(COM(2020) 790 final)
Előadó: Carlos Manuel TRINDADE
Társelőadó: Andris GOBIŅŠ
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.2.24. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.5.26. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.6.10. | |
| Plenáris ülés száma: | 561. | |
| A szavazás eredménye: | ||
| (mellette/ellene/tartózkodott) | 231/1/8 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy fel kell lépni az európai demokrácia rezilienciájának növelése érdekében. Emellett az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervet (EDAP) pozitív és szükséges lépésnek tartja, összességében támogatja az abban javasolt intézkedéseket, és számos területen további hangsúlyozandó elemeket és intézkedéseket javasol.
1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy az EDAP rendkívül időszerű, mivel aggasztó jelek utalnak arra, hogy a demokráciánkat belülről és külföldi szereplők felől érő kihívások aláássák a jogállamiságot.
1.3. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam megpróbálta kihasználni a Covid19 által okozott, kihívást jelentő helyzetet a jogállamiság gyengítése érdekében. Úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak politikai lépéseket kell tennie e tekintetben.
1.4. Az EGSZB az alábbi három pontban ismertetett okok miatt azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a civil társadalom és a szociális partnerek bevonása, valamint a demokrácia általános előmozdítása érdekében az EDAP-on belül hozzon létre egy különálló pillért. Ezt az új pillért alapvető fontosságúnak tartja, és e vélemény 6. fejezetében konkrét javaslatokat vázol fel erre vonatkozóan.
1.5. Az EGSZB véleménye szerint az európai demokrácia előmozdításának - az EDAP-ban már felsorolt területeken túl - ki kell terjednie a demokratikus részvétel uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű erősítésére, a civil társadalom bevonására és a demokrácia minden vetületére és területére, beleértve a munkahelyi demokráciát és más területeket is. Az EGSZB úgy véli, hogy a demokrácia gyakorlásának ezen szempontjait be kell építeni az EDAP-ba, mivel mindegyiknek megvan a maga előnye, amely dinamikusabbá és reziliensebbé teszi a demokráciát.
1.6. Az EGSZB csalódott amiatt, hogy az EDAP nem foglalkozik azzal a fontos szereppel, amit a társadalmi szerződés tölt be az egyenlőtlenségek csökkentésében és az európaiak demokratikus eszmék befogadására való ösztönzésében, és nem tartalmaz semmilyen intézkedést e szerep megerősítésére. Hasonlóképpen a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás sem kap elismerést és támogatást a tervben, amely arról sem szól, hogy az említett területek hogyan járulnak hozzá az európai demokráciák stabilitásához.
1.7. Az EGSZB szerint az EUSZ 11. cikkében rögzítettek értelmében nagyobb szerepet kell tulajdonítani a civil párbeszédnek, amely minden demokráciában előfeltétele a jó minőségű döntéshozatalnak és a felelősségvállalásnak. Az EGSZB megismétli a SOC/627 jelű véleményében * az Európai Bizottsághoz intézett ajánlását, hogy hozzanak létre egy, az alapjogokkal és a jogállamisággal foglalkozó európai szintű éves fórumot.
1.8. Az EGSZB úgy véli, hogy az EDAP-nak egy nagyszabású kezdeményezést kell tartalmaznia a demokrácia és az alapvető jogok oktatásának előmozdítására, hiszen annak alapvető szerepe van a demokratikus értékek és az aktív állampolgárság megőrzésében, különösen a fiatalok tekintetében.
1.9. Az EGSZB annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy az EDAP tükrözze az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tagállami végrehajtásának értékelését, és arra kéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre ezt az irányelvet.
1.10. A felügyeletet illetően az EGSZB szorgalmazza, hogy tegyék elszámoltathatóvá és átláthatóvá az online platformokat, és támogatja, hogy a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a manipuláció megelőzése érdekében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály (DSA/DMA) keretében dolgozzanak ki egy szabályozási mechanizmust.
1.11. Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket, hogy sürgősen tegyék meg az újságírók biztonságának és munkafeltételeinek kapcsán javasolt lépéseket, és akadályozzák meg az újságírók és más, a közérdekért küzdő aktivisták zaklatását, akik közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP) áldozatai.
2. Háttér
2.1. Az Európai Unió alapját „az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei” * jelentik. Az EU területén az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája védi * .
2.2. Az EGSZB szilárdan hisz az európai demokratikus értékekben, és őszintén támogatja az Európai Bizottság folyamatos erőfeszítéseit, amelyek ezen értékek védelmezésére és megerősítésére irányulnak. Megismétli tehát korábbi, a demokrácia és a jogállamiság témájában elfogadott véleményeinek következtetéseit * . A polgároknak nem szabad szem elől téveszteniük vagy alulbecsülniük a demokrácia értékét és a jogállamiság társadalmunkban betöltött jelentőségét.
2.3. A történelem megmutatta, hogy tevőlegesen elő kell mozdítani és folyamatosan védelmezni kell a demokráciát az ismétlődő támadásokkal szemben. Az Európai Unióra vonatkozó iránymutatásaiban Ursula von der Leyen elnök hat kiemelt prioritásának egyikeként jelölte meg „az európai demokrácia megerősítését” * .
2.4. A digitalizációval járó - és a Covid19-világjárvány által a közelmúltban felgyorsított - mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változások új kockázatokat és új támadási pontokat teremtenek. Ilyen a választási kampányokban a jelöltek közötti hagyományos esélyegyenlőségi mechanizmusok romlása, a politikai szereplők ellenőrizetlen finanszírozása, az újságírók zaklatása, a hamis információk terjesztése és az összehangolt dezinformációs kampányok, a kibertámadások és sok más, a választások integritását veszélyeztető gyakorlat. A média és a tájékoztatás pluralizmusa és a nyilvános vita kapcsán felmerülő kockázatok, valamint a média függetlensége elleni támadások és a civil társadalom gyengítése is megfigyelhetők.
2.5. A Covid19-világjárvány az európai demokráciák minőségére is hatással volt, mivel erre a népegészségügyi vészhelyzetre kivételes válaszintézkedéseket kellett adni. A Velencei Bizottság megvizsgálta ezeket az intézkedéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a Covid19-válságot nem szabad kihasználni arra, hogy a kormányokat a parlamentek rovására megerősítsék * . Megemlítette azt is, hogy komolyan fontolóra kell venni, hogy melyik a szükségleteknek leginkább megfelelő szabályozási keret, illetve hogy a rendkívüli intézkedések mennyi ideig tarthatók fenn.
3. Az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési terv
3.1. Az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervet (EDAP) szükséges és időszerű tervnek tekintjük egy olyan korszakban, amikor Európában a demokrácia súlyos kihívások előtt áll, amit tovább súlyosbítanak a Covid19-válságra hozott válaszlépések. Az EDAP egy megerősített uniós szakpolitikai keretet és az alábbi három pillérbe szervezett konkrét intézkedéseket határoz meg:
- a szabad és tisztességes választások és az erős demokratikus részvétel előmozdítása;
- a szabad és független média támogatása; és
- a dezinformáció elleni küzdelem * .
3.2. A javasolt EDAP hangsúlyt fektet arra is, hogy a polgárokat és a civil társadalmat felvértezze a demokráciát és a jogállamiságot érő fenyegetésekkel szemben, és ezt egy minden pillért átfogó kérdésnek tekinti.
4. Általános megjegyzések
4.1. A demokrácia helyzete Európában és az EDAP szükségessége
4.1.1. Az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy az elmúlt években súlyos kihívások merültek fel, amelyek veszélybe sodorták a demokráciát és a kormányzó intézményekbe vetett közbizalmat: a választási részvétel csökkenése; a jogállamiság megsértésének esetei több tagállamban; a populizmus és gyűlöletbeszéd megjelenése és terjedése; az újságírókra gyakorolt nyomás, sőt a velük szemben alkalmazott erőszak; a média függetlenségét és pluralizmusát érő támadások; a médiatulajdon koncentrálódása; jogellenes beavatkozás a választási eljárásokba belülről és kívülről is a dezinformáció, a nem megfelelő finanszírozás és a külső befolyásolás eredményeként; a szervezett civil társadalom és annak a döntéshozatalban való részvételének gyengítésére, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás leértékelésére, sőt elnyomására tett kísérletek.
4.1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy az EDAP egy pozitív és szükséges eszköz, és az 5. fejezetben megfogalmazott speciális fenntartások és a 6. fejezetben foglalt javaslatok ellenére összességében támogatja az abban előterjesztett intézkedéseket.
4.1.3. Az EGSZB sajnálja, hogy az EDAP elkészítése során csak korlátozott párbeszéd folyt; a párbeszéd ugyanis javította volna a terv hatékonyságát.
4.2. Az EDAP hatóköre és végrehajtása
4.2.1. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai demokrácia előmozdítására irányuló fellépésnek ki kell terjednie a választások integritásának megőrzésére, a média szabadságának és pluralizmusának megerősítésére, valamint a dezinformáció és a beavatkozás elleni fellépésre, de nem szorítkozhat csak ezekre.
4.2.2. Az EGSZB úgy véli, hogy az EDAP hatókörét ki kell szélesíteni, és annak tartalmaznia kell egy külön pillért, amely a civil társadalom részvételén keresztül történő aktív polgári szerepvállalás fontosságával foglalkozik (lásd a 6. fejezetet).
4.2.3. Az EGSZB úgy véli, hogy az EDAP-nak nagyobb értéket kellene tulajdonítania a nemzeti, regionális és helyi szintű demokráciának.
4.2.4. Hasonlóképpen az EGSZB szerint az EDAP-nak ki kell terjednie az európai demokrácia minden vetületére és területére, beleértve a munkahelyi demokráciát és a civil társadalommal folytatott strukturált párbeszédet is.
4.2.5. Az EGSZB reméli, hogy az EDAP végrehajtása során szem előtt tartják, hogy az EU-nak példamutató szerepet kell betöltenie a demokratikus értékek és normák előmozdításában, például azzal, hogy biztosítja belső és külső fellépéseinek koherenciáját.
4.2.6. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak az Európa jövőjéről szóló konferencia törekvéseivel összhangban fel kell lépnie az európai demokráciák rezilienciájának, társadalmi szerződéseinek és gazdasági versenyképességének megerősítése érdekében.
4.3. Az EDAP beépítése az uniós szakpolitikákba és a hatékony nyomon követés
4.3.1. Az EGSZB úgy véli, hogy a siker érdekében az EDAP-ot szorosan össze kell kapcsolni más, folyamatban lévő uniós szintű kezdeményezésekkel, amelyek ugyanazokhoz a célokhoz járulnak hozzá - különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az európai jogállamisági mechanizmusra és a szociális jogok európai pillérének, valamint új esélyegyenlőségi stratégiáknak a megvalósítására -, és sajnálja, hogy ez a kapcsolat nem látható eléggé. Az EGSZB azt javasolja, hogy a különféle cselekvési tervek közötti kapcsolatok legyenek egyértelműek és hatékonyak.
4.3.2. Az EGSZB emlékezteti az Európai Bizottságot a SOC/627 jelű véleményében megfogalmazott ajánlására, hogy hozzanak létre egy, az alapjogokkal és a jogállamisággal foglalkozó európai szintű éves fórumot. Ennek megfelelően javasolja, hogy az EDAP-ot egészítsék ki egy a demokrácia helyzetéről szóló külön résszel, amely foglalkozik az EU-Szerződés 11. cikke alkalmazásának kérdésével is.
4.3.3. Az EGSZB sajnálja, hogy az EDAP-hoz nem társul az ellenőrzésre szolgáló keret és az előrehaladás mérését lehetővé tevő kísérő modell, és hogy az intézkedések jelentős része nincsen időhöz kötve, ami megnehezíti a 2023-ra tervezett értékelés időben történő nyomon követését. Az EGSZB javasolja egy megfelelő nyomonkövetési keret előterjesztését. Fontos szerepet játszhat ebben a jogállamisági jelentés, amely a 6. fejezetben kerül ismertetésre.
4.3.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a demokrácia megerősítése szempontjából fontos a társadalmi egyenlőtlenségek jelentős csökkentése, ugyanakkor csalódott amiatt, hogy az EDAP nem említi a társadalmi kohézió fenntartásának szükségességét mint az európai demokratikus stabilitás kulcsfontosságú elemét. Ugyancsak nem kerül megemlítésre, hogy a társadalmi szerződésnek fontos szerepe van abban, hogy az európaiak tartani tudják magukat a demokratikus eszmékhez, mint ahogy az sem, hogy fel kell lépni ennek a szerződésnek a fenntartása és megerősítése érdekében. Az EGSZB azt javasolja, hogy ez a dimenzió kerüljön be az EDAP-ba.
4.4. A digitalizáció demokratikus társadalmakra gyakorolt hatása
4.4.1. A demokratikus élet elleni támadásoknak a hatását súlyosbítja az - ugyan világszinten széles körben használt, ám csupán néhány kiválasztott platform kezében koncentrálódó - online platformok szabályozásának hiánya, valamint ezek homályos algoritmusainak működése. Az ilyen platformok elszámoltathatóságának biztosítására használt mechanizmusok nem elégségesek. Valamennyi demokratikus nemzet számára fontos annak biztosítása, hogy a választások választói részvételen alapuljanak, garantálják a pluralizmust, illetve igazságosak és átláthatóak legyenek. Ezen a területen tehát nyomon követésre és fellépésre van szükség.
4.4.2. Az EGSZB megismétli a NAT/794 dokumentumban * tett megállapítását, amely szerint az EU-nak olyan szakpolitikákat kellene elfogadnia, amelyek még inkább figyelembe veszik társadalmi értékeinket a digitális gazdaságban.
4.4.3. Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy szigorúbb megközelítésre van szükség az online platformok szabályozásával kapcsolatban, biztosítva, hogy a főbb szereplők elszámoltathatók legyenek a nyilvánosság előtt, és garantálva az erős közigazgatási szervek általi szabályozást.
4.4.4. Az EGSZB üdvözli az annak érdekében tett előzetes szabályozási lépéseket, hogy a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló javasolt jogszabályokon keresztül elszámoltathatóvá tegyék az online platformokat, különösen a nagyon nagy online platformokat.
4.4.5. A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex értékelését és aktualizálását is fontos köztes lépésnek tekinti annak érdekében, hogy biztosítsák a - többek között a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos - dezinformáció hatásának és az online platformok erre adott válaszainak megbízható nyomon követését.
5. Részletes megjegyzések
5.1. A szabad és tisztességes választások és az erős demokratikus részvétel előmozdítása
5.1.1. Az EGSZB egyetért azzal, hogy fel kell lépni a politikai hirdetések és kommunikáció átláthatóságának garantálása érdekében (EDAP 2.1. pont), és támogatja egy olyan európai jogszabály elfogadását, amelynek mindig biztosítania kell a polgárok számára a teljes átláthatóságot a politikai jellegű szponzorált tartalmakkal kapcsolatban minden döntéshozatali szinten. A nemzeti hatóságoknak minden szükséges információt meg kell kapniuk a közösségimédia-hálózatoktól és másoktól ahhoz, hogy biztosítani tudják a szabad és tisztességes választásokat uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten.
5.1.2. Az EGSZB támogatja, hogy vezessenek be további korlátozásokat az átláthatatlan algoritmusokat és pszichológiai profilalkotást használó mikrocélzási technikákra, amelyek feltárását az Európai Bizottság is javasolja a szponzorált politikai tartalom átláthatóságáról szóló jogalkotási javaslatában.
5.1.3. Az EGSZB szerint a megbízható választási rendszerek keretében zajló szabad és tisztességes választások biztosítása állandó kihívást jelent valamennyi demokratikus rendszer számára. Üdvözli ezért a választásokkal kapcsolatos európai együttműködés megerősítését az EU-n belül, és arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a megerősített együttműködés további formáit ezen a területen az inkluzívabb, átláthatóbb és reprezentatívabb választások biztosítása érdekében. A bevált gyakorlatokról szóló kézikönyvnek támogatnia kell ezeket az erőfeszítéseket.
5.1.4. Az EGSZB üdvözli a reziliens választási folyamatok támogatására szolgáló uniós operatív mechanizmust is, amelyet az európai választási együttműködési hálózat keretében szerveznek meg és koordinálnak (2.3. pont).
5.1.5. Az EGSZB helyesli az EDAP azon törekvését, hogy megelőzze az európai demokratikus folyamatok külföldi befolyásolását, és fellépjen azzal szemben. Helyénvalónak tartja továbbá, hogy az Európai Unió közös, egyértelmű és szigorú szankciók formájában költségeket rójon az ilyen beavatkozási kísérletekért felelős személyekre, és közös kiberbiztonsági kezdeményezést indítson.
5.1.6. Az EGSZB szerint a választási folyamatokat kritikus infrastruktúrának kell minősíteni, amit egyébként a közvetlen külföldi befektetések értékelése kapcsán már mérlegelni lehet * . A reziliens választási folyamatok támogatására szolgáló uniós operatív mechanizmus számára olyan működési feltételeket és eszközöket kell biztosítani, amelyek minden szinten garantálják az eljárások biztonságát, ezen belül a választások kiberbiztonságát is.
5.1.7. Az EGSZB az észszerű átláthatóság bevezetését javasolja az online tartalmak terjesztése terén, amely magában foglalja az algoritmusok ellenőrzését, az online hirdetési ökoszisztéma nagyobb átláthatóságát és a tartalom népszerűsítésére/visszavetésére vonatkozó átlátható folyamatokat; magában foglalja továbbá a civil társadalom (tudományos körök, kutatók, újságírók, civil társadalmi szervezetek) és a független szabályozók felelősségvállalásának ösztönzését az online szereplők elszámoltathatóságának érvényesítésében betöltött szerepükben, valamint a rosszhiszeműen eljáró szereplők szankcionálását, különösen akkor, ha ismételt erőfeszítéseket tesznek az átláthatóság és a társadalommal szembeni elszámoltathatóság elkerülésére.
5.1.8. Az EGSZB sajnálja, hogy az EDAP nem határozza meg külön pillérként a választásokon túlmutató demokratikus szerepvállalás és aktív részvétel előmozdítását, nem ismeri el a szociális párbeszéd szerepét a demokratikus stabilitásban, és e tekintetben nem tartalmaz külön intézkedéseket. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a 6. fejezetben javasolt új pillér tartalmazza a szociális párbeszéd előmozdítását, az üzleti vállalkozások és a szakszervezetek egyesülési szabadságát, a kollektív tárgyalást, valamint a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot.
5.1.9. Az EDAP-ban már szereplő, a demokratikus szerepvállalás és az aktív részvétel választásokon túli erősítésére irányuló javaslatokat illetően (2.4. pont), az EGSZB úgy véli, hogy az EDAP-nak tartalmaznia kellene egy nagyszabású kezdeményezést a demokráciáról szóló, a média- és információs műveltségre is kiterjedő oktatás előmozdítására. Ugyanakkor üdvözli, hogy a strukturális alapok felhasználásával összefüggésben megemlítik az állampolgári nevelést.
5.1.10. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a SOC/627. jelű dokumentumban szorgalmazott egy, az alapjogokkal, a jogállamisággal és a demokráciával kapcsolatos ambiciózus kommunikációs, oktatási és a polgárok figyelmének felkeltésére irányuló stratégiát. Ennek a stratégiának nagy hangsúlyt kell fektetnie az aktív polgári szerepvállalásra.
5.1.11. Az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállamok használják fel a strukturális alapokat, és maga az Európai Bizottság is használja ki a rendelkezésére álló forrásokat a civil társadalom kapacitásainak támogatására és megerősítésére.
5.1.12. A független tényellenőrzőknek megfelelő finanszírozást kell kapniuk ahhoz, hogy valós időben tudjanak működni, ahogy azt az EGSZB a dezinformáció elleni cselekvési tervvel kapcsolatban már javasolta * . Uniós szinten meg kell erősíteni az Európai Bizottság kapacitását, hogy hatékonyabban léphessen fel ezen a szinten, illetve hogy megfelelőbb támogatást tudjon nyújtani a tagállamok nemzeti szintű intézkedéseihez.
5.1.13. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el annak garantálása érdekében, hogy a gyűlöletbeszéd európai szinten történő bűncselekménnyé nyilvánítását ne lehessen a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásaként értelmezni (2.4. pont). Hangsúlyozza, hogy az e területen indítandó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét.
5.1.14. Az EGSZB üdvözli, hogy az EDAP támogatja az egyenlőség valamennyi szinten történő érvényesítését, valamint a nők, az LMBTIQ személyek, a hátrányos helyzetű fiatalok, a faji vagy etnikai kisebbségekhez tartozók, a fogyatékossággal élők, és az alacsonyabb szintű digitális jártassággal rendelkező és a digitális világban kevésbé aktív személyek vagy csoportok politikai életben való részvételének előmozdítását.
5.2. A szabad és független média támogatása
5.2.1. Az újságírók biztonságával (3.1. pont) kapcsolatban az EGSZB-t aggasztják az újságírók szabadságának korlátozására utaló jelek, ideértve a fizikai biztonságukat érő fenyegetéseket is, és egyetért azzal, hogy a helyzet riasztó. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság 2021 vége előtt tegyen javaslatot egy erre vonatkozó ajánlás kidolgozására, és felkéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy sürgősen tegyenek javaslatot az újságírók védelmét, a szerkesztőségi függetlenséget, a sokszínűséget és a pluralizmust, a médiaműveltséget, az ágazat fenntarthatóságát biztosító támogató környezetet és az újságírók megfelelő munkakörülményeit szolgáló hatékony mechanizmusokra.
5.2.2. Az EGSZB elítéli az újságírók és más, a közérdekért küzdő aktivisták zaklatását, ami a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP) formájában valósul meg. Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a SLAPP-ellenes intézkedések hatóköre kiterjedjen többek között az újságírókra, az aktivistákra, a szakszervezeti tagokra, a tudományos körökre, a digitális biztonság kutatóira, az emberijog-védőkre, valamint a médiára és a civil társadalmi szervezetekre.
5.2.3. A médiapluralizmust támogató intézkedésekkel kapcsolatban (3.4. pont) az EGSZB sajnálja, hogy az EDAP homályosan fogalmaz arról, hogy az Európai Bizottság hogyan fog fellépni a médiapluralizmus - Alapjogi Chartában rögzített - megőrzése érdekében, különös tekintettel a médián belüli tulajdonviszonyok nagyon fontos kérdésére. Az EU-nak proaktívabb hozzáállást kell tanúsítania a jogállamiságról szóló 2020. évi jelentés azon megállapítása kapcsán, hogy néhány tagállamnak nincs működő rendszere arra, hogy biztosítsa a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságát, illetve akadályokba ütköznek e tulajdonviszonyok tényleges nyilvánosságra hozatala során. Az EGSZB ezért arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy segítse elő annak megértését, hogy kik a médiapiacon működő szereplők, és mely biztosítékok és feltételek kedveznek a pluralizmusnak, továbbá kövesse nyomon a terjesztő hálózatok koncentrálódását és a média és a tartalom hozzáférési feltételeit és jellegét egyre inkább befolyásoló vagy meghatározó közvetítőket. Az EDAP-ra vonatkozó nyilvános konzultáció azt is igazolta, hogy támogatásra talált annak az egyértelmű kötelezettségnek a bevezetése, hogy minden médiaorgánumnak és vállalatnak közzé kell tennie a tulajdonviszonyaira vonatkozó részletes információkat.
5.2.4. Az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy több tagállamban folyamatosan kísérletet tesznek arra, hogy a Covid19 nyomán kialakult nehéz helyzetet kihasználva - amely gyengítette a médiaszektort - visszaélésszerű, megkülönböztető, sőt elnyomó intézkedésekkel támadást intézzenek a sajtószabadság ellen. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve szüntesse meg a jogállamiságról szóló jelentésben az állami hirdetések médián belüli elosztása terén feltárt hiányosságokat.
5.2.5. Az EGSZB arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a média pluralizmusának finanszírozására és az innováció, a szabadúszó újságírók és a helyi média támogatására szolgáló mechanizmusokat. Fontolóra lehetne venni azt is, hogy a digitális egységes piacról szóló irányelvben értékeljék a sajtótermékek kiadóit megillető, szerzői joggal szomszédos jogok érvényesítését és hatékonyságát.
5.2.6. Mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tagállamok általi végrehajtásának határideje 2020. szeptember 19-e volt, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EDAP tükrözze e folyamat értékelésének eredményeit, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre ezt az irányelvet.
5.2.7. Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság elemezze annak lehetőségét, hogy minden tagállam számára lehetővé tegyék a közmédia által előállított tartalmak ingyenes online közvetítését, többek között kábelhálózatokon és streamingszolgáltatókon keresztül. Ez egy egyértelmű lépés lenne a többnyelvűség, a jobb megértés és az együttműködés irányába, és az embereket a sokszínűségben és pluralizmusban egyesítve közelebb vinné az EU-t a közös nyilvános térhez.
5.3. A dezinformáció elleni küzdelem
5.3.1. Az EGSZB egyetért azzal, hogy hangsúlyt helyeztek a dezinformáció leküzdésére (4. fejezet), és a dezinformáció elleni fellépés érdekében fontosnak tartja a tagállamok közötti együttműködés megerősítését.
5.3.2. Az EGSZB hangsúlyozza a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA, 4.2. pont) jelentőségét az online platformok felügyelete, elszámoltathatósága és átláthatósága szempontjából, és támogatja a dezinformáció megelőzését szolgáló szabályozási mechanizmus kialakítását.
5.3.3. Az EGSZB úgy véli, hogy - mivel a demokráciáról szóló oktatásnak fontos szerepe van a demokratikus élet minősége szempontjából (4.3. pont) - az EDAP-nak sokkal ambiciózusabbnak kell lennie ezen a területen, és célkitűzéseket kell meghatároznia az innovatív projektek támogatására és a civil társadalmi kezdeményezések finanszírozására ezen a téren.
5.3.4. Uniós mechanizmusokkal kell támogatni az érintett szabályozó hatóságok közötti együttműködés javítását, amelynek célja, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy a dezinformációt az Unióban regisztrált propagandacsatornákon keresztül terjesztik.
5.3.5. Az online hirdetési platformoktól meg kell követelni, hogy éves átláthatósági jelentéseket nyújtsanak be, ideális esetben egy kijelölt független ellenőrző hatóságnak. Az éves átláthatósági jelentések részletes információkat és magyarázatokat tartalmazhatnának a dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozó szabályzatokról és belső folyamatokról, az előre- és hátrasorolási kritériumokról, a tartalom kiválasztására és megjelenítésére vonatkozó mechanizmusokról, valamint a hirdetések célzását és célba juttatását szabályozó politikákról és a (pl. a Covid19-cel és a választásokkal kapcsolatos) „pontos” információk megjelenítésére vonatkozó szabályzatokról, továbbá be kell mutatniuk a jogellenesen eltávolított tartalommal kapcsolatos fellebbezési mechanizmusokat. A független ellenőrző szerv lehetne egy nemzeti szintű felügyeleti hatóságokból álló uniós szintű testület, amely új uniós szervként a közösségi média platformjait ellenőrzi.
5.3.6. Mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) lehetőséget kínál a demokráciára nagy hatást kifejtő digitális kapuőrök, például a Google és a Facebook hatalmi és információs aszimmetriájának kezelésére, az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervnek biztosítania kell a DSA jogokon alapuló megközelítését.
5.3.7. Az uniós politikai döntéshozóknak a dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozó jogszabály elfogadása során biztosítaniuk kell a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét. Különösen kockázatos, ha a büntetőjogot használják fel a nagyszabású dezinformáció elleni küzdelemre, mivel ez veszélyes teret engedhet az emberi jogokkal szembeni visz-szaéléseknek, ami államilag támogatott megfélemlítésben és a kritikus hangok elleni indokolatlan büntetőeljárásokban nyilvánulhat meg.
6. Javaslat az EDAP negyedik pillérére: „A választásokon túlmutató aktív és demokratikus részvétel előmozdítása”
6.1. Háttér
6.1.1. Az EGSZB szerint ahhoz, hogy az EDAP keretében kellő súlyt adjanak az aktív polgárságra irányuló világos stratégiának, egy külön pillért kell létrehozni a tervben. Az EGSZB ezt elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy biztosítsák a jelenlegi válságból történő zökkenőmentesebb kilábalást, és kikövezzék az utat egy fenntarthatóbb és szilárdabb európai demokrácia felé.
6.1.2. Ennek az új pillérnek ki kell térnie a szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalás és a civil párbeszéd előmozdítására.
6.1.3. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke jelentős innovációt vezetett be: a polgári részvétel fogalmát. Mindazonáltal több mint 10 évvel ennek bevezetése után a polgároknak még mindig közel sincs elegendő lehetőségük arra, hogy a választásokon túlmenően is részt vegyenek a döntéshozatalban. Ez sok esetben kettős elégedetlenséghez vezet: egyrészt magukkal a politikákkal kapcsolatosan, másrészt pedig amiatt, hogy nincs lehetőségük a döntések befolyásolására. Ezzel összefüggésben az EGSZB emlékeztet a SOC/423. jelű dokumentumban * kifejtett álláspontjára, amely szerint rendkívül fontosnak tartja konkrét fellépésre vonatkozó javaslatok kidolgozását annak érdekében, hogy a különféle európai uniós intézmények felvállalják az EUSZ 11. cikke (1) és (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározása céljából mindegyikük által teendő kezdeményezéseket.
6.1.4. Hasonlóképpen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikke is megállapítja, hogy az EU-nak feladata a szociális partnerek szerepének elismerése és előmozdítása.
6.1.5. Ebben az összefüggésben az EGSZB azt javasolja, hogy vezessenek be egy negyedik pillért az EDAP-ba: ez lenne „A választásokon túlmutató aktív és demokratikus részvétel előmozdítása”, amelyet ez a fejezet mutat be.
6.2. Az aktív részvétel kultúrájának előmozdítása
6.2.1. Nyitott és támogató környezet kialakítása az európai civil társadalom számára
- A polgári mozgástérnek a jogállamiságról szóló jelentésben külön pillért/fejezetet és nagyobb figyelmet kell szentelni, ennek keretében például alaposan kielemezve az egyes tagállamokban rendelkezésre álló polgári mozgásteret, figyelembe véve annak különböző összetevőit és azok összekapcsolódását, valamint a politikai rendszerre és a jogállamiságra gyakorolt hatásukat.
- Az Európai Bizottságnak a hatályos nemzetközi jog * és specifikusabb iránymutatások * alapján, valamint a civil társadalommal együttműködésben iránymutatásokat kell kidolgoznia a polgári mozgástérnek az Unióban és a tagállamokban megvalósuló védelme és támogatása érdekében, ideértve 1) az egyesülés szabadságát, 2) a szabad és állami beavatkozás nélküli fellépés jogát, 3) a véleménynyilvánítás szabadságát, 4) az együttműködéshez és a tájékoztatáshoz való jogot, 5) a nyilvános tájékoztatáshoz való jogot, 6) a békés célú gyülekezés szabadságát, 7) az erőforrások felkutatásához és megszerzéséhez való jogot és 8) az állam általi védelem kötelezettségét; 9) a tudományos élet szabadságát; 10) a filantropikus tevékenységeket. Fel kell mérni a hatályos és az új jogszabályok, valamint azok végrehajtásának esetleges negatív mellékhatásait (azaz a pénzmosásra és az átláthatóságra vonatkozó jogalkotási aktusoknak a kockázatokon kell alapulniuk és arányosnak kell lenniük).
- Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kellene arról, hogy legyenek olyan szervezeti egységei, amelyek a civil párbeszédért felelős kapcsolattartó pontként szolgálnak. Arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy erősítsék meg a civil párbeszéd struktúráit, és ennek érdekében az európai alapok mozgósításával támogatnia kellene azok létrehozását ott, ahol még nem léteznek.
- A „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” programot valamennyi tagállamban elérhetővé kell tenni az európai, nemzeti és helyi civil társadalmi szervezetek, köztük az EU alapvető értékeinek előmozdítását és védelmezését célul kitűző emberi jogi aktivisták számára. Az e program keretében nyújtott finanszírozásnak fedeznie kell a működési költségeket, valamint a peres eljárások, a kapacitásépítés, a felügyeleti tevékenységek és az uniós szintű együttműködés költségeit.
- Az Erasmus+ programnak lehetőséget kellene biztosítania a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek közötti eszmecserére az egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében.
6.2.2. Az EU-nak prioritásként kell kezelnie a demokratikus polgársággal és az emberi jogokkal kapcsolatos oktatást
- Az aktív polgárság és a polgári szerepvállalás fontos előfeltétele, hogy valamennyi tagállamban, minden szinten, formális és informális módon, tanórák keretében és azokon kívül is oktassák az állampolgári ismereteket (és ezen belül a médiaműveltséget). Az állampolgári ismeretek oktatása kulcsfontosságú eszköz az antidemokratikus tendenciák elleni küzdelmet, az európai értékek előmozdítását és a jelenlegi megosztottság áthidalását célzó erőfeszítésekben.
- Mivel a jelenlegi gyakorlatok Unió-szerte jelentősen eltérnek egymástól, külön minimumszabályokat vagy ajánlásokat kell meghatározni az Európa Tanács demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről szóló chartája (CM/Rec(2010) 7) alapján.
- Az aktív részvétel kultúrájának kiemelt figyelmet kell szentelni annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen, az EU-ban lakóhellyel rendelkező polgárt se rekesszenek ki, illetve e polgárok ne legyenek kitéve kirekesztés vagy megkülönböztetés veszélyének politikai vagy társadalmi-gazdasági jogaik figyelmen kívül hagyása miatt.
6.3. A polgárok és képviseleti szervezeteik tényleges bevonása az európai döntéshozatali folyamatba
6.3.1. Az EU-nak és tagállamainak támogatniuk kell a polgárok helyi szintű mozgósítását, és lehetőséget kell biztosítaniuk számukra arra, hogy sokféleségükben megnyilvánuljanak. Ennek érdekében a gyakorlatban is meg kell valósulnia az EUSZ 10. cikkében rögzített, „az Unió demokratikus életében való részvételhez való joguk[nak]”. Az EU-nak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ahhoz szükséges eszközöket, hogy „az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn” (az EUSZ 11. cikke). Az EGSZB-nek éves szinten jelentést kell kidolgoznia a témában.
6.3.2. A polgároknak és képviseleti szervezeteiknek teljes mértékben részt kell venniük az uniós szakpolitikai döntéshozatalban; biztosítani kell a különféle érdekcsoportok hozzájárulásai közötti megfelelő egyensúlyt, ehhez pedig felül kell vizsgálni a konzultációk módszertanát, hogy uniós és nemzeti szinten több civil és társadalmi szervezetet vonjanak be, illetve értékelni kell az európai polgári kezdeményezésben mint a napirend polgárok által történő meghatározásának eszközében rejlő lehetőségeket.
6.3.3. Teljes mértékben végre kell hajtani az EUSZ 11. cikkének azon rendelkezését, amely az Unió valamennyi tevékenységi köre kapcsán előírja az „érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal [történő] nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet”. Az Európai Bizottságnak intézményközi megállapodást kellene kezdeményeznie az európai civil társadalommal folytatandó civil párbeszédről.
6.3.4. Biztosítani kell a civil társadalom érdemi és inkluzív részvételét az Európa jövőjéről szóló konferencián, kapcsolódva az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervhez. Ez lehetőséget teremtene annak megvitatására, hogy miként lehetne erősíteni a demokratikus folyamatokat és az aktív polgári szerepvállalást.
6.3.5. A tagállamokat fel kell kérni arra, hogy a többéves pénzügyi keret szerinti terveik keretében irányozzanak elő megfelelő forrásokat a civil párbeszédre és a civil társadalmi szervezetek döntéshozatali folyamatban való részvételi képességének megerősítésére. Az Európai Bizottságnak az általa készített országspecifikus ajánlások horizontális prioritásai közé kellene sorolnia a polgárok részvételét/a demokráciát.
6.3.6. Éves szintű rendezvényt kellene szervezni az uniós intézmények legmagasabb szintű képviselőinek, reprezentatív civil társadalmi szervezetek/szövetségek képviselőinek, valamint az ágazati és a helyi, regionális, nemzeti és makroregionális (a szomszédságpolitika keretében transznacionális) párbeszédek szereplőinek részvételével a bevált gyakorlatok megosztása és a demokrácia, a részvétel és a civil párbeszéd megerősítésére vonatkozó éves szintű terv kidolgozása céljával. Az Európai Bizottságnak és az EGSZB-nek szervezőként kiemelt szerepet kell vállalnia ebben.
6.4. A szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalást támogató struktúrák megerősítése
6.4.1. Olyan fellépésre van szükség, amely a gazdasági és társadalmi kohézión keresztül, ezen belül a munkahelyi demokrácia támogatásával mozdítja elő a demokráciát. A demokrácia ezen a szinten is támadás alatt áll, a világjárvány pedig olyan fontos kérdéseket vetett fel, amelyeket gyorsan kezelni kell.
6.4.2. A szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás a demokratikus működés legjobb példái közé tartozik. A saját érdekeiket és értékeiket képviselő szervezetek közötti párbeszéd strukturált teret kínál a mindenki számára fontos kérdések megvitatására és tárgyalására, bár ez különböző érdekek mentén történik. A partnerek közötti kölcsönös elismerés és tisztelet, valamint a helyzetek, problémák és konfliktusok megoldásainak racionális keresése a demokratikus kultúra építőköve.
6.4.3. A pillérnek tartalmaznia kell az ezeket az elveket előmozdító intézkedéseket, például:
- az ILO-egyezmények tiszteletben tartása minden tagállam részéről, különös hangsúlyt helyezve a fő egyezményekre, amelyek a szabad szakszervezeti tevékenységet érintik;
- strukturált tájékoztatási, konzultációs és meghallgatási folyamat és e folyamatról szóló zárójelentés az összes tagállami szintű jogalkotási kezdeményezésre vonatkozóan;
- a gazdasági és szociális tanácsok megerősítésének és szükség esetén létrehozásának támogatása;
- az európai szociális partnerek általi elfogadást követően a tagállamokban és az Unióban a szociális párbeszéd előmozdításáért és nyomon követéséért felelős vezető európai tisztviselő kinevezése az Európai Bizottság szintjén, aki a civil párbeszéd támogatásának feladatát is elláthatja, amennyiben a civil társadalmi szervezetekkel történő konzultációt követően megállapodtak erről;
- félévente egy magas szintű háromoldalú szociális párbeszéd megszervezése (az európai szociális partnerek, az Európai Bizottság és a tagállam között) az európai és tagállami szintű szociális párbeszéd előmozdítása és nyomon követése érdekében;
- a közbeszerzésben és az állami forrásokhoz, ezen belül az uniós forrásokhoz való hozzáférés során a kollektív tárgyalást előmozdító intézkedés elfogadása, amely megköveteli az ajánlattevő munkáltatótól, hogy kollektív szerződést kössön, vagy, amíg ilyen szerződések nincsenek, a hatályos helyi jogszabályok, illetve a szociális partnerek és a kormányok közötti nemzeti szintű megállapodásokból eredő gyakorlat alapján biztosítson magas színvonalú munkahelyeket. Ez megelőzi a szociális dömpinget és biztosítja a tisztességes versenyt.
- képzési programok elfogadása a szociális partnerek képviselői számára a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások előmozdítása érdekében.
Kelt Brüsszelben, 2021. június 10-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENGC
