AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 136. cikkére, összefüggésben annak 121. cikke (2) bekezdésével,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre * és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1) Az euroövezet gazdaságában a 2020-as rendkívül súlyos recesszió után jelenleg stabil és gyors ütemű helyreállítás van folyamatban. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2021 második negyedévében felülmúlta a várakozásokat, és a Bizottság szolgálatainak 2021. őszi gazdasági előrejelzése szerint az euroövezet GDP-je 2021-ben várhatóan 5,0%-kal fog nőni. Az euroövezet gazdasága 2021 utolsó negyedévében visszanyerte a válság előtti GDP-szintjét. 2021 második negyedévére hét euroövezeti ország GDP-je már újra visszanyerte a válság előtti szintjét. Az előrejelzések szerint az euroövezet GDP-je 2022-ben 4,3%-kal fog nőni, de a helyreállítás várhatóan egyenetlen lesz az országok és az ágazatok között. A GDP-növekedés fő hajtóereje a belső kereslet, ami a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozásoknak az oltóanyagok bevezetését követő enyhítésével, a munkaerőpiacok helyzetének fokozatos javulásával, a kijárási korlátozások időszakában felhalmozódott többletmegtakarítások felhasználásával, valamint a kedvező finanszírozási feltételeknek és a NextGenerationEU – az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel * létrehozott helyreállítási eszköz – keretében nyújtott támogatásnak köszönhető erőteljes beruházásnövekedéssel áll összefüggésben. Az ajánlásnak megfelelően az euroövezeti tagállamok – egyénileg és az eurócsoporton belül együttesen – intézkedéseket hoztak a Covid19-válságot követő helyreállítást támogató szakpolitikai irányvonal biztosítása érdekében. A jövőt illetően a bizonytalanság szintje továbbra is magas, jelentős kockázatokat, többek között a világjárvány alakulásával kapcsolatos kockázatokat hordoz az Unión belül és kívül egyaránt, és az említett szint szoros nyomon követést indokol.
(2) 2021 folyamán a belső kereslet erőteljes növekedése a kínálati oldalon korlátokba ütközött – ideértve az inputok szűkösségét és a logisztikai problémákat. Emellett egyes ágazatokban és egyes tagállamokban a munkaerő- és a szakemberhiány egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A több éven át jellemző rendkívül alacsony inflációs ráták után az euroövezetben 2021 eleje óta nőtt az infláció, amelynek hátterében mindenekelőtt a bázishatások, az emelkedő energiaárak és az ellátási szűk keresztmetszetek állnak, ami a kijárási korlátozásokat követő kiigazítási folyamathoz kapcsolódó átmeneti jelenségre utal. Az infláció az euroövezetben 2021 novemberében elérte a 4,9%-ot. A Bizottsági szolgálatok 2021. őszi gazdasági előrejelzése szerint az infláció várhatóan 2022-ben 2,2%-ra és 2023-ban 1,4%-ra csökken.
(3) 2021-ben az európai helyreállítási stratégia a NextGenerationEU-nak és legnagyobb eszközének – az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek * – a hatályba léptetésére összpontosított. A Tanács a Bizottság által végzett pozitív értékeléseket követően, 2021. november közepéig 22 tagállam – köztük 18 euroövezeti ország – helyreállítási és rezilienciaépítési tervét fogadta el. A következő években a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretébe illeszkedő reformok és beruházások eredményes végrehajtása mélyreható pozitív hatást fog gyakorolni az euroövezeti tagállamok gazdaságainak működésére. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredményes végrehajtása elő fogja mozdítani a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciát az euroövezeti tagállamokban, tekintve a forrásainak allokációjára használt kulcsot. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megerősítette a bizalmat is, és hozzájárul a növekedés és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatásához, ezáltal kiegyensúlyozva a politikák kombinációját, és kiegészítve az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseit. A helyreállítás támogatásán túl, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja a tagállamok gazdaságának strukturális átalakítása, különösen a zöld és a digitális átállás megvalósítása tekintetében. A koherens beruházásoknak és reformoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő végrehajtása – a kohéziós politikai alapok felhasználásával együtt – az euroövezet jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának fokozására, a potenciális kibocsátás tartós módon történő növelésére, a foglalkoztatás támogatására és a társadalmi kihívások kezelésére irányul. Továbbá az euróban denominált adósságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozását célzó, Unió általi kibocsátása mélységet és likvidást fog kölcsönözni Európa tőkepiacainak, és hozzá fog járulni az euró mint nemzetközi valuta megerősítéséhez. A zöldkötvényeknek a NextGenerationEU keretében történő kibocsátása tovább fogja segíteni a fenntartható beruházás előmozdítását.
(4) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt reformok és beruházások végrehajtása lehetővé fogja tenni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás folyósítását, és ténylegesen hozzá fog járulni az euroövezet szakpolitikai prioritásainak – többek között az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi ajánlásokban meghatározott prioritásoknak – a megvalósításához * . Az ilyen végrehajtás többek között a nemzeti intézményi keretek megerősítésére, a magas színvonalú közberuházások támogatására, valamint a társadalmi kohéziót és a méltányos zöld és digitális átállást támogató szakpolitikai intézkedésekre fog vonatkozni. Az ilyen végrehajtásnak segítenie kell a fenntartható és inkluzív helyreállítás biztosítását, a növekedési potenciál fenntartását és a reziliencia fokozását. Ez összhangban van a „2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés” című, 2021. november 24-i bizottsági közleménnyel és a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójával, nevezetesen a környezeti fenntarthatósággal, a termelékenységgel, a méltányossággal és a makrogazdasági stabilitással.
(5) A megfelelően támogató és egymást kölcsönösen erősítő gazdaságpolitikák hatékonyaknak bizonyultak a makrogazdasági stabilitás megteremtésében, korlátozták a munkaerőpiaci eredményekre gyakorolt hatást, enyhítették a recesszió kockázatát és támogatták a gazdaság gyors helyreállítását. A monetáris és a költségvetési politikák megfelelő kombinációja – a strukturális reformokkal és a pénzügyi szakpolitikákkal együtt – továbbra is alapvető fontosságú lesz az euroövezet megfelelő működéséhez, teljes összhangban a tagállamoknak és az intézményeknek a Szerződés szerinti saját szerepével.
(6) Az EKB monetáris politikai intézkedéseinek célja a különböző pénzügyi piaci szegmensek zökkenőmentes működésének biztosítása, a monetáris transzmissziós csatornák sértetlenségének fenntartása, és végső soron a középtávú árstabilitás megőrzése. Az EKB 2021 júliusában közzétette új monetáris politikai stratégiáját, amely középtávra 2%-os szimmetrikus inflációs célt fogad el. Az EKB Kormányzótanácsa azt is megerősítette, hogy az EKB kamatlábak meghatározása marad továbbra is az elsődleges monetáris politikai eszköze. Az EKB 2021 októberében a digitális euró lehetséges kibocsátására vonatkozó kétéves vizsgálati szakaszt indított. A digitális euro létrehozása az uniós jogalkotók általi beavatkozást tenné szükségessé, és a Bizottság a Szerződés 133. cikke alapján jogalkotási javaslatot szándékozik előterjeszteni. Egy ilyen központi banki digitális pénznem kibocsátása – a kialakításától függően – többek között biztosíthatná a nyilvánosság számára a pénz folyamatos rendelkezésre állását digitális formában, támogathatná az európai gazdaság digitalizálását, és aktívan ösztönözhetné az innovációt a kis értékű fizetések terén. Emellett hozzájárulhatna az euro nemzetközi szerepének megerősítéséhez és az Unió nyitott stratégiai autonómiájához.
(7) A Bizottság 2021. október 19-én elfogadta „Az uniós gazdaság a Covid19 után: a gazdasági kormányzásra gyakorolt hatások” című közleményt, újraindítva a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló vitát, hogy széles körű konszenzus jöjjön létre arról, miként lehet javítani a gazdasági kormányzás kereteit, kezelni a makrogazdasági egyensúlyhiányokat, és foglalkozni a költségvetési kihívásokkal átmeneti és növekedésbarát módon, figyelembe véve a Covid19-válságból levont tanulságokat.
(8) Az euroövezet egészének államháztartási hiányát illetően azt jelezték előre, hogy 2021-ben eléri a GDP 7,1%-át, de 2022-ben 3,9%-ra esik vissza. A Bizottság szolgálatainak 2021. őszi gazdasági előrejelzése az volt, hogy az euroövezeti költségvetési irányvonal támogató jellegű marad 2021-ben, a GDP 1,75%-a feletti bővüléssel, illetve 2022-ben is, a GDP 1%-ához közeli bővüléssel. 2022-ben mind a nemzeti finanszírozású, mind az uniós finanszírozású közberuházások hozzá fognak járulni az említett támogató irányvonalhoz. 2021 novemberétől a Tanács által addig jóváhagyott 18 euroövezeti nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek – a 2026-ig terjedő időszakban – az euroövezeti tagállamok számára nagyszabású pénzügyi támogatást kell biztosítania legfeljebb 262 milliárd EUR összegig terjedő vissza nem térítendő támogatás és 139 milliárd EUR összegű hitel formájában. A nemzeti költségvetési politikáknak a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű tiszteletben tartása mellett történő összehangolása elengedhetetlen a Covid19-válság okozta gazdasági sokkhatásra való hatékony reagáláshoz, a fenntartható helyreállításhoz, valamint a gazdasági és monetáris unió (GMU) megfelelő működéséhez. Noha az általános mentesítési rendelkezés 2022-ben még érvényben fog maradni, 2023-tól várhatóan deaktiválják. A gazdasági helyreállítás megszilárdulásával a költségvetési politika elfordul az átmeneti szükséghelyzeti intézkedésektől a helyreállítást támogató célzott intézkedések irányába. Az államadósság-rátáknak a 2019-es GDP 85,5%-áról a 2021-es GDP 100%-ára való növekedése a kibocsátás csökkenéséből és a Covid19-járvány okozta nagyon széles körű sokkhatás kezeléséhez szükséges szakpolitikai válaszintézkedésekből eredő együttes hatást tükrözi. Mivel azonban néhány euroövezeti tagállamban már az említett sokkhatást megelőzően is magas volt az adósságráta, az euroövezet nagy részében a szakpolitikai célkitűzések között fog szerepelni a fokozatos, folyamatos és növekedésbarát adósságállomány-csökkentés.
(9) Ebben az összefüggésben különösen relevánsnak tűnik az államháztartás összetételének javítása, többek között a beruházások előmozdítása, a költségvetési intézkedések minőségének javítása, valamint a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása révén, többek között az éghajlatváltozásra, valamint a zöld és a digitális átállásra tekintettel. A környezetbarát költségvetés-tervezés, a kiadások felülvizsgálata, a jól működő közberuházás-kezelési rendszerek és a hatékony közbeszerzési keretek javíthatják az államháztartás átláthatóságát és hatékonyságát, továbbá költségvetési mozgásteret teremthetnek további közberuházások számára. A hatékonyabb és méltányosabb bevételi politika megvalósítását célzó reformok a Covid19-válságot követően még fontosabbá váltak. Még van mozgástér arra, hogy az euroövezeti adórendszereket növekedésösztönzőbbé és környezetbarátabbá tegyék, különösen a torzulások kezelése és a munkát terhelő – a legtöbb euroövezeti tagállamban továbbra is magas – adóék csökkentése révén. Az agresszív adótervezés, az adókikerülés és az adókijátszás megszüntetésére irányuló intézkedések hatékonyabbá és méltányosabbá tehetik az adórendszereket, ugyanakkor támogatják a helyreállítást és növelik a bevételeket. A globalizáció szükségessé tette az adózási keretelvek kiigazítását, hogy azok megfeleljenek az egyre inkább digitalizált gazdaság követelményeinek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inklúzív keretén belül megállapodás jött létre a globális adózás reformjáról a gazdaság digitalizációjából eredő adóügyi kihívások kezelése és a káros adóverseny korlátozása érdekében.
(10) A nemzeti és uniós szinten, többek között a NextGenerationEU révén megvalósított gyors és határozott szakpolitikai válaszintézkedések hatékonyan enyhítették a válság háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatását. Az említett összehangolt fellépésnek köszönhetően az eredetileg vártnál kisebb mértékben nőttek a tagállamok közötti eltérések, és a hosszú távú káros hatások mérséklődtek. A szakpolitikai támogatás – többek között csökkentett munkaidős foglalkoztatás és más munkahelymegtartási intézkedések révén – segített abban, hogy a vállalkozások a válság közepette is folytatni tudják tevékenységüket, valamint visszafogta a munkanélküliségi ráta növekedését és a rendelkezésre álló jövedelem csökkenését. Bár emelkedtek, a fizetésképtelenségi ráták visszafogottak maradtak a támogatási intézkedések fokozatos megszüntetése ellenére is. Fokozatos javulást mutatnak a munkaerőpiacok is: 2021 második negyedévében a foglalkoztatási ráta 72,1% volt, összevetve a Covid19 előtti 72,9%-os csúccsal 2019 negyedik negyedévében. A digitális technológiának a Covid19-válság során felgyorsult térnyerése – ha időben tartóssá válik – pozitív hatással lehet a termelékenységre. Mégis az említett válság jelentős területi, ágazati és elosztási következményekkel járt, amelyek mind az országokon és ágazatokon belül, mind az országok és ágazatok között átcsoportosításokat fognak szükségessé tenni, jelentős átállási költségeket róva a munkavállalókra és a vállalkozásokra.
(11) Bár a csődök emelkedése mindezidáig korlátozott maradt, a Covid19-járvány következtében számos cég mérlege gyengült, ami rövid távon korlátozhatja beruházásfinanszírozási képességüket, és veszélyeztetheti visszafizetési képességüket. Amint a helyreállítás megszilárdul, a támogatást fokozatosan ki kell vezetni és célzottabbá kell tenni. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok igénybevételének csökkenése korlátozná a függő kötelezettségek állományát, és segítene megőrizni a vállalkozások beruházási kapacitását. A szakpolitikai támogatási intézkedések időben történő visszavonása olyan egyensúlymutatvány, amelybe beletartozik a beruházások és a foglalkoztatás támogatása, valamint az életképes vállalkozások csődjének elkerülése, anélkül, hogy megakadályoznák az életképtelen vállalkozások rendezett kilépését középtávon. Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, mérlegük megerősítése, valamint a fizetésképtelenségi keretek kapacitásának és hatékonyságának növelése. Az euroövezeten belül a nemzeti fizetésképtelenségi szabályok jelentős mértékben eltérnek, és kapacitáserősítő intézkedésekre lesz szükség egy hatékony közigazgatás és igazságszolgáltatási rendszer elősegítése érdekében. A fizetésképtelenségi keretek javítása hozzájárulhat a bankszektorbeli mérlegek stabilitásának javításához is, pozitív hatást gyakorolva a hitelkínálatra. A szerkezetátalakításról és fizetésképtelenségről szóló (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvet * – amely a tagállamokban minimumszabályokat kíván bevezetni a vállalkozók számára biztosított megelőző szerkezetátalakítás és adósságelengedés tekintetében – 2022. július 17-ig kell átültetni a nemzeti jogba. Ezen felül az uniós tőkepiacok integrációja kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások számára a banki hitelezést kiegészítő alternatív finanszírozási forrásokat biztosítsanak. A tőkepiaci unió megvalósítása terén való előrelépés javíthatja az euroövezeti vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, mozgósíthatja az új és a zöld technológiákba és infrastruktúrába történő hosszú távú beruházásokat, előmozdíthatja a sajáttőke-befektetéseket, és felszámolhatja a beruházások előtt álló, határokon átnyúló akadályokat, többek között a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó anyagi jog egyes elemeinek harmonizálása révén.
(12) Miközben a foglalkoztatás gyors ütemben helyreáll, azzal kell számolni, hogy a Covid19-válság, valamint a gazdaság zöldítésére és a digitalizáció felgyorsítására irányuló határozott törekvés hosszú távon jár hatásokkal egyes ágazatokra, munkavállalói kategóriákra és régiókra nézve. A válság különösen a fiatalokat, valamint az alacsony képzettségű személyeket és a migráns háttérrel rendelkező személyeket érintette. A létrejövő új munkahelyek eltérhetnek az említett válság következtében elvesztett munkahelyektől. Egyes csoportok, köztük a nők, még mindig strukturális kihívásokkal szembesülnek a munkaerőpiaci integráció terén. Az ellátási lánc szűk keresztmetszetei és a meredeken emelkedő energiaárak bizonyos ágazatokban lelassíthatják a foglalkoztatás helyreállását. A munkahelyváltásokat és a munkaerőpiaci reintegrációt elősegítő szakpolitikai intézkedések ezért kulcsfontosságúak lesznek az alkalmazkodás támogatásához és a társadalmi hatás enyhítéséhez, különösen a zöld és a digitális átállás fényében. A Bizottság előterjesztette az (EU) 2021/402 ajánlást * a foglalkoztatásnak a Covid19-válságot követő hatékony és aktív támogatásáról, felkérve a tagállamokat olyan koherens szakpolitikai csomagok kidolgozására, amelyek ötvözik a szakképzettmunkaerő-hiányok áthidalására, valamint az egyéneknek a zöld és a digitális átállás sikeres navigálásában való segítésére irányuló intézkedéseket. Az ilyen csomagok három összetevőből állnának: i. munkaerő-felvételi és az átmenetet támogató, korlátozott időtartamú, megfelelően kialakított ösztönzők, valamint vállalkozástámogatás; ii. a munkaerőpiaci igényekhez igazított továbbképzési és átképzési lehetőségek; továbbá iii. a foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott fokozott támogatás. Mindeközben az euróövezet kohéziója érdekében a szociális védelem alapvető fontosságú marad az egészségügyi és gazdasági válság nyomán a méltányos zöld és digitális átállás biztosítása céljából. A szociális jogok európai pillére továbbra is iránytűként szolgál a foglalkoztatási, készségfejlesztési és szociálpolitikai fellépések terén, előmozdítva a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciát, valamint a jobb munka- és életkörülményeket a tagállamokban. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021 márciusában elfogadott cselekvési terv három uniós kiemelt célt határoz meg i. a foglalkoztatás, ii. a felnőttkori tanulás és iii. a szegénység 2030-ig történő csökkentése tekintetében, amelyekhez releváns szakpolitikai intézkedések fognak hozzájárulni. A 2021. május 8-i portói szociális csúcstalálkozón és az Európai Tanács 2021. június 24–25-i ülésén az uniós vezetők üdvözölték az említett célokat.
(13) A tagállamok – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi és szakpolitikai támogatásával – ambiciózus reform- és beruházási terveket dolgoztak ki, és azok végrehajtása kulcsfontosságú. Az intézmények színvonalának – mindenekelőtt az igazgatási kapacitás megerősítése révén történő – javítása kulcsfontosságú lesz a kapcsolódó források gyors felhasználásának biztosításához, elkerülve ugyanakkor a más uniós eszközökkel való párhuzamosságokat és interferenciákat. A tagállamok az üzleti környezet fejlesztésével javíthatják a magánberuházások keretfeltételeit. Az ellátási láncok rezilienciájának az egységes piacon az ellátási hiányok és a szűk keresztmetszetek észlelése és kezelése révén történő megőrzése és megerősítése – a piacok nyitottsága, a szabványok közelítése, valamint a nagyobb fokú diverzifikáció, körforgásos jelleg és erőforrás-hatékonyság mellett – kulcsfontosságú lesz az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosításához. Továbbra is releváns az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi ajánlás, amely az áruk és szolgáltatások egységes piacának – többek között a digitális egységes piacnak – a szükségtelen korlátozások megszüntetése, a piacfelügyelet fokozása és a megfelelő igazgatási kapacitás garantálása révén történő további integrációjára szólít fel.
(14) A korábbi reformok eredményeként a bankszektor átfogó rezilienciát mutatott, a súlyos gazdasági stresszhelyzettel szembesülve. A válság mélypontján során biztosított széles körű szakpolitikai támogatás és a 2021-es stabil helyreállás eredményeként eddig nem bizonyultak indokoltnak a vállalati mérlegek romlásával kapcsolatos aggályok. Lehetséges azonban, hogy az euroövezeti bankok némi romlást fognak tapasztalni az eszközminőség tekintetében. A kockázatok megfelelő időben történő nyomon követése, az adósokkal való proaktív együttműködés és a nemteljesítő hitelek aktív kezelése – fokozott jövedelmezőséggel és szilárd szabályozási kerettel társulva – fontos ahhoz, hogy fennmaradjon a bankszektor stabilitása, és az továbbra is képes legyen finanszírozni a gazdaság helyreállítását.
(15) Az euroövezet gazdasági mérete és integrációja, valamint a Covid19-válságra való reagálás céljából bevezetett intézkedések világszerte stabilizáló tényezőt jelentettek az említett válság során. Tekintve a gazdaságok összekapcsoltságát, az euroövezeti tagállamoknak a következő években végre kell hajtaniuk az annak érdekében elfogadott beruházásokat és reformokat, hogy megerősödve kerüljenek ki a válságból, tovább mélyítve ugyanakkor a GMU-t annak érdekében, hogy növeljék a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját és a nemzetközi színtéren való helytállásra irányuló képességét. A fejlett és feltörekvő piacgazdaságokban tapasztalható fejlemények számos csatornán keresztül közvetlen hatást gyakorolnak az euroövezetre, többek között az egészségügyi és oltási politika, a monetáris politikai pályák, a pénzmozgások, a globális értékláncok és a kereskedelem tekintetében. A helyreállítás nyomán a globális ellátási láncokban kialakult szűk keresztmetszetek szintén a globális gazdasági összekapcsoltság erősödéséről tanúskodnak. Mindeközben az euroövezet folyófizetésimérleg-többlete fokozatosan tovább csökkent, és 2020-ban az alapvető gazdasági tényezők által indokolthoz közeli szintet ért el. Az előrejelzések szerint azonban 2020 és 2023 között 2,6%-ról 3,4%-ra fog emelkedni. Az euro, amely az elmúlt években nagyjából stabil maradt, nemzetközi szerepének megerősítése – többek között a digitális euro létrehozása révén – fokozhatja az euroövezet és az Unió gazdasági és pénzügyi autonómiáját, és javíthatja a globális pénzügyi stabilitást.
(16) Továbbra is alapvető fontosságú a GMU elmélyítése. A bankunió és a tőkepiaci unió egymást kölcsönösen erősítő projektek, amelyek célja a növekedés előmozdítása, a pénzügyi stabilitás megőrzése és egy valódi GMU támogatása. A fennmaradó hiányosságok megszüntetése tovább fokozná az euroövezet stabilitását és rezilienciáját, hozzájárulna az euroövezet gazdaságainak fellendítéséhez, és megerősítené az euro nemzetközi szerepét. Továbbra is alapvető fontosságú a bankunió kiteljesítése – az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést és az Egységes Szanálási Alapba fizetendő hozzájárulások átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló, Brüsszelben, 2014. május 21-én kötött megállapodást módosító megállapodások * időben történő megerősítésével együtt – és a tőkepiaci unió kiteljesítése. Az említett kiteljesítés támogatni fogja a zöld és a digitális átállást is, amely jelentős beruházásokat tesz szükségessé. A 2021. június 25-i euroövezeti csúcstalálkozó újra megerősítette a bankunió kiteljesítése iránti elkötelezettséget, és felkérte az euroövezeten kívüli tagállamok részvételével ülésező eurócsoportot, hogy késedelem nélkül és konszenzussal állapodjon meg egy lépésenkénti ütemezést meghatározó munkatervről valamennyi hátralévő feladat tekintetében. Felhívott a „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i bizottsági közleményben meghatározott, a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020-as cselekvési terv gyors végrehajtására is, összhangban az említett cselekvési tervről szóló, 2020. december 3-i tanácsi következtetésekben meghatározott prioritásokkal. Továbbra is releváns az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi ajánlás, amely felhív a GMU kiteljesítésére és az euro nemzetközi szerepének megerősítésére,
AJÁNLJA, hogy az euroövezeti tagállamok a 2022–2023-as időszakban tegyenek intézkedést egyénileg – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtása révén – és együttesen az eurócsoporton belül annak érdekében, hogy:
1. továbbra is használják fel és hangolják össze a tagállamok nemzeti költségvetési politikáit a fenntartható és inkluzív helyreállítás hatékony alátámasztása érdekében. 2022-ben mérsékelten támogató költségvetési irányvonalat tartsanak fenn az egész euroövezetben, figyelembe véve a nemzeti költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott finanszírozást. A költségvetési intézkedéseket fokozatosan olyan beruházásokra összpontosítsák, amelyek a zöld és a digitális átállással összhangban előmozdítják a fenntartható és inkluzív helyreállítást, különös figyelmet fordítva a költségvetési intézkedések minőségére. Őrizzék meg – a bizonytalanság mértékét tükrözve – a fiskális politika dinamikus jellegét, hogy időben reagálni tudjanak a Covid19-világjárvány alakulására. Differenciálják a költségvetési politikákat – figyelembe véve a helyreállítás erősségét –, biztosítva ezáltal a költségvetési fenntarthatóságot, és szem előtt tartva a különbségek csökkentésének szükségességét.
2. a méltányos és hatékony adórendszerek biztosítása érdekében mozdítsanak elő olyan szakpolitikákat, amelyekkel fel lehet lépni az agresszív adótervezéssel, az adókijátszással és az adókikerüléssel szemben. Törekedjenek a káros adóverseny korlátozására, többek között a gazdaság digitalizációjából és globalizációjából eredő adóügyi kihívások kezelését célzó, konszenzuson alapuló globális megoldások végrehajtása révén. Csökkentsék a munkát terhelő adóéket, és mozdítsák elő a munkát terhelő adókról a kevésbé torzító adókra való áttérést. Térjenek át a szükséghelyzeti intézkedésekről a gazdasági helyreállításra irányuló intézkedésekre a munkaerőpiacokon, olyan hatékony és aktív munkaerőpiaci politikák biztosítása révén, amelyek: i. támogatják a munkahelyváltásokat, különösen a zöld és digitális gazdaság felé történő elmozdulást; ii. ötvözik a szakképzett munkaerő hiányának kezelésére, a továbbképzés és az átképzés javítására, illetve a célzott munkaerő-felvételi ösztönzők biztosítására irányuló intézkedéseket; valamint iii. növelik az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitását a strukturális munkaerőhiány kezelése érdekében. Erősítsék meg az inkluzív, minőségi oktatási és képzési rendszereket. Mozdítsák elő a fiatalok, a nők és a veszélyeztetett csoportok munkaerőpiaci integrációját, biztosítsanak megfelelő munkakörülményeket, és kezeljék a munkaerőpiac szegmentációját, dolgozzanak ki szociális védelmi rendszereket a Covid19-válság következtében felmerülő, valamint a zöld és a digitális átállással kapcsolatos kihívások kezelése érdekében, illetve szükség esetén igazítsák ki azokat, és erősítsék meg a hozzáférést. Biztosítsák a szociális partnerek tényleges bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba, erősítsék meg a szociális párbeszédet, és mozdítsák elő a kollektív tárgyalások rendszerét. Biztosítsák a gazdasági és társadalmi rezilienciát növelő munkaerőpiaci bevált gyakorlatok és szociálpolitikák megosztását és az azokhoz való közelítést.
3. kövessék nyomon a vállalkozásoknak nyújtott szakpolitikai támogatási csomagok hatékonyságát, összpontosítsanak a Covid19-válság alatt stresszhelyzetbe került életképes vállalkozások fizetőképességének célzottabb támogatására, és fokozottabban vegyék igénybe a sajáttőke-típusú eszközöket. Növeljék a fizetésképtelenségi keretek képességét arra, hogy a csőd- és adósságátütemezéssel hatékonyan és időben foglalkozzanak, maximalizálják az értékmegőrzést, továbbá mozdítsák elő a tőkének a reálgazdaságban történő hatékony allokálását és a határokon átnyúló beruházásokat. Tegyenek gyors előrelépést a tőkepiaci unió elmélyítése terén – amelyre vonatkozóan a Bizottság a gazdaság finanszírozásának támogatására összpontosítva, jogalkotási javaslatokat terjesztett elő –, fokozzák a vállalkozások és a magánszemélyek befektetési lehetőségeit, továbbá számolják fel az egységes piacon a befektetések előtt álló, határokon átnyúló, indokolatlan akadályokat.
4. folytassák a nemzeti intézményi keretek további megerősítését, és hajtsanak végre reformokat a beruházásokat és a tőke újraallokálását akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése érdekében, valamint biztosítsák az uniós források hatékony és időben történő felhasználását. Csökkentsék a vállalkozások adminisztratív terheit, és javítsák az üzleti környezetet. Erősítsék meg a közigazgatás hatékonyságát és digitalizációját. Javítsák az államháztartási gazdálkodást, többek között a környezetbarát költségvetés-tervezés révén és a közberuházás-kezelés hatékonyságának javításával, továbbá használják fel a kiadások felülvizsgálatát az államháztartás összetételének és minőségének javítása érdekében, különös tekintettel a közberuházások minőségére, valamint az emberekbe és a készségekbe történő beruházásokra, továbbá arra, hogy a közkiadások középpontjába még inkább a helyreállítási és rezilienciaépítési szükségletek kerüljenek.
5. biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, és tartsák fenn a gazdaságba irányuló hitelcsatornákat, folytassák a nemteljesítő hitelek kezelését, többek között az eszközminőség nyomon követése, a nehéz helyzetben lévő adósokkal – különösen az életképes adósokkal – való időben történő és proaktív együttműködés, valamint a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak továbbfejlesztése révén. Folytassák a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát egy lépésenkénti és időben ütemezett, minden lezáratlan elemre kiterjedő és azonos ambíciószintű munkaterv alapján, valamint az euro nemzetközi szerepének megerősítésére irányuló munkát. Támogassák továbbra is a digitális euro esetleges bevezetésére irányuló feltérképező munkát.
A GMU elmélyítése érdekében tett további lépések során figyelembe kell venni az Uniónak a Covid19-válságra adott átfogó gazdaságpolitikai válaszából levont tanulságokat. A GMU elmélyítése irányába teendő haladást az Unió belső piacának maradéktalan tiszteletben tartása mellett, valamint az euroövezeten kívüli tagállamok irányában nyitott és átlátható módon kell elérni.
Kelt Luxembourgban, 2022. április 5-én.
a Tanács részéről
az elnök
B. LE MAIRE
