A jogszabály mai napon ( 2023.02.09. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

586/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.), valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tao. törvény) az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) Az Itv. 23/B. §-át a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) legkésőbb az Itv. szerinti fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik, hogy az ingatlant - a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási, reorganizációs, szerkezetátalakítási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan Itv. szerinti - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott három év elteltét követően az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és a (2) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a hitelintézet terhére pótlólag előírja.

3. § (1) Az Itv. 62. §-át a (2) bekezdésben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló vállalkozást a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban.

4. § A Tao. törvény 17. § (13) bekezdésétől eltérően a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége - a Tao. törvény 17. § (2) bekezdésétől eltérően - legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, amennyiben

a) az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy

b) a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § E rendelet 4. § b) pontja a rendelet hatálybalépését követő elengedésekre alkalmazható.


  Vissza az oldal tetejére
//