AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére, 12. cikke (4) bekezdésére, 32. cikke (9) bekezdésére, 39. cikke (4) bekezdésére, 41. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére, 42. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére, 43. cikke (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésére, 51. cikke (3) bekezdésére, 53. cikke (2) bekezdésére, 54. cikke (5) bekezdésére, 55. cikke (7) bekezdésére, 58. cikkére, 59. cikke (9) bekezdésére, 64. cikke (4) bekezdésére, 82. és 92. cikkére, 95. cikke (1) bekezdésére, valamint 100. cikkére,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 223. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet megállapítja a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és monitoringja, így többek között a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditálása, a pénzgazdálkodás és a záróelszámolási eljárás - beleértve az ügyletek vizsgálatát -, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében irányadó alapvető szabályokat. Az említett rendelet által létrehozott új jogi keret akadálytalan működésének és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy az érintett területek vonatkozásában végrehajtási jogi aktus útján bizonyos szabályokat fogadjon el. Indokolt előírni, hogy az új szabályok lépjenek a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet * vonatkozó rendelkezéseinek helyébe.
(2) Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok csak akkor akkreditálhatják a kifizető ügynökségeket, ha azok eleget tesznek bizonyos, az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * 1. cikkének (2) bekezdésében említett és a szóban forgó rendelet I. mellékletében meghatározott, uniós szintű akkreditációs minimumkritériumoknak. Meg kell állapítani a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjának megadására, felülvizsgálatára és visszavonására vonatkozó eljárásokhoz kapcsolódó szabályokat.
(3) A tagállamoknak folyamatos felügyelet alatt kell tartaniuk kifizető ügynökségeiket. Létre kell hozniuk egy olyan információcsere-rendszert, amelyen keresztül jelentést tesznek, és tájékoztatják az illetékes hatóságokat a feltételezett jogsértés eseteiről. Ki kell dolgozni az ilyen esetek kezelésének tagállami eljárását, amelynek magában kell foglalnia többek között azt a kötelezettséget, miszerint a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetése érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni. Az olyan kifizető ügynökségek esetében, amelyek akkreditációját a tagállam annak ellenére is fenntartja, hogy a megszabott határidőn belül nem került sor ilyen terv végrehajtására, az általuk teljesített kiadások tekintetében a Bizottság számára fenn kell tartani a lehetőséget, hogy úgy döntsön, a hiányosságokat az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkében meghatározott szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében orvosolja.
(4) Az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerint az akkreditált kifizető ügynökség vezetéséért felelős személy köteles vezetői nyilatkozatot tenni a szolgáltatott információk teljességéről és pontosságáról, a bevezetett irányítási rendszerek megfelelő működéséről, valamint arról, hogy a kiadásokat az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkével összhangban teljesítették. E vezetői nyilatkozat tartalmára és formájára vonatkozóan szabályokat kell megállapítani.
(5) Meg kell állapítani az (EU) 2021/2116 rendelet 10. cikkében említett koordináló szervek működésére, valamint az ugyanazon rendelet 12. cikkében említett tanúsító szervek feladataira irányadó részletes szabályokat. Emellett meg kell határozni, hogy mit tartalmazzanak a tanúsító szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsenek a Bizottság számára a záróelszámolási eljárás során.
(6) Az uniós költségvetésbe beállított előirányzatok megfelelő kezelése érdekében a kifizető ügynökségeknek külön könyvelést kell vezetniük az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) (a továbbiakban együttesen: az alapok) vonatkozásában, amely kizárólag az egyes alapokból finanszírozott kifizetéseket és a hozzájuk rendelt címzett bevételeket tartalmazza. Ennek érdekében a kifizető ügynökségek által vezetett könyvelésnek mindkét alap tekintetében elkülönítve kell kimutatnia az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének, valamint 6. és 45. cikkének értelmében teljesített kiadásokat és befolyó címzett bevételeket, továbbá lehetővé kell tennie, hogy e kiadások és bevételek kapcsolatba hozhatók legyenek az uniós költségvetés által az alapok rendelkezésére bocsátott forrásokkal.
(7) A közös agrárpolitika finanszírozása euróban történik, mindazonáltal azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, kifizetéseiket nemzeti pénznemükben is folyósíthatják a kedvezményezetteknek. Következésképpen annak érdekében, hogy az összes kiadásukat és bevételüket konszolidálni lehessen, szükséges, hogy az érintett kifizető ügynökségek a kiadások és a bevételek összegéről euróban és a kifizetés, illetőleg a beszedés pénznemében is tudjanak információval szolgálni.
(8) Az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések által közösen finanszírozott, az EMVA keretében nyújtott vidékfejlesztési támogatásra fordított kiadások a különböző beavatkozástípusokat és a hozzájárulások konkrét mértékét meghatározó KAP stratégiai terveken alapulnak. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően a kiadásokat ezen az alapon kell nyomon követni és lekönyvelni, hogy az összes műveletet azonosítani lehessen a KAP stratégiai terv, a beavatkozástípusok és a hozzájárulások konkrét mértéke szerint. Így ellenőrizhető lesz az adott kiadás és az ahhoz rendelt pénzügyi forrás közötti kapcsolat. Ebben az összefüggésben indokolt kijelölni a kifizető ügynökségek által figyelembe veendő tényezőket. Főképpen azt kell előírni, hogy a kifizető ügynökségek a könyvelésben egyértelműen tüntessék fel az állami és az uniós pénzeszközök eredetét. Indokolt továbbá úgy rendelkezni, hogy a kedvezményezettekkel visszafizettetendő, illetve már visszafizettetett összegek az eredeti művelettel összefüggésbe hozva jelenjenek meg.
(9) A tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikkében említett EMGA-kiadások fedezésére már azt megelőzően mozgósítják a szükséges pénzeszközöket, hogy a Bizottság a kiadások havi visszatérítése formájában finanszírozná e ráfordításokat. Másik lehetőségként a tagállamok az EMVA-kiadások fedezése céljából előlegfizetésben részesülnek, amelynek elszámolására később, az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikke szerinti éves pénzügyi záróelszámolás keretében kerül sor. A pénzügyi mozgások hatékony és eredményes irányításának biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a tagállamok gyűjtsék össze a szóban forgó havi és időközi visszatérítésekre fordított kiadások teljességének, pontosságának és valódiságának bizonyításához szükséges adatokat, és azokat a kiadások és a bevételek teljesítésének előrehaladtával tartsák a Bizottság rendelkezésére, vagy rendszeresen továbbítsák a Bizottságnak. A tagállamoknak olyan rendszerességgel kell az adatokat a Bizottság részére továbbítaniuk, amely igazodik az egyes alapok irányítási módszeréhez. Célszerű gondoskodni arról, hogy a fenti rendszeres adatszolgáltatás ne befolyásolja a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a kiadások alakulásának megfelelő nyomon követése érdekében összegyűjtött adatokat ellenőrzési célból a Bizottság rendelkezésére kell tartaniuk.
(10) A kifizető ügynökségek általános számlavezetési kötelezettségei az uniós alapok irányításához és kontrolljához szükséges adatokra is kiterjednek. Az említett kötelezettségek azonban nem terjednek ki a kiadások visszatérítésével kapcsolatos előírásokra, sem pedig arra, hogy milyen adatokat kell a Bizottság részére szolgáltatni e visszatérítések végrehajtásához. Következésképpen pontosítani kell, hogy milyen, az alapokból finanszírozandó kiadásokra vonatkozó információkat és adatokat kell rendszeresen továbbítani a Bizottságnak. A Bizottságnak szánt tagállami információközléseknek lehetővé kell tenniük, hogy a Bizottság a hozzá eljuttatott információkat közvetlenül és a lehető leghatékonyabban használhassa fel az alapok számláinak kezelésénél, továbbá az ezekhez kapcsolódó kifizetéseknél. E célkitűzés megvalósítása érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok és a Bizottság közötti viszonylatban az információ rendelkezésre bocsátása és közlése mindig elektronikus úton történjék.
(11) Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint az alapokból finanszírozott műveletekhez kapcsolódó beavatkozások és intézkedések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatokat - amelyek kifizetési kérelmek is egyben - a szükséges tájékoztatással kiegészítve ugyancsak be kell nyújtani a Bizottsághoz az előírt határidőkön belül. Ahhoz, hogy a tagállamok, az akkreditált koordináló szervek és a kifizető ügynökségek e kiadásigazoló nyilatkozatokat harmonizált szabályok szerint készíthessék el, és hogy a Bizottság figyelembe vehesse a kifizetési kérelmeket, helyénvaló meghatározni, hogy az érintett kiadások milyen feltételekkel számolhatók el az EMGA és az EMVA költségvetésének terhére. E feltételeknek elő kell írniuk, hogy mely szabályokat kell alkalmazni a kiadások és a bevételek - különösen a címzett bevételek és az esetlegesen végrehajtandó korrekciók - könyvelésére, valamint a róluk tett voltaképpeni nyilatkozatra.
(12) Amennyiben az EMGA keretében a tagállamoktól kapott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 11. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően engedélyezhető előzetes kötelezettségvállalások összesített összege meghaladja a folyó pénzügyi év összes vonatkozó előirányzatának 75%-át, a Bizottságnak csökkentenie kell a szóban forgó összegeket. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően e csökkentés terhét arányosan kell elosztani az összes tagállam között, a beérkezett kiadásigazoló nyilatkozatok alapján. A rendelkezésre álló előirányzatok tagállamok közötti felosztásának méltányos meghatározása érdekében indokolt előírni, hogy az EMGA keretében teljesített havi kifizetéseket ilyen esetben az egyes tagállamok által továbbított kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegek meghatározott százalékával csökkentsék, és a hónap folyamán ki nem fizetett egyenleg újrafelosztásáról a későbbi havi kifizetésekre vonatkozó bizottsági határozatok rendelkezzenek.
(13) A Bizottságnak a havi kifizetések jóváhagyását követően a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania az alapokból finanszírozandó kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a tagállamok által a Bizottsággal közölt információk és a Bizottság által létrehozott információs rendszerek alapján meghatározandó gyakorlati szabályok és feltételek szerint.
(14) Az állami intervenciós műveletek kifizető ügynökségnél felmerült kiadásainak megtérítéséhez a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozataikban kötelesek megjelölni a közraktározási műveletek tárgyhónapját követő hónap során általuk elkönyvelt értékeket és összegeket. A visszatérítési eljárás gördülékeny lebonyolításának biztosítása érdekében meg kell határozni, hogy ezeket a költségek és a kiadások kiszámításához nélkülözhetetlen információkat hogyan kell eljuttatni a Bizottsághoz.
(15) Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján az állami intervenciós készletnyilvántartásnak lehetővé kell tennie a folyósított uniós finanszírozás összegének meghatározását és az intervenciós rendszerben tárolt termékkészletek helyzetének megismerését is. Ennek érdekében indokolt előírni, hogy a kifizető ügynökségek olyan elkülönült készletnyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat vezessenek, amelyek tartalmazzák a készletek nyomon követéséhez, valamint az állami intervenciós intézkedésekből származó kiadások és bevételek pénzügyi irányításához szükséges adatokat.
(16) Az intervenciós közraktározási intézkedések esetében a kifizető ügynökségeknek kötelező könyvelniük egyes, mennyiségekre, értékekre és bizonyos átlagokra vonatkozó adatokat. Ugyanakkor előadódhatnak olyan körülmények, amelyek fennállása esetére célszerű úgy rendelkezni, hogy egyes műveletek és kiadások ne kerüljenek lekönyvelésre, illetve lekönyvelésükre egyedi szabályok vonatkozzanak. Az egyenlő bánásmód biztosítása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében meg kell határozni, hogy melyek ezek a körülmények, illetve adott esetben az érintett műveletek és kiadások lekönyvelésére vonatkozó rendelkezéseket is rögzíteni kell.
(17) Az intervenciós közraktározási intézkedésekhez tartozó különböző kiadási és bevételi tételek könyvelésének tárgyidőpontja azon művelet jellegétől függ, amelyhez e tételek kapcsolódnak, és a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok alapján határozható meg. Mindezek fényében indokolt elfogadni egy olyan általános szabályt, amely előírja, hogy mely tételeket kell könyvelni az intervenciós intézkedéssel összefüggő fizikai művelet végrehajtásának időpontjában, és amely meghatározza a figyelembe veendő különleges eseteket.
(18) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy a mezőgazdasági pénzügyi év folyamán előreláthatólag milyen összegeket kell még az EMVA-ból finanszírozni, és hogy a következő pénzügyi évre vonatkozó finanszírozási kérelmek milyen nagyságrendűre becsülhetők. Ahhoz, hogy a Bizottság teljesíthesse kötelezettségeit, kellő időben és legalább évente kétszer, legkésőbb minden év január 31-ig és augusztus 31-ig rendelkezésére kell bocsátani ezeket az információkat.
(19) Az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikkének (9) bekezdésével összhangban meg kell állapítani az EMVA-hoz kapcsolódó kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésére vonatkozó határidőket. Az EMVA-ra alkalmazott számlavezetési szabályok sajátosságaira, az előfinanszírozás alkalmazására és a beavatkozások, az intézkedések és a technikai segítségnyújtás naptári évenkénti finanszírozására tekintettel indokolt az érintett kiadásokról szóló nyilatkozatok rendszerességét ezekhez az egyedi feltételekhez igazodva meghatározni.
(20) A tagállamoknak a KAP stratégiai terv jóváhagyását követő első kiadásigazoló nyilatkozatban be kell jelenteniük a Bizottságnak minden olyan EMVA-kiadást, amelyet a KAP stratégiai terv jóváhagyását megelőzően, saját felelősségükre fizettek ki a kedvezményezetteknek. A KAP stratégiai terv módosítása esetében is ugyanezt a szabályt kell értelemszerűen alkalmazni. Számviteli célból tisztázni kell, hogy a kifizető ügynökségek által a KAP stratégiai terv jóváhagyását vagy módosítását megelőzően kifizetett kiadásokra vonatkozó nyilatkozatnak a megfelelő nyilatkozattételi időszakokra kell vonatkoznia. Továbbá a kifizető ügynökségek által a KAP stratégiai terv jóváhagyásának vagy módosításának időszaka alatt kifizetett kiadásokat az egyes időszakok vonatkozásában meghatározott határidőn belül be kell jelenteni. Azt is tisztázni kell, hogy a KAP stratégiai terv módosítása esetében ez a szabály nem alkalmazandó a finanszírozási terv kiigazításaira.
(21) Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 80. cikkével összhangban az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 58. cikkében meghatározott, pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatás az (EU) 2021/2115 rendelet 73-78. cikkében említett beavatkozástípusok keretében nyújtható. Ezért helyénvaló előírni, hogy a kiadások abban a pénzügyi évben jelentendők be, amelyben az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett feltételek teljesülnek, és akkor, ha a kifizető ügynökség a pénzügyi év vége előtt teljesítette azokat.
(22) E rendeletben indokolt meghatározni, hogy miként kell kiszámítani a bejelentett kiadások címén fizetendő uniós hozzájárulást a hozzájárulás mértéke vagy átalány alapján. Pontosítani kell, hogy a vonatkozó rendelkezés a KAP stratégiai terv keretében az EMVA-hoz kapcsolódóan teljesített és a finanszírozási tervben említett kifizetésekre, különösen az (EU) 2021/2116 rendelet 6. cikkében említett EMVA-kiadásokra, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 155. és 157. cikkében említett bizonyos - az EMVA-hozzájárulás mértéke, illetve átalányként a technikai segítségnyújtás alapján - elszámolható kiadástípusokra alkalmazandó.
(23) A tagállamok és a Bizottság közötti információ- és dokumentumcsere, valamint a tagállami információk Bizottság részére történő rendelkezésre bocsátása és közlése általában elektronikus formában történik. Annak érdekében, hogy ezek az alapokhoz kapcsolódó információcserék gördülékenyebbek legyenek és használatuk általánosan elterjedjen, információs rendszereket fejlesztettek ki. Ezeket a rendszereket a jövőben is használni kell és tovább kell fejleszteni, amiről a tagállamokat a Mezőgazdasági Alapok Bizottságán keresztül előzetesen megfelelően tájékoztatni kell.
(24) A vonatkozó szabályok vagy az irányítással összefüggő követelmények változásával összhangban gyakran ki kell igazítani az ezen információs rendszerekkel történő információkezelés feltételeit, valamint az (EU) 2021/2116 rendelet alapján benyújtandó dokumentumok formájára és tartalmára vonatkozó előírásokat. E célkitűzések elérése, az eljárások egyszerűsítése, valamint az érintett információs rendszerek működőképességének gyors elérése érdekében a dokumentumok formájának és tartalmának meghatározásakor egységes formanyomtatványokra és protokollokra célszerű támaszkodni, amelyek kiigazításáról és aktualizálásáról a Bizottság köteles gondoskodni, a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának tájékoztatását követően.
(25) Az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének értelmében az alapokból finanszírozott kiadások kezeléséért és kontrolljáért a tagállamok felelnek, kifizető ügynökségeiken keresztül. Következésképpen a pénzügyi műveletekre vonatkozó adatok közlését, illetőleg az információs rendszerekbe történő bevitelét és aktualizálását a kifizető ügynökség felelősségvállalása mellett kell elvégeznie magának a kifizető ügynökségnek vagy az ezzel a feladattal megbízott szervnek, adott esetben az akkreditált koordináló szervek közbeiktatásával. A tagállamoknak a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formátumban kell közölniük a Bizottsággal a számla, illetve a számlák megnevezését vagy számát.
(26) A kiadásigazoló nyilatkozattal és a vezetői nyilatkozattal kapcsolatos eljárásban használt elektronikus aláírásoknak vagy jóváhagyásoknak meg kell felelniük a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben * meghatározott követelményeknek. Ezért rendelkezni kell e követelmények végrehajtásáról.
(27) Indokolt részletes szabályokat megállapítani az (EU) 2021/2116 rendelet 42. cikkében említett cselekvési tervek szerkezetére vonatkozóan, mivel biztosítani kell, hogy a tagállamok egyértelműen feltüntessék a korrekciós intézkedéseket és azok végrehajtásának ütemezését. Célszerű úgy rendelkezni, hogy a Bizottság bocsásson a tagállamok rendelkezésére egy mintát, amely iránymutatásként szolgál a cselekvési tervek elvárt szerkezetét illetően. A Bizottság és az érintett tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében indokolt előírni, hogy ezt a mintát kell használni az elektronikus formában történő információcseréhez. Az említett rendelet 68., 69. és 70. cikke szerinti korrekciós intézkedések keretében feltárt hiányosságok miatt kidolgozott cselekvési tervek konkrét esete kapcsán figyelembe kell venni a hiányosságok felszámolása érdekében már megtett erőfeszítéseket.
(28) Az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése a tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyet a kifizető ügynökségeken keresztül gyakorolnak. Az említett rendelkezések hatékony és megfelelő végrehajtása érdekében szabályokat kell meghatározni a beszámításra vonatkozóan. A visszafizettetéstől való eltekintés kapcsán nemzeti szinten meghatározott csekély (de minimis) összegek sérelme nélkül a tagállamoknak a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozó kötelezettsége különböző módokon teljesíthető. A nemzeti jogban előírt bármely más jogérvényesítő intézkedés sérelme nélkül a kinnlevőségek behajtásának eredményes és költséghatékony módja a tartozás összegének levonása az adósnak folyósítandó jövőbeli kifizetésből, miután a tartozást a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megállapították. Ezért a tagállamok számára kötelezővé kell tenni, hogy ezt a követelésbehajtási módszert alkalmazzák. Meg kell állapítani e módszer alkalmazásának közös feltételeit.
(29) Részletes rendelkezéseket kell megállapítani az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikkében meghatározott záróelszámolási eljárás, a szóban forgó rendelet 54. cikkében meghatározott teljesítményalapú záróelszámolás, valamint az ugyanezen rendelet 55. cikkében meghatározott szabályszerűségi záróelszámolási eljárás tekintetében, beleértve egy olyan mechanizmus kidolgozását is, amelynek keretében az eredményösszeget esettől függően levonják vagy hozzáadják a tagállamok részére a Bizottság által a későbbiekben kifizetendő összegek egyikéből/ egyikéhez.
(30) Az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikkében előírt záróelszámolási eljárás tekintetében meg kell határozni a kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásainak tartalmát, és határidőt kell megjelölni az említett kimutatások és egyéb vonatkozó dokumentumok Bizottsághoz történő benyújtása tekintetében. Ezenkívül meg kell határozni, hogy a kifizető ügynökségeknek milyen hosszú ideig kell a kiadásokkal és a címzett bevételekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat a Bizottság rendelkezésére tartaniuk.
(31) Annak biztosítása érdekében, hogy a teljesítményalapú záróelszámolásra vonatkozó határozatot az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül elfogadják, konkrét határidőket kell megállapítani az információcserére, amelyeket a Bizottságnak és a tagállamoknak is be kell tartaniuk. Továbbá a teljesítményalapú záróelszámolási eljárás keretében biztosítani kell a tagállamok ahhoz való jogát, hogy megindokolják a felmerülő eltéréseket, valamint megfelelően értékelni kell a kiadások csökkentését megalapozó információkat.
(32) Annak biztosítása érdekében, hogy rendes esetben a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás ésszerű határidőn belül lezáruljon, konkrét határidőket kell megállapítani az eljárás különböző szakaszaira vonatkozóan, amelyeket a Bizottságnak és a tagállamoknak is be kell tartaniuk. Ugyanakkor azonban indokolt lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy a vizsgált eset bonyolultságát figyelembe véve szükség esetén meghosszabbítsa az említett határidőket. A szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében biztosítani kell a tagállamok kontradiktórius eljárások kezdeményezéséhez való jogát, valamint megfelelően értékelni kell az alapokat fenyegető kockázatok felméréséhez szükséges információkat.
(33) A KAP-kiadásokkal - többek között a csoportok azonosításával - kapcsolatos ellenőrzések kiegészítése és megerősítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok egy, a Bizottság által rendelkezésre bocsátott egységes adatbányászati eszközt használjanak.
(34) Helyénvaló továbbá szabályokat megállapítani a tagállamok által az (EU) 2021/2116 rendelet 77. cikke szerint az ügyletekkel kapcsolatban elvégzendő vizsgálatok vonatkozásában, különös tekintettel a vállalkozások kiválasztására, a vizsgálatok arányára és időbeli ütemezésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, valamint az ellenőrzési tervek és jelentések tartalmára.
(35) Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet megállapít bizonyos, a biztosítékokra vonatkozó jogi keretet kiegészítő szabályokat, nevezetesen a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény, a biztosítékokra vonatkozó feltételek, valamint a biztosítékok nyújtására, felszabadítására és lehívására vonatkozó előírások tekintetében. E szabályok egységes alkalmazása érdekében helyénvaló rendelkezéseket megállapítani a biztosítékok nyújtásának és felszabadításának formai és eljárási követelményei, valamint az e tekintetben megkövetelt információcsere és közlemények vonatkozásában.
(36) Az (EU) 2021/2116 rendelet V. címének átláthatóságról szóló IV. fejezete előírja a tagállamoknak, hogy évente tegyék közzé az alapok kedvezményezettjeinek adatait, alaponként feltüntetve többek között az egyes kedvezményezettek által kapott összegeket. E célból az említett rendelet 98. cikkével összhangban meg kell határozni e közzététel formáját. E közzétételi kötelezettség nem lépheti túl a kitűzött átláthatósági célok megvalósítása érdekében szükséges mértéket.
(37) Az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkének (2) bekezdése szerint az alapokból finanszírozott műveletek mindegyike tekintetében közzé kell tenni az egyes kedvezményezettek által kapott összegeket. Ezen túlmenően a nagyobb átláthatóság biztosítása és az uniós források nagyobb kedvezményezettjeinek azonosíthatósága érdekében a tagállamoknak közzé kell tenniük az egyes kedvezményezettek által kapott kifizetések teljes összegét.
(38) Az alapok elosztásával kapcsolatos nagyobb átláthatóság elősegítése érdekében indokolt kötelezni a tagállamokat arra, hogy összegyűjtsék és közzétegyék azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének (4) bekezdésében említett vállalkozáscsoportok azonosítását.
(39) Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (4) bekezdése szerint az információkat nyílt, géppel olvasható formátumban kell közzétenni a megfelelő honlapon. E formátum CVS és XLXS lehet. A közös normák kialakítása és a közzétett információkhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében célszerű előírni, hogy a tagállamoknak egységes táblázatformátumot kell használniuk a kedvezményezettekre vonatkozó adatok ismertetéséhez. Létre kell hozni egy olyan internetes keresőeszközt, amely biztosítja, hogy a nagyközönség könnyen hozzáférhető formában betekinthessen a kedvezményezettekre vonatkozó információkba.
(40) Az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy adott esetben az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett közzétételi követelményeket kell alkalmazni. A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, a hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz és a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó kifizetések formájában megvalósuló vidékfejlesztési beavatkozástípusok, valamint a 228/2013/EU * és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben * megállapított intézkedések kezdő és befejező időpontjai nem minősülnek lényegesnek, mivel ezek a műveletek éves jellegűek. Ezért elő kell írni, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem teszik közzé ezeket az információkat.
(41) Az egyének személyes adataik kezelése tekintetében történő védelmére tekintettel az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak nem kell közzétenniük azon kedvezményezettek nevét, akik legfeljebb 1 250 EUR összegű támogatásban részesülnek. Az érintett műveletre vonatkozó információk szolgáltatásához a tagállamnak ehelyett egy kódot kell használnia. Ugyanezen okból kifolyólag, ha beazonosíthatóvá válna egy olyan településen lakó vagy bejegyzett kis kedvezményezett, ahol a kedvezményezettek száma korlátozott, a tagállam az érintett település neve helyett annak az eggyel nagyobb közigazgatási egységnek a nevét teszi közzé, amelyhez az adott település tartozik.
(42) Az alkalmazandó adatvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából az alapok kedvezményezettjeit az adataik közzétételéről még a közzététel előtt tájékoztatni kell. A kedvezményezetteknek az erről szóló tájékoztatást a támogatási kérelem formanyomtatványán, illetve az adatgyűjtéskor kell eljuttatni.
(43) A közzétett adatokhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkének (4) bekezdésével összhangban egységes weboldalakat kell létrehozniuk. Az eltérő államszervezeti felépítésükre tekintettel indokolt, hogy a tagállamok nemzeti szinten határozhassanak arról, hogy melyik szerv felelős az egységes weboldal elkészítéséért és működtetéséért, valamint az adatok közzétételéért. A Bizottságnak létre kell hoznia egy olyan weboldalt, amelyről linkeken keresztül elérhetők a tagállamok weboldalai.
(44) Az Uniónak - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1995. június 30-i G/AG/2. sz. dokumentumának (4) bekezdésében részletesebben kifejtettek szerint - a WTO mezőgazdasági megállapodása * 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban bizonyos értesítéseket kell küldenie a WTO-nak. Az e követelményeknek való megfelelés érdekében indokolt, hogy a Bizottság előírja a tagállamok számára bizonyos információk - különösen a hazai támogatásokra vonatkozó információk - benyújtását.
(45) Annak érdekében, hogy a WTO által előírt, belső támogatások bejelentésére vonatkozó uniós kötelezettségekhez kapcsolódó adattovábbítást illetően egyszerűsödjenek és csökkenjenek a tagállamokkal szemben támasztott bejelentési követelmények, helyénvaló, hogy a tagállamok az éves pénzügyi kimutatás benyújtásával egyidejűleg közöljék a nemzeti forrásokból teljesített kiadások összegét is.
(46) Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 908/2014/EU végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Az említett rendelet 21-24. és 27-34. cikkét azonban továbbra is alkalmazni kell az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására és az 1308/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott operatív programokra, a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 59. cikkét pedig továbbra is alkalmazni kell a 2021-es, a 2022-es és a 2023-as pénzügyi év kapcsán teljesített kifizetésekre. Ezenkívül a 908/2014/EU végrehajtási rendelet II. és III. mellékletét továbbra is alkalmazni kell egyes, az éves pénzügyi kimutatásban feltüntetendő adatokra.
(47) E rendeletet ugyanattól az időponttól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2021/2116 rendeletet. Az adatszolgáltatás folyamatosságának ugyanazon pénzügyi éven belüli biztosítása érdekében azonban e rendelet vonatkozó rendelkezéseit 2022. október 16-tól kell alkalmazni a tagállamoknál felmerülő kiadásokra és a hozzájuk befolyó címzett bevételekre.
(48) Emellett a folyamatban lévő szabályszerűségi záróelszámolási eljárások következetes kezelése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet szerinti határidők ne vonatkozzanak azokra az eljárásokra, amelyek esetében a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerinti közleményt 2024. január 1-jét megelőzően küldik meg.
(49) Végezetül, mivel az (EU) 2021/2116 rendelet VII. címének átláthatóságról szóló IV. fejezete a 2024-es pénzügyi évben és azt követően teljesített kifizetésekre alkalmazandó, e rendelet vonatkozó rendelkezései az említett kifizetésekre is alkalmazandók.
(50) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
(1) A tagállam kijelöl egy miniszteri szintű hatóságot, amelynek hatáskörébe tartozik:
a) a kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;
b) az e fejezet szerint az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.
(2) Az illetékes hatóságnak az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett akkreditációs kritériumok vizsgálata alapján jogi aktus útján határoznia kell a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáról, illetve - annak felülvizsgálatát követően - visszavonásáról. Az illetékes hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot az akkreditációk megadásáról, illetve visszavonásáról.
(3) Az illetékes hatóságnak ki kell jelölnie egy ellenőrző szervet, amely az akkreditáció megadását megelőzően minden esetben kivizsgálja az akkreditációs kérelmeket (előakkreditációs vizsgálat). Az ellenőrző szervnek olyan ellenőrző hatóságnak vagy egyéb köz- vagy magánjogi szervezetnek, illetve hatóságon belüli szervezeti egységnek kell lennie, amely rendelkezik az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges felkészültséggel, készségekkel és kapacitással. Az ellenőrző szervnek függetlennek kell lennie az akkreditációra pályázó kifizető ügynökségtől.
(4) Az ellenőrző szerv által elvégzendő vizsgálat (előakkreditációs vizsgálat) különösen a következőkre terjed ki:
a) a kifizetések engedélyezéséhez és végrehajtásához, valamint az éves teljesítményjelentés elkészítéséhez kapcsolódó meglévő eljárások és rendszerek;
b) a feladatok megosztása, valamint a belső és külső kontroll megfelelősége az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) (a továbbiakban együttesen: az alapok) által finanszírozott ügyletek tekintetében;
c) a bevezetett eljárások és rendszerek alkalmassága arra, hogy megvédjék az uniós költségvetés érdekeit, a kockázatértékelés-alapú csalás elleni intézkedéseket is beleértve;
d) az információs rendszerek biztonsága;
e) a könyvviteli nyilvántartás vezetése.
Az ellenőrző szervnek jelentést kell készítenie az elvégzett ellenőrzési munkáról és annak eredményeiről, amelyben értékelnie kell, hogy a kifizető ügynökség megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak. Jelentését be kell nyújtania az illetékes hatóságnak, amely ezt követően értékeli az eredményeket, majd kiadja az akkreditációs okmányt, amennyiben meggyőződött róla, hogy a kifizető ügynökség teljesíti az akkreditációs kritériumokat.
(5) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a kifizető ügynökség nem teljesíti az akkreditációs kritériumokat, tájékoztatnia kell a kifizető ügynökséget az akkreditáció megadásához teljesítendő egyedi feltételekről.
Az egyedi feltételek teljesítéséhez szükséges változtatások végrehajtásáig az akkreditációt feltételes jelleggel is meg lehet adni az észlelt problémák súlyosságának figyelembevételével meghatározott időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az érintett tagállam kérésére az említett időszakot meghosszabbíthatja.
(6) Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott információkat közvetlenül a kifizető ügynökség első akkreditálása után, de mindenképpen az adott kifizető ügynökség által teljesített kifizetéseknek az alapokra való terhelése előtt közölni kell. A szóban forgó információkat az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatoknak és dokumentumoknak kell kísérniük:
a) a kifizető ügynökségre ruházott felelősségek;
b) a feladatkörök megoszlása a kifizető ügynökség szervezeti egységei között;
c) a kifizető ügynökség kapcsolata azokkal az egyéb köz- vagy magánjogi szervekkel, amelyek hatáskörébe tartozik olyan intézkedések végrehajtása, amelyek keretében az ügynökség kiadásokat terhel az alapokra;
d) a kedvezményezettek kérelmeinek befogadásához, elbírálásához és engedélyezéséhez, valamint a kiadások engedélyezéséhez, teljesítéséhez és könyveléséhez kapcsolódó eljárások;
e) az információs rendszerek biztonságára vonatkozó rendelkezések;
f) a (3) bekezdésben említett ellenőrző szerv által elvégzett előakkreditációs vizsgálatról szóló jelentés.
(7) A Bizottság tájékoztatja a Mezőgazdasági Alapok Bizottságát az egyes tagállamokban akkreditált kifizető ügynökségekről.
(1) Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell a felelősségi körébe tartozó kifizető ügynökségek folyamatos felügyeletéről, elsősorban az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikke szerinti tanúsító szerv által kiállított tanúsítványok és elkészített jelentések alapján, és nyomon kell követnie az esetlegesen feltárt hiányosságokat.
Az illetékes hatóságnak háromévente írásban jelentést kell tennie a Bizottságnak a kifizető ügynökségeknél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről. A jelentésnek ki kell terjednie annak vizsgálatára, hogy a kifizető ügynökségek folyamatosan megfelelnek-e az akkreditációs kritériumoknak, valamint ismertetnie kell a hiányosságok orvoslása érdekében hozott intézkedéseket. Az illetékes hatóságnak közölnie kell, hogy a felelősségi körébe tartozó kifizető ügynökség továbbra is megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak.
(2) A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely biztosítja, hogy haladéktalanul eljusson az illetékes hatósághoz minden arra utaló információ, hogy egy kifizető ügynökség nem teljesíti az akkreditációs kritériumokat.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy valamely akkreditált kifizető ügynökség esetében már nem teljesül egy vagy több akkreditációs kritérium, és ez akadályozhatja az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok ellátását, az illetékes hatóságnak az érintett ügynökség akkreditációját próbaidőre haladéktalanul fel kell függesztenie. Az illetékes hatóságnak intézkedéseket és határidőket tartalmazó tervet kell készítenie a feltárt hiányosságok egy, a probléma súlyosságától függően megállapítandó, de az akkreditáció próbaidőre történő felfüggesztésének napjától számított 12 hónapot meg nem haladó időszakon belüli orvoslása érdekében. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az érintett tagállam kérésére az említett időszakot meghosszabbíthatja.
(4) Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot az érintett kifizető ügynökség akkreditációjának próbaidőre történő felfüggesztésére irányuló döntéséről, a (3) bekezdés alapján kidolgozott tervről, a későbbiekben pedig az említett terv végrehajtása terén elért előrehaladásról.
(5) Az akkreditáció visszavonása esetén az illetékes hatóság köteles késedelem nélkül akkreditálni egy másik ügynökséget, amely megfelel az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, így biztosítva, hogy a kedvezményezettek felé teljesített kifizetésekben ne legyen fennakadás.
(6) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az illetékes hatóság nem készítette el a (3) bekezdés szerinti, korrekciós intézkedéseket előirányzó tervet, vagy a kifizető ügynökség akkreditációját a tagállam annak ellenére fenntartja, hogy a meghatározott határidőn belül nem került sor ilyen terv végrehajtására, felszólítja az illetékes hatóságot, hogy vonja vissza az érintett kifizető ügynökség akkreditációját, amennyiben a szükséges változtatások nem történnek meg a Bizottság által a probléma súlyosságától függően meghatározott határidőn belül. Hasonló helyzetekben a Bizottság határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkével összhangban szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében vizsgálja a hiányosságokat.
(1) A tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű hatóságot (a továbbiakban: illetékes hatóság), amelynek hatáskörébe tartozik az (EU) 2021/2116 rendelet 10. cikkében említett koordináló szerv akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása.
(2) Az illetékes hatóságnak az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett akkreditációs kritériumok vizsgálata alapján jogi aktus útján határoznia kell a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjának megadásáról, illetve - annak felülvizsgálatát követően - visszavonásáról. Az akkreditációs kritériumoknak való megfelelés vizsgálatát az illetékes hatóságnak kell elvégeznie, és ehhez valamely ellenőrző szerv által végzett vizsgálatra is támaszkodhat. Az illetékes hatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot a koordináló szerv akkreditációjának megadásáról, illetve visszavonásáról.
(3) Az (EU) 2021/2116 rendelet 10. cikkében említett koordináló szervnek a Bizottság és az érintett tagállamok között kizárólagos közvetítőként kell eljárnia a feladatait illetően az alapokkal kapcsolatban felmerült kérdésekben.
(4) Egy kifizető ügynökség koordináló szervként is működhet, feltéve, hogy a két funkció elkülönül.
(5) A koordináló szerv a feladatainak ellátása során a nemzeti eljárásoknak megfelelően igénybe veheti egyéb - különösen számviteli vagy műszaki szakértelemmel rendelkező - közigazgatási szervek és szervezeti egységek segítségét is.
(6) A koordináló szerv által kezelt számítógépes adatok titkosságát, épségét és elérhetőségét az egyes koordináló szervek adminisztratív struktúrájához, személyzetéhez és technológiai környezetéhez igazodó intézkedésekkel kell biztosítani. A pénzügyi és technológiai ráfordításoknak arányban kell állniuk a fellépő tényleges kockázattal.
(7) Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke első albekezdésének a) pontjában meghatározott információkat közvetlenül a koordináló szerv első akkreditálását követően, de mindenképpen az adott koordináló szerv felelősségi körébe tartozó bármely kiadásnak az alapokra való terhelése előtt közölni kell. A szóban forgó információkat az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatoknak és dokumentumoknak kell kísérniük:
a) a koordináló szervre ruházott feladatkörök;
b) a feladatkörök koordináló szerven belüli megoszlása;
c) a koordináló szerv kapcsolata azokkal az egyéb - köz- vagy magánjogi - szervekkel, amelyek kötelesek együttműködni vele a feladatai ellátása során;
d) a koordináló szerv feladatainak ellátását biztosító meglévő eljárások és rendszerek;
e) az információs rendszerek biztonságára vonatkozó rendelkezések;
f) a (2) bekezdésben említett akkreditációs kritériumoknak való megfelelés vizsgálatának eredménye.
(8) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a koordináló szerv nem teljesíti az akkreditációs kritériumokat, tájékoztatnia kell a koordináló szervet a teljesítendő követelményekről.
Az akkreditációs kritériumoknak való megfelelés érdekében szükséges változtatások végrehajtásáig az akkreditáció:
a) ideiglenes jelleggel megadható egy új koordináló szerv számára;
b) valamely meglévő koordináló szerv esetében próbaidőre felfüggeszthető, feltéve, hogy a helyzet orvoslása érdekében cselekvési terv végrehajtására kerül sor.
Az akkreditációt vissza kell vonni, ha nem teljesülnek az akkreditációs kritériumok, és az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a koordináló szerv nem képes ellátni feladatait.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában és 10. cikkének (3) bekezdésében említett vezetői nyilatkozatot kellő időben el kell készíteni ahhoz, hogy a tanúsító szerv kiadhassa az említett rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett véleményt.
A vezetői nyilatkozatokat az e rendelet I., illetve II. mellékletében meghatározott formában kell elkészíteni, és azokban helyet kaphatnak az esetleges pénzügyi hatást számszerűsítő fenntartások. Amennyiben a vezetői nyilatkozatban fenntartások szerepelnek, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy korrekciós intézkedéseket előirányzó tervet és az annak megvalósításához kapcsolódó ütemtervet is.
(2) A vezetői nyilatkozatoknak az irányítási és kontrollrendszer hatékony, egész év során gyakorolt felügyeletén kell alapulniuk.
(1) Az illetékes hatóságnak ki kell jelölnie az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikke szerinti tanúsító szervet.
Ha egy tagállamban egynél több tanúsító szerv működik, az adott tagállam kijelölhet egy nemzeti szintű állami tanúsító szervet, amely a koordinációért felelős.
(2) A tanúsító szervnek hatékonyan és eredményesen kell megszerveznie munkáját, és megfelelő ütemezés szerint kell elvégeznie ellenőrzéseit, figyelembe véve az érintett pénzügyi évben megvalósuló ügyletek jellegét és ütemezését.
(3) A tanúsító szerv által az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikke (2) bekezdésével összhangban kiadandó véleményt éves rendszerességgel kell elkészíteni. *
Ezt a véleményt az e rendelet 6. és 7. cikke szerinti ellenőrzési munka eredményeire kell alapozni.
(4) A tanúsító szervnek jelentést kell készítenie a megállapításairól. A jelentésnek ki kell terjednie a kifizető ügynökségnek az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1.D. pontjával összhangban átruházott feladataira is. A jelentésnek az alábbiak értékelésére kell kitérnie a jelentési időszak vonatkozásában:
a) a kifizető ügynökség teljesítette-e az akkreditációs kritériumokat;
b) a kifizető ügynökség eljárásai megfelelő biztosítékot nyújtottak-e arra, hogy a kiadások alapokra történő terhelése az uniós szabályok betartásával történt, biztosítva a következőket:
i. az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében a kiadásokhoz megfelelő bejelentett kimenet tartozik, és a kiadások teljesítésére az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban került sor, továbbá az eljárások továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások nyomán - ha volt ilyen - történt intézkedés;
ii. a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben, valamint az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben * megállapított intézkedéseket illetően, továbbá az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza, illetve 155. cikkének (2) bekezdése szerinti, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás, illetve korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás esetében az alapul szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és az eljárások továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások nyomán - ha volt ilyen - történt intézkedés;
c) helyes-e az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljára szolgáló, a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó eredménymutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, amely bizonyítja, hogy teljesült az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikke;
d) az e rendelet 33. cikkében említett éves pénzügyi kimutatás összhangban volt-e a kifizető ügynökségnél vezetett könyvelés és nyilvántartások adataival;
e) a kiadásokról és az állami intervenciós műveletekről szóló kimutatások lényegileg pontos, hiánytalan és alapos nyilvántartását képezték-e az alapok terhére elszámolt műveleteknek;
f) az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megfelelően biztosítva volt-e a kifizetett előlegekkel, a megszerzett biztosítékokkal, az intervenciós készletekkel, valamint a befizettetendő pénzösszegekkel összefüggésben.
A jelentésnek információkat kell nyújtania az ellenőrzést végző személyzet létszámáról és képesítéséről, az elvégzett munkáról, a megvizsgált rendszerekről, adott esetben a lényegesség és a megszerzett bizonyosság szintjéről, az esetlegesen feltárt gyengeségekről és az ezekkel kapcsolatos ajánlásokról, valamint a tanúsító szerv és egyéb, a kifizető ügynökségen kívüli és belüli ellenőrző szervek minden olyan műveletéről, amelyek részben vagy egészben alapját képezik a tanúsító szerv által a jelentés tárgykörére vonatkozóan megfogalmazott megállapításoknak.
(1) A tanúsítási ellenőrzést a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően kell elvégezni.
(2) A tanúsító szervnek ki kell dolgoznia egy ellenőrzési stratégiát, amely meghatározza a tanúsítási ellenőrzés hatókörét, ütemezését és irányát, az ellenőrzési módszereket és a mintavételi módszereket, ugyanakkor különbséget tesz az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok és a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedések között. A becsült ellenőrzési kockázat alapján minden egyes ellenőrzött pénzügyi év vonatkozásában ellenőrzési tervet kell készíteni. A tanúsító szervnek kérésre át kell adnia a Bizottságnak az ellenőrzési stratégiát és az ellenőrzési tervet.
(3) A 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott azon intézkedések, valamint az olyan, az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza, illetve 155. cikkének (2) bekezdése szerinti, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatások, illetve korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatások tekintetében, amelyek kapcsán visszatérítést igényeltek a Bizottságtól, az irányítási rendszerek megfelelő működését, a teljesítményjelentési rendszer helyességét, az éves pénzügyi kimutatás megbízható és valós összképét, valamint az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően meg kell állapítani az ellenőrzési bizonyosság ellenőrzés révén megszerzendő észszerű szintjét.
Ezt az irányítási rendszer működése kapcsán végzett rendszerellenőrzés és megfelelőségi vizsgálat, valamint a teljesítményjelentési rendszerhez kapcsolódó, a teljességet és a pontosságot érintő vizsgálatok és elemzési eljárások útján kell elvégezni.
Ami az éves pénzügyi kimutatások ellenőrzését illeti, tételesen és részletesen ellenőrizni kell a kiadásokat. Az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, az első albekezdésben említettek szerinti ellenőrzést illetően a vizsgálatnak helyszíni vizsgálatot is magában kell foglalnia.
(4) A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek különösen a következőkre térnek ki:
a) részletesebb tájékoztatás és útmutatás az elvégzendő tanúsítási ellenőrzéssel kapcsolatban;
b) az ellenőrzési bizonyosság ellenőrzések révén elérendő észszerű szintjének meghatározása.
(1) A tanúsítási ellenőrzésekhez kapcsolódó ellenőrzési módszereket a 6. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzési stratégiában kell meghatározni.
(2) Az ellenőrzési célok teljesítéséhez és az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vélemény kiadásához az ellenőrzés lépései között szerepelniük kell rendszerellenőrzéseknek, szükség esetén tételes ellenőrzéseknek, valamint a pénzügyi és vezetői nyilatkozatok egyezésére irányuló ellenőrzéseknek.
(3) Az irányítási rendszerek ellenőrzését illetően a tanúsító szerv köteles rendszerellenőrzéseket végezni, amelyek megfelelőségi vizsgálatot is magukban foglalhatnak, valamint a rendszer kialakításának és működtetésének ellenőrzése céljából az általános informatikai kontrollok és az alkalmazáskontrollok vizsgálatára is kiterjedhetnek.
(4) * A 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedéseket, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza, illetve 155. cikkének (2) bekezdése szerinti, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásokat, illetve korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatásokat illetően a kiadások tételes ellenőrzésének ki kell terjednie az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének a végső kedvezményezettek szintjén végzett ellenőrzésére. E célból a tanúsító szerv képviselői elkísérhetik a kifizető ügynökség képviselőit az utóbbiak második szintű helyszíni ellenőrzéseire. A tanúsító szerv képviselői nem kísérhetik el a kifizető ügynökség képviselőit az első szintű helyszíni ellenőrzésekre, kivéve azokban az esetekben, amikor fizikailag lehetetlen volna újból ellenőrizni a kifizető ügynökség által elvégzett első helyszíni ellenőrzéseket.
(5) A teljesítményjelentési rendszer ellenőrzését illetően a tanúsító szervnek el kell végeznie a nyilvántartások és adatbázisok vizsgálatát annak ellenőrzése céljából, hogy helyesek-e a teljesítmény tekintetében bejelentett kimeneti és eredménymutatók, és megfelelnek-e az Unió által finanszírozott kiadásoknak, illetve a beavatkozás célkitűzéseinek. A tanúsító szerv köteles ellenőrizni és megerősíteni a beavatkozás kapcsán bejelentett éves kiadások és az azokhoz kapcsolódó bejelentett kimeneti mutatónak megfelelő összeg közötti eltérésekre vonatkozó, az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerinti indokolásokat. A tanúsító szerv munkájának a mutatók kiszámításának ellenőrzésére is ki kell terjednie.
(6) A tanúsító szerv az általános megbízhatóság megállapítása céljából a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek külső könyvvizsgálóinak ellenőrzési eredményeire is támaszkodhat, és ennek alapján a tanúsító szerv dönthet úgy, hogy korlátozza saját ellenőrzési munkáját.
A garanciaalapokkal kapcsolatban a tanúsító szerv kizárólag abban az esetben ellenőrizheti az új, alapul szolgáló hiteleket nyújtó szerveket, ha a következő helyzetek közül egyik vagy mindkettő fennáll:
a) az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket;
b) bizonyítható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról.
A tagállam a III. mellékletben meghatározott mintával összhangban meghatározza a pénzügyi eszközökre vonatkozó, a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését igazoló ellenőrzési nyomvonal biztosítására szolgáló intézkedéseket.
(7) Az Európai Beruházási Banknak (EBB), illetve az egyéb olyan, pénzügyi eszközt végrehajtó nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, amelyeknek valamely tagállam részvényese, minden naptári év végéig a tagállamok rendelkezésére kell bocsátaniuk az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, külső könyvvizsgálóik által készített, az e rendelet IV. mellékletében foglalt elemekre kiterjedő éves ellenőrzési jelentést.
(8) A Bizottság szükség esetén a 6. cikk (4) bekezdésében említett iránymutatásokban további utasításokkal és útmutatásokkal szolgál az ellenőrzési eljárások megtervezésével, a mintavételi módszerrel, valamint az ügyletek helyszíni másodlagos ellenőrzéseinek megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatban.
(1) Mindegyik kifizető ügynökségnek vezetnie kell egy, kizárólag az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, valamint 6. és 45. cikkében meghatározott kiadásokhoz és bevételekhez, illetve az érintett kiadások fedezésére rendelkezésre bocsátott pénzügyi források felhasználásához kapcsolódó külön könyvelést. E könyvelésnek lehetővé kell tennie az egyes alapokkal kapcsolatos pénzügyi adatok megkülönböztetését és elkülönítve történő közlését.
A tagállamok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a kifizetett kiadásokra és a beszedett címzett bevételekre vonatkozó információkat.
(2) Azon tagállamok kifizető ügynökségeinek, amelyek nem vezették be az eurót, olyan könyvelést kell vezetniük, amely az összegeket a kiadások kifizetésének és a bevételek beszedésének pénznemében kifejezve tartalmazza. Az összes kiadásuk és összes bevételük konszolidált összegének megállapítása érdekében azonban ezeknek a kifizető ügynökségeknek képesnek kell lenniük arra, hogy mind a nemzeti pénznemben, mind euróban közöljék a megfelelő adatokat.
(3) Az EMVA-t illetően az egyes kifizető ügynökségek kötelesek olyan könyvelést vezetni, amely minden egyes terv és beavatkozás tekintetében lehetővé teszi az összes művelet azonosítását. E könyvelésnek különösen a következőket kell tartalmaznia:
a) a közkiadások összege és az uniós hozzájárulások összege az egyes műveletek esetében;
b) a kedvezményezettekkel a megállapított szabálytalanságok vagy gondatlanságok következményeként visszafizettetendő összegek;
c) a visszafizettetett összegek, az eredeti művelet nevének megjelölésével.
(1) Az EMGA keretében a kedvezményezetteknek folyósítandó kifizetés összegét a tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címében említett kontrollrendszerek keretében határozzák meg.
(2) A felmerült és az EMGA-nak bejelentendő kiadásoknál figyelembe kell venni a tagállamok kontrollrendszereinek keretében meg nem felelés esetén alkalmazott szankciókat.
(3) Az (EU) 2021/2115 rendelet 16. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, valamint az Unió legkülső régiói és a kisebb égei-tengeri szigetek számára a 228/2013/EU rendeletben, illetve a 229/2013/EU rendeletben meghatározott programok esetében a (2) bekezdés alkalmazásának eredményeként kapott összeg képezi az (EU) 2021/2115 rendelet 17. cikkében említett kifizetéscsökkentésnek és az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkében említett pénzügyi fegyelem alkalmazásának az alapját.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásának eredményeként kapott összeg, valamint a közvetlen kifizetések és a (3) bekezdésben említett programok konkrét esetében a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásának eredményeként kapott összeg képezi a Bizottságnak bejelentendő összeget.
(5) Az EMGA-nak bejelentett kiadások szolgálnak az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határok ellenőrzésének alapjául.
(6) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásának eredményeként kapott összeg képezi az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének IV. és V. fejezetében említett feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók kiszámításának alapját.
(7) A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok egy meghatározott évre vonatkozó támogatási kérelmek tekintetében az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkében említett, a pénzügyi fegyelem biztosítására szolgáló kiigazítási arány alkalmazása nélkül is fizethetnek előlegeket a kedvezményezetteknek a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan. A kedvezményezetteknek december 1-jétől kifizetendő egyenleg megállapításakor a megfelelő naptári évben teljesített közvetlen kifizetések teljes összegére vonatkozóan figyelembe kell venni az adott időpontban a pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében alkalmazandó kiigazítási arányt.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. és ii. alpontjával összhangban a tagállamok legkésőbb minden hónap hetedik napjáig elektronikus úton megküldik a Bizottságnak az e rendelet 11. és 12. cikkében említett, kiadásokra és címzett bevételekre vonatkozó információkat és dokumentumokat és különösen az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiállított kiadásigazoló nyilatkozatot.
Az október 1. és 15. között kifizetett kiadásokra és beszedett címzett bevételekre vonatkozó tájékoztatást azonban legkésőbb október 25-ig továbbítani kell.
Minden releváns információt a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben említett kiadásigazoló nyilatkozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az egyes kifizető ügynökségek kimutatása az uniós költségvetés nómenklatúrájának megfelelő, kiadások és címzett bevételek szerinti bontásban, az információs rendszer keretében a tagállamok rendelkezésére bocsátott részletes nómenklatúra szerint, az alábbiakra kiterjedően:
i. az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek;
ii. a pénzügyi év kezdetétől az előző hónap végéig kifizetett összes kiadás és címzett bevétel;
iii. a következő három hónapra vonatkozó tervezett kiadások és címzett bevételek külön-külön, valamint adott esetben a pénzügyi év végéig terjedő időszakra vonatkozó tervezett kiadások és címzett bevételek összege.
Amennyiben az első albekezdés iii. pontjában említett, a következő három hónapra vonatkozó tervezett kiadások és címzett bevételek a következő pénzügyi évre esnek, csak a havonkénti teljes összeget kell megadni;
b) az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket alátámasztó számlák.
(3) Az e cikk alkalmazása alapján bekért valamennyi pénzügyi információt euróban kell megadni.
(1) A közraktározást érintő kiadásokról és bevételekről szóló, a 12. cikkben említett nyilatkozatokra vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül a kifizető ügynökségek által az adott hónapra bejelentett kiadásoknak és címzett bevételeknek meg kell felelniük a szóban forgó hónap folyamán ténylegesen realizált kifizetéseknek és bevételeknek.
Az ilyen kiadásokat és címzett bevételeket az EMGA költségvetéséhez kapcsolódó könyvelésben a megfelelő pénzügyi év alatt kell feltüntetni.
Ugyanakkor:
a) azokat a kiadásokat, amelyek az EMGA általi teljes vagy részleges átvállalásukat lehetővé tévő rendelkezés végrehajtása előtt kifizethetők, csak a következőképpen lehet bejelenteni:
i. vagy arra a hónapra, amely folyamán az említett rendelkezést végrehajtották; vagy
ii. az említett rendelkezés végrehajtását követő hónapra;
b) az EMGA-hoz kapcsolódó címzett bevételeket arra a hónapra kell bejelenteni, amelynek folyamán lejár az uniós jogszabályokban a megfelelő összegek befizetésére előírt határidő. Amennyiben valamely kifizető ügynökség esetében a címzett bevételek korrekciói egy adott költségvetési sor kapcsán negatív címzett bevételek bevallását eredményeznék, a túllépést okozó korrekciókat át kell vinni a következő hónapra.
(2) A kiadásokat és a címzett bevételeket azzal a dátummal kell elszámolni, amikor a kifizető ügynökség számláját azokkal megterhelték vagy a szóban forgó számlán azokat jóváírták. Ugyanakkor a kifizetések esetében azt a dátumot is figyelembe lehet venni, amikor az érintett ügynökség kibocsátotta és elküldte valamely pénzintézetnek vagy a kedvezményezettnek a fizetési utalványt. Egy adott ügynökségnek a pénzügyi év folyamán mindvégig ugyanazt a módszert kell alkalmaznia.
(3) A nem teljesített fizetési megbízásokat, valamint a számlára terhelt, majd újra jóváírt kifizetéseket azon hónap kiadásainak csökkentésével kell lekönyvelni, amely hónap folyamán a nem teljesítést vagy a törlést a kifizető ügynökségnek jelezték.
(4) Ha az EMGA keretében folyósítandó kifizetéseket hitelekkel terhelik meg, azokat az (1) bekezdés alkalmazása céljából úgy kell tekinteni, mint amelyeket teljes egészében:
a) a kedvezményezettnek járó összeg kifizetésének napján teljesítettek, ha a hitel kisebb a teljesített kiadásnál;
b) a kiegyenlítés napján teljesítettek, ha a kiadás a hitelnél kisebb vagy azzal azonos összegű.
(1) A közraktározással kapcsolatos kiadásokról szóló nyilatkozat elkészítéséhez azokat a kifizető ügynökség számláin az adott hónap végén elszámolt műveleteket kell figyelembe venni, amelyek az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében vett számviteli év elejétől az említett hónap végéig valósultak meg.
(2) Ezeknek a kiadásigazoló nyilatkozatoknak azokat az e rendelet 17. és 18. cikkének, valamint a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * 4. cikkének megfelelően megállapított értékeket és összegeket kell tartalmazniuk, amelyeket a kifizető ügynökségek a műveletek által érintett hónapot követő hónapban számoltak el.
Ugyanakkor:
a) a szeptember folyamán végzett műveletek esetében a kifizető ügynökségeknek legkésőbb október 15-ig el kell számolniuk az értékeket és az összegeket;
b) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett értékcsökkenés teljes összegei esetében az összegeket az azokat előíró határozatban megállapított napon kell elszámolni.
(1) Az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban megküldött adatok alapján a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően dönt a havi kifizetések folyósításáról, az említett rendelet 53., 54. és 55. cikke szerinti későbbi határozatokban esetlegesen elvégzett korrekciók sérelme nélkül és figyelembe véve az említett rendelet 39-42. cikkének megfelelően elrendelt csökkentéseket és felfüggesztéseket.
(2) Amennyiben a tagállamok által a következő pénzügyi évre bejelentett összes kiadás meghaladja az EMGA folyó pénzügyi évre vonatkozó összes előirányzatának háromnegyedét, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett előzetes kötelezettségvállalásokat és a megfelelő havi kifizetéseket a kiadásigazoló nyilatkozatokkal arányosan, a folyó pénzügyi év előirányzatának legfeljebb 75%-áig lehet engedélyezni. A Bizottság a tagállamoknak vissza nem térített egyenleget a későbbi visszatérítésekre vonatkozó határozatok meghozatalakor veszi figyelembe.
A Bizottság a havi kifizetésekkel kapcsolatos döntése nyomán a költségvetési előirányzatok keretében az egyes tagállamok által nyitott számlán a tagállamok rendelkezésére bocsátja az EMGA-ból finanszírozandó kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, miután levonta a címzett bevételeknek megfelelő összeget.
Ha a Bizottság által a 13. cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából megállapított összeg valamely tagállam esetében összességében vagy egy adott költségvetési sor tekintetében negatív, a tényleges ellentételezés a következő hónapokra halasztható.
(1) A kifizető ügynökségek:
a) kérésre kötelesek átadni a Bizottságnak az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (7) bekezdésben említett dokumentumokat és információkat, valamint az intervenciós intézkedések alkalmazására és végrehajtására vonatkozóan elfogadott kiegészítő nemzeti közigazgatási rendelkezéseket;
b) az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőre, a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerint kötelesek benyújtani a Bizottságnak a közraktározásra vonatkozó információkat.
(2) Az értesítések és az információcserék lebonyolításához, valamint az állami intervenciós kiadásokra vonatkozó dokumentumok kiállításához a 25. cikkben említett releváns információs rendszereket kell használni.
(1) Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti készletnyilvántartásoknak a következő adatkategóriákat kell - egymástól elkülönítve - tartalmazniuk:
a) a fizikai művelet segítségével vagy anélkül történő betároláskor és kitároláskor megállapított termékmennyiségek;
b) a leginkább rászoruló személyek javára a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból ingyenesen szétosztott mennyiségek, amelyeket a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alapján vettek számviteli nyilvántartásba, megkülönböztetve a más tagállamoknak átadott mennyiségeket;
c) a mintavételezés tárgyát képező mennyiségek, megkülönböztetve a felvásárlók által vett mintákat;
d) azon mennyiségek, amelyek az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végrehajtott szemrevételezést követően nem újracsomagolhatók, így közvetlen értékesítés tárgyát képezik;
e) az azonosítható vagy azonosíthatatlan okból hiányzó mennyiségek, a hivatalos tűréshatároknak megfelelőket is beleértve;
f) a minőségromlást mutató mennyiségek;
g) a többletmennyiségek;
h) a tűréshatárokat meghaladó hiányzó mennyiségek;
i) azon betárolt mennyiségek, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a megkövetelt feltételeknek, és amelyek átvételét ebből kifolyólag elutasították;
j) az egyes hónapok vagy a számviteli év végén készleten lévő, a következő hónapra vagy a következő számviteli évre átvitt nettó mennyiségek.
(2) Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi elszámolásoknak a következőket kell tartalmazniuk:
a) az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek értéke, külön-külön feltüntetve a felvásárolt mennyiségek és az eladott mennyiségek értékét;
b) az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált vagy elkönyvelt mennyiségek könyv szerinti értéke;
c) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségek;
d) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett fizikai műveletekkel kapcsolatban felmerülő kiadások;
e) a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett értékcsökkenésekből eredő összegek;
f) az eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy velük visszafizettetett, az e rendelet 21. cikkében említetteken kívüli összegek;
g) az éves leltárt vagy a termékeknek az intervenciós készletekbe való átvétele utáni ellenőrzéseket követően végrehajtott közvetlen értékesítésekből származó összeg;
h) a termékek kitárolásából származó veszteségek vagy nyereségek, figyelembe véve az e bekezdés e) pontjában említett értékcsökkenéseket;
i) az egyéb terhelések vagy jóváírások, többek között azok, amelyek az e cikk (1) bekezdésének c)-g) pontjában említett mennyiségekhez kapcsolódnak;
j) átlagos könyv szerinti érték tonnában kifejezve.
(1) A 16. cikkben említett tételeket a kifizető ügynökségek által ténylegesen megállapított mennyiségek, értékek, összegek és átlagok, illetve a Bizottság által megállapított átalányösszegek alapján kiszámított értékek és összegek szerint kell lekönyvelni.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapítások és számítások azonban a következő szabályok alkalmazásától függenek:
a) a hiányt vagy minőségromlást mutató mennyiségekhez kapcsolódó kitárolási költségeket - a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet VI. és VII. mellékletében megállapított szabályoknak megfelelően - csak a ténylegesen eladott és kitárolt mennyiségek esetében kell lekönyvelni;
b) a tagállamok közötti átadáskor hiányzónak minősített mennyiségek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket a rendeltetési tagállamban betároltak, így nem vonatkoznak rájuk a betárolási átalányköltségek;
c) szállításkor vagy átadáskor az e célra átalányban rögzített betárolási és kitárolási költségeket csak akkor kell könyvelni, ha ezek a költségek az uniós szabályozás értelmében nem minősülnek a szállítási költségek szerves részének;
d) amennyiben az uniós szabályok másképpen nem rendelkeznek, a romlott minőségű termékek értékesítéséből származó összegeket és az ezzel összefüggésben esetlegesen befolyt egyéb összegeket nem kell az EMGA nyilvántartásában elkönyvelni;
e) az esetlegesen megállapítható többletmennyiségeket negatív összegek formájában kell a készletállomány és a készletmozgások keretében hiányzó mennyiségekhez könyvelni. Ezeket a mennyiségeket a tűréshatárt meghaladó mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni;
f) a nem a felvásárlók által vett minták értékét a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete 2.a) pontjának megfelelően kell könyvelni.
(3) A Bizottság által a 16. cikkben említett tételek tekintetében a folyó számviteli évre vonatkozóan végrehajtott korrekciókról tájékoztatni kell a Mezőgazdasági Alapok Bizottságát. A korrekciókról a tagállamok is kaphatnak értesítést a havi kifizetésről szóló határozat vagy - ennek hiányában - a számlák végső elszámolásról szóló határozat meghozatalakor. A korrekciókat a kifizető ügynökségeknek az említett határozatban előírt feltételek mellett kell könyvelniük.
(1) A különböző kiadási és bevételi tételeket az állami intervenciós intézkedéshez kapcsolódó fizikai művelet teljesítésének időpontjában kell lekönyvelni, a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti átváltási árfolyam alkalmazásával.
Ugyanakkor az alábbi esetekben a következő időpontok alkalmazandók:
a) az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában említettek szerint beszedett vagy visszafizettetett összegek esetében az érintett összeg beérkezésének napja;
b) ha az érintett költségeket nem fedezik átalányösszegek, a fizikai műveletekkel összefüggő költségek tényleges kifizetésének időpontja.
(2) A termékek fizikai mozgásával és a készletek kezelésével összefüggő különböző tételeket az intervenciós intézkedéshez kapcsolódó fizikai művelet teljesítésének időpontjában kell lekönyvelni.
Ugyanakkor az alábbi esetekben a következő időpontok alkalmazandók:
a) az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendelet * 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a raktározási helyszín megváltozása nélkül közraktározásra kerülő mennyiségek esetében a termékek kifizető ügynökség általi átvételének időpontja;
b) a hiányzó vagy minőségromlást mutató mennyiségek, valamint a többletmennyiségek esetében a ténymegállapítás időpontja;
c) a raktáron maradó olyan termékek közvetlen értékesítése esetében, amelyeket az éves leltár keretében vagy az intervenciós átvétel utáni ellenőrzéskor végzett szemrevételezést követően nem lehetett újracsomagolni, a termékek tényleges kitárolásának időpontja;
d) az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárt meghaladó veszteségek esetében a számviteli év utolsó napja.
(1) A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett intervenciós intézkedések címén finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek által az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban összeállított és vezetett elszámolások alapján kell meghatározni, ahova terhelésként vagy jóváírásként az e rendelet 16. cikkében említett különböző kiadási, illetve bevételi tételeket könyvelik, adott esetben figyelembe véve a közvetlenül az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban rögzített kiadási összegeket is.
(2) A kifizető ügynökségek vagy adott esetben a koordináló szervek a közraktározási kiadások finanszírozásához szükséges információkat, valamint a közraktározáshoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket igazoló könyveléseket havonta és évente elektronikusan, a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerinti táblázatos formában eljuttatják a Bizottságnak a 10. cikk (1) bekezdésében, illetve a 33. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőn belül.
(1) A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett intervenciós intézkedések címén az EMGA-ból nyújtott finanszírozás összegének meg kell egyeznie a kifizető ügynökség által közölt adatok alapján az intervenciós intézkedésekből eredő esetleges bevételek levonásával kiszámított, a Bizottság által létrehozott informatikai rendszer segítségével validált és a kifizető ügynökség által az e rendelet 12. cikke szerinti kiadásigazolási nyilatkozatokban közölt kiadások összegével.
(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikkével összhangban visszafizettetett összegekről, továbbá az említett rendelet 45. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő, eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy velük visszafizettetett összegekről az EMGA költségvetésében kell nyilatkozni, az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.
A tagállamok az (EU) 2021/2115 rendelet 118. cikkében említett valamennyi KAP stratégiai terv esetében az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjával összhangban évente kétszer, legkésőbb január 31-ig és augusztus 31-ig megküldik a Bizottságnak a folyó pénzügyi évben az EMVA-ból finanszírozandó összegekre vonatkozó előrejelzéseiket. Ezen túlmenően a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a következő pénzügyi évre szóló finanszírozási kérelmeik naprakész becslését is.
Az említett előrejelzéseket és naprakész becsléseket a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján kell elküldeni.
(1) A kifizető ügynökségek az (EU) 2021/2115 rendelet 118. cikke szerinti KAP stratégiai tervben szereplő egyes vidékfejlesztési beavatkozástípusokhoz és technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadásokat és visszafizettetett összegeket kötelesek az e cikk (2) bekezdésében említett minden egyes referencia-időszak vonatkozásában a Bizottság által a tagállamok számára az információs rendszereken keresztül rendelkezésre bocsátott minta alapján bejelenteni.
A kifizető ügynökségeknek a vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatban minden KAP stratégiai terv tekintetében közölniük kell legalább a következőket:
a) az e cikk (2) bekezdésében említett referencia-időszakok mindegyike esetében az elszámolható közkiadások összege - kivéve az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást -, amely után a kifizető ügynökség ténylegesen kifizette az annak megfelelő EMVA-hozzájárulást;
b) az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett, pénzügyi eszközökre vonatkozó információk;
c) a kedvezményezettek számára az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően teljesített előlegkifizetésekre vonatkozó kiegészítő információk;
d) a KAP stratégiai terv tekintetében az e cikk (2) bekezdésében meghatározott aktuális időszakban visszafizettetett összeg;
e) az e cikk (2) bekezdésében meghatározott aktuális időszakban visszafizettetett összeg az EMVA 2007-től kezdődően végrehajtott azon vidékfejlesztési programjai tekintetében, amelyek kapcsán a tagállamok már nem kötelesek időközi kiadásigazoló nyilatkozatot küldeni;
f) a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó összegek.
A felmerült és az EMVA-nak bejelentendő kiadásoknál figyelembe kell venni a tagállamok irányítási és kontrollrend-szereinek keretében meg nem felelés esetén alkalmazott szankciókat.
(2) A KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyását követően a tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. alpontjával összhangban megküldik a Bizottságnak kiadásigazoló nyilatkozataikat a következő határidők szerint:
a) a január 1-jétől március 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb április 30-ig;
b) az április 1-jétől június 30-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb július 31-ig;
c) a július 1-jétől október 15-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb november 10-ig;
d) az október 16-tól december 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb január 31-ig.
Ha valamely tagállamban a KAP stratégiai tervet egynél több kifizető ügynökség hajtja végre, a koordináló szervnek biztosítania kell, hogy a kiadásigazoló nyilatkozatokat ugyanazon a napon továbbítsák.
Ugyanakkor a kifizető ügynökségek által a kedvezményezettek részére az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének megfelelően, az említett rendelet 118. cikke szerinti KAP stratégiai terv jóváhagyását megelőzően, az e bekezdés első albekezdésében meghatározott utolsó időszak végéig kifizetett kiadásokért a tagállamok viselnek felelősséget, és azokat az érintett terv elfogadását követő első kiadásigazoló nyilatkozatban bejelentik a Bizottságnak. Az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének d) és e) pontjában említett, a megfelelő időszak vonatkozásában visszafizetett összegeket ugyancsak be kell jelenteni a szóban forgó nyilatkozatban. A KAP stratégiai tervnek az (EU) 2021/2115 rendelet 119. cikke szerinti módosítása esetében is ugyanezt a szabályt kell értelemszerűen alkalmazni; ez alól kivételt képeznek a finanszírozási terv e rendelet 23. cikke szerinti kiigazításai.
Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkével és az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikkével összhangban létrehozott pénzügyi eszközök tekintetében a kiadások abban a pénzügyi évben jelentendők be, amikor az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikkének (3) és (4) bekezdésben említett feltételek teljesültek, és csak akkor, ha azokat a kifizető ügynökség a pénzügyi év vége előtt teljesítette.
Az e cikk alkalmazása alapján bekért valamennyi pénzügyi információt euróban kell megadni.
(1) Az elszámolható közkiadások tekintetében fizetendő uniós hozzájárulást - az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás kivételével - fel kell tüntetni a referencia-időszak első napján hatályos finanszírozási tervben, és összegét a hivatkozott rendelet 118. cikke szerinti KAP stratégiai terveket illetően a következőképpen kell kiszámítani:
a) az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett minden egyes referencia-időszak vonatkozásában az EMVA-hozzájárulásnak az (EU) 2021/2115 rendelet 91. cikkében előírt és a Bizottság által az ugyanazon rendelet 118. cikkével összhangban jóváhagyott mértéke alapján;
b) a 2023-2027-as időszakban az (EU) 2021/2115 rendelet 155. cikkében említett egyes elszámolható kiadástípusok esetében a KAP stratégiai tervben az adott beavatkozásra vonatkozóan meghatározott hozzájárulási mérték alapján, az említett cikkben foglalt feltételek mellett;
c) a technikai segítségnyújtás esetében átalányalapon, az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint.
A számítás során figyelembe kell venni az adott időszakra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatokban az uniós hozzájárulásra vonatkozóan megjelölt korrekciókat.
(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határ sérelme nélkül, amennyiben a KAP stratégiai terv megvalósításához kifizetett uniós hozzájárulások teljes összege meghaladja az EMVA keretében az adott beavatkozástípushoz biztosított hozzájárulást, a kifizetendő összeget a szóban forgó beavatkozástípusra előirányzott összegre kell csökkenteni. Az ennek következtében kizárt uniós hozzájárulás a későbbiekben kifizethető, amennyiben a tagállam kiigazított finanszírozási tervet nyújt be, és azt a Bizottság jóváhagyja.
Amennyiben a tagállam nem nyújtja be június 30-ig az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkének (6) bekezdésében előírt átdolgozott pénzügyi tervet és a KAP stratégiai terv kapcsolódó módosítását, a Bizottság a tagállam KAP stratégiai tervét jóváhagyó határozat módosításával legkésőbb szeptember 30-ig arányosan csökkenti az egyes beavatkozástípusokhoz rendelt összegeket.
(1) A Bizottság meghatározza azon információs rendszereket és az alkalmazásukhoz szükséges szabályokat, amelyek az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikkében meghatározott információközlések és -kérések tekintetében lehetővé teszik az információknak és dokumentumoknak a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus cseréjét. A tagállamokat tájékoztatja az e rendszereknek - a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága közreműködésével történő - megvalósítására vonatkozó általános feltételekről.
(2) Az (1) bekezdésben említett információs rendszereknek képesnek kell lenniük többek között a következők kezelésére:
a) a pénzügyi tranzakciók tekintetében szolgáltatandó adatok, különös tekintettel a kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásaira, a kiadásigazoló és a címzett bevételekre vonatkozó nyilatkozatokra, valamint az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében és e rendelet 8., 10., 11., 12., 14., 18., 19., 21., 22., 23. és 32. cikkében meghatározott információk és dokumentumok továbbítására vonatkozó adatokra;
b) a havi és az időközi kiadásigazoló nyilatkozatok és az éves pénzügyi kimutatások nyomon követését, valamint a kifizető ügynökségek által a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információkba és dokumentumokba való betekintést lehetővé tevő közös érdekű dokumentumok;
c) a közös agrárpolitikának az (EU) 2021/2116 rendelet alapján akkreditált és kijelölt hatóságok által történő finanszírozására vonatkozó uniós jogszabályok és bizottsági útmutatások, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt alkalmazására vonatkozó iránymutatások.
(3) A 10., a 18., a 19., a 21., a 22., a 23. és a 32. cikkben említett dokumentumok formai és tartalmi követelményeit a Bizottság az információs rendszerek révén a tagállamok rendelkezésére bocsátott mintákban határozza meg.
Ezeket a mintákat a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága számára nyújtott tájékoztatását követően a Bizottság kiigazíthatja és aktualizálhatja.
(4) Az (1) bekezdésben említett információs rendszerek magukban foglalhatják az adatok tárolásához, illetve az alapok számláinak Bizottság általi kezeléséhez szükséges eszközöket.
(5) A pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok közlését, továbbá ezen adatoknak az (1) bekezdés szerinti információs rendszerekben való rögzítését és aktualizálását a kifizető ügynökségek felelősségére maguknak a kifizető ügynökségeknek vagy az e feladattal megbízott szerveknek kell elvégezniük, adott esetben az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével és 10. cikkével összhangban akkreditált koordináló szervek közreműködésével.
(6) Amennyiben az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. és iii. alpontja alapján megküldött dokumentum vagy az információs rendszerekben folyó eljárás kapcsán az eljárás egy vagy több szakaszában egy felhatalmazott személy aláírására vagy jóváhagyására van szükség, a kötelező elektronikus aláírásról vagy jóváhagyásról a 910/2014/EU rendeletnek megfelelően kell gondoskodni.
(7) Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt teljes időtartam alatt biztosítani kell az elektronikus és digitalizált dokumentumok megőrzését.
(8) Az információs rendszer esetleges működési zavara vagy a megbízható kapcsolat hiánya esetén - a Bizottság előzetes hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek szerint - a tagállam más formában is elküldheti a dokumentumokat.
(1) Az alapokat érintő kiadásigazoló nyilatkozatokat az akkreditált kifizető ügynökségeknek vagy az akkreditált koordináló szerveknek a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján, strukturált adatok formájában kell rögzíteniük.
(2) Az adott időszakra bejelentett EMVA- és EMGA-kiadások és EMGA-hoz rendelt címzett bevételek tartalmazhatják az azonos pénzügyi év korábbi nyilatkozattételi időszakaira bejelentett adatok helyesbítéseit.
(3) Az adott pénzügyi évre elszámolandó, a havi, illetve időközi nyilatkozatokban nem szereplő EMVA- és EMGA-kiadások és címzett bevételek kizárólag a Bizottságnak az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontjával összhangban benyújtandó éves pénzügyi kimutatás keretében helyesbíthetők.
(4) Az uniós hozzájárulás kifizetését - a rendelkezésre álló források erejéig - a Bizottság az egyes tagállamok által nyitott számlára vagy számlákra teljesíti.
(5) Minden egyes tagállam a Bizottság által rendelkezésére bocsátott formátumban közli a Bizottsággal a számla (vagy a számlák) megnevezését vagy számát.
Az (EU) 2021/2116 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében említett havi kifizetéseket, illetve a szóban forgó rendelet 32. cikke szerinti időközi kifizetéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a hivatkozott rendelet 40. cikkének (1) és (2) bekezdésével, 41. cikkének (2) bekezdésével és 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban a kifizetések felfüggesztésére vonatkozóan hozott határozatokat.
(1) Az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat keretében a tagállam által benyújtott indokolás értékelését követően a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 41. cikkében említettek szerint nyújtson be cselekvési tervet. A tagállam a Bizottság kérésének kézhezvételét követő 2 hónapon belül cselekvési tervet nyújt be. A tagállam az említett cselekvési tervben konkrét korrekciós intézkedéseket javasol azon hiányosságok kezelésére, illetve azon beavatkozások azonosítására, amelyek befolyásolják a KAP stratégiai tervének teljesítményét, különösen az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében megállapított egyedi célkitűzések eléréséhez meghatározott mérföldkövektől való eltérések tekintetében. A korrekciós intézkedéseket kellő részletességgel kell ismertetni, hogy a Bizottság értékelni tudja, hogy a cselekvési terv alkalmas-e a szóban forgó hiányosságok felszámolására, beleértve adott esetben az érintett beavatkozások teljesítményének javítására irányuló intézkedéseket is.
(2) A tagállam minden egyes intézkedés kapcsán meghatározza a tervezett végrehajtási határidőt, amely nem lehet hosszabb, mint a cselekvési terv bevezetésétől számított két év. Annak érdekében, hogy a cselekvési terv végrehajtásának várható időkeretét felül lehessen vizsgálni, a tagállam az említett határidőn belüli előrehaladás mérésére szolgáló, a cselekvési terv időtartama alatt legalább háromhavonkénti gyakorisággal alkalmazandó mutatókat is meghatároz.
(3) A Bizottság az érintett tagállam cselekvési tervének kézhezvételétől számított két hónapon belül adott esetben írásban tájékoztatja a tagállamot a benyújtott cselekvési tervvel kapcsolatos kifogásairól és a cselekvési terv módosítására irányuló kéréséről. Az érintett tagállam a Bizottság észrevételeinek kézhezvételétől számított két hónapon belül további pontosításokkal szolgál vagy aktualizált cselekvési tervet nyújt be.
(4) A (3) bekezdésben említett időszakot követően a Bizottság két hónapon belül írásban tájékoztatja a tagállamot arról, hogy véleménye szerint a cselekvési terv elegendő-e a KAP stratégiai terv teljesítményét befolyásoló hiányosságok kezelésére. Pozitív értékelés esetén az értékelés tagállam általi kézhezvétele tekintendő a végrehajtás kezdő időpontjának az adott cselekvési terv vonatkozásában. A kezdő időpont nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett tagállam korábban megkezdje a korrekciós intézkedések végrehajtását. Negatív értékelés esetén a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint fel kívánja függeszteni a kifizetéseket.
(5) A tagállamok kidolgozzák a cselekvési terveket, és az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban az éves teljesítményjelentés benyújtásakor a Bizottság által rendelkezésre bocsátott megfelelő minta alapján jelentést tesznek a szóban forgó tervek végrehajtása terén elért eredményekről. A mintát elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani és használni.
(1) A tagállam a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított 2 hónapon belül benyújtja az (EU) 2021/2116 rendelet 42. cikkében említett cselekvési tervet. Az érintett tagállam a cselekvési tervében konkrét intézkedéseket javasol a Bizottság által jelzett valamennyi súlyos hiányosság kezelésére. A korrekciós intézkedéseket megfelelően ismertetni kell, hogy a Bizottság értékelni tudja, hogy a cselekvési terv elegendő-e a hiányosságok kiküszöbölésére.
(2) A tagállam minden egyes intézkedés kapcsán meghatározza a tervezett végrehajtási határidőt, amely nem lehet hosszabb, mint a cselekvési terv bevezetésétől számított két év. Annak érdekében, hogy az előrehaladás mérésére szolgáló mutatókat felül lehessen vizsgálni, a tagállam az említett határidőn belül mérföldköveket is meghatároz, amelyek a cselekvési terv időtartama alatt legalább háromhavonta esedékesek.
(3) A Bizottság az érintett tagállam cselekvési tervének kézhezvételétől számított két hónapon belül adott esetben írásban tájékoztatja a tagállamot a benyújtott cselekvési tervvel kapcsolatos kifogásairól és a cselekvési terv módosítására irányuló kéréséről. Az érintett tagállam a Bizottság észrevételeinek kézhezvételétől számított két hónapon belül további pontosításokkal szolgál vagy aktualizált cselekvési tervet nyújt be. Kellően indokolt esetben ez az időszak meghosszabbítható.
(4) A (3) bekezdésben említett információcseréket követően, a tagállam által legutoljára küldött közlemény kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság írásban tájékoztatja a tagállamot az értékeléséről. Pozitív értékelés esetén az értékelés tagállam általi kézhezvétele tekintendő a végrehajtás kezdő időpontjának az adott cselekvési terv vonatkozásában. A kezdő időpont nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett tagállam korábban megkezdje a korrekciós intézkedések végrehajtását. Amennyiben a nyilvánvalóan elégtelen cselekvési terv miatt negatív értékelés születik, a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint fel kívánja függeszteni a kifizetéseket.
(5) Amennyiben a cselekvési terv végrehajtása terén elért előrehaladás nem kielégítő, vagy a tagállam nem nyújtja be a Bizottság írásbeli kérésének megfelelő cselekvési tervet, a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint fel kívánja függeszteni a kifizetéseket.
(6) Az (EU) 2021/2116 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében, 69. cikkének (6) bekezdésében és 70. cikkének (2) bekezdésében említett minőségértékelő jelentésekben feltárt, ismétlődő súlyos hiányosságok esetében a Bizottság az említett rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban cselekvési terv benyújtására kéri fel az érintett tagállamot, ha két egymást követő évben bármiféle javulás nélkül ugyanazokat a hiányosságokat tárják fel.
(7) A tagállamok kidolgozzák a cselekvési terveket, és a Bizottság által rendelkezésre bocsátott megfelelő minta alapján jelentést tesznek a szóban forgó tervek végrehajtása terén elért eredményekről. A mintát elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani és használni.
(1) A tagállamok létrehoznak egy olyan rendszert, amely minden, szabálytalanság vagy gondatlanság következtében jogosulatlanul teljesített kifizetés tekintetében biztosítja, hogy a kedvezményezettet - adott esetben a szabálytalanság tényét megállapító kontrolljelentés vagy hasonló dokumentum kifizető ügynökség vagy visszafizettetésért felelős szerv általi kézhezvételét követő ésszerű határidőn belül - felszólítsák a kifizetett összeg visszafizetésére. A rendszernek biztosítania kell, hogy a megfelelő összegeket a visszafizetésre való felhívással egyidejűleg bevezessék a kifizető ügynökség által vezetett adósnyilvántartásba.
(2) A tagállamoknak rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, amely biztosítja, hogy időben elindítsák és nyomon kövessék a visszafizettetési eljárásokat, beleértve a kamatoknak az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett, alkalmazandó nemzeti törvényekkel, rendeletekkel és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban történő kiszámítását, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek beszámítását és végrehajtását is. Biztosítani kell a tartozásnak az alkalmazandó nemzeti visszafizettetési eljárással összhangban történő nyomon követését, a visszafizettetett összegeket pedig kellő időben vissza kell utalni az alapoknak.
(3) Az alapokkal szemben fennálló tartozás korrekciójára csak akkor kerülhet sor, ha jogerős közigazgatási vagy jogi eszköz megállapítja, hogy nem áll fenn szabálytalanság.
(4) A tagállamok az alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban megfelelően megindokolják a tartozás leírását és a tartozás visszafizettetésének végre nem hajtására vonatkozó döntést.
A nemzeti jogban előírt egyéb jogérvényesítő intézkedések sérelme nélkül a tagállam a kedvezményezett által elkövetett, a nemzeti joggal összhangban megállapított, függőben lévő szabálytalanságból eredően jogosulatlanul kifizetett összeget levonja a tartozás visszafizettetéséért felelős kifizető ügynökség által a kedvezményezett javára végrehajtandó jövőbeli kifizetés összegéből.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 90. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett éves pénzügyi kimutatásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) az említett rendelet 45. cikke szerinti címzett bevételek;
b) az uniós költségvetés jogcímei és aljogcímei szerint összesített EMGA-kiadások, az e bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozó kifizetéseken kívüli, a pénzügyi év végéig vissza nem fizettetett jogosulatlan kifizetéseknek a kamatokkal együtt történő levonását követően;
c) az EMVA-kiadások, az adott esetnek megfelelően programok, intézkedések, illetve beavatkozástípusok, valamint egyedi hozzájárulási mértékek szerint. Az éves kiadási kimutatásnak a visszafizettetett összegekre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. A program vagy a KAP stratégiai terv lezárása esetén az e bekezdés f) pontjának hatálya alá nem tartozó, vissza nem fizettetett jogosulatlan kifizetéseket a kamatokkal együtt a szóban forgó pénzügyi év kiadásaiból kell levonni;
d) az éves pénzügyi kimutatásban, illetve az EMGA esetében az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, az EMVA esetében az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti dokumentumokban a megegyező időszakra bevallott kiadások és címzett bevételek között fennálló eltéréseket jogcímcsoportok és aljogcímcsoportok, illetve az EMVA vonatkozásában az adott esetnek megfelelően programok, intézkedések, illetve beavatkozástípusok, valamint adott esetben egyedi hozzájárulási mértékek és kiemelt területek szerint csoportosítva tartalmazó eltérési táblázat, amely minden eltéréshez magyarázatot fűz;
e) az érintett tagállam, illetve az Unió által az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével, illetve (3) bekezdésével összhangban viselt összegek elkülönített kimutatása a következők tekintetében:
i. az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti támogatási rendszerekkel kapcsolatban a 2022-es naptári év tekintetében és azt megelőzően felmerült kiadások és teljesített kifizetések;
ii. a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedések 2022. december 31-ig;
iii. az 1308/2013/EU rendelet alapján végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások és teljesített kifizetések tekintetében az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 5. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő elismert termelői szervezetek vagy társulásaik operatív programjaihoz, valamint borágazati támogatási programokhoz nyújtott támogatás 2022. december 31. után, az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerinti operatív programok, illetve (7) bekezdése szerinti támogatási programok végéig;
iv. a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet * és a 27/2004/EK bizottsági rendelet * alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében bejelentett bevételek;
f) a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet * 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanságok következtében a pénzügyi év végén visszafizettetendő jogosulatlan kifizetéseknek az e rendelet V. mellékletében szereplő mintának megfelelő táblázatban benyújtott kivonata, az alkalmazandó ágazati uniós szabályok által előírt bírságokat és kamataikat is tartalmazó összegekkel. Az e bekezdés e) pontjában említett kiadások esetében a jogosulatlan kifizetések kivonatát a 908/2014/EU végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott mintának megfelelő táblázatban kell benyújtani;
g) az adósnyilvántartásnak az e bekezdés e) pontjában említett kiadások tekintetében a 908/2014/EU végrehajtási rendelet III. mellékletében meghatározott mintának megfelelő táblázatban benyújtandó kivonata, a visszafizettetendő és az EMGA vagy az EMVA javára jóváírandó, az e bekezdés b), c), e) és f) pontjában nem említett, az esetleges bírságokat és kamatokat is tartalmazó összegekkel;
h) az intervenciós műveletek összefoglalása és nyilatkozat a pénzügyi év végén rendelkezésre álló készletek mennyiségéről és helyéről;
i) igazoló nyilatkozat arról, hogy az intervenciós raktározáshoz kapcsolódó kiadások, címzett bevételek és minden egyes készletmozgás részletei szerepelnek a kifizető ügynökség nyilvántartásában és könyvelésében;
j) a tagállamok által a kedvezményezettek részére kifizetett, fel nem használt/el nem számolt halmozott előlegek záróegyenlege a pénzügyi év végén, az EMGA esetében beavatkozások szerinti, az EMVA esetében programok, illetve beavatkozástípusok szerinti lebontásban, az utóbbi esetében a pénzügyi eszközöket is beleértve. A pénzügyi eszközök esetében a záróegyenleg a Bizottság által az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban előlegként kifizetett azon összegeket érinti, amelyeket a tagállam nem használt fel a végső kedvezményezettek számára vagy javára történő kifizetésekre, és nem kötött le garanciaszerződésekre, illetve nem fizetett ki irányítási díj vagy költség címén az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikkének (5) bekezdésével összhangban.
(2) Az éves pénzügyi kimutatás képezi az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikke szerint benyújtandó éves teljesítményjelentés alapját.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 53. és 54. cikke szerinti záróelszámolás céljából a tagállamok megküldik a Bizottság részére a következőket:
a) az éves pénzügyi kimutatásban szereplő tételek az e rendelet 32. cikke szerint;
b) az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés;
c) az e rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett, a tanúsító szerv vagy szervek által kiadott vélemény és jelentések;
d) az e rendelet 4. cikkében említett vezetői nyilatkozatok; *
e) a végső ellenőrzési jelentéseknek és az elvégzett kontrolloknak a kifizető ügynökség e rendelet 3. cikkében említett vezetői nyilatkozatával együtt benyújtott éves összefoglalója, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a meghozott vagy tervbe vett korrekciós intézkedéseket is, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában és az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően.
A 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedéseket illetően a tagállamok a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátják a statisztikai és ellenőrzési célból szükséges számviteli információk teljes nyilvántartását. A számviteli adatok formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb az általuk érintett pénzügyi év végét követő év február 15-ig kell a Bizottságnak eljuttatni. A dokumentumokat elektronikus úton, a Bizottság által a 25. cikknek megfelelően meghatározott formában és feltételek szerint kell benyújtani.
E dokumentumokat a 910/2014/EU rendelet értelmében vett kötelező elektronikus aláírással kell ellátni.
(3) A Bizottság kérésére vagy a tagállam kezdeményezésére további, záróelszámolással kapcsolatos információk is benyújthatók a Bizottságnak az általa az információ szolgáltatásához szükséges munka mennyiségének figyelembevételével meghatározott határidőn belül. Ilyen kiegészítő tájékoztatás hiányában a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján számolja el a számlákat.
(4) Megfelelően indokolt esetben a Bizottság helyt adhat az információk későbbi szolgáltatására vonatkozó kérelemnek, amennyiben azt a benyújtási határidő előtt adták be.
(1) Az EMGA által finanszírozott kiadásokkal és beszedendő címzett bevételekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat az adott pénzügyi év számláinak a Bizottság által az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikke szerint elvégzett elszámolása szerinti évet követően legalább három évig a Bizottság rendelkezésére kell tartani.
(2) Az EMVA által finanszírozott kiadásokkal és beszedendő címzett bevételekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat a kifizető ügynökség által teljesített végső kifizetés évét követően legalább három évig a Bizottság rendelkezésére kell tartani.
(3) Szabálytalanság vagy gondatlanság esetén az (1) és a (2) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat az összegeknek a kedvezményezettel történő maradéktalan visszafizettetése és az alapoknak történő jóváírása szerinti évet követően legalább három évig kell a Bizottság rendelkezésére tartani.
(4) Az (EU) 2021/2115 rendelet szerint az EMGA, illetve az EMVA keretében bejelentett kiadásoknak megfelelő kimenetekre vonatkozó igazoló dokumentumokat az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti, KAP stratégiai tervekhez kapcsolódó végleges kiadások bejelentésének évét követően legalább három évig a Bizottság rendelkezésére kell tartani.
(5) Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi záróelszámolási eljárás esetében az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett igazoló dokumentumokat az eljárás lezárásának évét követően legalább egy évig, illetve ha a szabályszerűségi határozat az Európai Unió Bírósága előtt folyó jogi eljárás tárgyát képezi, az utóbbi eljárás lezárultának évétől számított legalább egy évig kell a Bizottság rendelkezésére tartani.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat nyomtatott formában, elektronikus formában vagy elektronikus és nyomtatott formában kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.
A dokumentumok csak akkor tárolhatók kizárólagosan elektronikus formában, ha az érintett tagállam nemzeti joga a nemzeti bírósági eljárásokban az eljárások tárgyát képező ügyletek bizonyítása során engedélyezi az elektronikus dokumentumok felhasználását.
Ha a dokumentumokat kizárólag elektronikus formában tárolják, az erre szolgáló rendszernek meg kell felelnie az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.B. pontjában foglalt követelményeknek.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikke szerinti bizottsági záróelszámolási határozat állapítja meg, hogy az egyes tagállamokban a szóban forgó pénzügyi év során felmerült kiadások mely összege ismerhető el az alapok terhére az e rendelet 32. cikkében említett kimutatások alapján, illetve hogy milyen, az (EU) 2021/2116 rendelet 39., 40. és 41. cikke szerinti esetleges csökkentéseket és felfüggesztéseket kell alkalmazni.
Az EMVA esetében a záróelszámolási határozatban meghatározott összeg tartalmazza azokat a forrásokat, amelyeket az érintett tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 57. cikke alapján átcsoportosítással újra felhasználhat.
(2) Az EMGA esetében a záróelszámolási határozat alapján az egyes tagállamok által visszafizettetendő vagy részükre folyósítandó összegeket úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó havi kifizetéseket ki kell vonni az ugyanezen év tekintetében az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Az így kapott összeget a Bizottság a záróelszámolási határozat elfogadásának hónapját követő második hónapban felmerülő kiadásokhoz kapcsolódó havi kifizetésből levonja, illetve ahhoz hozzáadja.
Az EMVA esetében a záróelszámolási határozat alapján az egyes tagállamok által visszafizettetendő vagy részükre folyósítandó összeget úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó időközi kifizetéseket ki kell vonni az ugyanezen év tekintetében az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból.
Az így kapott összeget a Bizottság levonja az első olyan kifizetésből, illetőleg hozzáadja az első olyan kifizetéshez, amelyre vonatkozóan a tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 53. cikke szerinti határozat elfogadását követően benyújtja a kiadásigazoló nyilatkozatot.
(3) A Bizottság legkésőbb a pénzügyi év végét követő április 30-ig közli az érintett tagállammal a benyújtott információk ellenőrzésének eredményeit, valamint adott esetben az általa javasolt módosításokat.
(4) Amennyiben az érintett tagállamnak felróható okokból a Bizottság a következő év május 31-ig nem tudja elszámolni a tagállam számláit, a Bizottság értesíti a tagállamot arról, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 49. cikke alapján milyen további vizsgálatok elvégzését kezdeményezi.
(5) Az (1)-(4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az (EU) 2021/2116 rendelet 45. cikkében említett címzett bevételekre.
(1) Annak meghatározásakor, hogy milyen összegekkel kell csökkenteni az uniós finanszírozást, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kiadáshoz nem kapcsolódik megfelelő - az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentésben megadottak szerinti - kimenet, a Bizottság saját vizsgálatának és a tanúsító szerv vizsgálatának eredményeire támaszkodik, és figyelembe veszi a tagállamok által rendelkezésére bocsátott információkat, feltéve, hogy a tagállamok az utóbbi információkat a Bizottság által az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkével összhangban és e cikknek megfelelően elvégzett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében kijelölt határidőkön belül benyújtják.
(2) Ha a tagállam által benyújtott éves záróelszámolási dokumentumok alapján és megfelelő indoklás hiányában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kiadásokhoz nem kapcsolódik megfelelő kimenet, közli megállapításait az érintett tagállammal, megjelölve a megállapított különbséget. A közleményben hivatkozni kell erre a cikkre.
A tagállam a közleményben meghatározott határidőn belül válaszol, amely nem lehet rövidebb, mint a közlemény kézhezvételétől számított 30 naptári nap. Válaszában a tagállamnak lehetőséget kell kapnia különösen arra, hogy:
a) észrevételeket és indoklásokat fűzzön a megállapított eltérésekhez;
b) igazolja a Bizottság felé, hogy a ténylegesen megállapított eltérés vagy a megfelelő kimenet nélküli összeg kisebb volt a Bizottság által megállapítottnál;
c) tájékoztassa a Bizottságot a kimenetek helyes jelentésének biztosítása vagy a kiadásokhoz tartozó megfelelő kimenet biztosítása érdekében tett korrekciós intézkedésekről és végrehajtásuk tényleges időpontjáról.
Az első és a második albekezdésben említett közlés elektronikus úton is megtehető.
(3) A Bizottság a tagállamok indoklásának e cikk (2) bekezdésével összhangban történő értékelését követően adott esetben az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikke alapján határozatot fogad el annak érdekében, hogy az uniós finanszírozásból levonja azokat a kiadásokat, amelyekhez az adott pénzügyi évben nem kapcsolódik megfelelő kimenet.
(4) Az EMGA esetében az uniós finanszírozást érintő csökkentéseket a Bizottság a megfelelő összegeknek az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikke szerinti határozat elfogadását követő második hónapban felmerült kiadásokhoz kapcsolódó havi kifizetésekből történő levonásával hajtja végre.
(5) Az EMVA esetében az uniós finanszírozást érintő csökkentéseket a Bizottság a megfelelő összegek azon kifizetésből történő levonásával hajtja végre, amelyre vonatkozóan a tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikke szerinti határozat elfogadását követően nyújtott be kiadásigazoló nyilatkozatot.
(6) Az (1)-(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az (EU) 2021/2116 rendelet 45. cikkében említett címzett bevételekre.
(1) Annak meghatározása érdekében, hogy milyen összegeket kell kizárni az uniós finanszírozásból, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kiadások teljesítése nem az uniós szabályoknak megfelelően történt, a Bizottság saját vizsgálatának eredményeire támaszkodik és figyelembe veszi a tagállamok által rendelkezésére bocsátott információkat, feltéve, hogy a tagállamok az utóbbi információkat a Bizottság által az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikkével összhangban és e cikknek megfelelően elvégzett szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében kijelölt határidőkön belül benyújtják. Az említett rendelet 65. cikkében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer keretében történő beavatkozások esetében a Bizottság figyelembe veszi a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és a területi monitoring rendszer minőségéről szóló értékelő jelentéseket is.
(2) Amennyiben egy vizsgálat alapján a Bizottság úgy véli, hogy valamely kiadást nem az uniós szabályoknak megfelelően teljesítettek, megállapításait közli az érintett tagállammal, és meghatározza az említett szabályok jövőbeni teljesítését biztosító korrekciós intézkedéseket, továbbá feltünteti a pénzügyi korrekciónak az eljárás adott szakaszában általa a feltárt szabálytalanságokkal arányosnak tartott, ideiglenesen megállapított szintjét. Közleményében a Bizottság javaslatot tesz egy, a tagállam számára előírt válaszadási határidő lejártától számított öt hónapon belül megtartandó kétoldalú találkozó időpontjára. A közleményben hivatkozni kell erre a cikkre.
A tagállam a kézhezvétel időpontjától számítva két hónapon belül köteles választ adni a bizottsági közleményre. Válaszában a tagállamnak lehetőséget kell kapnia, hogy:
a) igazolja a Bizottság felé, hogy a meg nem felelés, illetve az alapokat érintő kockázat tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság által megállapítottnál;
b) tájékoztassa a Bizottságot az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében tett korrekciós intézkedésekről és végrehajtásuk tényleges időpontjáról.
Indokolt esetben a Bizottság a tagállam kellően megalapozott kérésére a két hónapos időszakot legfeljebb további két hónappal meghosszabbíthatja. Megfelelő indok lehet a tanúsító szervnek a tagállam számításával kapcsolatos értékelése. A kérelmet az említett időszak lejárta előtt kell benyújtani a Bizottságnak.
Amennyiben a tagállam megítélése szerint nincs szükség kétoldalú találkozóra, a közleményre elküldött válaszában tájékoztatja erről a Bizottságot.
(3) A kétoldalú találkozó során a két fél megkísérel megállapodásra jutni a végrehajtandó intézkedések, a jogsértés súlyosságának értékelése, valamint az uniós költségvetésnek okozott pénzügyi kár mértéke tekintetében.
A Bizottság a kétoldalú találkozó időpontjától számított 30 munkanapon belül elkészíti annak jegyzőkönyvét, amelyet elküld a tagállamnak. A tagállam a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül eljuttathatja észrevételeit a Bizottságnak.
A Bizottság a kétoldalú találkozó jegyzőkönyvének elküldését követő hat hónapon belül a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében összegyűjtött információk alapján hivatalosan közli következtetéseit a tagállammal. E közleménynek tartalmaznia kell az uniós finanszírozásból az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke és az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. és 15. cikke szerint kizárandó kiadásokra vonatkozó becslést. A közleményben hivatkozni kell e rendelet 43. cikkének (1) bekezdésére.
Amennyiben valamely tagállam arról értesíti a Bizottságot, hogy nincs szükség kétoldalú találkozóra, a hat hónapos időszak ezen értesítés Bizottság általi kézhezvételének napján kezdődik.
(4) Amennyiben a tagállam él a 43. cikk szerinti egyeztetési eljárással, a Bizottságnak hat hónapos időszak áll a rendelkezésére, hogy eljuttassa következtetéseit a tagállam részére, amely időszak kezdő időpontja:
a) az egyeztető testület jelentésének kézhezvétele; vagy
b) a tagállam által a 43. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében megjelölt határidőn belül eljuttatott kiegészítő tájékoztatás kézhezvétele, amennyiben az e cikk (6) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.
(5) A (3) és a (4) bekezdésnek a megjelölt határidők betartásával történő alkalmazása érdekében a Bizottságnak rendelkeznie kell minden, az eljárás adott szakaszában releváns információval. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik elegendő információval, az említett bekezdésekben előírt határidőkön belül bármikor:
a) kiegészítő tájékoztatást kérhet a tagállamtól, amely kérésre a tagállam köteles a felszólítástól számított két hónapon belül válaszolni; és/vagy
b) tájékoztathatja a tagállamot a kiegészítő ellenőrző látogatás kezdeményezésére irányuló szándékáról a szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében.
Ezekben az esetekben a (3) és a (4) bekezdésben előírt határidők vagy a kért kiegészítő tájékoztatás Bizottság által történő kézhezvételének napjától, vagy a kiegészítő ellenőrző látogatás utolsó napjától számítanak.
Amennyiben a (2), a (3) és a (4) bekezdésben, valamint e bekezdésben említett határidők magukban foglalják augusztus hónapot vagy annak egy részét, a szóban forgó időszakba augusztus hónap nem számít bele.
(6) Az uniós finanszírozásból kizárandó kiadások értékelésekor a (3) bekezdés harmadik albekezdésében említett hivatalos bizottsági közlemény megküldését követően a tagállam által benyújtott esetleges tájékoztatás csak a következő esetekben vehető figyelembe:
a) amennyiben az szükséges az uniós költségvetésnek okozott pénzügyi kár jelentős túlbecslésének elkerüléséhez; valamint
b) amennyiben az információk késedelmes benyújtását külső tényezők kellően indokolják, és az nem gátolja meg a Bizottságot az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti határozat időben történő elfogadásában.
(7) A Bizottság, miután e cikk (3) vagy (4) bekezdésével összhangban közölte a vizsgálat következtetéseit a tagállammal, adott esetben az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerint egy vagy több határozatban rendelkezik az uniós szabályok nem teljesítése által érintett kiadások uniós finanszírozásból történő kizárásáról. A Bizottság további szabályszerűségi záróelszámolási eljárásokat folytathat mindaddig, amíg a tagállam ténylegesen végre nem hajtja a korrekciós intézkedéseket.
(8) Az EMGA esetében az uniós finanszírozást érintő csökkentéseket a Bizottság a megfelelő összegeknek az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti határozat elfogadását követő második hónapban felmerült kiadásokhoz kapcsolódó havi kifizetésekből való levonásával hajtja végre.
Az EMVA esetében az uniós finanszírozást érintő csökkentéseket a Bizottság a megfelelő összegek azon kifizetésből való levonásával hajtja végre, amelyre vonatkozóan a tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti határozat elfogadását követően nyújtott be kiadásigazoló nyilatkozatot.
Ugyanakkor a tagállam kérésére és a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával történő konzultációt követően a Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el, amelyben új időpontot jelöl ki a levonások végrehajtására, vagy engedélyezi a levonások összegének legfeljebb három részletben történő visszafizetését, amennyiben ezt az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban foglalt levonások mértéke indokolja. A tagállam e részletfizetési kérelmet legkésőbb 5 nappal azt követően nyújtja be a Bizottságnak, hogy a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával az említett rendelet 55. cikke szerinti határozatról folytatott konzultáció lezajlott.
(9) Azon tagállamok esetében, amelyek a 332/2002/EK tanácsi rendelet * , a 407/2010/EU tanácsi rendelet * , valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés értelmében pénzügyi támogatásban részesülnek, a tagállam kérésére és a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultációt követően a Bizottság olyan végrehajtási határozatot fogadhat el, amelyben a határozat elfogadásától számítva legfeljebb 24 hónappal későbbi időpontra elhalasztja az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke alapján 2025. május 1-jét követően elfogadott határozatok végrehajtását (a továbbiakban: halasztott fizetésre vonatkozó határozat).
A halasztott fizetésre vonatkozó határozat lehetővé teszi, hogy az érintett tagállam a halasztási időszakot követően három, évente esedékes részletben teljesítse a levonásokat. Amennyiben a halasztott fizetésre vonatkozó határozat által érintett teljes összeg meghaladja a tagállam bruttó hazai termékének 0,02%-át, a Bizottság engedélyezheti a visszafizetés legfeljebb öt, évente esedékes részletben történő teljesítését.
A Bizottság a tagállam kérésére és a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy egyetlen alkalommal - egy legfeljebb 12 hónapos időszakra - meghosszabbítja az első albekezdésben említett halasztási időszakot.
A halasztott fizetésre vonatkozó határozat által érintett tagállam gondoskodik a levonások indokául szolgáló és a halasztott fizetésre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában is fennálló hiányosságoknak a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott, konkrét határidőket és az előrehaladás mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat tartalmazó cselekvési terv alapján történő felszámolásáról. A Bizottság az arányosság elvének tiszteletben tartásával az alábbi esetekben módosítja vagy visszavonja a halasztott fizetésre vonatkozó határozatot:
a) a tagállam elmulasztja a cselekvési tervben meghatározott, a hiányosságok felszámolásához szükséges intézkedések megtételét;
b) az előrehaladás mérésére szolgáló mutatók alapján a korrekciós intézkedések nem biztosítanak kellő előrelépést; vagy
c) az intézkedések nem járnak kielégítő eredménnyel.
(10) A (8) és a (9) bekezdésben említett végrehajtási határozatokat az (EU) 2021/2116 rendelet 102. cikkének (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(11) Megfelelően indokolt esetekben, az érintett tagállam értesítését követően a Bizottság meghosszabbíthatja a (2)-(5) bekezdésben előírt határidőket.
(12) Az e cikkben említett közlések elektronikus úton is megtehetők.
(13) Az (1)-(11) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az (EU) 2021/2116 rendelet 45. cikkében említett címzett bevételekre.
(1) A Bizottság határozhat úgy, hogy nem kezdeményezi, illetve nem folytatja le az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi vizsgálatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálat eredményeképpen azonosított meg nem felelés miatti esetleges pénzügyi korrekció összege nem haladná meg az 50 000 EUR-t vagy az érintett kiadások, illetve a visszafizettetendő összegek 2%-át.
(2) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 39. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban csökkenti a havi kifizetéseket, határozhat úgy, hogy nem kezdeményezi, illetve nem folytatja le az említett rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi vizsgálatot, ha az érintett tagállam a hivatkozott rendelet 39. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt eljárás keretében nem tett ellenvetést e bekezdés alkalmazásával szemben.
Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke szerinti szabályszerűségi záróelszámolási eljárás lefolytatása céljából egyeztető testületet kell létrehozni. Az egyeztető testület a következő feladatokat látja el:
a) megvizsgálja az azon tagállamok által a testület elé utalt ügyeket, amelyek a Bizottságtól az e rendelet 37. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint hivatalos közleményt kaptak, ideértve mindazon kiadási tételek felbecsülését, amelyet a Bizottság ki kíván zárni az uniós finanszírozásból;
b) elősegíti az érintett tagállam és a Bizottság eltérő álláspontjainak összeegyeztetését;
c) vizsgálatai végén jelentést készít az egyeztetés terén tett erőfeszítéseinek eredményeiről, amelyben - abban az esetben, ha a vita tárgyát képező kérdések egy része vagy egésze megoldatlan maradt - feltünteti a hasznosnak ítélt esetleges észrevételeit.
(1) Az egyeztető testületnek legalább öt tagból kell állnia, és a tagoknak teljes mértékben garantált függetlenségű, a közös agrárpolitika finanszírozásával és ezen belül a vidékfejlesztéssel kapcsolatos ügyek, illetve a pénzügyi ellenőrzés gyakorlata terén magasan képzett személyeknek kell lenniük.
A tagoknak különböző tagállamok állampolgárainak kell lenniük.
(2) Az elnököt, a tagokat és a helyettesítő tagokat a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultációt követően a Bizottság jelöli ki hároméves hivatali időre.
A Mezőgazdasági Alapok Bizottságának tájékoztatását követően a hivatali idő egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. Ha azonban a kijelölendő elnök már tagja az egyeztető testületnek, az elnöki poszton kitöltendő kezdeti hivatali ideje három év.
Az elnök, a tagok és a helyettesítő tagok nevét az Európai Unió Hivatalos Lapjának „C” sorozatában közzé kell tenni.
(3) Az egyeztető testület tagjainak díjazása az általuk végzett feladat időigényének figyelembevételével kerül megállapításra. A költségek megtérítése a Bizottság alkalmazottaira vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelően történik.
(4) Hivatali idejük lejárta után az elnök és a tagok a helyükre kinevezett új elnök, illetve tagok hivatalba lépéséig vagy hivatali idejük meghosszabbításáig hivatalban maradnak.
(5) Azon tagok hivatali idejét, akik az egyeztető testületen belüli feladataik ellátásához szükséges feltételeket már nem teljesítik vagy bármely okból határozatlan ideig nem állnak rendelkezésre, a Bizottság a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultáció után megszüntetheti.
Ez esetben az érintett tagot az eredeti kinevezése szerinti hivatali idejének hátralevő részében helyettes tag váltja fel, és erről a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága értesítést kap.
Amennyiben az elnök hivatali ideje szűnik meg, a Bizottság a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultáció után kijelöli az elnöki feladatokat az elnök eredeti hivatali idejének hátralevő része folyamán ellátó tagot.
(1) Az egyeztető testület tagjainak feladataikat független személyként eljárva kell végrehajtaniuk, és sem a Bizottságtól, sem bármilyen kormánytól vagy testülettől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.
A korábbi tisztségükben valamely ügyben személyesen érintett tagok a kérdéses ügyben nem vehetnek részt az egyeztető testület munkájában, és nem írhatnak alá az ügyről szóló jelentést.
(2) A Szerződés 287. cikkének sérelme nélkül a testület tagjai nem hozhatnak nyilvánosságra az egyeztető testületnél végzett munkájuk során birtokukba jutott információt. Az ilyen információ bizalmas és szakmai titoktartási kötelezettség tárgyát képezi.
(1) Az egyeztető testület a Bizottság székhelyén tartja üléseit. Az elnök készíti elő és szervezi meg a munkát. Az elnök távollétében, a 40. cikk (5) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül, a legmagasabb beosztású tag veszi át az elnöki feladatot.
Az egyeztető testület titkárságát a Bizottság biztosítja.
(2) A 41. cikk (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a jelentéseket a jelen levő tagok abszolút többséggel fogadják el, a határozatképes létszám három.
A jelentéseket az elnök és a tanácskozásokon részt vevő tagok írják alá. A jelentéseket a titkárság ellenjegyzi.
(1) A tagállamok a 37. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett hivatalos bizottsági közlemény kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül utalhatnak valamely ügyet az egyeztető testület elé, oly módon, hogy indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be az egyeztető testület titkárságához.
(2) A követendő eljárásról és a titkárság címéről a tagállamok a Mezőgazdasági Alapok Bizottságán keresztül kapnak értesítést.
(3) Az egyeztetési kérelem csak akkor fogadható el, ha az uniós finanszírozásból a Bizottság közleménye értelmében kizárásra ítélt összeg:
a) meghaladja az 1 millió EUR-t; vagy
b) a tagállam érintett költségvetési jogcímen belüli éves összkiadásának legalább 25%-át teszi ki.
Ezen túlmenően az egyeztető testület elnöke az egyeztetési kérelmet abban az esetben is elfogadhatónak nyilváníthatja, ha az egyeztetést megelőző megbeszélések során a tagállam állítja és be is bizonyítja, hogy az ügy az uniós szabályok alkalmazásához kapcsolódó elvi kérdést vet fel. Ha azonban az ilyen kérelem kizárólag jogértelmezési ügyre vonatkozik, nem fogadható el.
(4) Az egyeztető testületnek a vizsgálatait a lehető legkötetlenebb formában és legrövidebb határidővel kell végeznie, kizárólag a 37. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti hivatalos következtetések közlésének pillanatában a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, és tisztességes eljárás keretében megadva a lehetőséget mind a Bizottság, mind az érintett nemzeti hatóságok részére, hogy kifejtsék álláspontjukat.
Amennyiben azonban a tagállam szükségesnek véli, hogy egyeztetési kérelmében a Bizottság részére korábban át nem adott információkat közöljön, az egyeztető testület felszólíthatja a Bizottságot, hogy - amennyiben a 37. cikk (6) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek - értékelje az új információt. A szóban forgó információt a 39. cikk c) pontjában említett jelentés elküldését követően legkésőbb két hónapon belül át kell adni a Bizottságnak.
(5) Amennyiben az adott ügynek az egyeztető testület elé történő utalásától számított négy hónapon belül nem sikerül összeegyeztetni a Bizottság és a tagállam álláspontját, az egyeztetési eljárás sikertelennek minősül.
(6) A 39. cikk c) pontjában említett jelentésnek tartalmaznia kell az álláspont-egyeztetés sikertelenségének okait. A jelentésben szerepelnie kell annak, hogy sikerült-e az eljárás során bármilyen részleges megállapodásra jutni, illetve hogy az egyeztető testület a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban felkéri-e a Bizottságot új információk értékelésére.
(7) A jelentést el kell küldeni:
a) az érintett tagállamnak;
b) a Bizottságnak, hogy tanulmányozhassa azt, mielőtt közli következtetéseit a tagállammal;
c) a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának keretein belül a többi tagállamnak.
(8) Amennyiben az (1) bekezdésben, a (4) bekezdés második albekezdésében és az (5) bekezdésben említett határidők magukban foglalják augusztus hónapot vagy annak egy részét, a szóban forgó időszakba augusztus hónap nem számít bele.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek a támogatási kérelmekben és a kifizetési kérelmekben megadják az azonosításukhoz szükséges információkat, adott esetben ideértve a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * 2. cikkének 11. pontja szerinti azon csoport azonosítását is, amelyben a tagállam által megállapítandó bizonyos időponttól részt vesznek. Az említett információknak legalább a következőket kell magukban foglalniuk:
a) a szervezet neve;
b) héa- vagy adóazonosító szám;
c) az anyavállalat neve és héa- vagy adóazonosító száma;
d) a legfelső szintű anyavállalat és annak héa- vagy adóazonosító száma;
e) a leányvállalatok és héa- vagy adóazonosító számuk.
Az első albekezdésben említett információk az (EU) 2021/2116 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti ellenőrzési minta összeállításához is felhasználhatók. Az információk különösen a szabályoknak a hivatkozott rendelet 62. cikke szerinti kijátszásával kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséhez használhatók fel.
(2) * Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett, a csoportok azonosítására szolgáló információkat a tagállam az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkével összhangban utólag közzéteszi.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében említett, a Bizottság által a szóban forgó rendelet 60. cikke szerinti ellenőrzésekhez rendelkezésre bocsátandó adatbányászati eszköz önkéntes alapon történő használatának biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak a következőkről:
a) az irányítási és kontrollrendszerek - köztük az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (1) bekezdésében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer - elektronikusan összekapcsolhatók az eszközzel, valamint az adminisztratív terhek és a manuális beavatkozás minimalizálása érdekében az adattovábbítás automatikus és géppel olvasható formátumban történik;
b) az adatbányászati eszközzel szerzett információk, illetve végzett ellenőrzések automatikusan visszatáplálhatók az irányítási és kontrollrendszerekbe, valamint ott rögzíthetők és tárolhatók.
(2) Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy az e rendelet 44. cikke alapján gyűjtött információkat felhasználja az (EU) 2021/2116 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti ellenőrzési minta összeállításához, az információk az említett adatbányászati eszköz segítségével is ellenőrizhetők.
(1) A vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak az (EU) 2021/2116 rendelet 77. cikkének (1) bekezdése szerinti szisztematikus vizsgálata által érintett vállalkozások száma az e cikk (4) bekezdésében meghatározott vizsgálati időszakok egyikében sem lehet kevesebb, mint azon vállalkozások számának a fele, amelyeknek bevételei vagy kifizetései, illetve ezek összege - az EMGA finanszírozási rendszere keretében - az EMGA-nak az adott vizsgálati időszak kezdetét megelőző pénzügyi éve során meghaladták, illetve meghaladta a 150 000 EUR-t.
(2) A tagállamok az egyes vizsgálati időszakok vonatkozásában - az (EU) 2021/2116 rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeik sérelme nélkül - minden olyan intézkedés kapcsán, amelynek esetében ez kivitelezhető, kockázatelemzés alapján választják ki a vizsgálandó vállalkozásokat. A tagállamok az említett rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében előírt ellenőrzési terv keretében megküldik a Bizottságnak a kockázatelemzést.
(3) Azon intézkedések esetében, amelyek kapcsán a tagállam nem tartja kivitelezhetőnek a kockázatelemzés alkalmazását, kötelező megvizsgálni azokat a vállalkozásokat, amelyek az EMGA finanszírozási rendszere keretében 350 000 EUR-t meghaladó összegben részesülnek kifizetésekben, és amelyek a két előző vizsgálati időszak egyikében sem képezték az e rendelet, illetve az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének III. fejezete szerinti vizsgálat tárgyát.
(4) A vizsgálati időszak július 1-jétől a következő év június 30-ig tart.
A tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 79. cikkében említett kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést küldenek minden olyan tagállamnak, amelyben valamely, a szóban forgó cikkben említettek szerinti vállalkozás székhellyel rendelkezik. A megkeresésnek minden ahhoz szükséges adatot tartalmaznia kell, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam azonosíthassa a vállalkozásokat, valamint teljesíthesse vizsgálati kötelezettségeit. A rendeltetési hely szerinti tagállam felelős az ilyen vállalkozásoknak az említett rendelet 77. cikkével összhangban történő vizsgálatáért.
(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 80. cikkében említett, a vizsgálatokra vonatkozó ellenőrzési tervet és jelentést az e rendelet VI. és VII. mellékletében található formanyomtatvány-mintának megfelelően kell elkészíteni.
(2) * Az e cikk alapján benyújtandó információkat egy információs rendszeren keresztül, elektronikus formában kell közölni.
(3) A Bizottság évente tájékoztatja a tagállamokat a vizsgálat eredményeiről.
Ez a fejezet minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a mezőgazdasági jogszabályok biztosíték nyújtását írják elő, függetlenül attól, hogy a rendelkezések szövegében előfordul-e konkrétan a „biztosíték” kifejezés vagy sem.
Ez a fejezet nem alkalmazandó a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben * említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésének garantálása érdekében nyújtott biztosítékokra.
A közlemények, a dokumentumok és a biztosítékok előállítása, továbbítása és kezelése történhet informatikai rendszerek alkalmazásával is, amennyiben az alkalmazott rendszerek a releváns, hivatalosan jóváhagyott minőségi és biztonsági protokollok alapján működnek.
Ha az illetékes hatóságok az IT-rendszerek eltérései miatt nem tudnak hozzáférni az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokhoz, az érintett dokumentumokat ki kell nyomtatni és hitelesíttetni kell az adott IT-rendszerek kezeléséért felelős illetékes hatósággal (a továbbiakban: kibocsátó hatóság), vagy egyéb, hivatalos okmányok hitelesítésében illetékes hatósággal.
A kinyomtatott dokumentumokat a kibocsátó hatóság és a kedvezményezett vagy az illetékes hatóság közötti elektronikus üzenetváltás helyettesítheti, amennyiben a kibocsátó hatóság hivatalosan jóváhagyott tanúsítási protokoll alkalmazása mellett tanúsítja az üzenet hitelességét.
(1) Ezt a cikket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor egy rendelet kifejezetten hivatkozik rá.
(2) A vis maior esetének elismerésére irányuló kérelemnek nem lehet helyt adni abban az esetben, ha a kérelem illetékes hatósághoz való beérkezésének időpontja több mint 30 naptári nappal meghaladja azt az időpontot, amikor az illetékes hatóság tájékoztatta az érintett szereplőt az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kötelezettségmulasztás megállapított tényéről, vagy a vonatkozó kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló, a szóban forgó rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében említett határidő lejártát, vagy a vonatkozó kötelezettség teljesítésére vonatkozó bizonyíték bemutatására rendelkezésre álló, az említett rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett határidő lejártát.
(3) Az érintett szereplő a kötelezettség maradéktalan teljesítésére megszabott határidő lejártát követően 181 naptári napon belül köteles az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített bizonyítékot szolgáltatni az általa vis maiornak tekintett körülményekről. Ha az érintett szereplő az említett határidőn belül annak ellenére nem tud bizonyítékkal szolgálni, hogy az elvárható gondossággal minden tőle telhetőt megtett, további halasztást kaphat a teljesítésre.
(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk elismert vis maior esetekről, és minden egyes esetről releváns tájékoztatást nyújtanak.
(1) Biztosítékot a következő formában lehet nyújtani:
a) az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett készpénzletét formájában; és/vagy
b) az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének megfelelően kezes biztosításával.
(2) Az illetékes hatóság saját hatáskörében a következő biztosítékokat engedélyezheti:
a) zálogjog banki készpénzbetétre;
b) zálogjog közjogi szervvel vagy közvagyonnal szemben fennálló, elismert és esedékes követelésekre, amelyre nézve harmadik félnek nincs elsőbbségi joga; és/vagy
c) zálogjog az érintett tagállamban forgatható értékpapírokra, feltéve, hogy ezeket az illető tagállam adta ki vagy értük garanciát vállal.
(3) Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben felsorolt biztosítéktípusok elfogadásával kapcsolatban további feltételeket is megszabhat.
(1) Az 52. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint zálogjoggal terhelt értékpapíroknak a biztosíték megadása idején legalább az előírt biztosíték 115%-ának megfelelő eladási értékkel kell rendelkezniük.
(2) Az illetékes hatóságok csak akkor fogadhatnak el valamely, az 52. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett biztosítékot, ha az azt felajánló fél írásban kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kérdéses értékpapírok eladási értéke három hónapig az előírt biztosíték értékének 105%-a alatt marad, további biztosítékot nyújt vagy mással helyettesíti az eredeti biztosítékot. Erre az írásbeli kötelezettségvállalásra nincs szükség, ha a szóban forgó kötelezettséget a nemzeti jogszabályok már előírják. Az illetékes hatóság köteles rendszeresen nyomon követni az érintett biztosíték értékének alakulását.
(3) Az 52. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett biztosíték eladási értékét az illetékes hatóságnak az elidegenítés összes lehetséges költségének figyelembevételével kell megállapítania.
(4) A biztosítékul szolgáló értékpapírok eladási értékét a legutolsó rendelkezésre álló jegyzés szerint kell megállapítani.
(5) A biztosítékot adó fél az illetékes hatóság kérésére bizonyítani tartozik a biztosíték eladási értékét.
(1) Bármely típusú biztosíték helyettesíthető más biztosítékkal.
Ehhez ugyanakkor a következő esetekben az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:
a) ha az eredeti biztosíték lehívása esedékessé vált, de azt még nem hajtották végre; vagy
b) ha a biztosítékot az 52. cikk (2) bekezdésében felsorolt típusú biztosítékkal kívánják helyettesíteni.
(2) Egy keretbiztosítékot egy másik keretbiztosíték azzal a feltétellel helyettesíthet, hogy az új keretbiztosíték az eredetinek legalább azt a részét fedezi, amelyet a helyettesítés idején kijelöltek abból a célból, hogy így szavatolják egy vagy több, még fennálló kötelezettség teljesítését.
(3) Amint megtörténik a keretbiztosíték egy részének egy konkrét kötelezettséghez való hozzárendelése, ezt a keretbiztosíték fennmaradó egyenlegében számításba kell venni.
A minimális mennyiséget meghatározó különös uniós szabályok hiányában az illetékes hatóság maga is korlátozhatja a biztosítékok részleges felszabadításának számát, továbbá megjelölheti a felszabadításra kerülő részletek minimális összegét.
A biztosíték egy részének vagy egészének felszabadítása előtt az illetékes hatóság előírhatja, hogy az összeg felszabadítását írásos formában kell kérelmezni.
Amennyiben a biztosítékok a biztosítékkal kötelezően fedezendő összeg több mint 100%-át fedezik, a 100%-ot meghaladó biztosítékrészt a biztosítékkal fedezett maradványösszeg végleges felszabadítását vagy lehívását követően fel kell szabadítani.
(1) Ha az illetékes hatóság tudomást szerez a biztosíték részben vagy teljes egészében való lehívására okot adó körülményekről, haladéktalanul fel kell szólítania az adott kötelezettség teljesítésére kötelezett felet, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget.
Amennyiben az említett határidőn belül nem történik meg a fizetés, az illetékes hatóság:
a) haladéktalanul jóváírja az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában leírt típusú biztosítékot a megfelelő számla javára;
b) haladéktalanul felszólítja az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kezest, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget;
c) haladéktalanul megteszi a következő lépéseket:
i. az 52. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott biztosítékokat az esedékes összeget fedező készpénzzé váltja át;
ii. az 52. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, készpénzbetét formájában nyújtott biztosítékokat jóváírja a saját számláján.
Az illetékes hatóság haladéktalanul jóváírhatja az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott típusú biztosítékot a megfelelő számla javára, anélkül, hogy előtte fizetésre szólítaná fel az érintett személyt.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül:
a) ha határozat született a biztosíték lehívásáról, de azt a nemzeti jognak megfelelően valamely jogorvoslatra tekintettel elhalasztották, az érintett félnek kamatot kell fizetnie a ténylegesen lehívott összeg után az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. naptól a ténylegesen lehívott összeg megfizetését megelőző napig terjedő időszakra;
b) amennyiben a jogorvoslati eljárást követően az érintett felet arra kötelezik, hogy 30 napon belül fizesse meg a lehívott összeget, a tagállam számíthatja úgy a kamatokat, mintha a fizetés a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 20. napon történt volna meg;
c) az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jognak megfelelően kell kiszámítani, de az semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint a tartozások beszedésekor a tagállamon belül alkalmazott kamatláb;
d) a kifizető ügynökségeknek le kell vonniuk a kifizetett kamatot az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően az EMGA vagy az EMVA terhére elszámolt kiadásokból;
e) a tagállamok időről időre megkövetelhetik a biztosítéknak a megfelelő kamatösszeg figyelembevételével történő megnövelését.
(3) Amennyiben már sor került a biztosíték lehívására és a megfelelő összegnek az alapok javára történő jóváírására, és a jogorvoslati eljárás eredményeként a lehívott összeget részben vagy teljes egészében vissza kell fizetni a nemzeti jognak megfelelő kamattal együtt, a visszafizetendő összeget az alapok állják, kivéve, ha a biztosítékot a közigazgatási hatóságok vagy a tagállam egyéb szervei által elkövetett gondatlanság vagy súlyos hiba miatt kell visszafizetni.
(1) A tagállamok kötelesek minden egyes évre vonatkozóan a Bizottság rendelkezésére tartani a lehívott biztosítékok számára és teljes összegére vonatkozó adatokat, függetlenül attól, hogy az 56. cikkben előírt eljárás mely szakaszában tart, minden esetben elkülönítve a nemzeti, illetve az uniós költségvetést illető összegeket. Az adatokat minden 1 000 EUR-t meghaladó összegű lehívott biztosíték és minden, biztosíték adását megkövetelő uniós rendelkezés esetében meg kell őrizni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie mind az érintett fél által közvetlenül kifizetett összegekre, mind a biztosíték értékesítése útján behajtott összegekre.
(2) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére tartják a jegyzéket, amelyben felsorolják:
a) a kezességnyújtásra felhatalmazott intézmények típusait és az e tekintetben meghatározott követelményeket;
b) az 52. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott biztosítékok típusait és az e tekintetben meghatározott követelményeket.
(1) * Az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkében említett, az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a), b), d) és f)-l) pontjával kapcsolatos információkat, valamint az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkében említett, az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának i-iv. alpontja szerinti intézkedésekre vonatkozó információkat nyílt, géppel olvasható formátumban, például CSV- vagy XLXS-formátumban kell közzétenni, és azoknak tartalmazniuk kell az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott információkat, beleértve az e rendelet IX. mellékletében szereplő művelet- és intézkedéskódot is.
(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 16. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, az (EU) 2021/2115 rendelet 69. cikkének b) és c) pontja szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok, valamint a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedések tekintetében nem teszik közzé az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdése első albekezdésének f) és g) pontjában említett információkat.
(3) Az információkat olyan internetes keresőeszköz segítségével kell elérhetővé tenni, amely lehetővé teszi a felhasználó számára a kedvezményezettek között akár név, kedvezményezetti csoport, közigazgatási egység, támogatási összegek vagy művelet, akár mindezek kombinációja alapján történő keresést, valamint minden kapcsolódó információ egységes adatsorként történő kivonatolását.
(4) * Az (1) bekezdésben említett információkat a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein és a Bizottság három munkanyelvének egyikén kell közzétenni.
(5) Az (1) bekezdésben említett információkat euróban kell feltüntetni. Azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, az összegeket - két külön táblázatban, nyílt, géppel olvasható formátumban - euróban és nemzeti pénznemben egyaránt megadják.
(6) A nemzeti pénznemek esetében az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkében meghatározott átváltási árfolyamot kell alkalmazni.
(7) Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdése első albekezdésének e) pontjával összefüggésben az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkének (2) bekezdésében említett információkat külön dokumentumban kell közzétenni, amelynek legalább az e rendelet IX. mellékletében szereplő információkat tartalmaznia kell.
(1) Amennyiben a valamely kedvezményezett által egy adott évben kapott támogatás összege nem haladja meg az 1 250 EUR-t, a kedvezményezettet kóddal kell azonosítani. A kód formátumáról a tagállamok döntenek.
(2) Amennyiben egy adott településen lakóhellyel rendelkező vagy bejegyzett kedvezményezettek alacsony száma miatt az (1) bekezdésében említett, kedvezményezettekre vonatkozó információk alapján egyes természetes személyek kedvezményezettként beazonosíthatóvá válnak, az érintett tagállam az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdése első albekezdése l) pontjában előírt információ gyanánt annak az eggyel nagyobb közigazgatási egységnek a nevét teszi közzé, amelyhez az érintett település tartozik.
Az e fejezetben említett információkat minden évben legkésőbb május 31-ig közzé kell tenni az előző pénzügyi évre vonatkozóan.
Az (EU) 2021/2116 rendelet 99. cikkében említett információkat vagy az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból nyújtott támogatás igénylésére szolgáló formanyomtatványokon, vagy más módon közölni kell a kedvezményezettekkel az adatok begyűjtésekor.
(1) A Bizottság központi internetes címe alatt olyan uniós weboldalt hoz létre és működtet, amely az (EU) 2021/2116 rendelet 98. cikkének (4) bekezdésében említett tagállami weboldalakra mutató linkeket tartalmaz. A Bizottság az internetes linkeket a tagállamok által benyújtott információk alapján frissíti.
(2) A tagállamok weboldaluk elkészültét követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot annak internetes címéről, valamint minden olyan későbbi változásról, amely hatással van a tagállami weboldal uniós weboldalról való elérhetőségére.
(3) A tagállamok kijelölik a weboldal létrehozásáért és működtetéséért felelős szervet. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a szóban forgó szerv nevéről és címéről.
(1) A tagállamok az éves pénzügyi kimutatások Bizottsághoz történő benyújtásával egyidejűleg továbbítják a 32. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, az alapokhoz kapcsolódó valamennyi kiadással összefüggésben nemzeti forrásokból kifizetett összegekre vonatkozó adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben előírt adatokat a 32. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint benyújtandó adatokkal azonos szerkezetben kell benyújtani. Ezeket az információkat a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján kell benyújtani.
A 908/2014/EU végrehajtási rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.
Ugyanakkor:
a) * az említett végrehajtási rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, 3. cikkének (2) bekezdése, 4 cikke (1) bekezdésének b) pontja, 5., 6., 7., 21-25., 27., 28. és 29. cikke, 30. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, 30. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 31-40. cikke továbbra is alkalmazandó:
i. az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerek keretében a 2022-es és az azt megelőző naptári évek tekintetében felmerült kiadásokra és teljesített kifizetésekre;
ii. a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre;
iii. az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és 5. cikkének (7) bekezdésében említett támogatási programokra az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és a szóban forgó támogatási programok lezárultáig végrehajtott műveletek kapcsán felmerült kiadások és teljesített kifizetések tekintetében; valamint
iv. az EMVA vonatkozásában az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetésekre;
b) * az említett végrehajtási rendelet 57. és 59. cikke továbbra is alkalmazandó az 1306/2013/EU rendelet alapján a 2022-es és az azt megelőző valamennyi pénzügyi év tekintetében teljesített összes kifizetésre;
c) az említett rendelet II. és III. melléklete továbbra is alkalmazandó e rendelet 32. cikke f) és g) pontjának alkalmazása céljából.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ugyanakkor:
a) a 9., a 10. és a 11. cikket 2022. október 16-tól kell alkalmazni a tagállamoknál felmerülő kiadásokra és a hozzájuk befolyó címzett bevételekre;
b) a behajtott címzett bevételek tekintetében a 22. cikk (1) bekezdése második albekezdésének e) pontját 2026. január 1-jétől kell alkalmazni a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programokra;
c) * a 60. cikket a 2023-as pénzügyi évtől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 21-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
Alulírott …, a … kifizető ügynökség igazgatója, ezúton benyújtom a nevezett kifizető ügynökség xx. október 16. és xx+1. október 15. közötti pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját.
Kijelentem, hogy saját megítélésem és a rendelkezésemre álló információk, többek között a belső ellenőrzési szolgálat munkájának eredménye alapján:
- a benyújtott beszámoló a legjobb tudásom szerint a valóságnak megfelelően, teljeskörűen és pontosan tükrözi a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Minden általam ismert tartozás, előleg, garanciafizetés és készlet szerepel az elszámolásokban, és az EMGA-val, illetve az EMVA-val kapcsolatosan beszedett összes bevétel jóváírásra került a megfelelő alap javára;
- olyan rendszert vezettem be, amely megalapozott bizonyosságot nyújt a következők tekintetében:
i. a kifizetések jogszerűek és szabályszerűek az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerekkel kapcsolatban a 2022-es és az azt megelőző naptári évek tekintetében felmerült kiadások és teljesített kifizetések vonatkozásában, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedéseket illetően; az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és 5. cikke (7) bekezdésében említett támogatási programokat illetően az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és az említett támogatási programok végéig végrehajtott műveletek tekintetében felmerült kiadásokra, valamint teljesített kifizetésekre; az EMVA vonatkozásában pedig az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásának keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadások és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetések tekintetében;
ii. az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett irányítási rendszerek megfelelően működnek és biztosítják, hogy a kiadások a hivatkozott rendelet 37. cikkével összhangban merültek fel;
iii. az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusokat illetően biztosított a jelentéstételi rendszer és a mutatóra vonatkozó adatok minősége és megbízhatósága, valamint a kiadások megfelelnek a vonatkozó bejelentett kimenetnek, és a kiadásokat az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban teljesítették.
Az elszámolásokban szereplő kiadásokat az eredetileg tervezett, az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott célra fordították.
Megerősítem továbbá, hogy az ügynökség az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének megfelelően hatékony és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz, az azonosított kockázatok figyelembevételével.
A fentiek szerinti bizonyossághoz ugyanakkor a következő fenntartásokat fűzöm:
Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértheti.
Aláírás
Alulírott …, a … koordináló szerv igazgatója, ezúton benyújtom ……… (tagállam) xxxx. október 16. és xxxx+1. október 15. közötti pénzügyi évre vonatkozó éves teljesítményjelentését.
Kijelentem, hogy saját megítélésem és a rendelkezésemre álló információk, többek között a tanúsító szerv munkájának eredménye alapján:
- az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés összeállítására a koordináló szervnél alkalmazott akkreditált eljárásnak és rendszereknek megfelelően került sor, és a teljesítményjelentés a ……… (tagállam neve)-ban/-ben működő kifizető ügynökségek (felsorolás: …..) által szolgáltatott hitelesített adatokon alapul.
A fentiek szerinti bizonyossághoz ugyanakkor a következő fenntartásokat fűzöm:
Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértheti.
Aláírás
1. a pénzügyi eszköz létrehozására vonatkozó dokumentumok, például finanszírozási megállapodások stb.;
2. a KAP stratégiai terv és az egyes beavatkozástípusok keretében a pénzügyi eszköz javára teljesített hozzájárulások összegeit, a KAP stratégiai terv alapján elszámolható kiadást és az (EU) 2021/1060 rendelet 60. és 62. cikkével összhangban az EMVA-ból nyújtott támogatás révén keletkező kamatot és egyéb nyereségeket, továbbá az EMVA-ból származó források újrafelhasználását ismertető dokumentumok;
3. a pénzügyi eszköz működésére vonatkozó dokumentumok, ideértve a monitoringgal, a jelentéstétellel és a kontrollal kapcsolatos dokumentumokat is;
4. a KAP stratégiai terv szerinti hozzájárulások kivonására és a pénzügyi eszköz megszüntetésére vonatkozó dokumentumok;
5. az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó dokumentumok;
6. a végső kedvezményezettek által benyújtott pályázati űrlapok vagy azokkal egyenértékű dokumentumok és a kapcsolódó igazoló dokumentumok, ideértve az üzleti terveket és - adott esetben - a korábbi éves pénzügyi kimutatásokat is;
7. a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetektől származó ellenőrzőlisták és jelentések;
8. adott esetben a csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok;
9. a pénzügyi eszköz által nyújtott támogatással - többek között sajáttőke-befektetésekhez, kölcsönökhöz, garanciákhoz nyújtott támogatással vagy a végső kedvezményezett javára egyéb formában végrehajtott beruházással - kapcsolatban aláírt megállapodások;
10. arra vonatkozó bizonyíték, hogy a pénzügyi eszközön keresztül nyújtott támogatás rendeltetésszerűen kerül felhasználásra;
11. a kifizető ügynökség és a pénzügyi eszköz közötti, valamint - a végső kedvezményezettel bezárólag minden szintre kiterjedően - a pénzügyi eszközön belüli pénzügyi mozgások nyilvántartásai, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsönök folyósításának igazolása;
12. a pénzügyi eszköz által a végső kedvezményezett javára kifizetett, KAP stratégiai terv szerinti hozzájárulás vagy lekötött garancia elkülönített nyilvántartásai vagy számviteli kódjai.
1. Bevezetés
1.1. A jelentés elkészítésében részt vevő külső könyvvizsgáló társaság megnevezése.
1.2. Referencia-időszak („N-1.” év október 16-tól „N.” év október 15-ig).
1.3. Az ellenőrzési jelentés tárgyát képező pénzügyi eszköz(ök)/megbízatás(ok) és KAP stratégiai terv(ek) megnevezése. Annak a finanszírozási megállapodásnak a megnevezése, amelyhez a jelentés kapcsolódik (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás).
2. Az EBB/EBA vagy egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek által alkalmazott belső kontrollrendszerek ellenőrzése
Az EBB vagy egyéb, valamely tagállamot a részvényesei között számontartó nemzetközi pénzügyi szervezetek által alkalmazott belső kontrollrendszer kapcsán elvégzett, annak felépítését és hatékonyságát vizsgáló, az alábbi elemekre kiterjedő külső ellenőrzés eredményei:
2.1. A megbízatás elfogadásának folyamata.
2.2. A pénzügyi közvetítők értékelésének és kiválasztásának folyamata: formai és minőségi szempontú értékelés.
2.3. A pénzügyi közvetítőkkel történő ügyletkötés jóváhagyására és a kapcsoló finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó eljárás.
2.4. A pénzügyi közvetítők alábbi szempontok szerinti monitoringjára szolgáló folyamatok:
2.4.1. a pénzügyi közvetítők általi jelentéstétel;
2.4.2. a nyilvántartások vezetése;
2.4.3. a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetések;
2.4.4. a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatást megalapozó jogosultság;
2.4.5. a pénzügyi közvetítők által felszámított irányítási díjak és költségek;
2.4.6. láthatósági, átláthatósági és kommunikációs követelmények;
2.4.7. az állami támogatásokkal és a támogatáshalmozással kapcsolatos követelmények pénzügyi közvetítők általi teljesítése;
2.4.8. adott esetben a befektetők vonatkozásában alkalmazott megkülönböztetett bánásmód;
2.4.9. a pénzmosással, a terrorizmusfinanszírozással, az adókikerüléssel, az adócsalással és az adókijátszással kapcsolatos hatályos uniós jognak való megfelelés.
2.5. A kifizető ügynökségtől kapott pénzösszegek feldolgozására szolgáló rendszerek.
2.6. Az irányítási költségekkel és díjakkal kapcsolatos összegek kiszámítására és kifizetésére szolgáló rendszerek.
2.7. A pénzügyi közvetítőknek teljesített kifizetések feldolgozására szolgáló rendszerek.
2.8. A KAP stratégiai terv(ek)ből a pénzügyi eszközök javára nyújtott támogatás kamatának és más nyereségének feldolgozására szolgáló rendszerek.
2.9. Az utolsó számviteli évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentésben a 2.1-2.8. pontban foglaltakon túl fel kell tüntetni a következő elemekkel kapcsolatos információkat is:
2.9.1. a befektetők vonatkozásában alkalmazott megkülönböztetett bánásmód;
2.9.2. az elért multiplikátorarány, a garanciát szolgáltató pénzügyi eszközökre vonatkozó garanciamegállapodásokban elfogadott multiplikátorarányhoz viszonyítva;
2.9.3. a KAP stratégiai terv keretében a pénzügyi eszközök javára nyújtott támogatásból eredő kamatoknak és egyéb nyereségeknek az (EU) 2021/1060 rendelet 60. cikke szerinti felhasználása;
2.9.4. az EMVA-ból nyújtott támogatásból eredő, a pénzügyi eszközökbe a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett források felhasználása, valamint az e forrásoknak az (EU) 2021/1060 rendelet 62. cikke szerinti, a támogathatósági időszak lejárta utáni felhasználása céljából bevezetett szabályok.
A 2.1., a 2.2. és a 2.3. pont esetében az első éves ellenőrzési jelentés benyújtását követően már csak a meglévő eljárások, illetve szabályok aktualizálásával vagy változásával kapcsolatos információkat szükséges továbbítani.
3. Az ellenőrzés következtetései
3.1. Az azzal kapcsolatos következtetés, hogy a külső könyvvizsgáló társaság megalapozott bizonyossággal tud-e szolgálni a 2. szakaszban foglalt elemek tekintetében az EBB - vagy az egyéb, valamely tagállamot részvényesei között számontartó nemzetközi pénzügyi szervezetek - által a vonatkozó szabályokkal összhangban bevezetett belső kontrollrendszer felépítését és hatékonyságát illetően.
3.2. Az ellenőrzési tevékenység eredményeképp tett megállapítások és ajánlások.
A 3.1. és a 3.2. pontban foglaltaknak a 2. szakasz szerinti ellenőrzési tevékenység eredményein kell alapulniuk, és adott esetben figyelembe kell venniük a pénzügyi eszközöket végrehajtó ugyanazon szervezettel és/vagy a pénzügyi eszközökre vonatkozó ugyanazon megbízatással összefüggésben végzett egyéb nemzeti vagy uniós szintű ellenőrzési tevékenység eredményeit.
A 32. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett információkat kifizető ügynökségenként külön-külön, az alábbi táblázat használatával kell megadni:
| a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | |
| Kifizető ügynökség | Alap | Pénznemegység | N-1. év október 15-i egyenleg | „Új ügyek” összesen (N. pénzügyi év) | „Korrekciók” összesen (N. pénzügyi év) | „Kamatok” összesen (N. pénzügyi év) | „Visszafizettetett összegek” összesen (N. pénzügyi év) | „Behajthatatlan összegek” összesen (N. pénzügyi év) | Visszafizettetés alatt álló összeg (N. év október 15-i egyenleg) |
1.1. Kiválasztási eljárás
Be kell nyújtani a vizsgálat alá vonandó vállalkozások kiválasztásához alkalmazandó eljárás leírását.
Ezenkívül egyértelműen fel kell tüntetni a kockázatelemzés alkalmazását, és közölni kell, hogy az ilyen eljárást kiegészíti-e véletlenszerű és/vagy manuális kiválasztás.
Ismertetni kell továbbá azt a módszert, amely biztosítja, hogy a vállalkozások kiválasztására irányuló eljárás lefedje a különböző ágazatokat/intézkedéseket és régiókat.
1.2. Alkalmazandó kockázati tényezők, kockázati értékek és súlyozás
Kockázatelemzés alkalmazása esetén tájékoztatást kell adni minden figyelembe vett kockázati tényezőről, valamint az e kockázati tényezőkhöz kapcsolódó lehetséges értékekről. Ezeknek az információknak szerepelniük kell az alábbiakban megadott táblázatokban.
Adott esetben be kell nyújtani a kockázati tényezők súlyozásához alkalmazandó eljárás leírását.
| A kockázatelemzés tárgyát képező valamennyi ágazatra/intézkedésre alkalmazandó kockázati tényezők és kockázati értékek | ||||
| Kockázati tényezők | Kockázati értékek | A kockázati tényezők súlyozása | ||
| Leírás | Értékek | |||
| A(z) … (ágazat/intézkedés) esetében alkalmazandó egyedi kockázati tényezők és kockázati értékek | ||||
| Kockázati tényezők | Kockázati értékek | A kockázati tényezők súlyozása | ||
| Leírás | Értékek | |||
Adott esetben az ágazatokra/intézkedésekre alkalmazandó kockázati tényezők és kockázati értékek tekintetében a nyomtatvány további rovatokkal is kiegészíthető.
1.3. A kiválasztási eljárás eredményei
Tájékoztatást kell adni arról, hogy a kockázatelemzés eredményei és az elfogadott eljárások hogyan vezettek az érintett vállalkozásoknak a végleges ellenőrzési tervben való figyelembevételéhez.
Egyértelműen fel kell tüntetni a vizsgálatból kizárandó ágazatokat/intézkedéseket, és ismertetni kell a kizárás okait.
Meg kell indokolni azon vállalkozások kiválasztását, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege nem érték el a 40 000 EUR-t.
2.1. A kiválasztás áttekintése
| A vállalkozások minimális számának kiszámítása: | ||
| A. Azon vállalkozások száma, amelyeknek a bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege az EMGA … pénzügyi évében meghaladták a 150 000 EUR-t. | ||
| B. Minimális szám (az A. fele). | ||
| Azon sokaság, amelyből a kiválasztás történik: | ||
| C. Teljes szám | ||
| D. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladták a 350 000 EUR-t. | ||
| E. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege elérték a 40 000 EUR-t, de nem haladták meg a 350 000 EUR-t. | ||
| F. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege nem érték el a 40 000 EUR-t. | ||
| Vizsgálatra javasolt vállalkozások: | ||
| G. Teljes szám | ||
| H. Teljes szám a kockázatelemzés alapján* | ||
| I. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladták a 350 000 EUR-t. | ||
| J. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege elérték a 40 000 EUR-t, de nem haladták meg a 350 000 EUR-t. | ||
| K. Azon vállalkozások száma összesen, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege nem érték el a 40 000 EUR-t. | ||
| Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban: * E kategóriába csak a kockázatelemzéssel kiválasztott vállalkozások tartoznak, és nem tartoznak ide azok a vállalkozások, amelyek véletlenszerű és/vagy manuális kiválasztás eredményeként kerültek bele az ellenőrzési tervbe, anélkül, hogy kockázatelemzés tárgyát képezték volna. | ||
2.2. A vizsgálatra javasolt vállalkozások kiválasztása
| A. EMGA költségvetési jogcím száma | B. EMGA költségvetési jogcímcsoport | C. Összes kiadás az EMGA költségvetési sorai szerint (EUR) | D. Összes kiadás az EM-GA költségvetési sorai szerint azon vállalkozások vonatkozásában, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladták a 40 000 EUR-t (EUR) | E. Összes kiadás az EMGA költségvetési sorai szerint a vizsgálati ellenőrzési tervbe bevont vállalkozások vonatkozásában (EUR) | F. A vizsgálati ellenőrzési tervbe bevont vállalkozások száma az EMGA költségvetési sorai szerint | |
| Összesen: | ||||||
| Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban: A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki. | ||||||
1. Az ellenőrzések áttekintése
| A. A vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma összesen: | ||
| B. A vizsgálat alá vont vállalkozások száma összesen: | ||
| C. A vizsgálat alatt álló vállalkozások száma összesen: | ||
| D. A még nem vizsgált vállalkozások száma összesen: |
2. Az ellenőrzések áttekintése (a jogcímcsoportok vagy a jogcímek száma szerint)
| Vizsgálat alá vont vállalkozások | |||||||
| A. EMGA költségvetési jogcím száma | B. EMGA költségvetési jogcímcsoport | C. A … vizsgálatra kiválasztott vállalkozások- hoz kapcsolódó összes kiadás (EUR) (C=E+F +G) | D. Ténylegesen megvizsgált kiadások (EUR)* | E. Az e vállalkozások- hoz kapcsolódó összes kiadás (EUR) | F. Vizsgálat alatt álló vállalkozások - az e vállal- kozásokhoz kapcsolódó összes kiadás (EUR) | G. Nem vizsgált vállalkozások - az e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás (EUR) | |
| Összesen: | |||||||
| Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban: * Csak a ténylegesen ellenőrzött számlákban (azaz az ellenőrzésre és/vagy keresztellenőrzésre kiválasztott számlákban) szereplő kiadásokra vonatkozik. A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki. | |||||||
3. Feltárt lehetséges szabálytalanságok
| A. EMGA költségvetési jogcímcsoport | B. EMGA költségvetési jogcím száma | C. Az érintett vállalkozás hivatkozási száma | D. Az egyes feltárt lehetséges sza- bálytalansá- gok leírása és jellege | E. A feltárt lehetséges szabálytalanságok száma | F. A lehetséges szabálytalanságok becsült értéke | G. OLAF hivatkozási szám(ok) (IMS értesítési számok) | H. A vizsgálati időszak, amelyben vizsgálatot terveztek* | |
| Összesen: | ||||||||
| Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban: * Az előző vizsgálati időszakok tekintetében csak azok, amelyekről nem számoltak be a korábbi jelentésekben. Minden egyes, szabálytalanság(ok) által érintett vállalkozást külön sorban kell feltüntetni. A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki. | ||||||||
4. Az előző vizsgálati ellenőrzési tervekhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése.
| Az előző vizsgálati ellenőrzési tervekhez kapcsolódó vizsgálatok elvégzése | A. A vállalkozások száma | B. Érintett kiadások | C. A vállalkozásokhoz kapcsolódó, ténylegesen megvizsgált kiadások* | |
| 4.1. Az előző jelentésben vizsgálat alatt állóként bejelentett vállalkozások (4.1. = 4.2.+ 4.3.) | x | |||
| 4.2. A 4.1. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében már befejeződtek a vizsgálatok | ||||
| 4.3. A 4.1. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében még folynak a vizsgálatok | x | |||
| 4.4. Azon vállalkozások, melyek esetében az előző jelentés szerint még nem kezdődtek meg a vizsgálatok (4.4. = 4.5. +4.6.+4.7.) | x | |||
| 4.5. A 4.4. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében már befejeződtek a vizsgálatok | ||||
| 4.6. A 4.4. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében még folynak a vizsgálatok | x | |||
| 4.7. A 4.4. pontban szereplő azon vállalkozások, amelyek esetében még nem kezdődtek meg a vizsgálatok | x | |||
| Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban: * Csak a ténylegesen ellenőrzött számlákban (azaz az ellenőrzésre és/vagy keresztellenőrzésre kiválasztott számlákban) szereplő kiadásokra vonatkozik. | ||||
5. Kölcsönös segítségnyújtás
Az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének III. fejezete szerint kiadott és beérkezett kölcsönös segítségnyújtási kérelmek összefoglalása.
Az elküldött kérelmekre és a kapott válaszokra vonatkozó információknak szerepelniük kell az alábbiakban megadott táblázatban:
| A. Az a tagállam, amelynek a kérelmet küldték | B. A kérelem időpontja | C. A válasz időpontja és az eredmények összefoglalása | |
| Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban: A táblázat adott esetben további sorokkal egészíthető ki. | |||
6. Erőforrások
Meg kell adni a vizsgálatok lefolytatásához kirendelt személyzet létszámát (személy/év) ellenőrző szervenként és adott esetben régiónként.
7. Nehézségek és javításra irányuló javaslatok
Tájékoztatást kell adni az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe III. fejezetének alkalmazása során felmerült nehézségekről, valamint az említett nehézségek leküzdése érdekében tett intézkedésekről vagy javaslatokról.
Adott esetben az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe III. fejezete alkalmazásának javítására irányuló javaslatok is előterjeszthetők.
| A kedvezmé- nyezett/ jogalany/ szervezet neve | A kedvezmé- nyezett vezetékneve | Ha valamilyen csoporthoz tartozik, az anyavállalat neve és héa-vagy adóazonosító száma | Település | Az intézkedés/a beavatkozás -típus/az ágazat kódja a IX. mellékletben meghatáro- zottak szerint | Egyedi célkitűzés (1) | Kezdő időpont (2) | Záró időpont (3) | Összeg az EMGA keretében végrehajtott műveletek szerinti bontásban | Az adott kedvezmé- nyezetthez kapcsolódó EMGA-összeg összesen | Összeg az EMVA keretében végrehajtott műveletek szerinti bontásban | Az adott kedvezmé- nyezetthez kapcsolódó EMVA-összeg összesen | Összeg a társfinan- szírozás keretében végrehajtott műveletek szerinti bontásban | Az adott kedvezmé- nyezetthez kapcsolódó társfinan- szírozott összeg összesen | EMVA- és társfinan- szírozott összegek összesen | Az adott kedvezmé- nyezetthez kapcsolódó uniós összeg és társfinan- szírozott összeg összesen | |
| 50 | 70 | 40 | 110 | 160 | ||||||||||||
| A. kód | 20 | |||||||||||||||
| B. kód | 40 | 25 | ||||||||||||||
| C. kód | 30 | |||||||||||||||
| D. kód | 30 | 15 | ||||||||||||||
| (1) A művelet egyedi célkitűzésének meg kell felelnie a IX. mellékletben meghatározott, az érintett műveletet szabályozó vonatkozó uniós jogszabályokban előírt egy vagy több célkitűzésnek. Konkrétan az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti műveletek egyedi célkitűzésének/célkitűzéseinek meg kell felelnie/felelniük az említett jogszabály 6. cikkében meghatározott egyedi célkitűzéseknek, és összhangban kell lennie/lenniük a tagállam KAP-tervével. Ezenkívül az 1305/2013/EU, az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendelet szerinti műveletek egyedi célkitűzésének/célkitűzéseinek meg kell felelnie/felelniük az 1306/2013/EU rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek (a tagállamok további útmutatást a Technical Handbook on the Monitoring and Evaluation Framework of the Common Agricultural Policy 2014-2020 [A közös agrárpolitika monitoring- és értékelési keretéről szóló szakmai kézikönyv, 2014-2020] című kiadványban találhatnak). (2) A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások típusainak, a hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz, valamint a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési beavatkozások típusainak, továbbá a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendelet szerinti intézkedéseknek a kezdő időpontjára vonatkozó információk nem relevánsak, mivel az ezen intézkedésekhez és beavatkozástípusokhoz tartozó műveletek éves jellegűek. (3) A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások típusainak, a hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz, valamint a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési beavatkozások típusainak, továbbá a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendelet szerinti intézkedéseknek a záró időpontjára vonatkozó információk nem relevánsak, mivel az ezen intézkedésekhez és beavatkozástípusokhoz tartozó műveletek éves jellegűek. (4) Az alábbi információk közzétételének esetében: a) az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerekkel kapcsolatban a 2022-es és az azt megelőző naptári év tekintetében felmerült kiadások és teljesített kifizetések; b) a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk; c) az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és ugyanazon rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett támogatási programok esetében az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és a szóban forgó támogatási programok lezárultáig végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadások és teljesített kifizetések; valamint d) az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásának keretében a kifizető ügynökség által teljesített kifizetések; kizárólag az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkében előírt információkat kell közzétenni ebben a táblázatban, a többi oszlopot üresen kell hagyni vagy az „n. a.” jelöléssel kell ellátni. | ||||||||||||||||
| Az intézkedés/ beavatkozástípus/ ágazat kódja | Az intézkedés/beavatkozástípus/ágazat megnevezése | Az intézkedés/beavatkozástípus/ágazat célja | |
| Az (EU) 2021/2115 rendelet 16. cikke szerinti, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz kapcsolódó műveletek | |||
| 1. Termeléstől független jövedelemtámogatás | |||
| I.1. | A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás | Az alapszintű jövedelemtámogatás termeléstől független, területalapú támogatás. Cél: az élelmezésbiztonság fokozása érdekében a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a gazdaságok rezilienciájának az Unión belüli támogatása. | |
| I.2. | A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás | A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás termeléstől független, területalapú támogatás. Cél: a közvetlen kifizetések elosztásának javítása a támogatásnak a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek részére történő átcsoportosítása révén. | |
| I.3. | Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás | A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás olyan, termeléstől független támogatás, amely magasabb jövedelemtámogatást biztosít azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet. Cél: a mezőgazdasági ágazat korszerűsítése a fiataloknak az ágazat számára történő megnyerése és vállalkozásfejlesztésük javítása révén. | |
| I.4. | Az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos rendszerek | Az ökorendszerek termeléstől független támogatási rendszerek. Cél: a környezet, az éghajlat és az állatjólét szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítására irányuló jövedelemtámogatás nyújtása. | |
| I.5. | Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások (28. cikk) | A mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások termeléstől független támogatások, amelyek felváltanak minden más, az érintett kedvezményezettek számára teljesített közvetlen kifizetést. A mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások célja a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztásának elősegítése, valamint a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése. | |
| 2. Termeléstől függő közvetlen kifizetések | |||
| I.6. | Termeléstől függő jövedelemtámogatás | A termeléstől függő jövedelemtámogatás meghatározott termeléshez kötött, hektáronkénti vagy fejenkénti támogatás. Cél: a versenyképesség, a fenntarthatóság és/vagy a minőség javítása bizonyos olyan ágazatokban és termékek esetében, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezeti okokból különösen fontosak, és amelyek tekintetében bizonyos nehézségek merültek fel. | |
| I.7. | A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás | A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás termeléstől függő támogatás, amely a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. A gyapottermelő tagállamok által kötelezően alkalmazandó rendszer célja a gyapottermelés azon régiókban való támogatása, ahol a szóban forgó termelés fontos szerepet tölt be az agrárgazdaságban. | |
| Az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott intézkedések | |||
| II.1. | Alaptámogatási rendszer (III. cím, 1. fejezet, 1., 2., 3. és 5. szakasz) | Az alaptámogatási rendszer olyan, termeléstől független területalapú támogatásokat biztosító rendszer, amely a mezőgazdasági termelőknek kiosztott támogatási jogosultságokon alapul. Cél: a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása, tekintve, hogy a mezőgazdasági termelők átlagos jövedelme jelentős mértékben elmarad a gazdaság többi területén tevékenykedő szereplők átlagjövedelmétől. | |
| II.2. | Egységes területalapú támogatási rendszer (36. cikk) | Az egységes területalapú támogatási rendszer termeléstől független területalapú támogatást biztosít a mezőgazdasági termelő által bejelentett támogatható hektárok tekintetében. Cél: a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása, tekintve, hogy a mezőgazdasági termelők átlagos jövedelme jelentős mértékben elmarad a gazdaság többi területén tevékenykedő szereplők átlagjövedelmétől. | |
| II.3. | Átcsoportosítással nyújtható támogatás (III. cím, 2. fejezet) | Az átcsoportosítással nyújtható támogatás termeléstől független, területalapú támogatás. Cél: a kisebb mezőgazdasági üzemek támogatása azáltal, hogy az ilyen üzemek kiegészítő támogatásban részesülnek az általuk az alaptámogatási rendszer keretében bejelentett első hektárok után. | |
| II.4. | Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás (III. cím, 3. fejezet) | A környezetbarátabbá válást ösztönző támogatás termeléstől független, területalapú, hektáronként nyújtott támogatás. A támogatás célja a következő három, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásának előmozdítása: a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterület fenntartása, valamint ökológiai jelentőségű terület meglétnek biztosítása a mezőgazdasági területen. | |
| II.5. | A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás (III. cím, 4. fejezet) | A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás termeléstől független, területalapú támogatás, amely az alaptámogatáson felül nyújtható a mezőgazdasági termelőknek. Cél: a hátrányos természeti adottságú területek mezőgazdasági termelőinek támogatása. | |
| II.6. | A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás (III. cím, 5. fejezet) | A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás olyan, termeléstől független támogatás, amely magasabb jövedelemtámogatást biztosít azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet. Cél: új gazdasági tevékenységek létrehozásának és fejlesztésének előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban, ami elengedhetetlen az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképessége szempontjából. | |
| II.7. | Termeléstől függő önkéntes támogatás (IV. cím, 1. fejezet) | A termeléstől függő önkéntes támogatás meghatározott termeléshez kötött, hektáronkénti vagy fejenkénti támogatás. Cél: a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása bizonyos olyan ágazatokban, amelyek gazdasági, társadalmi vagy környezeti okokból különösen fontosak, és bizonyos nehézségekkel küzdenek. | |
| II.8. | A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás (IV. cím, 2. fejezet) | A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás termeléstől függő támogatás, amely a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. A gyapottermelő tagállamok által kötelezően alkalmazandó rendszer célja a gyapottermelés azon régiókban való támogatása, ahol a szóban forgó termelés fontos szerepet tölt be az agrárgazdaságban. | |
| II.9. | Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer (V. cím) | A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében olyan, termeléstől független támogatások nyújthatók, amelyek felváltanak minden más, az érintett kedvezményezettek számára teljesített közvetlen kifizetést. Cél: a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztásának elősegítése, valamint a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése. | |
| II.10. | A 73/2009/EK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében meghatározott intézkedések | E közvetlen kifizetések célja az, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásának javítása érdekében függetlenítsék a támogatást a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől. | |
| Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikke szerinti ágazati beavatkozások formájában megvalósuló műveletek | |||
| III.1. | Gyümölcs- és zöldségágazat (49-53. cikk) | Cél: a gyümölcs- és zöldségágazat kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása. Ez olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken vagy azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain keresztül történik, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk. | |
| III.2. | A méhészeti termékek ágazata (54., 55. és 56. cikk) | Cél: támogatás biztosítása a méhészek számára, valamint a méhészeti termékek minőségének és értékesítési lehetőségeinek javításához. | |
| III.3. | Borágazat (57-60. cikk) | Cél: a borágazat versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása. A programokat a tagállamok nemzeti szinten, stratégiai tervük keretében működtetik és az egyes pénzügyi évekhez igazodva irányítják. A kedvezményezettek szőlőtermesztők, valamint borászati és borkereskedelmi szereplők vagy azok társulásai/szervezetei. A tagállamok által jóváhagyandó műveletek éves vagy többéves műveletek is lehetnek. | |
| III.4. | Komlóágazat (61. és 62. cikk) | Cél: a komlóágazat kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken és azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain keresztül, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk. | |
| III.5. | Olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat (63., 64. és 65. cikk) | Cél: az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken és azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain keresztül, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk. | |
| III.6. | Az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)-h), k), m), o)-t) és w) pontjában meghatározott egyéb ágazatok, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet XIII. mellékletében felsorolt termékeket előállító ágazatok (66., 67. és 68. cikk) | Cél: a kapcsolódó ágazatok kínálati koncentrációjának, versenyképességének és fenntarthatóságának támogatása olyan, az 1308/2013/EU rendelet szerint elismert termelői szervezeteken és azoknak az említett rendelet szerint elismert társulásain, valamint a tagállamok által ideiglenesen jóváhagyott olyan termelői csoportokon keresztül, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban operatív programokat működtetnek. A kedvezményezettek termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy termelői csoportok. A programok időtartama 3 és 7 év között van, és irányításuk az egyes pénzügyi évekhez igazodik. A tagállamoknak minden egyes programot jóvá kell hagyniuk. | |
| Az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedések | |||
| IV.1. | Állami intervenció (I. fejezet, 2. szakasz) | Amikor egyes mezőgazdasági termékek piaci ára egy előre meghatározott szint alá esik, a tagállamok hatóságai a piac stabilizálása céljából beavatkozhatnak oly módon, hogy felvásárolják a felesleges készleteket, és azokat a piaci ár emelkedéséig raktározhatják. Azoknak a gazdálkodó egységeknek az adatait kell közzétenni, amelyek a támogatás kedvezményezettjei, azaz amelyektől a terméket felvásárolták. | |
| IV.2. | Magántárolási támogatás (I. fejezet, 3. szakasz) | A támogatás célja az, hogy bizonyos termékek termelői átmeneti támogatásban részesüljenek a magántároláshoz kapcsolódó költségek fedezéséhez. | |
| IV.3. | Az uniós iskolaprogram, iskolagyümölcs- és iskolatejprogramok (II. fejezet, 1. szakasz) | A támogatás célja a mezőgazdasági termékek bölcsődébe/óvodába, illetve általános vagy középiskolai oktatási intézménybe járó gyermekek számára történő kiosztásának előmozdítása és ezáltal a gyermekek által fogyasztott gyümölcsök, zöldségek és tej mennyiségének növelése és az étkezési szokások javítása. | |
| IV.4. | Rendkívüli intézkedések (I. fejezet, 1., 2. és 3. szakasz) | Az 1308/2013/EU rendelet 219. cikkének (1) bekezdése, 220. cikkének (1) bekezdése, valamint 221. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján bevezetett rendkívüli intézkedések célja az, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban támogassák a mezőgazdasági piacokat. | |
| IV.5. | A gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott támogatások (II. fejezet, 3. szakasz) | A támogatások arra ösztönzik a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, hogy csatlakozzanak a termelői szervezetekhez. E szervezetek támogatást kapnak a nemzeti stratégián alapuló operatív programjaik végrehajtásához. A támogatás további célja a válságok miatt bekövetkező jövedelemingadozások mérséklése. Támogatások vehetők igénybe az operatív programok keretében végrehajtott válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések céljaira, nevezetesen a következőkre: árukivonás, zöldszüret/be nem takarítás, promóciós és kommunikációs eszközök, képzés, betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alapok (a mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő stabilizációs alapok) létrehozásához szükséges bankhitelek biztosítása és adminisztratív költségek fedezése. | |
| IV.6. | A borágazatban nyújtott támogatások (II. fejezet, 4. szakasz) | A szóban forgó ágazatban nyújtott különféle támogatások a piaci egyensúly biztosítására és az uniós borok versenyképességének növelésére irányulnak, és a következő formákat ölthetik: a borok harmadik országbeli piacokon folytatott promóciójához, valamint a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre (OEM), illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre (OFJ) vonatkozó uniós rendszerrel kapcsolatos tájékoztatáshoz nyújtott támogatás; a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához, a borászatokra és a piaci létesítményekre irányuló beruházásokhoz, valamint az innovációhoz kapcsolódó költségek társfinanszírozása; a zöldszürethez, a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához, a betakarítási biztosításhoz és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás. | |
| IV.7. | Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások (II. fejezet, 2. szakasz) | A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek által az alábbi területek legalább egyikén létrehozandó hároméves munkaprogramokra nyújtott támogatás: a piac figyelemmel kísérése és irányítása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában; az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása; az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása; az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása; az olívaolaj és az étkezési olajbogyó nyomonkövethetőségi rendszere, minőségének tanúsítása és védelme; a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, illetve a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése. | |
| IV.8. | A méhészeti ágazatban nyújtott támogatás (II. fejezet, 5. szakasz) | A támogatás célja az, hogy a szóban forgó ágazat a méhészeti termékek előállításának és forgalmazásának javítását célzó méhészeti programokon keresztül támogatásban részesüljön. | |
| IV.9. | A komlóágazatban nyújtott támogatás (II. fejezet, 6. szakasz) | A komlótermelői szervezetek számára nyújtott támogatás. | |
| Az (EU) 2021/2115 rendelet 69. cikke szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok formájában megvalósuló műveletek | |||
| V.1. | Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások | A támogatás célja ellentételezés biztosítása a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és egyéb gazdálkodók számára a kötelező előírásokon túlmutató olyan önkéntes környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos többletköltségek és elmaradt jövedelem tekintetében, amely kötelezettségvállalások hozzájárulnak a KAP egyedi célkitűzéseinek megvalósításához, különösen a környezet- és éghajlatvédelem, valamint az állatjólét területén. | |
| V.2. | Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok | A támogatás célja ellentételezés biztosítása a mezőgazdasági termelők számára az érintett területeken, például a hegyvidéki területeken fennálló hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó többletköltségek és elmaradt jövedelem egésze vagy egy része tekintetében. | |
| V.3. | Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok | A támogatás célja ellentételezés biztosítása a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és egyéb gazdálkodók számára az érintett területeken fennálló bizonyos területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó, a Natura 2000 irányelvek (a 92/43/EGK tanácsi irányelv (3) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4)) vagy - a mezőgazdasági területek esetében - a vízkeretirányelv (a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5)) végrehajtásából eredő követelmények teljesítésével járó többletköltségek és elmaradt jövedelmek egésze vagy egy része tekintetében. | |
| V.4. | Beruházások, az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértve | A támogatás célja az olyan tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházások - köztük öntözéssel kapcsolatos beruházások - támogatása, amelyek hozzájárulnak a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához. | |
| V.5. | Fiatal mezőgazdasági termelők, új mezőgazdasági termelők és vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése | A támogatás a fiatal mezőgazdasági termelők, az új mezőgazdasági termelők, valamint - bizonyos feltételek mellett - a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdését hivatott előmozdítani a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás céljából. | |
| V.6. | Kockázatkezelési eszközök | A támogatás célja az olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, rajtuk kívül álló termelési és jövedelemkockázatok kezelésében. | |
| V.7. | Együttműködés | A támogatás célja az együttműködés támogatása és ezáltal a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás. Ez a következőkhöz nyújtott együttműködési támogatást foglalja magában: a) a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok műveleteinek előkészítése és végrehajtása; b) a LEADER előkészítése és végrehajtása; c) az uniós és a nemzeti szinten elismert minőségi rendszereknek és e rendszerek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának előmozdítása és támogatása; d) termelői csoportok, termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek támogatása; e) az „Intelligens falvak” stratégia előkészítése és végrehajtása; f) az együttműködés egyéb formáinak támogatása. | |
| V.8. | Ismeretek cseréje és információk terjesztése | A támogatás célja a KAP egy vagy több egyedi célkitűzésének megvalósításához hozzájáruló, különösen a természet-, környezet- és éghajlatvédelemre irányuló ismeretmegosztási és tájékoztatási tevékenységek támogatása, ideértve a környezeti nevelési és tudatosságnövelő intézkedéseket, valamint a vidéki vállalkozások és közösségek fejlesztését is. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják az innováció, a képzés és a tanácsadás, valamint az ismeret- és információmegosztás és -terjesztés előmozdítására szolgáló intézkedéseket. | |
| Az 1305/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében előírt intézkedések | |||
| VI.1. | Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (14. cikk) | Ez az intézkedés a képzésre és egyéb olyan tevékenységekre terjed ki, mint a szakmai találkozók szervezése, a személyre szabott tanácsadás, a demonstrációs tevékenységek, a tájékoztatási tevékenységek, továbbá a rövid időtartamra szóló mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint a mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak lebonyolítása. Célja a mezőgazdasági, az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, a gazdálkodók és a vidéki térségekben működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) humán potenciáljának növelése. | |
| VI.2. | Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások (15. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, valamint tanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások létrehozása révén javítsa a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási üzemek, továbbá a vidéki térségekben működő kkv-k által folytatott fenntartható gazdálkodást és ezen üzemek, illetve kkv-k gazdasági és környezeti teljesítményét. Az intézkedés emellett előmozdítja a tanácsadók képzését is. | |
| VI.3. | A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei (16. cikk) | Ezen intézkedés célja az uniós, a nemzeti és az önkéntes minőségrendszerekhez újonnan csatlakozók támogatása. A támogatás a szóban forgó uniós és nemzeti minőségrendszerek keretében előállított termékek létezésére és sajátosságaira vonatkozó fogyasztói ismeretek gyarapítására irányuló tájékoztatási és promóciós intézkedések költségeit is fedezheti. | |
| VI.4. | Beruházások tárgyi eszközökbe (17. cikk) | Ezen intézkedés célja a mezőgazdasági üzemek és a vidéki vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítmények javítása, a mezőgazdasági termékek értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó ágazatok hatékonyságának fokozása, a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása és a környezeti célok eléréséhez szükséges nem jövedelemtermelő beruházások előmozdítása. | |
| VI.5. | A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése (18. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelőknek a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények megelőzésében, illetve - amennyiben az illetékes tagállami hatóságok hivatalosan megerősítették ilyen katasztrófa vagy katasztrófaesemény bekövetkeztét - a károsodott mezőgazdasági potenciál helyreállításában, és ezáltal hozzájáruljon ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek ilyen események bekövetkezésének dacára is életképesek és versenyképesek maradjanak. | |
| VI.6. | A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (19. cikk) | Ezen intézkedés célja az új, életképes gazdasági tevékenységek beindításának és továbbfejlesztésének - például a fiatal mezőgazdasági termelők által irányított új mezőgazdasági üzemek létrehozásának, a vidéki térségekben új vállalkozások indításának -, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatása. Támogatás nyújtható továbbá az új vagy a meglévő vállalkozásoknak olyan, nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz, amelyek alapvető fontosságúak a vidéki térségek és a mezőgazdasági tevékenységeit diverzifikáló valamennyi mezőgazdasági termelő számára a fejlődés és a versenyképesség szempontjából. Az intézkedés azoknak a mezőgazdasági termelőknek biztosít támogatást, akik a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében támogatásra jogosultak, és mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. | |
| VI.7. | Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk) | Ezen intézkedés az olyan beavatkozások támogatására irányul, amelyek célja, hogy ösztönözzék a növekedést és előmozdítsák a környezeti és társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot a vidéki térségekben, különösen a következőkön keresztül: a helyi infrastruktúra (többek között a szélessávú, a megújuló energiához kapcsolódó és a társadalmi infrastruktúra) és a helyi alapvető szolgáltatások fejlesztése, továbbá a falvak megújítása, valamint a kulturális és a természeti örökség helyreállítását és korszerűsítését célzó tevékenységek. Az intézkedés ezenkívül támogatást biztosít a tevékenységek áthelyezéséhez és a létesítmények átalakításához, amennyiben az áthelyezésre, illetve az átalakításra az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából kerül sor. | |
| VI.8. | Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások (21. cikk; 22-26. cikk) | Ezen intézkedés célja az erdőterületek fejlesztése, az erdővédelem, valamint az erdészettel, az erdőgazdálkodási technológiákkal és az erdei termékekkel kapcsolatos innováció terén megvalósuló beruházások támogatása és ezáltal a vidéki térségek növekedési potenciáljához való hozzájárulás. | |
| VI.9. | Erdősítés és fásítás (22. cikk) | Ezen alintézkedés célja a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területen végrehajtott erdősítési és fásítási műveletek támogatása. | |
| VI.10. | Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, helyreállítása vagy megújítása (23. cikk) | Ezen alintézkedés célja az olyan agrár-erdészeti rendszerek létrehozásának és az olyan gyakorlatok bevezetésének támogatása, amelyek keretében - szándékos integráció nyomán - ugyanazon a földgazdálkodási egységen fás szárú évelő növényeket is nevelnek és egyéb növénykultúrákat is termesztenek és/vagy állatokat is tenyésztenek. | |
| VI.11. | Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és a károsodott erdők helyreállítása (24. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy (kivágás, illetve újratelepítés révén) megelőzze az erdészeti potenciál erdőtüzek, más természeti katasztrófák - a kártevőfertőzéseket és a betegségeket is ideértve -, valamint éghajlatváltozással kapcsolatos események miatti károsodását, valamint hogy helyreállítsa a károsított erdészeti potenciált. | |
| VI.12. | Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (25. cikk) | Ezen alintézkedés célja az olyan tevékenységek támogatása, amelyek növelik az erdők környezeti értékét, elősegítik, hogy az erdők alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz és mérsékeljék annak hatásait, továbbá amelyek ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak és növelik az erdők közjóléti értékét. A beruházásoknak biztosítaniuk kell az erdők környezeti értékének növekedését. | |
| VI.13. | Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások (26. cikk) | Ez az alintézkedés a fáknak az ipari fűrészelést megelőző kitermeléséhez, darabolásához, mobilizálásához és feldolgozásához kapcsolódó gépekbe és/vagy berendezésekbe történő beruházás támogatására irányul. Az alintézkedés legfőbb célja az erdők gazdasági értékének növelése. | |
| VI.14. | Termelői csoportok és szervezetek létrehozása (27. cikk) | Ezen intézkedés célja a termelői csoportok és szervezetek létrehozásának támogatása - különösen az első években, amikor többletköltségek merülnek fel -, annak érdekében, hogy a termelők közösen nézhessenek szembe a piaci kihívásokkal, és megerősíthessék alkupozícióikat a termelés és a forgalmazás tekintetében, többek között a helyi piacokon is. | |
| VI.15. | Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek (28. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy a gazdálkodókat olyan gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására ösztönözze, amelyek hozzájárulnak a környezet, a táj és a természeti erőforrások védelméhez, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. A támogatás nem csupán a termelési gyakorlatok környezeti szempontból előnyös javításához nyújtható, hanem már meglévő környezetbarát gyakorlatok fenntartásához is. | |
| VI.16. | Ökológiai gazdálkodás (29. cikk) | Ezen intézkedés az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra és módszerekre való áttérésnek, illetve az ilyen gyakorlatok és módszerek fenntartásának a támogatására irányul, azzal a céllal, hogy ösztönzést nyújtson a mezőgazdasági termelőknek az ilyen rendszerekben való részvételre és ezáltal arra, hogy megfeleljenek a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos társadalmi elvárásoknak. | |
| VI.17. | Natura 2000 kifizetések és a vízkeretirányelvhez kapcsolódó kifizetések (30. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy kompenzációs támogatást biztosítson azoknak a kedvezményezetteknek, akik a 92/43/EGK, a 2009/147/EK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásából eredő, az érintett területeken alkalmazandó különleges kötelező követelmények miatt hátrányos helyzetben vannak az egyéb területeken tevékenykedő, a szóban forgó hátrányok által nem érintett mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók helyzetéhez képest. | |
| VI.18. | Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (31. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy támogatást biztosítson azoknak a kedvezményezetteknek, akiket gazdaságuk hegyvidéki területen vagy más, jelentős természeti vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területen való elhelyezkedése miatt sújtanak különleges hátrányok. | |
| VI.19. | Állatjólét (33. cikk) | Ezen intézkedés célja, hogy támogatást biztosítson azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. | |
| VI.20. | Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és erdővédelem (34. cikk) | Ezen intézkedés célja a következők iránti igény kielégítése: az erdők és a fás területek fenntartható kezelésének és fejlesztésének előmozdítása, többek között a biológiai sokféleség, valamint a vízhez és a talajhoz kapcsolódó erőforrások megőrzése és javítása, továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén; valamint az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése, ideértve például a sajátos helyi körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tévő különféle erdei fajok kiválasztására irányuló tevékenységeket is. | |
| VI.21. | Együttműködés (35. cikk) | Ezen intézkedés célja az együttműködés olyan formáinak támogatása, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, és többek között a következőkre irányulnak: kísérleti projektek kidolgozása; új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban; turisztikai szolgáltatások biztosítása; rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése; a környezettel vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos közös projektek vagy gyakorlatok kidolgozása; a biomassza fenntartható biztosítását célzó projektek kidolgozása; a LEADER keretén kívül megvalósítandó helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása; erdőgazdálkodási tervek kidolgozása; valamint a „szociális gazdálkodást” célzó tevékenységek irányába történő diverzifikálás. | |
| VI.22. | Kockázatkezelés (36. cikk) | Ez az intézkedés olyan új kockázatkezelési eszköztár, amely az egyre növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak kitett mezőgazdasági termelők megsegítése céljából kibővíti a biztosítások és a kölcsönös kockázatkezelési alapok költségeinek fedezéséhez a nemzeti közvetlen kifizetések tagállami keretéből biztosított támogatás tekintetében fennálló lehetőségeket. Az intézkedés egyúttal egy olyan jövedelemstabilizáló eszközt is bevezet, amely ellentételezést biztosít azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett. | |
| VI.22a. | Rendkívüli ideiglenes támogatás a Covid19-válság által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára (39b. cikk) | Ezen intézkedés célja, hogy ideiglenes támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a Covid19-válsággal összefüggésben. | |
| VI.22b. | Rendkívüli ideiglenes támogatás az Ukrajna elleni orosz invázió hatása által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára (39c. cikk) | Ezen intézkedés célja, hogy ideiglenes támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben. | |
| VI.23. | A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében (40. cikk) | Ezen intézkedés célja az, hogy kiegészítő támogatást nyújtson az EMVA keretében a Horvátországban kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetésekre jogosult mezőgazdasági termelők számára. | |
| VI.24. | A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztéshez (közösségvezérelt helyi fejlesztés) nyújtott támogatás (az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 35. cikke) | Ezen intézkedés célja a LEADER olyan, szubregionális („helyi”) szintű integrált területfejlesztési eszközként való fenntartása, amely közvetlenül hozzájárul a vidéki térségek kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez, ami egyike a vidékfejlesztési politika átfogó célkitűzéseinek. | |
| VI.25. | Technikai segítségnyújtás (51-54. cikk) | Ezen intézkedés célja annak biztosítása, hogy a tagállamok technikai segítség nyújtásával elő tudják mozdítani az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) kezeléséhez kapcsolódó igazgatási kapacitás támogatását szolgáló fellépéseket. E fellépések irányulhatnak a vidékfejlesztési programok előkészítésére, irányítására, monitoringjára, értékelésére, továbbá az e programokhoz kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs, hálózatépítési, panaszkezelési, valamint kontroll- és ellenőrzési tevékenységekre. | |
| VII.1. | A 228/2013/EU rendeletben előírt intézkedések | A POSEI-intézkedések különleges mezőgazdasági támogatási programok, amelyek - a Szerződés 349. cikkében előírtaknak megfelelően - a legkülső régiókat sújtó hátrányok figyelembevételére irányulnak. Két fő elemből állnak: az egyedi ellátási szabályokból, valamint a helyi termelés támogatását célzó intézkedésekből. Az előbbi elem célja az alapvető termékekkel való ellátáshoz kapcsolódó, az érintett régiók távoli fekvéséből eredő többletköltségek csökkentése (az Unióból származó termékek kapcsán nyújtott támogatás és a harmadik országból érkező termékek behozatali vám alóli mentesítése révén), az utóbbié pedig a helyi mezőgazdasági ágazat fejlődésének elősegítése (közvetlen kifizetéseken és piaci intézkedéseken keresztül). Ezenkívül a POSEI keretében növényegészségügyi programok is finanszírozhatók. | |
| VIII.1. | A 229/2013/EU rendeletben előírt intézkedések | A kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó rendszer hasonló a POSEI rendszeréhez, de a Szerződés szerinti jogalapja nem azonos a POSEI jogalapjával, és alkalmazási köre is szűkebb. A rendszer egyedi ellátási szabályokat és a helyi mezőgazdasági tevékenységeket támogató intézkedéseket egyaránt magában foglal, noha az előbbiek az Unióból származó termékek kapcsán nyújtott támogatásra korlátozódnak, míg az utóbbiak konkrétan meghatározott helyi termékek tekintetében biztosított kiegészítő kifizetések folyósításából állnak. | |
| IX.1. | Az 1144/2014/EU rendeletben előírt tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések | Az 1144/2014/EU rendeletben felsorolt, mezőgazdasági termékekre, valamint mezőgazdasági termékekből előállított egyes élelmiszeripari termékekre vonatkozó, a belső piacon vagy harmadik országokban végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések az említett rendeletben előírt feltételek mellett részben vagy egészben finanszírozhatók az uniós költségvetésből. A szóban forgó intézkedéseket tájékoztatásnyújtási és promóciós programok keretében kell végrehajtani. | |
| (1) Valamint a Szerződés 39. cikkének (2) bekezdése és/vagy az 1308/2013/EU rendelet alapján elfogadandó további támogatási intézkedések. (2) A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.). (3) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.). | |||
