P9_TA(2021)0328
A Covid19-járvány kereskedelmi vonatkozásai és következményei
Az Európai Parlament,
- tekintettel „A kereskedelempolitika felülvizsgálata - Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika” című, 2021. február 18-i bizottsági közleményre (COM(2021)0066),
- tekintettel a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról szóló, 2020. június 17-i bizottsági fehér könyvre (COM(2020)0253),
- tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),
- tekintettel „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0381),
- tekintettel a 2020. évi kiigazított munkaprogramjáról szóló, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0440), valamint von der Leyen elnök Sassoli elnökhöz és Merkel kancellárhoz intézett „Az Unió 2020. évi helyzete” című, 2020. szeptember 16-i szándéknyilatkozatára,
- tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia - Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),
- tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),
- tekintettel az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),
- tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),
- tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című, 2020. március 9-i közös közleményére (JOIN(2020)0004),
- tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),
- tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),
- tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „A globális változásra irányuló új EU-USA program” című, 2020. december 2-i közös közleményére (JOIN(2020)0022),
- tekintettel a Bizottság szolgálatainak az EU szabadkereskedelmi megállapodásai kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei végrehajtásának és érvényesítésének javításával kapcsolatos visszajelzésről és további lehetőségekről szóló, 2018. február 26-i informális dokumentumára, valamint a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetekre vonatkozó 15 pontos cselekvési tervére,
- tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem - a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),
- tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (COP21) keretében elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),
- tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,
- tekintettel az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására * , „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia - Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2021. június 9-i állásfoglalására * , az „Európa digitális jövőjének alakítása: a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolása és a mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára” című, 2021. május 20-i állásfoglalására * , a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására * , „Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé” című, 2021. március 10-i állásfoglalására * , a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról szóló, 2021. március 10-i állásfoglalására * , a körforgásos gazdaságról szóló új cselekvési tervről szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására * , az „Új európai iparstratégia” című, 2020. november 25-i állásfoglalására * , „A közös kereskedelempolitika végrehajtása -2018. évi éves jelentés” című, 2020. október 7-i állásfoglalására * , a világ erdőinek védelmében és helyreállításában az EU szerepéről szóló, 2020. szeptember 16-i állásfoglalására * , az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására * , „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című, 2017. december 12-i állásfoglalására * , valamint a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia - Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2021. április 15-i véleményére,
- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
- tekintettel a Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,
- tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0190/2021),
A. mivel a Covid19 által előidézett világjárvány nyomán olyan példátlan egészségügyi, gazdasági, társadalmi és humanitárius világválság alakult ki, amely a nemzetközi kereskedelemben soha nem látott mértékű szűk keresztmetszeteket és zavarokat okozott, ennek következtében pedig a vírus terjedésével párhuzamosan hirtelen visszaesett a nemzetközi kereskedelem, jelentősen csökkent a globális termelés és foglalkoztatás, csökkent a közvetlen külföldi befektetések szintje és fokozódtak a geopolitikai feszültségek;
B. mivel a világjárvány rámutatott az EU és a globális ellátási láncok stratégiai sebezhetőségére, többek között a kritikus fontosságú nyersanyagok és az alapvető gyógyászati termékek, például az egyéni védőeszközök és a gyógyszerhatóanyagok tekintetében, és rámutatott arra, hogy globális, regionális és helyi szinten egyaránt nagyobb rezilienciára és diverzifikációra van szükség;
C. mivel a Covid19-járvány tovább növelte az egyenlőtlenségeket, valamint a polgárok körében tovább fokozta a munkahelyek bizonyos ágazatokban tapasztalható megszűnése, a munka változó jellege, valamint a munkavállalók bérére és jogaira gyakorolt nyomás miatti aggodalmakat; mivel ezekkel a problémákkal foglalkozni kell annak érdekében, hogy a közvélemény továbbra is támogassa a globális kereskedelmet;
D. mivel a Covid19-járvány azzal a kockázattal jár, hogy visszalépés történik az éghajlatváltozás elleni világméretű küzdelemben, ugyanakkor a bel- és külpolitikában globális fellépésre és együttműködésre van szükség a szakpolitikák kidolgozásához és az éghajlatvédelmi intézkedések észszerűsítéséhez, mivel a vakcina önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy kezelni lehessen a Covid19 által előidézett társadalmi, környezeti és gazdasági válságot;
E. mivel az Európai Unió ugyan jelentősen csökkentette belső üvegházhatásúgáz-kibocsátását, az importba beágyazott ÜHG-kibocsátás mégis folyamatosan nőtt, ami veszélybe sodorta az Unió globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási lábnyomának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket;
F. mivel a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint * 2022-ben az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme várhatóan 8,4%-kal nő, és a kereskedelempolitikának teljes mértékben be kell töltenie szerepét a Covid19-világjár-ványból való kilábalásban; mivel a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményt ki kell egészíteni a felülvizsgálat végrehajtásában kulcsszerepet játszó Európai Parlamenttel folytatott folyamatos párbeszéddel és átláthatósággal, valamint az EU rezilienciájának és stratégiai autonómiájának növelésére irányuló stratégiával, ideértve a belföldi termeléssel, az ellátási láncok közelebb hozásával, a beszállítók diverzifikálásával és a készletfelhalmozással kapcsolatos testreszabott szakpolitikai intézkedéseket és eszközöket is;
G. mivel az EU - kiterjedt kereskedelmi megállapodás-hálózatával a világ legnagyobb kereskedelmi tömörüléseként - a világ kereskedelmi színterének legnagyobb szereplője, és egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy globális együttműködést folytasson, előmozdítsa az uniós normák, értékek és fenntarthatósági keretek partnerországokban történő végrehajtását, valamint az európai zöld megállapodással és a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítsa a világgazdaság fenntartható helyreállítását;
H. mivel a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belüli megosztottság és a WTO reformjának sürgető szükségessége megnehezítette a globális ellátási láncok fenntartására irányuló összehangolt erőfeszítéseket, és most az olyan multilaterális intézményekbe vetett bizalom helyreállítását kell prioritásként kezelni, amelyek a WTO kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezéséről folytatott tárgyalások gyors előmozdítása révén képesek globális válaszokat adni;
I. mivel fontos, hogy WTO és más nemzetközi szervek, különösen az Egészségügyi Világszervezet (WTO), az ENSZ intézményei és a Világbank között szoros együttműködés alakuljon ki a válság átfogó kezelése érdekében, különös figyelmet szentelve a fejlődő országokon belüli egészségügyi és gazdasági következményeknek;
Méltányos, reziliens és zöld értékláncok
1. hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika válaszúthoz érkezett; megjegyzi, hogy megváltozott a geopolitikai helyzet, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is helyt kell állnia ebben az új környezetben; meggyőződése, hogy a Covid19 miatt még szükségesebbé vált az uniós kereskedelempolitika alapos felülvizsgálata; hangsúlyozza, hogy a Parlament kész aktívan hozzájárulni a kereskedelempolitika felülvizsgálatához;
2. hangsúlyozza az emberi jogokat, a munkavállalói jogokat és a környezetvédelmi normákat tiszteletben tartó méltányos, reziliens és fenntartható értékláncok fontosságát; emlékeztet arra, hogy az ellátási láncok kötelező átvilágítását ennek elérése eszközként kell felhasználni; hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) kiszolgáltatott helyzetére, különösen a fejlődő országokban, hiszen a nagyvállalatok nagyobb valószínűséggel tudnak megbirkózni a külső sokkhatásokkal; hangsúlyozza a stratégiai előrejelzés fontosságát annak érdekében, hogy javuljon az EU és a fejlődő országok felkészültsége és rezilienciája a jövőbeli sokkhatásokkal és egészségügyi válságokkal, többek között új mutációk és új világjárványok felbukkanásával szemben, időtálló stratégiák és válaszlépések kidolgozását tűzve ki célul; rámutat, hogy a fenntartható ellátási láncra vonatkozó uniós stratégia egyik fő pillére az lenne, hogy a nemzetközi ellátási láncoknak nagymértékben kitett vállalatok tekintetében a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv * küszöbön álló felülvizsgálata keretében jogilag kötelező érvényű jelentéstételi kötelezettséget írjanak elő;
3. kéri az EU-t annak biztosítására, hogy a kereskedelem a gazdaságilag hátrányos helyzetűek érdekében is működjön; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a „méltányos és etikus kereskedelmi programok” előmozdítására irányuló konkrét intézkedések - amelyek mellett a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában elkötelezte magát - a jelenlegi körülmények között még inkább relevánssá váltak, mivel a méltányos kereskedelem alulról szerveződő kezdeményezései biztosíthatják, hogy a kereskedelem az ellátási lánc gazdaságilag hátrányos helyzetű szereplőinek javát szolgálja; hangsúlyozza a kiszámítható, hosszú távú megrendelések fontosságát, és tudomásul veszi az ilyen jellegű sikeres megrendelési rendszereket a méltányos kereskedelem ágazatában;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy a fiatalokat és a magánszektort bevonó uniós programokon keresztül támogassa a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos kezdeményezéseket, általában a külső fellépésekben, a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek végrehajtásában, az uniós küldöttségeken keresztül, valamint a bevált gyakorlatok díjazása és az EU helyi, regionális és nemzeti hatóságai, a civil társadalom, az iskolák és egyetemek közötti tudáscsere elősegítése révén, többek között azáltal, hogy az „Uniós városok a méltányos és etikus kereskedelemért” díjat kiterjeszti az iskolákra és egyetemekre, valamint minden évben megszervezi a méltányos kereskedelem hetét, amelynek a Bizottság ad otthont Brüsszelben; kéri, hogy a Bizottság számoljon be a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos kezdeményezésekhez nyújtott uniós és tagállami támogatásokról;
5. megjegyzi, hogy a globális értékláncok gyakran aszimmetrikus - a kockázatokat egyenlőtlenül elosztó és a nőket aránytalanul hátrányosan érintő - hatásokkal járnak, többek között a legkevésbé fejlett országokban is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a világjárvány során ez az egyenlőtlen kockázatmegosztás oda vezetett, hogy egyes európai vállalkozások - többek között a fejlődő országokban is - az egész ellátási láncukra terhelték a keresletcsökkenéssel járó költségeket, és lemondták a már legyártott, sőt egyes esetekben már ki is szállított megrendeléseket; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a helyi önkormányzatokkal, a magánszektorral és a civil társadalommal, hogy az ellátási láncban méltányosabban osszák el a negatív hatásokat és a kockázatokat; felhívja a Bizottságot, hogy a gyermekmunkával szembeni zéró toleranciára vonatkozóan tett vállalását követően 2021 végéig - amely az ENSZ által bejelentettek értelmében a gyermekmunka felszámolásának éve - terjesszen elő konkrét javaslatokat;
6. hangsúlyozza, hogy a turisztikai értéklánc Európa egyik legfontosabb ipari ökoszisztémája; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság nyomán bevezetett utazási korlátozások és az ellátási láncok megszakadása miatt az idegenforgalomhoz kapcsolódó ágazatok, például a vendéglátóhelyek ágazata, valamint más jelentős iparágak (repülőgépipar, autóipar, acélipar, hajógyártás és tengerészet) kereskedelmi és gazdasági összeomlást szenvednek el;
7. hangsúlyozza, hogy az európai vállalkozások számára a belső piacon és a harmadik országok piacain egyaránt biztosítani kell a tisztességes versenyt és az egyenlő versenyfeltételeket, hogy garantálják a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat a nemzetközi partnerekkel, és megvédjék az egységes piacot a nem uniós szereplők agresszív befektetési stratégiáival szemben, akik megpróbálják kihasználni a jelenlegi válságot; hangsúlyozza e tekintetben a kereskedelemvédelmi eszközök fontosságát; kiemeli, hogy a kereskedelmi szabályérvényesítésről szóló rendeletnek pozitívan kell hozzájárulnia a tisztességes verseny és az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló célhoz, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek a kereskedelempolitika szerves részét képezik;
8. felhívja a Bizottságot, hogy hatásvizsgálatokkal alátámasztott jogalkotási javaslatok révén mielőbb egészítse ki 2021-ben az EU piacvédelmi eszköztárát, elsőbbséget biztosítva egy kényszerítő intézkedések elleni eszköznek, a külföldi támogatások és az állami tulajdonú vállalatok által okozott torzulások kezelésére szolgáló eszköznek, valamint a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló tárgyalások lezárásának; rámutat a harmadik országok által alkalmazott területen kívüli szankciók kényszerítő hatására, valamint arra, hogy a pénzügyi eszközök működését meg kell védeni az ilyen intézkedésekkel szemben; megjegyzi az állami pénzügyi beavatkozás fontosságát a Covid19-világjárvány idején;
9. meggyőződése, hogy a nyitottságnak együtt kell járnia stratégiai ágazataink védelmével, és szorosan össze kell kapcsolódnia egy ambiciózus, előremutató iparpolitikával, amely összhangban van a zöld megállapodással és a digitális stratégiával, és amely növelheti az EU képességét arra, hogy ellenálljon a stratégiai ágazatokat érő jövőbeli sokkoknak, fellendítse a gazdasági fellendülést és biztosítsa az uniós vállalkozások versenyképességét, minőségi munkahelyeket teremtve és biztosítva, hogy Európa döntő szerepet játsszon az innovatív termékek és jövőbeli szolgáltatások előállításában;
10. véleménye szerint az ellátási lánc diverzifikálásának és rezilienciájának a felülvizsgált uniós kereskedelempolitika egyik fő prioritását kell képeznie; rámutat a kereskedelmi és biztonsági érdekek összekapcsolódására, és szorgalmazza a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának arányos megerősítését és érvényre juttatását, kiegészítve és támogatva ezáltal az ilyen átvilágítás végrehajtása terén az európai stratégiai ágazatok védelme érdekében tett tagállami erőfeszítéseket, valamint megakadályozva a nem uniós szereplőkkel szembeni káros és kihasználható gazdasági függőségek kialakulását;
11. meg van győződve arról, hogy az EU túlságosan függ bizonyos kritikus jelentőségű nyersanyagok, áruk és szolgáltatások - különösen orvosi és gyógyszeripari termékek - korlátozott számú beszállítójától, és ez aláássa stratégiai autonómiáját és geopolitikai célkitűzéseit; kitart amellett, hogy az EU-nak meg kell szüntetnie ezeket a nem kívánatos függőségeket olyan szakpolitikák horizontális kombinációjával, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy készleteket halmozzanak fel, növeljék a gyártást, diverzifikálják a beszerzési stratégiákat és szükség esetén előmozdítsák a termelés vissza- és közelbe történő telepítését, ami új kereskedelmi lehetőségeket teremthet a keleti és déli szomszédságbeli partnerek számára, és ehhez a stratégiai ágazatokra vonatkozó szabályozások közelítésének kell társulnia;
12. hangsúlyozza a Covid19-válság által a kritikus ellátási láncokat fenyegető kockázatokat, és felhívja a Bizottságot, hogy készülő ipari stratégiájában fordítson különös figyelmet az uniós ellátási láncok fenntarthatóságára, és határozza meg, hogy mely ellátási láncok profitálhatnak a reziliencia növeléséből a kínálat diverzifikálása, a termelés közelbe történő telepítése és a készletfelhalmozás révén; úgy véli azonban, hogy a vállalatoknak végső soron maguknak kell eldönteniük, hogyan kezelik globális ellátási láncaikat;
13. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak globális szinten elő kell mozdítania a körforgásos gazdaságot, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megerősítésében, az ellátás diverzifikálásában és a kritikus árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos nyitott kereskedelmi kapcsolatok erősítésében, valamint hogy az EU szomszédságával és Afrikával kialakított ellátási láncok lerövidítése vagy módosítása pozitív hatással lehet a fenntartható, zöld, inkluzív és reziliens gazdasági növekedésre, valamint az EU stratégiai érdekeire;
14. megjegyzi, hogy az EU agrár-élelmiszeripari ellátási láncai a világjárvány idején is működőképesek maradtak, azonban sajnálja, hogy az exportkorlátozások és kereskedelmi akadályok számos zavart okoztak e láncokban; megjegyzi, hogy bevált gyakorlatnak tekinthető a mezőgazdasági piaci információs rendszer (AMIS), amely az élelmiszerpiac átláthatóságának fokozása és az élelmezésbiztonságra adott politikai válasz érdekében a mezőgazdasági termékek fő kereskedelmi országait fogja össze; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy ezt a modellt más értékláncokban is alkalmazni lehetne-e; támogatja a kereskedelmet elősegítő intézkedéseket, amelyeket a Covid19-járványra válaszul hoztak meg az élelmiszerbiztonsági normák és egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések előmozdítása céljából; megjegyzi, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint a Covid19-világjárvány miatt 2020-ban 265 millió ember volt kitéve a súlyos élelmiszerhiány kockázatának az alacsony és közepes jövedelmű országokban, szemben a 2019-es évvel, amikor ez a szám 130 millió volt; felkéri a Bizottságot, hogy az ENSZ-szel együttműködve határozza meg és vizsgálja meg azokat a legmegfelelőbb intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ez a világjárvány ne okozzon élelmiszerválságot a fejlődő világban;
15. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy digitális kereskedelmi stratégiát, amely javítja az európai vállalkozások piacra jutását, megerősíti a digitális infrastruktúrát, harmonizálja a szabályozási keretrendszert, korszerűsíti a kereskedelmi és vámeszközöket, és megvédi az uniós polgárok általános adatvédelmi rendelet * szerinti jogait;
16. felszólítja a Bizottságot annak alapos értékelésére, hogy az adatáramlásra vonatkozó új uniós mintazáradék megvédi-e az európaiak adatvédelemhez és magánélethez fűződő jogait egy kereskedelmi partnerrel folytatott jogvita esetén; hangsúlyozza, hogy a magánélet és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokat védő meglévő és jövőbeli intézkedéseket nem szabad nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal aláásni; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a harmadik országok idevágó kötelezettségvállalásait, amikor értékeli azok megfelelőségét, ideértve az adatok továbbítását is;
17. hangsúlyozza, hogy a Covid19 miatt felgyorsult a digitális forradalom, és elismeri annak fontosságát, hogy az EU vezető szerepet vállaljon a fenntartható, digitálisan vezérelt globális gazdaságra vonatkozó szabványok meghatározásában és a nemzetközi adatáramlás lehetővé tételében, hogy gyorsan felszámolják a kereskedelem különböző akadályait és a különböző szűk keresztmetszeteket; hangsúlyozza, hogy az EU két- és többoldalú kötelezettségvállalásaival globális mércét állíthat fel a méltányos és reziliens digitális kereskedelem tekintetében, valamint az e-kereskedelemről és a beruházások megkönnyítéséről szóló többoldalú tárgyalások során; hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás digitális fejezete mintaként szolgálhat a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokhoz;
18. kéri, hogy nyújtsanak ösztönzőket az uniós vállalkozások számára értékláncaikat fenntarthatóbbá tételére és az ellátási láncaik lerövidítésére vagy módosítására - amennyiben ez előnyös lehet az EU gazdasága, rezilienciája, geopolitikai céljai és/vagy stratégiai autonómiája szempontjából -, hogy a külső társadalmi, környezeti és gazdasági költségek teljes mértékben beépüljenek az árba, összhangban az olyan uniós politikákkal, mint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia, valamint a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozása;
19. felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg, hogy a kereskedelmi és beruházási forgalmon keresztül hogyan és milyen mértékben adják át az EU-ból a kialakulóban lévő és forradalmi technológiákat az autoriter államoknak; felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon új intézkedéseket az ilyen transzferek korlátozására, beleértve a hasonlóan gondolkodó partnerekkel az ellátási láncban folytatott együttműködést is; kéri, hogy kezdjék meg a párbeszédet Tajvannak a félvezetőkről;
A kritikus fontosságú egészségügyi termékekre vonatkozó kereskedelempolitika: a Covid19-válságból levont tanulságok
20. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem irányítása - a verseny elé helyezve a nemzetközi együttműködést - alapvető szerepet játszik az orvosi kezelések és vakcinák gyors fejlesztésében, a termelés gyors növelésében, a reziliens globális értékláncok kialakításában és a méltányos globális piaci hozzáférésben, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi világjárványnak lendületet kell adnia a megerősített nemzetközi együttműködésnek és az egészségügyi vészhelyzetekre való globális felkészültségnek, ami az EU és a tagállamok „európai csapatként” való további fellépését teszi szükségessé; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a világjárványok és zoonózisok kereskedelmi okaival, például a kereskedelemnek a bioszféra romlására gyakorolt hatásával;
21. üdvözli, hogy több kormány vezetője javaslatot tett egy világjárványra adott válaszlépésekről szóló nemzetközi szerződésre, és kéri, hogy ez tartalmazzon egy erős kereskedelmi pillért; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelmi keretnek elő kell mozdítania az együttműködést, és strukturális és gyorsreagálási mechanizmusokat kell létrehoznia annak érdekében, hogy segítse a kormányokat az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos kihívások leküzdésében; hangsúlyozza, hogy az ilyen megoldásoknak tartalmazniuk kell egyfelől egy olyan szükségletorientált „keresletoldali” megközelítést, amely biztosítja a közös finanszírozást és a globálisan koordinált előzetes beszerzéseket, másfelől pedig egy integrált „kínálatoldali” stratégiát a gyártási kapacitás teljes értékláncban történő bővítéséhez; fenntartja, hogy előrelépésre van szükség a rendelkezésre álló készletek, a globális ellátási hálózatok, a termelési kapacitások és az alapvető egészségügyi termékek árazásának átláthatósága, a szellemitulajdon-jogi keretben a közegészségügy biztonságát szolgáló mentességek végrehajtása és fejlesztése, az alapvető szolgáltatások globális mobilitásának növelése, a kkv-k rezilienciájának védelme és előmozdítása, valamint az egészségügyi válságok által a nemek közötti egyenlőségre, a jövedelmi egyenlőségre és a kisebbségek helyzetére gyakorolt negatív hatások kezelésére szolgáló interszekcionális megközelítés kidolgozása terén;
22. kéri, hogy a WTO 12. miniszteri konferenciáján hozzanak létre egy új Kereskedelmi és Egészségügyi Bizottságot, amely iránymutatásokat készít arról, hogy a kormányok a közegészségügy biztonságának növelése érdekében hogyan alkalmazhatják a nemzetközi kereskedelmi jogban meglévő mentességeket és rugalmasságot, milyen mechanizmusokat kell bevezetni az egészségügyi vészhelyzetekre való globális reagálás javítása érdekében, és hogy a világjárványra adott válaszlépésekről szóló jövőbeli nemzetközi szerződésről folytatandó tárgyalások céljából lefektesse a kereskedelmi pillér alapjait;
23. hangsúlyozza, hogy a nyersanyagokkal és az oltóanyagok előállításával és forgalmazásával összefüggő globális ellátási láncoknak profitálniuk kell a nyitott kereskedelmi kapcsolatokból; hangsúlyozza, hogy az oltóanyagok gyártása és forgalmazása terén tapasztalható protekcionizmus akadályozhatja a világjárványra való reagálást; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az olyan egyoldalú intézkedések káros hatásait - nem utolsósorban az alacsony és közepes jövedelmű országokra nézve -, mint az exportkorlátozások és -tilalmak, valamint a globális készletek átláthatóságának hiánya és a ritka alapvető áruk tekintetében az ebből következő árspekuláció; ezért felszólítja az EU-t, hogy ösztönözze a WTO kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezésének 2021 végéig történő elfogadását, valamint erőteljesebb globális együttműködésre buzdítson és sokkal szigorúbb követelményeket támasszon az ellátás átláthatóságát, a gyógyszerek előállítását és költségeit, a globális egészségügyi ellátórendszerek rezilienciáját, és az elérhető és megfizethető orvosi termékeket és szolgáltatásokat illetően; felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy a jövőbeni elővásárlási megállapodásokat teljes mértékben nyilvánosságra hozzák, különösen az új generációs vakcinák esetében;
24. kéri az EU-t, hogy integrálja az üzleti titkokkal, a védett adatokkal és a technológiaátadással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, és ragaszkodjon az ellátók részéről a szükséges átláthatósághoz, beleértve a termékenkénti költség-haszon elemzést is;
25. emiatt aggasztónak tartja, hogy a főbb gyártó országok - például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, India, valamint kisebb mértékben az EU - újabban korlátozzák az oltóanyagok exportját, és hangsúlyozza, hogy ez veszélyeztetheti az oltóanyag-előállítási kapacitás gyors globális növekedését, megszakíthatja a termelési láncokat, és retorziókhoz vezethet; sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a termelő országokkal az exportkorlátozások gyors felszámolása érdekében; megerősíti, hogy az EU exportengedélyezési mechanizmusa egy ideiglenes intézkedés, amelyet csak a legvégső esetben lehet alkalmazni, és amelynek egy átláthatósági mechanizmussá kell fejlődnie; ragaszkodik ahhoz, hogy biztosított legyen az ilyen adatokhoz való időben történő, valamint teljes körű hozzáférés; hangsúlyozza, hogy a nagyobb átláthatóság növelte az uniós polgárok bizalmát a lakosság beoltásának EU általi lebonyolítása és a Covid19-világjárvány kezelése iránt;
26. mély aggodalmát fejezi ki a Covid19 variánsainak növekvő száma miatt; hangsúlyozza, hogy amiatt, hogy a harmadik országokban nem gyártanak és forgalmaznak oltóanyagokat, különböző új típusú változatok terjedhetnek el; elismeri, hogy az EU az oltóanyagok egyik legnagyobb exportőre a harmadik országok irányába, de abszolút szinten ezek a kivitelek még nem elegendőek a világméretű járvány leküzdéséhez; hangsúlyozza, hogy a COVAX eszköz jelenleg nem képes az igényeknek megfelelően eljuttatni az oltóanyagokat a legkiszolgáltatottabbakhoz; hangsúlyozza, hogy az oltóanyagokhoz való, időben történő globális hozzáférés elősegítheti a világgazdaság és az EU gazdaságának fellendülését, és javíthatja rezilienciáját; sürgeti a Bizottságot, hogy az EU hitelességének és diplomáciai láthatóságának megerősítése érdekében folytasson hatékony oltóanyag- és orvosi ellátási diplomáciát, és további nemzetközi erőfeszítésekre szólít fel az oltóanyagok COVAX-hoz történő szállításának felgyorsításához;
27. hangsúlyozza, hogy a Covid19 elleni oltóanyagoknak és azok változatainak globális közjavaknak kell lenniük, és hogy a sürgős többoldalú erőfeszítéseket az oltóanyagok világszerte méltányos módon történő elosztására, valamint a globális termelési kapacitások gyors fokozására, hatékony partnerségek kialakítására és technológiatranszferekre kell összpontosítani, többek között az alacsony és közepes jövedelmű országokban is; hangsúlyozza, hogy a levont tanulságok alapján alapvető fontosságú az oltóanyagok és más alapvető egészségügyi technológiák kifejlesztése és gyártása mögött álló köz-magán partnerségi keretek további javítása; üdvözli a 2021. március 8-9-én tartott, a védőoltások ellátási láncáról és gyártásáról szóló globális C19-csúcstalálkozót, és strukturális platformok létrehozására szólít fel több országban az oltóanyag-termelés gyorsabb növelése érdekében, amely öltheti egy köz- és magánszféra közötti partnerségben működő elszámolóház formáját, egyesítve a magán- és közszféra feleit a partnerségek előmozdítása és fokozása, a szűk keresztmetszetek nyomon követése, valamint az oltóanyagok gyártását és bevezetését támogató intézkedések azonosítása érdekében; hangsúlyozza a WTO főigazgatójának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy támogatja a tagokat a kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezésekről folytatott vitában;
28. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelempolitikának a nyersanyagok kereskedelmének megkönnyítése, a képzett és tapasztalt munkaerő hiányának enyhítése, az ellátási lánc problémáinak megoldása és a szellemitulajdon-jogok jövőbeli világjárványokra vonatkozó globális keretének felülvizsgálata révén proaktív szerepet kell játszania ebben a törekvésben; e tekintetben ragaszkodik a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS) alóli ideiglenes mentességről szóló konstruktív párbeszédhez annak biztosítása érdekében, hogy a világjárvány idején az országok ne szembesüljenek megtorlással a Covid19-cel kapcsolatos szabadalmi jogsértések miatt;
29. hangsúlyozza, hogy a kutatók és az ipar jelentős erőfeszítéseket tettek az új Covid-diagnózisok, -kezelések és -oltóanyagok kifejlesztése érdekében; hangsúlyozza a közszféra erőforrásainak kulcsszerepét, amelyek lehetővé teszik a gyógyszeripari vállalatok számára, hogy a kutatás és fejlesztés finanszírozása és jelentős támogatása, valamint a nagy volumenű előzetes adásvételi megállapodások révén a teljes oltóanyag-értékláncban csökkentsék a kockázatot; hangsúlyozza emellett az egészségügyi dolgozók, a betegek, a Covid19-túlélők és a lakosság alapvető hozzájárulását is, akik részt vettek a klinikai vizsgálatokban és a különböző terápiákkal és oltóanyagokkal kapcsolatos egyéb kutatási és fejlesztési tevékenységekben; úgy véli, hogy a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó többoldalú jogi keret olyan védelmet és ösztönzőket biztosíthat, amelyek döntő fontosságúak a jövőbeli világjárványokkal szembeni felkészültség szempontjából, és elismeri e keret szerepét a kormányok, a kutatóintézetek és a gyógyszeripari vállalatok közötti széles körű és példa nélküli együttműködés elősegítésében;
30. hangsúlyozza a nyílt technológia, a know-how és a kutatás megosztásának kritikus jelentőségét a pandémiára való hatékony reagálás szempontjából, valamint a gyógyszeripari vállalatok teljes körű részvételét olyan többoldalú kezdeményezésekben, mint a C-TAP (Covid19 technológia-hozzáférési eszköztár) és a WHO újonnan létrehozott technológiatranszfer-platformja a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében;
Kereskedelem és fenntartható fejlődés
31. támogatja az európai zöld megállapodás és az európai digitális stratégia beépítését a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közleménybe, és olyan határozott kereskedelempolitikát szorgalmaz, amely - az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtására vonatkozó uniós kötelezettségvállalással összhangban - a multilateralizmusra, a rezilienciára és a fenntarthatóságra irányul; konkrét cselekvési terv és ütemterv kidolgozására, illetve határidők meghatározására szólít fel e törekvés megvalósítása érdekében; ezért felkéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgálati záradékok életbe léptetésével működjön együtt a partnerekkel a meglévő kereskedelmi és beruházási megállapodások frissítése érdekében;
32. üdvözli, hogy a Párizsi Megállapodást - alapvető elemként - minden egyes kereskedelmi, beruházási és partnerségi megállapodásba beépítették; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének előfeltétele a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek ratifikálása és az emberi jogok tiszteletben tartása; felhívja az Uniót, hogy a megállapodások felülvizsgálata és tárgyalása során vegye fel a kapcsolatot a jövőbeli és a meglévő kereskedelmi partnerekkel az ILO-egyezmények és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások ratifikálása és hatékony végrehajtása érdekében; kéri, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodásba építsenek be ambiciózus fejezeteket a nemek közötti egyenlőségről, a nők szerepvállalásáról és a kis- és középvállalkozásokról (kkv-k), valamint a digitális kereskedelemről szóló külön fejezeteket is;
33. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás egyedülálló lehetőséget jelent a fenntartható növekedést elősegítő menetrend kialakítására; felhívja ezért a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetekre vonatkozó, 15 pontból álló cselekvési terv felülvizsgálatát, hogy azt minden folyamatban lévő tárgyalás keretében végre lehessen hajtani; elvárja, hogy a felülvizsgálat térjen ki a végrehajthatóságra, és e tekintetben emlékeztet Hollandia és Franciaország informális dokumentumára a kereskedelemről, a társadalmi-gazdasági hatásokról és a fenntartható fejlődésről * ; javasolja legalább az uniós kereskedelempolitika végrehajthatóságának terén a közelmúltban elért eredmények figyelembevételét, nevezetesen azt, hogy a partnerek általi meg nem feleléssel szemben végső eszközként egyoldalú szankciókkal - többek között bizonyos termékekre vámtarifák vagy kontingensek bevezetésével vagy a megállapodás más részeinek kölcsönös felfüggesztésével - fel lehet lépni;
34. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, illetve a mezőgazdaságról szóló fejezetekbe építsenek be az állatjólétre, a tisztességes kereskedelemre és a körforgásos gazdaságra vonatkozó rendelkezéseket; kiemeli a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő ezzel kapcsolatban betöltött szerepét, továbbá a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek végrehajtásának nyomon követése és ellenőrzése terén szoros együttműködést szorgalmaz az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságával; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a közelmúltbeli szakértői testület tanulságait annak érdekében, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek konkrét és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat tartalmazó ütemtervvel rendelkezzenek;
35. Sajnálja, hogy a fogyasztói elektronikai cikkek („barna termékek”) továbbra is preferenciális elbánásban részesülnek a „zöld árukkal” szemben, és hogy a vámok és a kereskedelmi akadályok szembemennek a fenntartható kereskedelemmel; hangsúlyozza, hogy a zöld árukra és szolgáltatásokra vonatkozó vámok és kereskedelmi akadályok felszámolását a WTO-szabályokkal összhangban úgy kell megtervezni, hogy az elősegítse az éghajlati válság kezelésére szolgáló innovatív megoldásokat, valamint hozzájáruljon a zöld megállapodás céljaihoz, a fenntartható fejlődési célokhoz és világszerte a fenntartható fejlődéshez; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg az e torzulások kezelésére szolgáló eszközöket, és ne csak beszéljen a zöld megállapodásról, hanem hajtsa is azt végre a kereskedelempolitika valamennyi területén;
36. hangsúlyozza, hogy a csak hosszú idő után megtérülő magas kezdeti költségek, valamint a know-how és a berendezések hiánya jelenleg akadályozza vagy lassítja a fejlődő országokat a zöld és digitális átállásban; kéri, hogy a Bizottság használja fel a rendelkezésére álló valamennyi kereskedelmi eszközt és fejlesztési együttműködési politikát a pénzügyi támogatás, a technikai segítségnyújtás, a technológiaátadás, a kapacitásépítés és a digitalizáció növelésére annak érdekében, hogy képessé tegye a fejlődő országokat a fenntartható reziliencia elérésére és a kellő gondosság ellátási láncon belüli jobb megvalósítására;
37. felhívja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet a multilaterális keretben annak érdekében, hogy együttműködjön a hasonló gondolkodású országokkal és kereskedelmi partnerekkel egy erős környezetvédelmi menetrend megvalósításában, beleértve a szabályok fokozatos fejlesztését, hogy megszűnjenek mind a piactorzító, mind a környezeti szempontból káros támogatások a kereskedelmi megállapodásokban és a WTO-ban, ideértve a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának szabályait is, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre építve;
38. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fenntarthatósági hatásvizsgálatokat előzetes, időközi és utólagos alapon, konkrét ütemterv alapján készítsék el, és a lehetséges kockázatokat a lehető leghamarabb kezeljék, és amennyiben az utólagos értékelések alapján szükséges, kezeljék a negatív hatásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a folyamatban lévő és befejezett fenntarthatósági hatásvizsgálatokról; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és beruházási megállapodásokban konkrét célokat kitűző, átfogó keretet kell kidolgozni a fenntartható fejlesztési célok, a zöld megállapodás és az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjének előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy új megállapodásokat csak e célok elérését követően szabad megkötni, és hogy a meglévő megállapodásokat ennek megfelelően felül kell vizsgálni;
39. hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és a polgárokkal és érdekelt felekkel folytatott párbeszéd kulcsfontosságú a kereskedelempolitika támogatásának megteremtéséhez és az előnyeinek kiaknázásához; üdvözli ezért az „Acces2Markets” portált és a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa ezen eszköz használatát; kitart amellett, hogy az EU politikai és kereskedelmi megállapodásaiban egyértelműen meg kell határozni a civil társadalom és a belső tanácsadó csoportok - amelyek ellenőrző feladatát még inkább ki kellene terjeszteni - szerepét és felelősségi körét, és hogy a hatékony működés érdekében a pénzügyi támogatást kapacitásépítési intézkedéseknek kell kísérniük; hangsúlyozza az uniós küldöttségekben rejlő lehetőségeket a harmadik országbeli belső tanácsadó csoportok munkájának támogatásában, valamint a kereskedelmi megállapodások nyomon követésében és végrehajtásában, különös figyelmet fordítva a kkv-k támogatására a megállapodások és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések kihasználásában; sajnálja, hogy e tekintetben hiányzik az átfogó struktúra;
40. Hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitika ellenőrzése során nagyobb koherenciára és átláthatóságra van szükség; hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitikára vonatkozó következetes, egyértelmű, mérhető és objektív kritériumokra, az uniós polgárok szerepvállalására, a Bizottság és az Európai Parlament közötti párbeszéd javítására, a szakpolitikai koherencia növelésére és a kereskedelempolitika valamennyi szempontjának jobb ellenőrzésére van szükség; hangsúlyozza az ezzel kapcsolatos előzetes, félidős és utólagos fenntarthatósági hatásvizsgálatok szerepét; felszólítja a Bizottságot, hogy javaslatai valamennyi szakaszában működjön együtt a Parlamenttel, kövesse nyomon a belső tanácsadó csoportok javaslatait, újítsa fel a civil társadalommal folytatott párbeszédet, és szorosabban működjön együtt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB) a civil társadalommal; felhívja a Parlamentet, hogy szervezzen rendszeres konzultációkat a belső tanácsadó csoportokkal;
Multilateralizmus és Európa geopolitikai helye a világban
41. felkéri a Bizottságot, hogy határozzon meg lehetséges konkrét és specifikus intézkedéseket és ütemtervet a nyitott stratégiai autonómia koncepciójának végrehajtására, valamint annak biztosítására, hogy minden lehetőséget megvizsgáljanak; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a geopolitikai verseny és feszültségek a Covid19 kitörését követően felgyorsultak;
42. emlékeztet az erős, diverzifikált és rugalmas uniós kereskedelempolitika geopolitikai jelentőségére; emlékeztet arra, hogy az EU magas energiafüggőségi rátája kihívást jelent a nyitott stratégiai autonómia szempontjából, ami arra kényszerít minket, hogy felgyorsítsuk az energetikai átállást; hangsúlyozza, hogy nyitottságunk alapját az EU piaci ereje, értékei, valamint az együttműködés, a méltányosság, a viszonosság és a szabályokon alapuló kereskedelem melletti elkötelezettsége kell, hogy képezze;
43. határozottan ajánlja, hogy az EU alakítson ki új partnerségeket, a hasonló gondolkodású partnerekkel folytatott meglévőket pedig erősítse meg; úgy véli, hogy a korlátozott számú partnerrel kötött plurilaterális kereskedelmi megállapodások, és a stratégiai kérdésekre való összpontosítás jobb és konkrétabb lehetőséget kínálnak a nyitott stratégiai autonómia koncepciójának megvalósításához, és támogatást kaphatnak a civil társadalom körében;
44. hangsúlyozza azonban, hogy amennyiben az együttműködés nem lehetséges, az EU-nak önálló intézkedésekkel kell érvényre juttatnia érdekeit az értékeinek védelme és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében, a nemzetközi joggal összhangban;
45. üdvözli, hogy a kereskedelempolitika felülvizsgálata során megerősítették a multilateralizmust és a WTO szükséges, mélyreható, valamennyi funkciójára kiterjedő reformjára irányuló széles körű javaslatokat;
46. egyetért azzal, hogy a Bizottság a WTO reformjával kapcsolatos elképzeléseiben hangsúlyt fektet a gazdasági helyreállításra, a fenntartható fejlődésre, a tisztességtelen állami támogatásokra és a digitális kereskedelemre, és sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést menetrendjének - többek között a nemekkel, az emberi jogokkal és a munkaügyi normákkal kapcsolatos célok - végrehajtása érdekében;
47. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a WTO és a multilaterális rendszer más szervezetei, például a WHO közötti gyors kapcsolatot, konszenzust érjenek el Genfben, biztosítsák, hogy a nemzetközi szervezetek közösen dolgozzanak a globális kihívások kezelésében, valamint hogy a WTO 12. miniszteri konferenciáján lezárják a halászati támogatásokról szóló tárgyalásokat;
48. hangsúlyozza a WTO-val kapcsolatos kereskedelmi és éghajlat-politikai kezdeményezés fontosságát, és megismétli, hogy támogatja a környezeti termékekről szóló megállapodást; ezzel összefüggésben üdvözli az új WTO-főigazgató megközelítését, és arra számít, hogy a Bizottság határozottan támogatja őt abban, hogy új lendületet adjon a szervezetnek, hogy az ilyen módon kezelni tudja a multilaterális kereskedelmi rendszer előtt jelenleg álló kihívásokat;
49. hangsúlyozza a hatékony vitarendezés fontosságát a multilaterális kereskedelmi rendszer stabilitásának és kiszámíthatóságának megteremtése érdekében, valamint annak szükségességét, hogy a Fellebbezési Testület jelenlegi helyzetét az Egyesült Államokkal együttműködésben oldják meg annak érdekében, hogy az újra működőképessé váljon, és ilyen módon biztosítható legyen a kereskedelmi viták megfelelő rendezése; kéri a Bizottságot, hogy a WTO-val kapcsolatos kereskedelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésének részeként adott esetben tegyen javaslatot a környezetvédelmi szakértelemnek a vitarendezéssel összefüggésben történő bevonására;
50. Hangsúlyozza, hogy a WTO tárgyalási szerepének újjáélesztése kulcsfontosságú szerepet fog játszani a szervezet minden alapvető reformjában; megjegyzi különösen, hogy foglalkozni kell az ipari támogatások és az állami tulajdonú vállalatok által okozott versenytorzulásokkal, különösen Kínában, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a támogatások kategóriáinak a jogszerű közcélokhoz való hozzájárulásuk alapján történő azonosítására és megkülönböztetésére;
51. hangsúlyozza, hogy a WTO tárgyalási funkciójának felélesztése érdekében az EU-nak együtt kell működnie a hasonló gondolkodású partnerekkel annak érdekében, hogy megtalálja a közös alapot a tágabb értelemben vett WTO-reformhoz; megerősíti, hogy a WTO reformjával kapcsolatos érdemi eredményekhez széles körű konszenzusra és hasonlóan gondolkodó partnerek koalíciójára van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy a többoldalú megállapodások felé tett lépésként folytassa a többoldalú tárgyalásokat; támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy tárgyalásokat kezdeményez a versenysemlegességről szóló plurilaterális megállapodásról a hasonló gondolkodású partnerekkel; meggyőződése, hogy az EU vezető szerepe és a transzatlanti együttműködés kulcsfontosságú a WTO érdemi reformjának sikeréhez;
52. felhívja a Bizottságot, hogy aktívan keressen megoldást a fejlettségi szint és a nemzetközi kereskedelmi rendszeren belül vállalt kötelezettség mértéke közötti hiányzó összhangra; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a fejlődő országokra és egyedi igényeikre a gazdasági növekedéssel, a fenntartható fejlődéssel és a WTO reformjával kapcsolatban;
53. elengedhetetlennek tartja, hogy a WTO következő miniszteri konferenciája foglalkozzon a szankciórendszerrel annak megelőzése érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok egyes tagok általi megsértésének következményeit olyan ágazatok fizessék ki, amelyek nem felelősek a szabályok be nem tartásáért;
54. egyetért a kereskedelempolitikai felülvizsgálatban megfogalmazott javaslattal, amely szerint a G20-csoportnak meg kell erősítenie a szén-dioxid-semlegességgel és a zöld megállapodás más aspektusaival kapcsolatos együttműködést és össze kell hangolnia az erre irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza azonban, hogy ahhoz, hogy ez a megközelítés eredményes legyen, néhány G20-tagnak növelnie kell kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust;
55. támogatja a közös érdekeken és közös értékeken alapuló új, előretekintő transzatlanti menetrendet, amelynek célja a csendes-óceáni gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlődésének ellensúlyozása, az érdemi WTO-reform megvalósítása, valamint a közös problémákra közös megoldások keresése;
56. elismeri ugyanakkor, hogy továbbra is vannak eltérő érdekek; kéri a Bizottságot és az Egyesült Államok kormányát, hogy szorosan működjenek együtt a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó új politikai kontextus keretében annak érdekében, hogy nőjön az uniós vállalatok piaci hozzáférése, folytassák a megfelelőségértékelésre, valamint az ipari vámtarifák felszámolására vonatkozó megállapodások lehetőségének megvizsgálását, állapodjanak meg ambiciózus szociális, technológiai és környezetvédelmi normákról, és építsenek egymás tapasztalataira e szabályok hatékonyabb globális előmozdítása érdekében;
57. mindkét felet felszólítja a kétoldalú kereskedelmi viták rendezésére, támogatja az Airbus-Boeing-vámok felfüggesztését, és sürgeti, hogy ezt az ügyet tartósan oldják meg a digitális adók problémájának megoldása érdekében; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az acélra és alumíniumra vonatkozó, a 232. szakasz szerinti vámokat;
58. közös erőfeszítésekre szólít fel, hogy a munkavállalók és a vállalatok kerüljenek a kereskedelempolitika fókuszába a világjárványból való kilábalás, a gazdasági fellendülés felgyorsítása és az oltóanyagok és az alapvető egészségügyi termékek kereskedelmének megkönnyítése érdekében; megismétli, hogy együtt kell működnünk a WTO érdemi reformjának elérése érdekében, és helyre kell állítani egy jól működő Fellebbezési Testületet; mindkét felet a közbeszerzésről szóló megállapodás szerinti WTO-kötelezettségvállalások betartására és arra ösztönöz, hogy közös megoldásokat találjanak a közös problémákra, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EU-nak szükség esetén önállóan kell fellépnie;
59. támogatja „A globális változásra irányuló új EU-USA program” című közös közleményt, és felszólít egy új EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács mielőbbi létrehozására; szorgalmazza az EU és az Egyesült Államok közötti szoros együttműködést a kialakulóban lévő és a forradalmi technológiák terén, ideértve az tekintélyuralmi államokkal szembeni közös export- és importkorlátozásokat;
60. felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmet, az éghajlatot és az ezekhez kapcsolódó reformokat helyezze a transzatlanti kapcsolatok középpontjába, ugyanakkor felhívja a figyelmet az Egyesült Államok új kormánya által ezzel kapcsolatosan táplált komoly ambíciókra, amelyeknek olyan új megközelítéseken kell alapulniuk, mint például az USA- Mexikó-Kanada-megállapodás (USMCA) által bevezetett megközelítések;
61. tudatában van az EU Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatai jelentőségének, Kína ugyanis 2020-ban az EU legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált az árukereskedelem terén; szilárd meggyőződése, hogy az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottabb és kölcsönös megközelítést igényelnek; hangsúlyozza, hogy az EU és Kína közötti átfogó beruházási megállapodás ratifikációs folyamata csak akkor kezdődhet, amikor az EU jelentős eredményeket ért el a piactorzító gyakorlatok ellensúlyozását vagy a stratégiai uniós érdekek megvédését célzó erőfeszítések során alkalmazandó megfelelő és eredményes autonóm intézkedések kidolgozása terén, beleértve a kényszermunkával előállított termékek betiltását, a korszerűsített piacvédelmi eszköztárat és az emberi jogokkal kapcsolatos, működőképes szankciós mechanizmust;
62. hangsúlyozza, hogy az EU és Kína közötti átfogó beruházási megállapodás ratifikálása elképzelhetetlen az EU és Kína közötti szélesebb kapcsolat változó dinamikájának összefüggésében, és rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy Kína elfogadhatatlan módon egyre több szankcióval sújtja az Európai Parlament és az európai szervezetek megválasztott képviselőit, mivel ez tovább gyengíti a bizalmat és akadályozza a kétoldalú együttműködést; hangsúlyozza, hogy az EU és Kína közötti átfogó beruházási megállapodás ratifikációs folyamata addig nem kezdődhet meg, amíg az európai parlamenti képviselőkkel és a parlamenti testületekkel szembeni kínai szankciókat meg nem szüntetik;
63. hangsúlyozza, hogy a Parlament gondosan meg fogja vizsgálni a megállapodást, többek között annak fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseit, és emlékezteti a Bizottságot, hogy amikor felkérik a Kínai Népköztársasággal létrejövő beruházási megállapodás jóváhagyására, figyelembe fogja venni a Kínában, ezen belül Hongkongban fennálló emberi jogi helyzetet;
64. sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen egy Tajvannal kötendő beruházási megállapodás megkötésére, kötelezettséget vállalva a kereskedelmi és beruházási kapcsolatokban való érdemi szerepvállalásra, és megtéve a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy 2021 vége előtt hatásvizsgálatot végezzen, nyilvános konzultációkat tartson és megalapozó tanulmányt készítsen; ismét hangsúlyozza a kétoldalú strukturális párbeszéd fontosságát, a multilateralizmussal és a WTO-val, a technológiával és a közegészségüggyel kapcsolatos kérdésekben is, valamint a létfontosságú alapanyagokkal, például a félvezetőkkel kapcsolatos alapvető együttműködést;
65. üdvözli a kereskedelempolitikai felülvizsgálat Afrika, valamint a keleti és déli szomszédság melletti eredményes, tartós és konstruktív elkötelezettségét, és konkrét lépésekre szólít fel az EU e partnerekkel fennálló kapcsolatainak elmélyítése érdekében, többek között az energiával kapcsolatban;
66. ismételten hangsúlyozza a Délkelet-Ázsiával és Indiával való stratégiai és fenntartható partnerség fontosságát; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is vállaljon szerepet a régióban, és proaktív módon mozdítsa elő a szabályokon alapuló kereskedelmi kapcsolatokat az indiai-csendes-óceáni térséget célzó átfogó és nagyratörő stratégia érdekében;
67. rámutat arra, hogy a Covid19-válság rámutatott az afrikai kontinenssel kialakítandó új partnerség jelentőségére, amely befogadó és fenntartható politikai megközelítést mozdít elő; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az adósságcsökkentésre és az adósság eltörlésére vonatkozó kérdéssel; hangsúlyozza, hogy az EU-nak aktívan támogatnia kell a belső-afrikai értékláncok diverzifikálását;
68. üdvözli, hogy megvalósult az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA), melynek célja, hogy aktívan segítse Afrika regionális, gazdasági és politikai integrációját, valamint javítsa Afrika globális piacokhoz való hozzáférését;
69. hangsúlyozza az EU Latin-Amerikával és a Karib-térséggel - beleértve a tengerentúli országokat és területeket - fennálló kereskedelmi kapcsolatai iránti elkötelezettségének fontosságát; aggodalmát fejezi ki a Covid19 - különösen a nőkre gyakorolt - hatása miatt ebben a régióban;
70. felhívja az összes uniós intézményt, hogy továbbra is kezelje prioritásként kereskedelmi és fejlesztési együttműködésünket és a világjárványokkal és az egészségügyi veszélyhelyzetekkel szembeni fokozott reziliencia kialakítását; felhívja a Bizottságot, hogy ennek érdekében tartsa fenn a strukturális párbeszédet az említett térségbeli partnerekkel;
o o o
71. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
