A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT 2022. március 1-i (2022/C 125/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

az Ukrajna elleni orosz agresszióról (2022/2564(RSP)) * 

P9_TA(2022)0052

Az Ukrajna elleni orosz agresszióról (2022/2564(RSP))

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint különösen az ukrán határon és Ukrajna oroszok által megszállt területein kialakult helyzetről szóló, 2021. december 16-i állásfoglalására * ,

- tekintettel az Európai Parlament vezetőinek Ukrajnával kapcsolatos, 2022. február 16-i és 24-i nyilatkozatára,

- tekintettel a főképviselő által az Európai Unió nevében tett, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői általi, Ukrajna elleni invázióról szóló, 2022. február 24-i nyilatkozatra,

- tekintettel az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke által tett, Oroszország Ukrajna elleni példátlan és provokáció nélkül indított katonai agressziójával kapcsolatos, 2022. február 24-i nyilatkozatokra,

- tekintettel Ukrajna elnökének és a Bizottság elnökének az ukrajnai helyzetről szóló közelmúltbeli nyilatkozataira,

- tekintettel a G7-csoport 2022. február 24-i nyilatkozatára,

- tekintettel a biztonsági garanciákról szóló, 1994. évi budapesti megállapodásra,

- tekintettel az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által kidolgozott nürnbergi elvekre, amelyek meghatározzák, hogy mi minősül háborús bűncselekménynek,

- tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-i Római Statútumára,

- tekintettel az Európai Tanács 2022. február 24-i következtetéseire,

- tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

- tekintettel az 1975. augusztus 1-jei Helsinki Záróokmányra és az azt követő dokumentumokra,

- tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jogi elvekkel összhangban minden állam egyenlő szuverenitással rendelkezik és nemzetközi kapcsolataiban tartózkodnia kell a bármely más állam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;

B. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én provokáció nélkül és indokolatlanul inváziót indított Ukrajna ellen;

C. mivel az Ukrajna elleni katonai agressziót részben Belarusz területéről indították, amely ország segítette és lehetővé tette az orosz agressziót; mivel Belarusz illegitim elnöke nemrégiben kétes népszavazást tartott az alkotmány módosítása és Belarusz semlegességének aláásása érdekében; mivel az orosz nukleáris fegyverek belarusz területen való jelenléte fenyegetést jelentene Európa biztonságára nézve;

D. mivel 2022. február 21-én az Oroszországi Föderáció egyoldalúan elismerte az Ukrajna donyecki és luhanszki régióinak egyes részein az Oroszország által támogatott szeparatista erők által ellenőrzött területek függetlenségét, ami ténylegesen meghiúsította a minszki megállapodásokat; mivel az Oroszországi Föderáció fellépései előre megfontolt katonai agressziót jelentenek, amely nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az 1975. évi Helsinki Záróokmányban rögzített elveket, és súlyosan aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást;

E. mivel a Volodimir Zelenszkij elnök irányítása alatt álló ukrán fegyveres erők továbbra is ellenőrzést gyakorolnak Ukrajna szinte teljes területe felett, beleértve fővárosát, Kijevet és az ország déli régióit, megakadályozva, hogy az orosz megszállók elérjék előre meghatározott céljaikat, beleértve a demokratikusan megválasztott ukrán vezetés kiiktatását;

F. mivel az Oroszországi Föderáció szándékosan félrevezette és lerombolta a saját maga által előidézett jelenlegi válság megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, hogy időt nyerjen és az Ukrajna elleni teljes körű katonai agresszió és invázió előkészítéséhez szükséges taktikai előnyt szerezzen;

G. mivel az Európai Unió Tanácsa egy sor kezdeti szankciót fogadott el Oroszországgal szemben, köztük célzott egyedi szankciókat, gazdasági és pénzügyi szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat, és további szankciókat dolgoz ki a transzatlanti szövetségesekkel és más hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben;

H. mivel 2022. február 27-én a Bizottság elnöke nyilatkozatot tett az Ukrajnával fennálló kapcsolatok jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, amelyben kijelentette: „[...] ők hozzánk tartoznak. Közénk tartoznak, és azt szeretnénk, ha ők is tagok lennének”; mivel egyre több ukrán civil veszíti életét a Kreml által az ukrán lakosság ellen folytatott háborúban; mivel több száz ember sebesült meg, és több százezren hagyták el otthonukat vagy menekültek a szomszédos országokba; mivel a beszámolók szerint az orosz csapatok számos esetben megsértették a nemzetközi humanitárius jogot, beleértve lakóterületek, kórházak és óvodák válogatás nélküli bombázását, állami és magántulajdonú ingatlanok kifosztását és polgári infrastruktúrák önkényes lerombolását; mivel több mint 14 000 ember - köztük katonai és polgári személyek - vesztette életét az Oroszországi Föderáció által Kelet-Ukrajnában kirobbantott, nyolc éve tartó konfliktus során, ami továbbra is súlyosan érinti az orosz ellenőrzés alatt álló és annektált területek lakosságának megélhetését Ukrajnában és a környező régiókban;

1. a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan katonai agresszióját és invázióját, valamint Belarusz ezen agresszióban való részvételét;

2. követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, feltétel nélkül vonjon ki minden katonai és félkatonai erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, szuverenitását és függetlenségét;

3. hangsúlyozza, hogy a katonai agresszió és invázió a nemzetközi jog, és különösen az ENSZ-Alapokmány súlyos megsértésének minősül, és felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy térjen vissza az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és biztonság fenntartására vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a Helsinki Záróokmány, az új Európáért létrejött párizsi charta és a budapesti megállapodás szerinti kötelezettségvállalásai tiszteletben tartásához; úgy véli, hogy az ukrajnai orosz invázió nem csak egy szuverén ország ellen irányul, hanem az európai együttműködés és biztonság elvei és mechanizmusa, valamint az ENSZ Alapokmányában meghatározottak szerinti szabályokon alapuló nemzetközi rend ellen is;

4. határozottan elítéli, hogy az orosz katonaság a belarusz erők támogatásával Ukrajna elleni katonai agresszió indítására használja Belarusz területét, és komoly aggodalmát fejezi ki az abból fakadó kockázatok miatt, hogy Belarusz feladja semlegességét és területén engedi állomásozni az orosz hadsereget;

5. egyöntetű szolidaritását fejezi ki Ukrajna népével, amely már nyolc éve szenved a saját országán belül dúló háborútól, és a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni fellépését;

6. elismeréssel adózik az ukrán nép, heroikus elnöke, Volodimir Zelenszkij és az orosz megszállással szemben hazájukat védő bátor katonák által tanúsított hatalmas bátorságért; felszólítja a szabad világot, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a békéért és szabadságért folytatott küzdelmüket;

7. további diplomáciai erőfeszítéseket sürget az Ukrajna elleni orosz agresszió megállítása, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, továbbá a nemzetközi jog elveinek, valamint Ukrajna azon jogának tiszteletben tartásán alapuló békés megoldás megtalálása érdekében, hogy külső beavatkozás nélkül dönthessen a jövőbeli szövetségekről; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy térjen vissza a párbeszéd és a diplomácia útjára annak érdekében, hogy megmentse az Ukrajnában és azon túl élő népeket, valamint saját népét a háború csapásától;

8. elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció egyoldalúan elismerte az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiók orosz megszállás alatt álló területeinek függetlenségét, és minden országot arra szólít fel, hogy ne csatlakozzon Oroszországhoz e területek függetlenségének elismerésében; újfent hangsúlyozza, hogy az EU nem ismeri el és - a nemzetközi jog megsértéseként - továbbra is elítéli a Krím jogellenes annektálását, valamint változatlanul elkötelezett amellett, hogy az annektálással kapcsolatos el nem ismerési politikáját maradéktalanul érvényesítse, többek között korlátozó intézkedések és a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés révén;

9. kategorikusan elutasítja az orosz retorikát, amely tömegpusztító fegyverek lehetséges alkalmazására utal egy már amúgy is meggyengült és erodálódott globális nonproliferációs, leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési struktúra ösz-szefüggésében; emlékezteti az Oroszországi Föderációt nemzetközi kötelezettségeire, és figyelmeztet a konfliktus nukleáris eszkalálódásának veszélyeire; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció megemelte nukleáris arzenáljának készültségi szintjét; emlékezteti az Oroszországi Föderációt, hogy bármely tagállam határán bekövetkező provokáció vagy a Fekete-tenger medencéjében tartózkodó hajók elleni támadások a konfliktus további eszkalálódásához vezethetnek;

10. mély megrendülésének ad hangot az orosz agresszió okozta tragikus halálesetek és emberi szenvedés miatt, és hangsúlyozza, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiltja a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, valamint a válogatás nélküli támadásokat, ezért azok háborús bűncselekménynek minősülnek;

11. hangsúlyozza, hogy különös figyelemmel kell lenni a kiszolgáltatott csoportokra, a kisebbségekre, valamint a nőkre és a gyermekekre, mivel konfliktushelyzetekben kiváltképpen érintettek, és különleges védelemre és támogatásra van szükségük, -különös tekintettel az intézményi gondozásban lévő gyermekekre, a kísérő nélküli gyermekekre, továbbá a fogyatékossággal élő és más súlyos betegségben szenvedő gyermekekre, beleértve a gyermekkori rákos megbetegedéseket is - és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy továbbra is megkapják a szükséges ellátást és életmentő kezelést, és azonnal biztonságba menekítsék őket;

12. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának; sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy biztosítson biztonságos és akadálytalan bejutást az ENSZ humanitárius ügynökségei számára, többek között Kelet-Ukrajna ideiglenesen nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire is;

13. üdvözli, hogy a Bizottság és a Tanács francia elnöksége kötelezettséget vállalt az átmeneti védelemről szóló irányelv *  alkalmazására annak érdekében, hogy az Ukrajnából érkező valamennyi menekült számára azonnali hozzáférést biztosítsanak a védelemhez; sürgeti a tagállamokat, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács 2022. március 4-i ülésén hagyják jóvá ezt a javaslatot; sürgeti a Tanácsot, hogy a tagállamok között egyenlően ossza meg az EU külső határaira érkező menekültek fogadásával kapcsolatos felelősséget; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre szolidaritási mechanizmust az Ukrajnából Lengyelországba, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába érkezett menekültek más tagállamokba történő áthelyezésére, és az Ukrajnába irányuló visszaküldési műveletek uniós szintű leállítását szorgalmazza; felhívja a tagállamokat, hogy hosszabbítsák meg az ukrán diákok és más ukrán vízumbirtokosok vízumait;

14. üdvözli a lengyel, a magyar, a román, a bolgár, a szlovák és a moldáv kormány aktív hozzáállását a határaik nyitva tartása, valamint az ukrajnai háború és az esetleges üldöztetés elől menekülők - köztük ukrán és nem ukrán állampolgárok - számára az evakuáláshoz, menedékhez, sürgősségi segélyhez, orvosi segítséghez és menedékjoghoz szükséges eszközök biztosítása terén; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsanak további finanszírozást ezen országok számára, mivel ők az ukrán menekültek elsődleges belépési pontjai az EU-ba; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ne függesszék fel az Ukrajnával kötött vízummentességi megállapodást; felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy a konfliktus és a háború elől menekülő nem ukrán állampolgárokat a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadó orosz személyekként engedjék be; emlékezteti az összes tagállamot azon felelősségükre, hogy állampolgárságuktól függetlenül tiszteletben kell tartaniuk az Unióban biztonságot kereső valamennyi menedékkérő alapvető jogait és véget kell vetniük a visszatoloncolásoknak; elítéli az afrikai és közel-keleti diákok által tapasztalt rasszizmust, akiket megakadályoztak abban, hogy Ukrajnában buszokra és vonatokra szálljanak, hogy eljussanak a határra vagy akiket a határon megállítottak, és így megakadályozták őket abban, hogy biztonságba kerüljenek;

15. üdvözli, hogy a Tanács gyorsan szankciókat fogadott el azzal a céllal, hogy meggyőzze az Oroszországi Föderációt az Ukrajna elleni támadások beszüntetéséről; ismét hangsúlyozza azonban, hogy - a legutóbbi támadások fényében, beleértve a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat is - további szigorú szankciók elfogadására van szükség;

16. szorgalmazza a szankciók hatályának kiterjesztését, és azt, hogy a szankciók az orosz gazdaság és ipari bázis, különösen a katonai-ipari komplexum, és ezáltal az Oroszországi Föderáció azon képességének stratégiai gyengítését célozzák, hogy a jövőben veszélyeztesse a nemzetközi biztonságot, valamint szorgalmazza, hogy a szankciókat terjesszék ki Belaruszra is az ukrajnai orosz invázióhoz nyújtott közvetlen támogatása miatt;

17. szorgalmazza kiváltképpen a legfontosabb orosz exporttermékek - többek között a kőolaj és a földgáz - behozatalának korlátozását, az Oroszországi Föderációba irányuló új uniós beruházások, valamint az EU-ba irányuló új orosz beruházások betiltását, az összes orosz bank európai pénzügyi rendszerből való kitiltását, az Oroszországi Föderáció és Belarusz SWIFT-rendszerből való kizárását, valamint a SWIFT-rendszer alternatív eszközeit használó bankokra vonatkozó másodlagos szankciók kiszabását, vagy az orosz bankokkal vagy a bankrendszerrel szembeni szankciókhoz hasonló szankciók kiszabását, és szorgalmazza, hogy tiltsák meg az európai piacokon a másodlagos tőkepiacokról történő forrásszerzést és kölcsönfelvételt; szorgalmazza, hogy tiltsák be az uniós közbeszerzésekhez való hozzáférést az Oroszországból és Belaruszból származó áruk és szolgáltatások beszerzése tekintetében; szorgalmazza, hogy tiltsák be a csúcstechnológiai termékek és stratégiai termékek orosz piacra történő kivitelét; szorgalmazza az uniós forrásokból támogatott, Oroszországgal folytatott kutatási és innovációs együttműködési programok finanszírozásának azonnali leállítását vagy visszavonását, valamint az interregionális programok felfüggesztését; szorgalmazza, hogy az uniós kikötőket zárják le az orosz hajók előtt; szorgalmazza, hogy haladéktalanul tiltsák be az orosz ellenőrzés alatt álló beruházási alapok és bankok, például a Nemzetközi Beruházási Bank működését az EU-ban; szorgalmazza, hogy a szükséges, indokolt humanitárius okok kivételével tiltsák meg a belépést az összes uniós kikötőbe azoknak a hajóknak, amelyek legutóbbi vagy következő kikötője az Oroszországi Föderációban található; üdvözli az orosz légi fuvarozók, valamint az orosz magánrepülőgépek uniós légtérben való közlekedésének betiltását; hasonló szankciók elfogadására és megfelelő alkalmazására szólít fel Belarusszal szemben;

18. hangsúlyozza, hogy koherens megközelítést kell fenntartani a szankciókkal kapcsolatban, az ágazati vagy nemzeti érdekek által kiváltott bármilyen mentesség nélkül; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak tudomásul kell venniük és el kell fogadniuk, hogy az Oroszországi Föderációval szembeni szigorú szankciók elkerülhetetlenül negatív hatással lesznek gazdasági helyzetükre, és felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és segítse elő a szankciók gazdasági és társadalmi következményei kezelésének eszközeit és módjait;

19. hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország visszatérjen a tárgyalóasztalhoz; emlékeztet arra, hogy továbbra is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet - mint az ENSZ Alapokmányának VIII. fejezete szerinti regionális megállapodás - a régióbeli viták békés rendezésének első számú fóruma; felszólít az ENSZ válságrendezési mechanizmusainak alkalmazására; felhívja az EU-t, annak tagállamait és az Egyesült Államokat, hogy folytassák diplomáciai erőfeszítéseiket az ukrajnai háború lezárása érdekében;

20. azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólít fel; követeli, hogy az Oroszországgal folytatott kommunikáció csatornái maradjanak nyitva, és hogy az érintett felek legyenek készek párbeszéd és tárgyalások folytatására mindaddig, amíg a tűzszünet hatályba nem lép és a háború véget nem ér;

21. kitart amellett, hogy valamennyi jövőbeli szankciót továbbra is szorosan össze kell hangolni a transzatlanti szövetségesekkel és a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel hatékonyságuk maximalizálása érdekében;

22. megismétli korábbi felhívásait, miszerint jelentősen csökkenteni kell az energiafüggőséget, különösen az orosz gáztól, kőolajtól és széntől, többek között energiaforrások diverzifikálása, többek között a cseppfolyósított földgáz termináljainak és ellátási útvonalainak bővítése, a gáztárolás szétválasztása, valamint az energiahatékonyság és a tiszta energiára való átállás sebességének növelése révén; felszólít az Északi Áramlat 2 csővezetékprojekt végleges feladására, ezért üdvözli a német kormány azon döntését, hogy leállítja az Északi Áramlat 2 tanúsítását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre koordinációs mechanizmust, és használjanak fel minden lehetséges gázkészletet a folyamatos gázellátás biztosítása érdekében EU-szerte; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hogy gondosan kövessék nyomon az orosz támadás pénzügyi stabilitásra és árstabilitásra gyakorolt hatását, különösen az energiatermékek tekintetében, és mérlegeljenek megfelelő intézkedéseket a negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére; felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek be az Oroszországgal a nukleáris területen folytatott minden együttműködést, különösen a Roszatommal és leányvállalataival való együttműködést, beleértve az Oroszországgal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében folytatott együttműködést, valamint szüntessék meg vagy vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét; hangsúlyozza, hogy a szankciók konkrét hatást gyakorolhatnak az európai háztartásokra, és nem szabad, hogy a válság árát ők fizessék meg; felhívja ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki terveket és támogatásokat a háztartások számára az energiaválság elmélyülésének elkerülése érdekében;

23. kéri, hogy a meglévő uniós globális szankciórendszert egészítsék ki egy korrupció elleni küzdelmet szolgáló eszközzel, és mielőbb fogadjanak el célzott szankciókat az Oroszországban és Belaruszban magas szinten elkövetett korrupcióért felelős magánszemélyekkel, valamint az oligarchákkal és a vezetéshez közel álló tisztviselőkkel szemben; felhívja a tagállamokat és a befektetési rendszerek révén tartózkodási engedélyt biztosító szövetséges országokat, hogy vizsgálják felül az ilyen tartózkodási jogállással rendelkező minden kedvezményezettet, és vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált magánszemélyekhez és vállalatokhoz kötődők tartózkodási engedélyeit; megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy következetesen hajtsák végre és érvényesítsék a pénzmosás elleni hatályos szabályokat és teremtsenek nagyobb átláthatóságot, különösen az orosz elit által az EU-ban elhelyezett vagy elköltött pénzeszközök tekintetében; megismétli arra irányuló felhívását, hogy fagyasszák be az EU-ban az orosz vezetéshez közeli oligarchák és családjaik pénzeszközeit, és töröljék schengeni vízumaikat;

24. megismétli, hogy a NATO a NATO-szövetséges tagállamok kollektív védelmének alapja; üdvözli az EU, a NATO és a többi hasonló gondolkodású demokratikus partner közötti egységet az orosz agresszió kezelésében, de hangsúlyozza, hogy fokozni kell az kollektív elrettentő fellépést, a felkészültséget és az ellenálló képességet; ösztönzi a NATO fokozott, előremutató jelenlétének megerősítését az orosz agresszorhoz és a konfliktushoz földrajzilag legközelebb eső tagállamokban; kiemeli az EU kölcsönös segítségnyújtási és szolidaritási záradékait, és közös katonai gyakorlatok elindítására szólít fel;

25. hangsúlyozza, hogy emiatt a támadás miatt az EU-nak és a NATO-nak fel kell készülnie minden lehetőségre; e tekintetben üdvözli a NATO védelmi terveinek aktiválását, valamint a NATO reagálási erőinek aktiválását és részleges bevetését a NATO-szövetséges - köztük az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Kanadából származó - csapatok telepítése mellett, a keleti szárny megerősítése és a további orosz agresszió megakadályozása érdekében; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy növeljék a védelmi kiadásokat és biztosítsanak hatékonyabb képességeket, továbbá teljes mértékben használják ki az európai kereten belüli közös védelmi erőfeszítéseket, nevezetesen az állandó strukturált együttműködést (PESCO) és az Európai Védelmi Alapot annak érdekében, hogy megerősítsék a NATO-n belüli európai pillért, amely egyaránt növelni fogja a NATO országok és a tagállamok biztonságát;

26. határozottan elítéli az Oroszországi Föderáció által azon tagállamok ellen tett fenyegetéseket, amelyek nem NATO-tagok, és felkéri ez utóbbiakat, hogy vizsgálják meg a biztonságuk növelésére vonatkozó lehetőségeiket; támogatja szuverén jogukat arra, hogy maguk válasszák meg biztonságpolitikájukat; üdvözli a NATO és a partner Finnország és Svédország közötti szoros koordinációt;

27. felszólít az Ukrajna védelmi kapacitásainak megerősítéséhez való hozzájárulás növelésére; határozottan támogatja azt a történelmi jelentőségű döntést, hogy az Európai Békekereten keresztül jelentős kiegészítő finanszírozást különítsenek el Ukrajna védelmi fegyverekkel való ellátására és katonai felszerelések tagállamok általi biztosítására; felszólít ezen új döntés, valamint az Európai Békekeret keretében Ukrajnának nyújtott, 2021. december 2-i korábbi támogatási intézkedések azonnali és teljes körű végrehajtására, amelyek magukban foglalják katonai orvosi egységek, köztük tábori kórházak, mérnöki, mobilitási és logisztikai egységek finanszírozását, valamint a kiberbiztonság támogatását; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy segítsék elő e határozatok gyors és hatékony végrehajtását;

28. felhívja a tagállamokat, hogy az egyértelműen azonosított szükségletekre reagálva és az ENSZ Alapokmányának az egyéni és kollektív önvédelmet lehetővé tevő 51. cikkével összhangban gyorsítsák fel a védelmi fegyverek Ukrajnába történő szállítását, fokozzák a hírszerzési együttműködést Ukrajnával a folyamatban lévő agresszió tekintetében, és a SatCen és más műholdas rendszerek segítségével osszák meg a műholdas felvételeket;

29. tudomásul veszi az EU közös polgári biztonság- és védelempolitikai missziója (uniós tanácsadó misszió) személyzetének Ukrajnán kívülre történő áthelyezésére vonatkozó döntést a személyes biztonság garantálása érdekében, és kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a helyi személyzet biztonságára; felszólít a misszió megbízatásának sürgős újraértékelésére és egy katonai kiképzési elemmel való aktualizálására; támogatja az EU moldovai és ukrajnai határellenőrzést segítő európai uniós missziójának (EUBAM) megerősítését az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság/D-nyeszter-mellék közötti határon;

30. ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak, a NATO-nak és a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereknek fokozniuk kell az Ukrajnának nyújtott kiberbiztonsági támogatásukat; üdvözli a PESCO által finanszírozott, kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoport (CRRT) szakértőinek kezdeti bevetését, és felszólít az Ukrajnát célzó különböző kibertámadásokért felelős vagy azokban részt vevő személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni uniós kiberszankciós rezsim teljes körű alkalmazására; felszólít arra, hogy sürgősen vizsgálják felül Ukrajna felvételi kérelmét a NATO Kibervédelmi Kiválósági Együttműködési Központjába (CCDCOE), és kéri, hogy a CCDCOE valamennyi tagja támogassa a kérelmet;

31. elítéli, hogy az orosz hatóságok, az állami média és a mások nevében eljáró személyek becsmérlő tartalmakkal és az EU-val, a NATO-val és Ukrajnával kapcsolatos hamis narratívákkal információs hadviselést folytatnak a megosztottság kialakítása érdekében, azzal a céllal, hogy ürügyet szolgáltassanak az orosz atrocitások eltagadására; ezért felszólítja az összes tagállamot, hogy haladéktalanul függesszék fel az összes orosz állami médiacsatorna sugárzási engedélyét, beleértve a továbbközvetítéseket is; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy a dezinformáció elleni küzdelem érdekében adjanak nagyobb teret a kialakulóban lévő fejleményekről szóló orosz nyelvű alternatív online információknak, biztosítsák, hogy az EU nyilvános nyilatkozatait orosz nyelvre lefordítsák, és szólítsák meg az orosz nyelvű közönséget és platformokat is; üdvözli a Bizottság elnökének bejelentését, amely szerint a Russia Today és a Sputnik sugárzását betiltják az EU-ban, és ismételten felszólítja a Google-t és a YouTube-ot, hogy tiltsák le a háborús propagandát terjesztő felhasználókat;

32. felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy függesszék fel a katonai és polgári felszerelésekre vonatkozó szoftverengedélyeket Oroszországban és Belaruszban, különös tekintettel a kommunikációra és a műholdas navigációra használt szoftverekre;

33. rámutat, hogy az EU-nak továbbra is meg kell erősítenie saját ellenálló képességét a hibrid támadásokkal szemben;

34. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is a lehető legnagyobb gazdasági és pénzügyi támogatást, valamint szükség esetén makroszintű pénzügyi és technikai segítséget nyújtsanak Ukrajnának, többek között a védelmi és biztonsági vonatkozású területeken, aktiválják a rendelkezésre álló uniós költségvetési eszközöket, és dolgozzanak ki hosszú távú stratégiát Ukrajna demokratikus intézményei és gazdasága rezilienciájának megerősítésére irányuló erőfeszítéseinek támogatására;

35. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy készítsenek többmilliárd eurós segítségnyújtási és helyreállítási tervet Ukrajna számára az ukrán gazdaság támogatása és a megsemmisített infrastruktúra újjáépítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderáció felelős az ukrán infrastruktúra - többek között a polgári és lakóépületek - megsemmisítéséért, valamint a jelentős gazdasági veszteségekért, és köteles lesz megtéríteni az agresszív fellépése által okozott károkat;

36. ismételten hangsúlyozza, hogy szilárdan támogatja a keleti partnerség valamennyi országának szuverenitását és területi integritását, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák őket, különösen Moldovát abban, hogy ideiglenes menedéket nyújtsanak az Ukrajnából érkező menekülteknek, és javítsák ellenálló képességüket a védelem, a kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén az esetleges orosz támadásokkal szemben;

37. felhívja az uniós intézményeket, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban és érdemei alapján törekedjenek arra, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapjon, és addig is folytassák az ország uniós egységes piacba való integrálására irányuló munkát, a társulási megállapodás mintájára;

38. mély aggodalommal veszi tudomásul az Oroszországi Föderációnak a nyugat-balkáni országok destabilizálására és demokratikus folyamataikba való beavatkozására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; elítéli azokat, akik az Ukrajna elleni agressziót követően támogatásukat fejezték ki az Oroszországi Föderációnak, és elismerését fejezi ki az Euroatlanti Szövetségben részt vevő nyugat-balkáni országok által tanúsított támogatásért; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, ami hátráltatja uniós csatlakozási folyamatát, és megismétli azon elvárását, hogy az uniós tagjelölt országok ne csak az uniós vívmányokhoz, hanem az EU közös kül- és biztonságpolitikájához is igazodjanak;

39. üdvözli az Európa Tanács azon döntését, hogy felfüggeszti az Oroszországi Föderáció képviseleti jogát, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azon döntését, hogy véget vet Oroszország csatlakozási folyamatának;

40. elismerését és támogatását fejezi ki azon orosz és belarusz állampolgárok iránt, akik az elmúlt napokban saját biztonságuk veszélyeztetésével az utcákra vonultak, hogy tiltakozzanak az Oroszországi Föderáció nevében és Belarusz illegitim diktátorának támogatásával indított háború ellen; elítéli a békés tüntetők ezreinek letartóztatását, és felszólít azonnali szabadon bocsátásukra;

41. felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy támogassák az Oroszországban és Belaruszban az Ukrajna megszállása ellen tiltakozó háborúellenes mozgalmakat;

42. felhívja a többi nemzetközi szervezetet, különösen a kultúra és a sport területén, hogy szintén fontolják meg az orosz részvétel felfüggesztését; e tekintetben üdvözli az Európai Műsorszóró Unió azon döntését, hogy blokkolja Oroszország részvételét az Eurovízió dalversenyen, és az UEFA azon döntését, hogy megfosztja Oroszországot a Bajnokok Ligája döntőjének megrendezési jogától, valamint számos nemzeti csapat azon döntését, hogy nem játszanak Oroszország ellen a világbajnokságokon és egyéb sporteseményeken; felszólítja a többi sportszövetséget, hogy függesszék fel Oroszország részvételét rendezvényeiken, és üdvözli, hogy a FIFA függesztette Oroszország részvételét a világbajnokságon;

43. felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy csökkentsék az orosz diplomáciai és konzuli képviseletek számát az EU-ban és a tagállamokban, különösen és azonnal, ha azok tevékenységei katonai jelleggel bírnak;

44. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy - többek között azáltal, hogy szükség esetén sürgősségi vízumokat adnak ki Oroszország és Belarusz elhagyására - nyújtsanak támogatást és védelmet az emberi jogok védelmezőinek és a civil társadalomnak Oroszországban és Belaruszban, mivel ők súlyos retorziókkal szembesülnek majd;

45. hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai biztosítani fogják a háborús bűncselekmények és az emberi jogi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását, beleértve azokat is, akik propaganda útján segítették az ilyen bűncselekményeket; ezért felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a nemzetközi szervekkel a bizonyítékok gyűjtése, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága elismerésének és az Ukrajna területén 2014. február 20. óta elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásának támogatása és előmozdítása érdekében, hogy bíróság elé állítsák Vlagyimir Putyint és Aljakszandr Lukasenkát;

46. üdvözli az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésszakát, amelyen hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösség határozottan elítéli az Oroszországi Föderáció nevében Ukrajna ellen elkövetett cselekményeket, és az Oroszországi Föderáció mint agresszor állam elleni szankciókról szóló határozat javasolt elfogadását; sajnálatát fejezi ki az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai offenzívájának megszüntetésére irányuló ENSZ BT-határozattal kapcsolatos orosz vétó miatt;

47. kéri, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa indítson vizsgálatot az ENSZ Alapokmányának VI. fejezete alapján (34- 35. cikk); felszólítja Kínát, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagját, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és használja fel Oroszországra gyakorolt befolyását a nemzetközi stabilitást fenyegető jelenlegi agresszió megszüntetésére;

48. elítéli az Oroszországi Föderációt a kritikus infrastruktúrák, például atomerőművek, gátak és vegyipari üzemek közvetlen közelében végrehajtott katonai műveletekért; súlyos aggodalmának ad hangot a csernobili atomerőmű helyzete miatt annak az orosz erők általi elfoglalását követően, amely az atomerőművek biztonságára vonatkozó valamennyi lehetséges szabályozás megsértéséhez vezetett, és amelyet ugródeszkaként használnak a Kijev elleni offenzívához, beleértve a tüzérségi bombázást is; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és felszólít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa tartson sürgős ülést az orosz agresszió nukleáris biztonsági következményeivel kapcsolatos kérdésekről;

49. mély aggodalommal veszi tudomásul a csernobili atomerőmű orosz katonai erők általi megszállását és ellenőrzését; kéri a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy hozzon létre külön munkacsoportot az Oroszországi Föderáció fellépéseinek nyomon követésére a nukleáris telephelyek, létesítmények és üzemanyagok biztonsága tekintetében;

50. felhívja az uniós intézményeket, hogy mérjék fel a háború régióra gyakorolt környezeti hatását;

51. rendkívül aggasztónak tartja az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező szélsőjobboldali pártok és az orosz kormánypárt közötti szövetséget és annak demokráciáinkra gyakorolt hatását, valamint pártok, személyek és mozgalmak külföldi és rejtett finanszírozását, amelynek célja a társadalom megosztása és az EU destabilizálása;

52. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Belarusz elnökének, kormányának és parlamentjének.