1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő IV/B. Fejezettel egészül ki:
„IV/B. Fejezet
Tiltott állami támogatásnak nem minősülő juttatás
9/B. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott állami vagyon átruházása nem minősül tiltott állami támogatásnak.”
2. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 12. §-ában az „I–IV. Fejezet” szövegrész helyébe az „I–IV. Fejezet, a IV/B. Fejezet” szöveg lép.
3. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő – különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire, továbbá a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel.”
4. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közlekedésszervező;”
5. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. §-át megelőző alcím címében a „Gazdaság-újraindítási” szövegrész helyébe a „Nemzeti” szöveg,
2. 39. § (2) bekezdésében a „Gazdaság-újraindítási” szövegrész helyébe a „Nemzeti” szöveg,
3. 39/B. § (5) bekezdésében a „40 százalékát” szövegrész helyébe a „30 százalékát” szöveg, és
4. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „Gazdaság-újraindítási” szövegrészek helyébe a „Nemzeti” szöveg
lép.
6. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/E. § Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza.”
7. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
9. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni.”
10. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 21. § (2) bekezdésében a „harmincöt” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg lép.
11. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény
1. 3. § (2) bekezdés m) pontjában az „a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg, és
2. 11. § (1d) bekezdés l) pontjában az „a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
1. 115/K. § e) pontja, és
2. 118. § (4a) bekezdése.
13. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. § (3) és (4) bekezdése.
14. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Az üzemanyagárat az előző évben nagy forgalmat bonyolító, legfeljebb három belföldi üzemanyag-forgalmazó társaság által alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként, kilogrammonként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagár törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként nő, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó társaságnak minősül az a társaság, amely legalább három megyére kiterjedő, nyilvános forgalmú üzemanyagtöltő hálózattal rendelkezik.”
15. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 1. számú melléklete az 2. melléklet,
2. 1. számú melléklete a 3. melléklet,
3. 1. számú melléklete a 4. melléklet,
4. 3. számú melléklete az 5. melléklet,
5. 3. számú melléklete az 6. melléklet, és
6. 11. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
16. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 3. § 21. pont d) alpontjában a „keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe a „keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás” szöveg,
2. 49/B. § (7) bekezdés g) pontjában az „a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés” szövegrész helyébe az „a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő őstermelői tevékenység” szöveg, és
3. 7. számú melléklet 6. pontjában az „az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be” szövegrész helyébe az „a kifizető adóévi utolsó havi bevallása benyújtásának időpontjáig a kifizető részére nem mutatja be” szöveg, az „A bevallás benyújtását” szövegrész helyébe az „Az említett bevallás benyújtását” szöveg
lép.
17. § (1) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pontja.
(2) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 48. § (3d) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész, és
2. 6. számú melléklet 1. pontjában az „az általános forgalmi adózás tekintetében is” szövegrész.
18. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]
„h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal vezetője és vezetőhelyettese, valamint a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter”
[jogosult.]
19. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:)
„d) a Budapesti Agglomerációban a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács.”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (2) bekezdése a következő e)–h) ponttal egészül ki:
(A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:)
„e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője,
g) a turizmusért felelős miniszter képviselője, valamint
h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője.”
(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (4) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:
(A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:)
„g) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
h) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
i) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a megyei jogú város polgármesterének delegáltja.”
(4) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai közül egy további delegált,
c) a budapesti agglomeráció területén lévő megyei jogú város polgármesterének delegáltja,
d) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője,
g) az egészségügyért felelős miniszter képviselője,
h) a szociálpolitikáért felelős miniszter képviselője,
i) a köznevelésért felelős miniszter képviselője,
j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője, valamint
k) a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője.”
(5) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba a területfejlesztésért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egy-egy tagot delegál, míg más felelősségi körökben érintett miniszterek kizárólag egy tagot delegálhatnak akkor is, ha több kormányzati felelősségi kör alapján jogosultak a tagdelegálásra.
(6) A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.”
20. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Ha e törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokat érintő rendelkezései módosulnak, úgy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a módosító rendelkezések hatálybalépését követő tanácsülésen, de legkésőbb a módosító rendelkezések hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.”
21. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő 29. §-sal egészül ki:
„29. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17. § (4a) bekezdése szerinti Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megalakulásával kapcsolatos szervezési tevékenységnek az ellátása a Pest Megyei Közgyűlés elnökének a feladata. A Pest Megyei Közgyűlés elnöke a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kezdeményezi a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.”
22. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 15. § (1) bekezdésében az „önállóan, vagy” szövegrész helyébe az „önállóan vagy” szöveg,
2. 15. § (3) bekezdés a) pontjában a „képviselője” szövegrész helyébe a „delegáltja” szöveg,
3. 15. § (3) bekezdés b) pontjában az „az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg,
4. 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztésért” szöveg,
5. 15. § (6) bekezdésében a „juttatásra nem” szövegrész helyébe a „juttatásra sem” szöveg,
6. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „Tanács, valamint” szövegrész helyébe a „Tanács,” szöveg,
7. 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „a területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért” szöveg,
8. 17. § (3) bekezdés b) pontjában az „a területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért” szöveg,
9. 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „az általános politikai koordinációért” szövegrész helyébe az „a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért” szöveg,
10. 17. § (3) bekezdés d) pontjában a „gazdaságfejlesztésért” szövegrész helyébe a „vidékfejlesztésért” szöveg,
11. 17. § (3) bekezdés f) pontjában a „borvidék többségi állami tulajdonú borászatának” szövegrész helyébe a „turizmusért felelős miniszter” szöveg,
12. 17. § (4) bekezdés b) pontjában az „a területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért” szöveg,
13. 17. § (4) bekezdés e) pontjában a „képviselője, valamint” szövegrész helyébe a „képviselője,” szöveg, és
14. 17. § (7) bekezdés d) pontjában a „források felhasználásáról” szövegrész helyébe a „források tekintetében azok felhasználásáról” szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 15. § (4) bekezdés c) pontja, és
2. 17. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész.
24. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a a következő 31d. és 31e. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;
31e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;”
25. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„j) a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés w) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – összegből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét,”
26. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„w) az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.”
27. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.”
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az adózó a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásakor az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez.”
(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor a szokásos piaci tartományon belül az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásának nincs helye.
(12) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni.”
28. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:
„(24) Az IFRS-ekre beolvadással, a vagyonmérleg összeállítása során történő áttérés esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti átvevőnek (beolvasztónak) alkalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy az áttérés adóévének az átalakulás napját követő napot magában foglaló adóév minősül.”
29. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (103) bekezdéssel egészül ki:
„(103) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pontját és 8. § (1) bekezdés w) pontját az adózó első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre alkalmazza.”
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (104)–(106) bekezdéssel egészül ki:
„(104) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében kell alkalmazni.
(105) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját és (3) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.
(106) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9), (10), (10b), (11) és (12) bekezdését, továbbá a 16/A. § (8) bekezdését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.”
30. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.”
31. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
1. 12. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában az „átvett értékpapír” szövegrész helyébe az „átvett, KMRP szervezetnél a KMRP által szerzett értékpapír” szöveg,
2. 16/A. § (8) bekezdésében a „18. § (2), (4) és (9)” szövegrész helyébe a „18. § (2), (4), (9), (11) és (12)” szöveg,
3. 18. § (1) bekezdésében az „annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár)” szövegrész helyébe az „a szokásos piaci árnál” szöveg,
4. 18. § (10) bekezdésében az „(1) és (2), a (4)–(7), valamint a (9)” szövegrész helyébe az „(1) és (2), a (4)–(7), a (9), a (11) és a (12)” szöveg, és
5. 18. § (10b) bekezdésében az „(1), (3), valamint a (6) és (7)” szövegrész helyébe az „(1), (3), (6), (7), (9), (11) és (12)” szöveg
lép.
32. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 21/A. § (1) bekezdésében a „magánnyugdíjpénztár tagja” szövegrész helyébe az „a 2010. október 1-je előtti időszakra magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és az öregségi nyugdíj megállapításakor a magánnyugdíjpénztári tagsága fennáll vagy úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére” szöveg, és
2. 82. § (1) bekezdésében a „kérheti a nyugdíja” szövegrész helybe az „az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napjára kérheti az öregségi nyugdíja” szöveg
lép.
33. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 49. §-ában a „kormánymegbízott” szövegrészek helyébe a „főispán” szöveg lép.
34. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A miniszter feladata a Kormány rendeletében meghatározott regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó komp- és révközlekedésnek minősített, a helyi személyszállítási közszolgáltatás körébe nem sorolható komp- és révközlekedés működtetése.”
35. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„u) a helyi személyszállítási közszolgáltatás körébe nem sorolható komp- és révközlekedést biztosító szolgáltatásoknak regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó szolgáltatássá történő minősítésének”
(rendeletben történő megállapítására.)
36. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt.)
„j) üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást vagy egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi közvetítést főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetben”
(szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)
37. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
1. 2. § h) pontjában a „vállalásában;” szövegrész helyébe a „vállalásában, vissza nem térítendő támogatás nyújtásában;” szöveg,
2. 8. § (2) bekezdésében a „pontjában,” szövegrész helyébe a „pontjában, 97. §-ában,” szöveg,
3. 8. § (3) bekezdés h) pontjában a „szervezetben, valamint” szövegrész helyébe a „szervezetben,” szöveg, és
4. 8. § (3) bekezdés i) pontjában a „kapcsolódik,” szövegrész helyébe a „kapcsolódik, valamint” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
1. 2. § q) pontja,
2. 3. § (12) bekezdése,
3. 10/A. § (4) és (5) bekezdésében az „és q)” szövegrész, és
4. 1. melléklet 1. pontja.
39. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyarországi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése céljából az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.”
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján
a) a Győr belterület 5761/7 helyrajzi számú ingatlan,
b) a Győr belterület 5761/7/A helyrajzi számú ingatlan,
c) a Győr belterület 5761/7/B helyrajzi számú ingatlan,
d) a Győr belterület 5761/7/C helyrajzi számú ingatlan
[a)–d) pont a továbbiakban együtt: Ingatlanok] üzemeltetéséhez, valamint az Ingatlanokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) jelöli ki.”
40. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (2) bekezdésében az „Az (1) és (1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1)–(1b) bekezdésben” szöveg lép.
41. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
42. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
1. 2. § 36. pontjában a „megjelölt eszköz” szövegrész helyébe a „megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszköz” szöveg, és
2. 2. § 37. pontjában a „megjelölt eszközt” szövegrész helyébe a „megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszközt” szöveg
lép.
43. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam képviseletében eljáró miniszter nevében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. § (1a) bekezdésében meghatározott országos közlekedésszervező – a miniszter jóváhagyásával és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy)
„d) a pályaműködtető számára minőségi szint előírásokat, valamint az azok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönző rendszert tartalmazzon.”
44. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vasúti pályaműködtető által üzemeltetett, az utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett – ha az értékesítés annak várható költségei és bevételei miatt nem észszerű – a vasúti pályaműködtető a talált dolgot felhasználhatja, vagy közérdekű célra felajánlhatja, illetve ilyen célra fordíthatja.”
45. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK alcíme a következő 87/J. §-sal egészül ki:
„87/J. § A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 28. § (1) bekezdése alapján kötött pályaműködtetési szerződésekben rögzített, a minisztert megillető jogok és kötelezettségek az országos közlekedésszervezőre szállnak át.”
46. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
1. 2/A. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrész helyébe a „főispánt” szöveg,
2. 2/A. § (2)–(4) bekezdésében, 2/B. § (1)–(3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdés c) és d) pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg,
3. 2/B. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízottnak” szövegrész helyébe a „főispánnak” szöveg,
4. 12. § (6) bekezdésében a „kormánymegbízottak” szövegrészek helyébe a „főispánok” szöveg
lép.
47. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 38. § (4) bekezdésében a „befizetés összegével” szövegrész helyébe a „befizetés általános forgalmi adóval csökkentett összegével” szöveg lép.
48. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 49/A. § (2a) bekezdésében az „A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani.” szövegrész.
49. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)
„f) azon országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, e közfeladata ellátása körében vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műhöz vagy teljesítményhez, különösen kép-, illetve hangfelvételhez kapcsolódó, felhasználási szerződés útján vagy a szerzői jogról szóló törvény alapján megszerzett felhasználási engedély, illetve vagyoni jog.”
50. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § Az országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, a nem állami forrásból készített szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában felhasználási szerződés keretében ingyenes felhasználási engedély adható az állam részére.”
51. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)
„h) az e törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon tekintetében.”
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdés h) pontja szerinti mű vagy teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő részére vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére felhasználási szerződés útján ingyenes, korlátozás nélküli felhasználási engedély adható.”
52. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiság időszakában és a csoportos adóalanyiság megszűnését követően a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.”
53. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették (ezen bekezdés alkalmazásában: végső fogyasztó), feltéve, hogy:
a) a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és
b) a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.
(4b) A (4a) bekezdés alkalmazásának nem feltétele, hogy a pénzvisszatérítés adó nélküli összege azon pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába tartozzon, amelyre tekintettel az adóalany azt biztosítja, feltéve, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében alkalmazandó adómérték azonos.”
54. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdéstől eltérően a 77. § (4a) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany rendelkezzen:
a) bármely olyan, a pénzt visszatérítő adóalanytól független, harmadik féltől származó okirattal vagy független, harmadik fél által nyilvánosan közzétett adatokkal, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító, belföldön teljesített adóköteles ügylet megvalósult,
b) a pénzvisszatérítés teljesítését igazoló okirattal, amely egyértelműen igazolja, hogy az adóalany a pénzvisszatérítés összegét megfizette, és
c) olyan okirattal, amely egyértelműen alátámasztja, hogy a b) pont szerinti pénzvisszatérítés teljesítése azon adóalanyra vagy nem adóalanyra tekintettel valósult meg, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették.”
55. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 153/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben]
„e) a pénzvisszatérítést teljesíti a 77. § (4a) bekezdése szerinti esetben.”
56. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a következő 355. §-sal egészül ki:
„355. § (1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított 77. § (4a), (4b), (5) és (6) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 153/B. § (1) bekezdés e) pontja azokban az esetekben alkalmazható, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany ezen rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti.
(2) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított 77. § (4a), (4b), (5) és (6) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 153/B. § (1) bekezdés e) pontja ezen rendelkezések hatálybalépésének időpontját megelőzően, de 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.”
57. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (5) és (6) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4), (4a) és (4b) bekezdés” szöveg lép.
58. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) Állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának, valamint növényvédő szer hatóanyag és növényvédő szer engedélyezésére, továbbá a meglévő engedély meghosszabbítására vagy módosítására irányuló eljárásban (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) a benyújtott kérelmezési dokumentáció szakmai értékelésére a feladat elvégzésére akkreditált, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködési megállapodást kötött szervezet (a továbbiakban: értékelő szervezet) vonható be. Az értékelő szervezetnek meg kell felelnie az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 5. pontja szerinti átruházott feladatot ellátó szervezettel szemben támasztott követelményeknek.
(2) A kérelmezőnek az eljárás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, ha az eljárásba értékelő szervezet bevonását kezdeményezi.”
59. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
szabályozza)
„be) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek hagyományos különleges termék elnevezésének bejegyzési, törlési, termékleírás módosítási eljárására, valamint az ilyen elnevezéssel ellátott termékek ellenőrzésére és az ellenőrzés alapján hozható intézkedésekre;”
(vonatkozó előírásokat;)
60. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 38/F. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg,
2. 47/B. § (2) bekezdés f) pontjában a „terméket, illetve” szövegrész helyébe a „terméket, uniós termésnövelő anyagot, illetve” szöveg, és
3. 76. § (2) bekezdés 26. pontjában az „élelmiszer-előállítás, -tárolás” szövegrész helyébe az „élelmiszer-előállítás, –jelölés, -tárolás” szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 76. § (3) bekezdése, és
2. 76. § (5) bekezdés e) pontja.
62. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 18. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 26. pontjával összefüggésben az adózó a 2022. adóévi adókötelezettségére választása szerint alkalmazza.”
63. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „25.” szövegrész helyébe a „25. és 26.” szöveg lép.
64. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 6–8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § (1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.
(2) A NAV elnöke feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
(3) A NAV elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti felettese a NAV foglalkoztatottjainak.
7. § (1) A NAV elnökének helyettesei az elnökhelyettesek. A NAV elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az elnök javaslatára a kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A NAV gazdasági vezetője a NAV egyik elnökhelyettese.
8. § A Bűnügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.”
65. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.
(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.”
66. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV adóigazgatási jogkörében)
„i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.”
67. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:
„103/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesi tisztségét 2022. július 31-én betöltő helyettes államtitkár (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai helyettes) helyettes államtitkári megbízatása 2022. augusztus 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) A szakmai helyettes kormányzati szolgálati jogviszonya 2022. augusztus 1-jén adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyetteseinek helyettes államtitkári megbízatásának az (1) bekezdés alapján történő megszűnésének tényét a kijelölt miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.
(4) 2022. augusztus 1-jétől a szakmai helyettes a NAV elnökhelyettese. Az elnökhelyettes jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(5) A szakmai helyettes a jogviszonyának e törvény alapján történő megszűnésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 239. §-a és 240. §-a szerinti juttatásra nem jogosult.”
68. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
1. 9. § (1) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetője” szövegrészek helyébe az „a NAV elnöke” szöveg,
2. 10. § (4) és (5) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés i) pontjában, 75. § (6) bekezdésében és 78/A. §-ában az „az állami adó- és vámhatóság vezetője” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke” szöveg,
3. 12. § (6) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe a „NAV elnöke” szöveg,
4. 74. § (3) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetője, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke, a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes” szöveg,
5. 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke vagy a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes” szöveg
lép.
69. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (3) bekezdése.
70. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
71. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 160. §-sal egészül ki:
„160. § A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
72. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdésében a „161–165/K.” szövegrész helyébe a „160–165/K.” szöveg lép.
73. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesült. A kérelemre a nyugdíjmegállapító szerv az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az öregségi nyugdíjat ismételten megállapítja, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – járó összegét is folyósítani kell.”
74. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „aki” szövegrész helyébe az „aki legalább 15 év szolgálati időt szerzett, és” szöveg lép.
75. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:
(A civil közösségi szolgáltató központok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:)
„h) az ellátási területükön működő helyi civil szervezeteket összefogva együttműködnek az országos rendezvények helyi megvalósításában,
i) ismeretátadással segítik a civil szervezeti vezetők, a civil területen feladatot ellátók, a civil szervezeteknél önkéntes tevékenységet végzők munkáját,
j) részt vállalnak a civil közösségi szolgáltató központok közös feladatainak megvalósításában.”
76. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. Ennek végrehajtását a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter ellenőrizheti.”
77. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 59. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határon túli civil szervezet)
„b) önállóan lehet támogatás kedvezményezettje – feltéve, hogy egy alkalommal már társpályázó volt – az 56. § (1) bekezdés c) pontja”
(szerinti támogatás esetén.)
78. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
1. 54. § c) pontjában az „Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból” szöveg,
2. 56. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyolcvanöt” szövegrész helyébe a „nyolcvan” szöveg, az „a)–j) pontja” szövegrész helyébe az „a)–c), h) és j) pontja” szöveg,
3. 56. § (2) bekezdés b) pontjában a „tizenöt” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg, a „b)–g) és i)–j) pontjai” szövegrész helyébe az „b), c) és j) pontja” szöveg,
4. 59. § (4) bekezdés a) pontjában a „c), f), g), j) pontja” szövegrész helyébe a „c) és j) pontja” szöveg, és
5. 61. § (1) bekezdésében az „a)–j) pontja” szövegrész helyébe az „a)–c), h) és j) pontja” szöveg
lép.
79. § Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés d)–g) és i) pontja.
80. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonhétszeresénél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonkétszeresénél.
(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál,
b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap tizenötszörösénél,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap négyszeresénél.
(3) Ha az országos önkormányzatnak költségvetési támogatási, illetve európai uniós forrásból visszafizetésre vonatkozó kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség fennállásának időtartama alatt – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az illetmény, illetve a tiszteletdíj összege nem lehet magasabb a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknál.
(4) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosánál.
(5) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) az elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál,
b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e) a képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése a visszafizetési kötelezettség megállapítását követő 30 napon belül dönt a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az illetmény és tiszteletdíj összegének csökkentéséről. A 30 napos határidő lejártát követően jogosulatlanul felvett illetmény és tiszteletdíj összegét az igénybevevő köteles visszafizetni az országos nemzetiségi önkormányzat részére.”
81. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a következő 167. §-sal egészül ki:
„167. § A 110. § (6) bekezdését a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépését megelőzően keletkezett és még a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló visszafizetési kötelezettség esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a közgyűlésnek a Módtv3. hatálybalépését követő 30 napon belül kell döntést hoznia az illetmény és a tiszteletdíj összegének a csökkentéséről.”
82. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
83. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „az Szt. szerint” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott” szöveg lép.
84. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)
„c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakat,”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)
„o) a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatást,”
85. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) Ha a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthatja, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján.”
86. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetében a költségvetési szervek több alcímet, a fejezeti kezelésű előirányzatok több címet is alkothatnak.”
87. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.
(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie.”
88. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti, a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik.”
89. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére a feladattal érintett, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően költségvetési felügyelőt bízhat meg.”
90. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 45/C. §-sal egészül ki:
„45/C. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műre, vagy teljesítményre, különösen kép-, illetve hangfelvételre vonatkozó felhasználási szerződéssel ingyenes felhasználási engedély adható.”
91. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében november 10-éig – az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.”
92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
(2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.
(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.”
93. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított valamennyi költségvetési szerv és – társult feladatellátás esetén – az a társulás is teljesítette, aminek a társulási megállapodás szerint a helyi önkormányzat a székhelye. A nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.”
94. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„28. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe tartozó, a honvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatási-, könyvvezetési és beszámolási feladatainak a kincstári rendszer, az e törvény felhatalmazása és végrehajtására kiadott kormányrendelettől, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelettől eltérő sajátos szabályait,”
95. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (30) és (31) bekezdéssel egészül ki:
„(30) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 90. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló zárszámadás összeállítása során kell alkalmazni.
(31) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 15. § (3a) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni.”
96. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 40. § (4) és (5) bekezdésében az „53. cikke” szövegrész helyébe az „51. cikke” szöveg, és
2. 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg
lép.
97. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 6/B. § (3) bekezdésében az „– ideértve a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet gazdaságvédelmet szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatait is –” szövegrész,
2. 8/A. § (2) bekezdésében az „ , a Miniszterelnöki Kormányiroda” szövegrész, és
3. 33. § (3) bekezdés b) pontjában az „– a Gazdaság-újraindítási Alap fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével –” szövegrész.
98. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. egyéb kötöttpályás közlekedési mód: az országos, elővárosi, regionális vasúti személyszállítási szolgáltatásoktól eltérő technológiai és működési megoldásokkal üzemeltetett kötöttpályás közlekedési szolgáltatások, különösen a metró, a villamos, a budapesti elővárosi helyi érdekű vasút (HÉV);”
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„49. összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás: az 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti, vagy a 32. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás alapján biztosított személyszállítási közszolgáltatás;”
99. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. A jelentést a miniszter és az önkormányzat megküldi a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott szervezet részére, amely a jelentéseket saját honlapján közzéteszi.”
100. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény I. Fejezete a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. Végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölése
5/A. § (1) A helyi közösségi közlekedést fenntartó önkormányzat haladéktalanul jelzi a miniszter számára, ha az önkormányzat valamennyi erre irányuló intézkedése ellenére a lakosság helyi utazási igényeit kielégítő helyi személyszállítási közszolgáltatás fenntartását a jövőben nem képes biztosítani, és ez a település lakossága, valamint a település és annak térségében működő termelő, közüzemi, vagy egyéb közcélú szervezetek számára jelentős érdeksérelmet jelent. Ebben az esetben a lakosság helyi utazási igényeit kielégítő helyi személyszállítási közszolgáltatást még 60 napig fenn kell tartania.
(2) A helyi közszolgáltatás fenntartásának ellehetetlenülése áll fenn különösen,
a) ha a helyi önkormányzat a helyi személyszállítási közszolgáltatások finanszírozásához szükséges forrásokat az önkormányzati alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül nem tudja biztosítani,
b) ha a személyszállítási közszolgáltató a tevékenység nyújtását gazdálkodási, működési, vagy egyéb objektív szempontra tekintettel nem tudja folytatni,
c) ha a helyi közlekedési tevékenység ellátására kiírt pályázat vagy kijelölő határozat nem vezetett eredményre, vagy
d) egyéb, az önkormányzat vagy a helyi személyszállítási közszolgáltatást nyújtó érdekkörében felmerülő objektív, elháríthatatlan, a tevékenység fenntartását megakadályozó ok esetén.
(3) A miniszter az önkormányzat bejelentése alapján soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül megvizsgálja az ellehetetlenülés bekövetkezését, valamint a helyi személyszállítási közszolgáltatás fenntartásának indokoltságát. A vizsgálat eredménye alapján, ha az indokoltság fennáll, a helyi személyszállítási közszolgáltatás ellátására a (2) bekezdésben meghatározott körülmény megszűnéséig, de legfeljebb 2 évre végső menedékes szolgáltatót jelöl ki a 24. § (4) bekezdésében meghatározott eljárásrend alkalmazásával az alkalmazandó tarifa, menetrend, valamint egyéb szolgáltatási feltételek egyidejű meghatározása, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi ellentételezés biztosítása mellett.
(4) Végső menedékes helyi szolgáltatóként személyszállítási közszolgáltatások ellátására az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő közlekedési szolgáltató jelölhető ki.
(5) A végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölésével kapcsolatos eljárásrendet a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”
101. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett komp- és révszolgáltatásokra. A Vkt. 2. § (6) bekezdésében meghatározott komp- és révszolgáltatásokra a regionális vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
102. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszter a 4. § (3) bekezdésében, az 5. §-ban, az 5/A. §-ban, a 23–32. §-ban, és a 35. §-ban szabályozott feladatait a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szerv formájában működő, a miniszter által rendeletben kijelölt országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) látja el, amely egyidejűleg ellátja a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feladatait.”
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti jog gyakorlásának részletes feltételeit, a kötelezettségvállalás részletes feltételeit és felelősségi rendjét, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének, és a döntési jogok megosztásának módját.”
103. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az országos közlekedésszervező a 21. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feladatokon túl ellátja
a) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások menetrendjének előkészítésével és meghatározásával kapcsolatos feladatokat, a jármű és személyzeti vezénylés kivételével,
b) a 35/A–35/C. §-ban meghatározott feladatokat,
c) a Vtv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) Az országos közlekedésszervező a közlekedésszervezői feladat ellátásának finanszírozásával, valamint a 21. § (2a) bekezdésében foglaltaknak az országos közlekedésszervező gazdálkodási felügyeletével, bevételeinek és indokolt költségeinek elszámolásával összefüggő részletes szabályait a miniszter és az országos közlekedésszervező között az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével 20 évre kötött közfeladatellátási szerződés tartalmazza.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közfeladatellátási szerződés – éves gördülőtervezéssel történő felülvizsgálat mellett – legalább 3 éves, ha a közfeladatellátási szerződés ennél rövidebb időre szól, akkor a közfeladatellátási szerződés időbeli hatályával megegyező időszakra vonatkozó éven túli kötelezettségvállalásként – keret jelleggel – tartalmazza az országos közlekedésszervező által biztosítandó személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások
a) mennyiségi és minőségi előírásait,
b) az a) pontban meghatározott előírásokhoz kapcsolódó pénzügyi és gazdálkodási kereteket és eljárásrendeket, valamint
c) a b) pontban meghatározott keretektől történő eltérések kezelésének eljárási és finanszírozási felelősségi rendjét.
(4) Az országos közlekedésszervező feladatai ellátásának finanszírozásával, valamint a források átadásával kapcsolatos részletes szabályokat a (2) bekezdésben meghatározott közfeladatellátási szerződés tartalmazza.
(5) Az országos közlekedésszervező köteles a belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni a 21. § (1) és (1a) bekezdésében, valamint az e §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben, a tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a számvitelről szóló törvény alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően. Az országos közlekedésszervezőnek az elkülönített elszámolást az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig meg kell őriznie, kivéve, ha az európai uniós állami támogatási szabályok ennél hosszabb határidőt állapítanak meg.”
104. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21/A. § (1) bekezdése a következő d)–l) ponttal egészül ki:
[Az országos közlekedésszervező a 21. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feladatokon túl ellátja]
„d) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerülő jegy- és bérletértékesítéssel, a bevételek beszedésével kapcsolatos feladatokat,
e) a b) pontban meghatározott bevételekhez kapcsolódó szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételével kapcsolatos feladatokat,
f) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerülő jegy- és bérletellenőrzési feladatokat, amelyek végrehajtásába a közszolgáltatókat is bevonhatja,
g) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerülő utastájékoztatási feladatokat, amelyek végrehajtásába a közszolgáltatókat is bevonhatja,
h) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások arculati, utastájékoztatási, utaskapcsolati és utaskezelési szabályait,
i) a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását,
j) a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és a rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedések meghatározását, amely végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti,
k) a Vtv. 3/B. § (8) bekezdésében és 67/P. §-ában meghatározott feladatokat,
l) az országos, elővárosi, regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatással érintett közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban álló autóbuszpályaudvarok fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, ideértve a hozzáférés biztosításával kapcsolatos tevékenységeket is.”
105. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 23. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Személyszállítási közszolgáltatás ellátására irányuló szolgáltatási szerződés, valamint szolgáltatási jogviszonyra irányuló személyszállítási közszolgáltatási szerződés – a 2014/25/EU irányelv 21. cikk g) pontjában meghatározott kivételekkel – a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti eljárásrendben ítélhető oda.”
106. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, az egységes működési tartalmának biztosítását, valamint a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkciókat a Központi Rendszer biztosítja.”
107. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az e törvény 21. § (1a) bekezdésében meghatározott szervezet (a továbbiakban: 35/A. § szerinti működtető) látja el.”
108. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény V. Fejezete a következő 28/A. alcímmel egészül ki:
„28/A. Talált dolog értékesítése
39/A. § A közlekedési szolgáltató szállító eszközén, illetve a közlekedési szolgáltató vagy a közlekedésszervező által üzemeltetett, utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett – ha az értékesítés annak várható költségei és bevételei miatt nem észszerű – a közlekedési szolgáltató, vagy a közlekedésszervező a talált dolgot felhasználhatja, közérdekű célra felajánlhatja, vagy ilyen célra fordíthatja.”
109. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (2) bekezdése a következő i)–k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„i) a 21. § (1a) bekezdése szerinti országos közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki,
j) a 21. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jog gyakorlásának részletes feltételeit, a kötelezettségvállalás részletes feltételeit és felelősségi rendjét, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének és a döntési jogok megosztásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
k) a végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölésére vonatkozó, az 5/A. §-ban meghatározott eljárás részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével”
(rendeletben állapítsa meg.)
110. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény hatálybalépésével a KTI Nonprofit Kft. menetrend szerinti személyszállítással, közlekedési stratégiai és hálózat tervezéssel, forgalmi modellezéssel, elektronikus jegyrendszerrel, valamint utastájékoztatással kapcsolatos feladatai, tárgyi eszközei, vagyoni értékű jogai tulajdonjoga az országos közlekedésszervezőre, mint jogutódra szállnak át térítésmentesen, olyan módon, hogy ez az országos közlekedésszervező és a KTI Nonprofit Kft. számára adó- és közteherfizetési kötelezettséget nem keletkeztet.
(12) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény hatálybalépésével az országos közlekedésszervező feladatainak teljesítése érdekében jogutódként átveszi a közvetlen vagy közvetett állami tulajdonú személyszállítási közszolgáltató társaságoktól a feladatok teljesítéséhez szükséges vagyonelemeket és egyéb erőforrásokat térítésmentesen, olyan módon, hogy ez az országos közlekedésszervező és a személyszállítási közszolgáltató társaságok számára adó- és közteherfizetési kötelezettséget nem keletkeztet.”
111. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
1. 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „3. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „3. § (1) bekezdés a) pontjában és 2/A. §-ában” szöveg,
2. 21. § (2) bekezdésében „az önkormányzat” szövegrész helyébe „a miniszter és az önkormányzat” szöveg, valamint az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg,
3. 24. § (7) bekezdésében az „és a 23. §-ban, valamint jelen §-ban” szövegrész helyébe az „és az 5/A. §-ban, a 23. §-ban, valamint jelen §-ban” szöveg,
4. 25. § (1) bekezdésében az „a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező a miniszter nevében” szöveg, és
5. 32. § (5) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 33. § (3a) bekezdésében a „22. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21/A. § vagy a 22. § (5) bekezdése” szöveg
lép.
112. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
1. 35/C. § (1) és (2) bekezdése, és
2. 49. § (1) bekezdés j) pontjában az „a 35/A. § szerinti működtető kijelölésével,” szövegrész.
113. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont d) alpontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
114. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kamarai tagság e törvény alapján:)
„b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjával;”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja az őstermelők családi gazdaságában tag mezőgazdasági őstermelő esetében akkor keletkeztet kamarai tagságot, ha a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként van bejegyezve.”
115. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját és feltételeit az alapszabály határozza meg. Az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg.”
116. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében)
„e) elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében, illetve támogatja és előmozdítja azokat a programokat, törekvéseket, amelyek a vidéki életminőség javítását, a vidéki népesség foglalkoztatását és a helyi termékek piacra jutását elősegítik;”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében)
„f) támogatja és előmozdítja az agrárágazat technológiai fejlődésével összefüggő törekvéseket és az ezzel összefüggő innovációs, illetve kutatási és fejlesztési tevékenységeket, továbbá részt vesz a tevékenységek megvalósításában.”
(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában, illetve részt vesz azok megvalósításában.”
117. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
1. 2. mellékletében foglalt táblázat 7490. sor 2. mezőjében a „falugazdász tevékenység,” szövegrész, és
2. 2. mellékletében foglalt táblázat 8810. sora.
118. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a következő 32/G. §-sal egészül ki:
„32/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 20. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”
119. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (5) bekezdésében a „módszer szerint” szövegrész helyébe a „módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével” szöveg lép.
120. § Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20/A. alcíme.
121. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 26b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„26b. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;”
122. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában)
„b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékből származó hulladék kivételével – a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása”
(érdekében.)
123. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka kivételével – a 22–28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.”
124. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék forgalomba hozatala esetén a termék gyártója a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesíti.”
125. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben működő gyártók, szervezetek a koncessziós társaság, illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket évente a Hivatal tárgyévet követő év március 31. napjáig megküldött javaslatának, valamint a 47/A. § (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak figyelembevételével a miniszter által tárgyévet követő év június 30. napjáig kihirdetett rendeletben meghatározott módon és mértékben megtérítik.”
126. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó kérelmére megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a kizárólag a hulladék átvételére, gyűjtésére vagy előkezelésére irányuló tevékenységet végző közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról – a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően – véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény).”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A közszolgáltató és a (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatói alvállalkozó a megfelelőségi véleményt minden naptári év május 31. napjáig kérelmezi a Hivataltól.”
(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„17/B. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések
32/B. § (1) Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből származó hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, ide értve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékekre kiterjedően a termék gyártója a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséért a koncessziós társaság részére a 30/A. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást a csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésével teljesíti.”
127. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a Hivatal elnökének az 53/N. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelete és módszertani útmutatója alapján meghatározott indokolt költség figyelembevételével, valamint a 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettek, az őket nyilvántartó hatóság és a díjakat beszedő szerv (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal díjmegállapító, díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki.”
128. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit szolgáló tevékenységeinek bemutatására évente, tízéves időtartamra gördülő fejlesztési rendszertervet készít, melyet az első 10 évre vonatkozóan 2022. október 31-ig nyújt be. A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott év január 15. napjáig köteles – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – benyújtani a miniszternek.”
129. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 28. alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről kormányrendeletben meghatározott módon és adattartalommal a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó gondoskodik. A koncessziós társaság, az állami adó- és vámhatóság, a hulladékgazdálkodási hatóság és a Hivatal a gyártóknak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekkel, és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos adatait kezeli.”
130. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 46. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„46. a gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyásának, felülvizsgálatának, a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének szabályait.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bi) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
miniszter, hogy)
„bi) a gördülő fejlesztési rendszerterv részletes tartalmi és formai követelményeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bj) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
miniszter, hogy)
„bj) a 30/C. § (2) bekezdése szerinti költségeket, a költségek megfizetésének rendjét.”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)
„d) a kompenzáció összegének Hivatal általi meghatározásának keretszabályait, az így meghatározott kompenzáció megfizetésének módját, továbbá a kompenzáció meghatározására irányuló kérelem tartalmi követelményeit és a részletes kiegészítő eljárási szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
131. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az 53/N. § alapján meghatározott indokolt költségek figyelembevételével készített díjjavaslatát a Hivatal első alkalommal 2023. február 28. napjáig küldi meg a miniszter részére, a 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjakat a miniszter első alkalommal 2023. április 30-ig állapítja meg.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/K. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvénynek a Mód. tv. által a Hivatal részére meghatározott kötelezettségét a Hivatal első alkalommal)
„a) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (1) bekezdése esetében 2022. október 15-ig,”
(teljesíti.)
132. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 2. § (1) bekezdés 26b. pontjában a „hulladékának, kiterjesztett” szövegrész helyébe a „hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kiterjesztett” szöveg,
2. 2. § (1) bekezdés 38a. pontjában a „környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló” szövegrész helyébe a „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő” szöveg,
3. 30/A. § (5) bekezdésében az „A (3)” szövegrész helyébe az „A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek kivételével a (3)” szöveg,
4. 47/A. § (1) bekezdésében az „állapítja meg.” szövegrész helyébe az „állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.” szöveg,
5. 47/A. § (3) bekezdésében a „díjat a” szövegrész helyébe a „díjat, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a” szöveg,
6. 53/K. § (2) bekezdésében az „alapján –” szövegrész helyébe az „alapján, a Hivatal véleményének kikérését követően –” szöveg és a „30” szövegrész helyébe a „45” szöveg,
7. 53/N. § (1) bekezdésében a „szabályozására vonatkozó” szövegrész helyébe a „szabályozására, valamint a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésére vonatkozó” szöveg,
8. 53/N. § (2) bekezdésében az „október” szövegrész helyébe az „augusztus” szöveg,
9. 73. § (4) bekezdésében a „dönt.” szövegrész helyébe a „dönt, az OHT és az OMP normatív tartalommal rendelkező előírásait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.” szöveg,
10. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában a „feltételeit;” szövegrész helyébe a „feltételeit, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat részeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait;” szöveg,
11. 88. § (1) bekezdés 6. pontjában a „követelményeit;” szövegrész helyébe a „követelményeit, valamint azok normatív előírásait;” szöveg, és
12. 88. § (3a) bekezdés c) pontjában a „§-ban előírt indokolt költségek meghatározására, valamint szabályozására vonatkozó” szövegrész helyébe az „§ (1) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
133. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 53/N. § (4) bekezdésében a „legmagasabb” szövegrész, és
2. 92/K. § (5) bekezdésében a „féléves díjfizetési időszakra vonatkozóan” szövegrész.
134. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 46. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrész helyébe az „a tagok által megtermelt szőlő és a borászati termékek közös értékesítése, valamint a közösségi” szöveg lép.
135. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 58. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.
(1a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
136. § Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § A 7. § (1) bekezdésében meghatározott összegbe nem számít bele az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon.”
137. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2024” szövegrész helyébe a „2025” szöveg lép.
138. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 2. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A Ptk. 2:48. § alkalmazásában nyilvános közéleti szereplésnek kell tekinteni – ide nem értve a Ptk. 2:44. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket – a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök részvételével, személyvédelemmel megvalósuló rendezvényt és egyéb eseményt – ideértve a közönség számára nyitva álló helyen való megjelenést – is.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilvános közéleti szereplésről olyan képmás és hangfelvétel, illetve képmás vagy hangfelvétel készül, amelyen más, közéleti szerepléssel nem érintett, személy is látható, illetve hallható, akkor e személy kérheti, hogy a képmáson és hangfelvételen, illetve képmáson vagy hangfelvételen őt tegyék felismerhetetlenné.”
139. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NFK 2022. július 31-ig értesítést küld a törölt haszonélvező részére.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az értesítést jogi személynek minősülő törölt haszonélvező részére a hatósági döntések közlésére irányadó szabályok szerint elektronikus úton kell megküldeni a címzett ismert elérhetőségére. Ha ennek feltételei hiányoznak, valamint természetes személynek minősülő törölt haszonélvező részére az értesítést a címzett ingatlan- nyilvántartásban szereplő címére postai úton kell megküldeni.”
140. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/Q. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a magyar államot a Nemzeti Földügyi Központ képviseli.”
141. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/F. § (6) bekezdés b) pontjában a „(7)” szövegrész helyébe a „(8)” szöveg lép.
142. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2024” szövegrész helyébe a „2025” szöveg lép.
143. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.”
144. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A járulékfizetésre kötelezett a járulékot az üzleti évre (adóévre) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.”
145. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § (1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezett. A telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy a 2022. adóévi innovációs járulék előleget a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napjától kezdődő a 2022. adóév végéig tartó időszakra számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján állapítja meg. A telephely a 2023. adóév első két negyedévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg és vallja be, valamint a 2023. adóév első és második negyedévét követő hónap 20. napjáig fizeti meg azzal, hogy a negyedévenként fizetendő összeget a teljes 2022. adóévre számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján, annak 25 százalékában állapítja meg.
(2) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévi járulékkötelezettségét a teljes 2022. évre számított járulékkötelezettségnek a 2022. adóév hatály alatti napokkal arányosan számított összegében, vagy választása szerint nyilvántartásainak a járulék hatálya alá kerülést megelőző napra készített zárását figyelembe véve számított járulékkötelezettséggel csökkentett összegében határozza meg.”
146. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
1. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gazdasági társaságok” szövegrész helyébe az „az innovációs járulékfizetésre kötelezettek” szöveg, és
2. 16. § (1) bekezdésében a „helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)” szövegrész helyébe a „Htv.” szöveg
lép.
147. § Hatályát veszi a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész.
148. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„15. kedvezményes párlat: kisüzemi bortermelő, illetve egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a vele a Btv. 1. § 4. pontjában meghatározott borgazdasági egységbe tartozó szőlőtermelő által megtermelt szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított, legalább 37,5 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú, palackozott és zárjeggyel ellátott, adózott párlat;”
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan
kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:)
„b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be,
c) csendes bort – a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve – nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a d) alpontban foglaltak kivételével nem szerez be, nem tárol és nem hoz forgalomba, és”
(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan
kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:)
„d) a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg;”
(4) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„25. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy a kisüzemi bortermelő
a) saját előállítású csendes borának és
b) saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóborának
az egyszerűsített adóraktárban, a kisüzemi bortermelő telephelyén vagy a kisüzemi bortermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyese használatában lévő, kereskedelemről szóló törvény szerinti üzletben elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő értékesítése;”
(5) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„25. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy a kisüzemi bortermelő
a) saját előállítású csendes borának,
b) saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóborának és
c) kedvezményes párlatának
az egyszerűsített adóraktárban, a kisüzemi bortermelő telephelyén vagy a kisüzemi bortermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyese használatában lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzletben elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő értékesítése;”
149. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja)
„a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,”
150. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság
a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,
b) legfeljebb az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.
(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja.”
151. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 22. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az adóraktár engedélyese kizárólag zárjeggyel ellátott palackból kóstoltathat alkoholterméket a kereskedelmről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében.
(9) Alkoholtermékből a (8) bekezdés szerinti kóstoltatási tevékenységet végző adóraktár engedélyese választékonként legfeljebb egy bontott palackot tarthat készleten.”
152. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 31. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Exportáló, tagállamba feladó kisüzemi bortermelő
42. § A csendes bort, saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort exportáló vagy másik tagállamba feladó kisüzemi bortermelőt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi.”
153. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóraktár engedélyese a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében végzett kóstoltatás miatti készletcsökkenésről naponta egy darab összesített, az (1) bekezdés szerinti bizonylatot állít ki.”
154. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerűsített adóraktárban nem állítható elő, nem tárolható, nem palackozható sör, a (3) bekezdés szerinti eseten túl habzóbor, a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék kivételével egyéb csendes vagy habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, a (3a) bekezdés szerinti eseten túl alkoholtermék.”
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese egyszerűsített adóraktárban a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vehet át. Az egyszerűsített adóraktár engedélyese egyidőben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot tarthat készleten.”
(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Egyszerűsített adóraktár engedélyese csak abban az esetben vehet át és értékesíthet kedvezményes párlatot, ha
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak,
b) a 136. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak az utolsó három lezárt borpiaci év során eleget tett,
c) nem minősül a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesnek, és
d) az egyszerűsített adóraktár engedélyese, vezető tisztségviselője, közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa vagy ezek közös háztartásban élő hozzátartozója nem magánfőző vagy bérfőzető.
(9) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a kockázatos adózói és a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesi minősítés megszűnésének évét követő három évig nem vehet át kedvezményes párlatot.”
155. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vásárolt és a saját termésű szőlő, az átvett, előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint a 134. § (3) bekezdése szerinti termék, továbbá az átvett, tárolt és értékesített kedvezményes párlat mennyiségéről – elkülönítve a bérmunkára átvett, bérmunkában tárolt mennyiséget –, a készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő év szeptember 10-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára.”
156. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint palackos erjesztésű habzóbor, továbbá az átvett, tárolt és értékesített kedvezményes párlat mennyiségéről, készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő év szeptember 10-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja be.”
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 137. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kisüzemi bortermelő csak abban az esetben vehet át és értékesíthet kedvezményes párlatot, ha
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak,
b) a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak az utolsó három lezárt borpiaci év során eleget tett,
c) nem minősül a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesnek, és
d) a kisüzemi bortermelő, vezető tisztségviselője, közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa vagy ezek közös háztartásban élő hozzátartozója nem magánfőző vagy bérfőzető.
(10) A kisüzemi bortermelő a kockázatos adózói és a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesi minősítés megszűnésének évét követő három évig nem vehet át kedvezményes párlatot.”
157. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében – a külpolitikáért felelős miniszter mellett – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint szakdiplomata esetében a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok előírásszerű, hatékony és eredményes végrehajtásával a kül-, illetve közszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, a felettes vezetővel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés tanúsításával, a kihelyező szerv vezetője, a feladatellátás szakmai irányítója, illetve a felettes vezető által meghatározott értékek és követelmények megtartására, az általuk meghatározott szakmai célokkal, azok elérésével, a vezetői utasítás végrehajtásával, a fegyelmezett és lényeglátó feladatellátással, valamint – tartós külszolgálat esetén – a külképviselet működésének biztosításával és fenntartásával, a külszolgálattal kapcsolatos közmegítélés erősítésével, fenntartásával, valamint közbizalom megőrzésével, a külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos, valamint kockázati kitettségének csökkentésére irányuló elvárható egyéni magatartás mindenkori kifejtésére irányuló speciális közszolgálati érdek és követelmény;”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 13a. és 13b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13a. kulturális diplomata: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan diplomata, aki a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat a 3. § (3) bekezdése szerinti intézetben végzi;
13b. kulturális intézetigazgató: a kulturális intézetet irányító, vezetői munkaköri osztályba tartozó kulturális diplomata;”
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselőt – által a kihelyező vezető, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – kihelyező vezető útján érvényesített – döntése alapján a külképviseleten, valamint a kulturális diplomata, illetve a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a külképviselet részeként működő kulturális intézetben teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;”
158. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén – külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) működhet.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét – a kulturális intézetek szakmai költségvetési keretének kivételével – a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium „külképviseletek igazgatása” elnevezésű címe tartalmazza.”
159. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külképviselet tagjai:)
„b) a diplomáciai, a kulturális diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,”
160. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját – szakdiplomata esetén a szakminiszter, kulturális diplomata esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül – a kihelyező vezető állapítja meg.”
161. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a III/A. fejezetben foglalt feltételek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján – a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra.”
162. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe történő tartós külszolgálati kihelyezés esetén a kihelyező okiratnak – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) a külképviselet mellett a kulturális intézet hivatalos megnevezését, valamint
b) a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakör esetén e ténynek a rögzítését.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kihelyezett munkaköri leírása kiadásának rendjét a kihelyező vezető normatív utasításban határozza meg azzal, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő munkaköri leírását – a kihelyező vezető útján – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter adja ki.”
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett)
„e) a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján, hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre, vagy tartós külszolgálati munkaköre kiegészítésre kerül további külszolgálati munkakörrel, illetve kiegészítő feladatkörrel.”
163. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egyes állomáshelyek tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül rendeletben határozza meg, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével, azzal, hogy azon külképviseletek esetében, ahol kulturális intézet működik, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére a külképviselet kulturális intézetének a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyének a figyelembe vételével a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében alkalmazható, a kulturális intézettel rendelkező képviseletek állomáshelyére vonatkozó egyedi deviza-alapilletmény is megállapítható a rendeletben.”
164. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba sorolja, azzal, hogy a rendeletben a külképviseletek kulturális intézetei a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által meghatározottak szerint a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyük szerinti kategóriába is besorolásra kerülnek.”
165. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján a kihelyező szerv az intézetigazgató részére lakhatási költségtérítést biztosíthat.”
166. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálattal egyidejűleg szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a kulturális intézeteket a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerint, és javaslatot tesz a külpolitikáért felelős miniszter részére.”
167. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 10. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti központosított álláshelyek esetében
a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a kormánytanácsos,
b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a vezető-kormánytanácsos,
c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a kormányfőtanácsos,
d) az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a vezető-kormányfőtanácsos besorolási kategóriát kell alkalmazni.”
168. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Az a külképviselet, amelynek keretében kulturális intézet működik, a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter egyetértésével a kulturális intézet szakmai tevékenységét elősegítő vállalkozási tevékenység működtetésének biztosításában közreműködhet az engedélyben meghatározott keretek között. A közreműködés megkezdéséhez – amennyiben arra szükség van – a fogadó ország hatáskörrel rendelkező szervének előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.”
169. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 35/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 35/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – indokolt mértékig – jogosult betekinteni a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adataiba, valamint az e §, illetve a 3. melléklet szerinti adataiba, továbbá jogosult ezen adatokat átvenni.”
170. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény III/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„III/A. FEJEZET
A KULTURÁLIS INTÉZETRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
19/A. A kulturális intézet irányítása, működtetése
56/A. § (1) A kulturális intézet a külképviselet szakmai működésben, szakmai irányításban és – a nem szakmai jellegű kiadások kivételével – költségvetésben elkülönülten működő speciális szervezeti egysége, amelynek elsődleges feladata
a) a magyar kultúra – ideértve a határon túli magyar kultúrát is – eredményeinek népszerűsítése,
b) a külföldi Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában való közreműködés,
c) a magyarság kulturális értékei, hagyományai és kapcsolatai ápolásának előmozdítása,
d) a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában való közreműködés, a magyar nemzeti identitás megőrzésének elősegítése, és
e) a magyar nyelv és a magyarság megismertetésének elősegítése a külföldi állampolgárok körében.
(2) A kulturális intézetek szakmai költségvetése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. A kulturális intézetek szakmai költségvetési keretét tartalmazó cím tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával kapcsolatos feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.
(3) Az 5. §-tól eltérően a kulturális intézet szakmai irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el, azzal, hogy a kulturális intézet funkcionális működtetéséről – a külképviselet funkcionális működtetésének irányítása és felügyelete keretében – a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A kulturális intézetek szakmai működéséhez szükséges forrásokat a (2) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium külön megállapodás útján évente biztosítani köteles a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.
(4) A külképviselet kulturális intézetét önálló szakmai működési körében a külképviseletre intézetigazgató külszolgálati munkakörbe kihelyezett kulturális diplomata irányítja.
(5) A kulturális intézet belső szervezeti tagolására és működési rendjére vonatkozó szabályokat – a funkcionális működés kivételével – az intézetigazgató javaslatára a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg.
19/B. A kulturális intézetnél teljesített tartós külszolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések
56/B. § (1) A kulturális diplomata és a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a 19. §-ban foglalt, áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más külképviseletre való áthelyezés alatt a más kulturális intézethez történő áthelyezést kell érteni.
(2) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében a 28. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(3) A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A. § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetőjeként az intézetigazgató
a) a kulturális diplomaták, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő kulturális intézeti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
b) írásban – a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a kulturális intézet munkarendjét és az ott történő munkavégzés különleges szabályait,
c) gyakorolja a kulturális diplomaták, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében a kihelyező vezető által átruházott egyéb munkáltatói jogokat,
d) a külpolitikáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalóval, valamint a külképviselet által a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
e) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, illetve kihelyező vezető által meghatározott körben dönt a kulturális intézet feladatkörébe tartozó ügyekben,
f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a kulturális intézet működését, felelősséggel tartozik, különösen a kulturális intézet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért,
g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet kulturális intézete tagjainak, a kulturális diplomatáknak, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőknek a munkavégzését,
h) a kulturális intézet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek, illetve amennyiben szükséges, a kihelyező vezetőnek,
i) ellátja a jogszabályban, a kihelyezési okiratában, valamint a munkaköri leírásában meghatározott további feladatokat.
(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata felett a munkáltatói jogokat a felkészítés és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, azzal, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről a kihelyező vezető a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezése alapján intézkedik. A kulturális diplomata tekintetében a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló okiratot a kihelyező vezető és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter együttesen írják alá.
(5) A kulturális diplomatát a kulturális diplomáciáért és külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kijelölése alapján a kihelyező szerv helyezi ki tartós külszolgálatra. A kulturális diplomata tartós külszolgálatának megszüntetéséről a kihelyező szerv a kulturális diplomáciáért és külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére intézkedhet. A kulturális diplomata tartós külszolgálatra kihelyezéséről és annak megszüntetéséről szóló okiratot a kihelyező vezető és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter együttesen írják alá.
(6) Az intézetigazgató felett az e törvényben és a külszolgálati munkaköre szerinti munkaköri leírásában rögzítettek szerint a kulturális intézet vezetése, valamint szakmai feladatellátása, munkavégzése és munkaszervezése tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gyakorolja a szakmai irányítási jogkört. A kulturális diplomata felett az e törvényben és a külszolgálati munkaköre szerinti munkaköri leírásában rögzítettek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, illetve az intézetigazgató gyakorolja a szakmai irányítási jogkört.
(7) A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével legfeljebb összesen négy év időtartammal meghosszabbítható.
(8) A 18. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében az engedélyt a külképviselet-vezető előzetes tájékoztatása mellett a kulturális intézetigazgató, továbbá a kulturális intézetigazgató tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes jóváhagyása alapján – a külképviselet-vezető tájékoztatása mellett – a kihelyező vezető adja meg.
(9) A 18. § (2)–(6) bekezdésétől eltérően a kihelyező vezetőnek az ideiglenes hazarendeléssel összefüggésben hozott döntéséhez a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(10) A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő ideiglenes kiküldetésére a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes egyetértésével kerülhet sor.
(11) A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes egyetértésével dönt.
(12) A 20. § (7) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő az írásbeli kérelmét a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bírálja el és kezdeményezi a kihelyező vezető intézkedését.
(13) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő esetében kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakör betöltésére történő felkészülés, valamint e munkakörökbe történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal történő jogviszony létesítésére a 36. § (4) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy szakminisztérium alatt a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztériumot kell érteni.
(14) A kulturális intézetigazgató a 35. § szerinti kötelezettségvállalásra és kifizetés teljesítésre a kulturális intézet szakmai kiadási előirányzatai terhére, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai engedélyével jogosult.
(15) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a 9. § (2) bekezdése, a 9/A. § (2) bekezdése, a 11. § (6) bekezdése, a 27. § (1) és (3) bekezdése, a 29. § (1) és (2) bekezdése, a 29/B. § (4) bekezdése, a 29/C. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 29/D. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során külképviselet-vezetőn a kulturális intézetigazgatót kell érteni.
56/C. § (1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a kulturális diplomata-, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakör betöltésére szóló álláshelyet – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közreműködésével – pályázat útján a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter hirdeti meg az általa vezetett minisztériumban vagy a kihelyező szervben.
(2) A kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakörök mint speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján az (1) bekezdés szerinti belső, zárt pályázattal egyidejűleg nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerülhet.
(3) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet az (1) bekezdés szerinti álláshely betöltéséről.
(4) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti álláshely betöltésére irányuló pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg.
(5) A 22. § (2) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti külszolgálati munkakörökbe történő kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget.”
171. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (3a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Kormány által alapított és a Kormány kijelölése alapján a külpolitikáért felelős miniszter alapítói joggyakorlása alatt álló közalapítványnál a képzési program keretében, illetve a képzés részeként az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint megszervezett szakmai gyakorlatra – ide nem értve a duális képzést – hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.”
172. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/I. §-sal egészül ki:
„58/I. § (1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Módtv5. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv5. 170. §-ával módosított 56/A. § (2) és (3) bekezdését – az 56/A. § (3) bekezdés első fordulata kivételével – először 2023. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a 2022. évben a kulturális intézetek szakmai működéséhez szükséges források a külpolitikáért felelős minisztérium költségvetésében maradnak, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését követően keletkezett többletköltségek finanszírozásához szükséges forrásokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium külön megállapodás útján biztosítani köteles a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza a 2022. június 30-i állapot szerinti költségvetési kereteket a foglalkoztatáshoz szükséges személyi, illetve a szakmai források tekintetében. Ha a 2022. évben, továbbá az azt követő években a kulturális intézetek szakmai működéséhez, valamint a kulturális diplomata-, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai álláshelyet betöltő, illetve kapcsolódó felkészülő állományban lévő kormánytisztviselők (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kormánytisztviselők), valamint a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a megállapodásban rögzített költségvetési kereteken túl – a kulturális intézetek működése miatt vagy a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek a kormánytisztviselők vonatkozásában e törvény szerint megillető jogkörgyakorlásával összefüggésben – többletköltség merül fel, úgy annak a fedezetét a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium a külpolitikáért felelős minisztérium részére előirányzat átadás útján köteles biztosítani.
(4) A Módtv5. hatályba lépésekor a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülő állományban lévő kormánytisztviselőre a Módtv5. 174. § 6. pontjával megállapított 21. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.”
173. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a kulturális intézetek működése és irányítása, a kulturális diplomaták feladatellátási és a kulturális intézetek tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium közötti feladatmegosztás és együttműködés, valamint az ehhez tartozó költségvetés tervezés, -végrehajtás és -beszámolás rendjének”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, hogy a kulturális diplomaták tekintetében a szakmai felkészítés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
174. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „13. § (1) és (6) bekezdése tekintetében” szövegrész helyébe a „10. § (1a) bekezdése, a 13. § (1) és (6) bekezdése, az 56/C. § (1a) bekezdése és az 58. § tekintetében”,
2. 11. § (1a) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató)”,
3. 11. § (1a) bekezdésében a „kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata” szövegrész helyébe a „kulturális diplomata”,
4. 11. § (7) bekezdésében a „feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett központi kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti” szövegrész helyébe a „feladat- és hatáskörében érintett miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: szaktárca) közötti”,
5. 21. § (1) bekezdésében az „alapulvételével fel kell menteni” szövegrész helyébe az „alapulvételével fel kell menteni azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a fele illeti meg”,
6. 21. § (3) bekezdésében a „végkielégítésre, illetve felmentési időre” szövegrész helyébe a „végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére”,
7. 35/B. §-ában a „35. §” szövegrész helyébe a „35. §, az 55. § és az 56/B. § (14) bekezdése”,
8. 36. § (4b) bekezdésében a „(4) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 11. § szerinti tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés, illetve ezt követő tartós külszolgálati kihelyezés céljából történő”,
9. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat „Vezetői munkakörök” sor „Munkakör” oszlopában az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgató”,
10. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat „Adminisztratív munkakörök” sor „Munkakör” oszlopában a „Titkársági referens” szövegrész helyébe a „Titkársági referens, kulturális intézeti titkársági referens”, és
11. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat „Technikai munkakörök” sor „Munkakör” oszlopában a „Nagyköveti” szövegrész helyébe a „Külképviselet-vezetői”
szöveg lép.
175. § (1) Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
1. 3. § (1) bekezdés e) pontja,
2. 5. § e) pontja,
3. 16. § (4) bekezdése, és
4. 35/C. § (2a) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „és – a III/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel – külföldi magyar kulturális intézeteire (a továbbiakban: kulturális intézet)” szövegrész,
2. 2. § 11. pontjában az „– a külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért –” szövegrész,
3. 2. § 12. pontjában „és – a kulturális intézet tekintetében – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter” szövegrész, és
4. 2. § 14. pontjában az „ , a kulturális intézet esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter” szövegrész.
176. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást – ideértve a folytatólagos tárgyalást is – úgy kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A bíróság a tárgyalást és a folytatólagos tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti.”
177. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 242. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha keresethalmazat esetén a magyar bíróság joghatósága csak egyes keresetek vonatkozásában állapítható meg, a bíróság az eljárást a megszüntetési okkal érintett keresetek tekintetében részben is megszüntetheti.”
178. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 431. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Azokban a perekben, amelyekben a bíróság a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap.”
179. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 432. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap, ha a bíróság a perben a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz.”
180. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 434. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az érdemi és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap, ha a bíróság a perben a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz.”
181. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 435. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„435. § [Ideiglenes intézkedés]
(1) A bíróság – szükség esetén – a felek erre irányuló kérelme hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést.
(2) A bíróság a 103. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállásának hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést, ha a kérelmező olyan tényt valószínűsít vagy a bíróság olyan tényt észlel, amely a kiskorú gyermek érdekének védelmét szolgáló ideiglenes intézkedést megalapozza.
(3) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet – a bírósághoz történő érkezésétől számított – három munkanapon belül megküldi nyilatkozattételre az ellenérdekű félnek, aki arra a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban köteles nyilatkozni. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bíróság a kérelem tárgyában a felek nyilatkozatait személyes meghallgatás útján is beszerezheti, ha azt célravezetőbbnek tartja.
(4) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a kérelem bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A másodfokú bíróság az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezését követő harminc napon belül határoz.
(5) Ha az ismételten előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgya a korábban elbírált kérelemmel tartalmilag azonos, és a kérelmező nem valószínűsíti a kérelmet megalapozó új körülmény fennállását, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés esetén a 105. § (1) bekezdésének a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.”
182. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 456. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy – ha az ügy körülményei lehetővé teszik – nyomban áttér az érdemi tárgyalásra.”
183. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 126. alcíme a következő 473/A. §-sal egészül ki:
„473/A. § [A joghatóság átadása más állam bíróságának]
(1) Ha az ügyben külföldi elem van és az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény lehetőséget biztosít a joghatóság átadására más állam bíróságának – az ezzel kapcsolatban előírt intézkedések megtétele előtt – az átadás megengedhetőségéről az eljáró bíróság végzést hoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A joghatóság átadásával kapcsolatos intézkedések megtételére e végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
(2) A joghatóság más állam bíróságának való átadását követően a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.”
184. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény)
„14. a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet”
(végrehajtását szolgálja.)
185. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
1. 223. § (1) bekezdésében az „A bíróság az érdemi tárgyalást és a folytatólagos érdemi tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti.” szövegrész, és
2. 456. § (5) és (6) bekezdése.
186. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
187. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-ában a „2022. szeptember 1-jétől” szövegrész helyébe a „2023. január 1-jétől” szöveg lép.
188. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,
a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót,
b) a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével a hatósági adómegállapítási eljárást megszüntetheti, és a helyi adót adóellenőrzés keretében állapíthatja meg, vagy
c) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.
(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.”
189. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.”
190. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 196. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a visszatérítési igény az általános forgalmi adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó jogszabály alaptörvény-ellenességén vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközésén alapul, az adóhatóság – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kamatot az adóalap-csökkentésre való jogosultság keletkezésének napjától fizeti meg.”
191. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a–c) pontjaiban meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása nem mellőzhető.”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén elrendelt ismételt lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.”
(3) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A lezárás alkalmazhatóságának vizsgálatakor – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat mérlegeli.”
192. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/N. §-sal egészül ki:
„274/N. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényhez]
(1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Módtv9.) által megállapított 141. § (6) és (7) bekezdését a Módtv9. 188. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv9. által megállapított 230. § (1) bekezdését a Módtv9. 193. § 2. pontjának hatálybalépését követően kezdődő adóévekben kell először alkalmazni.”
193. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
1. 180. § (1) bekezdésében az „összefüggésben ellenőrzés” szövegrész helyébe az „összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – adóellenőrzés” szöveg, és
2. 230. § (1) bekezdésében a „kettőmillió forintig” szövegrész helyébe az „ötmillió forintig”, valamint a „négymillió forintig” szövegrész helyébe a „tízmillió forintig” szöveg
lép.
194. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
1. 131. § (5) bekezdése,
2. 174. § (5) bekezdése,
3. 2. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja, és
4. 3. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja.
195. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, az adóhatóság az ügy érdemében való döntéshozatal előtt – ideiglenes biztosítási intézkedésként – a 82. §-ban meghatározott intézkedéseket az erre okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított öt napon belül rendelheti el.
(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedés tekintetében az e §-ban meghatározott eltérésekkel a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés a 73. §-ban meghatározottakon felül a biztosítandó összeg alapját képező számításokat, valamint az (1) bekezdésben megjelölt határidő kezdő időpontját is tartalmazza.”
196. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetés engedélyezése esetén haladéktalanul megkeresi az adózó zárolt fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése végett.”
197. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 56. alcíme a következő 139/D. §-sal egészül ki:
„139/D. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényhez]
A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény által megállapított 84. § (5) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
198. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét azzal, hogy a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá a 179. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete, nem minősül azonban vámhiánynak a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) vagy k) pontja alapján megszűnt vámtartozás, és a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás,”
199. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 59. alcíme a következő 176/A. §-sal egészül ki:
„176/A. § [Közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kiegészítő kódok]
Az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kódokat a NAV felhívásban teszi közzé.”
200. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 213. § (1) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„21. az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények szerint, a tagállami döntés alapján kötelező adatelemeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
201. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 215. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 2. § 6. pontját a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”
202. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § Az 59. § (6)–(8) bekezdését ingóság végrehajtása esetén is alkalmazni kell.”
203. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell.”
204. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a kötelezettséget megalapozó közokiratot. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell.”
205. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 60. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„60. Átmeneti rendelkezések
128. § (1) Ezt a törvényt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) Ezt a törvényt nem kell alkalmazni a 2017. december 31-ig foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését és (9) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 118. § (4) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
129. § Az 56. alcímben foglaltak alapján kell eljárni azon tartozások végrehajtása során is, amelyek az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló fizetési kötelezettségnek minősülnek és egyben törvény az adók módjára való behajtásukat rendeli el.
130. § Azon meghatározott cselekmények végrehajtására, illetve adók módjára behajtandó köztartozások behajtására megindult és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat, amelyekben a végrehajtást 2017. december 31-én nem az állami adó- és vámhatóság folytatja, de 2018. január 1-jét követően a végrehajtás foganatosítása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik, a végrehajtást foganatosító szerv az állami adó- és vámhatóságnak az általa rendszeresített elektronikus űrlapon adja át.
131. § E törvény hatálybalépésétől az állami adó- és vámhatóság folytatja a végrehajtást az általa az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (4) bekezdése alapján 2017. december 31-éig önálló bírósági végrehajtóknak átadott és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő ügyekben. A 2017. december 31-ig a végrehajtás lefolytatására jogosult önálló bírósági végrehajtót az állami adó- és vámhatóság 2018. január 31-éig értesíti az átadási kötelezettségről.
131/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2018. december 31-ét követően kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság végzi a végrehajtást e törvény rendelkezései alapján.
(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.
(2a) Az állami adó- és vámhatóság a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított végrehajtható okiratok alapján indított olyan végrehajtási eljárások esetén, amelyeket a törvényszéktől vett át, a 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a törvényszéktől átvett iratok alapján megállapítható, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján az átadást megelőzően a végrehajtáshoz való jog elévült. A jelen rendelkezés hatálybalépése nem érinti a korábban foganatosított végrehajtási cselekmények jogszerűségét. A végrehajtási eljárás során korábban jogszerűen beszedett, valamint megfizetett pénzösszegek az általános szabályok szerint elszámolhatók.
(3) A végrehajtást lefolytató törvényszék – az állami adó- és vámhatóság által kialakított – elektronikus úton adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket 2020. december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.
(3a) A (3) bekezdés szerinti, 2020. január 31-éig átadandó ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy állami adó- és vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napig.
(4) A (2) bekezdés szerinti ügyekben az ügy átadására a törvényszéki végrehajtói letéti számlára 2019. december 31-ig beérkezett összegek felosztását és a törvényszéki végrehajtó által foganatosított cselekményekkel, intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek jogerős elbírálását követően kerülhet sor.
(5) E törvény rendelkezései nem érintik a (2) bekezdés szerinti ügyekben az adósok részére a 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a törvényszéki végrehajtók által jogerősen engedélyezett részletfizetésről rendelkező döntések hatályát.
(6) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére 2020. január 1. napjától e törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. A törvényszéki végrehajtó által 2019. december 31. napját követő időpontra kitűzött árveréseket meghiúsultnak kell tekinteni.
(7) A végrehajtást kezdeményező törvényszék az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át azokat a (2) bekezdés szerinti ügyeket, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.
(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot közvetlenül megillető, 200 ezer forintot el nem érő, 2019. december 31. napján fennálló követeléssel érintett, valamint az államot közvetlenül megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át.
(9) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a zár alá vett vagy bírósági letétbe helyezett ingó dolgot is át kell adni és a végrehajtói letéti számlán kezelt összeget is át kell utalni az állami adó- és vámhatóság részére.
(10) A bűnügyi követelés, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén a (2) bekezdés szerinti ügyekre a (7)–(8) bekezdése nem alkalmazható, kivéve, ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan.
131/B. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 1. §-t, 15. § (5a) bekezdését, 47. § (3) bekezdését, 52. § (7) bekezdését, 67. § (1) bekezdés b) pontját, a 123/A. §-át és 123/B. §-át a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
131/C. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 108. §-át és 125/A. § (3) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
131/D. § E törvénynek a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 82. § (8) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell a még ki nem tűzött árverésekre.
131/E. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 125/C. § (2a)–(2c) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami adó- és vámhatóság az értékesítés iránt még nem intézkedett.
131/F. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 24. § (1) és (1a) bekezdését, 38. § (5) bekezdését, 101. §-át, 113. § (1) és (3) bekezdését, 122. § (1b) bekezdését a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.5. által hatályon kívül helyezett 121. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban sem lehet alkalmazni.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. alcím szabályai szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában, gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.
131/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény által megállapított 69/A. §-át, a 122. § (1) bekezdését és a 125/B. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
206. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 61. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„61. A törvény hivatalos rövid megjelölése
132. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Avt.”
207. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
1. 108. §-ában az „adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket” szövegrész helyébe az „adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket” szöveg,
2. 119. § (3) bekezdésében az „adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket” szövegrész helyébe az „adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket” szöveg, és
3. 125/H. § (2) bekezdésében az „adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket” szövegrész helyébe az „adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket” szöveg
lép.
208. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn az egész évben, akkor a (3) bekezdés alapján tárgyévre megállapított adóalapot csökkenti a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó kötelezettség alapja.”
(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adóévben a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelő az adó alapjának megállapítása során nem veszi figyelembe az e § rendelkezései szerint a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó részét.”
209. § (1) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 8. pontja.
(2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a „(naptári napokra)” szövegrész.
210. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az államtitkárt – a 24. § (2) bekezdésétől eltérően – a központi hivatalt létrehozó törvényben meghatározott vezető helyettesíti.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés szerinti államtitkár
a) a (3) bekezdés szerinti tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által – a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően – nem utasítható,
b) e tisztsége keretében kizárólag a központi hivatal vezetőjét megillető feladat- és hatáskört gyakorolhat,
c) nem gyakorolhat a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert, a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében, a központi hivatalt irányító miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel, és nem gyakorolhat irányítási hatáskört a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében.”
211. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 76. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az MKK legfőbb képviseleti szerve tagjainak és az MKK tisztségviselőinek általános választását nem lehet az országgyűlési képviselők általános választásának évére kitűzni.”
212. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 214. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 104. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkori korlát alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter felmentést adhat a politikai tanácsadó tekintetében.”
213. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 3. § (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 41. § (1)–(3) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 206. § címében, 206. § (1) és (2) bekezdésében, 207. § címében, 207. § (1) és (1a) bekezdésében, 208. § címében, 208. § (1) és (2) bekezdésében, 209. § címében, 209. § (1) és (2) bekezdésében, 210. § címében, 210. § (2)–(5), és (7)–(10) bekezdésében, 211. § címében, 212. § címében, 212. § (1) bekezdésében, 213. § címében, 213. § (1) és (3) bekezdésében, 248. § (2) és (3) bekezdésében, 249. §-ában, 252. §-ában, 255. § (1) bekezdésében, 257. § (1) bekezdésében, 259. §-ában, 260. § (1) bekezdésében, 262. §-ában, 281. § (1) bekezdés 1. pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg,
2. 19. § (2) bekezdésében az „államtitkárának tevékenységét” szövegrész helyébe az „államtitkárának, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter a feladatai ellátásának segítésére kijelölt minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét” szöveg,
3. 43. § (2) bekezdésében, 207. § (3) és (4) bekezdésében, 210. § (1) és (6) bekezdésében, 251. § (1) bekezdésében, 257. § (2) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrészek helyébe a „főispán” szöveg,
4. 102. § címében a „tartós külszolgálat” szövegrész helyébe a „tartós külszolgálati kirendelés” szöveg,
5. 102. § (1) bekezdésében az „a Magyarország Állandó NATO Képviseletére, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletére” szövegrész helyébe a „valamint a Magyarország NATO mellett működő Állandó Képviselete és Magyarország EBESZ mellett működő Állandó Képviselete katonai képviseletére” szöveg,
6. XXIX. Fejezet címében a „KORMÁNYMEGBÍZOTT” szövegrész helyébe a „FŐISPÁN” szöveg,
7. 207. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrész helyébe a „főispánt” szöveg,
8. 207. § (2) bekezdésében a „Kormánymegbízottá” szövegrész helyébe a „Főispánná” szöveg,
9. 207. § (4) bekezdésében a „kormánymegbízotti” szövegrész helyébe a „főispáni” szöveg,
10. 210. § (8) és (11) bekezdésében a „kormánymegbízotti” szövegrész helyébe a „főispáni” szöveg,
11. 211. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrészek helyébe a „főispánt” szöveg,
12. 211. § (2) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrész helyébe a „főispánt” szöveg, a „kormánymegbízottá” szövegrész helyébe a „főispánná” szöveg és a „kormánymegbízotti” szövegrész helyébe a „főispáni” szöveg,
13. 213. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízottal” szövegrész helyébe a „főispánnal” szöveg lép.
214. § (1) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 37. § (6) és (7) bekezdése,
2. 37. § (8) bekezdés b) pontja,
3. 141. § (1) bekezdés d) pontja, és
4. 144. §-a.
(2) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 37. § (8) bekezdés c) pontjában az „és helyettesének” szövegrész,
2. 37. § (8) bekezdés d) pontjában az „és vezetőjének helyettese” szövegrész,
3. 88. § (3) bekezdés a) pontjában az „az álláshelyi elismeréshez és” szövegrész,
4. 187. § (1) bekezdés c) pontjában, 210. § (10) bekezdésében és 214. § (5) bekezdés i) pontjában az „álláshelyi és” szövegrész,
5. 206. § (2) bekezdés p) pontjában az „az álláshelyi és” szövegrész,
6. 296. § (10) bekezdésében az „Az álláshelyi elismerésre jogosító idő kezdő időpontja a (4) bekezdésben meghatározott időpont.” szövegrész,
7. 3. melléklet IV. pont 16. alpontjában az „álláshelyi elismerés,” szövegrész.
215. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény
1. 5. § (2) bekezdésében a „beruházások megvalósítójának” szövegrész helyébe a „beruházások megvalósítójának – a 4. § (7) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével – „ szöveg, és
2. 10. § (9) bekezdésében a „fejezetet irányító szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában –” szöveg
lép.
216. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
1. 28. § (3) bekezdés a) pontjában az „az álláshelyi elismeréshez és” szövegrész,
2. 76. § (1) bekezdés d) pontja,
3. 79. §-a, és
4. 3. melléklet IV. pontjának 16. alpontjában az „álláshelyi elismerés,” szövegrész.
217. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. melléklet 4. pontjában a „43. §” szövegrész helyébe a „42. §” szöveg lép.
218. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a „(naptári napokra)” szövegrész.
219. § (1) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az MCC Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata és egyéb cél szerinti tevékenységei ellátásának érdekében a 2. melléklet 7. és 8. sorában meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – az indulótőke növelése érdekében az MCC Alapítvány induló vagyonát növelő csatlakozói vagyonjuttatásként az MCC Alapítvány tulajdonába kell adni.”
(2) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. A 2. melléklet 7. és 8. sora szerinti ingatlanok tulajdonjogát az MCC Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.”
(3) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 2. melléklet 7. és 8. sora szerinti ingatlanok tekintetében a törvény erejénél fogva, a (3) bekezdés hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(4b) A (3) bekezdés szerinti tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.”
220. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 2. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
221. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény
1. 11. § (1) bekezdésében a „6. § (1), (2) és (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése” szöveg, és
2. 11. § (2) bekezdésében a „6. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (3), (4) és (5) bekezdése” szöveg
lép.
222. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) azon, őstermelői tevékenység keretében előállított élelmiszerek körét, amelyek mezőgazdasági őstermelő által történő forgalomba hozatala tekintetében mennyiségi korlátozás alkalmazandó, valamint
b) az a) pont szerinti élelmiszerek esetében a forgalomba hozható mennyiségeket.”
223. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény
1. 2. § d) pontjában az „a Földforgalmi” szövegrész helyébe az „a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi” szöveg és a „törvény 5” szövegrész helyébe a „törvény) 5” szöveg,
2. 15. § (10) bekezdésében az „agrárminiszter” szövegrész helyébe az „agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg
lép.
224. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV vezetői munkakörei:
a) elnök,
b) elnökhelyettes,
c) főigazgató,
d) főigazgató-helyettes,
e) igazgató,
f) igazgatóhelyettes,
g) főosztályvezető,
h) főosztályvezető-helyettes, és
i) osztályvezető.”
225. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 170/A. §-sal egészül ki:
„170/A. § [Az elnökhelyettes juttatásai]
Az elnökhelyettes az e törvény szerinti illetményén felül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.”
226. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
1. 4. melléklete helyébe a 10. melléklet, és
2. 6. melléklete helyébe a 11. melléklet
lép.
227. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
1. 3. § (1) bekezdés 30. pontjában, 8. § (4) bekezdésében, 13. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 55. § (8) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (3) bekezdésében, 66. § (4) bekezdésében, 76. § (2) bekezdésében, 78. § (5) bekezdésében, 96. § (4) bekezdésében, 99. § (13) bekezdésében, 105. § (4) és (5) bekezdésében, 106. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 107. § (3) bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (4) bekezdésében, 129. § (4) bekezdésében, 137. § (2) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében, 151. § (2) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében, 168. § (5) bekezdésében, 170. § (2) bekezdésében, 173. § (1) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 180. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 181. § (1) bekezdésében, 183. § (2) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 218. § (3) bekezdésében, 222. § (3) bekezdésében, 228. § (1) és (2) bekezdésében, 242/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (2) bekezdésében, 242/B. § (2) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 1. mellékletében foglalt táblázat E:2. és E:25. mezőjében a „NAV vezetője” szövegrész helyébe a „NAV elnöke” szöveg,
2. 26. §-ában, 42. § (1) bekezdésében, 80. § (4) bekezdésében, 167. § (2) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében a „NAV vezetője” szövegrészek helyébe a „NAV elnöke” szöveg,
3. 31. § (7) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 90. § (5) bekezdésében, 139. § (3) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) és (2) bekezdésében, 178. § (1) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 199. § (1) bekezdésében a „NAV vezetőjének” szövegrész helyébe a „NAV elnökének” szöveg,
4. 63. § címében és (1) bekezdésében a „NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé” szövegrész helyébe a „NAV elnökévé” szöveg,
5. 110. § (6) bekezdés d) pontjában az „a szakfőigazgató, a Központi Irányítás főigazgató-helyettese és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója” szövegrész helyébe az „a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója” szöveg,
6. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az „a Központi Irányítás főigazgatója” szövegrész helyébe az „az elnökhelyettes” szöveg,
7. 179. § (5) bekezdésében a „NAV vezetőjét” szövegrész helyébe a „NAV elnökét” szöveg,
8. 184. § (6) bekezdésében a „NAV vezetőjét” szövegrészek helyébe a „NAV elnökét” szöveg, és
9. 222. § (2) bekezdés b) pontjában a „NAV vezetőjénél” szövegrész helyébe a „NAV elnökénél” szöveg
lép.
228. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény
1. 3. § (5) bekezdésében a „Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból (a továbbiakban: az Alap)”, és
2. 6. § (2) és (3) bekezdésében az „a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból” szövegrészek helyébe az „az Alapból” szöveg
lép.
229. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 3. alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott online bortermelői regisztert az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott borpiaci év kezdetétől az a borászati üzemengedélyes köteles vezetni, aki az utolsó három borpiaci év átlagában több mint évi 20 000 hektoliter borászati terméket értékesít az értékesítési jelentése alapján.”
230. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Szőlőmust Magyarország területéről való kivitele esetén a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti származási bizonyítványt a kivitelt követően az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőn belül szükséges beszerezni.
(2b) Borászati termék nem borászati termék előállítása céljából történő forgalomba hozatala az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésével lehetséges.”
231. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény
1. 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bekezdésben” szövegrész helyébe az „és (2a) bekezdésben, valamint” szöveg, és
2. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „must” szövegrész helyébe a „szőlőmust” szöveg
lép.
232. § (1) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 19. §, a 20. § (2) bekezdés b)–f) pontja, a 21. §, a 14. alcím, a 29. § (10) és (19) bekezdése, a 46. §, a 49. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdése, az 51. § (2) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 55. § (2) bekezdése, az 56. § (2) bekezdése, a 61. §, a 79. § (2) bekezdése, a 90. § (2) bekezdés 1–3., 5–8 és 11–48. pontja, a 91. § (2) bekezdése, a 94. § (4) bekezdése és a 95. § (1)–(3) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba.”
(2) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 99. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 4. § (3) és (4) bekezdése, a 20. § (2) bekezdés a) pontja, a 29. § (18) bekezdése, a 40. § (1) bekezdése, a 41–44. §, 85. § (1) bekezdése, a 90. § (2) bekezdés 4., 9. és 49. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.”
233. § Nem lép hatályba az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény
1. 40. § (2) bekezdése,
2. 45. §-a,
3. 47. §-a,
4. 50. §-a,
5. 85. § (10) bekezdése,
6. 85. § (12) bekezdése, és
7. 90. § (2) bekezdés 10. pontja.
234. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
235. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 135. §-a.
236. § Nem lép hatályba az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény 73. § (1) bekezdése.
237. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 44. §-a, 45. § (3) bekezdése és 64. § h) pontja.
238. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. XCIX. törvény 152. § (2) bekezdésében az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyébe az „A 2022. december 31. napjáig” szöveg lép.
239. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 53. § (2) bekezdése a „kormánymegbízott” szövegrész helyett a „főispán” szöveggel lép hatályba.
240. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tanúsítvány kiadására vonatkozó bírósági eljárásra a Ctv. változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez csatolandó iratokat a Ctv. határozza meg azzal, hogy a legfőbb szerv határozatait olyan módon kell csatolni, hogy a csatolt okirat tartalmából a határozathozatalra vonatkozó információk is megállapíthatóak legyenek. A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez csatolt iratokat, ha azok nem magyar nyelven készültek, hiteles magyar nyelvű fordításban is csatolni kell.”
241. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 32. § c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az 5. alcím rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határokon átnyúló egyesülésről véglegesen döntő legfőbb szervi határozat polgári perben történő felülvizsgálata és érvénytelenségének megállapítása nem kérhető arra hivatkozva, hogy)
„c) az a) pontban említett cserearány és a b) pontban említett pénzbeli kártalanítás tekintetében nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.”
242. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 41. § c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az 5. alcím rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a határokon átnyúló szétválásról véglegesen döntő legfőbb szervi határozat polgári perben történő felülvizsgálata és érvénytelenségének megállapítása nem kérhető arra hivatkozva, hogy)
„c) az a) pontban említett cserearány és a b) pont szerinti pénzbeli kártalanítás tekintetében nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.”
243. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 48. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A határokon átnyúló műveletet megelőzően alkalmazott munkavállalói részvételi szabályok alkalmazandók a későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, vagy – megállapodás hiányában – ameddig az Eurt. tv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok alkalmazásra kerülnek. A határokon átnyúló egyesülés esetén, ha az egyesülő társaságok közül legalább egynél az Eurt. tv. 18. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkavállalói részvétel megvalósult, az egyesülésben részt vevő társaságok – a munkavállalóik vagy azok képviselőinek tájékoztatása mellett – dönthetnek úgy, hogy bármilyen előzetes egyeztetés nélkül közvetlenül alkalmazzák magukra az Eurt. tv. 48. § (1) és (3) bekezdésében, 49. §-ában és 50. §-ában foglalt általános részvételi szabályokat a bejegyzés napjától. Ha az egyesülésen részt vevő társaságok tárgyalást kezdeményeznek a különleges egyeztető testülettel, erről és az egyeztetések eredményéről a társaságok a munkavállalóikat vagy azok képviselőit késedelem nélkül tájékoztatják.”
244. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 50. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény rendelkezéseit azokban a határokon átnyúló műveletekben kell alkalmazni, amelyekben a társaság a 12. § szerinti közzétételt 2022. szeptember 1. napján vagy azt követően kezdeményezi.”
245. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdése juttatási cél szerinti hasznosítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezését, valamint az Nvtv. 13. § (7) és (8) bekezdését.”
246. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 8. §-ában a „(3) és (4)” szövegrész helyébe a „(3)–(4)” szöveg lép.
247. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv a földterület-juttatással történő kompenzáció iránti kérelmek összesítését követően kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a földterület-juttatáshoz szükséges új ingatlanok kialakítását. Az új ingatlanok kialakítása során azok megközelítésére szolgáló, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak kialakításáról és az utak tulajdonjogának rendezéséről is gondoskodni kell. A kialakuló ingatlanok megközelítése szolgalmi jog alapításával nem biztosítható. Az ingatlanügyi hatóság az új ingatlanokat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által benyújtott vázrajz alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. Az új ingatlanok ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása (telekalakítási engedély) nem szükséges. Az ingatlanok kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlan- nyilvántartási átvezetésével kapcsolatos költségek a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet terhelik.”
248. § (1) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan1), 24775 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan2) és a 24499 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan3), a 24454 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan4) (a továbbiakban együttesen: ingatlanok),
a) az ingatlan1 és ingatlan2, mint a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,
b) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, a zöldfelület fejlesztése és mindezek fenntartása révén a belvárosi lakosság életminőségének javítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,
c) az ingatlan1-hez és az ingatlan2-höz közvetlenül kapcsolódó, csatlakozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes és hatékony üzemeltetése, kezelése, továbbfejlesztése, továbbá a csatlakozó utcákkal egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából,
d) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes fejlesztése, majd a hatékony és egységes üzemeltetése, kezelése, továbbá az egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából
e törvény erejénél fogva 2022. augusztus elsejével, ingyenesen az állam tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.
(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok (1) bekezdés szerinti üzemeltetését, kezelését, közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakítását és működtetését, az ingatlanok fenntartását és továbbfejlesztését az állam – az ingatlanok 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adása mellett – a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Vagyonkezelő) útján látja el. E törvény alapján a Vagyonkezelőt vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba. A Vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a Vagyonkezelő (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a Vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő Budapest Főváros Önkormányzata hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulása – e törvény erejénél fogva – azon a napon, amikor a Vagyonkezelő hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulását a jogosult megszerezte, ennek hiányában az állam tulajdonjoga bejegyzésének napját követő 60. napon megszűnik. A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő egyéb használati, bérleti szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 60 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt a Vagyonkezelő akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros Önkormányzata helyébe lép.
(6) A Vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.
(7) Az állam tulajdonjog szerzése Budapest Főváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.
(8) Az ingatlanok tekintetében e törvény hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
249. § (1) Az állam, a 248. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, ingatlan3-at és ingatlan4-et érintő értéknövelő beruházást a Vagyonkezelő útján, az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.
(2) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(3) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság előzetes tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.
250. § Az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatok ellátására a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében gazdasági társaságot (a továbbiakban: Társaság) jelölhet ki, amely feladatkörében – mint kezelő szerv – közszolgáltatási szerződés megkötésére, támogatási jogviszony létesítésére, egyéb finanszírozási jogviszony kialakítására önállóan jogosult.
251. § (1) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladataival összefüggésben megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező bevétel nem vonható el.
(2) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladatai kapcsán megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező költségvetési maradványát – a jogosultsági elszámolást követően – kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet a Társaság a tárgyévet követő években működésével, valamint feladatkörébe tartozó közszolgáltatási szerződés megkötésével, támogatási jogviszony létesítésével, egyéb finanszírozási jogviszony kialakításával összefüggésben használhat fel.
252. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a Társaság 250. §-ban meghatározott feladatainak körét és azok részletes szabályait, valamint
b) jelölje ki a Társaságot, és határozza meg annak működési feltételeit.
253. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 64. §, a 65. §, a 67–69. §, a 148. § (4) bekezdése, a 210. §, a 214. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja, (2) bekezdés 1. és 2. pontja, a 224–227. §, a 248. §, a 249. §, valamint a 10. és 11. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. §, a 10. §, a 36. §, a 37. §, a 38. § 1., 3. és 4. pontja, a 196. §, a 197. § az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(4) A 15. § 2. pontja és a 3. melléklet 2022. augusztus 20-án lép hatályba.
(5) A 16. § 1. pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 31. § 2–5. pontja, a 47. §, a 118. §, a 119. §, a 143–147. §, a 209. § (2) bekezdése és a 218. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(6) A 188–194. § az e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.
(7) A 15. § 3. pontja, a 32. §, a 75–79. §, a 176–185. §, a 240–244. § és a 4. melléklet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8) A 15. § 5. és 6. pontja és a 6. és 7. melléklet 2022. október 1-jén lép hatályba.
(9) A 96. § 1. pontja és a 239. § 2022. november 1-jén lép hatályba.
(10) Az 5. § 1., 2. és 4. pontja, a 6. §, a 7. §, a 11. §, a 45. §, a 87. §, a 97. § 1. és 3. pontja, a 104. §, a 117. §, a 228. §, a 236. § és az 1. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 149. §, a 150. § és a 152. § 2023. február 13-án lép hatályba.
(12) A 123–125. §, a 129. §, a 130. § (3) bekezdése, a 132. § 1. és 2. pontja, a 232. § és a 233. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(13) A 148. § (1)–(3) és (5) bekezdése és a 151. §, 153–156. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
(14) A 122. §, a 126. § (3) bekezdése és a 132. § 3. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
254. § E törvény
1. 1. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,
2. 18. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
3. 70. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
4. 71. §-a és 72. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
5. 80. §-a és 82. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
6. 222. §-a, 223. §-a és 247. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése,
7. 135. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
8. 136. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,
9. 219. § (1) bekezdése, 220. §-a, a 234. §-a és 9. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése,
10. 219. § (2) bekezdése Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése,
11. 238. §-a és 245. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, és
12. 248. § (1), (3) és (6) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
255. § (1) E törvény 98–107. §-a és 109–112. §-a a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 121–133. §-a és 232–236. §-a a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 121. §-a, 126. § (3) bekezdése és 232. § (2) bekezdése tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(4) E törvény 149–152. §-a a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 200. §-a a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(6) E törvény 240–243. §-a az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
„1. melléklet az 1991. évi LXXXII. törvényhez
A cégautóadó havi mértékei
| A | B | C | D | ||
| 1 | Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | |
| 2 | 0–50 | 30 500 forint | 16 000 forint | 14 000 forint | |
| 3 | 51–90 | 41 000 forint | 20 000 forint | 16 000 forint | |
| 4 | 91–120 | 61 000 forint | 41 000 forint | 20 000 forint | |
| 5 | 120 felett | 81 000 forint | 61 000 forint | 41 000 forint” |
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.9. alponttal egészül ki:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.9. a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet ösztöndíj címén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatának ellátásával összhangban folyósít.”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.14. a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, a honvédtiszti alapképzésben részt vevő szerződéses állományú katona ösztöndíja, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi, önkéntes tartalékos szolgálati ösztöndíjban, a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények hallgatói, továbbá a rendvédelmi szakképző intézmény, illetve a honvédelmi szakképző intézmény tanulói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíjban, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozó árvák részére alapított ösztöndíjban részesülők ösztöndíja;”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyéb indokkal adómentes:
7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére]
„c) a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi intézmények számára a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések kezelés során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 5/2022. (IV. 22.) MNB ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében”
[kerül sor;]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„9. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértő, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény, a végrehajtására kiadott, más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés, illetve nemzeti szakértői díjazás költségtérítési része, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezettet megillető egyszeri költözési költségtérítés, illetve kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti nemzeti szakértőt megillető egyszeri költözési, illetve hazautazási költségtérítés összege.”
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„4. a) a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti üzemanyagfajták esetén a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma,
b) a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka;”
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet a következő 4a. ponttal egészül ki:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„4a. a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege;”
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„6. a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint
a) a 4. pont szerint megállapított üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) tisztán elektromos meghajtású járművek esetén a 4a. pont szerinti összeg,
valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;”
4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) üzemanyag- felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,
c) tölthető hibrid jármű használata esetén – a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén – a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett– az elektromos töltés számlával igazolt költsége
vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést – nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. A magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag- felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is – nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,
c) tölthető hibrid jármű használata esetén – a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén – a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – az elektromos töltés számlával igazolt költsége
vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést – nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. A magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag- felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is – nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.”
„1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez
| A | B | ||
| Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő | ||
| 1 | Budapest, belterület 38440/52 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 2 | Budapest, belterület 38440/53 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 3 | Budapest, belterület 38440/54 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 4 | Budapest, belterület 38442/16 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 5 | Budapest, belterület 38442/17 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 6 | Budapest, belterület 38442/15 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 7 | Budapest, belterület 38293/78 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 8 | Budapest, belterület 74333/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 9 | Budapest, belterület 74232 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 10 | Budapest, belterület 74327/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 11 | Budapest, belterület 74324 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 12 | Budapest, belterület 38852/6 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 13 | Budapest, belterület 38821/4 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 14 | Budapest, belterület 4465 (14000/68063 tulajdoni hányad arányában) | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 15 | Budapest, belterület 38820/3 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 16 | Budapest, belterület 38831 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 17 | Budapest, belterület 26085/1123 (33261/125049 tulajdoni hányad arányában) | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| 18 | Budapest, belterület 26085/1123 (91788/125049 tulajdoni hányad arányában) | Vasas Futball Club Kft. (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58., Cg. 01–09–717962) | |
| 19 | Budapest, belterület 76561/221 | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| 20 | Budapest, belterület 29834/8 (7953/10944 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 21 | Budapest, belterület 29834/12 | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 22 | Budapest, belterület 29834/15 | BVSC – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 23 | Budapest, belterület 27913/1 | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 24 | Budapest, belterület 27999 (48065/57386 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 25 | Budapest, belterület 27950/6 (12884/16684 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 26 | Budapest, belterület 23796/29 | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 27 | Budapest, belterület 38826 | Magyar Lovassport Szövetség (székhely: Budapest 1087, Kerepesi út 7. Nemzeti Lovarda) | |
| 28 | Budapest, belterület 38295/1 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 29 | Budapest, belterület 38295/11 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 30 | Budapest, belterület 38295/12 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 31 | Budapest, belterület 38295/14 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 32 | Győr, belterület 5761/7 | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) | |
| 33 | Győr, belterület 5761/7/A | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) | |
| 34 | Győr, belterület 5761/7/B | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) | |
| 35 | Győr, belterület 5761/7/C | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.)” |
Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 7. és 8. sorral egészül ki:
| (A | B | C | ||
| 1. | Település | Helyrajzi szám | Tulajdoni hányad) | |
| „7. | Budapest | 5192/1 | 1/1 | |
| 8. | Kaposvár | 412 | 1/1” | |
„4. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez
Vezetői munkakörök besorolási kategóriái
| 1. | Besorolási kategória | NAV központi szerve | NAV területi szerve | |
| 2. | 1 | elnök | ||
| 3. | 2 | elnökhelyettes | ||
| 4. | 3 | főigazgató | ||
| 5. | 4 | főigazgató-helyettes | ||
| 6. | 5 | főosztályvezető | ||
| 7. | 6 | igazgató | ||
| 8. | 7 | főosztályvezető-helyettes | ||
| 9. | 8 | igazgató-helyettes | ||
| 10. | 9 | osztályvezető | ||
| 11. | 10 | főosztályvezető | ||
| 12. | 11 | főosztályvezető-helyettes | ||
| 13. | 12. | osztályvezető” |
„6. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez
Vezetői munkakörök alapilletménye
| A | B | C | D | E | F | |
| 1. | vezetői munkakör | területi szerv | központi szerv | |||
| 2. | ||||||
| 3. | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | Maximum alapilletmény | ||
| 4. | elnökhelyettes | 1 450 000 Ft | 1 650 000 Ft | |||
| 5. | főigazgató | 1 250 000 Ft | 1 450 000 Ft | |||
| 6. | főigazgató-helyettes | 1 100 000 Ft | 1 220 000 Ft | |||
| 7. | igazgató | 880 000 Ft | 1 000 000 Ft | 890 000 Ft | 1 010 000 Ft | |
| 8. | igazgatóhelyettes | 790 000 Ft | 910 000 Ft | 820 000 Ft | 940 000 Ft | |
| 9. | főosztályvezető | 710 000 Ft | 830 000 Ft | 890 000 Ft | 1 010 000 Ft | |
| 10. | főosztályvezető-helyettes | 650 000 Ft | 770 000 Ft | 820 000 Ft | 940 000 Ft | |
| 11. | osztályvezető | 600 000 Ft | 720 000 Ft | 740 000 Ft | 860 000 Ft” | |
