eléggé, vagy egyáltalán nem értik meg, hogy az ismertetett elképzelések nem egyeztethetők össze a különböző tagállamok igazságszolgáltatási környezetének sokrétű valóságával.
3.11. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság megfeledkezik arról, hogy miként folytatják le - a polgári, a kereskedelmi, illetve a munkajogi eljárások során - a tárgyalásokat és egyéb bírósági eljárásokat (mint például a vádlottak kihallgatása és a tanúk meghallgatása a bűnügyi nyomozás során) olyan esetekben, amikor bizonyos szereplők távolról kénytelenek azokon részt venni, akár a piacon elérhető alkalmazásokat használva, akár a kapcsolattartást szolgáló alkalmazások keretében indított videohívásoknak köszönhetően.
3.12. Érthető, hogy tiszteletben kell tartani az igazságszolgáltatás bevett szempontjait, de a Covid19-válság nyomán megérthettük, hogy nincsen feltétlenül szükség arra, hogy a videokonferenciát a bíróságok közötti kapcsolattartás meglévő mechanizmusain keresztül bonyolítsák le (akár nemzeti, akár nemzetközi szinten), amelyek értelmében az eljárási szereplők a lakóhely szerinti bíróságon vagy más, korábban kijelölt és jóváhagyott helyszínen (például rendőrségi létesítményekben, igazságügyi szakértők és más szervezetek helyiségeiben) vannak jelen. A tanúkkal számítógépen vagy mobiltelefonon keresztül is összeköttetésbe lehet kerülni, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak.
3.13. Manapság már léteznek olyan távközlési eszközök, amelyek nemcsak a magánélet tiszteletben tartásához való jog biztosítását teszik lehetővé, hanem az adatvédelmet is, amelyet - nagy horderejű kérdésként - természetesen meg kell óvni.
3.14. Meg kell jegyezni, hogy a bírósági eljárások kapcsán általában a meghallgatás nyilvánosságának elve érvényesül. Így a nyílt ajtós tárgyalás és bírósági eljárás során nemcsak a különböző érintett felek (polgári, kereskedelmi vagy munkajogi peres eljárásban a felperesek és az alperesek, büntetőeljárásban az ügyészek és a vádlottak) rokonai és barátai, hanem más olyan személyek is jelen lehetnek, akik nem érdekeltek az eljárásban, sőt, sok esetben újságírók és egyéb médiaszakemberek is.
3.15. Az EGSZB ezért nem gondolja azt, hogy más, távoli kommunikációt lehetővé tevő eszközök, például megfelelő tanúsítványokkal rendelkező informatikai platformok és egyéb digitális alkalmazások - amelyek már most is elérhetőek - alááshatják az adatvédelmet, miközben valójában általában bárki jelen lehet a tárgyalásokon.
3.16. Ezenkívül - különösen a büntetőeljárási jogban - lehetőséget kell biztosítani a vádlottnak arra, hogy azt válassza, hogy valamely távközlési eszköz használatával hallgassák ki ahelyett, hogy személyesen kellene megjelennie a bíróságon. Ennek feltétele azonban, hogy ne olyan sajátos kivételes helyzetről legyen szó, amely indokolná a vádlott személyes megjelenését a bíróságon.
3.17. A tanúvallomásokat illetően garantálni kell, hogy a valamilyen testi fogyatékossággal rendelkező, kis méretű településen élő személyeknek - akiknek messzire kellene utazniuk ahhoz, hogy a lakóhelyükről a legközelebbi bíróságra eljussanak - ne kelljen otthonuk kényelméből kimozdulniuk azért, hogy órákon keresztül várakozzanak a bíróságon, mire tanúként vallomástételre hívják őket. Manapság ugyanis léteznek olyan megbízható és hitelesített elektronikus platformok, amelyek lehetővé teszik a távolról történő információcsere és tanúvallomás-tétel biztonságosságának és bizalmas jellegének garantálását.
3.18. A közleményben az Európai Bizottság kijelenti, hogy támogatni kívánja „a biztonságos és magas színvonalú távközlési technológiák (videokonferenciák) alkalmazásá[t]”.
3.19. Ezért, és a fent említett feltételekkel összhangban az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el irányelvet a bírósági eljárásokban történő távoli részvételről, és ebben írja elő és tegye lehetővé bármely, videohívás révén történő kapcsolatfelvételi mód használatát bármely eszköz (például asztali vagy hordozható számítógép, vagy akár mobiltelefon) alkalmazásával, amennyiben az garantálja a magánélet védelméhez való jog biztosítását és nem sodorja veszélybe az érintett személy személyes adatainak védelmét, illetve az adott eljárás bizalmas jellegét.
3.20. Ez összhangban van az Európai Bizottság 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentésével, amelyből az következik, hogy az igazságszolgáltatásban a digitális átállásnak a polgárokat kell előtérbe helyeznie, és új lehetőségeket kell teremtenie a különböző érdekelt felek számára, hozzájárulva a késedelmek csökkentéséhez, a jogbiztonság növeléséhez, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés olcsóbbá és egyszerűbbé tételéhez.
3.21. Mindeközben szem előtt kell tartani a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek helyzetét - többek között a gyűlölet- vagy a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben is -, ugyanis ilyen esetekben a magánélet és a jogbiztonság védelmének szükségessége még hangsúlyosabb, sőt elengedhetetlen.
3.22. A közleményben az Európai Bizottság aggályát fejezi ki a nemzeti bírósági ítélkezési gyakorlat géppel olvasható formátumban való hozzáférhetőségére szolgáló modell, az európai esetjogi azonosító kidolgozása kapcsán.
3.23. Ez a javaslat teljeskörű támogatást érdemel, de a teljes hatékonyság érdekében jogszabályi kiegészítést tehet szükségessé a bírósági ítéletek formai (nem érdemi) szabványosítása érdekében.
3.24. Mint ismeretes, minden tagállamnak nemcsak saját jogszabályai vannak, hanem saját formarendszere is. A bírósági ítélet szerkezete és összetétele bizonyosan nem lesz ugyanolyan Portugáliában, mint Olaszországban vagy Franciaországban, ezért ezeket a különbségeket az Európai Bizottságnak megfelelően szem előtt kell tartania.
3.25. Az Európai Bizottság javasolja továbbá a (tagállami nyomozókat és ügyészeket egyesítő, szükség esetén az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség támogatásával működő) nyomozócsoportok egy informatikai kollaborációs platformjának létrehozását is. A tagállamokban rendelkezésre álló adatokhoz és adatbázisokhoz való hozzáférést az illetékes hatóságokra kell korlátozni, az adatvédelmi követelmények betartása mellett.
3.26. Ez kitűnő javaslat, amelynek megvalósítását azonban akadályozhatja az, hogy nem egységesek a tagállamokban a bizonyításfelvétel eszközeivel kapcsolatos valamennyi kérdést szabályozó különböző büntetőeljárási törvénykönyvekben foglalt előírások.
3.27. Mindaddig, amíg ezek egységesítésére nem kerül sor, fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos nyomozati cselekmények egyes tagállamok jogszabályai szerint érvénytelenítéshez vezethetnek, ami így aláássa a közös nyomozások hatékonyságát.
3.28. A terrorizmus elleni küzdelem témáját az Európai Bizottság a vizsgált közleményben kiemelten tárgyalja. Annak megerősítése mellett azonban, hogy jogalkotási javaslatra van szükség a határokon átnyúló terrorizmussal kapcsolatos ügyeket érintő digitális információcseréről, létfontosságú az is, hogy digitális összekapcsoláson alapuló eszközöket fejlesszenek ki és alkalmazzanak nemcsak az eljárások, hanem a gyanúsítottakra és a megfigyelés alatt álló csoportok tevékenységeire vonatkozó információk cseréje érdekében is * .
3.29. A terrorizmus megfékezésének szükségességére tekintettel az EGSZB úgy véli, hogy egy potenciális terroristacsoport kapcsán valamely tagállamban folytatott nyomozás keretében a rendőrségnek azonnali hozzáféréssel kell rendelkeznie azokhoz az elemekhez, amelyeket egyrészt az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség, másrészt pedig az egyes tagállamok valamennyi rendőri hatósága adatbázisában gyűjtöttek össze. Ügyelni kell azonban arra, hogy az információt ne továbbítsák illetéktelen vagy nem megbízható személyek részére.
3.30. Online szolgáltatások nyújtását is biztosítani kellene: a személyazonosító igazolvány megújítását, elektronikus bírósági igazolások, anyakönyvi kivonat vagy akár erkölcsi bizonyítvány kiállítását, illetve a bírósági eljárások online megtekintésének lehetőségét. Amellett ugyanis, hogy ezek csökkentik a szolgáltatásnyújtás helyszínére történő utazás szükségességét, lehetővé teszik e szolgáltatások nyújtását akkor is, ha annak fizikai helyszínét be kell zárni.
3.31. Az adatok (különösen a vállalkozásokra és a fizetésképtelenségre vonatkozó, földhivatali és cégjegyzéki, valamint a bűnügyi nyilvántartásokban foglaltak) összekapcsolását illetően azonban biztosítani kell, hogy az ezekhez az adatokhoz való hozzáférés bizonyos esetekben (például a bűnügyi nyilvántartások esetében) ne veszélyeztesse a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelmét.
3.32. Ezen a területen ezért létfontosságú többek között az informatikai modell továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a kívánt digitalizáció ne legyen ellentétes a polgárok érdekeivel, és ne ássa alá alapvető jogaikat.
3.33. Az Európai Bizottság a közleményben ismerteti az úgynevezett „My e-Justice” tér kialakítását. Ez az eszköz lehetővé tenné az egyének számára, hogy elektronikus úton hozzáférjenek azokhoz a (saját vagy más tagállamok bíróságainál folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos) bírósági dokumentumokhoz, amelyeket ők maguk vagy jogi képviselőik jogosultak megtekinteni és/vagy megszerezni.
3.34. Az a lehetőség, hogy a polgárok hozzáférhetnek az azokkal az eljárásokkal kapcsolatos információkhoz, amelyekben érintett félként vesznek részt, nagyon fontos szempont a ténylegesen átlátható igazságszolgáltatás megteremtéséhez. Ez utóbbi pedig alapvető ahhoz, hogy a polgárok ne érezzék úgy, hogy az igazságszolgáltatás átláthatatlan és hozzáférhetetlen, illetve hogy megvalósítható legyen az igazságszolgáltatáshoz való gyorsabb és hatékonyabb, alacsonyabb költségek mellett történő hozzáférés.
3.35. Az, hogy az igazságügyi hatóságok és az ügyvédek elektronikus úton hozzáférhetnek a más tagállamokban tárgyalt ügyekhez, óriási és nagyon fontos lépést jelent az igazságszolgáltatás kívánt digitalizálása terén.
3.36. Tekintettel azonban arra, hogy a tagállamok között eltérések tapasztalhatók azt illetően, hogy a büntetőeljárások során a vizsgálatok titkossága mire terjed ki, úgy tűnik, hogy az e területre vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációja nélkül ennek a kitűnő európai bizottsági javaslatnak a megvalósulása a határokon átnyúló nyilvántartást illetően minden bizonnyal veszélybe kerül.
3.37. Az igazságszolgáltatás kívánt digitalizációjának új és fontos lehetőségeket kell kínálnia az uniós polgárok számára a határokon átnyúló problémák megoldására. Csak így érhetjük el a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jogának elmélyítésére irányuló célkitűzést.
3.38. Ennek kapcsán az Európai Bizottság jelzi például, hogy (digitálisan) olyan eszközöket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik az eltiltás határokon átnyúló érvényesítését, valamint a szülői felelősség keretében a kiskorúak utáni tartásdíj határokon átnyúló előírásának lehetőségét.
3.39. A közleményben azonban az Európai Bizottság nem tesz említést egy valóban lényeges témáról: a bírósági ítéletek más tagállamokban történő végrehajtásának lehetőségéről. A digitalizáció pedig eszközzel szolgál e célkitűzés gyakorlati megvalósításához, amit számos jogi szakember régóta szorgalmaz. Meg kell jegyezni, hogy több területen (a kereskedelmi jog és a családjog területén) már kezelik ezt a helyzetet, ezért a megoldást ki kell terjeszteni a még le nem fedett területekre is.
3.40. Régóta elfogadott tény, hogy a bírósági határozatokat szükségszerűen az egyes tagállamok bíróságai hozzák meg, és e tekintetben az uniós tagállamok szuverenitását sérthetetlennek kell tekinteni.
3.41. Az igazság azonban az, hogy számos bírósági határozat végső soron olyan tulajdoni elemre, vállalkozásra vagy polgárra vonatkozik, amely vagy aki nem azon a területen található, ahol az adott határozatot meghozták.
3.42. Ezekben az esetekben a tagállamok közötti határok akadályozzák a hatékony igazságszolgáltatást. Ezért az uniós igazságügyi együttműködésnek ki kell használnia a digitalizációban rejlő lehetőségeket arra, hogy az ítéleteket közvetlenül ott hajtsák végre, ahol a címzettjük található.
3.43. Ugyanez vonatkozik az alternatív vitarendezési eszközökre is, amelyek kapcsán szintén lehetővé kell tenni az online eljárásokat, ideértve a választott bírósági központok, a békebíróságok és az állami közvetítői rendszerek tevékenységeit is.
3.44. A nemzeti hatóságok, valamint az uniós ügynökségek és szervek között a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködést illetően az Európai Bizottság helyesen állapítja meg, hogy növelni kell a digitális kommunikációra való képességüket.
3.45. Amikor azonban azt várnánk, hogy az Európai Bizottság a közleményében meghatározza az alkalmazandó modellt és közli, hogy milyen beruházásokat hajlandó végrehajtani e fontos cél elérése érdekében, mindössze jámboran indítványozza, hogy az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Europol „egy olyan közös álláspontot alakítsanak ki, amely zökkenőmentes és biztonságos együttműködést biztosít a tagállamokkal (...)”.
3.46. Egy ilyen fontos területen azonban az Európai Bizottságnak határidőket kell meghatároznia az együttműködési modell kialakításához, és ahelyett, hogy egyszerűen azt szeretné, hogy az intézmények megállapodjanak egymással, kötelezettséget kell vállalnia egy olyan eszköz (irányelv?) létrehozására, amely ezen a területen is előírja egy a digitalizációban rejlő lehetőségeken alapuló mechanizmus alkalmazását.
3.47. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság ebben a közleményében kifejezésre juttatja, hogy az új Jogérvényesülés és Digitális Európa programok keretében pénzügyi támogatást kíván nyújtani a tagállamoknak a megfelelő informatikai rendszerek kifejlesztéséhez, valamint az Unión belüli igazságszolgáltatás digitalizációját szolgáló stratégia megfogalmazásához.
3.48. Meg kell jegyezni, hogy a digitalizáció fő akadályát nem az igazságügyi hatóságok vagy a polgárok jelentik, hanem az, hogy a tagállamok nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek az igazságszolgáltatás területén digitális platformok és elektronikus eszközök létrehozására és alkalmazására irányuló ilyen intézkedések végrehajtásához szükségesek.
3.49. Ezért - különösen a jelenlegi válságra tekintettel, amely a tagállamok gazdaságaiban nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős zavart okoz - sürgősen finanszírozási megoldásokra van szükség a tagállamok számára annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás digitalizálása a szükséges összhang és egységesség mellett mehessen végbe. Csak így valósítható meg a határokon átnyúló együttműködés európai szinten.
3.50. Ki kell emelni azt is, hogy az Európai Bizottság láthatóan gondoskodni kíván arról, hogy ennek a kiemelten fontos célnak az eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy a digitalizációs folyamatot kihasználják a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Unión belüli megvalósítása érdekében, használják fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló forrásokat is.
3.51. Megnyugtató továbbá, hogy az Európai Bizottság úgy véli, hogy a technikai segítségnyújtási eszköz - amelynek alapja egy európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat - minden egyes tagállamnak támogatást nyújt ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás területén strukturális reformokat vezessen be, ami természetesen magában foglalja a digitális átállással kapcsolatban itt már említett beruházásokat is.
3.52. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a határokon átnyúló jelenlegi, papíralapú együttműködésnek számos hiányossága van, amelyek negatívan befolyásolják a bírósági eljárások hatékonyságát és költségeit. Alapvető ezért, hogy a kommunikáció és a dokumentumcsere alapértelmezett csatornája az elektronikus adatátvitel legyen.
3.53. Létre lehetne hozni egy olyan decentralizált informatikai rendszert, amely összekapcsolja a nemzeti rendszereket annak érdekében, hogy a dokumentumokat elektronikus úton, gyorsabb és biztonságosabb módon lehessen megosztani. E célból a dokumentumok továbbítása és a bizonyítékok gyűjtése során szem előtt kell tartani az adatvédelmet és a magánélet védelmét.
3.54. Az igazságszolgáltatás digitalizálásához szükséges alapvető intézkedés az elektronikus eljárások általánossá tétele, a bíróságok és más szervezetek és szolgálatok közötti kommunikáció dematerializálása, valamint az, hogy az igazságügyi képviselők multimédiás anyagokat használjanak az eljárások kapcsán.
3.55. Az Európai Bizottság figyelmét fel kell hívni arra is, hogy az igazságügyi szakemberek számára a digitális világgal kapcsolatos képzések, valamint meghatározott elektronikus alkalmazások és platformok használatát oktató szakmai tanfolyamok segítségével biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik számukra a kívánt intézkedések végrehajtását. Ez pedig szükségszerűen költségekkel is jár.
3.56. Kivételt kell azonban tenni azon tagállamok esetében, amelyek ellen az alapvető jogok vagy a jogállamiság megsértése miatt eljárás folyik:
a) ezek nem részesülhetnek uniós finanszírozásban; illetve
b) nem szabad minden információt megosztani velük, hiszen bíróságaik, igazságszolgáltatási rendszerük és rendvédelmi szerveik már nem megbízhatóak.
3.57. Az átállást célzó jelenlegi erőfeszítések szilárd alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a kialakulóban lévő technológiák segítségével fokozzuk a technológiai képességek mozgósítását egy digitális eszközökkel megfelelően ellátott és emberközpontú igazságszolgáltatási ökoszisztéma kiépítése érdekében.
3.58. Az EGSZB nagy várakozással tekint a jogszabály olyan módosítása elé, amely lehetővé teszi az igazságszolgáltatás olyannyira szükséges digitális átállását, biztosítva például az elektronikus azonosítás elfogadását a bírósági dokumentumok digitális továbbításához, valamint azt, hogy az elektronikus, illetve elektronikus úton továbbított dokumentumok elfogadhatóak legyenek bizonyítékként a bírósági eljárásokban.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Christa SCHWENG
