A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 286/25) VÉLEMÉNYE

javaslatáról európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről [COM(2021) 130 final - 2021/0068 (COD)] * 

Főelőadó: George VERNICOS

Felkérés: Európai Bizottság, 2021.4.21.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Plenáris ülésen történő elfogadás kelte: 2021.4.27.
Plenáris ülés száma: 560.
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
251/0/4

1. Következtetések és ajánlások

1.1. A Covid19-világjárvány rendkívüli megrázkódtatásokat okozott gazdaságainkban, társadalmainkban és életünkben, a turisztikai ágazatot pedig példátlan mértékben sújtotta. A jelenlegi válság rávilágított arra, hogy a turizmus nemcsak gazdasági szempontból fontos Európa számára, hanem az együttélés és közös sorsunk alakítása szempontjából is.

1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális zöldigazolványnak minél egyszerűbbé kell tennie az utazást és meg kell könnyítenie a mozgást az utazók számára a Covid19-világjárvány idején.

1.3. Az EGSZB szerint egyértelművé kell tenni, hogy a digitális zöldigazolvány birtoklása nem előfeltétele a szabad mozgásnak, és hogy a javasolt rendelet nem teszi kötelezővé a védőoltást és nem tartalmazza az arra való jogosultságot. Az EGSZB ugyanakkor azt ajánlja, hogy különösen a társadalom perifériájára szorult és hátrányos helyzetű csoportok számára legyen biztosítva a megfelelő információkhoz való hozzáférés; a zöldigazolvány e csoportok tekintetében kifejtett hatását megfelelően értékelni kell és nyomon kell követni.

1.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a zöldigazolvány birtoklása nem mentesítheti az utazókat az egyéb kockázatcsökkentési intézkedéseknek való megfelelés kötelezettsége alól. Az igazolványt átmeneti stratégiának kell tekinteni azon országok számára, amelyek állandó, az elfogadást követően folyamatosan újraértékelendő mechanizmust szorgalmaznak.

1.5. Az EGSZB rámutat, hogy valamennyi európai országnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megállapodásra jussanak az egységes keretfeltételeket (azaz az igazolvány tartalmát, formátumát, elveit és műszaki szabványait) illetően. Nem veszíthetünk el egy újabb nyári turistaszezont.

1.6. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az utazási protokolloknak egyértelműnek és a nemzetközi légi, közúti és tengeri utazásokra is alkalmazhatónak kell lenniük.

1.7. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mivel a személyes adatok érzékeny orvosi adatokat is tartalmaznak, alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállamban egyformán szigorú adatvédelmi intézkedéseket tartalmazó, interoperábilis rendszerek működjenek. A digitális zöldigazolvány nem követelheti meg uniós szintű központi adatbázis létrehozását és karbantartását. Az EGSZB azt is ajánlja, hogy a digitális zöldigazolványt oly módon alakítsák ki, hogy az arra vonatkozó információk, hogy az utazó melyik jogosultsági kategóriába tartozik, csak az utazó számára legyenek láthatók.

1.8. Az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet arra is, hogy a digitális zöldigazolvány az üzleti célú utazás megkönnyítését is szolgálja majd. Ez nem vezethet munkahelyi megkülönböztetéshez vagy olyan visszaéléshez, amelynek keretében harmadik országokból származó beoltott személyeket alkalmaznak rossz munkakörülmények mellett.

1.9. Az EGSZB annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az igazolvány és annak naprakésszé tétele ingyenes maradjon.

1.10. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy gyorsítani kell az oltás ütemét, és ehhez fel kell lendíteni az oltóanyag-termelést, valamint jobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani annak érdekében, hogy összehangolt és egységes megközelítés révén Unió-szerte biztosítani lehessen megfelelő mennyiségű oltóanyag elérhetőségét. Eközben az országoknak további beruházásokat kell végrehajtaniuk a védőoltások előnyeiről szóló tájékoztató kampányokba annak érdekében, hogy fellépjenek a dezinformáció ellen.

1.11. Az EGSZB szerint a digitális zöldigazolvány megszerzésének módjai közé fel kell venni az öntesztelést és a Covid-antitestekre vonatkozó vérteszteket is.

1.12. Az EGSZB kiáll amellett, hogy annak érdekében, hogy elkerüljük a be nem oltott személyek szabad mozgásának aránytalan korlátozását, az európai kormányoknak minden polgár számára biztosítaniuk kell a teszteléshez való egyszerű és ingyenes hozzáférést.

1.13. Az EGSZB úgy véli, hogy az igazolványt valamennyi uniós tagállamban el kell ismerni annak érdekében, hogy az EU-n belül a Covid19-világjárvány idején biztosítható legyen a teljeskörű szabad mozgás.

2. Háttér

2.1. A Covid19-világjárványra válaszul bevezetett, a szabad mozgást érintő korlátozások elfogadására vonatkozó, jól összehangolt, kiszámítható és átlátható megközelítés biztosítása érdekében a Tanács 2020. október 13-án elfogadta az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást * .

A valóságban azonban ezt az ajánlást alig hajtották végre, az egyes tagállamok pedig eközben különböző korlátozásokat alkalmaztak.

2.2. Ennél is fontosabb, hogy a 2021. február 25-26-i informális videokonferenciát követően elfogadott nyilatkozatban az Európai Tanács tagjai kérték, hogy folytatódjon az oltási igazolványokra vonatkozó közös megközelítés kialakításával kapcsolatos munka. Az Európai Bizottság az oltási igazolványok interoperabilitásának előkészítése terén együttműködött a tagállamokkal az e-egészségügyi hálózat - az elektronikus egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózat - keretében. Az e-egészségügyi hálózat megállapodott továbbá a Covid19-cel kapcsolatos oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványokra vonatkozó közös összehangolt adatkészletekről, és 2021. március 12-én elfogadta egy bizalmi keretrendszer vázlatát.

2.3. Az eddig elvégzett technikai jellegű munka alapján az Európai Bizottság 2021. március 17-én javaslatot terjesztett elő a digitális zöldigazolványra vonatkozó rendeletről, amely keretbe foglalja az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok kiadását, ellenőrzését és elfogadását az EU-n belüli szabad mozgás megkönnyítése érdekében (2021/0068 (COD)). A javaslatot kiegészítette egy, az EU-ban jogszerűen tartózkodó vagy lakó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó javaslat is (2021/0071 (COD)).

A tervezett európai igazolvány - az alapvető jogok, köztük a magánélethez való jog és a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartása mellett - a következőket tartalmazná:

- annak igazolása, hogy az adott személyt beoltották a Covid19 ellen, és/vagy

- a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására irányuló, közelmúltban elvégzett tesztek eredményei, és/vagy

- információ arról, hogy az érintett személy meggyógyult a SARS-CoV-2 fertőzésből.

2.4. Az igazolvány az uniós polgárok és családtagjaik, az EU-ban lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, valamint azon látogatók számára lesz elérhető, akik jogosultak más tagállamokba utazni. Az igazolvány valamennyi uniós tagállamban, valamint az EGT-megállapodásba való beépítés révén Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is érvényes lesz. Svájc dönthet arról, hogy maga is bevezeti-e azt.

2.5. A kibocsátásért az uniós tagállamok nemzeti hatóságai (kórházak, tesztközpontok, egészségügyi hatóságok) lesznek felelősek. Az igazolvány tartalmazza az érintett személy nevét, születési idejét, az igazolvány kibocsátásának időpontját, az oltóanyagra vonatkozó információkat, a teszteredményt vagy a gyógyultság tényét, illetve egy egyedi azonosítót. Az igazolvány hitelesítésére, hamisítás elleni védelmére és az adatbiztonság garantálására egy QR-kód szolgál majd.

2.6. A javaslat nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a zöldigazolvánnyal rendelkező utazók esetében eltekintsenek a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásoktól (amennyiben azok a közegészség védelme érdekében szükségesek), de megbízható, hiteles és harmonizált okmányokat biztosítanak számukra arra az esetre, ha így döntenének. Nyilvánvaló tehát, hogy marad mérlegelési mozgástér, bár a javasolt keret azt ajánlja, hogy csak a feltétlenül szükséges korlátozásokat tartsák fenn, és feltételezi, hogy az igazolvánnyal rendelkezők tekintetében feloldják a korlátozásokat - ugyanis előírja a tagállamok számára, hogy ellenkező esetben tájékoztassák a többi tagállamot és az Európai Bizottságot.

2.7. A javasolt rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a vakcináknak a SARS-CoV-2 fertőzés terjedésének megállítása terén tapasztalt hatékonyságára és a korábbi fertőzéssel szembeni immunitás időtartamára vonatkozó új tudományos bizonyítékok alapján a későbbiekben naprakésszé tegyék. A keret jelenleg 180 napban határozza meg a korábbi Covid19-fertőzésből való felgyógyultság igazolásának maximális érvényességi idejét. A javaslat szerint a digitális zöldigazolvány alkalmazását fel kell függeszteni, amint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelenti, hogy a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet véget ért, azonban újabb világjárványok esetén újra alkalmazandóvá lehet tenni azt.

3. Általános megjegyzések a turisztikai ágazat jelenlegi válsága kapcsán

3.1. A turisztikai ágazatot rendkívüli dinamizmus és számos összefonódás jellemzi; Európa egyik gazdasági motorjáról van szó, amely a globális turizmus 50%-át *  képviseli. Fejlettségi szinttől függetlenül valamennyi országban többmillió munkahely és vállalkozás függ az erős és virágzó turisztikai ágazattól. Ez a szektor közvetlen és közvetett módon közel 10%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez.

3.2. A Covid19-világjárvány rendkívüli megrázkódtatásokat okozott gazdaságainkban, társadalmainkban és életünkben. A vírus nemzeti határokon átnyúló terjedésének korlátozása érdekében az országok többféle intézkedést alkalmaznak. Ezek némelyike negatív hatást fejtett ki a tagállamokba való beutazásra és a tagállamokon belüli utazásra.

A turisztikai ágazatot a járvány példátlan mértékben sújtotta: 2020 az idegenforgalom eddigi legrosszabb éve volt. Az Európába érkezők száma 2020-ban 69%-kal, 2021 januárjában pedig 85%-kal csökkent * .

3.3. A helyzet különösen nehéz a legjelentősebb turisztikai célpontnak számító uniós országokban, konkrétan Olaszországban, Görögországban, Portugáliában, Máltán, Cipruson, Spanyolországban és Franciaországban. Az EU turisztikai iparága, amely körülbelül 13 millió embert foglalkoztat * , a becslések szerint a Covid19 kitörése miatt havonta körülbelül 1 milliárd EUR bevételtől esik el.

3.4. Az, hogy a belföldi gazdaságban generált turisztikai hozzáadott érték több mint egyharmada közvetett módon jön létre, rámutat a turizmus és más ágazatok közötti kapcsolatok széles körére és mélységére * . Ennek következtében a turisták számának csökkenése súlyos hatással van a tágabb értelemben vett gazdaságra * .

3.5. A turisztikai ágazat kapcsán hangsúlyozni kell a szektor társadalmi hatását is. A turizmus hozzájárul a vidéki közösségek fejlődéséhez, kiegészítő bevételi forrást biztosít, és ily módon lehetővé teszi társadalmaink területileg kiegyensúlyozott fejlődését. A turizmus ösztönzi a természeti és kulturális örökség védelmét és a jövő nemzedékek számára történő megőrzését is.

3.6. Az Idegenforgalmi Világszervezet a jövőt illetően úgy látja, hogy az év második felében fellendülhet a nemzetközi utazás. Ez számos tényezőn alapul, éspedig különösen az utazási korlátozások széles körű feloldásán, az oltási programok sikerességén és az olyan összehangolt protokollok bevezetésén, mint amilyen például az Európai Bizottság által tervezett digitális zöldigazolvány.

4. Részletes megjegyzések a digitális zöldigazolványról szóló rendeletjavaslat kapcsán

4.1. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amelynek értelmében az e-egészségügyi hálózat keretében együtt dolgozik a tagállamokkal az oltási igazolványok interoperabilitásának előkészítésén, hogy közösen megvalósítható és egyszerű megoldást alakítsanak ki, a jogosultak érzékeny adatainak védelme érdekében a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák az oltási igazolványokhoz használandó adatkészletek számát és egyedi azonosítót fejlesszenek ki. Az uniós szintű fellépés elmaradása valószínűleg azt eredményezné, hogy a tagállamok eltérő, összehangolatlan és bonyolult rendszereket fogadnának el.

4.2. Az EGSZB rámutat arra, hogy a zöldigazolvány bevezetése kiváló közös szabvány az adminisztratív bürokrácia csökkentésére, azonban nem tekinthető „a szabad mozgás elsődleges motorjának”. A mozgás szabadsága továbbra is a nemzeti korlátozásoktól függ, amelyeket kizárólag az egyes államok képességei és egészségügyi rendszereik kapacitása határoz meg. Következésképpen a határt átlépő utazókra vonatkozó intézkedések (például karantén vagy önkéntes karantén, további és ismételt tesztelés az érkezés előtt és/vagy után) továbbra is alkalmazhatóak, és a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartoznak, annak ellenére, hogy a javasolt keret bizonyos ajánlásokat fogalmaz meg az államok számára azt illetően, hogy szorítkozzanak a feltétlenül szükséges korlátozásokra.

4.3. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a zöldigazolvány birtoklása nem mentesítheti az utazókat az egyéb kockázatcsökkentési intézkedéseknek való megfelelés kötelezettsége alól. Az igazolványt átmeneti stratégiának kell tekinteni, amelyet az országok akkor alkalmazhatnak, ha a járványügyi helyzet esetleg indokolja az utazási korlátozások enyhítését, miközben az utazás biztonságosabbá tétele érdekében még biztosítékok alkalmazására lehet szükség. Bizonytalanság övezi, hogy a vakcinák hatékonyak-e a fertőzés terjedésének csökkentésében vagy bizonyos mutációk ellen, amint azt is, hogy milyen mértékű és mennyi ideig tart az antitest-mediált immunitás a SARS-CoV-2 újrafertőződéssel szemben. Ezenkívül továbbra is vannak kérdések a tesztek érvényességével kapcsolatban. Az EGSZB ezért nyomatékosan ajánlja olyan kísérő intézkedések kialakítását, amelyek különösen a zárt és zsúfolt helyeken védik az utazók és a munkavállalók egészségét.

4.4. Az EGSZB rámutat arra, hogy a turizmus biztonságos újraindítása érdekében hatékony és sürgős intézkedésekre van szükség, például arra, hogy az országok jobban összehangolják utazási protokolljaikat. Nem veszíthetünk el egy újabb nyári turistaszezont. A világjárvány globális probléma, amelynek megoldásához globális megközelítésre és bizalomra van szükség - az egyes országok egyedi megoldásai nem fognak működni.

4.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a zöldigazolvány eredményes legyen, a rendszernek teljes mértékben interoperábilisnak, biztonságosnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Ezért valamennyi európai országnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megállapodásra jussanak az egységes keretfeltételeket (azaz az igazolvány tartalmát, formátumát, elveit és műszaki szabványait) illetően. Ez magában foglalja közös szabványok kidolgozását arról, hogy melyik tesztek és vakcinák érvényesek és mennyi ideig, illetve ki minősül „gyógyultnak”.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az utazási protokolloknak egyértelműnek és a nemzetközi légi, közúti és tengeri utazásokra is alkalmazhatónak kell lenniük. Meg kell jegyezni, hogy a zöldigazolvány ellenőrzése a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok és a fuvarozók közös felelőssége.

4.6. Az EGSZB úgy látja, hogy a zöldigazolványt a lehető legegyszerűbbre tervezték, csomagként kell végrehajtani, az érintett országok közötti bizalomra épül, és elfogadása után állandó felülvizsgálati mechanizmusra lesz szükség.

4.7. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a rendszer az alábbi elveken alapuljon: a) a zöldigazolványnak azt kell céloznia, hogy a kockázat hatását a nemzeti hatóságok által a WHO-val összhangban elfogadhatónak ítélt minimumszintre csökkentse, b) a nemzetközi utazásra vonatkozó korlátozásoknak arányosnak kell lenniük a származási és a célországbeli járványügyi helyzettel, c) a karanténkötelezettség eszköze adott esetben továbbra is a hatóságok rendelkezésére állhat, d) a rendszerben részt vevő országok elfogadják a többi részt vevő ország nemzeti hatóságai által jóváhagyott teszteket, e) az eljárások bonyolultságát és a gyűjtött és határokon átnyúlóan továbbított adatok mennyiségét a minimálisra kell csökkenteni, f) a rendszernek interoperábilisnak kell lennie és az információtranszfert illetően egységes nomenklatúrán és formátumon kell alapulnia, g) a rendszernek meg kell felelnie a „beépített adatvédelem” elveinek, amelyek szerint az adatok tartalmáról, az adatgyűjtés módjáról és céljáról, az egyes adatok és az összes adat tárolási idejéről a kezdetektől egyértelműen tájékoztatják az érintettet.

4.8. Az oltási kampány, valamint az oltásokkal és az igazolásokkal kapcsolatos szabályok meghatározása továbbra is a nemzeti kormányok kizárólagos felelősségi és hatáskörébe tartozik. Egyetlen tagállam sem döntött úgy, hogy kötelezővé teszi az oltást (az olyan különleges esetektől eltekintve, mint Olaszország az ápolószemélyzet kapcsán), és nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy a következő hónapokban változtatnának ezen.

A biztonságos és hatékony Covid19-oltóanyaghoz való egyetemes és méltányos hozzáférés azonban elengedhetetlen az életmentéshez, a népegészségügyi rendszer megóvásához és a gazdaságok újjáépítésének lehetővé tételéhez. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy gyorsítani kell az oltás ütemét, és ehhez fel kell lendíteni az oltóanyag-termelést, valamint jobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani annak érdekében, hogy összehangolt és egységes megközelítés révén Unió-szerte biztosítani lehessen megfelelő mennyiségű oltóanyag elérhetőségét. Ez a digitális zöldigazolvány működésének és a polgárokkal szembeni egyenlő bánásmód alkalmazásának is fontos előfeltétele.

4.9. Az európai kormányoknak a világjárvánnyal kapcsolatos helyreállítási alapokat olyan oltási programokra kell fordítaniuk, amelyek a lakosság máskülönben nehezebben elérhető részeit célozzák meg, például a kórházaktól és klinikáktól távol eső, vidéki vagy kevésbé tehetős területeken élőket. El kell kerülni továbbá az etnikai kisebbségekkel kapcsolatos mindennemű megkülönböztetést.

Az EU-nak ezenkívül további beruházásokat kell végrehajtania a védőoltás előnyeiről szóló tájékoztató kampányokba. Ez segítene fellépni a dezinformáció ellen, amely miatt az emberek vonakodnak beoltatni magukat.

4.10. Az EGSZB kiáll amellett, hogy annak érdekében, hogy elkerüljük a be nem oltott személyek szabad mozgásának aránytalan korlátozását, az európai kormányoknak minden polgár számára biztosítaniuk kell a teszteléshez való egyszerű és ingyenes hozzáférést (és a teszteredmények gyors megszerzését), különösen szem előtt tartva azt, hogy a vidéki és a városi területek között milyen különbségek lehetnek ezen a téren.

4.11. Az EGSZB szerint egyértelművé kell tenni, hogy a digitális zöldigazolvány birtoklása nem előfeltétele a szabad mozgásnak, és hogy a javasolt rendelet nem teszi kötelezővé a védőoltást és nem tartalmazza az arra való jogosultságot. Az EGSZB rámutat arra, hogy az immunitási igazolás valamennyi típusa felvet etikai kérdéseket a tisztelet, az egyéni jogok és érdekek, a népegészségügyi felelősség és a társadalmi igazságosság tekintetében. Megfelelően fel kell mérni és nyomon kell követni azt a hatást, amely különösen a társadalom perifériájára szorult és hátrányos helyzetű csoportok tekintetében jelentkezik.

4.12. Az EGSZB rámutat arra, hogy a digitális zöldigazolvány támogatja az utazási és turisztikai ágazat igencsak szükséges helyreállítását. Az üzleti utak és más társas összejövetelek szempontjából is nagyon fontos igazolás, amely fellendíti a gazdaságot, valamint a kulturális és egyéb közösségi rendezvények szervezését, és általában véve pozitív hatással lesz az emberek (mentális vagy fizikai) egészségére. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazolvány, valamint annak naprakésszé tétele a 3. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően térítésmentes maradjon. Az igazolványon szerepelnie kell egy QR-kódnak, amely segít garantálni a biztonságot és a hitelességet, az információt pedig a kiállító tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein, valamint angolul is fel kell tüntetni. Az igazolványt valamennyi uniós tagállamban el kell ismerni annak érdekében, hogy az EU-n belül a Covid19-világjárvány idején biztosítható legyen a teljeskörű szabad mozgás.

4.13. Az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet arra is, hogy a digitális zöldigazolvány nem csak a turizmust szolgálja majd. Meg fogja könnyíteni az üzleti célú utazást is Európán belül, ugyanakkor hátrányos helyzetbe hozhat egyes munkavállalókat. Az EGSZB azt ajánlja a tagállamoknak, hogy tegyenek óvintézkedéseket annak érdekében, hogy ez ne vezessen munkahelyi megkülönböztetéshez és ne befolyásolja a foglalkoztathatóságot. Az EGSZB ezenkívül óva int attól, hogy a rendelettel visszaélve megkönnyítsék harmadik országokból származó beoltott személyek belépését olyan céllal, hogy rossz munkakörülmények mellett foglalkoztassák őket.

4.14. Az EGSZB hozzáteszi, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak létre kell hozniuk egy digitális infrastruktúrát a bizalmi keretrendszerhez, amely lehetővé teszi az igazolványok biztonságos kiállítását és ellenőrzését, és támogatja a tagállamokat a technikai végrehajtásban, amennyire csak lehetséges, biztosítva a nemzetközi szinten elterjedt technológiai rendszerekkel való interoperabilitást.

4.15. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mivel a személyes adatok érzékeny orvosi adatokat tartalmaznak, nagyon magas szintű adatvédelmet kell biztosítani, és be kell tartani az adatminimalizálás elveit.

A „digitális zöldigazolvány” keretében uniós szintű adatbázis létrehozása és vezetése nem követelhető meg, ehelyett ki kell alakítani a digitálisan aláírt interoperábilis igazolványok decentralizált ellenőrzésének lehetőségét. A kormányoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatokat biztonságosan tárolják, és ne osszák meg, illetve ne használják fel más célokra. Ezenkívül az érintett adatokat csak a digitális zöldigazolvány céljából lehet feldolgozni, és az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatokat ezt követően töröljék. Amennyiben az országok közötti utazáshoz megkövetelik a zöldigazolvány használatát, akkor alapvetően fontos, hogy minden tagállam rendelkezzen olyan interoperábilis rendszerekkel, amelyek egyformán szigorú adatvédelmi eszközöket tartalmaznak, és előírják az adatkezelők számára, hogy az adatok feldolgozása előtt konzultáljanak nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságukkal. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében európai és nemzeti szinten is vonjanak be adatvédelmi szakértőket.

4.16. Az EGSZB óva int attól is, hogy a digitális zöldigazolvány érzékeny orvosi adatokat tárjon fel az utazók oltottsági, valamint antitestekkel kapcsolatos vagy teszteltségi állapotát illetően. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy a digitális zöldigazolványt oly módon alakítsák ki, hogy ezek az információk csak az utazó számára legyenek láthatók, és harmadik személyek csak arról tájékozódhassanak belőle, hogy az illető megfelel-e egy adott feltételnek.

4.17. Az EGSZB szerint a digitális zöldigazolvány megszerzésének módjai közé fel kell venni az öntesztelést és a Covid-antitestekre vonatkozó vérteszteket is. A gyakorlat kimutatta, hogy a Covid-antitestekre végzett vérvizsgálat ugyanannyira megfelelő, mint a Covid19 gyógyultsági igazolás.

4.18. Az EGSZB szerint világos információkra van szükség arról, hogy mi lesz a jelenleg az EMA folyamatos értékelése alatt álló oltóanyagokkal. Ez különösen azon uniós országok számára fontos, amelyek már használják ezeket az oltóanyagokat.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG