A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 286/23) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságána - Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021-2027-es időszakra (COM(2020) 758 final) * 

Előadó: Paul SOETE

Felkérés: Európai Bizottság, 2021.1.14.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2021.4.16.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.4.27.
Plenáris ülés száma: 560.
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
205/1/9

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság integrációról és befogadásról szóló cselekvési terve (a továbbiakban: cselekvési terv) része az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott, a migrációval kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló átfogó válasznak.

1.2. A cselekvési tervnek a korábbi cselekvési tervhez képest bővült a hatóköre: 2016-os elődjétől eltérően az új cselekvési terv nemcsak a migránsokra, hanem a „migráns hátterű” uniós polgárokra is kiterjed. Jóllehet az integráció a polgárok e kategóriája számára - ahogy valamennyi polgár és lakos számára is - nagyon fontos, ez kevésbé célzott intézkedésekhez vezethet, mivel az újonnan érkezők más problémákkal szembesülnek, mint a második és harmadik generációs migránsok.

1.3. Az integrációt és befogadást segítő eszközök főként a nemzeti, regionális és helyi hatóságok kezében vannak. Az uniós szintű fellépés kiegészítő jellegű, célja pedig az együttműködés előmozdítása, megkönnyítése és koordinálása. Ebből adódóan a cselekvési terv nem tartalmaz tagállamoknak szóló globális vagy egyedi célkitűzéseket, csak ajánlásokat. A jelenlegi helyzetre és a világjárvány hatására tekintettel fennáll annak a kockázata, hogy ezek az integrációs kérdések hátrébb kerülnek a prioritások rangsorában.

1.4. A cselekvési terv minden olyan szakpolitikai területet érint, amely lényeges az újonnan érkező migránsok társadalmi-gazdasági és politikai integrációja szempontjából, és áttekintést nyújt a különböző területeken elindított azon európai kezdeményezésekről, amelyek hatást gyakorolhatnak a migrációra és az integrációra. Az EGSZB rámutat arra, hogy a tényleges kihívást e szakpolitikák megvalósítása jelenti.

1.5. Az EGSZB támogatja a cselekvési tervben a fő ágazati területeken javasolt célkitűzéseket. Rá kíván azonban mutatni arra is, hogy ezek inkább példák a lehetséges intézkedésekre, mintsem mérhető célok. Emiatt úgy tűnik, tényleges végrehajtásuk a nyomonkövetési folyamattól függ, amelynek bevezetése azonban még várat magára. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vezesse be a cselekvési terv végrehajtásának folyamatos nyomon követését.

1.6. A 2016-os cselekvési tervvel összehasonlítva e cselekvési terv több figyelmet fordít általában véve az integráció nemi dimenziójára. A nemi vonatkozásokat az ágazati területekre vonatkozó különböző részekben is ki kellene emelni.

1.7. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az általános értelemben vett munka értékének a cselekvési terv vezérfonalának kell lennie, mivel a munka minden különböző formájában az integráció és a személyes fejlődés kulcsfontosságú szempontja.

1.8. A cselekvési terv áttekintést nyújt az egyes ágazati területeken rendelkezésére álló összes finanszírozási eszközről. Úgy tűnik azonban, hogy ezeket az eszközöket a támogatással foglalkozó szakértők számára tervezték, és az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság könnyítse meg a finanszírozáshoz való hozzáférést, például egy külön erre a célra szolgáló integrációs eszköz létrehozásával. Az EGSZB emellett attól is tart, hogy az integráció finanszírozása fokozatosan hátrébb fog csúszni a prioritási listán.

1.9. Az EGSZB hangsúlyozza általában véve a civil társadalom fontosságát a helyi életmódba való beilleszkedés szempontjából, valamint a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseleti szervezetek konkrét szerepét.

2. Háttér

2.1. Az integrációról és a befogadásról szóló, 2021-2027-es időszakra vonatkozó cselekvési terv az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott, a migrációval kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló átfogó válasz részét képezi. Az integrációról szóló 2016-os cselekvési tervre épül, és aktualizálja annak kötelezettségvállalásait. Az azonos időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban hét évre szól, félidős értékelését pedig 2024-re irányozták elő.

2.2. A cselekvési tervre a végzettség, a foglalkoztatás, a szegénység és a lakhatási körülmények tekintetében a migránsok és a helyiek között fennálló szembetűnő különbségek miatt van szükség. E különbség szemléltetésére hadd említsünk meg egy számadatot: a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-fiatalok) fiatal migránsok (18 és 24 év közöttiek) százalékaránya az EU-ban 21%, szemben a helyi fiatalok 12,5%-os értékével. A nemek között is lényeges különbség áll fenn: az e kategóriába tartozó fiatal migráns lányok százalékaránya 25,9% * .

2.3. A Covid19-világjárvány felhívta a figyelmet a migránsok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése terén fennálló, mélyen gyökerező egyenlőtlenségekre, amelyek az egész társadalom számára veszélyt hordoznak. Arra is rávilágított, hogy a migránsok nagyobb valószínűséggel dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek szoros, személyek közötti érintkezést igényelnek, és emiatt jobban ki vannak téve a Covid19 veszélyének.

2.4. A migránsok teljeskörű munkaerőpiaci integrációja hatalmas gazdasági előnyökkel járna a nemzeti jólét, ezen belül pedig a nemzeti nyugdíjpénztárak és az adóbevételek szempontjából * . Ez mindenki számára előnyös, mivel a teljeskörű integráció a migránsok javát is szolgálja azáltal, hogy hozzáférést biztosít számukra a fogadó ország jóléti rendszeréhez.

2.5. A cselekvési terv az összes uniós befogadási politikára egységesen alkalmazandó általános alapelvek és értékek összességére vonatkozik, és hivatkozik a szociális jogok európai pillérére is.

2.6. A cselekvési tervben szereplő konkrét intézkedések a következő négy ágazati területet érintik: oktatás és képzés, foglalkoztatás és készségek, egészségügy, valamint lakhatás. A cselekvési terv e területek mindegyike tekintetében azonosítja az integráció hiányosságait. Ezeket az intézkedéseket a következő horizontális intézkedések egészítik ki: erős partnerségek kiépítése, a különféle finanszírozási lehetőségek bővítése, a befogadó társadalommal való kapcsolatok előmozdítása, az új technológiák és a digitális eszközök fokozott használata, valamint az integráció terén elért előrehaladás nyomon követése.

2.7. Az EGSZB tudomásul veszi, hogy a cselekvési terv magára az integrációs folyamatra, nem pedig az EU-ba való belépésre összpontosít. Ennek ellenére hangsúlyozni kívánja, hogy a családegyesítés kérdése továbbra is a jogszerű és társadalmi integráció fontos tényezője.

3. Általános megjegyzések

3.1. A jelenlegi terv a 2016-os tervtől eltérően nemcsak a migránsokkal, hanem a „migráns hátterű uniós polgárokkal” is foglalkozik. Az EGSZB tudomásul veszi a tágabb hatókört, mivel az integrációs szempontok a polgárok e második kategóriája, továbbá valamennyi polgár és lakos szempontjából is fontosak; ez előmozdítja az európai életmódot, amelyben a jogok és a beilleszkedési szükségletek felelősségi körökkel is összekapcsolódnak.

3.2. Ennek ellenére az EGSZB attól tart, hogy a cselekvési terv tágabb hatóköre kevésbé célzott - és ennek következtében kevésbé eredményes - intézkedésekhez vezethet. Az újonnan érkezők más problémákkal szembesülnek, mint a második és harmadik generációs migránsok. Ezen túlmenően a második és harmadik generációs migránsok szociális szükségleteinek migrációs és integrációs politikákba való beépítése azzal a kockázattal jár, hogy megbélyegzik őket, és állandósul a rasszizmus.

3.3. Az Európai Bizottság cselekvési terve jó áttekintést nyújt azokról a különböző területeken tett európai kezdeményezésekről, amelyek hatással vannak a migrációra és az integrációra. A dokumentum minden lényeges szakpolitikai területre kitér, amely az újonnan érkezett migránsok társadalmi-gazdasági és politikai integrációjához szükséges. Azon alapok rendelkezésre állását, illetve az olyan intézményekkel és szervezetekkel való partnerségeket is tárgyalja, amelyek megkönnyíthetik az integrációt.

3.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy e szakpolitikák mellett továbbra is a munka az integráció egyik fő hajtóereje, ennélfogva azt az egész tervben központi elemként kell védeni és előmozdítani.

3.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tényleges kihívások e szakpolitikák megvalósításában rejlenek. Például ha el is ismerik a migránsok korábbi képesítéseit, a munkáltatók vonakodva veszik fel őket, mivel nem bíznak készségeik szintjében. Láthatóan ez a helyzet a közel-keleti és észak-afrikai régióból, valamint a Dél- és Közép-Ázsiából érkező migránsok esetében.

3.6. A regionális és helyi önkormányzatok, a civil társadalom, a migránsok és szervezeteik uniós integrációs és befogadási politikákba való bevonásának megerősítésére vonatkozó elkötelezettség az új cselekvési terv pozitív vonása. Az EGSZB megállapítja, hogy a civil társadalomnak a szakszervezeteket és a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteket is fel kell ölelnie.

3.7. A cselekvési terv nagyon helyesen elismeri a nemzeti, regionális és helyi kormányzatok integrációs politikákban betöltött jelentőségét, és előmozdítja azok együttműködését. Megjegyzendő, hogy az integrációs eszközök többsége valójában e kormányzatok kezében van. Az uniós szintű fellépés kiegészítő jellegű, célja pedig az együttműködés előmozdítása, megkönnyítése és koordinálása, ha az hasznos. Ebből adódóan a cselekvési terv nem tartalmaz a tagállamoknak szóló általános vagy egyedi célkitűzéseket, csak ajánlásokat.

3.8. Mivel a szöveg nem kötelező érvényű, és nemzeti szinten végső soron a tagállamok felelősek az integrációs politikákért, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok részéről világos elkötelezettségre és megfelelő fórumok létrehozására, ezen belül rendszeres találkozókra van szükség a szakpolitikák összehangolásához és az előrehaladás értékeléséhez.

3.9. Az Európai Bizottság egyértelműen meghatározza, mit kíván elérni az egyes területeken. Az EGSZB támogatja a diagnózist és a javasolt eredményeket, de megállapítja, hogy hiányoznak az egyértelmű általános, illetve az egyes intézkedésekhez kapcsolódó célértékek. Úgy tűnik, a végrehajtás eredményessége a nyomonkövetési folyamattól függ, amelyet be kellene vezetni.

3.10. Az EGSZB a SOC/649. sz. véleményben (Új migrációs és menekültügyi paktum) *  érdeklődését fejezte ki az integrációs intézkedések támogatásának mértékével kapcsolatban. A cselekvési terv által a különböző érdekelt felek számára kínált eszközök és ösztönzők nem feltétlenül elégségesek az integráció érdemi javításához, különösen az e területre vonatkozó intézkedések hosszú távú jellege miatt. Ezért nyomon kell követni ennek végrehajtását.

3.11. A finanszírozás a cselekvési terv fontos része. A tagállamokat és egyéb érdekelt feleket arra ösztönzik, hogy maradéktalanul használják ki az uniós finanszírozást. A cselekvési terv egyúttal áttekintést nyújt az egyes ágazati területek rendelkezésére álló összes finanszírozási eszközről.

3.12. Jóllehet a cselekvési terv vezérelvei között megemlítik az általános érvényesítést, a terv nem nyújt elégséges útmutatást arra vonatkozóan, hogyan kellene általánosan érvényesíteni az integrációs politikákat a társadalmi kohéziót célzó általános intézkedésekben.

3.13. Az EGSZB üdvözli, hogy az új cselekvési terv utal az integráció nemi dimenziójára. Ugyanakkor kiemeli, hogy az integráció nemekkel kapcsolatos kihívásai több figyelmet érdemelnek, és az egyes ágazati területeken több egyedi intézkedésre lenne szükség.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Oktatás és képzés

4.1.1. A cselekvési terv helyesen állapítja meg, hogy az oktatás és képzés a társadalomban való sikeres részvétel alapja. Az iskolák és más oktatási létesítmények fontos környezetet biztosítanak a befogadó társadalom kiépítéséhez és a szegregáció elleni küzdelemhez. Ezen túlmenően a demokráciával és állampolgársággal kapcsolatos állampolgári nevelés megalapozza a társadalomban való aktív részvételt, ugyanakkor azt is megakadályozza, hogy a fiatalok szélsőséges ideológiák bűvkörébe kerüljenek. Ezen a területen ösztönözni kell a civil társadalomban való aktív részvételt, mivel az előmozdítja a bizalmat, a társadalmi kohéziót és az összetartozást.

4.1.2. Ami az oktatásban és képzésben való részvétel javítását célzó konkrét intézkedéseket illeti, az Európai Bizottság által nyújtott támogatást részletesebben ki kellene fejteni, mivel a cselekvési terv csak általános utalásokat tartalmaz a célzott támogatási tevékenységekre vonatkozóan. A legkonkrétabb említett intézkedés a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó gyakorlati iránymutatást nyújtó eszköztár, amelyet 2021 elején fognak közzétenni.

4.1.3. A cselekvési terv azt is megemlíti, hogy meg kell könnyíteni a harmadik országokban szerzett képesítések elismerését. Több eszközre is javaslatot tesz a képesítések elismerésének javítása érdekében: az ENIC-NARIC hálózatok, az Erasmus program, az európai képesítési keretrendszer és az Europass portál. A meglévő eszközök megerősítésén túlmenően fontos az elismerés előtt álló meglévő akadályok - köztük a bizalomhiány és más társadalmi akadályok - azonosítása és feltérképezése is.

4.1.4. Az Európai Bizottság hangsúlyozza a nyelvtanulás fontosságát, valamint az átfogó és elérhető nyelvtanulási programok továbbfejlesztését javasolja. Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatási és foglalkoztatási intézkedések középpontjában az integrációs folyamat első szakaszaitól kezdve a nyelvtanulásnak kell állnia. A befogadó közösség nyelvének elsajátítása biztosítja a megfelelő oktatási és képzési szintekhez való hozzáférést, messzemenő hatást gyakorolva az integrációra. A nyelvtanulási programokat ezért ugyancsak holisztikus megközelítésnek kell áthatnia * .

4.1.5. A gyermekgaranciára vonatkozó, soron következő célkitűzés alapján fontos megfogalmazni azt az ajánlást, hogy a tagállamok támogassák a migráns gyermekek oktatáshoz való jobb hozzáférését, biztosítva, hogy a bevándorlási eljárások ne zavarják az iskoláztatást, illetve tágabb értelemben ne sértsék a gyermekek jogait. Az oktatásnak fel kell mérnie a fogyatékossággal élő migráns gyermekek egyéni szükségleteit és az egyéb szükségleteket, és meg kell felelnie ezeknek, illetve észszerűen alkalmazkodnia kell ezekhez annak érdekében, hogy megkönnyítse e gyermekek személyiségének, szellemi és testi képességeinek, tehetségének és kreativitásának minél teljesebb körű kibontakoztatását.

4.1.6. Az e területhez kapcsolódó összes intézkedésnek az inkluzív oktatási rendszerek valamennyi szinten történő megvalósítását kell célul kitűznie és az egész életen át tartó tanulás elérésére kell törekednie.

4.1.7. A terv kiemeli annak fontosságát, hogy a migránsok állampolgári ismereteket oktató tanfolyamok keretében a lehető legkorábban megismerkedjenek a befogadó társadalom jogrendszerével, kultúrájával és értékeivel. Az Európai Bizottság a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét javasolja e területeken. Az e kérdésekkel kapcsolatos információkat mindenki számára érthető és hozzáférhető módon kell biztosítani.

4.2. Foglalkoztatás és készségek

4.2.1. E területen jól meghatározták a problémákat és az átfogó célokat, ami a migránsok gazdasághoz való hozzájárulásának fontosságát mutatja, különösen a Covid19 idején. A cselekvési terv azt is hangsúlyozza, hogy nemcsak a migráns munkavállalók, hanem a migráns vállalkozók is kulcsfontosságúak lesznek a világjárvány alatti és azt követő növekedés szempontjából.

4.2.2. Az említett célkitűzések eléréséhez a cselekvési terv ösztönzi a meglévő uniós eszközök használatát, ideértve a következőket: az európai integrációs partnerség, a szociális és gazdasági partnerekkel való együttműködés, a Munkáltatók együtt az integrációért kezdeményezés, a vállalkozást támogató InvestEU, az európai integrációs hálózat, az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata, a készségfelméréssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására és széles körű terjesztésére szolgáló Europass platform, a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszköze, amelynek célja a készségek érvényesítésének megkönnyítése, valamint a kidolgozás alatt álló, a migráns háttérrel rendelkezők támogatását célzó „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program.

4.2.3. A cselekvési terv más célkitűzések mellett megemlíti a pénzügyi szolgáltatások és információk elérhetősége terén fennálló nehézségek leküzdését is, de e nehézségek megoldására semmilyen konkrét intézkedést nem javasol. E tekintetben a cselekvési terv a pénzügyi és jogi információkhoz és a panasztételi mechanizmusokhoz való hozzáférés biztosításával, valamint a biztonságos jelentéstétel érthető és hozzáférhető formában történő garantálásával a migráns munkavállalók helyzetének megerősítését hivatott elősegíteni.

4.2.4. A cselekvési terv helyesen hangsúlyozza a hatékonyabb és gyorsabb készségfelmérési rendszerek vagy tesztek biztosításának fontosságát, e tekintetben a múltbeli tapasztalatokat is figyelembe véve.

4.2.5. A készségfelmérési eszközök mindazonáltal nem elégségesek a munkaerőpiachoz való nagyobb mértékű hozzáférés biztosításához, a bizalmatlanság és a megkülönböztetés kezelését célzó intézkedésekre is szükség van. Fontos támogatást és külön iránymutatásokat nyújtani a nemzeti munkaügyi hivataloknak és a foglalkoztatási ágazat érdekelt feleinek, hogy megkülönböztetés elleni politikákat dolgozzanak ki, és valamennyi szinten előmozdítsák a részvételt. Kritikus jelentőségű az olyan nemzeti politikákra vonatkozó ajánlások megfogalmazása is, amelyek a vízumeljárások könnyítése révén valamennyi foglalkoztatási ágazathoz nagyobb mértékű és gördülékenyebb hozzáférést biztosítanak a harmadik országbeli állampolgárok számára.

4.2.6. A cselekvési tervnek még inkább hangsúlyoznia kell a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, a gyakornoki képzéshez, a szakképzéshez, sőt, az önkéntes munkához való nagyobb mértékű hozzáférés előmozdításának fontosságát, amelyek rendes teljes munkaidős álláshoz vezethetnek. Ez lehetőséget nyújt a migránsok és a migráns hátterű lakosok számára, hogy dolgozzanak, fejlesszék készségeiket és olyan jövedelemmel rendelkezzenek, amelyből el tudják tartani magukat és a családjukat. Különösen fontos, hogy a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférését előmozdító programokban (pl. az ifjúsági garancia keretében) konkrét rendelkezéseket határozzanak meg, amelyek garantálják a harmadik országbeli állampolgárok részvételét.

4.2.7. A cselekvési tervnek egyúttal célzott intézkedéseket kell előirányoznia, amelyek célja a migráns és menekült nők helyzetének megerősítése és munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése, többek között az emberkereskedelem elleni intézkedések erősítése és a sajátos szükségleteik támogatása révén.

4.3. Egészségügy

4.3.1. Fontos megemlíteni, hogy a cselekvési terv szerint a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén mélyen gyökerező egyenlőtlenségek állnak fenn, ami a társadalom egészére nézve kockázatot jelent.

4.3.2. Az EGSZB a világjárvány fényében úgy véli, hogy minden migráns, köztük az irreguláris migránsok számára is minden tagállamban biztosítani kell az alapvető egészségügyi ellátáshoz és különösen a teszteléshez és az oltásokhoz való hozzáférést.

4.3.3. Ami a javasolt intézkedéseket illeti, az Európai Bizottság felhívja a figyelmet az MMA, az ESZA+ és az ERFA révén, valamint a küszöbönálló „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekre. Helyesnek tartjuk, hogy a cselekvési terv ösztönzi az uniós források egészségügyi szolgáltatások nyújtására való felhasználását.

4.3.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú azon ajánlás megfogalmazása, hogy a tagállamok számolják fel az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés előtt álló akadályokat és az egészségügyi szolgáltatásokon belüli akadályokat, többek között a nemzeti egészségügyi rendszerekre vonatkozó információs kampányok, a fogyatékossággal élő migránsok egyéni egészségügyi szükségleteinek felmérése és kielégítése révén.

4.3.5. Az EGSZB kiemeli annak fontosságát, hogy az integrációs folyamat keretében növeljék a migráns népesség mentális egészségével kapcsolatos tudatosságot, és elősegítsék mentális egészségüket, különösen a folytatódó világjárvány fényében, többek között kulturálisan érzékeny mentális egészségügyi szolgáltatások nyújtása révén is.

4.3.6. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való nagyobb mértékű hozzáférés biztosítását célzó intézkedéseknek a menedékkérők számára fenntartott befogadó létesítményekre is ki kell terjedniük, különösen az új egészségügyi program előkészítése során.

4.4. Lakhatás

4.4.1. Az Európai Bizottság - mint azt az épületkorszerűsítési program keretében bejelentette - létre fogja hozni a megfizethető lakhatást szolgáló kezdeményezést, és elő fogja mozdítani a nem szegregált, méltó, hozzáférhető és megfizethető lakhatást. Külön figyelmet fognak kapni a menedékkérők önálló lakhatását célzó modellek (a közösségi szállások helyett).

4.4.2. Az e területen felsorolt célkitűzések között a legfőbb prioritásnak a lakáspiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés leküzdésének és a lakóhelyi szegregáció csökkentésének kell lennie.

4.4.3. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megfizethető lakhatás, ezen belül a szociális lakhatás bővítésére olyan általános megoldások révén, amelyek a harmadik országbeli állampolgároknak és mindazon lakosnak egyaránt szólnak, akiknek lakásra van szükségük * .

4.4.4. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy a kizsákmányoló jellegű lakhatás esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést célzó mechanizmusok kialakítására és érvényesítésére is felhasználják az uniós forrásokat.

4.5. Partnerségek az eredményesebb integrációs folyamat érdekében

4.5.1. Az Európai Bizottság célzott finanszírozás és kapacitásépítés tagállamok számára történő biztosításával erősíteni kívánja az Európai Integrációs Hálózatot.

4.5.2. Külön figyelmet kap a helyi és regionális önkormányzatok támogatása, beleértve az integrációval foglalkozó városi akadémia bővítését és a vallások közötti párbeszéd megerősítését a közösségek körében, támogatva a városokat a radikalizálódás megelőzésében a 2019-ben elindított „Uniós városok a radikalizálódás ellen” kezdeményezés keretében. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a vallások közötti párbeszéd fontos szerepet játszik az integrációban.

4.5.3. A cselekvési terv megemlíti az EGSZB-vel és különösen annak „Bevándorlás és integráció” (IMI) tematikus tanulmányozócsoportjával együttműködésben szervezett éves Európai Migrációs Fórumot is mint a civil társadalmi szervezetekkel és a diaszpórák szervezeteivel való konzultáció támogatásának egyik módját.

4.5.4. Végezetül a terv bejelenti, hogy a migránsok integrációjáról folytatott strukturális párbeszéd és az együttműködés lehetséges eszközeinek feltárása révén támogatni kívánja az alapítványokat és a szervezeteket, azonban nem fejti ki részletesen, hogy mit is jelentene ez a támogatás.

4.6. Nagyobb uniós finanszírozási lehetőségek

4.6.1. A finanszírozási szempontok a tervben javasolt összes intézkedést átszövik, és kapcsolódnak a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez. A szöveget kiegészítették a 2014-2020-as időszakban az integrációt és a befogadást finanszírozó legfontosabb uniós alapok áttekintésével, a jövőre nézve azonban nem adtak meg számokat. Az EGSZB e téren felismeri, hogy meg kell várni a programozási szakasz lezárását ahhoz, hogy meg lehessen tudni, hogy a tagállamok az egyes alapok keretében milyen összeget fordítanak integrációs ügyekre.

4.6.2. Nagyon meggyőző azoknak az alapoknak a felsorolása, amelyek felhasználhatók az integráció és a befogadás finanszírozására, vagy amelyek lényegesek a migránsok támogatását célzó intézkedések szempontjából; idetartozik az MMA, az ESZA+ és az ERFA is. Ugyanakkor tisztázni kell a más alapokkal - pl. az Erasmus+-szal, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel, az EMVA-val és az InvestEU-val - fennálló szinergiákat. Elfogadása után a tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében is támogatást kaphatnak integrációs és befogadási politikáik kidolgozásához vagy továbbfejlesztéséhez. Végezetül az elkövetkező időszakra szóló „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program szintén szerepet játszhat a migráns hátterű uniós polgárokat célzó különleges intézkedések finanszírozásában. Az a döntés született, hogy a lehetséges alapok széles körét veszik igénybe, ám jobb megoldás lehetett volna kifejezetten integrációs ügyekkel foglalkozó külön alapokat létrehozni. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság könnyítse meg a finanszírozáshoz való hozzáférést, például azáltal, hogy célzott eszközt hoz létre a migránsok integrációjára.

4.6.3. E keretben ugyancsak fontos az európai gyermekgarancia, mivel a leghátrányosabb helyzetű gyermekek köre a migráns hátterű gyermekeket is magában foglalja.

4.6.4. Az uniós finanszírozás összetettsége szükségessé teszi az uniós alapok integrációs célú, a 2021-2027-es programozási időszakban való felhasználására vonatkozóan 2018-ban kidolgozott útmutató frissítését.

4.6.5. A finanszírozási politika másik érdekes vonatkozása, hogy az Európai Bizottság köz-magán társulásokat szándékozik létrehozni alapítványokkal és magánadományozókkal.

4.7. A részvétel és a befogadó társadalommal való kapcsolatok előmozdítása

4.7.1. Az EGSZB üdvözli a migránsok véleményével foglalkozó, újonnan létrehozott - migránsokból és az őket képviselő szervezetekből álló - szakértői csoport bevonását a migráció, a menekültügy és az integráció terén a jövőben elfogadandó uniós politikák kidolgozásába és végrehajtásába. Ez hozzájárulhat a migránsok és a migráns hátterű uniós polgárok egyeztetési folyamatokban való részvételének javításához, és egyben biztosíthatja, hogy a szakpolitikák a tényleges szükségleteket tükrözzék. Az említett okok miatt fontos, hogy a befogadás és az integráció korai szakaszától kezdődően lehetőségeket biztosítsanak a harmadik országbeli állampolgárok és a befogadó közösségek közötti kétirányú eszmecserére.

4.7.2. A cselekvési terv célja a párbeszéd előmozdítása, valamint az integrációval és a migrációval kapcsolatos helyzet megismertetése minden európai polgárral. Fennáll azonban a veszélye, hogy ez a célkitűzés a tények és az adatok megismertetésére irányuló nyilvánvaló erőfeszítések ellenére túlságosan homályos. A közvélemény migrációval kapcsolatos narratívájának megváltoztatása abszolút elengedhetetlen, és az EGSZB érdeklődéssel várja, milyen intézkedéseket fognak hozni ennek elérése érdekében.

4.7.3. Az EGSZB támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a fiatal migránsok számára az uniós futballbajnokságnak otthont adó városokban szervezett futballfesztiválok, amelyek pozitív hatással lehetnek a migrációt kedvező színben feltüntető narratívákra. Az egyéb ilyen jellegű eseti intézkedések - például a helyi iskoláknak, közösségeknek/szervezeteknek szóló integrációs díjak - azonban felerősíthetik az érzékelt különbségeket és megbélyegezhetnek bizonyos csoportokat.

4.8. Az új technológiák és a digitális eszközök fokozott használata

4.8.1. Az Európai Bizottság cselekvési terve nagyon helyesen felismeri, hogy különböző okokból fennáll a migránsok és a helyiek közötti digitális szakadék tényleges kockázata: az Európán kívül születettek 8,1%-a nem engedhet meg magának számítógépet, szemben a helyiek 3,1%-ával, és a migráns háztartásokban a szülők jellemzően kevésbé tudják segíteni gyermekeiket a távoktatásban.

4.8.2. A cselekvési terv a migráns népesség digitális jártasságának fejlesztését ajánlja, de nem tartalmaz konkrét javaslatokat vagy célokat arra vonatkozóan, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene elérni.

4.8.3. Érdekes elképzelés a migránsok digitális közszolgáltatások kialakításába és megvalósításába való bevonása. Az EGSZB feltételezi, hogy ezt az uniós közigazgatási tevékenységekkel kapcsolatban már megvalósították.

4.9. Az előrehaladás nyomon követése: a tényeken alapuló integrációs és befogadási politika kialakítása felé

4.9.1. Az EGSZB üdvözli a migrációval kapcsolatos, mindinkább tényeken alapuló vita elérésére vonatkozó célkitűzést. Ha a jobb adatok és prezentációs eszközök hozzájárulhatnak e célkitűzéshez, azokat össze kell gyűjteni, fejleszteni és terjeszteni kell. 2010 óta léteznek az integrációra vonatkozó uniós mutatók, de a széles körű erőfeszítések ellenére továbbra is ismeretbeli hiányosságok mutatkoznak. E tekintetben hasznos eszköz lehetne egy új barométer és egy közös eredménytábla, amely támogatná az országok közötti és időbeli összehasonlítást.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG