A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT 2021. július 7-i (2022/C 99/03) ÁLLÁSFOGLALÁSA

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről - 2020. évi éves jelentés (2020/2124(INI)) * 

P9_TA(2021)0331

Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységei - 2020. évi éves jelentés

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződésekhez csatolt, az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

- tekintettel a klímastratégiára és az energiaágazatbeli hitelezésre vonatkozó új politikára, amelyeket 2019 novemberében fogadott el az EBB,

- tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

- tekintettel „A Fenntartható Európa beruházási terv, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv” című, 2020. január 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0021),

- tekintettel a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2020. január 14-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0022),

- tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására * ,

- tekintettel az EBB 2019. évi pénzügyi jelentésére, amelyet 2020. május 5-én tett közzé,

- tekintettel az EBB „A zöld szál” című, 2019. évi tevékenységi jelentésére, amelyet 2020. május 7-én tettek közzé,

- tekintettel a klímabanki ütemtervnek az EBB igazgatótanácsa által 2020. november 11-én történt elfogadására és az EBB 2020. novemberi új éghajlatváltozási stratégiájára,

- tekintettel az EBB 2019. szeptember 3-án közzétett, az Európai Unión belüli műveleteiről szóló 2019. évi jelentésre,

- tekintettel a „Globális jelenlét: az EBB hatása az Európai Unión kívül” című, 2020. december 10-én közzétett, az EBB által az EU-n kívül 2019-ben támogatott projektekről szóló jelentésre,

- tekintettel az EBB 2020. május 5-én és május 7-én közzétett 2019. évi pénzügyi jelentésére és statisztikai jelentésére,

- tekintettel az EBB ellenőrző bizottságának 2019. évi éves jelentéseire, a csalás kivizsgálásáról szóló tevékenységi jelentésre és a panasztételi mechanizmusról szóló jelentésre,

- tekintettel az EBB-csoport 2019. évi kockázatkezelési adatokról szóló jelentésére, amelyet 2020. július 6-án tettek közzé,

- tekintettel a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásának EBB általi 2016. október 7-i jóváhagyására,

- tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

- tekintettel „A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések” című, 2020. március 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0112),

- tekintettel az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. március 30-i (EU) 2020/460 európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  (a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés),

- tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására * ,

- tekintettel a „Fenntartható Európa beruházási terv - a zöld megállapodás finanszírozásának módja” című, 2020. november 13-i állásfoglalására * ,

- tekintettel az Európai Tanács 2020. december 11-i, a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU helyreállítási eszközről, a Covid19-ről, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és a külkapcsolatokról szóló következtetéseire,

- tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: még tenni kell az ESBA teljes sikeréért” című, 03/2019. sz. különjelentésére, amelyet 2019. január 29-én tett közzé,

- tekintettel az EBB „Megoldások a válságra” című, 2020. évi tevékenységi jelentésére, amelyet 2021. január 20-án tettek közzé,

- tekintettel az Európai Számvevőszék 2020. május 12-i „Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform: Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző” című, 12/2020. számú különjelentésére,

- tekintettel a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására * ,

- tekintettel az ombudsman által az EBB elnökéhez intézett, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről szóló, 2016. július 22-i levélre és az EBB elnökének 2017. január 31-i válaszára;

- tekintettel az ombudsman határozatára az Európai Bankhatóság azon határozatával kapcsolatos, 2168/2019/KR sz. ügyben, hogy jóváhagyja az ügyvezető igazgató arra irányuló kérelmét, hogy egy pénzügyi lobbicsoport vezérigazgatójává váljon;

- tekintettel a Counter Balance „Felkészült az EBB a csalás és a korrupció elleni küzdelemre? Az uniós bank irányítási keretének kihívásai” című 2019-es jelentésére,

- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

- tekintettel a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére,

- tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0200/2021),

A. mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az EBB-nek az a feladata, hogy hozzájáruljon az Unió célkitűzéseinek megvalósításához, többek között hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén;

B. mivel alapokmányának 18. cikke értelmében az EBB-nek biztosítania kell, hogy pénzeszközeit az Unió érdekében a lehető legészszerűbben használják fel;

C. mivel az EBB az Európai Unió hiteleket nyújtó szerve és a világ egyik legnagyobb multilaterális pénzügyi intézménye; mivel következésképpen az EBB az EU természetes partnere a pénzügyi eszközök végrehajtásában, szoros együttműködésben a nemzeti és a multilaterális pénzügyi intézményekkel;

D. mivel az EBB jelentős szerepet vállalt a gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozásának mozgósításában a 2020-ban kezdődött Covid19-világjárvány okozta gazdasági veszteségeket követően;

E. mivel az EBB fontos szerepet játszik az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló uniós stratégiában, a Bizottság által felvázoltak szerint, és évente 350 milliárd EUR további beruházásra van szükség a frissített, 2030-ig teljesítendő éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez;

F. mivel az EBB 2019-ben elkötelezte magát amellett, hogy támogatja az európai zöld megállapodás célkitűzéseit, valamennyi finanszírozási tevékenységét összehangolja a Párizsi Megállapodás céljaival, és „uniós klímabankká” válik;

G. mivel az EBB igazgatótanácsa jóváhagyta a klímabank 2021-2025 közötti időszakra szóló ütemtervét;

H. mivel az EBB megkezdte a közlekedésre vonatkozó 2011-es hitelezési politikájának felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy támogassa a hozzáférhető, hatékony, környezetbarát és biztonságos közlekedést;

I. mivel a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása az EBB alapvető közpolitikai célja; mivel csak 2020-ban az EBB csoport több mint 425 000 kkv-t és közepes piaci tőkeértékű vállalatot támogatott új finanszírozással; mivel a kkv-k támogatása az EBB teljes aláírt volumenének 40%-át tette ki;

J. mivel az EBB beruházása támogatni tudja a szociális ágazatot, beleértve az egészségügyet, az oktatást és a lakhatást;

K. mivel 2020-ban az EBB 10,23 milliárd EUR értékben hagyott jóvá hiteleket Unión kívüli projektekhez, beleértve 2,3 milliárd EUR-t a legkevésbé fejlett országokbeli projektekhez;

L. mivel az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó „bölcsek” magas szintű munkacsoportja 2019. október 7-én közzétette végleges jelentését, amely három lehetőséget vázol fel a jövőbeli Európai Éghajlatvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Bank létrehozására, az alábbiak szerint: a) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra (EBRD) és az EBB külső finanszírozási tevékenységeire építve; b) a jelenlegi uniós pénzügyi intézmények külső tevékenységeinek összevonása egy új, vegyes tulajdonú pénzügyi intézménybe; c) az EBB összes külső tevékenységének áthelyezése egy EBB-leányvállalatba, jelentős egyéb részvényesekkel; mivel a Tanács 2019. decemberi következtetései szerint csak az a) és c) lehetőséget kell megvizsgálni; mivel még mindig várni kell az egyes lehetőségekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok eredményeire, amelyeknek már 2020 őszén be kellett volna érkezniük;

M. mivel az EBB csoport jelenleg dolgozza ki a szerződő felek környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzésekkel való összehangolására vonatkozó iránymutatásokat;

Általános megfontolások

1. komoly aggodalmának ad hangot a Covid19-válságból eredő súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányok és azoknak a fenntartható gazdasági növekedésre, a beruházásokra, az ellenálló képességre, a foglalkoztatási rátákra, az oktatásra és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása miatt; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági és társadalmi válság jelentősen rontotta a gazdasági növekedést az EU-ban, és hogy ennek egyik fő következménye a beruházások visszaesése, ami jelenleg nem elegendő az uniós célkitűzések teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy a köz- és magánberuházások visszaesése riasztó szintet ért el;

2. kiemeli, hogy az EBB mint az EU állami bankja - az egyetlen olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amely teljes mértékben az uniós tagállamok tulajdonában van, és amelyet teljes mértékben az uniós politikák és normák irányítanak - alapvető szerepet játszik a világjárványt követő gazdasági fellendülés támogatásában és a beruházásoknak az európai prioritások megvalósítására történő irányításában;

3. hangsúlyozza az EBB kulcsfontosságú szerepét a rövid és középtávú gazdasági helyreállítás támogatásában, az európai zöld megállapodással, az európai klímarendelettel, az európai iparstratégiával, a Next Generation EU helyreállítási eszközzel, az EU hosszú távú költségvetésével, az InvestEU-val és más európai pénzügyi eszközökkel összefüggésben; üdvözli az EBB InvestEU-ban való pénzügyi szerepvállalását mint az EU-n belüli beruházási hiány leküzdésének egyik módját, amelynek kiváltó okait még kezelni kell; üdvözli továbbá, hogy az InvestEU Tanácsadó Platform keretében az EBB központi szerepet játszik a tanácsadói támogatás nyújtásában;

4. támogatja az Európai Tanács azon következtetését, hogy az EBB-nek rendelkeznie kell az uniós politikák végrehajtásához szükséges tőkével, és az EBB Kormányzótanácsának felkérését arra, hogy vizsgálja felül az EBB tőkemegfelelését, tekintettel a többéves pénzügyi keretben és az NGEU-ban foglalt eszközökre, valamint arra, hogy az EBB hogyan járul hozzá az Unió éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az európai gazdaság digitalizálására irányuló törekvéseihez;

5. úgy véli, hogy a tőkeemelés indokolt annak érdekében, hogy az EBB hosszú távú finanszírozást tudjon nyújtani, elő tudja mozdítani az inkluzív fenntartható növekedést, valamint a társadalmi és regionális kohéziót és olyan kulcsfontosságú reálgazdasági beruházásokat támogasson, amelyekre egyébként nem került volna sor, a jelenlegi AAA státusz megtartása mellett, amely a bank egy fontos eszköze;

6. megjegyzi, hogy az EBB magas tőkeáttételű intézmény; felhívja az EBB részvényeseit, hogy vizsgálják meg mi lenne az optimális tőkeszerkezet és állapodjanak meg a tőkeemelésről, mind készpénzbefizetés, mind lehívható tőke formájában; hangsúlyozza, hogy a tőkeemelésnek nagyobb átláthatósággal, demokratikus elszámoltathatósággal, hatékonyabb irányítási struktúrával, valamint nagyobb környezeti fenntarthatósággal kell együtt járnia;

7. ezzel összefüggésben felhívja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EBB Kormányzótanácsában való képviselet lehetőségét az EBB tőkéjének az uniós költségvetésből származó források felhasználásával történő jegyzése révén;

8. megjegyzi, hogy a Bizottság 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterve szerint a 2021 és 2030 közötti időszakban az EU-nak évente 350 milliárd EUR-val többet kell befektetnie, mint a 2011-2020 közötti időszakban; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek még nagyobb szerepet kell adni az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházási hiány kezeléséhez; felhívja a Kormányzótanácsot, hogy ragadja meg a kedvező hitelezési feltételek lehetőségét az EBB számára a kötvények kibocsátásának és lejáratának növelése érdekében, erős tőkepozíciójának megőrzése mellett;

9. üdvözli az Európai Beruházási Alap (EBA) közelmúltbeli tőkeemelését * ;

10. kéri az EBB-t mint az EU állami bankját, hogy tegyen meg minden összehangolt erőfeszítést annak érdekében, hogy - a vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban - erős és politikavezérelt finanszírozási tevékenységet valósítson meg, amely biztosítja a gazdasági hatékonyságot, támogatja a fenntartható növekedést, és nem akadályozza a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférést; felhívja az EBB-t, hogy részesítse előnyben az olyan közcélú projekteket, amelyek előmozdítják az EU politikai célkitűzéseit és a fenntartható gazdasági növekedést, különösen azokat, amelyek egyébként sem az EU-n belül, sem azon kívül nem lennének „bankképesek”, az elkövetkező évtizedek példátlan globális kihívásainak kezelése, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében;

11. felhívja az EBB-t, hogy erősítse tovább házon belüli kapacitását és szakértelmét annak érdekében, hogy a partnerségeiben biztosítsa a küldetésorientált, hosszú távú kötelezettségvállalást, mozdítsa elő a nemzeti és regionális szereplők közötti koordinációt, és dolgozza ki az innovációt és a növekedést ösztönző beruházásokkal kapcsolatos nagyobb kockázatvállalás feltételeit;

12. kiemeli az EBB által az EU-n belüli beruházásokhoz biztosítandó addicionalitási tényező fontosságát; hangsúlyozza, hogy a stratégiákat össze kell hangolni a többi európai intézménnyel, valamint a multilaterális és nemzeti fejlesztési bankokkal;

13. elismerését fejezi ki az EBB által a célok kitűzése terén tett erőfeszítésekért, és ösztönzi az EBB-t, hogy erősítse meg környezetvédelmi és szociális normáinak helyszíni végrehajtását, és javítsa a támogatott projektek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelését, valamint addicionalitásukat és fenntarthatóságukat;

14. hangsúlyozza, hogy az EBB-nek arra kell törekednie, hogy tevékenységei révén ne szorítsa ki a magánberuházásokat;

15. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB hitelezési tevékenységében el kell kerülni a további földrajzi egyenlőtlenségek kialakulását a beruházások szélesebb földrajzi és ágazati elosztásának biztosítása, a regionális - nevezetesen a hosszú távú beruházási hiányokból és földrajzi hátrányokból eredő - egyenlőtlenségek kezelése, valamint a gazdasági és társadalmi konvergencia és kohézió fokozása érdekében;

16. üdvözli az EBB által e tekintetben már megtett erőfeszítéseket, de hangsúlyozza, hogy többet kell tenni e tekintetben, mivel a közelmúltbeli jelentések azt mutatják, hogy a projektek földrajzi koncentrációja tartósan magas;

17. felszólítja az EBB-t, hogy járuljon hozzá azon rendszerszintű hiányosságok kezeléséhez, amelyek bizonyos régiókat vagy országokat megakadályoznak abban, hogy teljes mértékben kihasználják az EBB pénzügyi lehetőségeit, többek között azáltal, hogy fokozza a hitelezési tevékenységei bővítésére irányuló erőfeszítéseit, technikai segítséget és tanácsadási támogatást nyújt, különösen azokban a régiókban, amelyek alacsony beruházásokat vonzottak, és amelyek a pandémiás válság idején az állam pénzügyi kapacitásának vagy mozgásterének hiánya miatt nem részesültek jelentős mértékben az állami támogatási szabályoktól való eltérés előnyeiből;

Források mozgósítása a Covid19-világjárvány kezelése érdekében

18. üdvözli, hogy az EBB - hitelek, hiteltörlesztési moratórium, valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok likviditásának enyhítését célzó intézkedések révén - gyorsan mozgósított közel 40 milliárd EUR összegű sürgősségi finanszírozást a Covid19-világjárvány okozta válság leküzdésére;

19. üdvözli továbbá a Covid19-válságra adott válaszként a 25 milliárd EUR összegű Európai Garanciaalap (EGA) ezt követő létrehozását, nem utolsósorban a kkv-knak és az egészségügyi ágazatnak nyújtott pénzügyi támogatásra gyakorolt pozitív hatását; sajnálja azonban az EGA lassú bevezetését, amelynek első forrásait csak 2020 végén hagyták jóvá a tagállamok késedelmes benyújtása és az állami támogatások elszámolási folyamatai miatt; hangsúlyozza, hogy az EGA-t ideiglenes jelleggel hozták létre; javasolja az EGA fenntartását 2021 után is, tekintettel a Covid19-válság elhúzódó hatására és az ismétlődő kijárási korlátozásokra számos tagállamban;

20. megjegyzi, hogy az EGA által a pénzügyi közvetítőknek nyújtott támogatást számos értékelési kritériumhoz, például környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási politikához kell kötni;

21. felhívja az EBB-t annak megfontolására, hogy a már jóváhagyott projektekhez és hitelkeretekhez további ösztönzőket javasoljon annak érdekében, hogy a projektek a lehető leghamarabb elindulhassanak, és biztosítsák a források gyors végrehajtását;

22. üdvözli egy 6 milliárd EUR összegű beruházási eszköz létrehozását az egészségügyi ágazat, nevezetesen az egészségügyi infrastruktúra, a kutatás és az oltóanyag-fejlesztés finanszírozásának támogatására; felhívja az EBB-t, hogy kezelje prioritásként a közegészségügyi rendszerek megerősítését;

23. megjegyzi, hogy a Covid19-re adott válasszal összefüggésben és 2020. szeptember 30-ig az EBB 84 műveletet hagyott jóvá az EU-n belül összesen 23,5 milliárd EUR értékben; megjegyzi továbbá, hogy a jóváhagyott műveletek 88%-át kkv-kra és közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, valamint az egészségügyi ágazatra fordították; kiemeli a kkv-k támogatásának fontosságát, mivel a Covid19-világjárvány hatásai különösen súlyosak e vállalatok számára;

24. üdvözli egy legfeljebb 5,2 milliárd EUR összegű célzott finanszírozási kezdeményezés létrehozását a Covid19-vi-lágjárványra válaszul az EU-n kívüli országok támogatása érdekében;

25. üdvözli az EBB részvételét a COVAX-ban 400 millió EUR befektetése révén a COVAX fejlett piaci kötelezettségvállalásába;

26. hangsúlyozza, hogy a Covid19-fertőzések egymást követő és kiszámíthatatlan hullámai fényében ezeket az eszközöket tovább kell erősíteni és bővíteni; kéri az EBB-t, hogy adott esetben álljon készen a meglévő eszközök bővítésére és új támogató pénzügyi kezdeményezések elindítására;

Uniós klímabankká történő átalakítás

27. üdvözli, hogy az EBB 2020-ban hiteleinek 40%-át környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célokra folyósította;

28. üdvözli, hogy az EBB a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója, amely 12 év alatt 34,6 milliárd EUR összegben adott ki éghajlatvédelmi kötvényt és fenntarthatósági kötvényt; felhívja az EBB-t, hogy folytassa és terjessze ki a zöldkötvények kibocsátását e piac likviditásának növelése érdekében, és továbbra is vegyen részt egy uniós zöldkötvény-standard kidolgozásában;

29. üdvözli a közvetlen hitelezésben rejlő fizikai éghajlati kockázat értékelésére létrehozott új éghajlati kockázatértékelési rendszert, és javasolja, hogy az EBB javasoljon összehangolt átvilágítási módszereket cselekvési terveiben, adott esetben a taxonómiai rendelet *  alkalmazásával;

30. üdvözli az EBB elkötelezettségét aziránt, hogy támogatja a Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó cselekvési tervét, különösen az éghajlat-politikai fellépések és a környezeti fenntarthatóság finanszírozásának nyomon követésére vonatkozó uniós taxonómiával való összehangolás, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó kritériumok elfogadása révén mint a projektek értékelésének alapja;

31. felhívja az EBB-t, hogy tartsa fenn azon kötelezettségvállalását, hogy valamennyi műveletét a lehető leghamarabb összehangolja a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel, és olyan időkereten belül, amely a összhangban van az EU azon célkitűzésével, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet; kiemeli, hogy a fejlett alternatív és fenntartható üzemanyagok fejlesztéséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a jelenlegi technológiai határ leküzdése érdekében; felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki és vezessen be zöld átállási szerződéseket a magas kibocsátású ágazatok számára annak biztosítása érdekében, hogy üzleti modelljeiket összehangolják a klímasemlegesség célkitűzéseivel;

32. elismeri annak szükségességét, hogy az EU és a tagállamok a tőkeáramlásokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése felé irányítsák annak érdekében, hogy gazdaságaink, vállalkozásaink és társadalmaink ellenállóbbá váljanak az éghajlati és környezeti sokkokkal és kockázatokkal szemben;

33. üdvözli, hogy az EBB igazgatótanácsa elfogadta az EBB ambiciózus klímabanki ütemtervét a 2021-2025-ös időszakra, és különösen azt, hogy abba belefoglalták a szén-dioxidra vonatkozó árnyékárképzési mechanizmust, amely kulcsfontosságú keretet biztosít az átállás és az európai zöld megállapodás végrehajtásának támogatásához, és döntő lépést jelent az EBB uniós klímabankká alakítása, a fenntartható beruházások előmozdítása és a környezet védelme felé a következő kritikus fontosságú évtizedben;

34. üdvözli az EBB éghajlatváltozással kapcsolatos vezető szerepét és azt a döntést, hogy 2025-ig 30%-ról legalább 50%-ra növeljék az EBB által az éghajlatváltozással és a környezeti fenntarthatósággal - többek között a megújuló energiákkal - kapcsolatos finanszírozást;

35. megjegyzi, hogy az ütemterv 2022 végéig tartó átmeneti időszak bevezetését irányozza elő, ami késedelmet okoz a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel való összhangban; felhívja az EBB-t, hogy a folyamatban lévő értékelési eljárások során törekedjen a Párizsi Megállapodásnak való maximális megfelelésre, és a teljes megfelelést legkésőbb 2023-ra érje el;

36. megjegyzi, hogy az EBB az ütemterv végrehajtásával kapcsolatos jövőbeli munkát tíz új cselekvési terv köré fogja szervezni, amelyek az EBB 2015. évi éghajlat-változási stratégiájának első öt évére fognak épülni; ezzel összefüggésben kéri, hogy rendszeresen és teljeskörűen tájékoztassák az ütemterv végrehajtásáról;

37. felhívja az EBB-t, hogy beruházási stratégiájában, az EU klímabankjaként és az ütemterv végrehajtásával ösz-szefüggésben vegye figyelembe az érdekelt felek, a helyi hatóságok, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek észrevételeit;

38. üdvözli, hogy az EBB kidolgozta a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kockázatértékelést és elfogadta a vízenergia-fejlesztésre vonatkozó környezetvédelmi, éghajlat-politikai és szociális iránymutatásokat; emlékeztet, hogy a biológiai sokféleség védelme alapvető fontosságú az EU fenntarthatósága szempontjából, és kritikus hatással van az európai gazdasági, egészségügyi és élelmezési feltételekre; felhívja az EBB-t, hogy pénzügyi eszközein belül fejlessze tovább a biológiai sokféleség szempontjának vizsgálatára irányuló elemeket, elkerülendő a biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat;

39. elismeri a Természetitőke-finanszírozási Eszköz végrehajtása során felmerült kihívásokat és elért eredményeket; felhívja az EBB-t, hogy a helyi projektek kezdeti növekedésének támogatása és a jövedelemtermelés elősegítése érdekében vegye fontolóra, hogy a Természetitőke-finanszírozási Eszköz keretében támogatási komponenst is biztosítson; úgy véli, hogy a Természetitőke-finanszírozási Eszköz értékelését be kell építeni az EBB azzal kapcsolatos átfogó értékelésébe, hogy miként lehet támogatni az EU-ban az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség helyreállítását;

40. üdvözli, hogy az EBB a klímabank ütemtervben kötelezettséget vállalt arra, hogy nagy hangsúlyt fektet a fenntartható állattenyésztés és tejágazat támogatására, és különösen az állatjólét kezelésére;

41. felhívja az EBB csoportot, hogy új műveleteit annak érdekében használja fel, hogy támogassa a vegyi anyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági stratégia céljait, mivel ezek a műveletek előmozdítanák a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi anyagokkal, anyagokkal és termékekkel kapcsolatos innovációt, a toxikus anyagoktól mentes anyagcikluson alapuló körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet és a közeljövőben elfogadandó, a vízre, a levegőre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet;

42. üdvözli az EBB közlekedésre vonatkozó hitelezési politikájának közelgő felülvizsgálatát, valamint az EBB azon kötelezettségvállalását, hogy 2022 végéig megszünteti a repülőterek bővítéséhez nyújtott támogatást; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB közlekedési portfólióját és a közlekedésre vonatkozó hitelezési politikáját a lehető leghamarabb összehangolják a Párizsi Megállapodással;

43. felszólít a közlekedésfinanszírozási politikára vonatkozó új stratégia gyors elfogadására, amelynek célja az uniós közlekedési ágazat legkésőbb 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítése, valamint a hozzáférhető, hatékony, környezetbarát és biztonságos közlekedési eszközök előmozdítása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EBB-nek továbbra is részt kell vennie a légi közlekedés innovációjának és környezetbarát technológiájának finanszírozásában; ezzel összefüggésben kéri, hogy az új közlekedéspolitika vegye figyelembe az uniós régiók, például a szigetek, a legbelső és a legkülső régiók földrajzi sajátosságait is;

44. felhívja az EBB-t, hogy növelje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre, például a kerékpározásra és a tömegközlekedésre való modális váltás támogatását, különösen a hátrányos helyzetű közösségek és települések esetében;

45. hangsúlyozza, hogy az EBB döntő szerepet játszik a méltányos átállást támogató mechanizmus céljainak elérésében, és e tekintetben nagyobb elkötelezettségre és konkrét fellépésre szólít fel, nevezetesen a strukturális programok keretében nyújtott hiteleken, az InvestEU-n keresztül és a közszektor-hitelezési eszköz finanszírozási partnereként; felkéri az EBB-t, hogy használja ki a közszektor-hitelezési eszköz finanszírozási partnereként betöltött szerepét arra, hogy megerősítse a kisebb projektek és a közösségvezérelt kezdeményezések finanszírozására, valamint az önkormányzatokkal és más állami szervekkel való partnerségek kiépítésére irányuló kapacitását, hogy a gazdasági átállás folyamatában senki se maradjon le;

46. hangsúlyozza, hogy a tagállamok és a régiók eltérő helyzetekből indulnak; megjegyzi, hogy a karbonsemleges gazdaságra való átállásnak inkluzívnak és méltányosnak kell lennie, és senkit nem szabad hátrahagynia; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az átmenet által leginkább érintett polgárok és munkavállalók védelmére; javasolja az EBB-nek, hogy proaktívan működjön együtt a tagállamokkal azon régiók támogatása érdekében, ahol a munkahelyek nagymértékben függnek a magas kibocsátású iparágaktól;

47. üdvözli az EBB új energiahitel-nyújtási politikáját és azon kötelezettségvállalását, hogy 2021 végéig megszünteti a fosszilis tüzelőanyagokba való beruházásokat; felhívja az EBB-t, hogy értékelje a magas szén-dioxid-kibocsátású projektek felé irányuló, 2021-ben végrehajtott beruházásoknak a frissített 2030-as éghajlat-politikai célokkal való összeegyeztethetőségét; ragaszkodik hozzá, hogy az EBB hajtsa végre az energiahatékonyság elvét, és tűzze ki célul az energiaszegénység kezelését valamennyi energiahitelében;

48. üdvözli az „Intelligens finanszírozás - intelligens épületek” kezdeményezést, amely megkönnyíti az energiahatékonysági projektekbe történő beruházásokat; felszólít az energiahatékonyságot és az energiaszegénység kezelését előmozdító lakáscélú beruházások megerősítésére, valamint a szociális és megfizethető lakhatásba való további beruházásokra, az épület-korszerűsítési stratégiához való hozzájárulás érdekében is;

Az innováció, a kkv-k, az ipar és a digitalizáció támogatása

49. úgy véli, hogy a múltban elkövetett hibákat nem szabad megismételni, és hogy az innovációba, az infrastruktúrába, az oktatásba és a készségekbe való hatékony beruházás kulcsfontosságú eleme a gazdasági és társadalmi válságból való kilábalásnak, a fenntartható és inkluzív növekedés biztosításának, valamint a minőségi munkahelyek és a hosszú távú versenyképesség megteremtésének; hangsúlyozza, hogy ezenfelül a kiszámítható szabályokkal, egyenlő versenyfeltételekkel és hatékony adminisztrációval jellemezhető szabályozási környezet szintén hozzájárul a magánberuházások növeléséhez;

50. üdvözli, hogy 2020-ban az EBB 14,43 milliárd EUR-val támogatta az innovációt és a készségeket; felhívja az EBB-t, hogy továbbra is fokozza az innovációra és a készségekre irányuló támogatását;

51. kiemeli az EBB szerepének fontosságát az InvestEU program sikerében a világjárványt követő helyreállítás során; hangsúlyozza, hogy az InvestEU program végrehajtása tekintetében továbbra is az EBB lesz a fő beruházási partner;

52. reményét fejezi ki, hogy az InvestEU program további kockázatvállalást tesz majd lehetővé az EBB számára a reálgazdasági projektek és különösen a kkv-knak - többek között tőketámogatás formájában - nyújtandó támogatás tekintetében;

53. emlékeztet, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, az EU-ban működő összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és mintegy 100 millió embert foglalkoztatnak; üdvözli, hogy 2019-ben az EBB összesen 30,56 milliárd EUR összberuházással nyújtott finanszírozást a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, 425 000 vállalatot támogatva;

54. emlékeztet rá, hogy a mikrovállalkozások, kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatásának továbbra is az EBB alapvető célkitűzésének kell maradnia, sőt - a jelenlegi gazdasági válság idején - tovább kell erősíteni, különösen segítve őket finanszírozással, nemzetközivé válással, a dekarbonizációban való támogatással és az IKT-eszközökhöz való hozzáféréssel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a kkv-k gyakran korlátozott adminisztratív erőforrásokkal rendelkeznek, és így könnyen hozzáférhető finanszírozási csatornákat kell biztosítani számukra; üdvözli az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy online segítséget és tanácsadást nyújtsanak a kkv-knak az EBB-hitelekhez való hozzáférés terén, és kéri, hogy ezt a tanácsadási kapacitást bővítsék ki;

55. felhívja az EBB-t, hogy egészítse ki az adatközpontú társadalom átlátható, megbízható, interoperábilis és inkluzív módon történő kiépítésére irányuló erőfeszítéseket, különös tekintettel a kkv-k versenyképességük fokozása érdekében történő átalakítására;

56. hangsúlyozza e tekintetben, hogy az európai kkv-k lemaradásban vannak a digitális technológiák alkalmazása terén, mivel az EU-ban a gyártó vállalatok mindössze 66%-a alkalmaz legalább egy digitális technológiát;

57. kiemeli, hogy növelni kell a nők által vezetett kkv-k számára nyújtott hitelezést a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó helyreállítás előmozdítása érdekében;

58. felhívja az EBB-t, hogy mozgósítson elegendő támogatást az infrastruktúrára ahhoz, hogy gyorsabb internetsebességet biztosítson az EU valamennyi régiója számára, és áthidalja a meglévő digitális szakadékot, és kéri, hogy az EBB továbbra is támogassa a digitális készségek fejlesztését, különösen a gazdaság azon ágazataiban dolgozók számára, ahol kiigazításra és átképzésre van szükség;

59. megjegyzi, hogy a Covid19-járvány rávilágított az EU ellátási láncainak sérülékenységére és az informatikai hálózatok elégtelenségére; felhívja az EBB-t, hogy hangolja össze beruházási stratégiáját a belső piaci értékláncok nagyobb ellenálló képességének biztosítása és az európai ipari ágazat megerősítése érdekében, különösen a stratégiai területeken;

60. felhívja az EBB-t, hogy vállaljon szerepet az innovációs ökoszisztémák és a tudásalapú gazdaságok létrehozásának támogatásában és finanszírozásában EU-szerte, valamint a helyi ipari átalakulás előmozdításában, ahol az egyetemek, a vállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások hosszú távú partnerségeket alakíthatnak ki a közjó érdekében, és amelyek érdemben hozzájárulhatnak a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez és a gazdaság digitalizációjához;

61. hangsúlyozza, hogy az EBB-nek nagy hangsúlyt kell fektetnie a fiatalokat célzó projektekre, különösen az induló vállalkozásokra, valamint az ifjúsági munkanélküliség és a bizonytalan állású fiatalok jelentős problémájának kezelését célzó projektekre;

Beruházás a szociális infrastruktúrába és a jólétbe

62. megjegyzi, hogy a jelenlegi Covid19-válság során a szociális jóléti rendszerekre példa nélküli nyomás nehezedett a tagállamokban; felhívja az EBB-t, hogy a Bizottsággal és a tagállamokkal karöltve növelje a szociális ágazatba irányuló beruházásokat;

63. elismeri, hogy a Covid19-válság aránytalan hatást gyakorolt a társadalom bizonyos részeire, sürgeti az EBB-t, hogy támogassa a tagállamokat azokban a projektekben, amelyek célja az egyenlőtlenségek - többek között a nemek közötti egyenlőtlenségek és a marginalizált közösségeket érintő egyenlőtlenségek - kezelése;

64. üdvözli az EBB azon kötelezettségvállalását, hogy beruház a szociális ágazatba, ezáltal előmozdítva a jóllétet, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférést, valamint a modern tudásalapú gazdaságban igényelt készségek elsajátítását;

65. felhívja az EBB-t, hogy támogassa a tagállamokat a szociális jogok európai pillérének, a fenntartható fejlődési céloknak és az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban meghatározott szociális reformoknak a végrehajtásában,

66. megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány világszerte negatív hatásokat gyakorolt a gyermekek oktatására és jóllétére: gyermekek milliói még mindig nem férnek hozzá az oktatáshoz a kijárási korlátozások miatt, ezért a visszaesés veszélye fenyegeti őket, és ez akár egész életükre kihathat; üdvözli az EBB oktatási beruházásait, hiszen ezek elősegítik a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolását, fokozzák a gazdasági növekedést és javítják a nemek közötti egyenlőséget; kéri az EBB-t, hogy növelje az oktatásba irányuló beruházását, hogy világszerte segítsen enyhíteni a Covid19-válság oktatási rendszerekre gyakorolt súlyos hatásait;

A fejlesztés és a fenntarthatóság támogatása az EU-n kívül

67. üdvözli, hogy az EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelezője, amely az EU külső együttműködési és fejlesztési politikáinak támogatására törekszik; megjegyzi, hogy az EBB több mint 50 éve aktív az EU-n kívül, és 2020 végéig 150 különböző országban 150,1 milliárd EUR hitelt nyújtott, amelyből 2020-ban 10,23 milliárd EUR-t írtak alá;

68. felhívja az EBB-t, hogy függessze fel a függőben lévő hiteleit, gondosan mérje fel jövőbeli műveletei adósságra gyakorolt hatását, és tegye közzé, hogy támogatja egy multilaterális adósságrendezési mechanizmus létrehozását, amely mind a válság hatásának, mind pedig a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend finanszírozási követelményeinek kezelésére szolgál, mivel az EBB valamennyi részvényese elkötelezte magát a G20-ak azon kötelezettségvállalása mellett, hogy a Covid19-járvánnyal összefüggő adósságválságot követően 77 ország adósságát felfüggesztik;

69. hangsúlyozza, hogy az EBB harmadik országokban végrehajtott beruházásait teljes mértékben össze kell hangolni az Unió külső fellépéseivel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásokkal;

70. elismeri, hogy az EBB tovább fogja erősíteni az EU-n kívüli zöld beruházásokhoz nyújtott támogatását; kitart amellett, hogy az EBB-nek ugyanazokat a normákat és kritériumokat - beleértve a klímabank-ütemterv keretében nemrégiben elfogadottakat - kell alkalmaznia az Unión belüli és kívüli projektek értékelése során;

71. ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az EBB-nek fokoznia kell az EU-n kívüli projektek nyomon követését és róluk szóló jelentéstételt, valamint javítania kell a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások elemzését, növelnie kell az eredménymérési keret hatékonyságát, amellett, hogy meg kell erősítenie a harmadik országbeli projektek emberi jogi átvilágítási folyamatait;

72. úgy véli, hogy fontolóra kell venni testre szabott mutatók bevezetését az egyenlőtlenségek csökkentésének, a fogadó országok adóbevétel-teremtésének, valamint a nemekre és a marginalizált csoportokra gyakorolt hatás mérésére;

73. megjegyzi, hogy a magánszektor beruházásai elengedhetetlenek lesznek a fenntartható fejlődési célok finanszírozási hiányának megszüntetéséhez; emlékeztet rá, hogy az EBB döntő szerepet játszik a magánberuházások kockázatmentesítésében, különösen instabil helyzetekben; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy az uniós fejlesztési alapokat a magánberuházások kockázatmentesítésére használják fel, mivel nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a pénzügyi eszköz képes lenne az addicionalitás és a fejlesztési célkitűzések megvalósításra, amint arról az EFFA végső felülvizsgálata és az Európai Számvevőszék 7/2020. sz. véleménye nemrégiben beszámolt; hangsúlyozza, hogy az adományozóknak előnyben kell részesíteniük a vissza nem térítendő támogatásokon alapuló finanszírozást mint alapértelmezett lehetőséget, különösen a legkevésbé fejlett országok esetében, és háttérbe kell szorítaniuk a támogatásötvözést, a garanciákat vagy a kölcsönöket, mivel nem szolgálják a fenntartható fejlődési célokat, és növelhetik az országok adósságterheit;

74. üdvözli, hogy az Európai Tanács és a Parlament között megállapodás jött létre a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozóan; külön megjegyzi, hogy az EBB szerepet fog játszani az Európai Fenntartható Beruházási Alappal összefüggésben;

75. kiemeli, hogy az éghajlatváltozás döntően fontos kihívás a fenntartható fejlődés megvalósítása szempontjából, mivel az életkörülmények romlásával és a szegénység súlyosbodásával fenyeget; ezért felhívja az EBB-t, hogy kezelje prioritásként az olyan projektberuházásokat, amelyek segítik a harmadik országokat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításában, és amelyek biztosítják a társadalmi és környezeti igazságosságot, az élelmezésbiztonságot, a közszolgáltatásokat és a tisztességes gazdasági lehetőségeket a polgárok számára; nagyra értékeli, hogy az EBB tovább fogja erősíteni az EU-n kívüli zöld beruházásokhoz nyújtott támogatását, ami segít majd hangsúlyozni az EU globális vezető szerepét az éghajlati és környezeti fenntarthatóság terén;

76. felhívja az EBB-t, hogy - külső hitelezési megbízatásának tiszteletben tartása mellett - növelje kötelezettségvállalását a legkevésbé fejlett és a konfliktusokkal küzdő országokban, fokozza az együttműködik az uniós küldöttségekkel, és erősítse helyszíni jelenlétét olyan további személyzettel, amely a fejlesztési kérdésekre összpontosít;

Az irányítás, az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az integritás megvalósítása

77. emlékeztet az EBB és a Parlament közötti intézményközi megállapodásra irányuló kérésére, amelynek célja az EBB dokumentumaihoz és adataihoz való hozzáférés javítása és a demokratikus elszámoltathatóság fokozása, beleértve azt a lehetőséget is, hogy írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtsanak be az EBB-nek, továbbá a Parlament és a képviselők jogainak meghatározása a dokumentumokhoz és adatokhoz való hozzáférés, valamint a rendszeres meghallgatások, és gazdasági párbeszédek tekintetében;

78. javasolja továbbá, hogy addig is hozzák létre az EBB és a Parlament közötti, azonnali hatállyal alkalmazandó ideiglenes együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét az intézményközi párbeszéd javítása, valamint az EBB átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása érdekében;

79. felhívja az EBB-t, hogy rendszeres strukturált párbeszédek révén fokozza a Parlamentnek a döntéseiről, az elért előrehaladásról és a hitelezési tevékenységei hatásáról való jelentéstételt, és alkalmazza az ESBA-rendeletben *  meghatározott jelentéstételi és elszámoltathatósági rendelkezéseket;

80. felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; létfontosságúnak tartja, hogy a bank párbeszédet folytasson az uniós polgárokkal annak érdekében, hogy jobban elmagyarázza szakpolitikai céljait, és bemutassa, hogyan járul hozzá a polgárok mindennapi életéhez;

81. üdvözli, hogy az EBB 2020 decemberében nyilvános konzultációt indított átláthatósági politikájának felülvizsgálatáról; megjegyzi azonban, hogy a jelenlegi javaslat nem felel meg a Parlament és a civil társadalmi szervezetek azon kérésének, hogy a többi pénzügyi intézmény által alkalmazott bevált gyakorlatokkal és normákkal összhangban erősítse meg átláthatósági politikáját;

82. felhívja az EBB-t, hogy - a nemzetközi bevált gyakorlatokkal összhangban - biztosítsa több információ kellő időben történő közzétételét az összes finanszírozási tevékenységről, többek között a környezeti és társadalmi értékelések közzétételét, hogy a lehetséges kedvezményezettek, érintett csoportok és helyi civil társadalmi szervezetek hozzáférhessenek ezekhez;

83. ismételten ösztönzi az EBB-t, hogy „a közzététel vélelme” alapján működjön; különösen kéri, hogy időben tegyék közzé az Igazgatási Bizottság üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét, és örömmel veszi tudomásul, hogy az igazgatótanács üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét közzéteszik; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli átláthatósági politikának meg kell erősítenie az átláthatósági követelményeket valamennyi műveletre vonatkozóan, és az EBB összes ügyfelével aláírt egyedi szerződési feltételekbe szigorú, de arányos átláthatósági kötelezettségeket foglalva elő kell írnia a projektgazdák számára, hogy tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé a környezeti hatásvizsgálatot;

84. ismételten felszólít a Bizottság által az EBB alapokmányának 19. cikke szerinti eljárás keretében kiadott, az EBB finanszírozási műveleteiről szóló vélemények közzétételére annak értékelése céljából, hogy e műveletek megfelelnek-e a vonatkozó uniós jogszabályoknak és uniós politikáknak; felhívja a Bizottságot és az EBB-t, hogy jussanak megállapodásra a szóban forgó vélemények és az alapjukul szolgáló indokok teljes átláthatóságának biztosítása érdekében;

85. megjegyzi, hogy az EBB korábbi alelnökének az Iberdrola igazgatótanácsának tagjává történő kinevezése komoly összeférhetetlenségi aggályokat vetett fel annak ellenére, hogy a kinevezést előzetesen, kellő időben bejelentették, és megfelel az EBB Igazgatási Bizottsága volt tagjaira alkalmazandó szabályoknak; megjegyzi továbbá, hogy az EBB etikai és szabálykövetési bizottsága által a kinevezés előtt kiadott kötelező vélemény nem tartalmazott semmiféle kifogást az ügyre vonatkozóan, és további magyarázatot kér e véleménnyel kapcsolatban; megjegyzi, hogy ez a közszolgálati jogviszony megszűnését követően szinte visszavonulási időszak nélkül való alkalmazás veszélyezteti az EBB hírnevét és függetlenségét; emlékeztet rá, hogy az európai ombudsman úgy találta, hogy az Európai Bankhatóság azon döntése, hogy nem tiltja ügyvezető igazgatója számára, hogy egy pénzügyi ágazat lobbijának vezérigazgatójává váljon, hivatali visszásságnak minősült, és hogy a munkahelyváltás megtiltása szükséges és arányos intézkedés lett volna; kéri az EBB-t, hogy mérje fel, szükséges-e tovább javítani az összeférhetetlenségi szabályait és gyakorlatait;

86. aggályosnak tartja, hogy az EBB nyolc alelnöke az ágazati feladatain felül felügyeli a saját országából származó projektjavaslatokat, az országokkal kapcsolatos egyéb feladatok mellett; sajnálattal állapítja meg, hogy az EBB nem teljesítette a Parlament arra irányuló kérését, hogy az Igazgatási Bizottság magatartási kódexébe belefoglaljanak egy olyan rendelkezést, amely kizárja annak lehetőségét, hogy tagjaik felügyeljék a hitelnyújtást vagy a projektek végrehajtását saját országukban;

87. üdvözli az EBB belső felülvizsgálatát és csalás elleni politikájának felülvizsgálatát, valamint azt a szándékot, hogy e politikát csoportszintre emeljék, így az EBB-re és az EBA-ra egyaránt vonatkozzon; arra ösztönzi az EBB-t, hogy alkalmazzon ambiciózus és tág megközelítést e felülvizsgálat esetében, és foglalkozzon az átvilágítási és belsőkontroll-me-chanizmusaiban lévő hiányosságokkal, valamint erősítse meg a csalás és korrupció elleni politikáját, ahogy ezt a Parlament már több alkalommal is kérte;

88. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB csalás elleni vizsgálati hivatala kiterjedt hatáskörökkel, elegendő forrásokkal és függetlenséggel rendelkezzen; felhívja az EBB-t, hogy adott esetben fokozza az együttműködést az európai ombudsmannal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel és jelentse a csalási eseteket a nemzeti hatóságoknak; arra ösztönzi az EBB-t, hogy erősítse meg a panaszkezelési főosztály és a csalásokkal foglalkozó vizsgálati osztály függetlenségét és hatékonyságát;

89. emlékeztet arra, hogy a Bizottság arra kérte az EBB-t, hogy több információt osszon meg az olyan szerződéses feltételek tényleges alkalmazásáról, amelyek lehetővé teszik az EBB számára a finanszírozás megszüntetését vagy visz-szavonását * , és elvárja, hogy a Parlament teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen majd ezekhez az információkhoz;

90. üdvözli az EBB-csoport nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiája és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terve végrehajtása terén tett előrelépéseket; tudomásul veszi a sokszínűség és befogadás terén elért eredményekről szóló, 2019. évi jelentést; megjegyzi, hogy az EBB munkavállalóinak 51,4%-át nők teszik ki;

91. sajnálja, hogy a nők még mindig nincsenek kellőképpen képviselve a vezetői és magas rangú beosztásokban; úgy véli, hogy e téren több tennivaló van még a cselekvési terv második szakaszának 2021-es végrehajtásakor, ezért felhívja az EBB-t, hogy ösztönözze továbbra is a nők részvételét, és tevékenyen mozdítsa elő a nemek közötti egyenlőségek a felső vezetői pozíciókban; kéri az EBB-t, hogy szervezetén belül még inkább mozdítsa elő a sokszínűség és a befogadás minden formáját és tűzzön ki ambiciózus célokat;

92. sürgeti az EBB-t, hogy - ahol csak lehet - gyűjtsön nemek szerint lebontott adatokat, és dolgozzon ki eszközöket és módszereket az EBB Európai Unión belüli és kívüli projektjeire és műveleteire vonatkozó nemi szempontú elemzés és nemi szempontú hatásvizsgálat elvégzéséhez, és e célból konzultáljon független szakértőkkel;

93. komoly aggodalmának ad hangot az EBB-beli munkakörnyezetben állítólag előforduló zaklatások miatt; elismeri, hogy a közelmúltban az EBB erőfeszítéseket tett e problémák és más, a személyzetet érintő problémák megoldására; sürgeti az EBB-t, hogy hogy gondoskodjon a mindenféle zaklatással szembeni zéró tolerancia tényleges alkalmazásáról, ideértve a megelőző és óvintézkedéseket, valamint a megfelelő és megbízható panaszkezelési és áldozattámogatási mechanizmusokat; sürgeti az EBB vezetőségét, hogy kezdjen valódi párbeszédet a személyzet képviselőivel aggályaik kezelése érdekében;

94. üdvözli, hogy az EBB felül fogja vizsgálni környezetvédelmi és szociális normáit, és széles körű, inkluzív nyilvános konzultációra szólít fel e kérdésekről; kiemeli, hogy az EBB-nek lehetősége van arra, hogy további normákat vezessen be más szakpolitikai prioritásokra; ezért felhívja az EBB-t, hogy a lehetséges beruházások kedvezőtlen hatásainak értékelésekor szociális megfontolásokat is vegyen figyelembe;

95. ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós jogban meghatározott *  fenntarthatóság tág fogalom, és a beruházások csak akkor tekinthetők fenntarthatónak, ha a társadalmi vagy környezeti fenntarthatósági célkitűzésekkel összefüggésben figyelembe veszik a jelentős károkozás elkerülésének elvét; örömmel veszi tudomásul, hogy az EBB elkötelezte magát amellett, hogy az éghajlat-politikai fellépések és a környezeti fenntarthatóság nyomon követésére vonatkozó módszertanát teljes mértékben összehangolja az uniós taxonómiában meghatározott kerettel, beleértve a jelentős károkozás elkerülése elvének beépítését *  is minden műveletébe;

96. felhívja az EBB-t, hogy használja ki ezt az alkalmat emberi jogi politikájának megerősítésére; nevezetesen elvárja, hogy az emberi jogi átvilágítási kötelezettségeket erősítsék meg, és a projekttervezésben jobban érvényesítsék az emberi jogi szempontokat, különösen a nem uniós országokban megvalósítandó projektek tekintetében;

97. elvárja az EBB-től, hogy végezzen alapos nyomon követést, amely teljes mértékben figyelembe veszi az érintett résztvevők és érdekelt felek által kifejezett aggályokat, különösen az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatban;

98. kiemeli, hogy az EBB-beruházást befogadó vállalatoknak a jó kormányzás elveit kell követniük, többek között adóügyekben is; üdvözli, hogy az EBB nem kezd új vagy megújított műveleteket az adózási szempontból és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából jegyzékbe vett joghatóságokban bejegyzett vagy székhellyel rendelkező szervezetekkel, és eseti kockázatértékelést végez az olyan felekkel történő szerződéskötéskor, amelyek általában együttműködő joghatóságokban vannak bejegyezve vagy rendelkeznek székhellyel, azonban még nem oldották meg a jó adóügyi kormányzás terén fennálló hiányosságokat (a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének II. mellékletében felsorolt joghatóságok);

99. kiemeli, hogy kiterjedt ellenőrzésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek ne húzhassanak hasznot az ilyen joghatóságokhoz fűződő egyéb jogi kapcsolatokból; felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre megelőző intézkedéseket és rendszeres értékeléseket az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek, valamint a káros adóügyi gyakorlatok partnerek általi használata ellen,

100. ösztönzi az EBB csoportot, hogy a jövőben frissítse a nem együttműködő joghatóságokra vonatkozó politikáját, a jó adóügyi kormányzás jövőbeli uniós vagy nemzetközi szintű fejleményei alapján; emlékeztet arra, hogy a politika általános tilalmat ír elő a nem együttműködő joghatóságokban bejegyzett vagy székhellyel rendelkező szerződő felekkel közös műveletekre vonatkozóan, kivéve szigorú feltételek mellett;

101. tudomásul veszi az EBB pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó, 2020. decemberi keretét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felvázolt keret nem részletezi a bank tevékenységeinek az uniós joggal való összehangolására irányuló konkrét eljárásokat, nevezetesen az ügyfél-átvilágítást és különösen a fokozott átvilágítást;

102. megismétli a Parlament korábbi aggályait a pénzügyi közvetítők által kezelt alapok feletti ellenőrzés hiánya, valamint a végső kedvezményezettek és a támogathatósági kritériumok betartásának nyomon követésével kapcsolatos nehézségek miatt;

103. üdvözli, hogy az EBB jelenleg végzi a partnerek összehangolására vonatkozó iránymutatások kidolgozását; kéri az EBB-t, hogy dolgozzon ki ambiciózus cselekvési tervet a „partnerek összehangolási keretére”, és biztosítsa, hogy az iránymutatások nagyobb átláthatóságot és szigorúbb átvilágítást írjanak elő partnerei, valamint arra vonatkozó jogosultságuk felett, hogy az EBB által támogatott alapokat szigorú, etikai, feddhetetlenségi, társadalmi és környezetvédelmi kritériumok alapján folyósítsák; ismételten hangsúlyozza, hogy az említett keretnek magában kell foglalnia az összes pénzügyi közvetítőre és vállalati ügyfélre vonatkozó azon követelményt, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2025-ig tudományosan megalapozott kibocsátási célértékeket alkalmazó, a Párizsi Megállapodással összehangolt, előremutató dekarbonizációs tervvel rendelkezzenek;

104. kéri az EBB-t, hogy - az üzleti szempontból érzékeny adatok védelme mellett - tegyen közzé rendszeresebb, mélyreható és átfogó információkat az EBB tőkeáttétellel finanszírozott alapjaiért (198) felelős pénzügyi közvetítőkről, és szerződéseikbe foglaljon bele olyan záradékokat, amelyek az ezen intézmények hitelezési tevékenységével kapcsolatos kötelező közzétételekre vonatkoznak;

105. hangsúlyozza, hogy az EBB-nek meg kell erősítenie és teljes mértékben ki kell használnia azokat a szerződéses záradékokat, amelyek lehetővé teszik számára a kifizetések felfüggesztését vagy műveletei sértetlenségének és jó hírnevének védelmét szolgáló egyéb mérséklő intézkedéseket abban az esetben, ha a projektek nem felelnek meg a környezetvédelmi, szociális, emberi jogi, adózási és átláthatósági normáknak;

106. felszólít olyan szigorú kizárási politika alkalmazására, amely lehetővé teszi a csalásban, korrupcióban, pénzmosásban vagy a törvénysértés egyéb formáiban részt vevő szervezetek kizárását az EBB általi finanszírozásból;

107. üdvözli az Európai Számvevőszéknek az EBB által kezelt uniós költségvetési forrásokkal kapcsolatos munkáját, és felhívja az intézményeket, hogy állapodjanak meg a Számvevőszék ellenőrzési jogainak az uniós szerződések keretein belüli megerősítéséről;

108. tudomásul veszi a Számvevőszék „Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform: Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző” című 12/2020. sz. különjelentésében megfogalmazott kritikát, és felhívja az EBB-t, hogy vonja le a jövőbeli munkájához szükséges következtetéseket;

109. felkéri hívja a Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést, amely ajánlásokat tartalmaz az EBB tevékenységeinek teljesítményéről és az uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel való összhangjukról;

110. tudomásul veszi a Számvevőszék „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: még tenni kell az ESBA teljes sikeréért” című, 03/2019. sz. különjelentését, különös tekintettel a valamennyi uniós pénzügyi eszközre és költségvetési garanciára alkalmazandó, összehasonlítható teljesítmény- és nyomonkövetési mutatók szükségességére vonatkozó észrevételre; kéri a Bizottságot, hogy az EBB-vel együttműködésben biztosítsa a megfelelő nyomon követést, mivel ez utóbbi intézmény az InvestEU fő végrehajtója;

o o o

111. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.