A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 341/12) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Európai rákellenes terv * 

(COM(2021) 44 final)

Előadó: Małgorzata BOGUSZ

Társelőadó: Milena ANGELOVA

Felkérés: Európai Bizottság, 2021.3.26.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének (1) bekezdése
Illetékes szekció: „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2021.5.26.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.6.9.
Plenáris ülés száma: 561.
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott) 226/3/3

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az európai rákellenes tervet (továbbiakban: a terv), amely mérföldkőnek számít a rák és annak társadalmi, pénzügyi és pszichológiai következményei ellen az uniós polgárok körében folytatott küzdelemben, és konkrét ütemtervet szorgalmaz a terv végrehajtására, amelyhez teljesítménymutatók és reális határidők társulnak.

1.2. Noha a rákmegelőzés kulcsfontosságú, az Európai Unió (EU) és a tagállamok számára egyaránt fontos biztosítani a magas színvonalú, hozzáférhető egészségügyi infrastruktúra elérhetőségét, ideértve a szűrési, diagnosztikai és kezelési lehetőségeket, a szükségleteknek megfelelő szintű egészségügyi személyzettel nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a betegek fizikai és mentális jóllétének a kezelések alatti és utáni támogatására szolgáló rendszereket.

1.3. Sürgős intézkedésként kezelni kell a Covid19-világjárvány által az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén okozott problémákat. A korlátozások és késedelmek csökkenthetik a gyógyulás esélyét, ezeket a problémákat hatékonyan kezelni kell, továbbá sürgősen foglalkozni kell az emberek félelmeivel is. A szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek nélkülözhetetlen szerepük van a bevált gyakorlatok terjesztésében, a rák kockázati tényezőiről szóló releváns információk nyújtásában és abban, hogy segítenek az embereknek a korai tünetek felismerésében, a megelőzés előmozdításában és az egészséges életmód ösztönzésében. Erőfeszítéseiket támogatni kell, többek között azáltal, hogy az ESZA+ keretében megfelelő forrásokat különítenek el a rák elleni közös fellépésekre és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztésére.

1.4. A rák korai felismerésének javítása érdekében az EGSZB támogatja a szűrési és rákmegelőzési projektek kezdeményezéseit, valamint ösztönzi az új technológiák alkalmazását és az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy felhívják a lakosság figyelmét a megelőző szűrés szükségességére. A szűrési és felvilágosító kezdeményezéseknek az összes gyakori ráktípussal foglalkozniuk kell, és a lehető legtöbb ember számára elérhetőnek kell lenniük.

1.5. A tervnek foglalkoznia kell az EU demográfiai helyzetével, és olyan feltételeket kell biztosítania, amelyek egészen az időskorig elősegítik a jó egészség megőrzését. Ezzel egyidejűleg az EGSZB kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a gyermekek rákos megbetegedései elleni küzdelemre, amely sajátos intézkedéseket igényel a felismerés, a standard és innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés, valamint a gyermekek és serdülők célzott ellátása tekintetében.

1.6. A rák elleni küzdelem terén tapasztalható nemzeti, regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a mindenki számára elérhető, magas színvonalú megoldások biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az EU valamennyi tagállamot bevonja a terv végrehajtásába, és ösztönözze a tagállamok közötti együttműködést, többek között az uniós finanszírozáson keresztül nyújtott támogatással. A terv végrehajtásának választ kell adnia a betegek és a túlélők sajátos és különleges igényeire, és alkalmazkodnia kell a különböző nemzeti körülményekhez, ideértve az emberek eltérő társadalmi-gazdasági környezetét, életkorát, nemét, fogyatékosságát stb.

1.7. Az EGSZB azt is szorgalmazza, hogy javítsák a rákbetegek lehetőségeit arra, hogy más tagállamok által nyújtott magas színvonalú kezelésben, gondozásban és szakértelemben részesüljenek, valamint kihasználhassák a jól működő egységes piac által biztosított gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéb gyógyászati termékek rendelkezésre állásának előnyeit.

1.8. Az EGSZB a rák kockázati tényezőinek jobb megértéséhez, valamint a diagnózisok, terápiák és kezelések javításához elengedhetetlennek tekinti a kutatást és az innovációt. A különböző méretű vállalkozások, kutatók, betegek, egészségügyi szakemberek és hatóságok részvételével működő innovációs ökoszisztémákat uniós és nemzeti finanszírozással - különösen a Horizont Európa keretében létrehozott partnerségek révén - ösztönözni, fejleszteni és támogatni kell.

1.9. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenni a korszerűbb megelőzési, diagnosztikai és kezelési módszerek kidolgozását elősegítő adatok előállítása, rendelkezésre állása és hozzáférhetősége tekintetében. Meg kell könnyíteni a digitális egészségügyi adatok és a biobankok genomikus adatainak összekapcsolását, hogy lehetővé váljon a személyre szabott megelőzés és ellátás. Az uniós együttműködés megerősítésén keresztül az adatelemzési módszerek - köztük a mesterséges intelligencia - fejlesztését és használatát is elő kell mozdítani.

1.10. Az EGSZB hangsúlyozza a dohányzás visszaszorításának fontosságát, és tudomásul veszi a 2014/40/EU irányelvnek a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó alkalmazásáról szóló európai bizottsági jelentést *  és annak következtetéseit, melyeknek célja, hogy csökkenjen a dohányzók veszélyes és/vagy függőséget okozó anyagoknak való kitettsége. Ezzel összefüggésben - és tudomásul véve a kibocsátásokról és a mérési módszerekről szóló európai bizottsági véleményt [a jelentés 3.1. szakaszát] - az EGSZB a füstkibocsátások tartalmára vonatkozó vizsgálati módszer további kutatását is szorgalmazza, többek között a WHO Intense-módszeren keresztül, és ösztönzi a kutatási eredményeken alapuló WHO-ajánlások végrehajtását.

1.11. A foglalkozási eredetű rák hatékony megelőzéséhez való hozzájárulás érdekében az EGSZB szorgalmazza, hogy végezzenek további kutatást a rákkeltő anyagokkal, a mutagénekkel és az endokrin károsító anyagokkal szembeni foglalkozási expozícióról, valamint a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések okairól, különösen a nők esetében. Az EGSZB tudomásul veszi a tervben szereplő, a ráknak való munkahelyi kitettség csökkentésére irányuló, onkológiai területre vonatkozó jogalkotási kezdeményezéseket, és hangsúlyozza, hogy minden lehetséges aktualizálásnak tudományos és kutatási eredményeken kell alapulnia, és azt a szociális partnerekkel folytatott konzultációkkal kell alátámasztani. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell a veszélyes anyagok és termékek helyettesítésére irányuló kutatást és fejlesztést. Az azbeszttel kapcsolatban az EGSZB korábbi véleményeire hivatkozik, köztük a megbetegedések elismerésével és az azokra nyújtott kártérítéssel kapcsolatos javaslatokra * . Kéri továbbá, hogy a munkahelyi kockázatértékelés és kockázatkezelés során vegyék figyelembe a többszörös kitettségeket, valamint a foglalkozási expozícióra vonatkozó adatokat építsék be a korai felismerési programokba.

1.12. A rák sikeres legyőzéséhez nemzetközi együttműködésre és magas színvonalú oktatásra van szükség a rákhoz kapcsolódó tudományágakban, beleértve az EU által támogatott és a szociális partnerek közös tevékenységei révén is megvalósított oktatási és készségfejlesztési programok terén folytatott tagállamok közötti együttműködést. Az együttműködés különösen fontos a kutatás és az innováció területén, valamint a tudásmegosztás elősegítése során is. Emellett nyílt és strukturált együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a rák kezelésére szolgáló gyógyszerek, berendezések és egyéb termékek rendelkezésre álljanak.

1.13. A vállalkozások központi szerepet játszanak a rákmegelőzési, szűrési, diagnosztikai és kezelési megoldások kidolgozásában. Emellett arra is törekednek, hogy a környezeti hatások csökkentésével, biztonságos termékek, illetve módosított, kevésbé ártalmas termékek fejlesztésével és előállításával, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javításával, valamint a betegeknek a munka és a rákkezelés összeegyeztetésében és a munkába való zökkenőmentes visszatérésben való támogatásán keresztül küzdjék le a rákot. Ennek ösztönzése érdekében az EU-nak kedvező feltételeket kell biztosítania az innovációhoz, a beruházásokhoz és a vállalkozások működtetéséhez.

1.14. Az EGSZB kéri, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket szorosan vonják be a terv továbbfejlesztésébe és nyomon követésébe, valamint célzottan támogassák és finanszírozzák a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek közös tevékenységeit, beleértve a különböző ágazatok széles körű képviseletét is.

1.15. Az EGSZB uniós szintű kampányokat szorgalmaz a rák megelőzésére és kezelésére irányuló munkahelyi intézkedésekkel, valamint a jó minőségű élelmiszereknek, a tiszta víznek és levegőnek, valamint az egészséges egyéni életmódnak - többek között az étrendnek, a testmozgásnak és a jobb alternatívák választásának - a rákmegelőzésben betöltött szerepével kapcsolatos tudatosság és ismeretek növelése érdekében. A kommunikáció - amelynek célja, hogy a tervet és intézkedéseit érthetővé és hitelessé tegye az európai polgárok számára - döntő szerepet játszik majd a terv sikerében és céljainak elérésében.

2. Általános megjegyzések

2.1. Az EGSZB üdvözli a tervet, amely mérföldkövet jelent az uniós polgárok körében a rák jelentette terhek egyre növekvő problémája elleni küzdelemben. Mivel az EGSZB túl általánosnak tartja a javaslatot, arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismertesse, miként kívánja átültetni a javaslatot konkrét intézkedésekbe és hatásmegelőzési intézkedésekbe, illetve miként kívánja figyelembe venni a betegek helyzetét. Az EGSZB olyan ütemterv létrehozását is kéri, amely részletezi a terv végrehajtását, és teljesítménymutatókat és reális határidőket ír elő e stratégia számára.

2.2. Az EGSZB üdvözli a rák elleni küzdelem sokoldalú és innovatív megközelítését célzó javaslatokat, amelyek a megelőzésen, a korai felismerésen, a diagnózison és a kezelésen, valamint a betegek és a túlélők életminőségének javításán alapulnak, különösen azáltal, hogy fenntartják a foglalkoztatásukat. Noha a rákmegelőzés kulcsfontosságú, az EU és a tagállamok számára egyaránt fontos biztosítani a magas színvonalú egészségügyi infrastruktúra elérhetőségét, ideértve a szűrési, diagnosztikai és kezelési lehetőségeket és egészségügyi szolgáltatásokat.

2.3. Az EGSZB megjegyzi, hogy további kiigazításokat kell végezni a terven annak érdekében, hogy az esetleges egyenlőtlenségek áthidalása céljából elősegítsék minden tagállam és azok minden régiójának egyenlő bevonását. A morbiditás és a mortalitás elég gyakran nemcsak a rák típusával, hanem az adott hellyel és a társadalmi gradiensekkel is összefügg. Ezért az ajánlásokat hozzá kell igazítani az egyes tagállamok rák elleni küzdelemben való részvételéhez, beleértve a nemzeti szűrési és oltási programok és támogatási rendszerek szervezeti fejlesztését, valamint az egészségügyben tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek kérdésének kezelését is. Támogatni kell egyúttal az egyéneket és a gondozóikat a rák következményeinek kezelésében, amelyek az autonómia és a polgárság elvesztésében jelentkeznek: hozzáférést kell biztosítani a pénzeszközökhöz, támogatást kell nyújtani a mindennapi élethez stb. Ugyanilyen figyelmet kell fordítani a rák gazdasági következményeinek leküzdésére, valamint a társadalom egyes, már most is bizonytalan helyzetben lévő rétegeit érintő következményekre.

2.4. A rákkal kapcsolatos egyenlőtlenségeket a lehető legátfogóbb módon kell nyilvántartani, azonosítva a tagállamok és a régiók közötti eltéréseket, valamint - lehetőség szerint - a társadalmi egyenlőtlenségeket, különösen a munka és a nemek tekintetében. Fontos továbbá a megfelelő infrastruktúra és a hozzáértő személyzet biztosítása a kiváló minőségű kapcsolódó adatok gyűjtéséhez az összes tagállam daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos nyilvántartásai közötti hatékony együttműködés és az országok közötti együttműködés érdekében.

2.4.1. A foglalkozási sugárterhelések, amelyeket egyéb tényezők, például az egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényezők - köztük a környezeti kitettség, az ellátáshoz való hozzáférés, az oktatási szint stb. - felerősítenek, fontos szerepet játszanak ebben a dinamikában. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell a veszélyes anyagok és termékek helyettesítésére irányuló kutatást.

2.4.2. Az EGSZB kiemeli a környezeti kitettség jelentőségét - beleértve az élelmiszerek, a víz és a levegő minőségét is -, és hangsúlyozza, hogy a megfelelő képzés, oktatás és tájékoztatás alapvető szerepet játszik abban, hogy motiválja és támogassa az embereket az egészséges életmód választásában és követésében.

2.4.3. A rák elleni küzdelem érdekében kellő figyelmet kell fordítani a folyamat minden szakaszára: a körültekintő és megalapozott megelőzésre; a korai és releváns diagnózisra, a gyors kezeléshez, valamint a minőségi és megfizethető, a szükségleteknek megfelelő szintű egészségügyi személyzettel nyújtott ellátáshoz való hozzáférésre, a társadalomba és a munkahelyre történő visszailleszkedés támogatására, illetve az utógondozásra.

2.5. Az EGSZB üdvözli, hogy 4 milliárd eurót elkülönítettek a terv finanszírozására, de kéri, hogy ezeket a forrásokat vizsgálják felül a nemzeti egészségügyi rendszerek összefüggésében, figyelembe véve az állami/magán egészségügyi finanszírozási rendszerek szervezését. Az EU nem engedheti meg magának, hogy továbbra is lassan cselekedjen a rák elleni küzdelemben, ami emberi szenvedést okozna, és rontaná az európaiak gazdasági helyzetét. Az EU-nak egy új, onkológiai Marshall-tervre van szüksége.

2.6. Az EGSZB szerint a demográfiai és gazdasági vonatkozásoknak kiemelt jelentősége van a terv szempontjából. Európa népességének elöregedése egyrészt alacsony termékenységi rátával, másrészt az emberek élettartamának növekedésével jár együtt, ami hosszú távon az egészségügyi ellátórendszereket is kihívások elé állítja az egész EU-ban. Ez összefügg azzal is, hogy az életkor előrehaladtával nő a rák kialakulásának kockázata. Határozott intézkedésekre van szükség az olyan feltételek megteremtése érdekében, amelyek egészen az időskorig támogatják az európaiak jó egészségi állapotának megőrzését. A tervben a rákmegelőzés, -kezelés és -gondozás új megközelítéseként felvázolt intézkedéseknek kell kijelölniük az utat e cél elérése felé. A tervre kétévente történő leltározási/felülvizsgálati záradékot kell alkalmazni, és annak tartalmaznia kell az összes EU-tagállamra vonatkozó közös mutatókat.

3. Magas színvonalú és egyenlő ellátás

3.1. Sürgős intézkedésként kezelni kell a világjárvány által okozott problémákat. Az EGSZB megjegyzi, hogy csak akkor lehet elkerülni számos egészségügyi szolgáltatás hozzáférhetőségének korlátozását - különösen az onkológia és a kardiológia területén -, ha a Covid okozta zavarokat hatékonyan kezelik. A diagnózis és a kezelés terén tapasztalható súlyos késedelmek csökkentik a gyógyulási esélyeket, és ezáltal növelik a halálozási arányt.

3.2. A közép- és hosszú távú igények kielégítése érdekében ugyancsak fontos megerősíteni és fejleszteni az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat. Gyakorlatokat kell kidolgozni, hogy felkészülten tudjunk reagálni az egyéb lehetséges rendkívüli helyzetekre, beleértve a telemedicina és a távgyógyászati intézkedések kifejlesztését és uniós szintű bevezetését is, amelyek minden körülmények között alkalmazhatók, és hozzájárulnak rákkal kapcsolatban a tagállamok között és a régióikon belül fennálló egyenlőtlenségek csökkentéséhez is.

3.2.1. A tagállamok közötti egyenlőtlenségek megfigyelhetők a kelet és nyugat között - a képzett munkaerő elvándorlása nyugat felé történik -, valamint a kis és nagy országok között, és nagy különbségek vannak a szűrési programok és az egészségügyi rendszerekbe történő beruházások terén. A kutatási tevékenységet végző kórházak élen járnak a rák elleni küzdelemben.

3.2.2. Szükség van a tagállamok közötti együttműködésre, amit különböző intézkedésekkel és eszközökkel lehet biztosítani, többek között a következőkkel:

- adatmegosztás és a mesterséges intelligencia használata,

- az ismeretek és a szaktudás megosztása,

- a gyógyszerhiány kezelését célzó együttműködés,

- interspecializációs képzési programok,

- európai referenciahálózatok, és

- a nemzeti komplex rákközpontok európai hálózata.

3.3. Az EGSZB üdvözli a „rákos gyermekek segítésére irányuló kezdeményezést”, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nincsenek konkrét intézkedések a helyzet kezelésére. Célzott finanszírozás mellett több egyedi, valóban gyors és konkrét intézkedést szorgalmaz annak érdekében, hogy több rákos gyermeket és serdülőt gyógyítsanak meg, nagyobb hatékonysággal. Tekintettel arra, hogy a gyermekek számára sürgősen hozzáférést kell biztosítani az innovációhoz, csökkenteni kell a kezelések terén mutatkozó egyenlőtlenségeket, és meg kell érteni a gyermekkori rákos megbetegedések eredetét - mivel a felnőttek rákos megbetegedéseivel ellentétben a gyermekkori rákot nem tudjuk megelőzni -, az EGSZB kéri, hogy a terv nyújtson lehetőséget arra, hogy véget vessünk az elfeledett gyermekek méltánytalan helyzetének, és végre megadjuk nekik azt a figyelmet, amelyet megérdemelnek, hiszen ők jelentik Európa jövőjét.

3.4. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az együttműködési modellek és az információáramlás jelentős regionális különbségei miatt, beleértve a digitális szakadékot is, amely kedvezőtlenül érinti az időseket, a nagyvárosokon kívül élőket, a fogyatékossággal élő személyeket és a pénzügyileg hátrányos helyzetű csoportokat. Ezért az ütemtervnek biztosítania kell a szabványosítást ezen a területen.

3.5. Az EGSZB emellett egy inkább alulról szerveződő terv kidolgozását szorgalmazza, amely elég rugalmas ahhoz, hogy reagálni tudjon a sajátos igényekre, és alkalmazkodjon a különböző körülményekhez és a rákos betegek és a túlélők helyzetéhez.

3.6. Az EGSZB üdvözli azt a célt, hogy a lakossági védőoltások bevezetésével meg kívánják előzni a vírusfertőzések által okozott rákos megbetegedéseket, de megjegyzi, hogy az átoltottsági ráta és a védőoltási programok előrehaladása régiónként eltérő. Minden régiónak le kell másolnia a bevált gyakorlatokat annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár hozzáférjen az ilyen típusú vakcinákhoz.

3.7. Az EGSZB támogatja azokat a terveket, amelyek célja a rák korai felismerésének javítása szűrési projektek és oktatási tevékenységek révén, beleértve az új technológiákat hasznosító projekteket is, amelyek célja a betegek figyelmének felhívása a megelőző szűrés szükségességére, valamint a foglalkozási expozícióra vonatkozó adatok beépítése a korai felismerési programokba. A célzottabb szűrések érdekében arra is szükség van, hogy jobb ismeretekkel rendelkezzünk az örökletes rákos betegségekről.

3.8. A megelőzés hatékonyabb, ha az nem csak egyszerű egyéni magatartáson alapul, és ha csökkenti vagy kiküszöböli az ártalmat és a rák kialakulásához hozzájáruló kollektív tényezőket. A terv 3. fejezete alábecsüli a társadalmi meghatározó tényezőket.

3.9. Az EGSZB megjegyzi, hogy a korai diagnózisra vonatkozó kezdeményezéseknek minden ráktípusra, így a vérrákra is ki kell terjedniük, és a szűrővizsgálatoknak elérhetőnek kell lenniük a népesség lehető legszélesebb köre számára.

3.10. Az EGSZB szorgalmazza, hogy javítsák a rákbetegek lehetőségeit arra, hogy más tagállamok által nyújtott magas színvonalú kezelésben, gondozásban és szakértelemben részesüljenek Az EGSZB kéri, hogy javítsák a rákbetegek lehetőségeit a más tagállamok által biztosított magas színvonalú kezelés, ellátás és szakértelem, valamint a jól működő egységes piac által biztosított gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéb gyógyászati termékek rendelkezésre bocsátása révén.

3.11. Az EGSZB hangsúlyozza a betegek fizikai és mentális jóllétének a kezelés alatti és utáni támogatására szolgáló rendszerek fontosságát is, ideértve a szükséges tájékoztatást és az ismeretek átadását. Ugyanezek a megfontolások a munkavállalók, a munkáltatók és a vállalkozók számára is fontosak. Az EGSZB emellett hangsúlyozza a rákbetegek gondozóinak jólétét is. A gondozóként folytatott informális karrierjük komolyan befolyásolhatja a munka és a magánélet egyensúlyát, és kihathat a fizikai jóllétükre. Az EGSZB ezért az Európai Bizottsággal egyetértésben sürgeti a tagállamokat, hogy a szülők és gondozók tekintetében teljeskörűen ültessék át a nemzeti jogba a munka és magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet, és támogassák a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, elfogadásra váró stratégiát.

3.12. Az EGSZB felhívja a figyelmet a kulturális sokszínűségre és az uniós polgárok alapvető jogainak eltérő mértékű tiszteletben tartására, többek között a foglalkoztatás, a szociális védelem vagy a pénzügyi szolgáltatásokhoz, például a hitelhez való hozzáférés terén tapasztalható megkülönböztetésmentesség tekintetében. Ezért meg kell szüntetni a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, és tiszteletben kell tartani a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot az egyének rákbetegséggel kapcsolatos kórtörténete, valamint a betegek gondozóinak képviselői tekintetében.

4. Új megoldásokra van szükség a rák elleni küzdelemben

4.1. A technológia és a tudomány - ezen belül is az orvostudomány - terén tapasztalt hatalmas előrelépések fényében az EGSZB üdvözli annak a korszerű megközelítésnek az ígéretét, hogy új technológiákkal, kutatással és termékinnovációval fognak küzdeni a rák ellen. Üdvözlendő az is, hogy az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezéseiben és intézkedéseiben előtérbe helyezi a társbetegségek, a társadalomtudományok és a viselkedéstudományok terén elért eredményeket.

4.2. A terv helyesen hangsúlyozza azt, hogy a kutatásnak és innovációnak alapvető szerepe van a rák kockázati tényezőinek jobb megértésében, valamint a diagnózisok, a terápiák, a kezelések és a megelőzési politikák javításában. A nemzetközi és uniós szintű együttműködéshez elengedhetetlen a bevált gyakorlatok megosztása, egyebek mellett a szabályozási megközelítésekről is, a lehető legproduktívabb módon összekapcsolva ezáltal a szakemberek szakmai ismereteit, az adatokat és a technológiát, valamint a pénzügyi erőforrásokat.

4.3. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni az adatok előállítása, rendelkezésre állása és hozzáférhetősége érdekében, hogy fejlettebb genomikai nyomonkövetési, megelőzési, diagnosztikai és kezelési módszereket fejlesszünk ki, ideértve az európai egészségügyi adattér kialakítását is. A teljes gondozási folyamat során elengedhetetlen az egészségügyi adatok digitalizálása és biztonságos és titkosított megosztása, hogy a betegek megfelelő ellátásban és kezelésben részesülhessenek, beleértve a határokon átnyúló egészségügyi ellátást is. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi ellátásban csökkenteni kell a bürokráciát, és a lehető leghatékonyabbá kell tenni az egészségügyi nyilvántartási gyakorlatokat. Szintén meg kell könnyíteni a digitális egészségügyi adatok és a biobankok genomikus adatainak összekapcsolását a rákos megbetegedések megelőzésének, diagnosztizálásának és betegközpontú ellátásának fejlesztésében. Az uniós együttműködés megerősítésén keresztül az adatelemzési módszerek - köztük a mesterséges intelligencia - fejlesztését és használatát is elő kell mozdítani.

4.4. A többszörös kitettségek kérdése az egyik legfontosabb kihívás mind a környezeti, mind a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések megelőzésének kidolgozásában. Az EU-nak meg kell erősítenie az e területen folyó kutatások támogatását. Ugyanilyen fontos releváns információkkal rendelkezni arról, hogy mi okozhat rákot, segíteni az embereket a korai tünetek felismerésében, kezelni a rákkal összefüggő stresszt, elősegíteni a megelőzést és ösztönözni az egészséges életmódot. A szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek nélkülözhetetlen szerepük van, erőfeszítéseiket pedig támogatni kell, többek között azáltal, hogy az ESZA+ keretében megfelelő forrásokat különítenek el a rák elleni közös fellépésekre és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztésére.

4.5. Európai szinten össze kell hangolni a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni foglalkozási expozícióra vonatkozó adatok módszeres gyűjtését, és össze kell kapcsolni a rákos megbetegedések nyilvántartásából származó adatokat a rákbetegek foglalkozására vonatkozó adatokkal. Ezek az adatok lehetővé tennék a célzottabb megelőző intézkedéseket, és ösztönöznék a rákos megbetegedések korai felismerését a kitett személyek körében. Az új és innovatív európai kutatási projekteket ki kell terjeszteni valamennyi tagállamra.

4.6. Számos hormonfüggő rákbetegséget az endokrin károsító anyagoknak való expozícióval hoznak összefüggésbe. Az ezen anyagokra irányuló alapkutatásból kiindulva javítani kell az e területre vonatkozó európai politikákat és a megelőzést.

4.7. A rák sikeres legyőzéséhez magas színvonalú oktatásra is szükség van a rákhoz kapcsolódó tudományágakban, beleértve a tagállamok és a szociális partnerek által az olyan uniós támogatású oktatási és készségfejlesztési programok keretében folytatott szilárd együttműködést, mint a rákkal kapcsolatos interspecializációs képzési programok és az Európai Bizottság készségfejlesztési paktuma. A tervnek arra is ki kell térnie, hogy az egészségügyi dolgozók körében folyamatos szakmai fejlődésre, tájékoztatásra és tudatosításra van szükség, többek között a veszélyes gyógyszerek kezelése és beadása tekintetében. Ezenkívül a különböző szolgáltatások nyújtásához magas végzettségű és jól képzett szakemberekre van szükség, legyen szó akár a kezdeti diagnózis és a kezelési terv felállításáról, akár a gyógyszerek beadásáról, a műtétekről és a radiológiai kezelésről, miközben a sikeres ellátás másik pillérét a rákkutatók, az egészségügyi szakemberek és a betegek közötti szoros együttműködés képezi. Emellett az EU-n kívüli partnerekkel folytatott intenzív együttműködésnek is kulcsszerepe van a tudásmegosztás előmozdításában.

4.8. A vállalkozások központi szerepet játszanak a rákmegelőzési, szűrési, diagnosztikai és kezelési megoldások kidolgozásában. Az innovációs ökoszisztémák fejlesztése és előmozdítása rendkívül fontos az EU sikere szempontjából. Az ökoszisztémáknak be kell vonniuk a különböző méretű vállalkozásokat (a nagy nemzetközi vállalatoktól kezdve az induló innovatív vállalkozásokig), valamint a kutatókat, a betegeket, az egészségügyi szakembereket és a hatóságokat. Ezt a munkát uniós és nemzeti finanszírozással, különösen a Horizont Európa keretében létrehozott partnerségek révén kell támogatni. Azt is alapvetően fontos meghatározni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség milyen szerepet tölt be az innovatív, biztonságos és hatékony rákterápiák tagállami bevezetésének ösztönzésében és támogatásában.

4.9. Az EMA fontos szerepet játszik a rák megelőzését és hatékony gyógyítását célzó fejlett készítmények és kapcsolódó felszerelések forgalomba hozatalában és biztonságos módon történő hozzáférhetővé tételében. Emellett javíthatja a tagállamok hozzáférését az ilyen készítményekhez, és koordinálhatja azok hatékony bevezetését az EU-ban. Ez minden beteg számára gyorsabb hozzáférést biztosít majd a magas színvonalú, korszerű kezelésekhez.

4.10. A gyógyszerek, vakcinák, technológiák és gondozási szolgáltatások fejlesztése és biztosítása mellett a vállalkozások a környezeti hatások csökkentésén, biztonságos termékek, illetve módosított, kevésbé ártalmas termékek kifejlesztésén és előállításán, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javításán keresztül igyekeznek felvenni a küzdelmet a rákkal szemben. Egyebek mellett a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a szabadtéri tevékenységek során az UV-sugárzásnak való kitettséget, különösen az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az építőipar. A szociális partnerek számára az egészségvédelem éppúgy fontos, mint a biztonság, ezért ágazati megelőzési politikákat dolgoznak ki, amelyeket társadalombiztosítási járulékokból finanszíroznak. Az ebben rejlő lehetőségek kibontakoztatásához kulcsfontosságú a zavartalanul működő összehangolt megközelítés, amely lehetővé teszi a magas színvonalú megoldások kidolgozását és rendelkezésre bocsátását. Ezenkívül a munkáltatók - ahogy a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek is - támogatják a betegeket a munka és a rákkezelések összeegyeztetésében és a munkába való zökkenőmentes visszatérésben.

4.11. A rák elleni küzdelmet szolgáló megoldások kifejlesztésére szakosodott vállalkozások munkájának ösztönzése érdekében az EU-nak kedvező feltételeket kell biztosítania az innovációhoz, a beruházásokhoz és a vállalkozások működtetéséhez. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a rákkal kapcsolatos egészségügyi technológiák, szolgáltatások és megoldások terén megerősítsük az EU általános globális pozícióját.

4.12. Az is fontos, hogy felgyorsítsuk az új rákdiagnosztikai módszerek és kezelések bevezetését és az azokhoz való hozzáférést, anélkül hogy veszélyeztetnénk a betegek és az egészségügyi szakemberek biztonságát. E tekintetben a kedvező üzleti környezet egyik elengedhetetlen eleme az ösztönző és támogató szabályozási keret. Az uniós szabályozásnak a tudományos eredményeken kell alapulnia, és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a vállalatok számára az EU-n belül és globális versenytársaikkal szemben.

4.13. A vállalkozások és a munkaadók által a rák elleni küzdelem terén végzett gyakorlati munkában betöltött központi és sokoldalú szerep fényében fontos, hogy a vállalkozások és a munkaadók képviselőit - az egészségügyi ágazattól az építőiparig és a fogyasztási cikkekig, a mezőgazdaságtól a feldolgozóiparig -, valamint a betegek és a gondozók képviselőit széles körben és mindenkire kiterjedően bevonják az intézkedések továbbfejlesztésébe és végrehajtásába. Ugyanilyen fontos a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepe a bevált gyakorlatok és a tájékoztatás biztosításában, valamint a figyelemfelkeltő kampányok szervezésében.

5. A különleges figyelmet igénylő rákos megbetegedések

5.1. Az EGSZB üdvözli a terv gyermekkori rákos megbetegedésekkel kapcsolatos kezdeményezését, de rámutat arra, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tenni a gyermekek és serdülők életének befolyásolására és a meglévő egyenlőtlenségek csökkentésére. Ehhez be kell fektetni az innovációba, valamint világos és sürgős célzott intézkedéseket és finanszírozást kell biztosítani, amelyek célja a megfelelő felismerési módszerek, gyógyszerek, kezelések és gondozási szolgáltatások kifejlesztése és bevezetése. Itt a lehetőség, hogy véget vessünk az elfelejtett gyermekek méltánytalan helyzetének, és végre megadjuk nekik azt a figyelmet, amelyet megérdemelnek, hiszen ők jelentik Európa jövőjét.

5.2. Az EGSZB megjegyzi, hogy a hematológiai rákbetegedések jelentős egészségügyi és gazdasági terhet rónak az európai polgárokra. A terv a vérképzőszervi daganat kezelésével kapcsolatos megfontolások és innovatív megközelítések révén enyhítheti a betegekre, a családjaikra és a társadalomra rótt ilyen terheket. A magas színvonalú rákfelügyelettel, az egészségügyi rendszer reformjával és az innovatív ellátási megközelítésekkel kapcsolatos megfelelő elkötelezettség és beruházások biztosíthatják, hogy a vérrák kezelése terén elért érdemi eredmények fenntartható módon mindenki számára elérhetővé váljanak.

5.3. Az EGSZB szerint a terv hangsúlyozhatná, hogy kifejezetten a rosszindulatú hematológiai betegségekre kell összpontosítani, és lehetővé kell tenni az olyan célzott kezdeményezések megvalósítását, amelyek e legsérülékenyebb betegcsoport ellátási helyzetének javítására törekednek:

- 2016-ban az EU-ban, Norvégiában, Svájcban és Izlandon a rosszindulatú vérrák felelt az összes rákos haláleset 9%-áért (124 000) és az EU összes egészségügyi kiadásának 12%-áért * ,

- a hematológiai rákbetegségek jellemzően a nagyon fiatalokat (a gyermekkori rákos megbetegedések 30%-a) és a társadalom nagyon idős tagjait, azaz a leggyengébbeket érintik, és igazságtalan, ha nem vesszük őket figyelembe azért, mert nem ők alkotják a gazdaságilag aktív/dolgozó népességet.

6. Nemzetközi együttműködés a rák elleni küzdelemben

6.1. Az EGSZB egyetért azzal, hogy nemzetközi együttműködésre és koordinációra van szükség az orvostudomány fejlődésének és több millió európai hosszú távú egészségügyi kilátásainak fellendítése érdekében, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a terv túlságosan általános megközelítést alkalmaz a végrehajtása során folytatott nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban. A nemzetközi együttműködés fontosságát a legjobban az a szomorú tény szemlélteti, hogy az ötéves túlélési arány az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a legmagasabb, majd a legjobb uniós országok következnek.

6.2. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tudományon alapuló és a kockázatokkal arányos szabályozási normák meghatározása érdekében az együttműködés különösen fontos a kutatás és az innováció, valamint a tudásmegosztás előmozdítása terén, hogy a legfejlettebb tudás álljon az európaiak szolgálatában.

6.3. Az EGSZB hangsúlyozza a dohányzás visszaszorításának fontosságát, és tudomásul veszi a 2014/40/EU irányelvnek a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó alkalmazásáról szóló európai bizottsági jelentést *  és annak következtetéseit, melyeknek célja, hogy csökkenjen a dohányzók veszélyes és/vagy függőséget okozó anyagoknak való kitettsége. Ezzel összefüggésben - és tudomásul véve a kibocsátásokról és a mérési módszerekről szóló európai bizottsági véleményt [a jelentés 3.1. szakaszát] - az EGSZB a füstkibocsátások tartalmára vonatkozó vizsgálati módszer további kutatását is szorgalmazza, többek között a WHO Intense-módszeren keresztül, és ösztönzi a kutatási eredményeken alapuló WHO-ajánlások végrehajtását.

6.4. Az EU-nak el kell kerülnie a külföldi országoktól való túlzott függőséget az olyan stratégiai területeken, mint az egészségügy, ugyanakkor nemzetközi gazdasági együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy elérhetőek legyenek a biztonságos gyógyszerek, berendezések és a rákkezeléshez szükséges egyéb áruk. Nyitott kereskedelmet kell biztosítani az egészségügyi szektor nemzetközi ellátási láncaiban, az EU-nak pedig fel kell lépnie a protekcionizmus minden formája ellen a tagállamok között, illetve globálisan is. A rák elleni megoldások ráadásul jelentős exportlehetőségeket kínálnak az európai vállalatoknak, amelyeket támogatni kell, hogy reagálni tudjanak az egészséggel kapcsolatos megoldások iránti globális keresletre.

7. Egészségfejlesztési tevékenységek és kommunikáció

7.1. Az EGSZB világosan látja a környezet minősége, valamint az egészséges életmód és étrend mint a rák előfordulását csökkentő tényezők közötti szoros kapcsolatot. A tagállamoknak a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel együtt el kell magyarázniuk és fel kell hívniuk a figyelmet a kiváló minőségű élelmiszerek, a tiszta víz és a levegő szerepére a rák és más betegségek megelőzésében. Össze kell fogniuk annak érdekében is, hogy az embereket az egészséges életmód követésére és a veszélyes dolgok kerülésére ösztönözzék, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy a gyermekek elkerülhessék a rákkeltő anyagoknak való kitettséget. Ezen túlmenően az iskolákban, valamint a hagyományos és a közösségi médiában folytatott kampányok révén több ismeretet kell nyújtani a rákkal kapcsolatos kérdésekről.

7.2. Fel kell hívni a közvélemény figyelmét az egészséges életmódra, valamint a megelőzésre és a rákbetegek, a túlélők és a rák kockázatának kitett személyek kezelésére és gondozására, és pontosan tájékoztatni kell a fogyasztókat a jobb alternatívákról.

7.3. Az EGSZB azonban rámutat arra, hogy az egészségtudatosság szintje régiónként eltérő, és az e területen végrehajtott változtatásoknak figyelembe kell venniük a helyi szokásokat.

7.4. Mivel a szociális partnerek közötti együttműködés kulcsfontosságú szerepet játszik a munkahelyeken, az EGSZB olyan uniós szintű kampányokat szorgalmaz, amelyek tájékoztatják a munkavállalókat és a munkaadókat, és bővítik ismereteiket a munkahelyi rákmegelőzési és rákkezelési intézkedésekkel kapcsolatban, többek között a bevált gyakorlatok megosztása, valamint eszköztárak és képzések biztosítása révén.

7.5. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a tervben nagy lehetőségek rejlenek az európaiak egészségügyi szükségleteinek biztosítása szempontjából. Ezért a kommunikáció - amelynek célja, hogy a tervet és intézkedéseit érthetővé és hitelessé tegye az európai polgárok számára - döntő szerepet játszik majd a terv sikerében és céljainak elérésében.

8. A stratégia nyomon követése

8.1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy számos tényező együttállására van szükség ahhoz, hogy eloszlassuk a terv hatékony végrehajtásával kapcsolatos kétségeket. A terv általános és nem kötelező jellege nem garantálja annak hatékony végrehajtását és az egyre nagyobb terhet jelentő rákos megbetegedésekre adott hatékonyabb és regionális szintű válaszadást. Ennek megfelelően az EGSZB különböző eszközök kidolgozását szorgalmazza, amelyek a nemzeti sajátosságoknak és gyakorlatoknak megfelelően előkészítik a terv hatékony végrehajtását.

8.2. Az EGSZB kéri továbbá, hogy a terv továbbfejlesztésébe és nyomon követésébe szorosan vonják be az egészségügyi technológiák és megoldások szolgáltatóit, a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket, biztosítva a különböző ágazatok széles körű és mindenkire kiterjedő képviseletét. Ez a megfelelő nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában is döntő szerepet játszik.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 9-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG