A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS (2021/C 221/02) KÖVETKEZTETÉSE

az oktatás és képzés területén a mindenki számára elérhető oktatási siker előmozdítását célzó méltányosságról és befogadásról * 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

ÖSSZEFÜGGÉSBEN

1. A szociális jogok európai pillérével, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2017. évi göteborgi szociális csúcstalálkozón közösen hirdetett ki, és különösen a pillér első, harmadik és tizenegyedik alapelvével.

2. Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021-2030) szóló tanácsi állásfoglalással, amely 1. stratégiai prioritásaként a minőségnek, a méltányosságnak, a befogadásnak és a mindenki számára elérhető sikernek az oktatásban és a képzésben való előmozdítását határozza meg.

EMLÉKEZTETVE a mellékletben felsorolt szakpolitikai háttérdokumentumokra.

FIGYELEMMEL

3. A 2020. évi Oktatási és Képzési Figyelő megállapításaira, amelyekből többek között az alábbiak derülnek ki:

a) a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban 4 éves kortól való részvétel aránya a tagállamok kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően magas, éppen csak elmarad az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott célértéktől, az egyenlőtlen hozzáférés és minőség azonban továbbra is kihívást jelent;

b) a korai iskolaelhagyók aránya 2019-ben 10,2% volt, amivel majdnem teljesült az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott célérték. A fogyatékossággal élők esetében azonban ez az arány 20,3%-ra nő, a külföldön született tanulók pedig nagyobb valószínűséggel hagyják el idő előtt az oktatást, mint helyben született társaik (22,2%, illetve 8,9%). A fiúk körében magasabb a korai iskolaelhagyók aránya, mint a lányokéban (11,9%, illetve 8,4%), és ez a különbség az elmúlt évtized során nagyjából változatlan maradt;

c) a 2018. évi PISA-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az EU nem teljesítette az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben foglalt azon célkitűzését, hogy az alapkészségek terén megfigyelhető alulteljesítés arányát 15% alá csökkentse. Az alulteljesítés aránya összességében az EU-ban az elmúlt évtizedben a természettudományok és az olvasás terén nőtt, a matematika terén pedig változatlan maradt (az EU-27-re vonatkoztatva olvasás: 22,5%, matematika: 22,9%, természettudományok: 22,3%). Az alulteljesítés szintjében kizárólag az olvasás terén figyelhető meg tartósan jelentős különbség a nemek között - a fiúk körében magasabb az alulteljesítők aránya. Az eredmények ezenkívül rávilágítanak arra, hogy az iskolai légkör nagy jelentőséggel bír a tanulók jólléte és teljesítménye szempontjából;

d) az EU-ban és a tagállamok többségében sikerült elérni az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott azon célkitűzést, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elérje a 40%-ot. Mindazonáltal az EU egészében megmaradtak a nemek közötti különbségek, továbbá a kevesebb lehetőséggel rendelkező diákoknak rosszabbak a kilátásaik a felsőoktatási tanulmányok befejezésére (43,4%), mint társaiknak (82,3%);

e) a felnőttek tanulásban való részvétele az elmúlt évtizedben lassú növekedést mutatott, és továbbra is rendkívül nagy az egyes tagállamok közötti különbség a résztvevők arányát tekintve. 2019-ben a felnőttek tanulásban való részvételének aránya az EU-27-ben 10,8% volt, amely a 2010. évi 7,8%-hoz képest csekély növekedést jelent, és még mindig messze elmarad a 15%-os célkitűzéstől;

f) az EU-ban az oktatási eredmények legfontosabb meghatározó tényezője még mindig a társadalmi-gazdasági háttér, amely a fiatalok jelentős részét meggátolja a megfelelő szintű alapkészségek megszerzésében, továbbá megakadályozza a felfelé irányuló társadalmi mobilitást.

4. A háztartások és az egyének IKT-használatáról készített közösségi felmérésre (Community survey on ICT [Information and Communication Technologies] usage in households and by individuals), amelynek eredményei szerint 2019-ben a (16 és 24 év közötti) fiatalok ötöde még mindig nem rendelkezett az alapvető digitális készségekkel.

5. Az Eurydice 2020. évi, „Equity in school education in Europe: Structures, policies and student performance” („Méltányosság az európai iskolai oktatásban: struktúrák, szakpolitikák és tanulói teljesítmény”) című jelentésére, amely feltárja, hogy mely szakpolitikák és struktúrák eredményeznek magasabb szintű méltányosságot a tanulói teljesítmény szempontjából, és rámutat arra, hogy az iskolai méltányosság terén mind a befogadás, mind az igazságosság tekintetében jelentős eltérések állnak fenn Európában.

6. A Covid19-világjárványra, amely a digitális oktatásra és tanulásra való széles körű átállással Unió-szerte jelentős terhet rótt az oktatási és képzési rendszerekre, és valószínűsíthetően több uniós szintű oktatási és képzési célkitűzés és mutató elérésére hatást gyakorol majd.

ÚGY ÍTÉLI MEG, HOGY

7. Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködésre vonatkozó új stratégiai keretrendszer (2021-2030) összefüggésében - tekintettel annak az európai oktatási térség kialakítására vonatkozó átfogó szakpolitikai célkitűzésére - elérkezett az idő annak számbavételére, hogy milyen előrehaladást sikerült elérni eddig az oktatás és képzés területén a méltányosság és befogadás előmozdítása tekintetében a mindenki számára elérhető oktatási siker érdekében, és hogy az e téren folytatott uniós szintű együttműködés és nemzeti munka új lendülettel folytatódjon.

8. Bár a Tanács már foglalkozott a méltányosság, az inkluzív oktatás, valamint az oktatási és képzési siker kérdéseivel, ezeket eddig még nem vizsgálták együttesen, olyan egymást átfedő és egymással kölcsönösen összefüggő elemekként, amelyek segítségével megállapítható, hogy az oktatási és képzési rendszerek mennyiben képesek mindenki számára valóban társadalmilag befogadó és az összetartást elősegítő, méltányos és sikereket nyújtó magas színvonalú oktatást és képzést biztosítani, beleértve az egész életen át tartó tanulást is.

9. Az uniós oktatási miniszterek - különösen a Covid19-világjárvány nyomán, amely az összes oktatási és képzési rendszert, köztük a kisgyermekkori nevelést és gondozást is érintette - 2020 óta több megbeszélés során hangsúlyozták, hogy annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le, fontos a méltányosság és a befogadás előmozdítása az oktatásban és a képzésben.

10. Az európai oktatási és képzési rendszerek területén ki kell használni azt, hogy a befogadás kiemelt prioritás az uniós szakpolitikákban, finanszírozási programokban és eszközökben, például a következőkben: az Erasmus+ program, amely célzott befogadási intézkedéseket irányoz elő; az Európai Szociális Alap Plusz, amely támogatja a magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés előmozdítását minden szinten, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű csoportokra; valamint az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amelyet az oktatásban tapasztalható, a jelenlegi válság által súlyosbított egyenlőtlenségek kezelése érdekében teljeskörűen mozgósítani kell.

11. Az oktatásban és képzésben a befogadás elősegítése szempontjából rejlő lehetőségeket határozottan elismeri a szociális jogok európai pillére, amelyet az intézmények együtt hirdettek ki, valamint a pillér megvalósítását szolgáló, a Bizottság által nemrégiben elfogadott cselekvési terv * , amely kiemeli, hogy az oktatás és a képzés elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki számára új lehetőségek nyíljanak meg.

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

12. Az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a mindenki számára elérhető oktatási és képzési siker az oktatás és képzés alapelvei közé tartozik, megvalósításuk azonban az uniós oktatási és képzési rendszereken belül még mindig kihívást jelent, és a tagállamok között, valamint a tagállamokon belül jelentősek a különbségek.

13. Az oktatás és a képzés fontos szerepet játszik az egyenlőtlenségek csökkentésében, nevezetesen ami a társadalmigazdasági helyzettel, a migráns háttérrel, a faji vagy etnikai származással * , a nemmel, a szexuális irányultsággal, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos egyenlőtlenségeket illeti, és bizonyított, hogy a legjobban teljesítő oktatási és képzési rendszerek azok, amelyek hangsúlyt helyeznek a méltányosságra és a befogadásra.

14. Amint az a Covid19-világjárvány során nyilvánvalóvá vált, a formális és a nem formális oktatással és képzéssel foglalkozó intézmények közötti együttműködés különösen kedvező hatást gyakorol a társadalmi befogadásra.

15. Tekintettel arra, hogy napjaink társadalmát egyre növekvő sokszínűség és különbségek jellemzik, az oktatás- és képzéspolitika elsődleges szerepet játszik a megkülönböztetés megelőzésében, valamint a befogadásnak, az integrációnak és a sokféleség tiszteletének az Európai Unióban való előmozdításában. Az oktatási és képzési rendszereket ezért úgy kell kialakítani, hogy azok minden csoport és egyén számára biztosítsák a ténylegesen egyenlő hozzáférést a színvonalas tanulási lehetőségekhez, valamint a lehetőséget, hogy oktatási vagy képzési pályájukat sikerrel zárják.

16. További erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy több tanuló fejezhesse be sikeresen a felső középfokú (vagy azzal egyenértékű) oktatást és képzést és léphessen be a továbbképzésbe vagy a felsőoktatásba, lehetővé téve számukra, hogy egész életre szóló értékes tudást, készségeket és kompetenciákat szerezzenek és teljes mértékben ki tudják bontakoztatni képességeiket.

17. Az elmúlt években a nemzeti és regionális oktatási és képzési rendszerek jobban szerepeltek a hozzáféréssel és a befogadással kapcsolatos méltányosság javítása terén, ami elősegítheti az oktatás sikerét, azonban a méltányosság, a befogadás és az oktatási sikerek egyidejű javításához további erőfeszítésekre, fellépésekre és intézkedésekre van szükség. Ennek keretében többek között könnyebben elérhető, színvonalas egész életen át tartó pályaorientációt kell biztosítani az oktatás és képzés valamennyi szintjén és típusában * .

18. Az új Erasmus+ program megerősített eszközöket tartalmaz a társadalmi befogadás és a méltányosság hatékonyabb elősegítésére, valamint a sajátos igényű és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek elérésének javítására, többek között azáltal, hogy a mobilitási tevékenységeket a tanulók, tanárok, oktatók, tanárképző oktatók és egyéb munkatársak szélesebb köre számára könnyebben elérhetővé teszi.

HANGSÚLYOZZA, HOGY

19. Minden ember számára élete minden szakaszában lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szélesítse kulcskompetenciáinak köré * ) annak érdekében, hogy szakmai és személyes téren egyaránt boldogulni tudjon a világban, és alkalmazkodni tudjon a társadalomban és a gazdaságban jelenleg és a jövőben végbemenő, többek között a zöld és digitális átállással járó átalakuláshoz. Ez a társadalmi méltányosság szempontjából éppen akkora jelentőséggel bír, mint az EU versenyképessége szempontjából.

20. Az oktatás és a képzés kulcsszerepet játszik egyrészt Európa jövőjének alakításában, másrészt a polgárok személyes kiteljesedésében és jóllétében, továbbá abban, hogy felkészültek legyenek a munkaerőpiac változásaihoz való alkalmazkodásra és a munkaerőpiaci teljesítésre, valamint az aktív és felelősségteljes polgári szerepvállalásra.

21. A Covid19-világjárvány még határozottabban rávilágított arra, hogy a világjárvány közvetlen hatásain túl a régóta fennálló strukturális kihívásokkal is foglalkozni kell, többek között a gyermekek mint tanulók, illetve oktatóik jóllétére és mentális egészségére tekintettel. Ebben a helyzetben még szükségesebbé vált a magas színvonalú, inkluzív oktatás és képzés biztosítása, ideértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást is, amelyeket valamennyi tanuló számára elérhetővé és hozzáférhetővé kell tenni, nemüktől, egyedi társadalmi-gazdasági, etnikai, vallási vagy kulturális hátterüktől, sajátos oktatási igényeiktől, valamint egyéb személyes körülményeiktől függetlenül.

22. Az, hogy mindenki számára biztosított legyen az esélyegyenlőség az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén, alapvető fontosságú, önmagában azonban nem elegendő: kiemelt figyelmet kell fordítani a problémák interszek-cionális jellegére, vagyis az olyan tanulókra, akik halmozódó vagy egymással összefonódó kihívásokkal szembesülnek, például a sajátos nevelési igényű, a fogyatékossággal élő, a nehéz személyes élethelyzetben lévő, a hátrányos társadalmigazdasági hátterű, a migráns hátterű, a kisebbségekhez tartozó, valamint a gazdaságilag depresszív, elszigetelt, szigeti vagy távoli térségekből, például az EU legkülső régióiból származó tanulókra. Ugyanezen logika mentén a különösen tehetséges tanulók igényeit is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy támogatást és segítséget kapjanak tehetségük teljes körű kibontakoztatásához.

23. Ahhoz, hogy az oktatásban és a képzésben elő lehessen mozdítani a méltányosságot és a befogadást, a tanítási és tanulási folyamatokban, valamint az oktatási és képzési intézményekben fejleszteni kell a nemek iránti érzékenységet is, mindemellett pedig meg kell kérdőjelezni és fel kell számolni a nemi sztereotípiákat és a nemi elfogultságot, valamint meg kell előzni a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést.

24. Az oktatási és képzési rendszereknek igazodniuk kell a tanulók eltérő egyedi szükségleteihez, képességeihez és kapacitásához, és tanulási lehetőségeket kell kínálniuk mindenki számára, többek között a nem formális és az informális környezetekkel való összeköttetés, így például a felnőttoktatási központokkal, ifjúsági munkaügyi intézményekkel vagy központokkal és kulturális intézményekkel való együttműködés keretében.

25. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy minden tanuló fel legyen vértezve az EU demokratikus értékeinek, az alapvető jogoknak, az esélyegyenlőségnek, a társadalmi befogadásnak és a megkülönböztetésmentességnek a képviseletéhez, megerősítéséhez és előmozdításához szükséges társadalmi, érzelmi, polgári és interkulturális kompetenciákkal, valamint ösztönözni kell a tudatos és aktív polgári szerepvállalást. E tekintetben meghatározó szerepet játszhat az állampolgári ismeretek oktatása, amely biztosítja, hogy valamennyi tanuló megértse és tiszteletben tartsa a sokszínűség összes formáját, így hozzájárul a toleranciának, a demokratikus viselkedésnek és a kritikai gondolkodásnak a fejlesztéséhez, valamint az interkulturális és az aktív polgári szerepvállaláshoz szükséges kompetenciáknak az elsajátításához.

26. A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel fontos alapot teremt a jövőbeli személyes, oktatási és szakmai sikerekhez, ami a hátrányos helyzetű vagy a kiszolgáltatott háttérrel rendelkező gyermekek esetében különösen fontos. A kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerek színvonalát, inkluzivitását, elérhetőségét és megfizethetőségét továbbra is javítani kell annak érdekében, hogy valamennyi gyermek számára biztosítani lehessen a tényleges esélyegyenlőséget a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel terén * .

27. Az oktatásban és a képzésben a korai iskolaelhagyás, valamint az iskolai kudarc a fiatalok társadalmi-gazdasági lehetőségeinek csökkenését eredményezi, különösen a veszélyeztetettek és a kirekesztésnek leginkább kitettek esetében. További erőfeszítéseket kell tenni az olyan, valóban inkluzív rendszerek biztosítása érdekében, amelyek minden tanulónak magas színvonalú oktatást nyújtanak, egyúttal pedig előmozdítják és óvják jóllétüket és mentális egészségüket. Mindez - a tanulók egyéni szükségletein alapuló megelőzési és támogatási intézkedésekkel, valamint az egész életen át tartó, jobb minőségű pályaorientációval együtt - alapvetően szükséges az oktatásban és képzésben megjelenő korai iskolaelhagyás arányának csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy a tanulók ösztönzést kapjanak a felső középfokú (vagy azzal egyenértékű) oktatás sikeres befejezéséhez és a továbbképzésbe vagy a felsőoktatásba való továbblépéshez.

28. Alapvető fontosságú a jobb oktatási teljesítmény elősegítése és a munkaerőpiac felé való zökkenőmentes átmenet támogatása, többek között - az egész életen át tartó pályaorientáció, az egész életen át tartó tanulás és a felnőttkori tanulás révén, valamint szükség esetén a továbbképzési és átképzési folyamatok keretében - a folyamatos személyes, tudományos és szakmai fejlődés, valamint az aktív polgári szerepvállalás előmozdításával.

29. Továbbra is túl nagy az alulteljesítők aránya: közöttük, valamint a korai iskolaelhagyók között Európa-szerte felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű és a gazdaságilag depresszív területekről, illetve elszigetelt, szigeti vagy távoli területekről - többek között az EU legkülső régióiból - érkező tanulók. Ezért változatlanul szükség van olyan oktatás-és képzéspolitikai intézkedések meghatározására, ideértve az innovatív pedagógiai megközelítéseket is, amelyek valamennyi tanuló számára jobban növelhetik az oktatás sikerét.

30. A szakképzés - beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és a munkaalapú tanulás egyéb formáit - annak biztosításával járul hozzá a méltányossághoz, hogy a szakképzési programok magas minőségűek, valamint mindenki, így a kiszolgáltatott csoportok számára is inkluzívak és igénybe vehetők legyenek * .

31. A felnőttkori tanulás szintén rugalmas lehetőségeket nyújt mindenki számára - beleértve a kiszolgáltatott csoportokat is -, hogy hozzáférjenek a tanuláshoz, továbbá második esélyt, illetve alternatívát kínál a készségek és a képesítések megszerzése terén.

32. Az oktatási és képzési intézmények, az ifjúsági munka és a szociális ágazat közötti együttműködés és az információk időben történő cseréje lehetővé tenné a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett tanulók korai azonosítását, valamint megfelelőbb támogatási intézkedéseket biztosítana a kiszolgáltatott - köztük a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő - fiatalok számára, többek között a megerősített ifjúsági garancia révén.

33. A felsőoktatás képes lehet a méltányosság és a befogadás előmozdítására azáltal, hogy a diákok számára megkönnyíti és támogatja a felső középfokú oktatásból a felsőoktatásba való zökkenőmentes átmenetet; hogy a tanulók minden típusa számára támogatja a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz való hozzáférést; valamint hogy előmozdítja az alulreprezentált csoportok, köztük a nem hagyományos tanulók részvételét. Emellett a felsőoktatás jobban bevonhatja a felnőtteket is: előmozdíthatja a továbbképzést és az átképzést, és szerepet játszhat az egész életen át tartó tanulásban azáltal, hogy a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés koncepciójának és alkalmazásának feltérképezése révén rugalmas alternatívákat teremt a teljes diplomás képzési programokhoz.

34. A bolognai folyamat keretében végzett munka jelentős a felsőoktatás szociális vonatkozásának továbbfejlesztése szempontjából.

35. A digitális technológia fontos szerepet játszik abban, hogy a tanulási környezetek, a digitális pedagógiai módszerek, eszközök és feladatok a különböző tanulókra adaptálhatók, személyre szabottak és megfelelőek legyenek. Előmozdíthatja a valódi befogadást - feltéve, hogy egymással párhuzamosan kezelésre kerül mind a digitális infrastruktúra, a konnektivitás, valamint a digitális eszközökhöz, berendezésekhez, erőforrásokhoz és digitális készségekhez való hozzáférés tekintetében fennálló digitális szakadék, mind pedig az említetteknek a fogyatékossággal élők számára való hozzáférhetősége. Továbbá - noha a digitális technológia a Covid19-világjárvány alatt lehetővé tette a távoktatás megvalósítását - ebben a helyzetben nyilvánvalóvá váltak a digitális eszközökhöz való hozzáférés és a konnektivitás terén megbúvó egyenlőtlenségek, valamint a digitális szakadékok egyéb formái, többek között a tanulók, oktatók és gondozók digitális kompetenciái, valamint az utóbbiakhoz kapcsolódó támogatás rendelkezésre állása tekintetében.

36. A kialakulóban lévő technológiák - köztük a mesterséges intelligencia - etikus, felelősségteljes és inkluzív használata szintén hozzájárulhat a digitális szakadék áthidalásához, valamint az inkluzívabb oktatás és tanulás előmozdításához.

37. A virtuális tanulási környezetekhez való egyre szélesebb körű hozzáférés számos új lehetőséget kínál. Ugyanakkor azáltal, hogy egyre gyakoribb és elterjedtebb a virtuális tanulási környezetekhez való hozzáférés, illetve e környezetek használata, a tanulók fokozottabban ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy az internetes megfélemlítés vagy az online zaklatás egyéb formáinak áldozataivá, illetve a dezinformáció célpontjává válnak - jellemzően a közösségi oldalakon keresztül. A biztonságos virtuális tanulási környezet tényleges előmozdítása érdekében erőfeszítéseket kell tenni annak biztosításáért, hogy a tanulók az online biztonsággal kapcsolatos oktatásban, az oktatók pedig az ennek biztosításához szükséges képzésben részesüljenek, és mind a tanulók, mind az oktatók tisztában legyenek bizonyos platformok, illetve online eszközök potenciális kockázataival. Ezzel párhuzamosan az oktatási és képzési intézményeknek e problémák kezelésére vonatkozóan világos iránymutatásokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük.

38. A tanárok, az oktatók, a kisgyermeknevelő-gondozók és az egyéb pedagógiai munkatársak, továbbá az oktatási és képzési intézmények vezetői és a pályaorientációs tanácsadók minden szinten nélkülözhetetlenek annak támogatásához, hogy az oktatás és a képzés mindenki számára méltányos, befogadó és sikeres legyen. Ahhoz, hogy ezt a feladatot el tudják látni, rendkívül kompetensnek kell lenniük, és birtokolniuk kell mindazokat a készségeket, kompetenciákat és háttérismereteket, amelyek a tanulás szempontjából hátrányt jelentő tényezők megértéséhez és kezeléséhez, valamint az egyre sokszínűbb, többnyelvű és multikulturális környezetben történő oktatáshoz és neveléshez szükségesek.

39. A tanárok, oktatók és az oktatásban részt vevő egyéb szereplők alap- és bevezető képzését, valamint folyamatos szakmai fejlődését adott esetben össze kell hangolni a vonatkozó nemzeti és regionális szabványokkal, és az oktatási és képzési intézmények fejlesztési folyamataival. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy új megközelítéseket lehessen kialakítani az új és kihívásokkal teli - például a digitális és zöld átállással kapcsolatos - realitásokra való megfelelőbb reagálás céljából. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tanárok, az oktatók, az oktatási és képzési intézmények vezetői és a pályaorientációs tanácsadók támogatást kapjanak a méltányosság, valamint a minőségi oktatás és az egész életen át tartó pályaorientáció elősegítéséhez. Erőfeszítéseket kell továbbá tenni a szakma lealkalmasabb jelöltjeinek megnyerése és a tanárhiány orvoslása érdekében, szükség esetén jobb és rugalmasabb toborzási stratégiák révén. Ez egyúttal hozzá fog járulni az oktatási és képzési intézmények színvonalának emeléséhez és inkluzivitásának növeléséhez, ezáltal pedig az oktatási és képzési rendszerek irányításának javításához is.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A NEMZETI KÖRÜLMÉNYEKNEK ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK MEGFELELŐEN

40. Hajtsanak végre oktatáspolitikai intézkedéseket és adott esetben vezessenek be reformokat az oktatási és képzési rendszerekben - az oktatás és a képzés teljes spektrumát szem előtt tartva, valamint az intézmények egészére irányuló megközelítést alkalmazva -, hogy az oktatás és képzés minden szintjén és típusában javítsák az esélyegyenlőséget és a befogadást, továbbá hogy előmozdítsák az oktatás sikerét, nevezetesen az alábbiak révén:

a) a tanulók egyre növekvő mértékű sokszínűségének kezelése, valamint a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítása valamennyi tanuló számára, ideértve az olyan hátrányos és kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat is, mint például a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók, a fogyatékossággal élő személyek, az alacsonyabb képesítéssel/készségszinttel rendelkező személyek, a migráns hátterű személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, valamint a földrajzi helyzetük, nemük és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók;

b) az átfogó oktatási sikerstratégiák nemzeti és regionális szintű, valamennyi szinten szoros ágazatközi együttműködésen alapuló előmozdítása annak érdekében, hogy minden tanuló sikerrel zárja felső középfokú (vagy azzal egyenértékű) oktatási és képzési pályáját, továbbá hogy visszaszoruljon az oktatásban és képzésben a korai iskolaelhagyás és a gyenge teljesítés, többek között a következők révén: az intézmények egészére kiterjedő megközelítésnek és az iskolákon belül, illetve azok részvételével zajló - átfogóan inkluzív tanulóközpontú oktatási és képzési szemléletet alkalmazó - multidiszciplináris együttműködésnek a támogatása; a tanulástól való elfordulás jelei korai észlelésének elősegítése; a veszélyeztetett tanulóknak biztosított személyre szabott iránymutatás és támogatási keretek megerősítése; valamint a szülők, gondozók, családok és közösségek bevonásának előmozdítása és támogatása;

c) törekvés annak biztosítására, hogy az alapkészségek - köztük a digitális készségek - terén minden tanuló elérje az alapszintet, különös figyelemmel azokra a csoportokra, amelyek ki vannak téve az alulteljesítés, valamint az oktatásban és képzésben megjelenő korai iskolaelhagyás kockázatának; ezen belül pedig az alapkészségek jobb elsajátítását támogató, hatékony szakpolitikai reformok azonosítása, különösen a tanterveket és/vagy az értékelést, az egész életen át tartó pályaorientációt, valamint az intézmények és a pedagógusok azon képességét érintően, hogy innovatívak legyenek és diákközpontú tanítási módszereket és tanulási környezeteket alakítsanak ki;

d) törekvés annak biztosítására, hogy minden tanuló, köztük a kiemelkedően tehetséges tanulók megfelelő támogatásban, és képességeiknek, valamint kapacitásuknak megfelelő szellemi kihívásokban részesüljenek - testi, érzelmi és pszichológiai jóllétük védelme mellett;

e) az oktatási és képzési intézmények biztonságos, az erőszaktól, a rasszizmustól, a megfélemlítéstől, az internetes megfélemlítéstől, a szexuális zaklatástól, a szexizmustól, a káros hatású beszédtől, a dezinformációtól, a félretájékoztatástól és a megkülönböztetés minden formájától mentes környezetként való fenntartása;

f) olyan biztonságos, otthonos és támogató, többek között online tanulási környezet kialakításának ösztönzése, amelyben minden tanuló - egyénileg és a közösség tagjaként egyaránt - gyarapodhat és fejlődhet, és úgy érezheti, hogy tiszteletben tartják, értékelik és elismerik sajátos tehetségét és szükségleteit; emellett pedig minden tanuló számára megfelelően magas elvárások támasztása és az egyéni jóllétükről való gondoskodás;

g) annak biztosítása, hogy az oktatási és képzési intézmények belső és külső minőségbiztosítási folyamatai figyelembe vegyék az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a mindenki számára elérhető siker szempontjait;

h) a nemzeti és regionális körülményeknek megfelelően olyan, az egész életen át tartó pályaorientációval kapcsolatos, hatékony szakpolitikák végrehajtásának mérlegelése, amelyek az oktatás és képzés minden szintjén és típusában biztosítják a pályaválasztási tanácsadást és az életpálya-építési készségek fejlesztésének lehetőségeit, többek között a polgárok egész életen át tartó pályájában bekövetkező átmenetek megkönnyítése érdekében;

i) a többnyelvűség előmozdítása az oktatási és képzési intézményekben a tanulók nyelvi hátterének megbecsülése és mozgósítása révén, ezáltal egyszerre erősítve az oktatás nyelvének ismeretét és támogatva a további nyelvi kompetenciák elsajátítását;

j) a tanulási lehetőségekhez és inkluzív környezetekhez való hozzáférés lehetővé tétele a fogyatékossággal élő személyek számára, valamint - oktatásuk megkönnyítése érdekében - hatékony, személyre szabott támogató intézkedések biztosítása, a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben * ;

k) törekvés a tanulók körében fellépő pszichológiai nehézségek megelőzésére, valamint a pszichológiai nehézségekkel küzdő tanulók támogatására, többek között - szükség esetén - a szakmai segítséghez való hozzáférés biztosítása révén.

41. Ösztönözzenek széles körű párbeszédet, együttműködést és innovatív megközelítéseket a hatóságok, az oktatási és képzési intézmények és a legfontosabb érdekelt felek - például a helyi közösségek, a helyi és regionális közigazgatási szervek, a szülők és gondozók, a tágabb család, az ifjúsági terület szereplői, a szociális és kulturális közvetítők, az önkéntesek, a szociális partnerek, a munkáltatók és a civil társadalom - között annak biztosítása érdekében, hogy olyan inkluzív oktatási és képzési stratégiák jöjjenek létre, amelyek előmozdítják a méltányosságot és a befogadást, és kielégítik a szélesebb közösség igényeit.

42. Ösztönözzék annak biztosítását, hogy minden tanulónak - élete során mindvégig - lehetősége nyíljon a rugalmas oktatási és képzési pályák igénybevételére - többek között a korábbi tanulmányok érvényesítése útján -, beleértve a nem formális és informális keretek közötti tanulást, többek között a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés koncepciójának és alkalmazásának feltérképezése révén, ugyanakkor nem aláásva az alapfokú oktatásban és képzésben a teljes diplomás képzési programok alapelvét.

43. Ösztönözzék és könnyítsék meg a magas színvonalú kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést valamennyi gyermek számára - egyéni, családi vagy szociális körülményeiktől függetlenül -, és segítsék elő a kisgyermekkori nevelés és gondozás uniós minőségi keretrendszerének további végrehajtását, többek között azáltal, hogy folytatják a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba való beruházást annak érdekében, hogy több gyermek férhessen hozzá, és lehetővé váljon a minőségi szabványok továbbfejlesztése.

44. Kínáljanak második esélyt adó lehetőségeket - többek között rugalmas továbbképzési és átképzési pályákat - azoknak a felnőtteknek, akik az alapfokú oktatást és képzést képesítés nélkül vagy alacsony képesítéssel hagyták el.

45. Tárják fel, miként lehetséges a - nemek és más releváns paraméterek szerinti bontást alkalmazó - nemzeti adatgyűjtési, nyomonkövetési és értékelési rendszerek fejlesztése és javítása, amely lehetővé tenné a tagállamok számára az egyes szakpolitikai kezdeményezések hatásának értékelését, ezáltal segítve annak felmérését, hogy milyen előrelépések történnek az oktatási és képzési rendszerekben a méltányosság, a befogadás és a siker előmozdítása terén.

46. Adott esetben továbbra is forduljanak az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért nevű ügynökséghez az oktatási és képzési rendszerekben bevált inkluzív megközelítések alkalmazása, nyomon követése, dokumentálása és közzététele érdekében.

47. Használják ki teljes mértékben az oktatási és képzési intézmények közötti együttműködés európai eszközeit - például az eTwinning platformot, a School Education Gateway-t és az EPALE-t (a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformját) -, hogy javuljon a méltányosságnak, a befogadásnak és az oktatás sikerének az oktatási és képzési intézményekben való előmozdításával kapcsolatos együttműködés, valamint a vonatkozó információk, bevált gyakorlatok és erőforrások megosztása.

48. Fokozzák a digitális berendezések és infrastruktúra, a konnektivitás, a nyitott és digitális oktatási segédanyagok és pedagógiai módszerek rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét, akadálymentességét és minőségét az oktatás és képzés minden szintjén, és nyújtsanak célzott támogatást ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű, illetve fogyatékossággal élő tanulók valamennyi korosztálya számára biztosított legyen a tényleges hozzáférés, kezelve ugyanakkor az alap- és magasabb szintű digitális készségek és kompetenciák fejlesztésének szükségességét az oktatás és képzés minden szintjén és típusában annak érdekében, hogy a digitális oktatásban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni, és ennek révén inkluzívabb és a sikert jobban ösztönző oktatási és tanulási környezeteket lehessen kialakítani.

49. Biztosítsák, hogy a tanárok, az oktatók, a kisgyermeknevelők-gondozók, a pedagógiai személyzet és egyéb oktatók, valamint a különböző szintű oktatási és képzési intézmények vezetői megkapják a szükséges támogatást, ideértve a szükséges alapképzést, a szakmába való bevezető képzést és a folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét annak érdekében, hogy megértsék és felszámolják a tanulás szempontjából hátrányt jelentő tényezőket, illetve kezeljék a személyes elfogultságokat és előítéleteket, előmozdítsák a valódi befogadást és sikert, kezeljék a sokszínűséget, támogassák a tanulásra vonatkozó megfelelő motivációt és magas színvonalú tanulási eredményeket érjenek el a tanulók vegyes összetételű célcsoportjában, együttműködésben más érdekelt felekkel. Ez magában foglalja az alap- és magasabb szintű digitális kompetenciák és az innovatív pedagógiai módszerek fejlesztésének támogatását, valamint a szociális és érzelmi készségek fejlesztését, miközben előmozdítja az oktatók jóllétét és mentális egészségét.

50. Kezeljék a tanárhiányt, amennyiben fennáll, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával összefüggésben, valamint a multikulturális és a többnyelvű környezetekben.

51. Folytassák a 2015. évi párizsi nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtását, nevezetesen az állampolgári ismeretek oktatása révén, az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, valamint a tolerancia és a demokratikus viselkedés, az interkulturális kompetenciák, a digitális jártasság, a médiatudatosság és a kritikai gondolkodás előmozdítása érdekében.

52. A nemzeti, illetve regionális igényeknek megfelelően teljes mértékben aknázzák ki az összes rendelkezésre álló regionális, nemzeti és uniós finanszírozási mechanizmust és programot, mint például az Erasmus+ programot, az Európai Szociális Alap Pluszt és más európai strukturális és beruházási alapokat, az InvestEU-t és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló új lehetőségeket a méltányos és inkluzív oktatásba és képzésbe történő fenntartható beruházások előmozdítása érdekében, hogy mindenki számára előmozdítsák az oktatás sikerét.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

53. A lehető legnagyobb mértékben használják ki az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (2021-2030) által kínált lehetőségeket - a nyitott koordinációs módszer segítségével - annak érdekében, hogy elősegítsék a bevált gyakorlatok és innovatív megközelítések cseréjét azzal kapcsolatban, hogy miként valósítható meg a méltányosabb és inkluzívabb, a sikert előmozdító oktatás és képzés, nevezetesen az egymástól való tanulás és a társaktól való tanulás erősítése, valamint adott esetben a kutatás és tanulmányok révén, a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása, valamint az oktatásban és a képzésben a méltányosságra, befogadásra és a mindenki számára elérhető siker elősegítésére vonatkozó sikeres szakpolitikai gyakorlatok kidolgozása és terjesztése érdekében.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZERZŐDÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK TELJES KÖRŰ TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT

54. A tagállamokkal együtt dolgozzon egyfelől a Bizottság által az európai készségfejlesztési program, az európai oktatási térség és a 2021-2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv keretében bejelentett kezdeményezéseken, amelyek növelni fogják a méltányosságot, a befogadást és a sikert az oktatásban és a képzésben, másfelől a gyermekjogi stratégia, a „Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021-2030)” elnevezésű stratégia és a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó cselekvési terv keretében bejelentett kezdeményezéseken, ideértve a gyermekgaranciát.

55. Dolgozzon ki egy kezdeményezést, melynek célja, hogy a Bizottság a tagállamokkal együtt szakpolitikai iránymutatást alakítson ki a gyenge teljesítés visszaszorítására és a felső középfokú (vagy azzal egyenértékű) oktatásban és képzésben való részvétel növelésére, a kompetenciaszintek emeléséhez való hozzájárulásra, az iskolázottság és a társadalmigazdasági háttér egymástól való függetlenítésére, valamint az ifjúsági munkanélküliség megelőzésére.

56. Hajtsa végre a tagállamokkal folytatott stratégiai párbeszédet, a nagy teljesítőképességű digitális ökoszisztéma kifejlesztésére, valamint az oktatás és képzés digitális átalakításához szükséges digitális készségek és kompetenciák fejlesztésére összpontosítva.

57. Az iskolai oktatás inkluzivitásának és rugalmasságának növelése, valamint valamennyi tanuló esetében a széleskörű kompetenciák fejlesztésének javítása érdekében dolgozzon ki szakpolitikai iránymutatást a tagállamok számára az alap- és középfokú oktatásban alkalmazott online tanulásról és távtanulásról.

58. Támogassa az érintett európai, nemzeti és regionális szintű érdekelt szervezetek és az oktatásért és képzésért felelős tagállami hatóságok közötti együttműködést annak érdekében, hogy az említettek együttesen hozzájárulhassanak az alapkészségekre vonatkozó innovatív és multidiszciplináris oktatási és tanulási megközelítésekről szóló szakpolitikai ajánlásokhoz.

59. A tagállamokkal együttműködve erősítse meg az oktatás és képzés vonatkozásában az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a mindenki számára elérhető siker terén folytatott együttműködést a releváns európai intézményekkel és ügynökségekkel, például az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért elnevezésű ügynökséggel, valamint a releváns nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal, az OECD-vel, az ENSZ-szel és az UNESCO-val.

60. Dolgozzon ki lehetséges mutatókra vagy uniós szintű célértékekre vonatkozó javaslatokat a méltányosság és a befogadás területén, amely javaslatok az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoport szakértői véleményén alapulnak és azt figyelembe veszik.

61. Térképezze fel, hogy - nevezetesen az Eurostaton belül - milyen lehetőségek kínálkoznak az európai adatok gyűjtésének fejlesztésére és fokozására annak érdekében, hogy könnyebbé váljon azon szakpolitikai kezdeményezések és intézkedések értékelése, amelyek Unió-szerte előmozdítják a méltányosságot, a befogadást és a sikert az oktatási és képzési rendszerekben, ugyanakkor kerülje el azt, hogy ezáltal a tagállamokra további terhek háruljanak.

62. A tagállamokkal szoros együttműködést folytatva vegye igénybe az oktatásba és képzésbe történő minőségi beruházásokkal foglalkozó szakértői csoportot annak feltárása érdekében, hogy az emberek kompetenciáiba és az infrastruktúrába történő hatékony és eredményes beruházás miként segítheti elő a méltányosságot és a befogadást az oktatásban és a képzésben.

63. Hozzon létre szakértői csoportot az olyan stratégiákra irányuló javaslatok kidolgozására, amelyek célja a támogató tanulási környezet kialakítása az alulteljesítés kockázatának kitett csoportok számára, valamint a jó iskolai közérzet támogatása.

64. Hozzon létre egy olyan szakértői csoportot, amely a digitális jártasság előmozdításával és a dezinformáció elleni küzdelemmel foglakozik, ami elengedhetetlen a mindenki számára biztonságos, szerepvállalásra késztető és befogadó online környezet kialakításához.

MELLÉKLET

Politikai háttér

1. A Tanács következtetései az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) (2009. május 12.)

2. A Tanács ajánlása a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról (2011. június 28.)

3. A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (2011. december 20.)

4. A Tanács ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (2012. december 20.)

5. Nyilatkozat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról (Párizs, 2015. március 17.)

6. A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) - Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (2015. november 23-24.)

7. A Tanács következtetései a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről, valamint az iskolai tanulmányok eredményességének előmozdításáról (2015. december 15.)

8. A Tanács ajánlása a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (2016. december 19.)

9. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás megvalósítását célzó inkluzív diverzitásról (2017. február 17.)

10. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében (2017. május 30.)

11. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén: Az Európai Bizottság hozzájárulása a göteborgi vezetői találkozóhoz (2017. november 17.)

12. A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (2018. május 22.)

13. A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről (2018. május 22.)

14. A Tanács ajánlása a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről (2018. november 26.)

15. A Tanács ajánlása a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről (2019. május 22.)

16. A Tanács ajánlása a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről (2019. május 22.)

17. A Tanács állásfoglalása az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről (2019. november 8.)

18. A Tanács következtetései a jövő európai tanárairól és oktatóiról (2020. június 9.)

19. A Tanács következtetései az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről (2020. június 16.)

20. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról (2020. július 1.)

21. Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020-2025-ös időszakra (2020. szeptember 18.)

22. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról (2020. szeptember 30.)

23. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Digitális oktatási cselekvési terv 2021-2027 - Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően (2020. szeptember 30.)

24. A Tanács ajánlása a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről (2020. november 24.)

25. A Tanács következtetései a digitális oktatásról az európai tudásalapú társadalmakban (2020. november 24.)

26. Osnabrücki nyilatkozat a szakképzésnek a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatásában betöltött szerepéről (2020. november 30.)

27. A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021-2030) (2021. február 18.)

28. Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021-2030) (2021. március 3.)

29. Az EU gyermekjogi stratégiája (2021. március 24.)