A Kormány
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdés 1., 3., 4., 16–18., 20., 22–24. pontjában,
a 8. és 9. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 30. pontjában,
a 17. § tekintetében a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 111. § c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. hibrid fenyegetés: katonai és nem katonai erőknek, eszközöknek, képességeknek vagy eljárásoknak komplex és koordinált, egyidejű vagy meghatározott szekvencia szerinti alkalmazása, amely veszélyezteti az állampolgárok biztonságát azáltal, hogy állami vagy nem állami intézmények működését, az általuk ellátott funkciók, döntéshozatali folyamatok részleges vagy teljes megzavarását, időleges vagy végleges megszűnését okozza vagy okozhatja,
2. honvédelmi igazgatás infokommunikációs rendszere: a K–600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer, amely a Kormány speciális működési feltételeit, valamint a honvédelmi igazgatás szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal informatikai támogatását biztosító hírközlési és informatikai rendszer,
3. meghagyási névjegyzék: a meghagyásba bevont szerv megnevezését, meghagyási kategóriáját, székhelyét, telephelyét, illetve fióktelepének pontos címét, a meghagyással kapcsolatos feladatok elvégzéséért felelős személy nevét és elérhetőségét, a meghagyásra kijelölt munkakörök megnevezését, azonos munkakörök mennyiségét és az adott munkakörök közül meghagyásra tervezettek számát, valamint a munkakört betöltő hadkötelesnek a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti adatait tartalmazó jegyzék,
4. polgári felkészültség: a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatai ellátása körében végrehajtott, e rendelet szerinti követelmények teljesítése érdekében végzett tevékenysége, melynek célja a katonai műveletek polgári képességekkel történő támogatása.
2. § (1) A honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős az ország honvédelmére és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtására, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) irányítására és vezetésére, továbbá a Honvédség személyi állományára vonatkozó jogszabályok tervezeteinek előkészítéséért. A miniszter a honvédelmi szabályozásért viselt felelőssége körében előkészíti különösen
a) a honvédelemre és a Honvédségre vonatkozó,
b) a hadiállapot idején, a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését, vagy a honvédelmi válsághelyzet elrendelését követően alkalmazható szabályokra vonatkozó,
c) az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésére, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokra vonatkozó,
d) a honvédelmi célú, továbbá a szolgálati viszonnyal összefüggő nyilvántartás vezetésére, adatkezelésre vonatkozó,
e) a szolgálati céllal Magyarországon tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartására, valamint jogállásukra vonatkozó,
f) a honvédek jogállására vonatkozó,
g) a hadkötelezettek jogállására vonatkozó,
h) a honvédelmi alkalmazottak jogviszonyára vonatkozó,
i) a hadigondozásra vonatkozó,
j) a honvédelmi ágazat államháztartás működési rendjétől eltérő szabályait meghatározó, vagy ahhoz kapcsolódó,
k) a védelmi és biztonsági beszerzésekre, védelmi fejlesztésekre irányadó, továbbá a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó,
l) a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi, sugárvédelmi és tűzvédelmi követelményektől eltérő szabályaira vonatkozó és
m) a honvédelmi ágazatra vonatkozó építési
jogszabályokat.
(2) A miniszter az ország honvédelméért – ideértve a válságkezelés katonai feladatai végrehajtását is – viselt felelősségi körében
a) irányítja Magyarország fegyveres védelmi tervének előkészítését, folyamatos korszerűsítését,
b) engedélyezi a Honvédségnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 60. § (2) bekezdésében meghatározott létszámot vagy időtartamot meghaladóan a Hvt. 59. §-a szerinti közreműködői feladatok végrehajtására történő igénybevételét,
c) együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és a Kormány érintett tagjaival a katonai szabványok kidolgozásában, gondoskodik az egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények előkészítéséről és végrehajtásáról,
d) irányítja a Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által működtetett felderítő rendszert és az ezzel összefüggő kormányzati tájékoztatást,
e) biztosítja a hivatali szervezetek működési sajátosságaiból eredő eltérésekkel a miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti, az általa kijelölt szakmai felsővezetője útján a minisztériumban és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél szolgálatot teljesítő honvédek vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke hatáskörében meghozott szakmai döntések érvényesülését,
f) irányítja a honvédelmi válsághelyzetre történő felkészülést, valamint a honvédelmi válsághelyzetben a honvédelmi szervezetek által ellátandó feladatok végrehajtását,
g) irányítja a katonai és a katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti felkészülést és a kibertér műveleti feladatok végrehajtását,
h) irányítja a honvédelmi létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos feladatokat, valamint előkészíti az ezzel kapcsolatos szabályozókat,
i) irányítja a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatokat,
j) irányítja a hibrid fenyegetésekkel szembeni nemzeti ellenálló képességre és védelemre, valamint a polgári felkészültségre vonatkozó feladatokat,
k) irányítja a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés honvédelmi feladatait,
l) irányítja a Nemzeti Katonai Stratégia előkészítését,
m) felel a Magyarország NATO Központi Rejtjel Elosztó Felügyelet, valamint a Magyarország NATO Központi Nyilvántartó feladatainak ellátásáért,
n) dönt a 6. § (5) bekezdése szerinti feladatnak a 6. § (5)–(6) bekezdése szerinti személyek tekintetében történő végrehajtásáról,
o) gondoskodik a 6. § (5) bekezdése szerinti személyek vonatkozásában a Honvédségnek a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvétele egyeztetéséről és végrehajtásának elrendeléséről.
(3) A miniszter a Honvédség irányításáért, ezen belül törvényes működéséért viselt felelőssége körében
a) meghatározza a Honvédség vezetési szintjeit, köztük a feladat- és hatáskörmegosztás elveit,
b) meghatározza a központi gazdálkodás ellátási-utaltsági rendjét, a beszerzések és az ellenőrzések rendszerét,
c) meghatározza az ügykezelés rendjét, az információbiztonságra vonatkozó követelményeket,
d) törvényességi felügyeletet gyakorol a honvédelmi szervezetek működése felett,
e) felel a Hvt. 4. § (1) bekezdése szerinti határozati javaslatok és a Hvt. 6. § (5) bekezdése szerinti beszámoló előkészítéséért, a más jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséért,
f) a Honvéd Vezérkar főnöke felterjesztése alapján jóváhagyja a Hvt. 14. § (2) bekezdése szerinti speciális irányításban érintett honvédségi szervezetek, valamint a Honvéd Vezérkar és a Honvédség más magasabb szintű parancsnokságának, továbbá a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – honvédelmi szervezetnek nem minősülő – honvédségi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatát,
g) gondoskodik a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózat fejlesztéséről, működtetésétől, megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos híradó, informatikai szolgáltatások és információvédelmi feladatrendszer működőképességének biztosítása érdekében szükséges együttműködési feladatokat,
h) meghatározza a Honvédség toborzási alapelveit, feladatrendszerét, önkéntes tartalékos rendszerének, tiszt- és altisztképzésének, a köznevelési és szakképzési rendszerének, valamint a kadétrendszer alapvető irányait,
i) az önkéntes tartalékos rendszer részeként meghatározza különösen a területvédelmi ezredek feladatait, működését, szervezeti felépítését, területi elhelyezkedését, továbbá az irányításukra és vezetésükre vonatkozó alapelveket,
j) meghatározza a honvédelmi ágazat sajtókommunikációs tevékenységét.
(4) A miniszter a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről szóló nemzetközi megállapodások vagy szerződések magyarországi végrehajtásáról a jogszabályok figyelembevétele mellett gondoskodik.
3. § (1) A miniszter ellenőrzi a Kormány által meghatározott rendben és a Kormány által kijelölt szerveknél a honvédelmi feladatokra való felkészülést és a honvédelmi feladatok végrehajtását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a minisztérium honvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője által kijelölt bizottság folytatja le – a védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi szabályairól szóló 427/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésére is figyelemmel – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével összehangolt módon, az érintett szervek bevonásával, ennek keretében a bizottság vizsgálja és értékeli
a) a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított szervezeti és működési rendet,
b) a honvédelmi tárgyú intézkedési terveket,
c) a honvédelmi tárgyú döntések jogszerűségét,
d) a honvédelmi tárgyú gyakorlatok és felkészítések végrehajtását,
e) a honvédelmi felkészülés támogatására biztosított központi pénzügyi források felhasználásának jogszerűségét és célszerűségét,
f) a honvédelmi igazgatás infokommunikációs rendszere működőképességét és alkalmazását.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szervek körébe az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek nem vonhatók be.
4. § (1) A miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek részt vesznek
a) az ország honvédelmére és a válságkezelés katonai feladataira vonatkozó döntések előkészítésében,
b) a Honvédség irányítására vonatkozó döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásában,
c) a honvédelemmel kapcsolatos központi közigazgatási feladatok ellátásában,
d) a honvédelmi szervezetek feletti miniszteri törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásában,
e) a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában,
f) a honvédelmi szervezetek feladataihoz szükséges feltételek biztosításában,
g) a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy a miniszter által meghatározott feladatokban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, e célra létrehozott honvédelmi szervezetek katonadiplomáciai feladatot láthatnak el.
5. § A Hvt. 14. § (2) bekezdése szerinti honvédelmi szervezet hadrendi elemmé minősítése tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke egyeztet a honvédelmi szervezet alapító okiratában a miniszter által a Hvt. 14. § (2) bekezdése szerint kijelölt személlyel.
6. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke a katonai szakmai követelmények érvényre juttatása érdekében szakmai irányítási jogkörében felelős
a) a Honvédség alkalmazásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
b) a Honvédség készenléte fenntartásáért és fokozásáért,
c) a Honvédség kiegészítéséért,
d) a Honvédség közreműködői feladatainak végrehajtásáért,
e) a Honvédség kiképzésével és a felkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
f) a nemzeti doktrínarendszer összehangolásával és az egyes nemzeti doktrínák fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
g) a katonai fegyelemért,
h) a Honvédség személyi állománya vonatkozásában a személyügyi igazgatási és a humánszolgálati rendszer működtetéséért,
i) a Honvédség egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért,
j) a Honvédség működtetéséért és fenntartásáért,
k) a műveleti tapasztalat-feldolgozó rendszer működtetéséért, a szakmai feladatokat ellátó szervezet kijelöléséért, illetve a szervezet feladat- és hatáskörének meghatározásáért.
(2) A Honvéd Vezérkar főnöke szakmai irányítási jogkörét közvetlenül vagy a Honvéd Vezérkar szervezeti és működési szabályzatában kijelölt elöljáró útján gyakorolja.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően Honvéd Vezérkar főnöke az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogkörét a központi személyügyi szerv vezetője útján gyakorolja.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően Honvéd Vezérkar főnöke az (1) bekezdés i) pontja szerinti jogkörét a Honvédség egészségügyi főnöke útján gyakorolja.
(5) A Honvéd Vezérkar főnöke – a Honvédség alaprendeltetése szerinti feladatai ellátásának elsődlegességét szem előtt tartva –
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke,
c) a Kit. 3. § (3) bekezdése szerinti politikai felsővezető,
d) a kormánybiztos,
e) a Kormány egyedi döntésével rendkívül indokolt esetben kijelölt személy,
f) * az a)–d) pontban meghatározott személy általi igénybevétel esetén az a)–d) pontban meghatározott személy Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója vagy az a)–d) pontban meghatározott személy által kijelölt közreműködő
részére biztosítja a Honvédségnek a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket.
(6) Az (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti személyek által küldöttségük tagjaként meghatározott személyek is jogosultak az (5) bekezdés szerinti technikai feltételek igénybevételére.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti feladat végrehajtásának forrásigénye – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a „XIII. Honvédelmi Minisztérium” fejezetben kerül biztosításra.
(8) Az (5) bekezdés szerinti feltételek (5) bekezdés f) pontja szerinti személyek általi igénybevételének (a továbbiakban: egyéb kísérési feladat) végrehajtása költségét az (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott személyek foglalkoztatását biztosító költségvetési szerv (a továbbiakban: indító szervezet) a „XIII. Honvédelmi Minisztérium” fejezetnek megtéríti.
(9) Az indító szervezet gondoskodik az egyéb kísérési feladat végrehajtási költségének megtérítéséről az azt igénybe vevő személlyel szemben a saját belső szabályai szerint.
7. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke a katonai-szakmai követelmények érvényre juttatása érdekében, szakmai irányítási jogkörében
1. felel a nemzetközi szerződésekből és nemzetközi megállapodásokból eredő katonai kötelezettségek teljesítéséért,
2. felel az ország fegyveres védelmi tervének előkészítéséért,
3. felel a Honvédség hadrendjének kidolgozásáért,
4. intézkedik az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel való oltalmazása érdekében,
5. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában engedélyezi a Honvédség Hvt. 59. §-a szerinti közreműködői feladatokban történő részvételét,
6. felel a Magyar Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere működtetéséért, fejlesztéséért, működési feltételei biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az ehhez szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer üzemeltetéséért,
7. közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési hálózat, a híradó, az informatikai és az információvédelmi feladatrendszer, a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek, valamint az energetikai hálózatok elemei közül a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében,
8. vezeti a Honvédség haderőtervezéssel és képességfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak végrehajtását, az állománytáblákkal kapcsolatos feladatok végrehajtását, javaslatot tesz a miniszter részére a Honvédség fejlesztésére, létszámára, állományarányaira, szervezetére, felszerelésére, a békeidejű működéshez a normákon alapuló vagy szükséges erőforrásokra, az ország területének honvédelmi célú előkészítésére,
9. irányítja – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével – a képzések összehangolt tervezését és végrehajtását,
10. felel az operatív belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer Honvédségnél történő kialakításáért és működtetéséért,
11. javaslatot tesz a minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlan és ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegessé nyilvánítására,
12. felel az önkéntes tartalékos rendszer tiszt- és altisztképzésével, szakkiképzési és távoktatási rendszerével, motivációs és ösztöndíjrendszerével, a kadétrendszerhez kapcsolódó képzésekkel, a hadtudományi kutatás-fejlesztéssel összefüggő katonai követelmények meghatározásával és a honvédségi szervezetek tudományos tevékenységével, valamint a katonai pályára irányítással, a honvédelmi neveléssel, a katonai emlékhely- és hadisírgondozással kapcsolatos honvédségi feladatok végrehajtásáért,
13. irányítja a Honvédség logisztikai és gazdálkodási rendszerét, tervezi és szervezi a honvédelmi szervezetek logisztikai és egészségügyi biztosítását, javaslatokat tesz a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeinek biztosítására,
14. javaslatot tesz a főbb haditechnikai eszközök korszerűsítésére, próbahasználatot engedélyez, elrendeli a csapatpróbát, kiadja az alkalmazásba vételi és a kivonási határozatot, megtervezteti az eszköztartalékokat, valamint azok lépcsőzését és felhasználási lehetőségeit,
15. javaslatot dolgoz ki a Szent Korona veszélyeztetettsége esetén alkalmazandó eljárási szabályokra és a Honvéd Koronaőrség feladataira,
16. egyetértési jogot gyakorol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési programjának honvédelemmel kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában,
17. felel a katonai szakképesítések katonai-szakmai követelményeinek meghatározásáért,
18. felel az ügykezelés rendjére vonatkozó követelmények kidolgozásáért,
19. felel az információbiztonságra vonatkozó követelmények kidolgozásáért,
20. felel az európai fegyverzetkorlátozási, leszerelési, valamint nemzetközi biztonságpolitikai egyezményekből eredő fegyverzet-ellenőrzési feladatok tervezéséért, összehangolásáért és végrehajtásáért,
21. felel a Honvédség kiberműveleti tevékenységének tervezéséért, vezetéséért és fejlesztési irányainak meghatározásáért, irányítja a katonai műveletek kibertámogatásához szükséges honvédségi feladatokat,
22. meghatározza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, a Kormánynak a Honvédség készenléte fokozását elrendelő döntése esetén, a miniszter által meghatározottak szerint, intézkedik a Honvédség egésze és az egyes honvédségi szervezetek készenlétének fokozására,
23. irányítja a hatáskörébe tartozó elismerésekkel, kulturális, rekreációs, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodási tevékenységével kapcsolatos feladatok végrehajtását,
24. irányítja a katonai légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító szolgálatokat,
25. felel a légi kutató-mentő szolgálat létrehozásáért és fenntartásáért,
26. dönt a hadfelszerelés rendszeresítéséről,
27. irányítja a katonai meteorológiai tevékenységet,
28. irányítja a Honvédség hatáskörébe utalt beszerzéseket,
29. irányítja a Honvédség hatáskörébe utalt hadfelszerelés-fejlesztési, haditechnikai és kutatás-fejlesztési-innovációs feladatok végrehajtását,
30. felel a szabványosítási, egységesítési és katonai minőségügyi feladatok végrehajtásáért,
31. irányítja a Honvédség képesség- és hadfelszerelés fejlesztési programjainak és projektjeinek katonai szakmai előkészítését, tervezését, azoknak a Honvédségnél történő végrehajtását,
32. gyakorolja a Honvédség vezetési, hírközlő és informatikai rendszereinek hálózatfelügyeleti és hálózatgazdálkodási jogosítványait,
33. irányítja a honvédségi alkalmazói követelmények kidolgozását a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer fejlesztése vonatkozásában.
(2) A Honvéd Vezérkar főnöke – a 2. § (3) bekezdés f) pontja kivételével – jóváhagyja a közvetlen szolgálati alárendeltségébe tartozó honvédségi szervezetek szervezeti és működési szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át.
(3) A Honvéd Vezérkar főnöke a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Honvédséget, gyakorolja a jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben hatáskörébe utalt jogköröket.
(4) A Honvéd Vezérkar főnöke feladatai vonatkozásában felelős
a) az erőforrás-tervezéshez szükséges alapadatok biztosításáért,
b) a Honvédség működésével kapcsolatos infrastrukturális-elhelyezési igények meghatározásáért,
c) a felső szintű tervezés feladataihoz szükséges alapadatok biztosításáért,
d) a hadfelszerelés-fejlesztés feladataihoz kapcsolódó alapadatok meghatározásáért.
(5) A Honvéd Vezérkar főnöke a Honvédség szakmai irányítási jogkörében a miniszter részére terjeszti fel a katonai-szakmai követelmények érvényre juttatása érdekében szükséges jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítására, illetve a Honvédség szervezeti felépítésének módosítására irányuló javaslatait.
8. § (1) A Honvéd Vezérkar az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9/A. § (3) bekezdése szerinti középirányító szerve az alárendeltségébe tartozó – költségvetési szervként működő – honvédségi szervezeteknek.
(2) A Honvéd Vezérkar az (1) bekezdés szerinti középirányító szervként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik –
a) az Áht. 9. § b) pontjában,
b) az Áht. 9. § d) pontjában,
c) az Áht. 9. § e) pontjában és
d) az Áht. 9. § g)–i) pontjában
meghatározott irányítási hatásköröket gyakorolja.
(3) A Honvéd Vezérkar az (1) bekezdés szerinti középirányító szervként az alárendelt költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzését gyakorolja.
9. § (1) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság irányítja az alárendeltségébe tartozó honvédségi szervezetek tevékenységét.
(2) Az önkéntes tartalékosok felkészítését végző, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság szervezeti felépítése többszintű, központi és területi elvű vezetési funkciót ellátó és egyéb szaktevékenységet folytató szervezeti elemekre tagozódhat.
(3) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság parancsnoka – a 2. § (3) bekezdés f) pontja és a 7. § (2) bekezdése szerinti honvédségi szervezetek kivételével – jóváhagyja az alárendeltségébe tartozó honvédségi szervezetek szervezeti és működési szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át.
(4) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság az Áht. szerinti középirányító szerve az alárendeltségébe tartozó – költségvetési szervként működő – honvédségi szervezeteknek.
(5) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság a (4) bekezdés szerinti középirányító szervként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik –
a) az Áht. 9. § b) pontjában,
b) az Áht. 9. § d) pontjában,
c) az Áht. 9. § e) pontjában és
d) az Áht. 9. § g)–i) pontjában
meghatározott irányítási hatásköröket gyakorolja.
10. § (1) A katonai szolgálati viszonyban álló vezető a katonai szolgálati viszonyban álló alárendelteknek szolgálati elöljárója vagy szakmai elöljárója, a más jogviszonyban álló alárendelteknek hivatali felettese vagy szakmai felettese.
(2) A nem katonai szolgálati viszonyban álló vezető a neki alárendelteknek hivatali felettese vagy szakmai felettese.
(3) A szakmai felettes vagy szakmai elöljáró a szakmai irányítási jogkörében eljárva
a) a feladat- és hatáskörét érintő előterjesztések, döntések tervezetét véleményezi,
b) a feladat- és hatáskörét érintő előterjesztések és döntések előkészítése és végrehajtása során a honvédelmi szervezetektől információkat kér, és részükre a szükséges információkat biztosítja,
c) előkészíti a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső rendelkezések és egyéb döntések tervezetét,
d) ellenőrzi a honvédelmi szervezeteknek a szakterületéhez tartozó tevékenységét, valamint
e) szakterületéhez tartozó tevékenységére vonatkozó egységes gyakorlat kialakítása érdekében dönt a végrehajtás során felmerült vitás kérdésekben, szakmai állásfoglalás kiadásával biztosítja az egységes végrehajtást.
(4) A minisztérium a Kit. 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti politikai felsővezetője, a minisztérium a Kit. 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai felsővezetője és a Honvéd Vezérkar főnöke szakterületükön szakmai felettesként, illetve szakmai elöljáróként szakmai irányítást gyakorolnak. Érintettség esetén a szakmai irányítási aktusaik tervezeteit kölcsönösen egyeztetik.
(5) Azon (4) bekezdés szerinti személy, akinek feladata kizárólag a miniszternek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 4–6. pontja szerinti feladat- és hatásköre gyakorlásában való közreműködés, szakterületükön szakmai felettesként, illetve szakmai elöljáróként szakmai irányítást nem gyakorolnak.
(6) A miniszter hivatali felettese a honvédelmi szervezetek teljes személyi állományának.
11. § (1) A Magyar Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működési feltételeit akkor kell biztosítani, ha a döntéshozatal feltételei, az irányítási és vezetési rendszer működése békeidőszaki rendben nem biztosítható, vagy a békeidőszaki vezetési objektum veszélyeztetettsége olyan mértékű, hogy az irányítás és vezetés feltételei nem biztosíthatók. Ilyen esetben a Honvédség stratégiai és műveleti szintű vezetési elemei a békeidőszaki objektumtól eltérő helyen működnek, ahol biztosítani kell az irányítás és vezetés biztonsági feltételeit.
(2) A Magyar Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működésének infokommunikációs támogatását a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózat rendszerei, továbbá bérelt rendszerek biztosítják, melyek szolgáltatása valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjed.
12. § (1) A Kormány a honvédelmi feladatok végrehajtására sajátos irányítási és vezetési rendszert működtet, melynek részei
a) a központi államigazgatási szervek, az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével,
b) a területi védelmi és biztonsági igazgatási szervek és a helyi védelmi és biztonsági igazgatási szervek,
c) a honvédelmi felkészítés egyes feladataiban részt vevők,
d) a Kit. 8–10. §-a alapján létrehozott szervek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerveknél – az (1) bekezdés d) pontja kivételével – honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet kell kijelölni.
13. § Az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv kivételével a központi államigazgatási szervek vezetője a feladat- és hatásköre szerint
a) gondoskodik a honvédelmi feladatoknak a központi államigazgatási szerven belüli tervezéséről, kialakításáról és működtetéséről,
b) végzi a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos teendőket,
c) kialakítja a nemzetgazdasági erőforrások honvédelmi célú tartalékolásának feltételeit, rendjét, ágazati tervező szervként közreműködik a gazdaságfelkészítés rendszerében,
d) végzi az ország területének műveleti előkészítéséből adódó feladatait,
e) kialakítja a központi államigazgatási szervnél a honvédelmi felkészülés irányítási, szervezeti, működési rendszerét és rendjét, gondoskodik azok feltételei meglétéről,
f) közreműködik a védelmi és biztonsági igazgatási szervek felügyeletének ellátásában,
g) közreműködik a központi államigazgatási szervet érintő honvédelmi feladatok gyakorlásában, részt vesz a gyakorlatokon való részvétel tervezésében,
h) beszámol a miniszternek a tárgyévet megelőző év honvédelmi feladatainak végrehajtásáról,
i) évente a honvédelmi felkészítés egyes kérdéseiről szóló kormányhatározatban meghatározott határidőig megküldi a miniszternek a feladattervben meghatározott feladatok végrehajtásáról és az e célra jóváhagyott költségvetési források felhasználásáról szóló beszámolót, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatait és a szükséges költségvetési igényeket,
j) gondoskodik a lakosság ellátásához és a katonai műveletek támogatásához elengedhetetlen ágazati rendszerek, létesítmények ellenállóképességéről a hibrid fenyegetésekkel szemben,
k) együttműködik a minisztériummal a polgári felkészültséggel kapcsolatos tervek kidolgozásában, pontosításában, valamint a végrehajtás időszakában a részt vevő szervezetek tevékenységének az összehangolásában, részt vesz a polgári felkészültséggel kapcsolatos feladatok tervezését és végrehajtását támogató tárcaközi tudásbázis létrehozásában, működtetésében,
l) ellátja a meghagyással kapcsolatos feladatokat,
m) végzi a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben részére megállapított honvédelmi feladatokat.
14. § (1) A polgári felkészültség feladatai a Hvt. 1. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) 42. § (2) bekezdése szerinti feladatok eredményes ellátása érdekében különösen az alábbi szakterületi követelmények teljesítését foglalják magukban:
a) a Vbö. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladattal összefüggésben a honvédelmi feladatok végrehajtására sajátos irányítási és vezetési rendszer létrehozása és működőképességének fenntartása,
b) a Vbö. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladattal összefüggésben a honvédségi létesítményekben, a Honvédség illetve a szövetséges katonai erők által igénybe vett objektumokban és területeken a hálózati elektromos áram és a vezetékes gázellátás korlátozás nélküli felhasználásának, valamint a hajtó- és kenőanyagok Honvédség részére történő rendelkezésre állásának biztosítása, stratégiai készletek képzése,
c) a Vbö. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladattal összefüggésben a katonai erők gyülekezési és települési körleteinek, felvonulási útvonalainak és a műveleti terület rendvédelmi biztosítása,
d) a Vbö. 42. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feladattal összefüggésben a Honvédség és a szövetséges katonai erők ivóvíz és élelmiszer ellátásának szerződés szerinti, vagy gazdasági-anyagi szolgáltatás alapján történő biztosítása,
e) a Vbö. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti feladattal összefüggésben a Honvédség és a szövetséges katonai erők állományának egészségügyi ellátása, figyelembe véve a fegyveres összeütközések következtében jellemzően kialakuló sérüléseket,
f) a Vbö. 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti feladattal összefüggésben a Honvédség és a szövetséges katonai erők nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz történő hozzáférésének biztosítása, valamint
g) a Vbö. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti feladattal összefüggésben a közlekedési és szállítási infrastruktúra folyamatos üzemeltetésének biztosítása, ide értve a közutak, a vasúti pálya és állomások, a légtér és a repülőterek, valamint a vízi szállítási útvonalak és kikötők, a szállítóeszközök honvédelmi szükségletek alapján történő igénybevétele elsődlegességének a biztosítását.
(2) A polgári felkészültséget a honvédelmi felkészülés részeként, a miniszter koordinálásával, a magán- és a nem kormányzati szektor megfelelő szintű bevonásával úgy kell megvalósítani, hogy
a) a polgári felkészültség (1) bekezdés szerinti követelményei és feladatai jelenjenek meg a Vbö. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tervezési dokumentumokban,
b) a katonai műveletek támogatásához elengedhetetlen ágazati rendszerek működőképessége fenntartható és fejleszthető legyen annak érdekében, hogy magas szinten ellenállóképesek legyenek a hibrid fenyegetésekkel szemben,
c) az ágazatok országos és területi szintű, védelmi jellegű tervei, valamint az ezek végrehajtása érdekében kiadott intézkedések a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartása mellett legyenek megfelelően összehangolva a vonatkozó katonai tervekkel.
(3) A polgári felkészültség feladatainak végrehajtását a miniszter által vezetett minisztérium honvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége által kialakított tudásbázis támogatja, amelybe erre irányuló megkeresés alapján a védelmi és biztonsági igazgatás központi és területei szervei információkat biztosítanak.
(4) A polgári felkészültség követelményeit rögzíteni kell a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer intézkedéseiben.
(5) A polgári felkészültség követelményeinek figyelembevételével, a honvédelmi felkészítés keretében rendszeresen gyakorlatot, felkészítő foglalkozást kell tartani.
(6) A polgári felkészültségre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő nemzeti álláspontot a miniszter a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének bevonásával dolgozza ki, és a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével terjeszti a Kormány elé.
15. § (1) A Hvt. 6. § (3) bekezdés b) pontja alapján a „XIII. Honvédelmi Minisztérium” fejezetben
a) a „Honvédelmi felkészülés központi és területi kiadásai” jogcímen kell tervezni a több ágazatot érintő honvédelmi felkészülés előirányzatait, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer feltételeinek biztosításához, valamint a területi és helyi védelmi és biztonsági igazgatási szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásához szükséges költségeket,
b) a „Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása kiadásai” jogcímen kell tervezni a Kormány válsághelyzeti és különleges jogrendi működéséhez szükséges speciális infrastrukturális és infokommunikációs feltételek biztosításához szükséges költségeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési előirányzatok elosztásáról a Kormány a honvédelmi felkészítés éves feladatainak meghatározásával egyidejűleg rendelkezik. Az ezzel összefüggő szakmai koordinációt a minisztérium honvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi, együttműködésben a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével.
16. § (1) A honvédelemben közreműködő szervek biztosítják a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek érdekében
a) intézkedési tervet készítenek a honvédelmi feladatok végrehajtására a Kormány, a feladat- és hatáskör szerinti miniszter, a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság és a polgármester rendelkezései szerint,
b) kialakítják a honvédelmi feladataik ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet,
c) részt vesznek a honvédelmi felkészítés kormányzati, területi feladattervében meghatározott gyakorlatokon,
d) működtetik az eseményfigyelő- és jelzőrendszert,
e) végzik a meghagyással kapcsolatos feladatokat,
f) gyakoroltatják a honvédelmi feladatok végrehajtását, részt vesznek az ehhez szükséges képzéseken, felkészítéseken,
g) megőrzik a honvédelmi rendeltetésű eszközöket, berendezéseket, dolgokat,
h) ellátják azokat a honvédelmi feladatokat, amelyeket részükre jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy az irányításukat végző szerv vezetője meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti képzéseket, felkészítéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara által szervezett honvédelmi igazgatási tanfolyamok és szakirányú képzések keretében kell végrehajtani. A honvédelmi feladatok végrehajtásában érintett személyek képzéseken, felkészítéseken való részvételét a honvédelemben közreműködő szerv vezetője tervezi és biztosítja.
(3) A honvédelemben közreműködő szervek az (1) bekezdésben meghatározott feladataik végrehajtása során együttműködnek a miniszter által a Hvt. 9. § (2) bekezdése szerint hozzájuk kijelölt honvédelmi összekötővel, amely együttműködés keretében a honvédelemben közreműködő szervek
a) tájékoztatják a honvédelmi összekötőt a honvédelmi felkészülésük helyzetéről, az ennek keretében végrehajtott feladatokról, a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított személyi és tárgyi feltételekről, eljárásaikról,
b) lehetővé teszik a honvédelmi összekötő számára a honvédelmi felkészülésük érdekében kidolgozott dokumentumaikba történő betekintést,
c) biztosítják a szervezetükben a honvédelmi feladatok ellátására kijelölt személyek és a honvédelmi összekötő közötti közvetlen szakmai kapcsolatot.
17. § A Kormány a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságot jelöli ki, amelynek illetékessége a Hvt. 67. §-ában meghatározott feladatai vonatkozásában az ország egész területére kiterjed.
18. § A Hvt. 68. §-ában meghatározott feladataik ellátása vonatkozásában a hadkiegészítő és toborzó központok illetékessége a következő:
a) az 1. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Budapest főváros és Pest vármegye közigazgatási területére,
b) a 2. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Hajdú-Bihar vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közigazgatási területére,
c) a 3. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye és Tolna vármegye közigazgatási területére,
d) a 4. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Heves vármegye, Nógrád vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási területére,
e) az 5. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye közigazgatási területére,
f) a 6. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron vármegye, Vas vármegye és Veszprém vármegye közigazgatási területére,
g) a 7. Hadkiegészítő és Toborzó Központ illetékessége kiterjed Baranya vármegye, Somogy vármegye és Zala vármegye közigazgatási területére.
19. § (1) A Hvt. 69. §-ában meghatározott feladataik ellátása vonatkozásában a hadkiegészítő és toborzó irodák illetékessége a következő:
1. az 1. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Budapest főváros közigazgatási területére,
2. a 2. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Pest vármegye közigazgatási területére,
3. a 3. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar vármegye közigazgatási területére,
4. a 4. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye közigazgatási területére,
5. az 5. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közigazgatási területére,
6. a 6. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Fejér vármegye közigazgatási területére,
7. a 7. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Komárom-Esztergom vármegye közigazgatási területére,
8. a 8. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Tolna vármegye közigazgatási területére,
9. a 9. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási területére,
10. a 10. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Heves vármegye közigazgatási területére,
11. a 11. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Nógrád vármegye közigazgatási területére,
12. a 12. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Csongrád-Csanád vármegye közigazgatási területére,
13. a 13. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Bács-Kiskun vármegye közigazgatási területére,
14. a 14. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Békés vármegye közigazgatási területére,
15. a 15. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Veszprém vármegye közigazgatási területére,
16. a 16. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron vármegye közigazgatási területére,
17. a 17. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Vas vármegye közigazgatási területére,
18. a 18. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Somogy vármegye közigazgatási területére,
19. a 19. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Baranya vármegye közigazgatási területére,
20. a 20. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda illetékessége kiterjed Zala vármegye közigazgatási területére.
(2) A hadkiegészítő és toborzó központok, valamint a hadkiegészítő és toborzó irodák feladatainak támogatására toborzó pontok működhetnek.
20. § (1) A Hvt. 37. § (2) bekezdése alapján nem hívható be katonai szolgálatra,
a) aki katonai szolgálatra alkalmatlan,
b) aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik,
c) aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,
d) aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el,
e) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, főpolgármester-jelöltként, vármegyei közgyűlés elnökjelöltjeként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek a jelöltsége fennállásáig,
f) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőként, polgármesterként, alpolgármesterként, főpolgármesterként, főpolgármester-helyettesként, alpolgármesterként, vármegyei közgyűlés elnökeként, vármegyei közgyűlés alelnökeként, nemzetiségi önkormányzati képviselőként megválasztottak, a mandátuma vagy megbízatása fennállásáig,
g) aki honvédelmi szervezet hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományú tagja, vagy aki a miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll,
h) aki az Országgyűlési Őrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy rendvédelmi szerv hivatásos, vagy szerződéses állományú tagja,
i) akinek közös háztartásban élő házastársa, élettársa katonai szolgálatot teljesít, amennyiben közös háztartásban élő kiskorú gyermeket nevelnek,
j) aki a korábban hatályos szabályok szerint a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette,
k) aki fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak végleges elbírálásáig,
l) aki a hadiállapot Kormány általi kezdeményezését megelőzően személy gondnokául ki lett jelölve,
m) aki 3 évet meghaladó szabadságelvonással járó büntetést tölt, illetve aki 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a jogerős döntésig,
n) akit állam elleni bűncselekmény miatt bármilyen tartamú szabadságvesztésre ítéltek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában.
21. § (1) A területi védelmi bizottság meghagyásba bevont szervként a honvédelmi feladat ellátásában – jogszabály, hatósági határozat vagy szerződés alapján – közreműködő szervet jelöl ki a Hvt. 1. melléklete szerinti III. kategóriába.
(2) A területi védelmi bizottság illetékességi területén a Hvt. 1. melléklete szerinti III. kategória szerint meghagyásba bevont szervnek az jelölhető ki, amely nélkülözhetetlen a honvédelmi igazgatás területi irányításához, vezetéséhez, a területi és helyi közigazgatás működőképességének biztosításához, valamint a lakosság ellátási feladatokhoz, továbbá nem tartozik a Hvt. 1. melléklete szerinti II. kategóriába.
(3) Az (1) bekezdés szerinti meghagyásba bevont szerv megszűnése, vagy honvédelmi feladatainak megszűnése esetén a területi védelmi bizottság – az (1) bekezdésben meghatározott módon – a meghagyásba történő bevonás megszüntetéséről dönt.
(4) A területi védelmi bizottság a végleges határozatot megküldi a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére, valamint a meghagyásba bevont szerv székhelye szerinti település, fővárosi kerület polgármesterének is.
22. § (1) A meghagyásba bevont szerv kijelöli a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személyt.
(2) A meghagyásba bevont szerv köteles kijelölni a meghagyási névjegyzék előkészítése érdekében a meghagyással érintett munkaköröket. Meghagyással érintett munkakörként a honvédelem irányításához, vezetéséhez, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a gazdaság működőképességének biztosításához, a honvédelmi, a rendvédelmi feladatok megvalósulásához, a védelmi fejlesztéshez, a hadiipari termeléshez, a legfontosabb lakosságellátási feladatokhoz nélkülözhetetlen munkakörben, beosztásban, álláshelyen ellátandó feladat jelölhető ki.
(3) A munkakör kijelölését a meghagyásba bevont szerv a kijelölő iratban indokolni köteles.
(4) A Hvt. 1. melléklete szerinti III. kategóriába tartozó szerv egy adott munkakör esetében – amennyiben az adott munkakörből több is van – legfeljebb az érintett munkakörök 60%-át jelölheti ki meghagyásra.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottnál nagyobb arányban kizárólag a miniszter egyedi engedélye alapján jelölhet ki munkakört.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott egyedi engedély iránti kérelmet a miniszterhez címezve a Honvéd Vezérkar főnöke részére kell megküldeni.
(7) A miniszter az (5) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a kérelmezőt, a meghagyásba vonó területi védelmi bizottságot és a Honvéd Vezérkar főnökét.
(8) A meghagyási névjegyzéken a Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hadkötelesek munkakörét nem kell feltüntetni.
(9) Ha a hadköteles
a) a munkakörváltozás okán meghagyásra a továbbiakban már nem tervezhető, vagy
b) a meghagyási névjegyzéken szerepel, de nem dolgozik a meghagyásra kijelölt munkakörben,
és a Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a hadköteles törlését a meghagyási névjegyzékből, a meghagyásba bevont szerv az érintett meghagyási névjegyzékben szereplő adatait haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül törli.
23. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – ellenőrzi, hogy a meghagyásba bevont szerv a meghagyás előkészítésével kapcsolatos feladatait a jogszabályban meghatározott szabályok szerint látja-e el.
(2) A területi védelmi bizottság által meghagyásba bevont szerv (1) bekezdés szerinti ellenőrzését a területi védelmi bizottság végzi. A területi védelmi bizottság az ellenőrzés során azt is vizsgálja, hogy a bevonás jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
(3) Az ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.
(4) Helyszíni ellenőrzést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a területi védelmi bizottság által kijelölt személy is végezhet. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt személy ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel köteles igazolni.
(5) Ha az ellenőrzés eredményeként megállapításra kerül, hogy a meghagyásba bevont szerv a meghagyás előkészítésével kapcsolatos feladatait nem vagy nem a jogszabályban meghatározott szabályok szerint teljesítette, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt intézkedéseken túl a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a (2) bekezdésben meghatározott hatóság rendelkezhet a meghagyásra kijelölt munkakör kijelölésének törléséről. A végleges döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.
(6) Ha a területi védelmi bizottság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az általa meghagyásba bevont szerv meghagyásba történő bevonásának a jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn, a meghagyásba történő bevonás megszüntetéséről dönt. A végleges döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § n) pontja szerinti együttműködési megállapodás ettől eltérően rendelkezik.
24. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke ellenőrzi, hogy a meghagyási névjegyzéken szereplő hadkötelesek meghagyása a jogszabályban meghatározott szabályok szerint történik.
(2) Az ellenőrzést a területi védelmi bizottság által meghagyásba bevont szervek esetében a területi védelmi bizottság is elvégezheti.
(3) Az ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.
(4) Helyszíni ellenőrzést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a területi védelmi bizottság által kijelölt személy is végezhet. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt személy ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel köteles igazolni.
(5) Ha az ellenőrzés eredményeként megállapításra kerül, hogy a meghagyási névjegyzéken szereplő hadköteles nem dolgozik a meghagyásra kijelölt munkakörben, a Honvéd Vezérkar főnöke a hadköteles adatainak a meghagyási névjegyzékből való törlését rendeli el. A döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.
(6) Ha a Honvéd Vezérkar főnöke, vagy a (2) bekezdésben meghatározott hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a területi védelmi bizottság által kijelölt meghagyásba bevont szerv meghagyásba történő bevonásának a jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn, a Honvéd Vezérkar főnöke a meghagyásba történő bevonás megszüntetéséről dönt. A döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § n) pontja szerinti együttműködési megállapodás ettől eltérően rendelkezik.
25. § (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási névjegyzéknek a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére történő továbbítását az 1. mellékletben meghatározott követelmények szerinti formátumban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján, vagy az elektronikus adathordozó postai úton történő megküldésével teljesítheti.
(2) A postai úton történő adatszolgáltatás során fel kell tüntetni a meghagyásba bevont szerv megnevezését, körbélyegzőjének lenyomatát, képviselőjének aláírását, továbbá az adatszolgáltatás okát és idejét.
(3) Elektronikus kapcsolattartás útján történő adatszolgáltatás esetén, ha nem az adatszolgáltatásra kötelezett, hanem az általa erre felhatalmazott személy teljesíti az adatszolgáltatást, postai úton az arra rendszeresített formanyomtatványon előzetes meghatalmazást kell küldenie a felhatalmazott személyről, amely visszavonásig érvényes, és tartalmazza a felhatalmazott személy azonosításához szükséges adatokat. A formanyomtatvány adattartalmára vonatkozó követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés szerinti meghatalmazást az adatszolgáltatásra kötelezett az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartás útján is megteheti. Ebben az esetben a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi az érvényes rendelkezés meglétét.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § n) pontja szerinti együttműködési megállapodás ettől eltérően rendelkezik.
26. § (1) Légitámadás esetére az államnak a személyi veszteségek és az anyagi károk csökkentése, megelőzése, az élet- és vagyonmentés céljából riasztási és tájékoztatási rendszert (a továbbiakban: légiriasztási rendszer) kell fenntartania.
(2) A légiriasztási rendszert úgy kell kialakítani és készenlétben tartani, hogy az az ország egész területén képes legyen a riasztásra.
(3) A lakosság tájékoztatásáért, szükség esetén a riasztásáért felelős szervek és személyek úgy kötelesek eljárni, hogy megfelelően szolgálják a lakosság gyors tájékoztatását és riasztását.
(4) A légiriasztási közlemények lakosság részére történő közzétételét a jogszabályban kijelölt elektronikus hírközlési szolgáltató és médiaszolgáltató, műsorcsatornáin a műsorszóró hálózatra telepített Országos Légiriasztási Rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.
27. § A miniszter
a) kijelöli a Honvédségnek az ország területe légvédelmi készenléti erőkkel történő oltalmazásáért felelős honvédségi szervezetet (a továbbiakban: kijelölt katonai szervezet),
b) gondoskodik a kijelölt katonai szervezet és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (a továbbiakban: BM OKF), továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) közötti összeköttetés létesítéséről és fenntartásáról,
c) a minisztérium honvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján
ca) koordinálja a légiriasztási rendszer kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat,
cb) kapcsolatot tart a légiriasztás rendszerének fenntartását és működtetését ellátó honvédelemben közreműködő szervekkel, koordinálja a honvédelmi felkészülés időszakában a szervezetek közötti együttműködést,
cc) közreműködik a műsorszóró hálózatra telepített Országos Légiriasztási Rendszer üzempróbái tapasztalatainak feldolgozásában,
cd) biztosítja a légiriasztási rendszer fenntartásában és működtetésében közreműködő szervezeteknek a honvédelmi felkészülés időszakában a védelmi és biztonsági igazgatást érintő hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon való részvételt.
28. § A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
a) irányítja a légiriasztással kapcsolatos polgári védelmi feladatok végrehajtását,
b) a BM OKF útján biztosítja a légierő ügyeletes parancsnokától érkező, vagy a médiaszolgáltatók által sugárzott légiriasztási jelzés továbbítását a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére,
c) kidolgozza a honvédelmi felkészítés éves feladattervében szereplő, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat,
d) gondoskodik a települések riasztását szolgáló berendezések telepítésével, működtetésével, karbantartásával, időszakos hangos próbájával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról, a lakosság felkészítéséről, a légiriasztás elrendelése után a lakosság magatartására vonatkozó szabályok megismertetéséről,
e) a katasztrófavédelem riasztási rendszerében gondoskodik a lakosság légiriasztásáról,
f) a fejezet költségvetésének tervezése során gondoskodik az a)–e) pont szerinti feladatok végrehajtásának fedezetéről.
29. § Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter
a) együttműködik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal a médiaszolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók légiriasztásra történő felkészítésének szervezési és technikai feltételei biztosításában, a technikai rendszer korszerűsítésében, a működőképesség rendszeres ellenőrzésében,
b) közreműködik a légiriasztásban érintett szervezetek elektronikus hírközléssel kapcsolatos honvédelmi felkészítésében,
c) együttműködik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a miniszterrel a rádió- és televízióadók légiriasztási rendszerbe történő bevonására vonatkozó követelmények kidolgozásában és esetenkénti felülvizsgálatában,
d) a költségvetés tervezése során gondoskodik az a)–c) pont szerinti feladatok végrehajtásának fedezetéről.
30. § A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
a) hatáskörében végzi a légiriasztási rendszer működtetésével, fenntartásával, korszerűsítésével kapcsolatos tervezési és szervezési feladatokat,
b) együttműködik a miniszterrel, az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, a BM OKF-fel, a Terrorelhárítási Központtal (a továbbiakban: TEK) és az MTVA-val,
c) az MTVA-val egyeztetve szervezi és felügyeli a műsorszóró hálózatra telepített átkapcsoló rendszer üzempróbáit,
d) felügyeli az átkapcsoló rendszerbe bevont médiaszolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók légiriasztással kapcsolatos tevékenységét,
e) kijelöli a riasztás feladatainak végrehajtásában részt vevő médiaszolgáltatókat és elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza feladataikat, és biztosítja az átkapcsoló rendszerbe történő bevonásuk technikai feltételeit,
f) javaslatot tesz az átkapcsoló rendszer fejlesztésére,
g) gondoskodik a médiaszolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók légiriasztásra történő felkészítésének szervezési és technikai feltételeiről, a technikai rendszer korszerűsítéséről, a működőképesség rendszeres ellenőrzéséről az érintett szervekkel egyeztetett műsoridőben,
h) végzi – a miniszterrel egyetértésben – a légiriasztásban érintett szervezetek elektronikus hírközléssel kapcsolatos honvédelmi felkészítését,
i) vezeti és koordinálja – a miniszterrel egyetértésben – a légiriasztási rendszert érintő rombolások, üzemkiesések helyreállításával összefüggő döntések végrehajtását,
j) a költségvetés tervezése során gondoskodik az a)–i) pont szerinti feladatok végrehajtásának fedezetéről.
31. § A BM OKF
a) előkészíti a lakosság riasztásához szükséges okmányokat, a veszély jellegére utaló tájékoztatót és a követendő magatartási szabályokat tartalmazó közleményt,
b) a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján szervezi a lakosság riasztásának, tájékoztatásának területi, helyi feladatait,
c) végrehajtja a kijelölt katonai szervezettel kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat,
d) folyamatos készenléti szolgálatot működtet a légiriasztás elrendelésének, feloldásának vételére,
e) a légierő ügyeletes parancsnokával folytatott egyeztetés után – a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján – tájékoztatja a lakosságot a légitámadás következményeinek károsító hatásairól, az azok ellen való védekezésről és a légiriadó feloldását követően tanúsítandó magatartási szabályokról.
32. § A kijelölt katonai szervezet vezetője
a) a BM OKF-fel, továbbá az MTVA-val kötött együttműködési megállapodásban meghatározza az együttműködés rendjét, a légiriasztás elemeit, a légiriasztás elrendelésére és feloldására jogosult személyeket, az összeköttetés rendjét, a légiriasztásban érintett szervezetek feladatait, a légiriasztással kapcsolatos okmányok tárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat, a légiriasztás feltételrendszerére és fejlesztésére vonatkozó szabályokat,
b) az a) pont szerinti együttműködési megállapodás végrehajtása érdekében kidolgozza, és az a) pontban meghatározott szervek rendelkezésére bocsátja a légiriasztás elrendelésére, feloldására vonatkozó értesítés okmányait,
c) ügyeleti szolgálat útján biztosítja a légiriasztás elrendelését, feloldását,
d) nemzetközi megállapodás alapján együttműködik más államok légvédelmi oltalmazásért felelős katonai vezetőivel.
33. § Az MTVA
a) a légiriasztás elrendelésének vagy feloldásának vételére folyamatos ügyeleti szolgáltatást működtet,
b) gondoskodik a légiriasztás jelzésére vagy feloldására szolgáló okmányok őrzéséről, a közlés feltételeinek megteremtéséről és technikai végrehajtásáról,
c) az adás megszakításával haladéktalanul közli a légiriasztásra vagy annak feloldására vonatkozó jelzést,
d) végzi a rádió- és televízióadók légiriasztási közlemény adására történő központi átkapcsolását, visszakapcsolását a kiépített műszaki rendszerben azzal, hogy az átkapcsolási rendszer katasztrófák elleni védekezés során, valamint terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye, terrortámadás bekövetkezése esetén is felhasználható a lakosság riasztására,
e) gondoskodik a légiriasztással kapcsolatos közlemények közzétételéről, közreműködik a lakosságra vonatkozó magatartási szabályok ismertetésében.
34. § Légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a légierő ügyeletes parancsnoka elrendeli a légiriasztást, a BM OKF-fel történt egyeztetést követően pedig feloldja azt.
35. § A légiriasztásra vonatkozó, a légierő ügyeletes parancsnokától érkező jelzés vételét követően
a) az Országos Légiriasztási Rendszer MTVA-nál elhelyezett eszközén és
b) a polgári védelem riasztási rendszere helyi riasztási eszközein
a légiriasztást azonnal végre kell hajtani.
36. § (1) A légiriasztásra vonatkozó, a légierő ügyeletes parancsnokától érkező jelzés vételét követően az MTVA adáslebonyolító helyiségéből a légiriadó elrendelése vagy feloldása a 3. melléklet 2. pontja szerint történik.
(2) A légiriasztás jele a katasztrófavédelem rendszerében a 3. melléklet 1.1. pontjában meghatározott jelzés.
(3) A légiriasztás feloldásának jele a katasztrófavédelem rendszerében a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott jelzés.
37. § (1) A légiriasztási rendszer keretében elvégezhető az ország egész területén a lakosság katasztrófa riasztása is, ez azonban nem veszélyeztetheti a 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok elvégzését. A légiriasztási rendszernek a lakosság katasztrófa riasztására történő felhasználása esetén nem alkalmazható a 27. §, a 31. §, a 32. §, a 34. §, a 35. §, a 36. § (1) bekezdése, valamint a 3. és a 4. melléklet.
(2) A lakosság katasztrófa riasztását a BM OKF főigazgatója által kijelölt személy rendelheti el és oldhatja fel, amelyről értesíti a légierő ügyeletes parancsnokát.
(3) A BM OKF a légiriasztási rendszernek a lakosság katasztrófa riasztására történő felhasználása esetén az ügyeleti szolgálata útján – a (2) bekezdésben meghatározott döntést követően – továbbítja az MTVA részére a 31. § a) pontjában meghatározott közleményt.
38. § (1) A légiriasztási rendszer keretében elvégezhető az ország egész területén terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás bekövetkezése esetén a lakosság riasztása és tájékoztatása is, ez azonban nem veszélyeztetheti a 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok elvégzését. A légiriasztási rendszernek a terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye, vagy terrortámadás bekövetkezése esetén a lakosság riasztására történő felhasználása során nem alkalmazható a 27. §, a 31. §, a 32. §, a 34. §, a 35. §, a 36. § (1) bekezdése, valamint a 3. és a 4. melléklet.
(2) Terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye, terrortámadás bekövetkezése esetén a lakosság tájékoztatását, szükség esetén a riasztását a TEK főigazgatója vagy az általa kijelölt személy rendelheti el és oldhatja fel, amelyről értesíti a légierő ügyeletes parancsnokát.
39. § (1) A TEK
a) előkészíti a lakosság tájékoztatásához, szükség esetén a riasztásához szükséges okmányokat, a terrortámadás jelentős és közvetlen veszélyével vagy a terrortámadással kapcsolatos közlendőket,
b) terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás bekövetkezése esetén, a lakosság tájékoztatása, szükség esetén a riasztása céljából az ügyeleti szolgálata útján – a 36. §-ban meghatározott döntést követően – továbbítja az MTVA részére az a) pontban meghatározott közlendőket,
c) végrehajtja a kijelölt katonai szervezettel kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat.
(2) A kijelölt katonai szervezet vezetője a TEK-kel, továbbá az MTVA-val kötött együttműködési megállapodásban meghatározza az együttműködés rendjét, a terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye, terrortámadás bekövetkezése esetén a lakossági tájékoztatás, szükség esetén a riasztás elemeit, a riasztás elrendelésére és feloldására jogosult személyeket, az összeköttetés rendjét, a riasztásban érintett szervezetek feladatait, a riasztással kapcsolatos okmányok tárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat, a riasztás feltételrendszerére és fejlesztésére vonatkozó szabályokat.
40. § (1) A Honvédség – figyelemmel a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontjára – közreműködik az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos, a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.
(2) A Honvédség támogatja az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
a) ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
b) közreműködik a védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében, valamint
c) közterületi járőrszolgálatot lát el.
(3) A Honvédség a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői és támogatói feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt – a Hvt. 110. § (1) bekezdés 9. pontja alapján kiadott kormányrendeletben nem szabályozott esetben – a Honvédség önállóan vagy a rendőrséggel együtt
a) a Kormány honvédelemért felelős tagjának döntése vagy
b) a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése
alapján, az a) pont szerinti döntésben, valamint a b) pont szerinti felkérésben megjelölt létesítmény vonatkozásában – kapacitásai és az egyéb, az egészségügyi válsághelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett – látja el.
(5) A Honvédség az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl közreműködik az egészségügyi válsághelyzet elhárításában kapacitásai, valamint az egyéb, az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett.
41. § Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény XXI/B. Fejezete, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény VI/A. Fejezete szerinti szabályokat alkalmazni kell.
42. § A katonai kibertér műveleti erők a Honvédség műveleteket támogató információs rendszerek üzemeltetésével, a kibertér műveleti feladatok ellátásával, az ezekhez kapcsolódó feladatokra való kiképzéssel, gyakorlatokkal és felkészítéssel, továbbá elemző és szakértő tevékenységgel, valamint a feladatok ellátásának szakmai irányításával foglalkozó szervezetei és személyi állománya.
43. § (1) A Magyarország kiberterének védelmére kijelölt, vagy abban közreműködő állami szervek a Honvédség katonai kibertér műveleti erőkkel a Hvt.-ben foglalt feladataik ellátása során együttműködnek. Az együttműködés keretében a katonai kibertér műveleti erők az állami szerv kijelölt kapcsolattartója útján tartanak kapcsolatot.
(2) A kapcsolattartás érdekében a Honvédség katonai kibertér műveleti erői az (1) bekezdés szerinti állami szervet a kapcsolattartó kijelölése érdekében megkeresik, amely megkeresésnek az állami szerv 8 napon belül eleget tesz.
(3) A kijelölt kapcsolattartó személyében történt változást az (1) bekezdés szerinti állami szerv haladéktalanul közli a Honvédség katonai kibertér műveleti erők kijelölt kapcsolattartójával.
44. § A Hvt. 88. § (1) bekezdésében szereplő feladatok végrehajtása érdekében – a jogszabályban meghatározott elektronikus információbiztonsági feladatokra és a Hvt. 17. § (5) bekezdésére figyelemmel – a Honvédség katonai kibertér műveleti erőkkel együttműködnek az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 19. § (1) bekezdésében meghatározott eseménykezelő központ, a honvédelmi és a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában közreműködésre kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kormányzati célú hálózat működtetője, különösen a honvédelmi válsághelyzetben és a különleges jogrend idején alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és a felkészülési feladatok végrehajtása céljából.
45. § A honvédelmi létfontosságú elektronikus információs rendszerelemeket üzemeltető szervezetek együttműködnek a Honvédség katonai kibertér műveleti erőkkel annak érdekében, hogy honvédelmi válsághelyzetben és különleges jogrendben – a Kormány ezirányú döntése alapján – a katonai kibertér műveleti erők közreműködhessenek az érintett infrastruktúrák védelmében.
46. § A katonai kibertér műveleti erők a Hvt.-ben meghatározott feladataikra történő eredményes felkészülés érdekében a honvédelmi szervezetek – ide nem értve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot – számára gyakorlatokat szerveznek, valamint ilyeneken részt vesznek.
47. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
48. § *
1. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján, formanyomtatvánnyal, csatolmányaként a munkakörökre és a munkaköröket betöltő, hadkötelezettség alá tartozó személyekre vonatkozóan táblázatkezelő alkalmazással készített dokumentumokkal (2. pont 2.2. és 2.3. alpontjában meghatározott adatállományok).
2. Az adatállományok elektronikus adathordozón, postai úton történő megküldésével „csv” formátumban. Minden mező után pontosvessző következik, akkor is, ha nincs benne adat.
2.1. Az első adatállomány egy szöveges állomány („csv”), melyben az első sor a szervezet adatait pontosvesszővel elválasztva a következők szerint tartalmazza:
2.1.1. jogszabályban kijelölt szervezet esetén:
2.1.1.1. szerv megnevezése,
2.1.1.2. meghagyási kategória,
2.1.1.3. meghagyási alkategória,
2.1.1.4. szerv székhelye,
2.1.1.5. szerv címe,
2.1.1.6. felelős személy neve,
2.1.1.7. felelős személy telefonszáma,
2.1.1.8. felelős személy e-mail-címe,
2.1.1.9. központi hivatallá nyilvánítást tartalmazó jogszabály (központi hivatal esetén),
2.1.1.10. honvédelmi feladat ellátására kijelölő jogszabály (18. alkategória esetén),
2.1.1.11. bírósági határozat száma a nyilvántartásba vételről (19. alkategória esetén).
2.1.2. egyedileg kijelölt egyéni vállalkozó esetén:
2.1.2.1. meghagyási kategória,
2.1.2.2. a kijelölő határozat száma, kiállítója,
2.1.2.3. az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma, telefonszáma, e-mail-címe,
2.1.2.4. ha a felelős személy nem az egyéni vállalkozó, a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail-címe.
2.1.3. egyedileg kijelölt szervezet esetén:
2.1.3.1. meghagyási kategória,
2.1.3.2. a kijelölő határozat száma, kiállítója,
2.1.3.3. a szervezet megnevezése, székhelye, kijelölt telephelye vagy fióktelepe, adószáma,
2.1.3.4. a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail-címe.
2.2. A második adatállomány a következő adatokat tartalmazza 1–1 munkakörre vonatkozóan, soronként:
2.2.1. meghagyásra kijelölt munkakörök megnevezése,
2.2.2. azonos munkakörök mennyisége (munkakörönként),
2.2.3. azonos munkakörök közül meghagyásra tervezettek száma (munkakörönként).
2.3. A harmadik adatállomány soronként tartalmazza a meghagyásra tervezett személyek adatait a következő sorrendben:
2.3.1. születési családi név,
2.3.2. születési 1. utónév,
2.3.3. születési 2. utónév,
2.3.4. házassági családi név,
2.3.5. házassági 1. utónév,
2.3.6. házassági 2. utónév,
2.3.7. anyja születési családi neve,
2.3.8. anyja születési 1. utóneve,
2.3.9. anyja születési 2. utóneve,
2.3.10. születési idő (év, hónap, nap formátumban),
2.3.11. születési hely,
2.3.12. munkakör.
3. Az adatállományok elektronikus adathordozón, postai úton történő megküldésével „MS Excel” formátumban. Amennyiben a 2. pontban meghatározott formátumot nem lehet előállítani, akkor a meghagyási névjegyzéket „MS Excel” formátumban, egy munkafüzetben, adatállományonként külön-külön munkalapon kell elkészíteni. A munkalapok tartalma megegyezik a 2. pontban meghatározott adatállományok adattartalmával.
4. Az 1. és 2. pontban meghatározott adatállományokra vonatkozóan: A megadott meghagyásra kijelölt munkakörök megnevezésében a szervezetben elfoglalt hierarchiát, illetve a szervezeti elem megnevezését nem kell feltüntetni. Egy sor csak egy meghagyott személy adatait tartalmazhatja. A személy előneveit, címeit az adatszolgáltatásban nem szabad feltüntetni. A harmadik adatállományban a személyeknél a munkakörök megnevezése kizárólag a második adatállományban megadott meghagyásra kijelölt munkakörök megnevezésének egyikét tartalmazhatja. Az adatszolgáltatás Windows karakterkódolással (1250-es kódlap) kerül teljesítésre.
1. A meghatalmazásban szereplő adatok egyéni vállalkozó esetén a következők:
1.1. egyéni vállalkozó neve,
1.2. egyéni vállalkozó címe,
1.3. egyéni vállalkozó adószáma,
1.4. adatszolgáltató személy megadott e-mail-címe,
1.5. – ha az adatszolgáltató személy nem az egyéni vállalkozó – az adatszolgáltató neve.
2. A meghatalmazásban szereplő adatok szervezet esetén a következők:
2.1. cég megnevezése,
2.2. a cég rövidített megnevezése (ha szükséges),
2.3. székhelye,
2.4. adószáma,
2.5. adatszolgáltató személyre vonatkozóan:
2.6. megadott e-mail-cím,
2.7. név.
1. A polgári védelmi rendszer hangjelzései (szirénajelek, jelzések)
1.1. Légiriasztás elrendelésekor leadásra kerülő hangjelzés
1.1.1. A jelzés megnevezése: LÉGIRIADÓ
1.1.2. A jelzés leírása: háromszor egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (280 Hz és 400 Hz közötti) szirénahang, 30 másodperces szünettel.
1.2. Légiriasztás feloldásakor leadásra kerülő hangjelzés
1.2.1. A jelzés megnevezése: LÉGIRIADÓ ELMÚLT
1.2.2. A jelzés leírása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.
1.2.3. A riadó elmúlt jelzés a légiriadó, valamint a katasztrófariadó jelzés feloldására is vonatkozik.
2. A riasztásnak a műsorszóró hálózatra telepített Országos Légiriasztási Rendszerben történő megjelenítése
2.1. A légiriasztás hangban és képben történő megjelenítése a rendszer vevőberendezéseinek átkapcsolásához, illetve visszakapcsoláshoz szükséges időtartamok figyelembevételével, az elrendelés és feloldás esetén is azonos, a 2.3. és a 2.4. alpontban rögzített rend szerint történik.
2.2. A légiriasztás elrendelése és feloldása a televízió- és rádióadásokban egyidejűleg kerül megjelenítésre.
2.3. A kisugárzott hang
2.3.1. A légiriasztási közérdekű közlemény közzététele szirénahanggal kezdődik, majd 30 másodperc elteltével, halkabb szirénahanggal a háttérben, 5 másodperces megszakítássokkal háromszor egymás után hallható a légiriadó elrendelésének, illetve lefújásának 4. melléklet szerinti szövege. A szöveg elhangzását követően a szirénahang továbbra is hallható, és 30 másodperc alatt teljesen elhalkul.
2.3.2. A szirénahang a közlemény szövegének megfelelően, a légiriasztás elrendelésének és feloldásának 2.3.1. pont szerinti részével összhangban váltakozó vagy állandó hangmagasságú.
2.4. A kisugárzott kép
2.4.1. A képernyő felső harmadában, középen Magyarország címere, középső harmadában, középen a „LÉGIRIADÓ” felirat olvasható. A felirat előtt és után egy-egy repülőgép körvonala látható. A képernyő alsó harmadában megjelenített szövegsáv bal oldalán, jobbra dőlő fekete csíkozás, középen a légiriasztás elrendelésének, illetve feloldásának 4. melléklet szerinti szövege olvasható. A légiriasztás szövege, az egyidejűleg hallható szöveggel szinkronban háromszor, fekete nagybetűkkel jelenik meg. A sugárzott kép feliratai, valamint a repülőgépek körvonalai ütemezetten halványulnak el és válnak ismét láthatóvá (pulzálnak).
2.4.2. A „LÉGIRIADÓ” felirat, a repülőgépek és a szövegsáv narancssárga színű. A címer, a felirat, a repülőgépek körvonalai és a szövegsáv mögötti háttér fekete színű.
1. Magyarország egész területére
1.1. légiriadó elrendelése:
„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
FIGYELEM! FIGYELEM!
AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE LÉGIRIADÓ!
AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE LÉGIRIADÓ!”
1.2. légiriadó feloldása:
„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
FIGYELEM! FIGYELEM!
LÉGIRIADÓ ELMÚLT!
LÉGIRIADÓ ELMÚLT!”
2. A veszélyeztetett területre
2.1. légiriadó elrendelése:
„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
FIGYELEM! FIGYELEM!
DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL!”
vagy
„DUNA–TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!
DUNA–TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!
LÉGIRIADÓ! LÉGIRIADÓ!”
2.2. légiriadó feloldása:
„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK
FIGYELEM! FIGYELEM!
DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL!”
vagy
„DUNA–TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!
DUNA–TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!
LÉGIRIADÓ ELMÚLT!
LÉGIRIADÓ ELMÚLT!”
