1. § (1) E törvény alkalmazásában
1. adatváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél adataiban bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
2. adatváltozás-kezelési szolgáltatás: az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított olyan szolgáltatás, amely adatváltozás-bejelentési szolgáltatásból és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatásból áll;
3. csatlakozott szolgáltató: az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz szerződéssel csatlakozott
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató;
4. felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél személyében bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
5. haláleseti kapcsolattartó: az ügyfél által megjelölt természetes személy, akivel a 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató az ügyfél halála esetén az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítése alapján felveheti a kapcsolatot;
6. harmadik fél szolgáltató: a csatlakozott szolgáltatótól szervezetileg független szervezet, amellyel a csatlakozott szolgáltató szerződést köt a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg; így különösen harmadik fél szolgáltató a csatlakozott szolgáltató mint számlakibocsátó számára megbízás alapján, illetve képviselőként számlákat kibocsátó, a számlakibocsátó számláit a számlabefogadók részére a számlakibocsátóval történt megállapodás alapján rendelkezésre bocsátó, a számlák elektronikus befizetését biztosító, a kiegyenlítésre nem került számlák követeléskezelési feladatait ellátó, továbbá a csatlakozott szolgáltató számára ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó harmadik fél;
7. ügyfél elérhetőségi adatai: az ügyfél levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe.
(2) A 6–8. alcím alkalmazásában ügyfél: az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizető,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti felhasználó vagy díjfizető,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti felhasználó,
f) a harmadik fél szolgáltató lakossági ügyfele.
2. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.
(4) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.
(5) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.
3. § (1) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.
4. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely
a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,
b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és
c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.
5. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.
(3) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról az Eüsztv. szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet erről értesíti.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal
a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy
b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.
(6) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazható
a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,
b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.
6. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a Szaz. tv. szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerinti kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.
(5) Az aláírópadon történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az aláírópadon történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.
(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.
(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.
(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.
(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.
7. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél
a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),
b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,
c) a Szaz. tv. szerinti titkosított kapcsolati kódját,
d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,
e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,
f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,
g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
8. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.
(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 7. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.
(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.
9. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerrel és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az elektronikus információbiztonság érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
10. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából, valamint
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat és az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás,
b) a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás
igénybevételét.
12. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele
a) az Eüsztv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció
ba) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján vagy
bb) a kormányablakban, személyesen.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.
(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele
a) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadása.
(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(5) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.
(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.
(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.
(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat
a) az adatváltozás-bejelentési értesítésnek vagy a felhasználóváltozási értesítésnek a csatlakozott szolgáltatóhoz történő továbbítását követő 15. munkanapig, illetve
b) a 15. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján az ügyfél rendelkezésének időközbeni visszavonása esetén az erről való értesülésig
kezeli.
(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján
a) az ügyfélnek a csatlakozott szolgáltató általi azonosítása bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a sikertelen azonosítást követő 5 munkanapon belül értesíti az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, amely tájékoztatja,
b) az átvett adatoknak a csatlakozott szolgáltató nyilvántartásában történő átvezetése bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, közvetlenül értesíti
az ügyfelet.
13. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél azonosítása, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza
a) az ügyfél
aa) természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ab) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
ac) elérhetőségi adatait,
ad) által megjelölt, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló csatlakozott szolgáltatók megnevezését,
b) a csatlakozott szolgáltató, illetve harmadik fél szolgáltató
ba) elnevezését,
bb) székhelyét,
bc) biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét,
bd) jogelőd szolgáltatóinak megnevezését,
be) adószámát,
c) az adatváltozás-kezelési szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb szerződéses adatait.
(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél
a) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóit,
b) automatizált változásbejelentési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését,
c) haláleseti kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
d) szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseit.
(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.
(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.
(8) A csatlakozott szolgáltató a csatlakozási szerződését az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál elektronikus kapcsolattartás útján felmondhatja. A csatlakozott szolgáltató törlésére a felmondás adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz érkezését követő harmadik hónap utolsó napjával kerülhet sor. A csatlakozott szolgáltató törléséről az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton, a törlést megelőzően egy hónappal, egy héttel, valamint a törléssel egyidejűleg tájékoztatja azon ügyfeleket, akik – az adatváltozás-kezelési szolgáltató nyilvántartásában kezelt adatok alapján – a csatlakozott szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban állnak.
(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,
g) a szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényekben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.
(11) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak kell tekinteni.
(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.
(13) Ha a csatlakozott szolgáltató az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásban tett, az Eüsztv. 15. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint az Eüsztv. 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.
14. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,
b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,
c) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése,
d) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása
céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.
15. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján az ügyfél
a) azonosítása céljából továbbítja
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) lakcímét,
ac) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) az adatok változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén, a változás átvezetése céljából az a) pontban meghatározott adatokon túl továbbítja
ba) az ügyfél személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
bb) az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
bc) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bd) az ügyfél elhalálozásának tényét és idejét, valamint ebben az esetben a haláleseti kapcsolattartó nevét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
be) a jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – az Eüsztv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).
(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.
(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.
(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.
(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.
16. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján
a) a beküldő ügyfél azonosítása céljából továbbítja
aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,
ab) az ügyfél lakcímét,
ac) az előző szerződő az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl
ba) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bb) az előző szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel,
bc) az új szerződő a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az új szerződővel,
bd) a számlafizető a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha nem a beküldő ügyfél az új számlafizető, illetve
be) az ügyfél által megadott, a felhasználóváltozás átvezetéséhez szükséges, jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.
17. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és
c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 15. § (3) és (4) bekezdése.
18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,
b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,
c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,
d) az adatváltozás-kezelési szolgáltatót,
e) az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat,
f) az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit
rendeletben határozza meg.
19. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket,
b) a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát
rendeletben határozza meg.
20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (9) bekezdése és a 17. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.
21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 28. § 1. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 92–93. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 178. § 2022. október 1-jén lép hatályba.
(5) Az I. Fejezet, a 10. alcím, a 24. § 1. és 3. pontja, a 15–16. alcím, a 28. § 2. pontja, a 18–34. alcím, a 47. §, a 36. alcím, az 50. §, a 38–51. alcím, az 53–59. alcím, a 74. §, a 61–77. alcím, a 94. §, a 79–119. alcím, a 140. § (1) bekezdés 1–4. pontja, a 140. § (1) bekezdés 6. pontja, a 142. § (1)–(2) bekezdése, a 142. § (3) bekezdés 1–3. pontja, a 122–124. alcím, a 147. §, a 126. alcím, a 153. § b) pontja, a 128. alcím, a 157. §, a 130–148. alcím, a 186. § (1) bekezdés 2. pontja és 4–5. pontja, a 186. § (3) bekezdés 1–2. pontja, a 150–188. alcím, a 191. alcím, a 193–196. alcím, a 198–200. alcím és a 2–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
(7) A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
22. § (1) E törvény
1. 44. § (1) bekezdése, 37. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
2. 60. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,
3. 101. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
4. 106. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
5. 108. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
6. 131. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,
7. 133. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
8. 115. alcíme és 116. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
9. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
10. 141. §-a, 142. § (1) bekezdése, 142. § (2) bekezdése és 220. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
11. 142. § (2) bekezdése, 151. § (2) bekezdése és 185. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,
12. 124. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
13. 126. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
14. 148. alcíme és 186. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,
15. 177–179. §-a és 186. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
16. 180. §-a, 182–185. §-a, 186. § (3) bekezdése és 187. §-a az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján,
17. 181. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
18. 220. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
19. 232. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
20. 236. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 133. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
23. § E törvény 92–93. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
24. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 9. § (5) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés h) pontjában, 11/D. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 20. § (2b) bekezdésében, 29. § (1c) és (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 29. § (1c) és (6) bekezdésében az „a fővárosi és vármegyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
3. 35/B. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
25. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
1. 67. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 73. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 73. § (2) bekezdés c) pontjában, 74. § (5)–(7) bekezdésében, 2. melléklet V. rész 6. sor b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
26. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
„k) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltató terhére az idegenforgalmi adó-kötelezettség nyilvántartására a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver (a továbbiakban: szálláshelykezelő szoftver) használatán túl egyéb nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írhat elő.”
27. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
1. 1. § (1) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 52. § 58. pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. § (5) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 42/G. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, 42/G. § (2) bekezdésében, 42/H. § (2) bekezdésében, 45. §-ában és 52. § 1. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 8. § (4) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 8. § (5) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 42/G. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
5. 42/G. § (2) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg
lép.
28. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 7. § (4) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „(1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg, valamint az „engedély” szövegrész helyébe az „engedélyek” szöveg,
2. 57/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2b) bekezdésében, 57/B. § (6) bekezdésében, 57/C. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 57/C. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
29. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
30. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/D. § (3) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „vármegyékre” szöveg, valamint a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg lép.
31. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
1. 39. § (2) bekezdésében, 66. § nyitó szövegrészében, 113. §-ában, valamint 145. § (3) és (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 65. § (1) és (2) bekezdésében az „a megyei” szövegrész helyébe az „a vármegyei” szöveg,
3. 121. § nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
32. § Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
1. 1. § (4) bekezdésében, 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 12. § (4)–(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 26. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)–(3) bekezdésében, 30. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében, 40. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. §-ában és 50. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 11. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 31. §-ában, 32. §-ában és 33. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 12. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 22. § (2) bekezdésében az „és megyei” szövegrész helyébe az „és vármegyei” szöveg, valamint a „megyének” szövegrész helyébe a „vármegyének” szöveg,
5. 41. §-ában az „a megyei” szövegrész helyébe az „a vármegyei” szöveg, valamint a „megyeszékhely” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg
lép.
33. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
1. 27. § (2) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 27. § (13) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
34. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 175/A. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.
35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1. 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 6/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 6/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
36. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/K. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár adatai naprakészen tartása és a szolgáltatásnyújtás biztosítása céljából az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) 13. § (2) bekezdése szerinti törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a Tkmtv. 15. §-a szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár 17. § (2) bekezdés f) és – az elhalálozás helye kivételével – g) pontja szerinti adatait átadja.
(2) A nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a Tkmtv. 13. § (2) bekezdése szerinti törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a Tkmtv. 15. §-a szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját átadja az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére.”
37. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
1. 6. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 8. § (2) bekezdésében, 8/A. § nyitó szövegrészében, 21. § s) pontjában, 30. § (1) bekezdésében és 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
38. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
39. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 4/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 10. § (6) bekezdésében és 60. § (8) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 91. § (5) bekezdésében, valamint 92. § (6a) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
40. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
1. 3. § (1a) bekezdés b) pontjában és 5. § (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 43/B. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
41. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
42. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
a) 1/A. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 47. § (6) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
c) 55. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei” szöveg.
43. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
1. 1. melléklet 3.3. sorában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 1. melléklet 4.3. sorában a „Megye” szövegrész helyébe a „Vármegye” szöveg
lép.
44. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
1. 4/A. § (1) bekezdésében és 8. § (2)–(4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 8. § (5) bekezdésében és (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 10. § (1) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg
lép.
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 78. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
45. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
1. 16. § n) pontjában, 23/B. § (1) bekezdés d) pontjában és 33. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 33. § (1) és (1a) bekezdésében a „megyén” szövegrész helyébe a „vármegyén” szöveg,
3. 33. § (1) és (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 45. § (6) bekezdésében, 226. § (5) bekezdésében és 232. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
5. 226. § (5) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg,
6. 232. § (4) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
46. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
1. 46. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 48/B. § (1) bekezdésében, 48/C. § (1) bekezdésében és 48/D. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 48/D. § (1)–(3) bekezdésében és 48/F. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
47. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
1. 3. § (3) bekezdés b) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 17. § (4) és (6) bekezdésében, valamint 39. § (4) és (4b) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 39. § (4a) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 1. számú melléklet 14. pontjában a „(megyét)” szövegrész helyébe a „(vármegyét)” szöveg
lép.
48. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában, 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, valamint 34. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
49. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
50. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont id) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
51. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
1. 3. § g) pontjában és 10/A. § (2) bekezdés n) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 10/A. § (2) bekezdés o) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény” szöveg,
3. 37. § (1) bekezdés m) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/T. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. §-a” szöveg
lép.
52. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 5. § f) pontjában a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg,
2. 5. § i) pontjában, 11. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában és 11. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontjában, 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 13/A. § (1) és (4) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 14/B. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 23/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 23/C. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
3. 7. § r) pontjában, 8. §-ában, 9/B. § d) pontjában, 10. § (3) bekezdésében, 11. §-t megelőző alcím címében, 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 11. § (1) bekezdés b) pont be) és bf) alpontjában, 11. § (1) bekezdés c) pont cg) alpontjában, 11. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 12. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, 13. §-t megelőző alcím címében, 13. § nyitó szövegrészében és 13. § b) pontjában, 13/A. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 14/B. § (5) bekezdésében, 15. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 16. § (5) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 18. § (3) bekezdés b) pontjában, 19/A. § (1) bekezdés g)–i) pontjában, 19/B. § (4) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 23/C. § (1b) bekezdésében, 23/C. § (3)–(5) és (7) bekezdésében, 23/D. § (1) bekezdésében, 23/D. § (3) és (10) bekezdésében, 23/E. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdés a), g) és v) pontjában, valamint 27. § (4) és (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 9/B. § h) pontjában a „megyei önkormányzatok” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzatok” szöveg,
5. 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „megyei és” szövegrészek helyébe a „vármegyei és” szöveg, valamint a „megyei területrendezési terv” szövegrész helyébe a „vármegyei területrendezési terv” szöveg,
6. 11. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában és 13. § b) pontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg,
7. 11. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában, valamint 16. § (6) bekezdés f) pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg,
8. 11. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 13/A. § (3)–(5) bekezdésében, 14/A. § (1) és (3) bekezdésében, 14/B. § (3)–(4) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdés a) pontjában, 18. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 23/D. § (2), (7) és (9) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
9. 11. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg, valamint a „megyehatáron” szövegrész helyébe a „vármegyehatáron” szöveg,
10. 11. § (1) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában és 23/B. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
11. 12. § (2) bekezdés b) pontjában és 12. § (3) bekezdés b) pontjában a „Megye” szövegrész helyébe a „Vármegye” szöveg,
12. 14/B. §-t megelőző alcím címében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
13. 14/B. § (1) bekezdésében a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlés” szöveg, valamint a „megyei területfejlesztési” szövegrész helyébe a „vármegyei területfejlesztési” szöveg,
14. 14/B. § (2) bekezdésében a „megyei területfejlesztési” szövegrészek helyébe a „vármegyei területfejlesztési” szövegrész és a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlés” szöveg,
15. 18/A. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei önkormányzatok” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzatok” szöveg,
16. 18/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „Megyei Önkormányzatok” szövegrész helyébe a „Vármegyei Önkormányzatok” szöveg
lép.
53. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
1. 5. § (1) és (5) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint 17. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. melléklet 27. pontjában a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg
lép.
54. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
1. 14. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 46. § (5) bekezdés e) pontjában és 46/C. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
55. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 69. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
56. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
1. 61. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 61. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
57. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
1. 2. § (1) bekezdésében a „megyékben (több megyére kiterjedően vagy megyénként)” szövegrész helyébe a „vármegyékben (több vármegyére kiterjedően vagy vármegyénként)” szöveg,
2. 10. § (4) bekezdésében a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg
lép.
58. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
1. 4. § 25. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 4. § 28/a. pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
59. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
1. 32/A. § (10) bekezdésében, 32/B. § (1) bekezdés b) pontjában és 33. § (7) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 32/E. § (11a) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
60. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/G. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
1. 19/C. § (1) bekezdésében, 2. melléklet E:2, E:3, E:4, E:5, E:13, E:14, E:15, E:21 és E:36 mezőjében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
2. 2. melléklet E:11, E:25, E:38, E:39, E:40 és E:43 mezőjében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
61. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (5) bekezdésében a „megyénkénti” szövegrész helyébe a „vármegyénkénti” szöveg lép.
62. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 2. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés n) pontjában és (6) bekezdésében, 56. § (2) bekezdés a) pontjában, 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében, 62/A. § a) pontjában, 66. § (1) bekezdés a) pontjában, 79. § (1) bekezdésében, 80/A. § (5) bekezdésében, 81/A. § (7) bekezdésében, 81/B. § (5), (6) és (8) bekezdésében, 81/D. §-ában, 82. § (2)–(7) és (9) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 135. § (3a) bekezdés c) pontjában és 135. § (6a) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 5. § k) pontjában, 39/A. § (4) bekezdésében, 79. § (6) bekezdésében, valamint 82. § (1) és (8) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 17. § (6) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
63. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg lép.
64. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
65. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBH elnökhelyettesének illetményére – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az illetmény összegét az OBH elnöke állapítja meg.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OBH elnöke az OBH elnökhelyettesét kiemelt munkakörbe sorolhatja. Az OBH kiemelt munkakörbe sorolt elnökhelyettesének havi illetményét a 98. § (3) bekezdés szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy az nem haladhatja meg az OBH elnöke havi illetményének 90 százalékát.
(4) Az OBH elnökhelyettesének juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
66. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
1. 2. § 16. pontjában, 6/A. § (3) bekezdésében, 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében, valamint 59. § (2) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 57/C. § (1) bekezdésében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg
lép.
67. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
1. 7. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 7. § (4) bekezdésében a „megyei, illetve több megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei, illetve több vármegyei” szöveg
lép.
68. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 45. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
69. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
70. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
1. 37/A. § (7) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 45/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 51. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 51/A. § (2) bekezdésében, 54. § (3) bekezdés b) pontjában, 64. § (2) bekezdés b) pontjában, 64. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 65. § (2a) bekezdésében, 66. § nyitó szövegrészében és a) pontjában, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 69/A. §-ában, 70. § (2) bekezdés b) és d) pontjában és (3) bekezdésében, 87/B. § j) pontjában, 94. § (5) és (5a) bekezdésében, 95/B. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint 100. § (3) bekezdés b), d) és m) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 45. §-t megelőző alcím címében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
3. 45. § (1) bekezdésében, 45/A. § (1) bekezdésében, 45/A. § (2) bekezdés i) és j) pontjában, valamint 66. § nyitó szövegrészében és c) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 45. § (2) bekezdésében a „megyei hatókörű” szövegrészek helyébe a „vármegyei hatókörű” szöveg, valamint a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg,
5. 45. § (2) bekezdésében és 64. § (6) bekezdésében a „megyeszékhely” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg,
6. 45/A. § (1) bekezdésében és 64. § (6) bekezdésében a „megyei hatókörű” szövegrész helyébe a „vármegyei hatókörű” szöveg,
7. 45/A. § (1) bekezdésében, 64. § (6) bekezdésében, 66. § e), i) és l) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
8. 46. § (4) bekezdésében, 64. § (8) és (9) bekezdésében, valamint 91/A. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
9. 78/B. § (1) bekezdésében a „megyére” szövegrészek helyébe a „vármegyére” szöveg,
10. 84. § (1) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg
lép.
71. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 83. §-ában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
72. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
1. 74/A. § (5) és (6) bekezdésében, 148. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 151/B. § (1) bekezdésében, 152/B. §-ában, 155. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 155. § (8) bekezdésében, 155. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 155. § (12) bekezdés b) pontjában, 155. § (13) bekezdés a) pontjában, 155. § (14) bekezdés a) és b) pontjában, 155. § (15) bekezdés b) pontjában 155. § (21) bekezdésében, valamint 232/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 148. § (3) bekezdés d) pontjában a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg,
3. 155. § (3) bekezdés b) pontjában a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg, a „megyei intézmény” szövegrész helyébe a „vármegyei intézmény” szöveg,
4. 155. § (10) bekezdésében a „megyei intézménynek” szövegrész helyébe a „vármegyei intézménynek” szöveg, a „megyei intézményhez” szövegrész helyébe a „vármegyei intézményhez” szöveg, a „megyei intézményt” szövegrész helyébe a „vármegyei intézményt” szöveg, a „megyei intézmény” szövegrészek helyébe a „vármegyei intézmény” szöveg, a „megyeszékhelynek” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelynek” szöveg, a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg, a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg, a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg,
5. 155. § (11) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
6. 155. § (17) és (22) bekezdésében, valamint 247. § (1a) bekezdés j) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
7. 155. § (21) bekezdésében és 229. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
8. 229. § (4) bekezdésében a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.
73. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény „Felhatalmazás” alcíme a következő 56/D. §-sal egészül ki:
„56/D. § A 21. § (6) bekezdésétől, illetve a 23. §-tól eltérően, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény hatálybalépésekor működő békéltető testület tagjainak és elnökének megbízatási ideje 2023. december 31-éig meghosszabbodik.”
74. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
1. 17/B. § (2) bekezdés e) pontjában a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg,
2. 17/D. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
3. 18. § (2) bekezdésében és 1. melléklet 1.1.1. pont h) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 20. § (5) bekezdésében a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg,
5. 29. § (11) bekezdésében a „megyébe” szövegrész helyébe a „vármegyébe” szöveg
lép.
75. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. § (4) bekezdés záró szövegrészében, 10/B. §-ában és 19. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
76. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
77. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
1. 49/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg,
2. 49/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
78. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40/G. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
79. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés l) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
80. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény
1. 2. § e) pontjában a „megyére” szövegrészek helyébe a „vármegyére” szöveg,
2. 2. § h) pontjában az „a megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe az „a vármegyei (fővárosi)” szöveg,
3. 2. § h) pontjában, 4. § (1)–(3) bekezdésében és 32. § (4) bekezdésében a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg,
4. 4. § (1) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg,
5. 4. § (2) és (3) bekezdésében a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg,
6. 8/A. § (6) bekezdésében a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg,
7. 10. § (1) bekezdés h) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
81. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
82. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
1. 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg,
2. 3. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
83. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
84. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. § i) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
85. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdés c) pontjában, 22. § (5) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében, 23/E. § (2a) bekezdésében, 23/E. § (4) és (4a) bekezdésében, 23/G. § (3) bekezdés a) pontjában, 27/B. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 92/H. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
86. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 18/B. § (7) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
87. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
1. 132. § (14) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/T. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) 15. § (2) bekezdés” szöveg,
2. 144. § (4) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 188. § 136. pontjában a „Khtv.” szövegrész helyébe a „Tkmtv.” szöveg
lép.
88. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény
1. 25. § (3) bekezdés a) pontjában, 51. § (2) bekezdés e) pontjában, 55. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint 68. § (11) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 77. § k) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
89. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 37. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.
(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a távhőszolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(9) A távhőszolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra vagy díjfizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.”
90. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
1. 36. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg,
2. 36. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg, a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben”, és a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
91. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 16. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
92. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szálláshely-minősítési eljárás ingyenes.”
93. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy)
„a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szálláshely-minősítő szervezet által végzett igazgatási jellegű szolgáltatásokat és közigazgatási hatósági eljárásokat, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett szálláshely-típusok körét, a fizetendő díj mértékét, a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
94. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
1. 2. § 5a. pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 5/C. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg,
3. 6/I. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
95. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 1. pont 1.9. alpontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.
96. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
97. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2/A. § (3) bekezdésében, 6/H. § (2) és (3) bekezdésében, 6/H. § (5)–(7) bekezdésében, 6/H. § (9)–(10) és (12) bekezdésében, 6/L. § (10) bekezdésében, valamint 11/A. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
98. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
99. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
1. 62. § (2a) bekezdésében és 64. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 106. § (1) bekezdés o) pontjában és (1d) bekezdésében, valamint 108/D. § (1) bekezdés h) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
100. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
101. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (3) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg, és a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
102. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
1. 2. § l) pont lb) alpontjában és 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 80/C. § (2) bekezdésében és 87. § (1c) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
103. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 47. § (1a)–(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1a) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles a felhasználó vagy a fizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni. Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, akkor a felhasználó változott adatait továbbítja az érintett hálózati engedélyesnek.
(1b) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a villamosenergia-kereskedőnek, illetve egyetemes szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(1c) A villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra, illetve a fizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.”
104. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 31. § h) pontjában a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg lép.
105. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5/A. § (2) és (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
106. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában, 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában és 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
107. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (1) bekezdésében, 66. § (3) bekezdés b), d) és e) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
108. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
1. 2. § (1) bekezdés d) pontjában és 7. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
109. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63/B. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles a felhasználó vagy a fizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni. Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a 28/A. § (4) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, akkor a felhasználó változott adatait továbbítja az érintett földgázelosztónak.
(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a földgázkereskedőnek, illetve egyetemes szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(8) A földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra, illetve a fizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.”
110. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (6) bekezdésében a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg lép.
111. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 28. § l) pont lb) alpontjában és 38/F. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 32. § (5) bekezdésében a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg
lép.
112. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
1. 11. § (2) bekezdés b) és d) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 11. § (2) bekezdés c) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
113. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
114. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
115. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 1. § d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
116. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 25. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
117. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 20. § (2a) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.
118. § A hagyatéki eljárásról 2010. évi XXXVIII. szóló törvény 92/A. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.
119. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
1. 2. §-ában, 7. § (1) bekezdésében, 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 3. §-ában, 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 8. § (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdés a) pontjában és 8. § (4) bekezdés a) pontjában, 9. § (2) bekezdésében, 5. alcím címében, 18/A. §-ában, 19. § (1) bekezdésében és 21. § (2)–(4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 7. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzati” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzati” szöveg, a „megyei listán” szövegrész helyébe a „vármegyei listán” szöveg,
4. 8. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
5. 8. § (6) bekezdésében a „megyei listán” szövegrészek helyébe a „vármegyei listán” szöveg,
6. 11. § (3) bekezdésében és 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
120. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
1. 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg
lép.
121. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV területi szervei)
„a) a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: vármegyei igazgatóságok),”
122. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 4. § (4) bekezdésében és 9. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
b) 81. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei adó- és vámigazgatóságok” szövegrész helyébe a „vármegyei igazgatóságok” szöveg
lép.
123. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, 26. § (2) és (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
124. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
1. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet,
2. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet,
3. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet
lép.
125. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
1. 43. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 101. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyéjére” szövegrész helyébe a „vármegyéjére” szöveg,
3. 118. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
126. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
127. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
1. 7. § (2) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 32. § (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
128. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
1. 7. § (1) bekezdésében a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg, és a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 7. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés a) pontjában, 10. § (4) bekezdésében és 10. § (7) bekezdés a) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
3. 8. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 1. melléklete címében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg,
5. 1. mellékletében foglalt táblázat A:2–A:5 mezőjében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg
lép.
129. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
1. 4. § (8) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 4. § (8) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
130. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (3f) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
131. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában, és az 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 2. sorában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
132. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. § (2) és (2a) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés b) pontjában, 34. § (2) bekezdésében, 74. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
133. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
1. 27/A. § (1) bekezdés f) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 186/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 215. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe a „vármegyei (fővárosi)” szöveg, valamint a „megyei képviselő-testület” szövegrész helyébe a „vármegyei képviselő-testület” szöveg lép.
134. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 12. § (3) bekezdés b) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
135. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 27. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg, valamint a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
136. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény:
1. 3. § (2) bekezdés f) pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg,
2. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, 5. § (8) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 7. § (6) bekezdés a) és d) pontjában, 9. § (3) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés c) pontjában és 20. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 5. § (1) bekezdésében, 7. § (6) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 7. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg, valamint a „Megyénként” szövegrész helyébe a „Vármegyénként” szöveg,
5. 7. § (3) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) bekezdés c) pontjában, a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
137. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény
1. 2. § 2a. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 19/A. § (9) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg
lép.
138. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
1. 2. § 13. pont c) alpontjában és 52/A. § (2) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 2. § 22. pontjában a „megyei,” szövegrész helyébe a „vármegyei,” szöveg,
3. 66. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
139. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 167. §-sal egészül ki:
„167. § (1) E §-t a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választására kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi általános választását követő általános nemzetiségi önkormányzati választáson hivatalban lévő képviselő-testület, közgyűlés és elnök megbízatása 2024. október 1-jéig tart.”
140. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1. 10. § (4) bekezdésében és 55. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 10. § (5) és (8) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg,
3. 10. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 10. § (7) bekezdésében, 50. § a) pontjában, 56. § (4) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
4. 25. § (7) bekezdésében, 41. § (1) és (5) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 70. §-ában, 79. § (3) és (5) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében, 82. § (1) és (2) bekezdésében, 88/A. § g) pontjában, 89. § c) pontjában, 95. § (3) bekezdésében, 101. § (1) bekezdés e) pontjában, 102. § (2) bekezdés c) pontjában, 105. § (2) és (3a) bekezdésében, 106. § (1), (3)–(5) és (8) bekezdésében, 107. § (2) és (3) bekezdésében, 108. § (2) bekezdés c) pontjában, 117. § (2) bekezdés b) pontjában, 117/A. § (4) bekezdésében, 117/B. § (3), (5) és (6) bekezdésében, 135. §-ában, 140. § (1) bekezdésében, 141. § (1) bekezdésében, 146. § (1) és (2) bekezdésében, 147. §-ában, 149. §-ában, 150. § b) és c) pontjában, 151. § (1) bekezdés a) pontjában és 152. § a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
5. 56. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe az „a választást megelőző év november 30-áig” szöveg,
6. 84. § (6) bekezdésében, 108. § (7) bekezdésében és 117/B. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 158. §-ában az „a 159–166. §” szövegrész helyébe az „a 159–167. §” szöveg lép.
141. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 146/J. §-sal egészül ki:
„146/J. § (1) E §-t a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választására kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni.
(3) Az Alaptörvény ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK rész 27. cikke alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
(4) A képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően 2024. október 1-jéig nem dönthet a képviselő-testület feloszlásáról.”
142. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
1. 1. § 2. pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 18. § (2) bekezdésében, 19. § a) pontjában, 27. § (1a)–(4) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében, a 71. §-t megelőző alcím címében, 71. § (3) és (6) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 79. § (1) bekezdésében, a 80. §-t megelőző alcím címében, 80. § (3) bekezdésében, 103. § (3) bekezdésében, 105. § (7) bekezdésében, 108/A. § (2) bekezdésében, 130. § a) pontjában, 131. § (2) bekezdés e) pontjában, 132. § (2) bekezdésében, a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 2. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 84. § (4) bekezdésében, 103. § (1) bekezdésében, 146/I. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
3. 3. § (1) bekezdésében, 103. §-t megelőző alcím címében, 125. § (4) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg,
4. 11. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzatnak” szöveg,
5. 21. § (3) bekezdésében és 27. § (1a) bekezdésében „megyeszékhely” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg,
6. 27. §-t megelőző alcímében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
7. 27. § (1) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 43. § (2) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 80. § (1) bekezdésében, 84. § (3) bekezdésében, 132. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
8. 103. § (2) és (3) bekezdésében a „megyéhez” szövegrész helyébe a „vármegyéhez” szöveg,
9. 103. § (2) bekezdésében a „megyehatár” szövegrész helyébe a „vármegyehatár” szöveg
lép.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
1. 84. §-t megelőző alcím címében, 84. § (5) bekezdés c) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 112. § (4) bekezdésében, 116. § (4) bekezdésében, a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 84. § (5) bekezdés c) pontjában, 1. mellékletben a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
3. 84. § (5) bekezdés c) pontjában a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
4. 145. § (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a 146/J. §, valamint” szöveg
lép.
143. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 4. § 22. pontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg,
2. 4. § 22. pontjában a „megyéből” szövegrész helyébe a „vármegyéből” szöveg,
3. 4. § 35. pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
4. 30. § (5) bekezdés c) pontjában és 50. § (9) bekezdésében a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg,
5. 63. § (1) bekezdés g) pontjában, 77. § (2) bekezdés d) pontjában és 94. § (4) bekezdés e) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
6. 63/A. § (4) bekezdésében a „megyeközponti” szövegrész helyébe a „vármegyeközponti” szöveg
lép.
144. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 1. § 18. pontjában, 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 79. § (2) bekezdés i) pontjában és 84. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 40. § (5) bekezdésében, 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (1b) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 107. § (1b) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzat” szöveg
lép.
145. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
1. 2. melléklet III. pont 2–19. alpontjában a „Megye” szövegrész helyébe a „Vármegye” szöveg,
2. 2. melléklet III. pont 8. alpontjában foglalt táblázat 8.4. sorában a „megyeháza” szövegrész helyébe a „vármegyeháza” szöveg,
3. 2. melléklet III. pont 12. alpontjában foglalt táblázat 12.1. sorában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
146. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„260/E. § A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően – a 253. § (1) bekezdése alapján – adományozott cím használatára a címzetes főjegyző a Módtv. hatálybalépését követően is jogosult azzal, hogy a cím használatára, a címre való jogosultság megszűnésére és a cím visszavonására a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 253. § (3)–(10) bekezdését kell alkalmazni.”
147. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
1. 6. § 17. pontjában, 26. § (4) bekezdésében, 53/A. §-t megelőző alcím címében, 53/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, (3) bekezdés a)–f) pontjában, (4) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében, 85. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében, 130. § (8) bekezdésében, 189. § (1) és (4) bekezdésében, 225/F. § (1) bekezdésében, 225/I. § (1) bekezdésében, 225/K. § (1) és (8) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében és 239. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 53/A. § (1) bekezdésében, 53/A. § (2) bekezdés c) pontjában, 53/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 134. § (3) bekezdésében és 251. §-ában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 134. § (1) bekezdés 4. pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 234. § (3) bekezdés a) pontjában és 236. § (5) bekezdés c) pontjában, a „megyei önkormányzatnál” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzatnál” szöveg,
5. 255. § (1) bekezdés e) pontjában és 256. § (1) bekezdés d) pontjában a „megyei jegyzőnek” szövegrész helyébe a „vármegyei jegyzőnek” szöveg
lép.
148. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 253. §-a.
149. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény
1. 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyehatárokat” szövegrész helyébe a „vármegyehatárokat” szöveg,
2. 4. § (5) bekezdésében és 1. számú melléklet címében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben”
szöveg,
3. 4. § (9) bekezdésében a „megyehatárok” szövegrész helyébe a „vármegyehatárok” szöveg,
4. 8. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében”szöveg,
5. 2. számú mellékletében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
150. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. § (3) bekezdése h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki:
(A fenntartó hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény)
„hc) szervezeti és működési szabályzatának 48. § (2) bekezdését meghatározó rendelkezéséhez.”
151. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/H. §-sal egészül ki:
„117/H. § (1) E törvénynek a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 48. § (2) bekezdését és 73. § (3) bekezdés h) pontját első alkalommal a 2022/2023. tanév tekintetében kell alkalmazni.
(2) A 48. § (2) bekezdésétől eltérően a 2021/2022. tanévben megszerzendő kreditek számát és elérendő súlyozott tanulmányi átlagot a szenátus véleményének kikérése után a fenntartó állapítja meg 2022. augusztus 10-éig azzal, hogy a megszerzendő kredit 18 kredit/félévnél több, az elérendő átlag pedig a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott súlyozott tanulmányi átlagnál magasabb nem lehet.
(3) Ha a fenntartó nem dönt a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, akkor az átsorolást a 18 kredit/félév és az R.-ben a 2021/2022. tanév tekintetében meghatározott súlyozott tanulmányi átlag figyelembe vételével kell elvégezni.”
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/H. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 48. § (2) bekezdését és 73. § (3) bekezdés h) pontját, valamint az (1)–(3) bekezdést a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok tekintetében is alkalmazni kell.”
152. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő XXXII/A. Fejezettel egészül ki:
„XXXII/A. FEJEZET
SARKALATOS RENDELKEZÉSEK
71/A. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
119/A. § A 117/H. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
153. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 48. § (2) bekezdésében az „A felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe az „A felsőoktatási intézmény – a Kormány által rendeletben meghatározott rend szerint –” szöveg, a „legalább tizennyolc kreditet, vagy nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított” szövegrész helyébe a „vagy nem érte el legalább – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában a tanévet megelőző legalább 15 nappal meghatározott – kreditet vagy” szöveg,
b) 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
154. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (2a)–(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó adatai változásának felhasználó általi bejelentését a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.
(2b) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a víziközmű-szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(2c) A felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait a víziközmű-szolgáltató az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.”
155. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/E. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
156. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) az 51. § (7) bekezdésében,
b) az 52. § (3) bekezdésében,
c) az 53. § (3)–(4) bekezdésében,
d) az 54. § (1) bekezdésében,
e) az 56. § (2)–(5) bekezdésében
foglaltaktól nem térhet el.”
157. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71. § (3) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg lép.
158. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
1. 40. § (5) bekezdés a) pontjában és 40/A. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 50. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 177. § (3) bekezdésében a „megye-,” szövegrész helyébe a „vármegye-,” szöveg
lép.
159. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 2. § (7) bekezdése.
160. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
1. 1. § (1) bekezdés b) pontjában, 3. § (5) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésében, 8. § c) és f) pontjában, 12. § (1) bekezdés c) pontjában és 19. § c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. § (1) bekezdés l) pontjában, 4. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
3. 1. § (1) bekezdés l) pontjában, 2. §-ában, 4. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 1. § (1) bekezdés l) pontjában, 3. § (2)–(4) bekezdésében, 4. alcím címében, 4. § (2)–(4) bekezdésében, 8. § c) pontjában, 12. § (1) bekezdés c) pontjában, 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 19. § c) pontjában a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
5. 4. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
6. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
161. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg lép.
162. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
1. 2. § 27. pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg, valamint a „megyehatár” szövegrész helyébe a „vármegyehatár” szöveg,
2. 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyeszékhelye” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelye” szöveg,
3. 27. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „megyeszékhelyek” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyek” szöveg
lép.
163. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
1. 6. § (5) és (20) bekezdésében és 28. § (7a) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 6. § (28) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
164. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30/A. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
165. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
166. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény
1. 24. § (1) bekezdésében, 24. § (6) bekezdésében és 24. § (10) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 24. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
167. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
1. 9. § (1) bekezdés a) pontjában, 13/A. § (3) bekezdésében, 19. § (1) és (4) bekezdésében, 20/C. §-ában, a 21. §-t megelőző alcím címében, 21. § (2) és (5) bekezdésében, 21. § (3) és (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 22. § (2) bekezdés c) pontjában, 23. § (1) bekezdésében, 27. § (8) és (11) bekezdésében, 33. § (1) és (3) bekezdésében, 34. §-ában, 35. § (1) bekezdésében, 35. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében, 36. § (1) és (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 37. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 37. § (3) bekezdésében, 53. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 21. § (1) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg,
3. 27. § (6) bekezdésében, 27/A. §-ában, 33. § (2) és (4) bekezdésében, 35. § (1a) bekezdés b) pontjában, 35. § (3) bekezdésében, 36. § (1a) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 33. § (1) bekezdésében a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg,
5. 39. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „területi” szöveg
lép.
168. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény
1. 6. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 15. § (2) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
169. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe a „fővárosi és vármegyei” szöveg lép.
170. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 57. § (4) bekezdésében a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg, a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg lép.
171. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 64/B. § (1) bekezdésében, 65/A. § (2) bekezdésében, 65/A. § (9) bekezdés a) pontjában, 69. § (1) bekezdésében, 69/E. § (2) bekezdésében, 69/E. § (8) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
172. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53/B. § (8) bekezdés c) pontjában és 78/B. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
173. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68. § (1) bekezdés c) pontjában és 214. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
174. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 8. § nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
175. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:105. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
176. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
177. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül.”
178. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„153. § (1) A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, életkorát és nemét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel –
a) az egyéni jelölt kérésére – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,
b) a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda
az adatszolgáltatási díj megfizetését követően haladéktalanul, de legkorábban a jelölt, lista 132. § szerinti nyilvántartásba vétele jogerőre emelkedését követően átadja.
(2) Közös eljárásban az adatszolgáltatás adatait minden érintett választás tekintetében felhasználhatja az igénylésre jogosult.”
179. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 213. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a hozzá áttett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, legkésőbb az áttételt követő napon intézkedhet a kifogás illetékes választási bizottság részére történő áttételéről.”
180. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„307/D. § (1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba.
(2) Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet.
(3) A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek.”
181. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 331. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„331. § (1) A közös eljárásban az Európai Parlament tagjainak választására az I–XII. Fejezetet, a XIV. Fejezetet, a XV. Fejezetet, továbbá a 244. § (2) bekezdését, a 245. § (2)–(5) bekezdését, a 247. § (1) és (3) bekezdését, a 250. §-t, a 251. §-t, a 257. § (3) bekezdését, a 257/A. §-t, a 257/B. §-t, a 258. § (1) bekezdését, a 259–263. §-t, a 266–270. §-t, a 271. § (2) bekezdését, a 272–281. §-t, a 283–285. §-t, a 288–291. §-t, a 293. §-t, a 295. §-t, valamint a 298. §-t az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közös eljárásban nem kell alkalmazni a 302. §-t, a 303. §-t, a 304. §-t, a 307/C. §-t, a 307/D. § (2) bekezdését; továbbá a 307/P. §-t, a 309. § (2) bekezdését, a 310. §-t, a 311. § (1) bekezdését, a 330. §-t és a 330/A. §-t.
(3) Ha az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon kerül sor, a 247. § (2) bekezdését, a 257. § (2) bekezdését, a 271. § (1) bekezdését, a 282. §-t, a 286. §-t, a 287. §-t, a 292. §-t, a 294. §-t, a 296. §-t és a 297. §-t az Európai Parlament tagjainak választására is alkalmazni kell. Ebben az esetben a 333. §-t, a 341/A. §-t, a 342. §-t, a 343. § (2) bekezdését és a 345. §-t nem kell alkalmazni.”
182. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 333. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„333. § (1) A közös eljárásban a következő választási bizottságok működnek:
a) Nemzeti Választási Bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) helyi választási bizottság,
d) szavazatszámláló bizottság.
(2) A helyi választási bizottságba a 28. § (3) bekezdésében megnevezetteken túl az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetek további egy-egy tagot bízhatnak meg. E megbízásra is a 29. § (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni.”
183. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 162/A. alcímmel egészül ki:
„162/A. Az átjelentkezés
337/A. § Ha az átjelentkező választópolgár a 250. § és a 307/A. § szerinti átjelentkezés feltételeinek is megfelel, akkor
a) ha a tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, mindhárom választáson a 307/B. § (1) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni,
b) ha a tartózkodási helye szerinti településtől eltérő településre jelentkezik át, az Európai Parlament tagjainak választására a 250. § (4) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán azonban a lakóhelye vagy a 102. § (3) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékében szerepel.”
184. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 162/B. alcímmel egészül ki:
„162/B. A jelölő szervezet bejelentése
337/B. § A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba.”
185. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„345. § (1) A helyi választási bizottság dönt
a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,
b) minden olyan kifogásról, amely kizárólag az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a települési nemzetiségi vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik,
c) az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó, kizárólag a helyi választási bizottság illetékességi területét érintő kifogásról.
(2) A területi választási bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a megyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz, a főpolgármester-választáshoz vagy a területi nemzetiségi választáshoz kapcsolódik,
b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és kizárólag a területi választási bizottság illetékességi területét érinti,
c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről, valamint a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről.
(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,
b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.”
186. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
1. 1/A. §-ában a „több választást” szövegrész helyébe a „több általános választást” szöveg,
2. 21. §-ában, 28. § (1) bekezdés c) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 75. § (2) bekezdésében, 346. § j) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 21. és 23. §-ában az „évében, április 1. és május 31. között” szövegrész helyébe az „évét megelőző évben, október 1. és november 30. között” szöveg,
4. 17. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
5. 37. § (4) és (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 8. § (2) bekezdés b) és c) pontjában az „évének április 1. napja” szövegrész helyébe az „évét megelőző év december 1. napja” szöveg lép.
(3) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
1. 302. §-ában, 307/E. § (1) bekezdésében, 307/F. § (4) bekezdésében, 307/I. § (1) és (2) bekezdésében, 307/L. § (1) bekezdésében, 307/M. §-ában, 307/O. § (1) és (2) bekezdésében, 307/P. § (2) bekezdés a) pontjában és 345. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 306. § (1) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg,
3. 306. § (1) bekezdésében a „választás évében január 31-ig átadja” szövegrész helyébe a „választást megelőző évben október 15-ig átadja” szöveg, valamint a „január 1-jei adatait” szövegrész helyébe a „szeptember 1-jei adatait” szöveg,
4. 306. § (2) bekezdésében a „választás évében február 15-ig” szövegrész helyébe a „választást megelőző évben október 31-ig” szöveg,
5. 306/C. §-ában a „választás évében március 31-ig” szövegrész helyébe a „választást megelőző évben november 30-ig” szöveg,
6. 306/D. § (1) bekezdésében a „választás éve január 1-jei adatai” szövegrész helyébe a „választást megelőző év szeptember 1-jei adatai” szöveg
lép.
(4) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
1. 158/A. alcím címében az „A levélben szavazók névjegyzéke” szövegrész helyébe az „A levélben szavazók névjegyzéke az Európai Parlament tagjainak választásán” szöveg,
2. 335. § (1) bekezdésében az „akik a szavazóköri névjegyzékében szerepelnek” szövegrész helyébe az „akik az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékében szerepelnek” szöveg,
3. 336. §-ában az „a szavazóköri névjegyzékből” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékből” szöveg,
4. 163. alcím címében az „A lista bejelentése” szövegrész helyébe az „Az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista bejelentése” szöveg,
5. 341/A. § nyitó szövegrészében az „a szavazóköri névjegyzékbe” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékébe” szöveg, a „szavazhat személyesen” szövegrész helyébe a „szavazhat az Európai Parlament tagjai választásán személyesen” szöveg,
6. 343. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „megállapítja a választás eredményét” szövegrész helyébe a „megállapítja az Európai Parlament tagjai választásának eredményét” szöveg,
7. 344. §-ában az „a választás nem hiteles eredményét” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament tagjai választásának nem hiteles eredményét” szöveg,
8. XVI. Fejezet címében az „AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK, VALAMINT A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, TOVÁBBÁ A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK KÖZÖS ELJÁRÁSBAN TARTOTT VÁLASZTÁSA” szöveg,
9. 354. § (4) bekezdésében a „XIII. Fejezet, a 7. és a 8. melléklet” szövegrész helyébe a „XIII. Fejezet, a 331. § (3) bekezdése, a 7. és a 8. melléklet” szöveg,
10. 354. § (5) bekezdésében a „XIV. Fejezet” szövegrész helyébe a „XIV. Fejezet, a 331. § (1)–(2) bekezdése, a 333. §, a 162/A. alcím, a 162/B. alcím és a 345. §” szöveg
lép.
187. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/A. § (2) bekezdésében az „a választás kitűzését követően,” szövegrész.
188. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 1. melléklet VIII. pont B. alpont 2. alpontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.
189. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (1) bekezdés j) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
190. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (7b) bekezdés a) pontjában és 15. § (5a) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
191. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/H. § (5) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
192. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
193. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény
a) 61. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdés d) pontjában, 83. § (2) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, 91. § j) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
b) 85. § (2) bekezdés e) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
194. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 298. § (2) bekezdésében, 388. § (1) bekezdésében, 427. § (8) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
195. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 11. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
196. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82. § (1) bekezdés b) pontjában, 288/E. § (6) bekezdés b) pontjában és 327. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
197. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 66. pont d) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
198. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény
1. 12. § (1) bekezdésében a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg,
2. 14. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
199. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény
1. 1. § 17. pont nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 2. § (11) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
200. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/T. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. § (3) bekezdése” szöveg lép.
201. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
202. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
203. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg lép.
204. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
205. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
1. 14. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 32. § (1) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
206. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, 6/B. alcímben meghatározott adatok rögzítését és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás vezetését elektronikusan, a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával teljesíti.”
207. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
1. 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg,
2. 13. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg és a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg,
3. 40. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
208. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
1. 45/A. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg,
2. 66. § (3) bekezdésében és 70. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
209. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
1. 21. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és 828. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 28. § (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
210. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (27) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
211. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 87. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
212. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 2. § 7. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
213. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
1. 6. § (5) bekezdés e) pontjában, 7. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. melléklet IV. rész 2. pont 2.3. alpont n) alpontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
214. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 2. § (4) bekezdésében, 43. § (1)–(3) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 255. § (2) bekezdésében, 291. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 39. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 208. § (1) bekezdésében, 256. § (1) bekezdésében, 281. § (15) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 39. § (4) bekezdésében a „megyeszékhely” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg,
4. 49. § (3) bekezdésében, 281. § (2) bekezdés 4. pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
5. 49. § (3) bekezdésében, 281. § (2) bekezdés 4. pontjában a „megyeszékhely” szövegrészek helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg,
6. 77. § (1) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg
lép.
215. § Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
1. 2. § (2) bekezdésében a „megyének” szövegrész helyébe a „vármegyének” szöveg,
2. 3. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 4. § 2. pontjában, 8. és 9. pontjában, 13. pontjában, 17. pontjában, 19. pontjában, 24. és 25. pontjában, 30. pontjában, 33–36. pontjában, 38. pontjában, 43. és 44. pontjában, 49. és 50. pontjában, 55–57. pontjában és 59. pontjában, 5. § (2) bekezdés 1–3. pontjában, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 11. § nyitó szövegrészében, 15. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (1)–(4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 19. § (3) bekezdés 5. pontjában, 21. § (1) bekezdésében, 12. alcím címében, 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 38. § (2) bekezdésében, 40. § (5) és (8) bekezdésében, 43. § (1) bekezdés b) pontjában, 50. § (2) bekezdés f) pontjában, 70. § (10) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 88. § (1) bekezdés a) pontjában, 90. § (2) bekezdésében, 62. alcím címében, 91. § (1) bekezdés nyitó szövegrésében, 91. § (1) bekezdés b)–d) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 5. mellékletében foglalt táblázat B:1 és B:20 mezőjében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 4. § 7. pontjában, 19. § (5) bekezdésében, 22. §-ában, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 24. § (4) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 40. § (6) bekezdésében, 88. § (5) bekezdésében, 91. § (1) bekezdés e)–g) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 15. § (3) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg,
5. 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg,
6. 4. § 24. pontjában, 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 24. § (5) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
216. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (10) bekezdés a) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg lép.
217. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 34. § (2) bekezdésének az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés o) pontját megállapító rendelkezése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.
218. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 40. § (4) bekezdése.
219. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 53. § (1) és (2) bekezdésében, 61. § (1) bekezdés e) pontjában, 73. § (1) bekezdésében, valamint 2. melléklet 3. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
220. § (1) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény
a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében és 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(2) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdésében a „megye megyei” szövegrész helyébe a „vármegye vármegyei” szöveg lép.
(3) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény
1. 2. § (2) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdés b) pontjában valamint 7. § (2) bekezdésében a „megye megyei” szövegrész helyébe a „vármegye vármegyei” szöveg,
2. 2. § (3) bekezdésében és 4. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(4) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény
1. 3. § (1) és (2) bekezdésében a „megye megyei” szövegrész helyébe a „vármegye vármegyei” szöveg,
2. 3. § (1) és (6) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
3. 3. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 3. § (6) bekezdésében és 4. § (1) bekezdés h) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(5) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény
1. 5. § (3) és (4) bekezdésében a „megye megyei” szövegrészek helyébe a „vármegye vármegyei” szöveg,
2. 6. §-ában a „megye” szövegrész helyébe „vármegye”, a „megyei” szövegrészek helyébe „vármegyei” szöveg
lép.
221. § Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény 3/A. § (2) és (5) bekezdésében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg lép.
222. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
1. 53. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 89. § (5) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
223. § Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXIV. törvény 5. § (1) bekezdése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (1c) bekezdés záró szövegrészét a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.
224. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény
1. 15. § (3) bekezdésében és 23. § (5) bekezdés d) pont dc) alpontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 23. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, 23. § (5) bekezdés d) pont da) alpontjában, valamint 23. § (5) bekezdés e) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
225. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
226. § A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 31. § (2) és (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
227. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
228. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az építtető a Beruházás tekintetében a korábbi előkészítő építtető BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban együtt: korábbi építtető) az előkészítő építtetői feladatkörében jogutódja.”
229. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 3. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 4. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatokat ellátó gazdasági társaságot.”
230. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény
1. 2. § (1) bekezdésében az „az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)” szövegrész helyébe az „a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium)” szöveg,
2. 2. § (2) bekezdésében a „társaságot” szövegrész helyébe a „Minisztériumot”, a „Társaság” szövegrész helyébe a „Minisztérium” szöveg,
3. 4. § (1) bekezdésben az „A Társaság mint építtető (a továbbiakban: építtető)” szövegrész helyébe az „A Kormány által rendeletben kijelölt építtetői feladatokat ellátó gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető)” szöveg,
4. 4. § (2) bekezdésében a „Társaság” szövegrész helyébe a „Minisztérium” szöveg,
5. 8. § (1) bekezdésében a „Társaság” szövegrészek helyébe a „Minisztérium” szöveg, és a „társaságot” szövegrész helyébe a „Minisztériumot” szöveg,
6. 1. mellékletének címében a „Társaság” szövegrész helyébe a „Minisztérium” szöveg
lép.
231. § A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 15. § (3) bekezdése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.
232. § (1) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. § 11. pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg lép.
(2) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.
(3) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
1. 37. § (1) és (3) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 53. § (3) bekezdés a) pontjában, 53. § (5) bekezdésében, 54. § (2) bekezdés b) pontjában, 54. § (3) bekezdés a) pontjában, 54. § (3) bekezdés e) pontjában, 54. § (3) bekezdés i) pontjában, 55. § (2) bekezdésében, 55. § (3) bekezdés b) pontjában, 56. § (2) bekezdés a) pontjában, 56. § (3) bekezdésében, valamint 70. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 37. § (2) bekezdésében, 53. § (2) és (7) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, valamint 59. § (2) bekezdésében „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 54. § (3) bekezdés d) pontjában a „megyékkel” szövegrész helyébe a „vármegyékkel” szöveg,
4. 57. §-ában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
233. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
a) 20. § (3) bekezdés b) pontja, 72/B. § (11) bekezdése és 78. §-a a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel,
b) 72/B. § (2) bekezdése, 88. § (2) bekezdés b) pontja a „megyei” szövegrészek helyett a „vármegyei” szöveggel
lép hatályba.
234. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
235. § A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 22. § (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
236. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontjában és 46. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
1. 1. melléklet 1.1. pontjában és 2.11. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. melléklet 2.12. pontjában a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlés” szöveg
lép.
237. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 3. § (1) bekezdésében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg lép.
238. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 1. § (3) bekezdése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.
(2) Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 7. § a) pontja.
239. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § h) pontjában, 20. § (1) bekezdés d) pontjában és 21. § nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
240. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény.
241. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény.
1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete a következő 16–18. ponttal egészül ki:
(A védelem alá eső tisztségek:)
| „ | ||
| 16. | a Magyar Honvédség parancsnoka, | |
| 17. | a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével, illetve tevékenységük összehangolásával kapcsolatos feladatokat ellátó politikai és szakmai felsővezetők, | |
| 18. | a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnökök. | |
| ” |
„2. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
Az ítélőtáblák illetékességi területe
1. Fővárosi Ítélőtábla
1.1. Budapest főváros
1.2. Nógrád vármegye
1.3. Pest vármegye
2. Szegedi Ítélőtábla
2.1. Csongrád-Csanád vármegye
2.2. Bács-Kiskun vármegye
2.3. Békés vármegye
2.4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
2. Pécsi Ítélőtábla
2.1. Baranya vármegye
2.2. Somogy vármegye
2.3. Tolna vármegye
2.4. Zala vármegye
3. Debreceni Ítélőtábla
3.1. Hajdú-Bihar vármegye
3.2. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
3.4. Heves vármegye
4. Győri Ítélőtábla
4.1. Fejér vármegye
4.2. Győr-Moson-Sopron vármegye
4.3. Komárom-Esztergom vármegye
4.4. Vas vármegye
5. Győri Ítélőtábla
5.1. Fejér vármegye
5.2. Győr-Moson-Sopron vármegye
5.3. Komárom-Esztergom vármegye
5.4. Vas vármegye
5.5. Veszprém vármegye”
„3. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
A törvényszékek katonai tanácsai és illetékességi területük
1. Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
1.1. Budapest főváros
1.2. Fejér vármegye
1.3. Heves vármegye
1.4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
1.5. Komárom-Esztergom vármegye
1.6. Nógrád vármegye
1.7. Pest vármegye
2. Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa
2.1. Bács-Kiskun vármegye
2.2. Békés vármegye
2.3. Csongrád-Csanád vármegye
3. Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
3.1. Győr-Moson-Sopron vármegye
3.2. Vas vármegye
3.3. Veszprém vármegye
4. Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
4.2. Hajdú-Bihar vármegye
4.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
5. Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa
5.1. Baranya vármegye
5.2. Somogy vármegye
5.3. Tolna vármegye
5.4. Zala vármegye”
„4. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek illetékességi területe közigazgatási jogvitákban
1. Fővárosi Törvényszék
1.1. Budapest főváros
2. Budapest Környéki Törvényszék
2.1. Nógrád vármegye
2.2. Pest vármegye
3. Debreceni Törvényszék
3.1. Hajdú-Bihar vármegye
3.2. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
4. Győri Törvényszék
4.1. Győr-Moson-Sopron vármegye
4.2. Komárom-Esztergom vármegye
4.3. Vas vármegye
5. Miskolci Törvényszék
5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
5.2. Heves vármegye
6. Pécsi Törvényszék
6.1. Baranya vármegye
6.2. Somogy vármegye
6.3. Tolna vármegye
7. Szegedi Törvényszék
7.1. Bács-Kiskun vármegye
7.2. Békés vármegye
7.3. Csongrád-Csanád vármegye
8. Veszprémi Törvényszék
8.1. Fejér vármegye
8.2. Veszprém vármegye
8.3. Zala vármegye”
