AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 286/21) VÉLEMÉNYE

Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020-2025-ös időszakra (COM(2020)565 final) ^* 

Előadó: Cristian PÎRVULESCU

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által előterjesztett, a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló rasszizmus elleni cselekvési tervet, és reméli, hogy az mind az EU, mind a tagállamok intézményei számára segítséget nyújt majd a rasszizmus és a strukturális megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelemben.

1.2. A terv releváns és időszerű. A Covid19 miatt kibontakozó járványügyi válsághelyzet új kihívásokat teremtett a befogadás és a sokszínűség előmozdítása terén. A már amúgy is marginalizált csoportok, mint például a migránsok, súlyos orvosi, szociális és gazdasági nehézségekkel szembesültek. Válság idején a diszkriminatív attitűdök és cselekedetek még inkább megnyilvánulnak.

1.3. A kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok helyzete már a Covid19-válságot megelőzően is romlott az EU-ban. A migránsellenes attitűdök egyre elterjedtebbé váltak, amit felerősítettek a választói hangulatot követő vezetők és muszlim- és afrikaiellenes, valamint ázsiaiellenes érzelmeket szító pártok. A történelmi kisebbségek, például a romák is egyre gyakrabban váltak célpontjává a rasszista indíttatású gyűlöletnek. Az európai zsidó lakosság egyre kevésbé van biztonságban, ami fájdalmas emlékeket idéz fel a kontinenst a második világháború előtt sújtó gonosz antiszemitizmusról.

1.4. Ennek fényében a terv célja a jogalkotási, szakpolitikai és költségvetési intézkedések racionalizálása. Miközben a terv egyesíti az összes rendelkezésre álló eszközt, időnként úgy tűnik, hogy hiányzik belőle az ambíció és a történelmi mélység. Megközelítése túl óvatos, miközben a helyzet gyorsan romlik. Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb típusai ellen európai szinten folytatott küzdelem egyértelmű, az EU alapító dokumentumaiban rögzített felelősség. Nem választható feladat, és az EU és a nemzeti hatóságok közötti hatáskör-megosztás nem válhat az önelégültség és a tétlenség alapjává. Sajátos kérdés, hogyan lehet meggyőzni az összes uniós tagállamot, hogy vegyenek részt ebben az erőfeszítésben, és biztosítsák a különféle szervek, intézmények és szervezetek tevőleges együttműködését nemzeti szinten.

1.5. Az EGSZB támogatja, hogy az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek szerepének megerősítése érdekében egy új jogszabályt dolgozzanak ki.

1.6. Az EGSZB arra is bátorítja a Tanácsot, hogy fogadja el az Európai Bizottságnak a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2008. évi javaslatát.

1.7. A rasszizmus és idegengyűlölet elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározat mint kulcsfontosságú jogi aktus végrehajtását átfogó értékelésnek kell alávetni.

1.8. Az online tér egyre inkább a hagyományos nyilvános szféra helyébe lép. Egyben egy olyan tér is, amelyet egyes vezetők, csoportok és szervezetek a rasszista és megkülönböztető attitűdök népszerűsítésére használnak fel. A politikák és eljárások kialakításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyűlöletbeszéd szervezett keretek között történő terjedésére és ennek megfelelő kezelésére is.

1.9. Sajnos az elmúlt évtizedben sok olyan csoportot és szervezetet láthattunk, amelyek nyíltan felvállalják a két világháború közötti európai fasizmusból eredő ötleteket, szimbólumokat és fellépéseket. Az elmúlt évtizedben a nyilvános tér pereméről a nyilvánosság középpontjába kerültek, többek között online mobilizáción keresztül. Az Európán kívüli politikai fejlemények is bátorítást adnak nekik - nagy államok kormányai, melyek nacionalista és konzervatív álláspontot képviselnek a bel- és külpolitikában. Ezt az új mozgósítást megfelelően kezelni kell, nemcsak jogalkotási és büntető intézkedésekkel, amelyek már megkésettek lehetnek, hanem közvetlen és határozott fellépéseken keresztül is, amelyek a jobboldali radikalizálódás kiváltó okaival foglalkoznak.

1.10. Az EGSZB üdvözli a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, az Európai Bizottság által előterjesztett cselekvési tervre, amely a reményei szerint határozottan támogatni fogja a munkaerőpiaci egyenlőséget, többek között a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek esetében. Abban is reménykedünk, hogy az uniós intézmények és a tagállamok a Covid19-világjárvány által teremtett nehéz gazdasági időkben is betartják társadalmi kötelezettségvállalásaikat.

1.11. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság 2021-re tervezett átfogó gyermekjogi stratégiájára is. Reméljük, hogy a stratégia rasszizmus és megkülönböztetés elleni fellépéseket is tartalmazni fog, de kapcsolódik majd olyan politikákhoz és erőforrásokhoz is, amelyek enyhíthetik a világjárvány negatív következményeit és az előidézett zavarokat.

1.12. Átfogóan újra kell gondolni az EU és a tagállamok egészségügyi politikáját annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsák a magas színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen azok számára, akik kiszolgáltatott és kisebbségi csoportokból származnak. Ez magában foglalja a szolgáltatások jobb finanszírozását, a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztését minden régióban, különösen a szegényebb térségekben, az elsődleges egészségügyi szolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatásnyújtásnak a betegek szükségletei és jogai köré történő központosítását. Különös figyelmet kell fordítani azon idős polgárok jogaira, méltóságára és jólétére, akik a Covid19-világjárvány idején elszigeteltséggel szembesülnek a gondozóotthonokban.

1.13. Újra az érdeklődés és cselekvés középpontjába kell helyezni a rasszizmus történelmi gyökereinek megismerését, különösen az oktatás területén. Uniós támogatással új tanterveket és új tankönyveket kell kidolgozni, és képzési programokat kell szervezni a tanárok és oktatók számára. A középfokú oktatás és a felsőoktatás szintjén elő kell mozdítani a közös európai történelem és örökség interdiszciplináris megközelítését.

1.14. Az EGSZB csatlakozik az Európai Bizottsághoz, amikor arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy dolgozzon ki és fogadjon el nemzeti cselekvési tervet a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Csak a tagállamok mintegy fele rendelkezik ilyen tervekkel, ami azt mutatja, hogy a tagállamok kormányai változó érdeklődést és elkötelezettséget tanúsítanak a téma iránt. Az EGSZB várakozással tekint a 2021-ben esedékes nemzeti cselekvési tervek közös irányadó elveinek meghatározására, és készen áll arra, hogy közreműködjön ebben a munkában.

1.15. Az EGSZB reméli, hogy az üzleti szervezetek és egyes vállalatok tovább fogják fokozni erőfeszítéseiket, hogy befogadó munkakörnyezetet hozzanak létre és tartsanak fenn alkalmazottaik számára, nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra, életkorra, fogyatékosságra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül. A befogadó munkakörnyezet magában foglalja a valódi szociális párbeszédet és a munkavállalók határozott képviseletét is. Várjuk a 2021 májusában megrendezendő európai sokszínűségi charták hónapját, valamint az online eszközkészlet elindítását, amely segítséget nyújt majd a vállalatoknak belső sokszínűségük és sokszínűségi stratégiáik értékelésében.

1.16. A rasszizmus és megkülönböztetés elleni fellépések finanszírozása nagyvonalúnak tűnik. Magában foglalja a többéves pénzügyi keret, az új „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program, a Horizont Európa program, valamint az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait. Az eddigi tevékenységek általános értékelése alapján úgy tűnik, hogy a tagállamok kormányainak mérsékelt az érdeklődése a különböző forrásokhoz való hozzáférés, valamint a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem iránt. Az EGSZB úgy véli, hogy a költségvetési rendelkezések önmagukban nem elegendők, és ösztönzőkből álló rendszert kell létrehozni.

1.17. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szándékát, hogy az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében a részvétel javítása érdekében együtt kíván működni az európai politikai pártokkal, az európai választási együttműködési hálózattal, a civil társadalommal és a felsőoktatás világával. Az EGSZB készen áll arra, hogy közreműködjön a munkában, valamint hogy bemutassa saját szemszögét, és rendelkezésre bocsássa szakértelmét.

1.18. Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy jobban integrálja a különböző terveket, amelyek céljai és eszközei jelentős átfedésben vannak egymással. Javasoljuk a rasszizmus elleni cselekvési terv, az Alapjogi Charta végrehajtására irányuló stratégia, a demokráciáról szóló cselekvési terv és a jogállamisági jelentés integrálását. Elismerve azt, hogy ezek a tervek egymástól elkülönülő szakpolitikai területeket képviselnek, meg kell határoznunk a közös elemeket és a szinergiákat is.

1.19. A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme terén folytatott hatékony politikák egyik alappillére az élénk, jól szervezett és magabiztos civil társadalom, amely minden szinten aktív, akár helyi és regionális, akár nemzeti, akár európai szinten. Ezért az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy demokratikus küldetésének teljesítése érdekében dolgozzon ki egy átfogó európai stratégiát a civil társadalom számára.

2. Általános megjegyzések

2.1. A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem jogszabályok révén: felülvizsgálat és fellépés

2.1.1. Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb végezze el a meglévő jogi keret átfogó értékelését. Az uniós jogszabályok átültetésének és végrehajtásának nyomon követése döntő fontosságú a megkülönböztetéssel szembeni hatékony fellépés biztosítása szempontjából. Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy az értékelésbe vonja be a frontvonalban álló civil társadalmi szervezetek, szociális partnerek és közösségi csoportok, valamint az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek álláspontját is. Be kell vonni az érintett csoportokkal közvetlenül együttműködő szervezeteket is.

2.1.2. Az EGSZB várakozással tekint a faji egyenlőségről szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2021-re tervezett nyomonkövetési jelentés elé, és üdvözli, hogy a jelentés valószínűleg a bűnüldözés szabályozására fog összpontosítani. Arra is bátorítja az Európai Bizottságot, hogy szükség esetén proaktívan alkalmazza a kötelezettségszegési eljárásokat.

2.1.3. Az EGSZB támogatja, hogy az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek szerepének megerősítése érdekében egy új jogszabályt dolgozzanak ki. Sajnálatos, hogy az ilyen fontos intézmények, amelyek a megkülönböztetés áldozatainak biztosított független segítségnyújtásért felelnek, előmozdítják az egyenlőséget, független felméréseket készítenek, és független jelentéseket és ajánlásokat adnak ki, túlságosan sokféle hatásköri és funkcionális szerkezetben működnek. Mindenképpen újra kell gondolni és tovább kell erősíteni szerepüket.

2.1.4. Az EGSZB arra is bátorítja a Tanácsot, hogy fogadja el az Európai Bizottságnak a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2008. évi javaslatát ^* .

2.1.5. A rasszizmus és idegengyűlölet elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározat ^*  mint kulcsfontosságú jogi aktus végrehajtását átfogó értékelésnek kell alávetni. A javaslat rámutat arra, hogy komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti büntető törvénykönyvek mennyire megfelelően nyilvánítják bűncselekménnyé a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket, és ezt az aggodalmat az EGSZB is osztja.

2.1.6. Különös aggodalomra ad okot a gyűlöletbeszéd terjedése az online térben ^* . Bár a kerethatározat értelmében a tagállamoknak bűncselekménnyé kell nyilvánítaniuk a bőrszínen, valláson, származáson, illetve nemzeti, faji vagy etnikai származáson alapuló erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítást, ennek ellenére jelentős hiányosságok vannak a szabály gyakorlati érvényesítése terén. A nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük a véleménynyilvánítás szabadságának elvét, és részletesebben meg kell határozniuk a jogellenes online magatartás tartalmát. Ugyanakkor együtt kell működniük az információtechnológiai platformokkal a hozzáférés szabályozása, valamint a tartalom moderálására és eltávolítására vonatkozó világosabb szabályok meghatározása érdekében. Történt előrelépés a platformszolgáltatók önkéntes megfelelésével és a jogellenes tartalmak eltávolításával kapcsolatban, de folyamatos erőfeszítésekre van szükség, hogy lépést tartsunk az online térben végbemenő fejleményekkel.

2.1.7. Az online tér egyre inkább a hagyományos nyilvános szféra helyébe lép. Ebben a térben folyik a társadalmi interakciók többsége különféle igények és célok érdekében, az áruk és szolgáltatások vásárlásától kezdve a szórakozáson, tájékoztatáson, oktatáson és a kulturális javak fogyasztásán át a polgári és politikai mozgósításig. Egy olyan hatalmas térről van szó, ahol a technológia és a szolgáltatások fejlődése kitolja a társas kapcsolatok és az interakciók határait. Kedvenc terepe a politikai vezetőknek, csoportoknak és szervezeteknek is, ahol népszerűsíthetik értékeiket és ideológiáikat, kapcsolatba léphetnek a nyilvánossággal, és cselekvésre mozgósíthatnak ^* . Néhányan rasszista és megkülönböztető attitűdöket helyeznek politikai tevékenységük és mozgósításuk középpontjába. A politikák és eljárások kialakításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyűlöletbeszéd szervezett keretek között történő terjedésére és ennek megfelelő kezelésére is.

2.1.8. Sajnos az elmúlt évtizedben sok olyan csoportot és szervezetet láthattunk, amelyek nyíltan felvállalják a két világháború közötti európai fasizmusból eredő ötleteket, szimbólumokat és fellépéseket. Vannak köztük a nemzeti parlamentekben képviselettel rendelkező pártok, parlamenten kívüli pártok, politikai mozgalmak és milíciák, amelyek mind a gyűlölet és a megkülönböztetés politikai kultúrájában gyökereznek. Az elmúlt évtizedben a nyilvános tér pereméről a nyilvánosság középpontjába kerültek, többek között online mobilizáción keresztül. Az Európán kívüli politikai fejlemények is bátorítást adnak nekik - nagy államok kormányai, melyek nacionalista és konzervatív álláspontot képviselnek a bel- és külpolitikában. Ezt az új mozgósítást megfelelően kezelni kell, nemcsak jogalkotási és büntető intézkedésekkel, amelyek már megkésettek lehetnek, hanem közvetlen és határozott fellépéseken keresztül is, amelyek a jobboldali radikalizálódás kiváltó okaival foglalkoznak.

2.1.9. A javaslat bemutatja, hogy néhány tagállam intézkedéseket hozott - gyakran a gyűlölet-bűncselekményekre, a gyűlöletbeszédre vagy a terrorizmusra vonatkozó jogszabályok keretében - a rasszista csoportok és szimbólumaik betiltására, vagy büntetőjogi szankciókat vezetett be az emberiesség elleni bűncselekmények és/vagy a náci és fasiszta korszak tagadásához, valamint a terrorista csoportok propagandájához kapcsolódóan. Ez egy helyes irányba tett lépés, de további intézkedésekre van szükség. Minden országnak nemzeti válaszokat kell kidolgoznia az erőszakos szélsőségességre, megközelítésüket pedig uniós szintű közös fellépéssel kell előmozdítani. Az EGSZB nagyon várja az Európai Bizottság erőszakos szélsőségességre adott nemzeti válaszokról szóló jelentését. Arra bátorítjuk az Európai Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt nemcsak a bűnüldöző hatóságokkal, amelyek feladata általában az erőszakos szélsőségek nyomon követése, hanem az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervekkel, a nyilvánosság független felügyeleti intézményeivel, a civil társadalmi szervezetekkel (köztük a vallási közösségekkel is), a szociális partnerekkel, a médiával és az egyetemekkel is. Az EGSZB készen áll arra, hogy saját szakértelmével hozzájáruljon az erőszakos szélsőségesség leküzdésére irányuló közös uniós tervek kidolgozásához. A fellépéseknek nem csak az erőszakos szélsőségesség látható és késői fázisait kell megcélozniuk, hanem a radikalizálódáshoz és aktivitáshoz elvezető kiváltó okokat és az azt támogató környezetet is.

2.1.10. Az EGSZB arra ösztönzi az összes tagállamot, hogy vegyék fontolóra a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 190. számú (2019-es) egyezményének haladéktalan ratifikálását, amely az első olyan nemzetközi szerződés, amely egyértelműen elítéli az erőszak és a zaklatás minden formáját a munka világában, ezzel pedig kihatással van a faji vagy nemi alapú, valamint minden egyéb típusú zaklatásra és megkülönböztetésre.

2.2. Az uniós jogszabályokon túl - a mindennapi életben megnyilvánuló rasszizmus elleni küzdelem fokozása

2.2.1. Az EGSZB üdvözli, hogy a bűnüldöző hatóságok megkülönböztetés elleni küzdelemre helyezték a hangsúlyt. A bűnüldöző hatóságok minden nap az európai közösségekben dolgoznak, és kulcsszerepük lehet a rasszizmus, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelemben. Sajnos a személyzet oktatása és képzése általában nem terjed ki a demokráciára, az emberi jogok védelmére és a megkülönböztetésre. Bizonyos esetekben a bűnüldöző szervek munkatársai maguk is rasszista, idegengyűlölő és megkülönböztető attitűdöket formálnak, a legrosszabb esetben pedig olyan külső csoportokkal állnak kapcsolatban, amelyek népszerűsítik ezeket az eszméket. Üdvözöljük az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) által a képzési erőforrások és eszközök fejlesztése érdekében végzett munkát, de ez nem elég. Az oktatás és képzés potenciális kedvezményezettjeinek száma százezres nagyságrendű. Ezért nagymértékben meg kell erősíteni a nemzeti képzési intézményekkel folytatott együttműködést, és több forrást kell elkülöníteni az uniós és a nemzeti szintű képzésre. Az FRA és a CEPOL arra is bátoríthatja a nemzeti képzési intézményeket, hogy működjenek együtt a civil társadalmi szervezetekkel és az egyetemekkel annak érdekében, hogy a képzés tartalmát jobban hozzá lehessen igazítani a nemzeti sajátosságokhoz.

2.2.2. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a megkülönböztetés, valamint a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségek leküzdése mellett, amit szakpolitikai és finanszírozási programokon keresztül kíván megvalósítani. Ezért üdvözöljük a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, az Európai Bizottság által előterjesztett cselekvési tervet, amely a reményeink szerint határozottan támogatni fogja a munkaerőpiaci egyenlőséget, többek között a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek esetében. Abban is reménykedünk, hogy az uniós intézmények és a tagállamok a Covid19-világjárvány által teremtett nehéz gazdasági időkben is betartják társadalmi kötelezettségvállalásaikat.

2.2.3. Az EGSZB üdvözli, hogy a Next Generation EU programot, a technikai támogatási eszközt és a 2021-2027 közötti általános költségvetést fel kívánják használni a társadalmi befogadás előmozdítására, a mindenkit megillető esélyegyenlőség biztosítására és a megkülönböztetés elleni küzdelemre. A Covid19-válság aránytalanul sújtotta a kiszolgáltatott és a kisebbségi csoportokba tartozó embereket, és szükségessé tette az infrastruktúra fejlesztését, valamint a munkaerőpiachoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz, a lakhatáshoz és a magas színvonalú, nem szegregált és inkluzív oktatási és képzési szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását.

2.2.4. A Covid19-válság tovább súlyosbította a kiszolgáltatott és kisebbségi csoportok munkaerőpiaci helyzetét. A kisebbségi hátterű emberek nehézségekbe ütköznek a munkahelyek megszerzése során, és még ha van is munkahelyük, nehezen kapják meg az iskolai végzettségüknek és készségeiknek megfelelő fizetést. A nagymértékű elbocsátásokkal, valamint a munkakörülmények és a fizetés további romlásával járó világjárvány gazdasági hatása erősebben sújtja a kiszolgáltatott helyzetű és a kisebbségi csoportokat. Várjuk, hogy a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv hatékonyan kezelje a foglalkoztatás területén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetést.

2.2.5. A Covid19-válság negatívan hatott az oktatásra is. Az iskolák 2020-as bezárása - ami valószínűleg 2021-ben is folytatódni fog - megszakította az oktatási folyamatot, amely amúgy sem volt eléggé inkluzív. A kiszolgáltatott és kisebbségi csoportokba tartozó gyermekek és fiatalok már a világjárvány előtt is lemorzsolódtak az iskolából, vagy nem vettek részt teljeskörűen az oktatási folyamatban. Ha részt vettek az oktatásban, a kisebbségi háttérrel rendelkező gyermekek hátrányos megkülönböztetést és bántalmazást szenvedtek el, amit az Európai Bizottság javaslata nem ismer el teljes mértékben. Az iskolák nem csupán oktatási intézmények; az iskolákban és azok köré szerveződve számos szolgáltatást is nyújtanak, az étkeztetéstől kezdve az egészségügyi ellenőrzésen át és a szülők és a közösség által elkövetett bántalmazás megelőzéséig. Az online tanítás egy szükséghelyzeti megoldás volt. Sok esetben ez újabb akadályt gördített a kiszolgáltatott és kisebbségi csoportokba tartozó gyermekek elé, mivel nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel és az internetkapcsolattal. Amint újra meg lehet nyitni az iskolákat, közvetlen és határozott fellépésre van szükség a felzárkóztató oktatás és szolgáltatásnyújtás megkezdése érdekében. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság 2021-re tervezett átfogó gyermekjogi stratégiájára is. Reméljük, hogy a stratégia rasszizmus és megkülönböztetés elleni fellépéseket is tartalmazni fog, de kapcsolódik majd olyan politikákhoz és erőforrásokhoz is, amelyek enyhíthetik a világjárvány negatív következményeit és az előidézett zavarokat.

2.2.6. Az EGSZB üdvözli a radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat munkáját, és reméli, hogy tovább támogatják és fejlesztik tevékenységeit, különösen az oktatás terén.

2.2.7. A Covid19 jelentős hatást fejtett ki az egészség terén. Tovább súlyosbodtak a kisebbségi faji vagy etnikai csoportba tartozó emberek által elszenvedett egészségügyi egyenlőtlenségek. Arra bátorítjuk az európai uniós egészségpolitikai platformot, hogy teljeskörűen foglalkozzon a faji vagy etnikai származáson alapuló egyenlőtlenségek csökkentésének kérdésével. Az EU-nak sokkal többet kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok és lakosok magas színvonalú orvosi szolgáltatásokhoz jussanak a világjárvány alatt és után. Üdvözölni és ösztönözni kell az EU által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy biztosítsa a hozzáférést a gyógyászati erőforrásokhoz, később pedig az oltóanyagokhoz. Azonban csak az EU és a tagállamok egészségügyi politikájának átfogó újragondolásával lehet közép- és hosszú távon megoldani a mindenkit megillető hozzáférés és minőség problémáját, különös tekintettel a kiszolgáltatott és kisebbségi csoportokra. Ez magában foglalja a szolgáltatások jobb finanszírozását, a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztését minden régióban, különösen a szegényebb térségekben, az elsődleges egészségügyi szolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatásnyújtásnak a betegek szükségletei és jogai köré történő központosítását.

2.2.8. Többet kell tenni a lakhatás terén. A javaslat szerint a lakásszektorbeli hátrányos megkülönböztetés erősíti a szegregációt, ami dominóhatást fejt ki az oktatási vagy foglalkoztatási lehetőségek tekintetében, a gyermekes családok esetében pedig jelentősen károsítja a gyermekek fejlődését. A Covid19-világjárvány rámutatott arra, hogy javítani kell a lakhatási feltételeken. A fertőzés és a betegség súlyos formáinak megelőzése nem csak az általános egészségügyi feltételektől, hanem a vízhez és a higiéniai infrastruktúrához való hozzáféréstől is függ. Prioritásként kell kezelni a szegregált lakhatást, különösen a szegényebb térségekben. Bár a kohéziós politika keretében rendelkezésre állnak források a nem szegregált lakhatást célzó fellépések támogatására, valamint az inkluzív és magas színvonalú általános szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására, az viszont nem egyértelmű, hogy a nemzeti hatóságok és helyi önkormányzatok hajlandóak-e lehívni ezeket a forrásokat.

2.3. Strukturális rasszizmus - az alapvető probléma kezelése

2.3.1. A sztereotípiák elleni küzdelemnek és a történelem tudatosításának kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy rasszizmustól és megkülönböztetéstől mentes kontinens jöjjön létre. Újra az érdeklődés és cselekvés középpontjába kell helyezni a rasszizmus történelmi gyökereinek megismerését, különösen az oktatás területén. Üdvözöljük az Európa Tanács által a történelem és a történelemoktatás terén végzett munkát. A rendelkezésre álló eszközök azonban nem épültek be a széles rétegeket elérő történelemoktatásba. Összehangoltabb és határozottabb lépéseket kell tenni ebbe az irányba. Uniós támogatással új tanterveket és új tankönyveket kell kidolgozni, és képzési programokat kell szervezni a tanárok és oktatók számára. A középfokú oktatás és a felsőoktatás szintjén elő kell mozdítani a közös európai történelem és örökség interdiszciplináris megközelítését. A rasszizmus és a megkülönböztetés elleni hatékony politika egyik alappillére, hogy a formális és nem formális oktatásra összpontosítanak.

2.3.2. A kreatív ágazat szerepe is nagyon fontos, mivel hidat képez a különböző társadalmi csoportok között. A befogadó társadalom alapját az empátia és a szolidaritás alkotja. Ezért üdvözöljük, hogy a Kreatív Európa és más programok olyan projektekre összpontosítanak, amelyek célja az akadályok felszámolása, valamint az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásának és részvételének ösztönzése.

2.3.3. Időszerű és fontos szempont az újságírókkal folytatott együttműködés is. Támogatjuk az Európai Bizottság törekvését, hogy faji és etnikai sztereotípiákról szóló szeminárium-sorozatokat fog kidolgozni, amelyen újságírók, civil társadalmi szervezetek és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek képviselői vesznek majd részt. Az EGSZB készen áll arra, hogy közreműködjön ebben a munkában.

2.3.4. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös módszertant a releváns adatok gyűjtésére, beleértve az etnikai és faji származás szerinti bontásban szereplő adatokat is. A módszertannak követnie kell a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia elleni 2002. évi ENSZ-világkonferencián és a durbani cselekvési programban meghatározott elveket - a népességstatisztikákban a lebontott adatgyűjtést a válaszadók kifejezett hozzájárulásával, önmeghatározásuk alapján és a magánélet védelmét szolgáló emberi jogi normákkal összhangban kell gyűjteni. Az EGSZB úgy véli, hogy az Alapjogi Ügynökség által az adatgyűjtés terén végzett munka nem elegendő, és hasonló erőfeszítéseket kell szervezni tagállami szinten.

2.3.5. Az EGSZB kiemeli a bevált gyakorlatok fontosságát a helyi szint (városok) és a városrészi/közösségi szint - ahol a strukturális rasszizmus összekapcsolódik a mindennapi élettel és munkával - bevonása tekintetében, azzal a céllal, hogy előmozdítsák a kultúrák közötti toleranciát.

2.4. A megvalósítás kerete: az uniós eszközök teljeskörű kihasználása

2.4.1. Az EGSZB csatlakozik az Európai Bizottsághoz, amikor arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy dolgozzon ki és fogadjon el nemzeti cselekvési tervet a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Csak a tagállamok mintegy fele rendelkezik ilyen tervekkel, ami azt mutatja, hogy a tagállamok kormányai változó érdeklődést és elkötelezettséget tanúsítanak a téma iránt ^* . Az EGSZB várakozással tekint a 2021-ben esedékes nemzeti cselekvési tervek közös irányadó elveinek meghatározására, és készen áll arra, hogy közreműködjön ebben a munkában. A jelenlegi cselekvési tervben kiemelt szakpolitikai területek (a hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályok és az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepe; gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények; a bűnüldöző hatóságok általi jogellenes profilalkotás; az új technológiák jelentette kockázatok; sztereotípiák és történelmi tudatosság; egyenlő hozzájutás az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz; az egyenlőséggel kapcsolatos szempontok érvényesítése nemzeti szinten; a regionális és helyi szintek bevonása; a rasszizmus elleni küzdelem finanszírozása; adatgyűjtés, párbeszéd a civil társadalommal) jól strukturáltak és átfogóak. Sajátos kérdés, hogyan lehet meggyőzni az összes uniós tagállamot, hogy vegyenek részt ebben az erőfeszítésben, és biztosítsák a különféle szervek, intézmények és szervezetek tevőleges együttműködését nemzeti szinten.

2.4.2. Az EGSZB reméli, hogy az üzleti szervezetek és egyes vállalatok tovább fogják fokozni erőfeszítéseiket, hogy befogadó munkakörnyezetet hozzanak létre és tartsanak fenn alkalmazottaik számára, nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra, életkorra, fogyatékosságra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül ^* . A befogadó munkakörnyezet magában foglalja a valódi szociális párbeszédet és a munkavállalók határozott képviseletét is. Várjuk a 2021 májusában megrendezendő európai sokszínűségi charták hónapját, valamint az online eszközkészlet elindítását, amely segítséget nyújt majd a vállalatoknak belső sokszínűségük és sokszínűségi stratégiáik értékelésében.

2.4.3. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság kötelezettségvállalását, hogy biztosítani fogja, hogy a fenti okokból történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és a hátrányos megkülönböztetés egyéb - például nemen, fogyatékosságon, életkoron, valláson vagy szexuális irányultságon alapuló - formái elleni küzdelem szempontja valamennyi uniós szakpolitikába, jogszabályba és finanszírozási programba beépüljön.

2.4.4. A rasszizmus és megkülönböztetés elleni fellépések finanszírozása nagyvonalúnak tűnik. Magában foglalja a többéves pénzügyi keret, az új „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program, a Horizont Európa program, valamint az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait. Az eddigi tevékenységek általános értékelése alapján úgy tűnik, hogy a tagállamok kormányainak mérsékelt az érdeklődése a különböző forrásokhoz való hozzáférés, valamint a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem iránt. Az EGSZB úgy véli, hogy a költségvetési rendelkezések önmagukban nem elegendők, és ösztönzőkből álló rendszert kell létrehozni. A mérsékelt érdeklődés egyik fő oka az intézkedések érzékeny politikai jellege lehet, továbbá az, hogy a radikális vezetők, szervezetek és csoportok politikai mozgósítást folytatnak e fellépések ellen.

2.4.5. A rasszizmus és a megkülönböztetés ellen a külpolitika keretében történő küzdelem is prioritást jelent, különösen a Covid19-világjárvány által sújtott világban. Az EGSZB reméli, hogy az antirasszizmus, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség értékeit a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz a partnerországok kormányaival, civil társadalmi szervezeteivel és szociális partnereivel együttműködve teljes mértékben támogatni fogja ^* .

2.5. Az EU pozitív intézkedései: odafigyelés és cselekvés

2.5.1. A marginalizálódás kockázatának kitett csoportok, például a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező emberek demokratikus részvétele és képviselete Európa legtöbb részén még mindig nem kielégítő. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság szándékát, hogy az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében a részvétel javítása érdekében együtt kíván működni az európai politikai pártokkal, az európai választási együttműködési hálózattal és a civil társadalommal. Az EGSZB készen áll arra, hogy közreműködjön a munkában, valamint hogy bemutassa saját szemszögét, és rendelkezésre bocsássa szakértelmét. Az egyik prioritás a különféle jogi és adminisztratív kihívások, a hozzáférhetőség akadályainak és az intézményi nehézségeknek a megszüntetése, amelyekkel minden szinten szembesülnek azok az emberek, akik szerepet kívánnak vállalni a politikában. A másik prioritás a pártokkal folytatott együttműködés, amely arra ösztönözné őket, hogy sokszínűbb és befogadóbb politikai választókerületeket építsenek ki, és népszerűsítsék a kisebbségi hátterű vagy kiszolgáltatott csoportba tartozó vezetőket és jelölteket.

2.5.2. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kötelezettségvállalását, hogy rendszeresen találkozni fog a rasszizmus elleni küzdelemben európai, nemzeti és helyi szinten aktív civil társadalmi szervezetekkel a rasszizmus elleni küzdelem terén elért eredmények áttekintése céljából. Az EGSZB készen áll arra, hogy részt vegyen a párbeszédben. Fontos, hogy ebbe a folyamatba vallási szereplőket is bevonjanak.

2.5.3. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság egy rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátort tervez kinevezni. A koordinátor együtt fog működni a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és a tudományos körökkel a rasszizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos szakpolitikai válaszok megerősítése érdekében.

2.5.4. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság rasszizmus elleni tervezett csúcstalálkozója elé. A csúcstalálkozó egybe fog esni a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjával, amelyre 2021. március 21-én kerül sor, és erről a napról az Európai Bizottság minden évben meg fog emlékezni.

2.5.5. Üdvözöljük az Európai Bizottság által a sokszínűség előmozdítása, valamint a faji vagy etnikai származástól, illetve bőrszíntől függetlenül mindenki számára megkülönböztetésmentes és befogadó munkahely biztosítása érdekében végzett munkát, amely nagyon magas mércét állít a többi uniós intézmény működése elé.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG