A jogszabály mai napon ( 2024.04.18. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT 2021. június 10-i (2022/C 67/10) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a Parlamentnek a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékelésével kapcsolatos véleményéről (2021/2738(RSP)) * 

P9_TA(2021)0288

A Parlament ellenőrzése a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékeléséről

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. és 175. cikkére,

- tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet) * ,

- tekintettel a Parlamentnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek folyamatban lévő értékelése tekintetében fennálló, tájékozódáshoz való jogáról szóló, 2021. május 20-i állásfoglalására * ,

- tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el;

B. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a volumen és a finanszírozási eszközök tekintetében példa nélküli eszköz; mivel a Bizottság megkezdi a közös uniós adósság kibocsátását, mivel mostanra az összes uniós tagállam befejezte a saját forrásokról szóló határozat ratifikálását * ;

C. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott zöld beruházást zöldkötvények kibocsátásával finanszírozzák;

D. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának demokratikus ellenőrzése és parlamenti ellenőrzése csak akkor valósulhat meg, ha a Parlamentet valamennyi szakaszba teljeskörűen bevonják, és azok során valamennyi ajánlását figyelembe veszik;

E. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 26. cikke helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédet vezet be a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a Bizottság nyújtson tájékoztatást a Parlamentnek többek között a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiről és azok értékeléséről;

F. mivel a Parlament véleményt nyilvánít a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében felmerült kérdésekről, többek között állásfoglalások és a Bizottsággal folytatott eszmecserék révén; mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a véleményt;

G. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet hat európai érdekű területet határoz meg, amelyek mind az eszköz hatályába és célkitűzései körébe tartoznak;

H. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 175. cikke, és a rendelet megállapítja, hogy az általános célkitűzés a 174. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése, a tagállamok rezilienciájának, válsághelyzetekre való felkészültségének, alkalmazkodóképességének és növekedési potenciáljának javítása révén, a válságnak különösen a nőkre, a gyermekekre és a fiatalokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásai enyhítése, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás, a zöld átállás támogatása, az Unió 2030-ra vonatkozó, az új uniós éghajlat-politikai jogszabályban frissített éghajlat-politikai céljainak eléréséhez való hozzájárulás és a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzésnek - különösen az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  által létrehozott, az energiaunió és az éghajlat-politika irányítására vonatkozó mechanizmuson keresztül - és a digitális átállási célkitűzésnek való megfelelés révén, hozzájárulva ezáltal a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, a fenntartható növekedés helyreállításához és előmozdításához és az uniós gazdaságok integrációjához, ösztönözve a magas színvonalú munkahelyteremtést, továbbá hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához egy nyitott gazdaság mentén, és európai hozzáadott értéket teremtve;

I. mivel a 2021. május 7-8-án tartott portói szociális csúcstalálkozón az EU vezetői elismerték, hogy a szociális jogok európai pillére a helyreállítás alapvető eleme, és mivel a Portói Nyilatkozatban hangsúlyozták az iránti elkötelezettségüket, hogy uniós és nemzeti szinten tovább mélyítsék a pillér végrehajtását;

J. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy a tagállamokat pénzügyi támogatással segítse a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósításában; mivel ez azt jelenti, hogy a terveknek (beleértve a digitális és zöld intézkedéseket) hozzá kell járulniuk a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek érvényesítéséhez, a minőségi munkahelyteremtéshez és a felfelé irányuló társadalmi konvergenciához;

K. mivel az európai hozzáadott érték nem valósul meg pusztán azért, mert a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz európai kezdeményezés;

L. mivel a tagállamoknak főszabályként 2021. április 30-ig kellett volna benyújtaniuk a Bizottsághoz nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket; mivel eddig 23 tagállam nyújtotta be helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak;

M. mivel a Parlament 2021. május 18-án plenáris vitát tartott, majd állásfoglalást fogadott el a Parlament nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek folyamatban lévő értékelése tekintetében fennálló, tájékozódáshoz való jogáról;

N. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása feletti megfelelő demokratikus felügyelet és parlamenti ellenőrzés, valamint a nagyobb átláthatóság és demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak szóban és írásban rendszeresen tájékoztatnia kell a Parlamentet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének állásáról, beleértve a hat pilléren (köztük az általános és konkrét célkitűzéseken és a horizontális elveken) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott 11 értékelési kritériumon alapuló hatállyal kapcsolatos reformokat és beruházásokat;

1. úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU történelmi jelentőségű eszköze a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére, a konvergencia megvalósítására, a versenyképesség javítására, illetve a tagállamoknak a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatása enyhítésében és gazdaságuk erős és fenntartható növekedési pályára állításában való támogatására, az EU olyan hosszú távú kihívások kezelésére való felkészítésére, mint az igazságos, zöld átállás és a digitális transzformáció, valamint európai hozzáadott érték teremtésére;

2. elvárja, hogy a Bizottság csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes mértékben megfelelnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet rendelkezéseinek és céljainak, és hogy ne tegyen olyan politikai engedményt, amely ellentétes a rendelettel és annak szellemével, ugyanakkor határolódjon el attól, hogy a javaslatok benyújtását megelőzően szorosan részt vett a tervek kidolgozásában; kéri, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelési folyamata során a Bizottság szigorúan alkalmazza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet annak betűje és szelleme szerint, és készítsen mélyreható és átfogó értékeléseket a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozattervezet elfogadása előtt; üdvözli azonban a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nyár előtt biztosítsa a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatok gyors elfogadását, valamint a tagállamokkal való folyamatos együttműködését annak érdekében, hogy segítse őket olyan magas színvonalú tervek kidolgozásában, amelyek jelentősen hozzájárulnak közös európai célkitűzéseinkhez;

3. meggyőződése, hogy a forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok, a társadalmak és a jövő nemzedékei között a felfelé irányuló társadalmi és területi konvergenciára, a mindenki jólétére és a gazdasági stabilitásra gyakorolt lehető legnagyobb hatás biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon ambiciózus reformintézkedésekhez valamennyi tagállam nemzeti tervének részeként, és hangsúlyozza, hogy e lehetőség teljes körű kihasználásához elengedhetetlenek az ambiciózus tervek és a megfelelő végrehajtás; teljes átláthatóságot és elszámoltathatóságot kér a források elosztása és felhasználása során; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt nem szabad a megszokott módon felfogni;

4. felhívja a Bizottságot annak gondos értékelésére, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai szolgálják-e a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet azon célkitűzését, hogy előmozdítsa a tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohézióját; felhívja a Bizottságot, hogy tántorítsa el a projektek valódi hozzáadott érték nélküli újracsomagolásának gyakorlatát, különösen a lemaradó régiók esetében, különösen akkor, ha ez az EU társadalmi, gazdasági és területi konvergenciaszakadék elmélyülésének kockázatával jár;

5. megismétli a Parlament arra vonatkozó felhívását, hogy biztosítani kell a tájékoztatáshoz való jogát a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek folyamatban lévő értékelése tekintetében annak érdekében, hogy a Parlament demokratikus ellenőrzést tudjon gyakorolni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Bizottság általi értékelése és végrehajtása felett;

6. felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje, hogy az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon járulnak-e hozzá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és biztosítsa, hogy ez így legyen; emlékeztet arra, hogy minden intézkedésnek hozzá kell járulnia egy vagy több, a hat pillérbe ágyazott európai jelentőségű szakpolitikai területhez;

7. hangsúlyozza, hogy a terveknek a teljes végrehajtási szakaszban meg kell felelniük a szabályozási követelményeknek, beleértve a zöld, illetve a digitális átállásra vonatkozó 37%-os, illetve 20%-os részesedést; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a javasolt intézkedések minőségi és mennyiségi oldalát annak biztosítása érdekében, hogy azok hatékonyan teljesítsék mind a mennyiségi, mind a minőségi célokat, többek között a végrehajtási szakaszban is;

8. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban az eszköz - kellően indokolt esetek kivételével - nem finanszírozhat ismétlődő nemzeti kiadásokat, például tartós adókedvezményeket, és felhívja a Bizottságot, hogy ezt a kritériumot holisztikusan értékelje;

9. megjegyzi, hogy az egynél több tagállamot átfogó, határokon átnyúló projektek magas európai hozzáadott értéket és továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kevés nemzeti terv tartalmaz határokon átnyúló projekteket; felhívja a Bizottságot, hogy határozottan ösztönözze a tagállamokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozott, határokon átnyúló projektek előmozdítására;

10. megjegyzi, hogy a már benyújtott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből kiderül, hogy kevés tagállam döntött a hitelkérelem mellett; felhívja a tagállamokat, hogy a lehetőségek elvesztésének elkerülése érdekében mérlegeljék a rendelkezésre álló hitelek legjobb felhasználását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz befejeztével a hitelek jelentős része felhasználatlan maradhat, és felhívja a tagállamokat, hogy gondosan mérjék fel szükségleteiket, és nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik benyújtásakor vagy módosításakor a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget;

11. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe, hogy a jövőben szükség lehet a nemzeti tervek módosítására a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében, a tanácsi végrehajtási határozat tervezetének elkészítése céljából;

12. emlékeztet arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem érinthetik a kollektív szerződések megkötéséhez vagy érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint az uniós és nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban.

13. kiemeli, hogy a beruházásoknak tartós hatást kell gyakorolniuk; felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások milyen mértékben teszik még inkább lehetővé a Bizottság által becsült beruházási hiány megszüntetését minden területen Európában a digitális átállás és az éghajlati, környezeti és társadalmi fenntarthatósági célok, többek között a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében;

Zöld átállás

14. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében meghatározott módszertannak megfelelően valamennyi tervnek az egyes tervek teljes előirányzatának (támogatások és hitelek) legalább 37%-át az éghajlatra kell fordítania; felszólítja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó 37%-os célkitűzés értékelésekor ügyeljen annak biztosítására, hogy ne kerüljön sor az egyes intézkedések dupla, téves vagy hamis besorolására, és előzze meg a zöldrefestést; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes beruházásokat zöld beruházásnak minősítenek annak ellenére, hogy nem tartoznak a VI. mellékletben meghatározott nyomonkövetési módszertan hatálya alá; javasolja, hogy végezzenek további ellenőrzést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő éghajlat-politikai nyomonkövetési módszertan bármely kiterjesztésével kapcsolatban; ragaszkodik ahhoz, hogy a cél végrehajtási szakaszban történő eléréséhez szükséges biztosítékokat teljes mértékben építsék be a tanácsi végrehajtási határozattervezetben szereplő célokba és mérföldkövekbe; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat azon reformok bevezetésére, amelyek megkönnyítik a beruházások sikeres végrehajtását;

15. emlékeztet arra, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó rendelkezések kulcsfontosságú eszközt jelentenek a zöld átállás támogatásához, valamint az a követelmény is, hogy az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő beruházásokra és reformokra fordított kiadások (támogatások és hitelek) legalább 37%-ának az éghajlat-politikai célkitűzéseket kell támogatnia, hogy el lehessen kerülni az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseivel ellentétes intézkedések finanszírozását; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírtak szerint minden intézkedésnek tiszteletben kell tartania a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet az (EU) 2020/852 rendelet *  17. cikke értelmében; ezzel összefüggésben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tervek értékelése során nem tartják tiszteletben ezt az elvet, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a jelentős károkozás elkerülését célzó elv teljes körű tiszteletben tartását, többek között a végrehajtási szakaszban is, és tegye közzé az összes kapcsolódó értékelést; kitart amellett, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása nem vezethet a környezetvédelmi normák enyhítéséhez, és nem lehet ellentétes a környezetvédelmi jogszabályokkal és rendelkezésekkel; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (így például a védett területek Natura 2000 hálózatához tartozó területeken, az UNESCO világörökségi helyszínein és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeken, valamint más védett területeken) végrehajtott műveletek lehetséges kedvezőtlen hatásai miatti aggályokat;

16. emlékeztet arra, hogy tükrözve a biológiai sokféleség drámai csökkenése kezelésének fontosságát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé áttekintést a zöld átmenethez ténylegesen hozzájáruló intézkedésekről, többek között a biológiai sokféleséggel kapcsolatban felsorolt azon intézkedésekről, amelyek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben hatékonyan hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek többsége nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem tartalmaz a biológiai sokféleséget támogató intézkedéseket; elvárja, hogy a Bizottság e tekintetben is szigorúan alkalmazza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, és különösen utasítsa el azokat a reformokat vagy beruházásokat, amelyek károsíthatják a biológiai sokféleséget, vagy amelyekhez nem társulnak megfelelő kísérő intézkedések;

17. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv a rövid távú beruházásokra összpontosít; támogatja az olyan zöld beruházásokat, amelyek Európa gazdasági átalakulásához vezetnek, és különösen azokat, amelyek nem támogatják túlzottan a tartós fogyasztási cikkek beszerzését;

Digitális átállás

18. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek megfelelően minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt módszertan és rendelkezések alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget tesznek ki;

19. emlékeztet arra, hogy a digitális kapacitásokra és a konnektivitásra irányuló beruházások esetén a tagállamok terveiben egy közös és objektív szempontokon alapuló biztonsági önértékelésnek kell szerepelnie, amely meghatározza az esetleges biztonsági problémákat és részletezi, hogy azokat hogyan fogják kezelni a releváns uniós és nemzeti jogszabályok betartása érdekében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ilyen beruházásokat tartalmazó valamennyi nemzeti tervben szerepeljen ez az értékelés, és hogy az érintett intézkedések ne legyenek ellentétesek az Unió stratégiai érdekeivel;

20. úgy véli, hogy a digitális intézkedések nagy lehetőségeket rejtenek magukban az EU versenyképességének nemzetközi szintű fellendítésében és a minőségi munkahelyek létrehozásában, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy léteznek olyan nemzeti tervek, amelyek nem teremtenek megfelelő egyensúlyt a digitális átállásba és különösen a digitális infrastruktúrába történő beruházások tekintetében;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat az interoperabilitás, az energiahatékonyság és a személyes adatok védelme elveinek teljes körű betartására, valamint mozdítsa elő a nyílt forráskódú megoldások használatát a digitális beruházásokban;

A növekedés, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a mindenkit megillető jólét előmozdítása

22. üdvözli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben különösen azokat az intézkedéseket, amelyek támogatják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, a gazdasági kohéziót, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást és innovációt, az egészségügyet és az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) magában foglaló, jól működő egységes piacot, elősegítik a minőségi munkahelyek létrehozását, küzdenek a szegénység és az egyenlőtlenség ellen, előmozdítják a kultúrát és az oktatást, fejlesztik a kompetenciákat és készségeket, támogatják a gyermekeket és a fiatalokat, fokozzák a válsághelyzetekre való felkészültséget és reagálási képességet, valamint enyhítik a Covid19-válság gazdaságra gyakorolt hatásait;

23. felhívja a Bizottságot annak felmérésére és biztosítására, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfelelő figyelmet fordítsanak a gyermekeket és a fiatalokat célzó intézkedésekre különösen azokban az országokban, ahol strukturális problémákat tártak fel olyan területeken, mint a korai iskolaelhagyás, az ifjúsági munkanélküliség, a gyermekszegénység és a kisgyermekkori nevelés; kitart amellett, hogy a fiatalokkal kapcsolatos reformoknak és beruházásoknak - különösen a továbbképzéssel, átképzéssel, oktatással, szakképzéssel és duális oktatással, a digitális készségekkel, az egész életen át tartó tanulással, az aktív munkaerőpiaci politikákkal, a gyermekek és az ifjúság hozzáférésébe és lehetőségeibe való beruházással kapcsolatos szakpolitikákkal, valamint a generációs szakadék áthidalására irányuló politikákkal - a berendezések beszerzése mellett ösztönözniük kell a kompetenciák fejlesztését, és e reformokat és beruházásokat össze kell hangolni az ifjúsági garanciával és más nemzeti intézkedésekkel; hangsúlyozza, hogy a gyermekeket érintő reformokat és beruházásokat össze kell hangolni a gyermekgarancia elveivel, és azoknak minden szegénységben élő gyermek magas színvonalú közszolgáltatásokhoz, ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való jogára kell összpontosítaniuk;

24. üdvözli a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, valamint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás terén tett uniós kezdeményezésekhez hozzájáruló tervekben foglalt, a társadalmi kohézió erősítését, a szociális védelmi rendszerek megerősítését, valamint a sebezhetőség csökkentését célzó intézkedéseket; emlékezteti a Bizottságot, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek meg kell felelniük az értékelési kritériumoknak, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan mérje fel az egyes intézkedések társadalmi következményeit és hatását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy minden egyes terv megfelelően tükrözze ezeket a kritériumokat;

25. úgy véli, hogy a zöld és digitális beruházások nagy lehetőségeket rejtenek magukban a minőségi munkahelyteremtés, az egyenlőtlenségek csökkentése és a digitális szakadék csökkentése terén; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a legkiszolgáltatottabb közösségek és régiók - például az átmenetben lévő, hagyományosan lignit- és szénbányászati régiók -, valamint az éghajlatváltozás által leginkább érintett régiók részesüljenek a zöld és digitális beruházások előnyeiből; hangsúlyozza, hogy a maximális hatás biztosítása érdekében a zöld és digitális beruházások várható társadalmi és gazdasági megtérülését meg kell határozni a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben;

26. kéri, hogy a Bizottság és a Tanács biztosítsa, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése és végrehajtása során vegyék figyelembe és mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, valamint e célkitűzések általános érvényesítését; elvárja, hogy a Bizottság az Európai Számvevőszék 10/2021. sz. különjelentésével összhangban szisztematikusan gyűjtse össze és elemezze a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó, nemek szerint lebontott adatokat, valamint tegyen jelentést ezekről; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem járul hozzá jelentős mértékben ezekhez a célkitűzésekhez és nem érvényesíti azokat, továbbá nem tartalmaz egyértelmű és konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyenlőtlenség problémájának kezelésére, ezáltal potenciálisan kockáztatva azt, hogy veszélyezteti e tervek azon képességét, hogy enyhítsék a válság nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásait és reagáljanak az országspecifikus ajánlásokra;

27. kéri a Bizottságot, hogy az agresszív adótervezés, az adókijátszás vagy az adókikerülés és a pénzmosás elleni nem hatékony intézkedések ellen küzdő nemzeti intézkedéseket vizsgálva értékelje a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket;

28. emlékeztet, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek koherens csomag révén intézkedéseket kell tartalmazniuk a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan; emlékezteti a Bizottságot, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek olyan fenntartható és növekedést ösztönző reformokat és beruházásokat kell kezelniük, amelyek kezelik a tagállamok gazdaságainak stratégiai gyengeségeit, és hogy e célból minden tervtől elvárják, hogy hatékonyan hozzájáruljon a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez, beleértve ezek költségvetési szempontjait is; hangsúlyozza, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, és hozzá kell azokat igazítani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelethez; kiemeli, hogy valamennyi intézkedést - különösen a digitális és zöld átalakuláshoz kapcsolódókat - társadalmi szempontból is értékelni kell; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság fordítson különös figyelmet annak biztosítására, hogy a javasolt reformok valódiak, újak és ambiciózusabbak legyenek, és a lehető leghamarabb megkezdődjenek;

29. felhívja az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa az egyensúlyt a reformok és a beruházások között, valamint a nemzeti tervek - köztük az új reformok - összhangját a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított meglévő eredményekkel és kihívásokkal;

30. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet egyik célkitűzése a minőségi foglalkoztatás megteremtése, és hogy ezt egy átfogó reform- és beruházási csomag, valamint stabil szerződések, tisztességes bérek, kollektív tárgyalási lefedettség és szociális védelmi minimumok előmozdítása révén kell megvalósítani, beleértve a szegénységi küszöböt meghaladó tisztességes nyugdíjakat is;

31. sajnálja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket nem hangolják össze kellőképpen a partnerségi megállapodásokkal és az olyan uniós programokkal, mint az InvestEU; felszólít a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a partnerségi megállapodások, az InvestEU és más uniós fellépések közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megteremtésére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az InvestEU nemzeti komponensének felhasználását, amely különösen a kkv-k fizetőképességét támogató eszközök létrehozását segíthetné;

32. emlékezteti a Bizottságot, hogy a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások jelentős mértékű bevonása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet kifejezett célkitűzése, többek között a közbeszerzési eljárásokban; felszólítja Bizottságot annak biztosítására, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai elsősorban ne a nagyvállalatok javát szolgálják, és ne veszélyeztessék a tisztességes versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy fordítsa a legnagyobb figyelmet annak biztosítására, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások részesüljenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozásból, többek között mérföldkövek meghatározása és a programok tagállami végrehajtására vonatkozó, folyamatos iránymutatás révén; javasolja, hogy többek között közös mutatók révén vonják be a folyamatban lévő nyomon követésbe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak azon részét, amelyek végső kedvezményezettjei kkv-k;

Az érdekelt felek bevonása

33. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja kimondja, hogy a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveknek a következőket kell tartalmazniuk: „a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben”; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy valamennyi nemzeti érdekelt féllel konzultáljanak, és biztosítsák többek között a civil társadalom, a szociális partnerek, valamint a helyi és regionális hatóságok bevonását a tervek végrehajtásába és különösen azok nyomon követésébe annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli módosításokról vagy esetleges új tervekről konzultációkra kerüljön sor;

34. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 152. cikke kimondja, hogy az Unió saját szintjén elismeri és előmozdítja a szociális partnerek szerepét, és tiszteletben tartja autonómiájukat; hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamentek, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom megfelelő bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe és végrehajtásába döntő fontosságú a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egészének sikere szempontjából, a tervek iránti nemzeti felelősségvállalás fokozása, a források gyors, átlátható, hatékony és megfelelő felhasználásának biztosítása, az átláthatóság növelése, valamint az átfedések, a hiány és a kettős finanszírozás megelőzése érdekében; visszhangozza a Régiók Bizottsága és más érdekelt felek által felvetett aggályokat, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam nem vonta be, vagy csak nem megfelelően vonta be a regionális és helyi hatóságokat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozási folyamatába, valamint e folyamatok átláthatatlansága miatt, annak ellenére, hogy támaszkodtak rájuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai nagy részének felhasználása során; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy egyes esetekben még a nemzeti parlamentek sem kaptak megfelelő szerepet vagy tájékoztatást; ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki strukturált párbeszédet a regionális és helyi hatóságokkal, és folytasson célzott párbeszédet az európai szociális partnerekkel;

Intézkedések, mérföldkövek és célok

35. kitart amellett, hogy minden reformot és beruházást releváns, egyértelmű, részletes és megfelelően nyomon követett mérföldkövekhez, célokhoz és költségszámításhoz kell kötni, amelyek biztosítják különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek és az uniós vívmányoknak való teljes megfelelést, a tagállamok egyértelmű kötelezettségvállalásait képviselve;

36. kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tanácsi végrehajtási határozatban és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben megállapított mérföldkövek és célok teljesítésének értékelése előtt a Parlament megkapja a mérföldkövek és célok teljesítésére vonatkozó előzetes megállapításokat, amint azt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 25. cikkének (4) bekezdése előírja;

37. emlékezteti a Bizottságot, hogy a beruházásokat reformoknak kell kísérniük, és felhív arra, hogy minden jóváhagyott visszamenőleges intézkedést egyértelműen kísérjenek megfelelő mérföldkövek és célok, és e beruházások teljesítsék a jogszabályban foglalt valamennyi előírást, és felkéri a tagállamokat, hogy körültekintően alkalmazzák ezt a rendelkezést; megismétli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz olyan projektek támogatására szolgál, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozás addicionalitásának elvét; megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által finanszírozott, tényleges hozzáadott értéket képviselő projektek hiánya korlátozhatja az eszköz makrogazdasági hatását;

38. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítására, végrehajtására vagy nyomon követésére nemzeti szinten létrehozott struktúráknak megfelelőnek kell lenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt intézkedések tartós hatásának támogatásához;

Intézményi reziliencia, kormányzás, igazgatási kapacitás és jogállamiság

39. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek és az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságról szóló rendeletet * , és hogy az e tervekben megfogalmazott intézkedések nem lehetnek ellentétesek az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékekkel; ragaszkodik ahhoz, hogy e célból a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az értékelési és végrehajtási szakaszban semelyik terv vagy intézkedés se legyen ellentétes ezekkel az értékekkel, továbbá kéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat érdekében tegye meg a megfelelő lépéseket;

40. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek sikeréhez szilárd átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség a Bizottság, a tagállamok és valamennyi végrehajtó partner részéről; felhívja a Bizottságot, hogy emelje meg az Európai Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Ügyészség finanszírozását, és biztosítsa számukra az e példátlan összegű uniós kiadások ellenőrzéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat; felhívja a Bizottságot, hogy még az idén nyújtson be költségvetés-módosítási tervezetet vagy átcsoportosítás iránti kérelmet az ilyen költségvetési igények mérséklésére;

41. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve a csalás - többek között az adócsalás, adókijátszás -, a korrupció és az összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését, és arra kell törekedni, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós programokból - különösen a nemzeti tervekhez kapcsolódó kormányzási struktúrákban - elkerülhető legyen a kettős finanszírozás;

42. kéri a Bizottságot, hogy alaposan értékelje a tagállamok által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében biztosított források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében javasolt intézkedéseket, és ezzel összefüggésben fordítson különös figyelmet arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elsősorban a vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódó valamennyi szükséges reformot, valamint a vonatkozó mérföldköveket és célokat tartalmazzák; sürgeti a Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során gondosan kövesse nyomon az EU pénzügyi érdekeit érintő kockázatokat a jogállamiság elveinek megsértése vagy esetleges megsértése esetén, részletes és különös figyelmet fordítva a közbeszerzésre; elvárja, hogy a Bizottság ne teljesítsen semmilyen kifizetést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, amennyiben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében biztosított források felhasználása során nem teljesülnek a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzését, feltárását és korrekcióját célzó intézkedésekhez kapcsolódó mérföldkövek;

43. felhívja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok hajtsanak végre reform- és beruházási intézkedéseket elsősorban olyan területeken, amelyek fokozzák az igazgatási és intézményi rezilienciát és a válsághelyzetekre való felkészültséget;

44. felszólítja a tagállamokat, hogy szabványos és interoperábilis elektronikus formátumban gyűjtsenek és rögzítsenek adatokat a végső kedvezményezettekről és a kedvezményezettekről, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott projektek célkitűzéseiről, összegéről és helyszínéről, valamint használják a Bizottság által rendelkezésre bocsátandó egységes adatbányászati eszközt; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb véglegesítse az egységes adatbányászati eszközt; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára a szabványosított adatkategóriák gyűjtésének és az azokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét; emlékezteti a Bizottságot, hogy az ellenőrzés és kontroll céljából gondoskodjon e kötelezettségekről, és biztosítson összehasonlítható információkat a forrásoknak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében végrehajtott reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló intézkedésekkel kapcsolatos felhasználásáról; emlékezteti továbbá a Bizottságot arra, hogy biztosítani kell a végső kedvezményezettek átláthatóságát, és biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre a kettős finanszírozás elkerülése érdekében;

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Parlament általi értékelése

45. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet követő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok - nevezetesen a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábláról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredményeinek mérésére vonatkozó közös mutatókat és a szociális kiadások bejelentésének módszertanát meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktus - tervezetei nem felelnek meg a Parlament elvárásainak, és figyelembe kell venniük a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd vonatkozó elemeit; felhívja a Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletből következő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jóváhagyásának ütemezése tekintetében biztosítsa a teljes átláthatóságot;

46. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megállapodás jöjjön létre a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésére szolgáló társadalmi nyomonkövetési módszertanról annak biztosítása érdekében, hogy a tervekben meghatározott intézkedések hozzájáruljanak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott szociális célkitűzésekhez; úgy véli, hogy a szociális nyomon követés módszertanának követnie kell a szociális jogok európai pillérének struktúráját, és elemeznie kell, hogy mennyiben járul hozzá a pillér végrehajtásához;

47. megállapítja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladás értékeléséhez szükséges eredménytáblának és közös mutatóknak az általános és konkrét célkitűzések elérése érdekében a hat pillér mindegyikében hatékonynak kell lenniük; kitart amellett, hogy a szociális eredménytábla a felfelé irányuló társadalmi konvergencia irányába tett előrelépés nyomon követésére szolgáló legjobb értékelési mechanizmus; felhívja a Bizottságot, hogy a szociális eredménytábla szociális mutatóit - különösen a tisztességes munkához, a társadalmi igazságossághoz és az esélyegyenlőséghez, a szilárd szociális jóléti rendszerekhez és a méltányos mobilitáshoz kapcsolódó mutatókat - építse be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz társadalmi előrehaladásról szóló jelentéstételébe, a tervek nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókba, valamint a szociális nyomon követés módszertanába, beleértve a gyermekgaranciát és az ifjúsági garanciát is; hangsúlyozza, hogy a Parlament alaposan meg fogja vizsgálni a Bizottság által ezzel kapcsolatban benyújtandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak megállapítása érdekében, hogy a szociális mutatók, az eredménytábla és a szociális módszertan összeegyeztethetők-e a célkitűzésekkel, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy szükség van-e kifogás emelésére;

Következtetések

48. felszólítja a Bizottságot, hogy a benyújtott terveket megfelelően és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban értékelje; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek számos intézkedése megfelel-e az alapul szolgáló, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet követelményeinek, és kéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy a tervek minden eleme teljes mértékben összhangban álljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglaltakkal;

49. emlékezteti a Bizottságot azon kérésére, hogy teljesítse a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti azon kötelezettségeit, amelyek értelmében a Parlament rendelkezésére kell bocsátania minden vonatkozó információt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet végrehajtásának jelenlegi állásáról, és figyelembe kell vennie a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd során kifejtett nézetekből fakadó valamennyi elemet, beleértve az illetékes bizottságok által megosztott és a plenáris ülésen elhangzott nézeteket is; üdvözli a Bizottság arra irányuló fokozott erőfeszítéseit, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson a Parlamenttel tartott rendszeres találkozók során;

50. ismét hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerjék az uniós finanszírozás eredetét és biztosítsák annak láthatóságát, többek között adott esetben az Unió emblémája és a támogatásra utaló megfelelő szöveg: „az Európai Unió támogatásával - NextGenerationEU” feltüntetésével;

51. üdvözli a Bizottságnak a Parlament írásbeli kérdéseire adott írásbeli válaszait, valamint a nemzeti tervek gépi fordítását, és elvárja, hogy választ kapjon minden jövőbeli tájékoztatási kérelemre, például a nemzeti tervek értékelésére szolgáló mátrixra; megismétli a Parlament azon elvárását, hogy a tájékoztatást világos és összehasonlítható formában, kellő időben kell benyújtani;

52. emlékezteti a Tanácsot arra, hogy különösen a végrehajtási határozat elfogadásának fázisában a „Tanács előkészítő szerveinek keretében tartott viták releváns eredményeit meg kell osztani az Európai Parlament illetékes bizottságával”;

53. felkéri a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédek során továbbra is nyílt, átlátható és konstruktív megközelítést alkalmazzon;

54. emlékeztet a Parlament 2020-as álláspontjára egy erősebb gazdaságélénkítési tervre vonatkozóan, és felkéri a Bizottságot és a Tanácsot annak értékelésére, hogy szükség van-e további intézkedésekre és forrásokra a válság kezeléséhez;

o

o o

55. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.