AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 286/29) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv [COM(2020) 784 final] ^* 

Előadó: Elena-Alexandra CALISTRU

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság cselekvési tervét, valamint a különféle eszközök keretében tett, arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a médiapiacon szabad, változatos és dinamikus környezetet hozzon létre, és elégedetten nyugtázza, hogy e piacot döntő jelentőségűnek tartják a nyitott, demokratikus társadalmak megerősítése és Európa kulturális sokszínűségének ösztönzése szempontjából.

1.2. Az EGSZB üdvözli annak elismerését, hogy a világjárvány hatással volt a kultúrára és a kreatív ökoszisztémára, amelynek a hírmédia- és az audiovizuális ágazat is a szerves részét képezi, és ezért e téren azonnali beavatkozásra van szükség. Az ágazat gazdasági helyreállítása és versenyképessége az egészséges, független és plurális média előfeltétele, ami viszont alapvető a demokráciánk szempontjából. Az EGSZB egyetért azzal, hogy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a médiavállalatok egyszerre tartoznak a gazdasági ágazatba és a közjavak körébe, amelyek döntő fontosságúak abból a szempontból, hogy az emberek pontos tájékoztatást kapjanak és a demokrácia megfelelően működhessen.

1.3. Erőteljes politikai válasz és pénzügyi támogatás nélkül a mögöttes tendenciák és a Covid19-válság együttesen alááshatnák Európa médiaágazatának rezilienciáját és demokratikus szerepét. Az EGSZB osztja az Európai Bizottság azon aggodalmát, hogy ez gyengítheti Európa kulturális sokszínűségét és médiapluralizmusát, továbbá üdvözli az Európai Bizottság azon intézkedések iránti elkötelezettségét, amelyeket a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a médiaágazattal és az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben kell végrehajtani. Ugyanakkor az EGSZB emlékeztet arra, hogy elengedhetetlen, hogy a tagállamok - a média és a demokrácia megerősítése céljából együttműködve - minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy az ezekben az intézkedésekben rejlő lehetőségeket megvalósítsák a gyakorlatban.

1.4. Az EGSZB pozitívan ítéli meg, hogy a közleménynek hármas célja van: a médiaágazat helyreállításának és egyben átalakulásának felgyorsítása, valamint rezilienciájának növelése. Intézkedéseket kell hozni az audiovizuális és hírmédia-ágazat előtt álló strukturális kihívások kezelése, valamint egy olyan kedvező környezet előmozdítása érdekében, amelyben a média és a civil társadalom rosszindulatú beavatkozástól és dezinformációtól mentes, nyilvános vitában vehet részt.

1.5. Az EGSZB azt szeretné, ha a terv szorosabban kapcsolódna az ágazaton belüli szociális viszonyokhoz és az ágazat sajátosságaihoz. A beavatkozások során különösen figyelembe kell venni az egyes tagállamok között a média- és audiovizuális ágazati viszonyok terén mutatkozó eltéréseket, valamint a tagállamokon belül a helyi és a nemzeti média kapacitása és szükségletei terén mutatkozó eltéréseket. A pénzügyi eszközöknek átláthatónak, hozzáférhetőnek és minden olyan szereplő számára elérhetőnek kell lenniük, aki biztosítja az európai média- és audiovizuális ágazat sokszínűségét, többek között azáltal, hogy több támogatást nyújt a helyi médiának és az induló innovatív médiavállalkozásoknak.

1.6. Az EGSZB kéri, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat vonják be a polgári szerepvállalást célzó intézkedések végrehajtásába, elismerve a polgároknak a demokrácia értékeinek előmozdításában, a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítésében és a médiatudatosság javítása révén a dezinformáció leküzdésében játszott szerepét. A terv sikeréhez minden érdekelt felet sikeresen be kell vonni az arra irányuló erőfeszítésekbe, hogy elismerjék a média jelentőségét az európai demokratikus értékek szempontjából, valamint polgáraikat felruházzák azokkal a készségekkel, amelyek segítségével felismerhetik és fogyaszthatják az éppen ezen értékeket előmozdító információkat és audiovizuális kultúrát. A rendszeres jelentések - például a dezinformációs kampányok elleni küzdelemről szóló jelentések - felhasználhatók a médiaműveltségre irányuló erőfeszítések támogatására.

2. Az európai bizottsági közlemény összefoglalása

2.1. Az európai bizottsági közlemény a hírmédia-ágazatra (amely a nyomtatott és online sajtót, a rádiót és az audiovizuális szolgáltatásokat foglalja magában), valamint az audiovizuális kulturális iparágra, így különösen a mozira, a televízióra, a rádióra és a videók internetes közvetítésére (streamelésére), valamint a videojátékokra és az innovatív megoldásokra (például a virtuálisvalóság-élményekre) összpontosít.

2.2. Az Európai Bizottság e közleményben egy olyan keretdokumentumot/cselekvési tervet terjeszt elő, amely számos, az európai hírmédia- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakításának elősegítését célzó kezdeményezést tartalmaz. Ezek - a Covid19-válság által súlyosan érintett - ágazatok döntő jelentőséggel bírnak a demokrácia, a kulturális sokszínűség és Európa digitális autonómiája szempontjából.

2.3. Ugyanakkor Európa hírmédia- és audiovizuális ágazata kritikus szerepet játszott, mivel a Covid19-világjárvány idején biztosította a polgárok tájékoztatását és szórakoztatását. Az ellenőrzött információk és hírek iránti kereslet jelentősen megnőtt, miközben a filmek, sorozatok és videojátékok jelentették az emberek számára a legfőbb kulturális lehetőséget a kijárási korlátozás hónapjaiban.

2.4. A közlemény három téma köré épül:

a) helyreállítás: mit tervez a Bizottság annak érdekében, hogy segítsen az audiovizuális és médiavállalatoknak átvészelni a jelenlegi viharos időket, valamint likviditást és pénzügyi támogatást biztosítson számukra;

b) átalakulás: a strukturális kérdések kezelése azáltal, hogy a Bizottság segíti az ágazatot az éghajlatváltozás és a digitalizáció által előidézett, párhuzamosan zajló átállások kezelésében az ádáz globális versennyel jellemzett környezetben;

c) a lehetőségek megteremtése és a pozíció erősítése: olyan feltételek megteremtése, amelyek több innovációt tesznek lehetővé az ágazatban, ugyanakkor biztosítják a valóban egyenlő versenyfeltételeket, valamint erősítik az egyének pozícióját, hogy könnyebben hozzáférjenek a tartalmakhoz és megalapozott döntéseket hozzanak.

2.5. A cselekvési terv az Európai Bizottság arra irányuló átfogóbb erőfeszítéseinek részét képezi, hogy számos, Európa digitális jövőjének alakítását elősegítő kezdeményezést dolgozzon ki, továbbá egyike azon kezdeményezéseknek, amelyek a nyitott, demokratikus és fenntartható társadalom pillérét alkotják.

2.6. A közlemény egyben kiegészíti az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, továbbá az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv és a szerzői jogi reform keretében a közelmúltban létrehozott keretrendszeren alapul. E közleményt egyúttal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály által közösen meghatározott szabályok részének kell tekinteni.

3. Általános megjegyzések

3.1. Az EGSZB üdvözli a jobb újságírói környezet biztosításához és a médiatudatosság előmozdításához szükséges intézkedések tekintetében alkalmazott átfogó megközelítést. Ezért egyértelműbben ki kell fejteni, hogy miként egészíti ki a közlemény az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, többek között a pénzügyi támogatás elosztását illetően is.

3.2. A vonatkozó dokumentumokat gondosan és átfogóan össze kell kapcsolni, többek között a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról, a digitális piacokról szóló jogszabályról és az európai fogyasztóvédelmi menetrendről szóló európai bizottsági javaslatokban meghatározott intézkedések körültekintőbb megjelölése révén, mivel a médiával kapcsolatos menetrend kiemeli a digitális átalakulás hatását, beleértve az európai média versenyképesebbé tételét is ^* .

3.3. Az EGSZB örvendetesnek tartja a kézzelfogható struktúrát és eszközöket, és úgy véli, hogy ezek egyrészt azonnali választ adhatnak a válság után szükséges helyreállításra azáltal, hogy megkönnyítik a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, illetve bővítik az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, másrészt hosszabb távon is választ adhatnak annak köszönhetően, hogy az éghajlatváltozás és a digitalizáció jelentette kettős átállást célzó beruházások élénkítése által előidézett átalakulásra helyezik a hangsúlyt. Mindazonáltal kedvező környezetet kell biztosítanunk ahhoz, hogy a média új finanszírozási modelleket próbálhasson ki. A kísérletalapú módszertani megközelítést lehetővé tevő források nélkül e téren küzdelmes lesz az innováció. Jelenleg nincsenek bevezethető általános modellek, csak egyes olyan médiavállalatok tudnak egyedi sikertörténeteket felmutatni, amelyeknek sikerült fenntarthatóvá válniuk.

3.4. A hírmédia-ágazatot illetően az EGSZB megjegyzi, hogy a cselekvési terv olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek célja az olyan digitális piac által támasztott kihívások kezelése, ahol az reklámbevételek oroszlánrésze a globális digitális platformokhoz vándorol. A javasolt pénzügyi mechanizmusok minden eddiginél változatosabbak, és jelenleg egy olyan egyenmegoldás veszélye áll fenn, amely a tagállamok között, sőt mi több, a tagállamokon belül (azaz a nemzeti és helyi szintek között) is eltéréseket eredményezhet. Figyelembe kell venni, hogy a helyi hírmédia változó mértékben férhet hozzá az összetett pénzügyi eszközökhöz.

3.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell hozni a széttöredezés veszélyének leküzdése érdekében ^* . Az audiovizuális ágazatot érintő fő intézkedések e kihívásra irányulnak, ami nemcsak az online platformok nyomásának köszönhető, hanem annak is, hogy az ágazat szinte kizárólag a nemzeti közönségre összpontosít. Merész intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az európai szereplők bárhol az EU-ban beruházhassanak a tartalomba, a tehetségekbe, a promócióba, a terjesztésbe, az innovációba és a technológiába.

3.6. Az EGSZB a civil társadalmat képviselő közgyűlésként számos alkalommal ^*  rámutatott arra, hogy Európa digitális jövője emberközpontú megközelítésen alapul, mint ahogy arra is, hogy elengedhetetlen a kritikus gondolkodás és a médiatudatosság ^* . Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy a média digitális transzformációja csak akkor lehetséges, ha arra a lakosság felkészült, ennélfogva nélkülözhetetlenek a médiatudatosság és az állampolgári nevelés előmozdítását célzó intézkedések.

3.7. Az EGSZB továbbá hangsúlyozni kívánja, hogy a befogadás és az akadálymentesség alapvető fontosságú tényezők, amelyeket a stratégia minden vetületét illetően szem előtt kell tartani: a források fogadására vonatkozó rendelkezésektől kezdve az igényléssel és a médiaadattárral kapcsolatos technikai megoldásokon keresztül az audiovizuális tartalmak elérhetőségét biztosító platformokig, az oktatás terén, valamint az európai médiapiac megerősítése és működése terén.

4. Részletes megjegyzések

4.1. A helyreállítást támogató intézkedések közé tartoznak a médiára közvetlen hatást gyakorló finanszírozási programok, azonban e finanszírozási mechanizmusok közül csupán néhány stabil, kiszámítható és elérhető a cselekvési terv teljes időtartama alatt. A javasolt intézkedéseket ki kell igazítani, hogy a prioritásokat illetően az ideiglenesen rendelkezésre álló vagy a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozó forrásokon túlmenően garantálják az alapvető finanszírozást. Például a Kreatív Európa program, amely a többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt elérhető lesz, első alkalommal tartalmaz majd a tömegtájékoztatás szabadságára és a médiapluralizmusra, az újságírásra, valamint a médiatudatosságra összpontosító intézkedéseket. Az egyéb javasolt finanszírozási források azonban ideiglenesek (mint a SURE), illetve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem használják azokat (strukturális alapok).

4.2. Az 1. intézkedés könnyebb hozzáférést javasol az uniós támogatáshoz egy olyan új interaktív eszköz segítségével, amely útmutatással szolgál arra vonatkozóan, hogyan lehet a releváns uniós támogatásokat a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretben, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén megpályázni. Ez egy kiváló ötlet, amely megkönnyíti az információkhoz való hozzáférést és optimalizálja a médiához kapcsolódó finanszírozási folyamatokat. Ezt azonban olyan mechanizmusnak kell kísérnie, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy valós időben küldjenek információkat, hogy a portál a megfelelő időben rendelkezzen a szükséges információkkal.

4.3. A 2. intézkedés a MEDIA INVEST kezdeményezéssel foglalkozik, amelynek célja az audiovizuális ágazatba történő befektetések élénkítése. Ez egy célzott tőkebefektetési platform, amelynek célja az európai audiovizuális alkotások készítésére és terjesztésére vonatkozó stratégiák előmozdítása. Az EGSZB úgy véli, hogy jelentősen növelni kell a beruházásokat, és e beruházásokkal párhuzamosan nagyobb figyelmet kell szentelni az innovációnak, ha az európai audiovizuális vállalatok versenyképességét is növelni kívánjuk az egyre agresszívabb globális piacon. Emellett, a Covid19-válsággal is összefüggésben, az EGSZB javasolja egy európai biztosítási alap létrehozását az audiovizuális gyártáshoz.

4.4. A 3. intézkedés a NEWS kezdeményezéssel foglalkozik, amelynek célja a hírmédia-ágazatot érintő intézkedések és az ágazatnak nyújtott támogatás összefogása. Az eszközök széles köre szintén lényeges. Fontos azonban figyelembe venni, hogy e támogatási mechanizmusokat az ágazat sajátosságaira kell kihegyezni, lehetőségeket biztosítva az induló innovatív médiavállalkozásoknak (jogi struktúrájuktól függetlenül) és a szabadúszó újságíróknak egyaránt.

4.5. Több támogatást kell nyújtani azoknak a helyi médiavállalkozásoknak és induló innovatív médiavállalkozásoknak, amelyek nem tudnak ilyen típusú finanszírozást igényelni, mégpedig olyan eszközökön keresztül, amelyek a pénzügyi erőforrásoknak leginkább híján lévő kis, független médiavállalkozások számára is könnyen hozzáférhetők. A finanszírozás szakmai szervezeteken keresztül történő rendelkezésre bocsátása segítheti a kis médiavállalkozásokat abban, hogy hozzáférjenek a szükséges támogatáshoz. Egyes tagállamokban a médiapiac, különösen a helyi piac gyenge és sebezhető, így a befektetők nem látnak benne lehetőséget. Olyan megoldásokat kell tehát találni, amelyek lehetővé teszik a helyi médiavállalatok számára, hogy anélkül diverzifikálják jövedelemáramlásaikat és erősítsék meg piaci pozíciójukat, hogy függővé válnának külső befektetőktől, akik esetleg figyelmen kívül hagynák ezen alacsony értékű piacokba irányuló befektetések lehetséges jövedelmezőségét.

4.6. A pénzügyi támogatási mechanizmusokat az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben meghatározott intézkedéseknek kell kísérniük annak biztosítása érdekében, hogy következetesen előmozdítsák a demokrácia értékeit, erősítsék a tömegtájékoztatás szabadságát és küzdjenek a dezinformáció ellen. Ugyanezen célok érdekében - jóllehet üdvözlendő a pénzügyi eszközök sokfélesége és az azokkal kapcsolatos innováció - az EGSZB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a köz- és magánberuházások, alapok, alapítványok és a médiával kapcsolatos egyéb tulajdonosi struktúrák átláthatóságát, valamint gondoskodni kell arról, hogy azok ne járuljanak hozzá a hiperkoncentráció jelenségéhez, illetve azokhoz kapcsolódóan nem merüljön fel semmilyen konkrét politikai vagy ideológiai követelés.

4.7. A 4. intézkedés olyan intézkedéseket vezet be, amelyek az ágazat átalakulására összpontosítanak, szabadjára engedve az innovációt az európai médiaadattár bevezetésén és új üzleti modellek ösztönzésén keresztül. Ahogy azt már más véleményeiben ^*  is kifejtette, az EGSZB egyetért azzal, hogy ki kell építenünk az adatok valódi európai egységes piacát, egy európai szabályokon és értékeken alapuló európai adatteret, többek között a médiaágazatban is. Az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy növeljék az ágazat azon képességét, hogy egy egyre inkább adatokon alapuló médiamodellre álljon át, mivel e tekintetben jelentős különbségek vannak az ágazaton belül. Az EGSZB azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy gondoskodni kell az ezen az európai piacon adatokat szolgáltató felhasználók jogainak garantálásáról, ugyanakkor a különböző európai fogyasztói szervezetek által megfogalmazottakkal összhangban rámutat arra, hogy a felhasználóknak méltányos ellentételezést kell kapniuk adataik felhasználásáért.

4.8. Az e keretrendszerben meghatározott egyéb intézkedések összhangban vannak a digitális és gazdasági transzformáció elérésére tett erőfeszítésekkel, és azokat az e területen hozott intézkedések tágabb összefüggéseiben kell szemlélni. Az 5. intézkedés a virtuális és kiterjesztett valósággal (VR/AR) kapcsolatos európai iparági koalíciót kívánja elősegíteni, a 6. intézkedés pedig a klímasemleges audiovizuális ágazat felé való elmozdulást kívánja előmozdítani a bevált gyakorlatok strukturált megosztása révén. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy be kell fektetni a szakmai képzésekbe ^* , és erősíteni kell az ágazatot annak biztosítása érdekében, hogy a készségeket ezen alapvető kérdésekhez igazítsák.

4.9. A lehetőségek megteremtését és a pozíció erősítését célzó intézkedések azt hangsúlyozzák, hogy az európai embereket kell a digitális évtized középpontjába állítani. A 7. intézkedés az audiovizuális tartalmak szélesebb körű hozzáférhetőségére törekszik az egész EU-ban azáltal, hogy párbeszédet kezdeményez az audiovizuális ágazattal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy konkrét lépésekben állapodjanak meg az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférésnek és azok határokon átnyúló elérhetőségének Unión belüli javítását illetően, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférés terén felszámolják a területi alapú tartalomkorlátozás révén alkalmazott földrajzi korlátozásokat. Az EGSZB üdvözli e párbeszéd megkezdését, amelynek figyelembe kell vennie a szerzői jogok szükséges védelmét és az audiovizuális ágazat finanszírozási korlátait.

4.10. Az EGSZB üdvözli a 8. intézkedést, amelynek célja az európai médiaágazaton belüli tehetséggondozás képzés, mentorálás és az innováció támogatása révén. Felhívnánk azonban a figyelmet az iparági szereplők különböző struktúráira (önálló vállalkozók, nonprofit szervezetek), és arra, hogy minden érdekelt fél számára biztosítani kell a mechanizmusokhoz való hozzáférés lehetőségét.

4.11. A 9. intézkedés az egyének pozíciójának megerősítésére összpontosít. Tekintettel arra, hogy a médiatudatosság az egyének és a demokrácia szempontjából egyaránt fontos, e kérdésnek elsőbbséget kell élveznie. Különösen olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek az aggasztó mértékben megnövekedett dezinformáció és félretájékoztatás terjedése és terjesztése elleni küzdelmet szolgálják. Azt is kulcsfontosságú biztosítani, hogy a vonatkozó dokumentumokban és tervekben ^*  meghatározott intézkedések következetesek legyenek, kiváltképp azért, mert ezek új ágazatok és rengeteg információval járnak együtt, és a tagállamoknak egyértelmű iránymutatásra és következetes eljárásokra van szükségük.

4.12. A 10. intézkedés az európai médiapiac működésének oly módon történő biztosítását tárgyalja, hogy megerősítik az európai médiaszabályozók közötti együttműködés keretét az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján belül. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a döntéshozók tagállami szintű bevonásának, különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv érvényre juttatásával összefüggésben, és hasonló megközelítést szorgalmaz a tervben felsorolt valamennyi intézkedés tekintetében, hogy azok valódi ütemtervként szolgáljanak az ágazat számára.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG