AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 341/08) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia ^* 

(COM(2020) 711 final)

Előadó: Cristian PÎRVULESCU

Társelőadó: Christian BÄUMLER

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által kidolgozott új stratégiát. A javaslat egyértelmű kötelezettségvállalásokat tartalmaz, és határozott hangsúlyt helyez az alkalmazási és végrehajtási kérdésekre. Az EGSZB következetesen ezt az irányvonalat támogatta, többek között a 2011-ben elfogadott első stratégiáról szóló véleményében is ^* .

1.2. Az azóta bekövetkezett jelentős társadalmi, gazdasági és politikai fejlemények bonyolultabbá tették az alapvető jogok védelmét és új kihívások elé állították a jelenlegi keretet, azon belül pedig az Alapjogi Charta alkalmazását. A jelenlegi világjárvány nagymértékben megnövelte a kontinensen élő emberek millióinak egészségét, biztonságát és jólétét fenyegető kockázatokat. A helyzet még ennél is rosszabb globális szinten, ahol az EU-t komoly felelősség terheli a cselekvést illetően.

1.3. Ebben a környezetben az uniós intézményeknek és a tagállamoknak világos elképzelésekkel és nagyobb elkötelezettséggel kell fellépniük az alapvető jogok támogatása terén. Bár a Charta csak a kapcsolódó uniós jogra alkalmazandó, a rendeletek növekvő száma és a szakpolitikai területek horizontális integrálódása egyre nagyobb mozgásteret teremt. Ez a fejlemény valószínűleg összetett hatást fog gyakorolni a civil társadalomra, a helyi közösségekre, a szociális partnerekre és a vállalatokra.

1.4. Sajnos tíz évvel a Charta végrehajtása után az európaiak még mindig elég keveset tudnak annak létezéséről és szerepéről. A civil társadalmi szervezetek, a nemzeti emberi jogi intézmények és az emberijog-védők is csak korlátozottan alkalmazzák. Nem várhatunk még egy évtizedet, hogy a Chartában foglalt jogokat valóra váltsuk a lakosság, a civil társadalom és a közintézmények számára. Reméljük, hogy az Európai Bizottság aktívabban fogja tájékoztatni a polgárokat, a médiát, a civil társadalmat, a szociális partnereket és más különböző szerveket a Chartáról, annak jelentőségéről, hatásairól és a hozzá kapcsolódó eszközökről.

1.5. Minden uniós intézménynek határozottan ki kell állnia és erős támogatást kell nyújtania mindazoknak a civil társadalmi szervezeteknek, emberi jogi aktivistáknak és újságíróknak, akik fizikai és verbális támadásokkal, megfélemlítéssel és zaklatással szembesülnek, ideértve a visszaélésszerű pereket, az erőszakot, valamint az online és offline gyűlöletbeszédet. Véget kell vetni a civil társadalom hitelességét és legitimitását aláásó lejárató kampányoknak, és intézkedéseket kell hozni azon tagállamok kormányaival szemben, amelyek ilyen kampányokat folytatnak. Kiemelten kell kezelni a jelenlegi szabályok érvényre juttatását.

1.6. Jelentős mértékben meg kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők általános képességét, hogy a Charta által biztosított kereten belül tudjanak dolgozni, mégpedig egy olyan intézkedéscsomag révén, amely képzést és tudástranszfert, szervezeti támogatást, stabil és kiszámítható finanszírozást tartalmaz, valamint védelmet nyújt a támadások és negatív kampányok ellen. Az EGSZB készen áll arra, hogy támogatást nyújtson egy erre vonatkozó átfogóbb és részletesebb terv kidolgozásához, különösen az alapvető jogokkal és jogállamisággal foglalkozó saját munkacsoportján keresztül. Az erre irányuló erőfeszítésnek egy átfogó európai civil társadalmi stratégia részét kell képeznie, amelynek kidolgozását az EGSZB sürgős és szükséges feladatnak tekinti ^* .

1.7. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon alapértékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos átfogó megközelítését, amelyekre az Unió épül, valamint azt is, hogy e stratégia, az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és az első jogállamisági jelentés jól kiegészíti egymást. Javasolja emellett, hogy a rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet, valamint európai fogyatékosságügyi stratégiát és LMBTIQ-stratégiát is építsék be az átfogó tervezési folyamatba. Az ezekben a tervekben és stratégiákban kezelni kívánt kihívások gyakran megegyeznek.

1.8. Az EGSZB megismétli a jogállamiság és az alapvető jogok gazdasági szempontjaira vonatkozó megállapításait. A jogállamiság fenyegetettsége és az alapvető jogok általános csorbulása - ha ennek nem vetnek véget - nagy valószínűséggel kedvezőtlen hatással lesz a belső piac alapjául szolgáló kölcsönös bizalomra és ezáltal az EU gazdasági növekedésére ^* .

1.9. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Alapjogi Charta részét képezik a szociális jogok is. Ezek érvényesítésének is nagy jelentősége van az emberek élete szempontjából. Európai és nemzeti szinten a szociális partnereket be kell vonni e jogok védelmezésébe. A szociális párbeszédet meg kell erősíteni, és a hangsúlyát a Chartában foglalt alapvető jogokra kell áthelyezni. Az EGSZB által a stratégiáról szóló 2011. évi véleményben megfogalmazott felhívást megújítva nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egyenlőségről szóló III. címre és a szolidaritásról szóló IV. címre, amelyeknek központi jelentősége van az EU mint olyan demokratikus, értékalapú Unió szempontjából, amely komolyan veszi szociális modelljét és kötelezettségvállalásait.

1.10. Az EGSZB üdvözli, hogy a stratégia hangsúlyozza a Charta átfogó jellegét, és kiegészíti az uniós jogok és értékek kézzelfoghatóbbá tételére irányuló célzott erőfeszítéseket olyan területeken, mint az áldozatok jogai és az igazságszolgáltatáshoz való jog, az egyenlőség és a befogadás, a rasszizmus elleni küzdelem és a pluralizmus, a szociális jogok és az inkluzív oktatás és képzés, a gazdasági jogok, az uniós és Unión kívüli polgárok jogai, valamint a gyermekek jogai. Különös figyelmet kell szentelni a Covid19 által a gyermekek jogaira, jólétére, valamint szellemi és érzelmi fejlődésére gyakorolt hatásoknak. Az EGSZB megemlíti a Charta gazdasági szférát érintő cikkeinek jelentőségét is, ideértve például a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot és a megfelelő jogi szabályozással összefüggő jogokat.

1.11. Az EGSZB feltétel nélkül támogatja az EU arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy világszerte előmozdítja és védelmezi az emberi jogokat és értékeket. Teljes mértékben indokolt, hogy kiemelten foglalkozunk a kereskedelmi megállapodásokkal és azok alapvető jogokra gyakorolt lehetséges hatásaival. Az EGSZB - ahogy azt már számos véleményében megtette - felhívja emellett a figyelmet a migrációs és menekültügyi politikára, mint annak legfontosabb fokmérőjére, hogy az EU mennyire elkötelezett az alapvető jogok védelme iránt. Világszerte aktívabban kell támogatni az emberijog-védőket.

1.12. A javaslat szerint a nemzeti és helyi közigazgatás, a tagállami parlamentek és a bűnüldöző hatóságok központi szerepet játszanak a Chartában foglalt jogok előmozdításában és védelmében. Nem világos, mennyiben térne el az együttműködés az első stratégia végrehajtásának elmúlt évtizedében folytatott együttműködéstől. E stratégia fő célkitűzésének arra kell irányulnia, hogy meghatározzák az ösztönzők és eszközök megfelelő kombinációját, amely arra készteti a nemzeti és helyi intézményeket, hogy elkötelezettebbek és proaktívabbak legyenek az alapvető jogok védelme terén.

1.13. Az EGSZB reméli, hogy érdemi javulást sikerül elérni a stratégia valamennyi kulcsfontosságú dimenzióját - a megelőzést, az előmozdítást, a végrehajtást és az érvényesítést - illetően. Ezen belül nagyobb mértékben kellene az érvényesítésre összpontosítani, bár nem szabad elhanyagolni a többi dimenziót sem. A működőképes, értékalapú Unió fenntartása szempontjából elengedhetetlen a Charta megfelelő alkalmazása. A Charta alkalmazása emellett kötelező is. Az Európai Bizottságnak ennek megfelelően kell eljárnia, és erélyesebben kell alkalmazni a kötelezettségszegési eljárásokat, ha nem tartják tiszteletben a jogokat.

1.14. Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy a tagállamok jelöljenek ki a Chartával foglalkozó kapcsolattartó pontokat, és javasolja, hogy ezek a kapcsolattartó pontok a kormányzás központi szintjén vagy a jogalkotási folyamatban részt vevő szakminisztériumokban, például az igazságügyi minisztériumokban kapjanak helyet.

1.15. A Covid19-világjárvány jelentős társadalmi hatása miatt az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a 2022-es jelentésben a járvány alapvető jogokra gyakorolt hatására összpontosítson, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági jóllétet érintő hatásokra, és ezzel egyértelműen szögezze le, hogy a szociális jogok az alapvető jogok közé tartoznak. Különös figyelmet kell fordítani azon idős vagy fogyatékossággal élő személyek jogaira, méltóságára és jólétére, akik a Covid19-világjárvány idején elszigeteltséggel szembesülnek a gondozóotthonokban.

1.16. Az EGSZB azt javasolja, hogy a monitoringbizottságok (a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó alapok közül) minden olyan alapot vizsgáljanak felül, amelyek független civil társadalmi szervezeteket, nemzeti emberi jogi intézményeket és emberijog-védőket vonnak be. Mindezeknek a civil társadalmi szereplőknek beleszólást kell kapniuk ezen alapok felosztásába és kezelésébe. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra „A szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe - Mi működik és mi nem?” című, 2021 februárjában közzétett állásfoglalásában foglalt ajánlásokat.

1.17. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy azonosítsa és hozza működésbe az olyan civil társadalmi szervezetek és emberijog-védők számára kínált finanszírozási lehetőségeket, amelyek, illetve akik a marginalizálódott és kiszolgáltatott közösségeken belül az első vonalban dolgoznak. Az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy léptessenek életbe finanszírozási programokat az emberi jogokat védelmező civil társadalmi és közösségi csoportok számára. A programokat úgy kell kialakítani, hogy azok megőrizzék a finanszírozott szervezetek autonómiáját és függetlenségét.

1.18. Az EGSZB azt javasolja, hogy hozzanak létre egy reagálóképes, gyors és hatékony mechanizmust a civil társadalmi szervezetekkel és emberijog-védőkkel szembeni fizikai és verbális támadások, megfélemlítés és zaklatás, ezen belül a visszaélésszerű perek, az erőszak, valamint az online és offline gyűlöletbeszéd azonosítására és bejelentésére. E mechanizmusba be kell vonni a nemzeti emberi jogi intézményeket és a nemzeti szociális és gazdasági bizottságokat is.

1.19. A koordináció előmozdítása érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre nemzeti alapjogi fórumokat, amelyben minden érintett szervezet együttműködhet: a nemzeti emberi jogi intézmények, az egyenlőségért felelős nemzeti szervek, az ombudsmanok, a Chartával foglalkozó, újonnan kijelölt kapcsolattartó pontok és más köztestületek. A fórumoknak be kell vonniuk a szervezeteket és az emberijog-védőket is. Az Alapjogi Ügynökség segítséget nyújthat e fórumok létrehozásakor.

1.20. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy külön segítségnyújtási programot, amelynek célja, hogy egy magasabb, egységesebb intézményi kapacitási szintre emelje fel az összes nemzeti emberi jogi intézményt (létrehozás, akkreditálás és a megfelelést biztosító lépések), továbbá konkrét iránymutatásokat nyújtson a tagállamoknak. Más eszközökhöz és programokhoz hasonlóan az EGSZB azt ajánlja, hogy jobban és szélesebb körben vegyék igénybe az Alapjogi Ügynökség figyelemre méltó szakértelmét. Arra ösztönözzük az Ügynökséget, hogy az alapvető jogok területét érintő fontos fejleményekkel kapcsolatos komoly munkája folytatásaként szorosan kövesse nyomon a szociális jogok védelmét. Az Ügynökségnek emellett láthatóbbá és könnyebben hozzáférhetővé kell válnia a nagyközönség, valamint a civil társadalmi csoportok és szervezetek számára.

1.21. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság szervezzen külön konzultációs rendezvényeket, valamint készítsen jelentéseket azokról a konkrét címekről és cikkekről, amelyekhez a nemzeti emberi jogi intézmények, a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők hozzászólhatnak, és elmondhatják meglátásaikat. Az EGSZB maximálisan nyitott arra, hogy szorosan együttműködjön az Európai Bizottsággal az ilyen típusú, a civil társadalom képviselőinek részvétele mellett zajló találkozók rendszeres megszervezésében.

1.22. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság figyelemfelhívó kampányok terén végzett munkájára. Ezen intézkedés fontossága és sürgőssége miatt fontos lenne, ha ebben a stratégiában tovább pontosítanák a kampány céljait, időbeli ütemezését, célcsoportjait, eszközeit, partnereit és javasolt költségvetését. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciája keretében szervezzen a Chartához kapcsolódó tevékenységeket, és vigye közelebb a polgárokhoz és tartsa napirenden a közbeszédben az alapjogi kérdéseket.

1.23. Több kutatásra és konzultációra van szükség ahhoz, hogy a Charta alkalmazása érthetőbbé váljon, és ezek során azokat a kockázatokat és sebezhetőségeket kell alapul venni, amelyekkel egyes társadalmi csoportok és regionális közösségek nagyobb valószínűséggel találkoznak.

2. Általános megjegyzések

2.1. A vélemény háttere

2.1.1. A Charta az uniós intézmények által hozott minden intézkedésre alkalmazandó. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló, 2010. évi európai bizottsági stratégia hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EU-nak jó példát kell mutatnia, és meghatározta, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítsa a Chartának való teljes mértékű megfelelést. A Charta a tagállamokra is alkalmazandó, amennyiben az uniós jogot hajtják végre.

2.1.2. A Charta nyomán olyan új uniós jogszabályok születtek, amelyek közvetlenül védenek és előmozdítanak bizonyos kulcsfontosságú jogokat. Ennek legfontosabb példái az adatvédelemről, a nemek közötti egyenlőségről, a visszaélést bejelentő személyek védelméről, a tisztességes eljáráshoz és védelemhez való jogról, valamint a bűncselekmények áldozatairól szóló új szabályok. Az Európai Unió Bíróságának a Chartára hivatkozó ítélkezési gyakorlata jelentős fejlődésen ment keresztül a különböző szakpolitikai területeken.

2.1.3. Az EU Alapjogi Ügynöksége elismert uniós szervvé alakult, amely összehasonlítható adatokat és elemzést biztosít az alapjogokról, hogy támogassa az uniós intézmények és a tagállamok munkáját. A független nemzeti emberi jogi intézmények és testületek száma is jelentős mértékben nőtt az EU-ban.

2.1.4. Ugyanakkor három tagállam nem rendelkezik nemzeti emberi jogi intézménnyel (Cseh Köztársaság, Olaszország, Málta ^* ), kettőben nincs akkreditált nemzeti emberi jogi intézmény (Észtország - a 2020. végi akkreditációig - és Románia), hat tagállam pedig nem rendelkezik az ENSZ párizsi alapelveinek megfelelő, A. besorolású nemzeti emberi jogi intézménnyel (Ausztria, Belgium, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia és Svédország).

2.1.5. A Chartával kapcsolatos tudatosságra vonatkozó, nemrégiben készített Eurobarométer felmérés szerint a válaszadók csupán 42%-a hallott a Chartáról, és csak 12%-a tudja valóban, mi az. Tízből hat válaszadó többet szeretne tudni a jogairól és arról, hová fordulhat, ha a Chartában foglalt jogai sérülnek ^* .

2.1.6. Az EGSZB már régóta elkötelezett az emberi jogok és az emberijog-védők támogatása mellett. Az EGSZB az alapjogi kultúra és keret szerves részét képezi, mivel szerepet vállal a különböző struktúrákban és tevékenységekben, hangot ad a polgárok vélemények és a civil társadalom és a szociális partnerek aggályainak, és egy jogokon alapuló szemléletből kiindulva szakpolitikai és szabályozási javaslatokat fogalmaz meg. Munkája megerősítése érdekében az EGSZB létrehozta az alapvető jogokkal és jogállamisággal foglalkozó saját munkacsoportját, amely elképzeléseiben és feladataiban támogatja.

2.2. A Charta tagállamok általi hatékony alkalmazásának biztosítása

2.2.1. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy kérjék fel a tagállamokat a Chartával foglalkozó kapcsolattartó pontok kijelölésére. Az alapvető jogokra vonatkozó napirend előmozdításában központi szerep jut e kapcsolattartó pontoknak, mivel megkönnyítik az információáramlást és a Chartával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, valamint koordinálják az adott országban folyó kapacitásépítési erőfeszítéseket. Ideális esetben a kapcsolattartó pontoknak a kormányzás központi szintjén vagy a jogalkotási folyamatban részt vevő szakminisztériumokban, például az igazságügyi minisztériumokban kellene helyet kapniuk.

2.2.2. Helyénvaló a Charta EU-ban történő alkalmazásáról szóló éves jelentés elkészítése során elfogadott új megközelítés, mégpedig az, hogy alaposabban megvizsgálják a Charta tagállamokon belüli alkalmazását. Az EGSZB azt is örvendetesnek tartja, hogy a Chartáról szóló új, 2021-es jelentésben arra összpontosítanak, hogyan érvényesülnek az alapvető jogok digitális korban. A Covid19-világjárvány jelentős társadalmi hatása miatt az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a 2022-es jelentésben az alapvető jogokra gyakorolt hatásra összpontosítson, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági jóllétet érintő hatásokra. Egy másik olyan kérdés, amellyel foglalkozni kell, az uniós kormányok vészhelyzeti üzemmódba kapcsolása, amely esetenként a parlamenti felügyelet, illetve a demokratikus fékek és ellensúlyok rovására történt. Az EGSZB úgy véli, hogy a világjárvány leküzdését célzó intézkedéseknek teljes mértékben demokratikusaknak, átmeneti jellegűeknek és arányosaknak kell lenniük.

2.2.3. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a megfelelő esetekben és az uniós jog megsértése esetén határozottabban kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárásokat.

2.2.4. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy minden olyan program esetében, amelyet a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó uniós alapokból (a „CPR-alapokból”) támogatnak, hatékony mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a tervezésüktől a végrehajtásukig biztosított legyen a programok Chartának való megfelelése. Az EGSZB azt javasolja, hogy minden olyan alapot monitoringbizottságok vizsgáljanak felül, amelyek civil társadalmi szervezeteket, nemzeti emberi jogi intézményeket és emberijog-védőket vonnak be. Ez segítene a közös rendelkezésekről szóló rendelet végrehajtásáért felelős szervek alapvető jogokkal kapcsolatos ismerethiányának megszüntetésében, és nagymértékben javítaná az alapjogi szervezetek képességét arra, hogy valódi hatást érjenek el helyi szinten.

2.2.5. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon, hogy mennyire a Chartának megfelelően használják fel az uniós forrásokat, és kéri, hogy hozzanak megfelelő és indokolt intézkedéseket, például adott esetben szakítsák meg vagy függesszék fel az uniós finanszírozást, illetve vezessenek be pénzügyi korrekciókat, ha a tagállamok nem igazítják ki a szabálytalan kiadásokat. Az EGSZB továbbá arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a jelentős költségvetési előirányzatokkal kapcsolatban fokozza a Charta betartásának ellenőrzését.

2.2.6. Valóban szükség van a javaslatban foglalt célkitűzésre, miszerint támogató, biztonságos környezetet kell teremteni a civil társadalmi szervezetek és a jogvédők számára az országukban, helyi szinten is. Azt azonban nem jelzik világosan, hogyan kívánják elérni ezt a célkitűzést. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy azonosítsa és hozza működésbe az olyan civil társadalmi szervezetek és emberijog-védők számára kínált finanszírozási lehetőségeket, amelyek, illetve akik a marginalizálódott és kiszolgáltatott közösségeken belül az első vonalban dolgoznak.

2.2.7. Az EGSZB azt javasolja, hogy hozzanak létre egy reagálóképes, gyors és hatékony mechanizmust a civil társadalmi szervezetekkel és emberijog-védőkkel szembeni fizikai és verbális támadások, megfélemlítés és zaklatás, ezen belül a visszaélésszerű perek, az erőszak, valamint az online és offline gyűlöletbeszéd azonosítására és bejelentésére. E riasztási mechanizmusba be kell vonni a nemzeti emberi jogi intézményeket és a nemzeti szociális és gazdasági bizottságokat is. Az EGSZB készen áll arra is, hogy közreműködjön a mechanizmus létrehozásában, és más uniós intézményekkel együtt azon dolgozzon, hogy hatékony védelmet és jogorvoslatot nyújtson az érintett szervezeteknek és embereknek.

2.2.8. Biztató azt látni, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmének biztosítására irányuló erőfeszítések összehangolása iránt ^* . Az EGSZB úgy véli, hogy ugyanezeket a koordinációs elveket kell alkalmazni nemzeti szinten is. Túl gyakran fordul elő, hogy a különböző - állami és nem kormányzati - intézmények és szervezetek nem működnek együtt kellő mértékben. Az Európai Bizottság tehát kérheti, hogy a tagállamok hozzanak létre nemzeti alapjogi fórumokat, amelyben minden érintett szervezet együttműködhet: a nemzeti emberi jogi intézmények, az egyenlőségért felelős nemzeti szervek, az ombudsmanok, a Chartával foglalkozó, újonnan kijelölt kapcsolattartó pontok és más köztestületek. A fórumoknak be kell vonniuk a civil társadalmi szervezeteket és az emberijog-védőket is.

2.2.9. Prioritásként kell kezelni a nemzeti emberi jogi intézmények létrehozását és akkreditálását, valamint az ENSZ párizsi alapelveinek ^*  való megfelelésüket biztosító lépéseket, és e célra több támogatást kell rendelkezésre bocsátani. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy külön segítségnyújtási programot, amelynek célja, hogy egy magasabb, egységesebb intézményi kapacitási szintre emelje fel az összes nemzeti emberi jogi intézményt.

2.3. A Charta alkalmazásának előmozdítása az uniós intézmények iránytűjeként

2.3.1. Az Európai Bizottság remélhetőleg továbbra is központi jelentőséget tulajdonít majd a teljes döntéshozatali eljárás során annak, hogy legfontosabb kezdeményezéseit az előkészítő szakasztól kezdődően ellenőrizze. A javaslat kiemeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, és folyik a munka annak érdekében, hogy biztosítsák a Chartának való megfelelést: ez alkalmas arra, hogy bemutassák a megfeleléssel kapcsolatban felmerülő sokféle kérdést és vonatkozást.

2.3.2. Nagyon fontos az Európai Bizottság fő kezdeményezéseinek alapos előkészítése. Ugyanakkor a megfelelés tematikus kidolgozását olyan gondolkodásmóddal és elemzéssel kell kiegészíteni, amely a Chartán alapul, valamint az éves jelentés szerkezetét követve annak különböző címei és cikkei köré szerveződik. Ezt például úgy lehet megvalósítani, hogy külön konzultációs rendezvényeket szerveznek, és jelentéseket készítenek azokról a konkrét címekről és cikkekről, amelyekhez a nemzeti emberi jogi intézmények, a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők hozzászólhatnak, és elmondhatják meglátásaikat. Ez lehetővé tenné, hogy érdemi tudás gyűljön össze az egyes cikkekkel és az általuk védett jogokkal kapcsolatban, és világosabb képet kapjunk arról, hogy az uniós jog és szakpolitikai döntéshozatal általánosságban milyen hatást gyakorol a polgárok életére és jogaira.

2.3.3. A fenti 2.2.2. pontban javasoltak szerint a Covid19-világjárvány által az európai társadalomra gyakorolt jelentős hatás miatt hangsúlyt kell helyezni a kapcsolódó jogok helyzetére. Ezért arra ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy éves jelentéseiben emelje ki a Covid19 és az általa kiváltott sokszoros válság alapvető jogok védelmére kifejtett hatását.

2.3.4. Ezzel összefüggésben az EGSZB által a stratégiáról szóló 2011. évi véleményben megfogalmazott felhívást megújítva nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egyenlőségről szóló III. címre és a szolidaritásról szóló IV. címre, amelyeknek központi jelentősége van az EU mint olyan demokratikus, értékalapú Unió szempontjából, amely komolyan veszi szociális modelljét és kötelezettségvállalásait.

2.3.5. Az EGSZB feltétel nélkül támogatja az EU arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy világszerte előmozdítja és védelmezi az emberi jogokat és értékeket. Teljes mértékben indokolt, hogy kiemelten foglalkozunk a kereskedelmi megállapodásokkal és azok alapvető jogokra gyakorolt lehetséges hatásaival. Az EGSZB - ahogy azt már számos véleményében megtette - felhívja emellett a figyelmet a migrációs és menekültügyi politikára, mint annak legfontosabb fokmérőjére, hogy az EU mennyire elkötelezett az alapvető jogok védelme iránt. Rámutat továbbá arra, hogy Európa szomszédságában több helyen nyomás alá került a demokratikus stabilitás és az emberi jogokat következetesen védelmező rendszer, és többet kell tenni ezek támogatása érdekében. Világszerte aktívabban kell támogatni az emberijog-védőket.

2.3.6. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy munkájukban - az Európai Bizottság támogatásával, illetve a jogszabályok előkészítésébe az illetékes konzultatív európai szerveket is bevonva - hatékonyan alkalmazzák a Chartát. Az EGSZB készen áll arra, hogy részt vegyen ebben az intézményközi párbeszédben és munkában.

2.4. Az emberek ismereteinek bővítése a Charta alapján őket megillető jogokról

2.4.1. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság figyelemfelhívó kampányok terén végzett munkájára, amelynek célja az emberek hatékonyabb tájékoztatása a Chartában foglalt jogaikkal és azzal kapcsolatban, hová fordulhatnak, ha a jogaik sérülnek. Ezen intézkedés fontossága és sürgőssége miatt fontos lenne, ha ebben a stratégiában tovább pontosítanák e kampány céljait, időbeli ütemezését, célcsoportjait, eszközeit, partnereit és javasolt költségvetését.

2.4.2. A figyelemfelhívó kampányt úgy kell megtervezni, hogy kiegészítse a többi intézkedést. Azt javasoljuk, hogy a civil társadalmi szervezetekkel és az állami szintű szervekkel, köztük a bíróságokkal akkor kezdjék meg a munkát a képzések, a bevált gyakorlatok megosztása és a nyilvánossággal folytatott konzultáció terén, ha már rendelkezésre áll a minimális intézményi kapacitás. A fenti szervezetek és szervek erőforrásokként működhetnek, segítve az embereknek abban, hogy az alapvető jogaik védelmét egy támogató társadalmi és intézményi környezetben tudják megvalósítani.

2.4.3. Az ehhez kapcsolódó figyelemfelhívó kampányokat úgy kell megtervezni, hogy azokat érjék el, akik a legnagyobb valószínűséggel szembesülnek az alapvető jogaik megsértésével. Több kutatásra és konzultációra van szükség ahhoz, hogy a Charta alkalmazása érthetőbbé váljon, és ezek során azokat a kockázatokat és sebezhetőségeket kell alapul venni, amelyekkel egyes társadalmi csoportok és regionális közösségek nagyobb valószínűséggel találkoznak. Ez segítséget nyújtana a különböző szervek által meghozott intézkedések irányításában, és információkkal szolgálna a különböző konzultációs és részvételi kezdeményezések számára is.

2.4.4. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciája keretében szervezzen a Chartához kapcsolódó tevékenységeket, és vigye közelebb a polgárokhoz és tartsa napirenden a közbeszédben az alapjogi kérdéseket.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 10-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG