A jogszabály mai napon ( 2024.04.20. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG (2022/C 66/01) KÖZLEMÉNYE

az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramjáról * 

Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet *  8. cikke értelmében a Bizottságnak el kell fogadnia az „európai szabványosításra vonatkozó éves uniós munkaprogramot”.

Ez a bizottsági közlemény meghatározza azokat az európai szabványokat és európai szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a Bizottság 2022-ben felkérést kíván adni, valamint meghatározza ezen szabványok és szabvány jellegű dokumentumok tekintetében a konkrét célkitűzéseket és szakpolitikákat (lásd a mellékletet).

Az uniós szabványosítással kapcsolatos fellépés az uniós szakpolitikák szerves része. Az olyan szakpolitikák végrehajtását segíti elő, mint:

- a zöld és digitális kettős átállás;

- az egységes piac;

- a digitális egységes piac;

- a szolgáltatások egységes piaca;

- az űrprogram;

- a megújuló energiaforrások,és a földgáz, valamint a hidrogén belső piaca;

- az energiahatékonysági és éghajlat-politika; valamint

- a nemzetközi kereskedelem.

A szabványok támogatják ezeket a szakpolitikákat annak biztosításával, hogy az uniós termékek és szolgáltatások világszerte versenyképesek legyenek és a legkorszerűbb biztonsági, védelmi, egészségügyi, környezetvédelmi megfontolásokat tükrözzék, valamint segítsék a fenntartható fejlesztési célok elérését.

A Bizottság ezt a közleményt a szabványosítási stratégiáról szóló közleménnyel együtt fogadja el.

A közlemény meghatározza a szabványosítási prioritásokat. Ezeken a területeken sürgősen szükség van szabványokra és szabvány jellegű dokumentumokra a zöld, digitális és reziliens egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében. Ez az éves uniós munkaprogram a következő szabványosítási prioritásokra terjed ki:

- a meglévő szabványok felülvizsgálata az európai zöld megállapodás és az európai digitális évtized célkitűzéseinek teljesítése és az uniós egységes piac rezilienciájának megerősítése érdekében szükséges változtatások vagy új szabványok kidolgozása érdekében;

- Covid19-oltóanyag- és -gyógyszergyártás;

- az akkumulátorok és a hulladékakkumulátorok kritikus fontosságú nyersanyagai;

- az infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciája és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett gyártott cement;

- hidrogéntechnológiák és összetevőik;

- hidrogénszállítás és -tárolás;

- a mikroáramkörök tanúsítására vonatkozó szabványok a biztonság, a hitelesség és a megbízhatóság tekintetében;

- az adatterekre vonatkozó intelligens szerződések.

A szabványosítási stratégiáról szóló közleményben meghatározott prioritásokon túlmenően e közlemény melléklete olyan intézkedéseket tartalmaz az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata terén, amelyek szükségesek és alkalmasak az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatására.

Nemzetközi szinten a Bizottság folytatja a szabványügyi együttműködést az Egyesült Államokkal az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács technológiai szabványokkal foglalkozó 1. munkacsoportjában, és a G7-csoporton belül is folytatja a közös munkát a műszaki szabványok terén. A Bizottság az IKT-szabványosítási gördülőterven *  keresztül támogatja továbbá az infokommunikációs technológiákkal foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platformot a szabványosítási igények azonosítására irányuló munkájában.

A Bizottság az általa megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodásokban a kereskedelem technikai akadályairól szóló fejezet lényeges részeként is támogatni fogja a szabványosítást.

MELLÉKLET

A szabványosítási stratégiáról szóló közlemény szerinti szabványosítási prioritások
Hiv. Intézkedés megnevezése Hivatkozás Európai szabványok/európai szabvány jellegű dokumentumok Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok/európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában
1. A meglévő szabványok felülvizsgálata, hogy az európai zöld megállapodás és az Európa digitális évtizede célkitűzéseinek teljesítése és az uniós egységes piac rezilienciájának támogatása érdekében meg lehessen állapítani a felülvizsgálatok vagy új szabványok szükségességét Az európai zöld megállapodás (COM (2019) 640 final)
Digitális iránytű 2030-ig:a digitális évtized megvalósításának európai módja (COM(2021) 118 final).
A 2020. évi új iparstratégia frissítése:Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében (COM(2021) 350 final).
Módszertan kidolgozása, a meglévő szabványok első átvilágítási folyamata és mintájának vizsgálata az európai zöld megállapodással, Európa digitális évtizedével és a reziliensebb egységes piaccal kapcsolatban meghatározott célkitűzések fényében történő felülvizsgálatuk érdekében. Hozzájárulás az Európai Bizottság célkitűzéseihez, például a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő megszüntetéséhez, vagy annak lehetővé tételéhez, hogy az uniós vállalkozások 75%-a használjon digitális eszközöket, például felhőt, mesterséges intelligenciát vagy nagy adathalmazokat.
2. A Covid19 elleni oltóanyagok és gyógyszerek előállítása A Bizottság közleméye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak: Egységes fellépés a Covid19-világjárvány leküzdéséért
COM(2021) 35 final
Európai szabványok kidolgozása a koronavírustesztek eredményeit részletező formanyomtatványon feltüntetendő szabványos adatkészlet meghatározása céljából. Meg kell vizsgálni az oltóanyagok és terápiás készítmények előállításához szükséges egyszer használatos termékekre vonatkozó szabványok kidolgozásának lehetőségét annak érdekében, hogy fokozzák a kulcsfontosságú gyártási összetevők interoperabilitását, és minimalizálják a termelési zavarok kockázatát ezen anyagok hiánya esetén. Az oltóanyagok és a Covid19-gyógyszerek előállítása, az ellátás és a tájékoztatás fokozása.
3. Az elemek és hulladékelemek kritikus fontosságú nyersanyagai Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról COM (2020) 798 final és 2020/0353(COD) A meglévő európai szabványok felülvizsgálata és új európai szabványok kidolgozása az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaira és a hulladékelemekre vonatkozóan.
A felülvizsgálat a következőkre terjed ki: a kulcsfontosságú hulladékáramok (elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, beleértve a fotovoltaikus paneleket), hulladékelemek, hulladékká vált gépjárművek és szélmalmok anyaghatékony, jó minőségű újrafeldolgozása és újrahasználatra való előkészítése.
A másodlagos nyersanyagokra vonatkozó uniós minőségi követelmények.
A szabványok hozzá fognak járulni a hulladéktermékekben található nyersanyagok hasznosításához az újrafeldolgozás révén, például az akkumulátorok esetében, az új nyersanyagok kulcsfontosságú alkalmazásokban való felhasználásának csökkentése érdekében. Ez különösen fontos az EU rezilienciájának megerősítése tekintetében a nyersanyagok ellátási kockázatának csökkentése révén.
4. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastruktúra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett gyártott cement COM(2021) 82 Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása - Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, 2.3.2. pont és COM(2020) 662 Európai épületkorszerűsítési program - épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség - Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia javítása érdekében a legkorszerűbb ismeretek szerint az éghajlati hatásoknak kitett eszközökre (beleértve a nem infrastrukturális eszközöket is) vonatkozó szabványok szélesebb körének felülvizsgálata.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló műszaki megoldásokat támogató szabványok kidolgozása annak érdekében, hogy Unió-szerte könnyebben és gyorsabban terjedhessenek el.
A meglévő infrastruktúraállomány és az új nagy infrastrukturális projektek fokozott rezilienciája az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Mivel a cement az építőipar alapvető eleme, a technológiasemlegesség elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett sor fog kerülni annak értékelésére, hogy alacsony széndioxid-kibocsátású építési termékké válhat-e.
5. Hidrogéntechnológiák és -összetevők Javaslat - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacáról (átdolgozás)
COM(2021) 804 final
A minőségre, a technológiára és a biztonságra vonatkozó európai szabványok kidolgozása az egységes hidrogénpiac kiépítésének támogatása érdekében. A töltőpontok rendelkezésre állásának és karbantartásának javítása.
6. Hidrogén szállítása és tárolása Javaslat az (EU) 2018/2001 irányelvnek a megújuló energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról
COM(2021) 557 final
Javaslat - Rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, valamint a 347/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
COM(2020) 824 final
Az (EU) 2019/692 irányelv a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról
Az (EU) 2018/1999 rendelet az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról
A gázminőségre és -biztonságra vonatkozó meglévő európai szabványok felülvizsgálata és/vagy új szabványok kidolgozása a gázhálózatba történő befecskendezés és egyéb végfelhasználás, valamint a hidrogénalapú üzemanyagok minősége tekintetében. A hidrogénszállítási és -tárolási módszerek bővítésének lehetővé tétele és előmozdítása a gázhálózatok biztonságának és működési hatékonyságának biztosítása és a nem szándékos akadályok elkerülése mellett.
7. A chipek tanúsítására vonatkozó szabványok a biztonság, hitelesség és megbízhatóság tekintetében Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok
Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja
A chipek tanúsítását támogató szabványok kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a chipek biztonságosak, hitelesek és megbízhatóak legyenek. A jövőbeli intelligens eszközök, rendszerek és konnektivitási platformok megbízhatóságának és kiberbiztonsági követelményeinek biztosítása, amelyeknek fejlett elektronikára kell támaszkodniuk, és nagymértékben függnek az alapul szolgáló technológia jellemzőitől.
A chipek bizalmi és biztonsági célú tanúsításának ki kell terjednie az értékláncra egészen a végtermékekbe való integrációig.
8. Az adatterekre vonatkozó intelligens szerződések Adattörvény (beleértve az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelv felülvizsgálatát)
Rendelet az adatok Európai Unión belüli felhasználására vonatkozó keret létrehozásáról
Lásd a közzétett kezdeményezéseket: https://ec. europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13045-Az-adatkormanyzasi-rendelet-es-az-adatbazisok-jogi-vedelmere-vonatkozo-modositott-szabalyok_hu
Olyan szabványok kidolgozása, amelyek megfelelnek az intelligens szerződésekre vonatkozó egyes alapvető követelményeknek a hamarosan elkészülő adatpolitikai jogszabálynak megfelelően. A szabványnak megfelelő intelligens szerződés feltételezhetően megfelel az alapvető követelményeknek. Annak biztosítása, hogy az adatmegosztáshoz használt intelligens szerződések megbízhatóak és interoperábilisak legyenek, hogy felhasználhatók legyenek az adatcsere és - gyűjtés támogatására.
Európában az adatok nem a nagy technológiai platformokra összpontosulnak, hanem továbbra is szétszórtan, sok helyen vannak jelen. Adatstratégiája keretében az EU segíti a vállalatokat abban, hogy adatokat gyűjtsenek például az egészségügyben, a közlekedésben és az energetikában alkalmazott gépi tanulási algoritmusok és alkalmazások fejlesztése céljából.
Az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatásához szükséges és megfelelő európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedések
Hiv. Intézkedés megnevezése Hivatkozás Európai szabványok/európai szabvány jellegű dokumentumok Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok/európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában
9. Fejlett gyártási szolgáltatások AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/ 123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról a releváns ágazati jogszabályok tekintetében és COM(2020) 66 Európai adatstratégia Európai szabványok kidolgozása a robotokkal kapcsolatos szolgáltatás- és adatnyújtásnak, az ipari ellátási lánc irányításának, valamint a hálózati gépek prediktív karbantartásának támogatására. A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás javítása az egységes piacon és az ellátási láncon belüli ügyletek átláthatóságának támogatása.
10. Építőipari szolgáltatások AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/ 123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról Európai szabványok kidolgozása a határokon átnyúló építőipari szolgáltatások nyújtásának támogatására, például az építészeti és mérnöki szolgáltatások, valamint az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatások terén. A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás javítása az egységes piacon.
11. Postai szolgáltatások A 97/67/EK irányelv a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról; A 2002/39/EK irányelv a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében; A 2008/6/EK irányelv a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében és Az (EU) 2018/644 rendelet a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról A meglévő európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok felülvizsgálata és/vagy újak kidolgozása olyan területeken, mint például a szolgáltatás minősége és a digitalizáció. A szolgáltatás minőségének javítása, valamint a nemzeti hálózatok közötti interoperabilitás és a hatékony egyetemes szolgáltatás előmozdítása az egységes piacon.
12. A termékekre és szolgáltatásokra, köztük az IKT-re vonatkozó akadálymentességi követelmények Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 Irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről és Az (EU) 2016/2102 irányelv a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről Szabványok kidolgozása az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében meghatározott termékakadálymentességi követelményekre vonatkozóan, például az alábbiak tekintetében:
- a tájékoztatásnyújtásra vonatkozó követelmények,
- a felhasználói felület és a funkciók kialakítása, támogatási szolgáltatások, termékcsomagolás,
- a termékek üzembe helyezésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó utasítások,
- a szolgáltatás nyújtásához használt termékek hozzáférhetőségének biztosítása,
Az IKT-termékek és -szolgáltatások - például önkiszolgáló terminálok, alkalmazások, honlapok/platformok, online szolgáltatások és a segélyhívó szolgálatokkal és az irányelv hatálya alá tartozó egyéb szolgálatokkal folytatott online kommunikáció - igénybevételének megkönnyítése a fogyatékossággal élő személyek számára.
- e szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi igénybevételének megkönnyítése: tájékoztatásnyújtás a szolgáltatás működéséről, olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek optimálisan használhatók a fogyatékossággal élő személyek által, valamint az ehhez szükséges funkcionális teljesítménykritériumok meghatározása.
Harmonizált szabványok kidolgozása az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokra és a szolgáltatásnyújtás helyére vonatkozóan.
13. Űrforgalom-irányítás és az űradatok piaci elterjedése Az (EU) 2021/696 rendelet az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról Az űrforgalom-irányításra vonatkozó európai szabványok kidolgozása.
Európai szabványok kidolgozása az uniós űrprogram (Galileo, EGNOS, Kopernikusz, SSA, GOVSATCOM) által biztosított űradatok és -szolgáltatások felhasználói és piaci elterjedésének támogatására.
Az alábbiak érdekében:
1. a jelenlegi és jövőbeli működési kockázatok csökkentése és az európai űrinfrast-ruktúra védelme;
2. az űradatok és -szolgáltatások felhasználói és piaci körökben történő elterjesztésének fokozása a különböző ágazatokba való integrációjuk megkönnyítésével.
Idetartoznak az önvezető és hálózatba kapcsolt autók, a vasutak, a légi közlekedés, a pilóta nélküli légi járművek és a speciális felhasználói berendezések.
14. A környezeti levegő minősége - a levegőszennyezést mérő szenzoralapú rendszerek teljesítménye A környezeti levegő minőségéről szóló 2008/50/EK irányelv 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete A levegőszennyezést mérő szenzoralapú rendszerek teljesítményének értékelésére szolgáló validált vizsgálati szabvány(ok) kidolgozása.
A szabvány értékelni fogja, hogy a szenzoralapú rendszerek megfelelnek-e a 2008/50/EK irányelvben meghatározott adatminőségi célkitűzéseknek.
A környezeti levegő minőségének hatékonyabb vizsgálata annak értékelésével, hogy a szenzoralapú rendszerek milyen mértékben felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben foglalt adatminőségi célkitűzéseknek.
Az egy vagy több szabvány lehetővé fogja tenni az említett ellenőrzési módszer szélesebb körű alkalmazását és ezáltal a levegőminőség jobb értékelését.
15. A környezeti levegő minősége - modellezésen alapuló vizsgálatok A 2008/50/EK irányelv 6. és 7.cikke, valamint I. melléklete Olyan szabványok kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy a levegőminőség modellezésen alapuló értékelése objektív, megbízható, összehasonlítható és megfelelő minőségű legyen ahhoz, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésre a környezeti levegőben lévő légszennyező anyagok koncentrációjáról. Annak biztosítása, hogy a levegőszennyezésről gyűjtött információk EU-szerte kellően reprezentatívak és összehasonlíthatóak legyenek.
16. A környezeti levegő minősége - mérési módszerek a környezeti levegőben lévő policiklusos aromás szénhidrogének ellenőrzésére A környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004/107/EK irányelv 4. cikkének (1), (8) és (13) bekezdése, valamint V. melléklete A környezeti levegőben lévő policiklikus aromás szénhidrogének koncentrációjának mérésére szolgáló referenciamódszerekre vonatkozó szabványok kidolgozása. Annak biztosítása, hogy a környezeti levegőben lévő policiklusos aromás szénhidrogének elemzése kellően pontos, megbízható és összehasonlítható legyen az Európai Unióban.
17. Ipari kibocsátások A 2010/75/EU irányelv az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) Az érintett szennyező anyagok mintavételét és elemzését, a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatizált mérőrendszerek minőségbiztosítását és az e rendszerek kalibrálására szolgáló mérési referenciamódszereket biztosító európai szabványok kidolgozása. Az ipari tevékenységekből származó szennyezés csökkentése, és lehetőség szerint megszüntetése.
18. Válogatott műanyaghulladék és újrafeldolgozott műanyag A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia (COM (2018) 28) I. mellékletének fellépése Az újrafeldolgozott összetevők használatának fokozására irányuló fellépések: - az Európai Szabványügyi Bizottsággal együttműködésben minőségi szabványok kidolgozása a válogatott műanyaghulladékra és az újrafeldolgozott műanyagokra vonatkozóan Új európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, valamint a meglévő európai szabványok felülvizsgálata a műanyagok újrafeldolgozásával kapcsolatos eljárási és infrastrukturális kérdések kezelése céljából - a műanyag-újrafeldolgozási értéklánc minőségének támogatása érdekében.
Ezeknek a szabványoknak meg kell határozniuk a műanyagtermékek újrafeldolgozhatóságára, a válogatott műanyaghulladék minőségére és az újrafeldolgozott műanyagok minőségére vonatkozó követelményeket, figyelembe véve az újrafeldolgozást követően a termékekben tervezett alkalmazásukat.
Olyan újrafeldolgozott műanyagok kínálata, amelyek megfelelnek a termékmárkák és a gyártók igényeinek azzal kapcsolatban, hogy megbízható, nagy mennyiségű, illetve állandó minőségi előírásoknak megfelelő anyagellátást biztosítsanak.
19. Az ivóvízzel érintkező anyagok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/2184 IRÁNYELVE (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás) Új európai szabványok kidolgozása az anyagokból kioldódó anyagok meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint az ivóvízzel érintkező végleges anyagok vizsgálatára szolgáló módszerek tekintetében. Az ivóvíz minőségének és a közegészségnek a védelme.
Az ivóvízzel érintkező anyagok befolyásolhatják az ivóvíz minőségét (például kimosódás útján).
Analitikai és vizsgálati módszereket kell kidolgozni annak biztosítására, hogy az ivóvízzel érintkező végleges anyagok biztonságosak legyenek.
20. Szennyvízkezelés A Tanács irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (91/271/EGK) és A 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, amelyet az 568/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az 574/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és az (EU) 2019/1020 rendelet módosított A meglévő EN 12566: Szennyvíztisztító kisberendezések 50 összes lakosegyenértékig című szabvány (hét rész) felülvizsgálata. A környezetvédelem javítása és az egészségügyi kockázatok csökkentése.
21. Természetes hűtőközegek Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Új szabvány kidolgozása a hőmérsékletre érzékeny áruk közúti fuvarozása során használt tűzveszélyes hűtőközegekkel működő hűtőrendszerek követelményeire és kockázatelemzési folyamatára vonatkozóan.
Az EN 378-1, az EN 378-2 és az EN 378-3 szabvány felülvizsgálata, valamint egy teljesen új 5. rész kidolgozása a hűtőközegek biztonsági osztályozásáról és a hűtőközegekkel kapcsolatos tájékoztatásról.
A természetes hűtőközegek könnyebb és nagyobb mértékű elterjedésének biztosítása a hűtő-fűtő ágazatban, ami csökkentené az ilyen készülékek környezeti hatását.
Ez közvetetten versenyképesebbé teheti az ebben az ágazatban működő uniós vállalatokat.
22. Termésnövelő anyagok Az (EU) 2019/1009 rendelet az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és A Bizottság C(2020) 612 végrehajtási határozata az (EU) 2019/1009 rendeletet támogató, az uniós termésnövelő anyagok tekintetében az Európai Szabványügyi Bizottsághoz intézett szabványosítási kérelemről Új európai szabványok kidolgozása, a meglévő szabvány jellegű dokumentumok aktualizálása és a C(2020) 612 határozatot végrehajtó bizottsági munkaprogram kiigazítása annak érdekében, hogy kellő időben korszerű szabványokat lehessen kidolgozni. Műtrágyák forgalomba hozatala az egységes piacon, valamint az ilyen újrafeldolgozott vagy szerves anyagokból előállított műtrágyákra vonatkozó egységes feltételek meghatározása az egységes piac teljes területén.
23. Élelmiszer-biztonság - takarmányozás Az (EU) 2017/625 rendelet az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről Új európai szabványok kidolgozása a takarmányozás területén alkalmazott analitikai módszerek vonatkozásában az alábbiak tekintetében:
- tiltott adalékanyagok,
- szennyező anyagok (fémek, növényi toxinok, mikotoxinok),
- engedélyezett adalékanyagok
- radioaktivitás
- csomagolóanyagok
A szabványosított elemzési módszerek kidolgozása rendkívül fontos egyrészt az európai jogszabályok valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazásának és ellenőrzésének, másrészt a magas szintű takarmány- és élelmiszerbiztonságnak a biztosítása érdekében.
24. Élelmiszer-biztonság - szennyező anyagok élelmiszerekben Az (EU) 2017/625 rendelet az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről Új európai szabványok kidolgozása az élelmiszerbiztonsági jogszabályok területén az élelmiszerekben előforduló, a feldolgozás során keletkező szennyező anyagokra (például az akrilamidra, perklorátra, furánra, 3-monoklór-propán-diolra és glicidil-észterekre) vonatkozó analitikai módszerek tekintetében. A szabványosított elemzési módszerek kidolgozása rendkívül fontos egyrészt az európai jogszabályok valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazásának és ellenőrzésének, másrészt a magas szintű élelmiszer-biztonságnak a biztosítása érdekében.
25. Élelmiszer-biztonság - fémek az élelmiszerekben Az (EU) 2017/625 rendelet az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről Új európai szabványok kidolgozása az élelmiszerbiztonsági jogszabályok területén az élelmiszerekben előforduló fémekre (például a nikkelre és a króm(VI)-ra) vonatkozó analitikai módszerek tekintetében. A szabványosított analitikai módszerek kidolgozása rendkívül fontos egyrészt az európai jogszabályok valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazásának és ellenőrzésének, másrészt a magas szintű élelmiszer-biztonságnak a biztosítása érdekében.
26. Élelmiszer-biztonság - mikotoxinok és növényi toxinok az élelmiszerekben Az (EU) 2017/625 rendelet az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről Új európai szabványok kidolgozása az élelmiszerbiztonsági jogszabályok területén az élelmiszerekben előforduló mikotoxinokra és növényi toxinokra vonatkozó analitikai módszerek tekintetében. A szabványosított elemzési módszerek kidolgozása rendkívül fontos egyrészt az európai jogszabályok valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazásának és ellenőrzésének, másrészt a magas szintű élelmiszer-biztonságnak a biztosítása érdekében.
27. A cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók és a hajtóanyagként gázt használó hajók védelme A 2014/90/EU irányelv a tengerészeti felszerelésekről Új európai szabvány kidolgozása a beépített száraz vegyi poroltó és a kapcsolódó tűzoltó rendszerek tesztelésére vonatkozóan a cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók és a hajtóanyagként gázt használó hajók védelme érdekében. A tengerészeti biztonság javítása.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet felülvizsgálja a cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók védelmére szolgáló, a beépített száraz vegyi poroltó rendszerek jóváhagyására vonatkozó iránymutatásokat.
Egyelőre azonban nincs validált vizsgálati szabvány a sugárhajtásos oltási technológiára és/vagy a tálcás vizsgálatra vonatkozóan. Az említett szabványnak az ISO-val szoros együttműködésben történő kidolgozása nemcsak a tankhajók, hanem a hajtóanyagként gázt használó személyszállító hajók esetében is szükségszerűen javítja a tengerbiztonságot.
28. Az éghajlattal kapcsolatos adatok A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása - Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia COM(2021) 82 final és COM(2020) 66 Európai adatstratégia Szabványok kidolgozása, biztosítva, hogy mind a magán-, mind az állami szektorból származó adatokat átfogó és harmonizált módon rögzítsék, gyűjtsék és osszák meg. Az éghajlati kockázatértékelés pontosságának javítása a katasztrófák okozta veszteségeket számszerűsítő adatok szolgáltatásával.
29. Dinamikus életciklusértékelés az építési termékek szén-dioxid-eltávolításának becsléséhez COM(2021) 572 Uniós erdőstratégia, 2.1. szakasz és COM(2021) 800 Fenntartható szénkörforgás, 3.1. szakasz Dinamikus életciklus-elemzési szabványkeretrendszer kidolgozása az építési termékek széndioxid-tárolásához kapcsolódó szén-dioxideltávolítás pontosabb figyelembevétele érdekében. A fő cél a dinamikus életciklus-értékelés terén elért eredmények jobb tükrözése annak érdekében, hogy a szén-dioxid-tárolást elismerjék az építési termékekre vonatkozó szabványokban, főként a dinamikus életciklus-nyilvántartásban alkalmazott időfüggő jellemzési tényezők alkalmazása esetén.
30. A számítógépek környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság 617/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról A számítógépekre és kiszolgáló számítógépekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerek segítségével, amelyek figyelembe veszik a technika elismert állását. A számítógépek és kiszolgáló számítógépek villamosenergia-fogyasztásának csökkentése.
31. A konyhai készülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság 66/2014/EU rendelete (2014. január 14.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási sütők, tűzhelyek és páraelszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról A konyhai készülékekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása. A konyhai készülékek energiafogyasztásának csökkentése.
32. Az elektronikus kijelzők környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság (EU) 2019/2021 rendelete (2019. október 1.) az elektronikus kijelzőkre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról és A Bizottság (EU) 2019/2013 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elektronikus kijelzők energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről A meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása az elektronikus kijelzőkre vonatkozóan, amelyek kiterjednek a nagy dinamikus tartományú (HDR) kódolási funkcióra és a 4k (vagy HD) feletti felbontási szintekre, meghatározzák az ABC viselkedésére szolgáló speciális vizsgálati módszert és kiigazítják a műanyag-adalékanyagok tartalmára vonatkozó ellenőrzési módszereket. Az elektronikus kijelzők (televíziók, monitorok) 4k (vagy HD) feletti HDR- és felbontási szintekre kiterjedő energiafogyasztásának csökkentése egy speciális ABC vizsgálati módszer meghatározásával és a műanyagadalékanyagok tartalmára vonatkozó ellenőrzési módszerek kiigazításával.
33. A fényforrások környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság (EU) 2019/2020 rendelete (2019. október 1.) a fényforrások és különálló vezérlőegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról és A Bizottság (EU) 2019/2015 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fényforrások energiacímkézése tekintetében való kiegészítéséről A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása, amelyek a szükséges paraméterek mérésére szolgáló eljárásokra és módszerekre terjednek ki a következők tekintetében:
- fluoreszcens és nagy intenzitású kisülőlámpák,
- az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek,
- az ilyen lámpák működtetésére alkalmas lámpatestek,
- irodai világításra használt lámpatestek,
utcai világításra használt lámpatestek.
A fényforrások energiafogyasztásának 2030-ig 41,9 TWh becsült éves végsőenergia-megtakarítással járó csökkentése.
34. Az egyedi helyiségfűtő berendezése környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság (EU) 2015/1188 rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és A Bizottság (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. április 24.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről Az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása. Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának csökkentése, illetve az egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásának további csökkentése.
35. A hűtőkészülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság (EU) 2019/2019 rendelete (2019. október 1.) a hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 643/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről - A hűtőkészülékekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket. A hűtőkészülékek energiafogyasztásának 2030-ig 10 TWh becsült éves végsőenergiamegtakarítással járó csökkentése.
36. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság (EU) 2019/2024 rendelete a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról és A Bizottság (EU) 2019/2018 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről A meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozóan, amelyek tartalmazzák a szükséges paraméterek mérésére szolgáló módszereket és számításokat. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiafogyasztásának 2030-ig 48 TWh becsült éves végsőenergiamegtakarítással járó csökkentése.
37. A porszívók környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság 666/2013/EU rendelete (2013. július 8.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról A porszívókra vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket. A porszívók energiafogyasztásának csökkentése a használat során.
38. A helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság 813/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és A Bizottság 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézéséről A helyiségfűtő berendezésekre és a kombinált fűtőberendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek mérésének támogatása érdekében.
Megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket.
A helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések energiafogyasztására, hangteljesítményszintjére és nitrogén-oxidkibocsátására vonatkozó követelmények uniós szabványosítása.
Ennek hozzá kell járulnia az egységes piac jobb működéséhez és e termékek környezeti teljesítményének javulásához.
39. A vízmelegítők környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság 814/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíztároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, amelyet a 2016. november 30-i (EU) 2016/2282 rendelet módosított, valamintA Bizottság 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíztároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről A vízmelegítőkre és a melegvíz-tároló tartályokra vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket. A vízmelegítők energiafogyasztására, hangteljesítményszintjére és nitrogén-oxidkibocsátására, valamint a melegvíz-tároló tartályok hőtárolási veszteségére vonatkozó követelmények uniós szabványosítása.
Ennek hozzá kell járulnia az egységes piac jobb működéséhez és e termékek környezeti teljesítményének javulásához.
40. Az okostelefonok és táblagépek környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság PLAN/2020/9213 rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az okostelefonok és táblagépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és A Bizottság PLAN/2020/9217 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az okostelefonok és táblagépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről Az okostelefonokra és táblagépekre vonatkozó olyan új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket. Az okostelefonok és táblagépek környezeti hatásainak csökkentése.
41. A fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) környezettudatos tervezése és energiacímkézése A Bizottság PLAN/2020/7002 rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és A Bizottság PLAN/2020/7007 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről A fotovoltaikus termékekre (modulok, inverterek és rendszerek) vonatkozó olyan új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket. A fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) környezeti hatásainak csökkentése.
42. A levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk környezettudatos tervezése A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, amelyet a Bizottság (EU) 2016/2282 (2016. november 30.) rendelete módosított A levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezésekre és hőszivattyúkra vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerek segítségével a technika mindenkori állásának megfelelően. A levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk használat közbeni energiafogyasztásának, valamint hangteljesítményszintjének csökkentése.
43. Az elektromos motorok környezetbarát tervezése A Bizottság (EU) 2019/1781 rendelete (2019. október 1.) az elektromos motorokra és a frekvenciaváltókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében történő módosításáról és a 640/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről A meglévő szabványok felülvizsgálata a következő elemekkel együtt:
1. erőforrás-hatékonysági követelmények meghatározása, beleértve a ritkaföldfémek állandó mágneses motorokban történő azonosítását és újrafelhasználását;
2. ellenőrzési tűréshatárok;
3. az 1 000 V-nál nagyobb névleges feszültségű motorokra vonatkozó módszer és energiahatékonysági osztályok;
4. az együtt forgalomba hozott motorok és frekvenciaváltók kombinációi, valamint az integrált frekvenciaváltók (kompakt meghajtók);
5. a hatály kiterjesztése más motortípusokra, egyebek mellett az állandó mágneses motorokra.
Megismételhető, reprodukálható, költséghatékony és a gyakorlatban is releváns vizsgálati módszerek biztosítása az elektromos motorok energiafogyasztásának mérésére.
Az energiaveszteség csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.
44. Elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések környezettudatos tervezése Tervezet - A BIZOTTSÁG (EU).../... RENDELETE az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések kikapcsolt, készenléti és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról és az 1275/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről - PLAN/2016/444 Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása. Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztásának csökkentése.
45. A külső tápegységek környezettudatos tervezése A Bizottság (EU) 2019/1782 rendelete (2019. október 1.) a külső tápegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 278/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről A külső tápegységekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek mérésének támogatása érdekében.
Megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel, amelyek figyelembe veszik az elismert legkorszerűbb mérési módszereket.
A fő cél a külső tápegységek energiafogyasztásának szabványosítása, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.
46. Az ipari ventilátorok környezettudatos tervezése A Bizottság 327/2011/EU rendelete (2011. március 30.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, amelyet a 2013. július 8-i 666/2013/EU bizottsági rendelet és a 2016. november 30-i (EU) 2016/2282 bizottsági rendelet módosított A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a kiterjesztett termékmegközelítés lehetővé tétele érdekében, nevezetesen elegendő számú működési pont és interpolációs/számítási módszer és/vagy jellemző görbe meghatározásával.
A közvetlen mérési módszerek kiegészítése megfelelő számítási/interpolációs módszerekkel és az érvényesség számszerűsítése.
A keringetőventilátorokra és a nagy háztartási ventilátorokra, valamint a nagy ventilátorokra vonatkozó módszerek, például méretarányos modellek extrapolációjával.
Megismételhető, reprodukálható, költséghatékony és a gyakorlatban is releváns vizsgálati módszerek biztosítása az ipari ventilátorok energiafogyasztásának mérésére.
Az energiaveszteség csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.
47. A frekvenciaváltók környezettudatos tervezése A Bizottság (EU) 2019/1781 rendelete (2019. október 1.) az elektromos motorokra és a frekvenciaváltókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében történő módosításáról és a 640/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről A meglévő szabványok felülvizsgálata a következő elemekkel együtt:
1. a frekvenciaváltókkal közvetlenül összefüggő rendszerveszteségek kezelése, különös tekintettel azokra a veszteségekre, amelyek a hálózatban a bemeneti áram nem szinuszos betáplálása esetén upstream jelentkeznek, valamint a motorban downstream jelentkező harmonikus veszteségek kezelése;
Megismételhető, reprodukálható, költséghatékony és a gyakorlatban is releváns vizsgálati módszerek biztosítása a frekvenciaváltók energiafogyasztásának/veszteségének mérésére.
Az energiaveszteség csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.
2. ellenőrzési tűréshatárok;
3. adott esetben energiaosztályok hozzáadása a hatékonyabb meghajtók előmozdítása érdekében;
4. az együtt forgalomba hozott motorok és frekvenciaváltók kombinációira, valamint az integrált frekvenciaváltókra (kompakt meghajtókra) vonatkozó követelmények megállapítása;
5. a hatály kiterjesztése egyéb típusú frekvenciaváltókra.
48. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/ 797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról és COM(2020) 66 Európai adatstratégia. A meglévő európai szabványok frissítése és új szabványok kidolgozása (különösen, de nem kizárólag) az alábbiak vonatkozásában:
- áruszállítás a logisztikai értéklánc általános szempontjai tekintetében,
- vonat-föld irányú kommunikációs rendszerek,
- digitalizáció és automatizálás, multimodalitás és mobilitás mint szolgáltatás,
- kiberbiztonság,
- az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer és az (5G-alapú) automatikus vonatüzemeltetés,
- digitális automatikus kapcsolókészülékek teherkocsikhoz és innovatív megoldások az intermo-dális és kombinált szállításhoz,
- virtuális tanúsítás,
- állapotalapú karbantartás,
- új anyagok és alternatív üzemanyagok használata.
Az átjárhatóságra és a vasúti rendszer architektúrájára vonatkozó műszaki előírások támogatása, beleértve a digitalizációt (a hatékony vonatüzemeltetés és a felhasználói előnyök érdekében), az automatizálást és a kiberbiztonságot.
Az adatok európai mobilitási adatokkal való összekapcsolásának mérlegelése a meglévő és jövőbeli közlekedési és mobilitási adatbázisokból származó adatok összevonásával és megosztásával.
49. Orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök Az (EU) 2017/745 rendelet a kötélpályalétesítményekről
(EU) 2017/746 rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről
A meglévő európai szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása az alábbiak tervezése és gyártása tekintetében:
- az (EU) 2017/745 rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközök,
- az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök.
A szabványok a tervezésre és gyártásra, a kockázatkezelésre, valamint a gazdasági szereplők és a szponzorok kötelezettségeire fognak vonatkozni, beleértve az alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségeket:
- minőségirányítási rendszerek,
- kockázatkezelés,
- klinikai vizsgálatok és teljesítőképesség-vizsgálatok,
- klinikai értékelés,
- klinikai bizonyíték.
Az orvostechnikai eszközök tekintetében az egységes piac zavartalan működésének biztosítása az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó magas szintű minőségi és biztonsági előírások meghatározásával.
Ezeknek meg kell felelniük az ilyen termékekre vonatkozó közös biztonsági előírásoknak, biztosítva ezáltal a betegek, a felhasználók és más személyek magas szintű egészségvédelmét és biztonságát.
50. Pilóta nélküli légijárműrendszerek biztonságos üzemeltetése A Bizottság (EU) 2020/1058 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. április 27.) a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletének a pilóta nélküli légijármű-rendszerek két új osztályának bevezetése tekintetében történő módosításáról Új európai szabványok kidolgozása a pilóta nélküli légijármű-rendszerek üzemeltetéséből eredő kockázatok kezelésére szolgáló követelmények vonatkozásában. Annak biztosítása, hogy a pilóta nélküli légijármű-rendszerek biztonságosan és alacsony kockázat mellett működjenek, hogy ne kelljen alkalmazni rájuk szabványos légiforgalmi megfelelési eljárásokat.
Ezek a repülésbiztonsággal, a magánélet védelmével, a személyes adatok védelmével, a biztonsággal vagy a környezettel kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez szükséges egyedi jellemzőkkel és funkciókkal kapcsolatosak.
51. Játékbiztonság A 2009/48/EK irányelv a játékok biztonságáról Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a játékok biztonságával és a játékokban található vegyi anyagokkal kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében. A játékpiacon bekövetkezett olyan technológiai fejlemények kezelése, amelyek problémákat vetettek fel a biztonsággal kapcsolatban, és fokozták a fogyasztók aggályait.
52. Egyes gyermektermékekre vonatkozó biztonsági követelmények A 2001/95/EK irányelv az általános termékbiztonságról Új európai szabványok kidolgozása és a meglévők felülvizsgálata egyes gyermektermékek (a játékok kivételével) biztonságának garantálása érdekében, a legkorszerűbb fejlemények figyelembevételével. A fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása a gyermektermékek biztonságának megerősítésével, figyelembe véve a legújabb tudományos és technológiai fejleményeket és a jogszabályi követelményeket.
53. A robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt védelmi rendszerek A 2014/34/EU irányelv a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról Új európai szabványok kidolgozása és a meglévők felülvizsgálata a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelések és védelmi rendszerek egészségének és biztonságának biztosítása érdekében. A követelményeket a 2014/34/EU irányelv II. melléklete tartalmazza. Annak biztosítása, hogy a robbanásveszélyes területeken való beszerelésre szánt, saját potenciális gyújtóforrással rendelkező gépek és egyéb felszerelések megfelelő védelemmel legyenek ellátva, és ne okozzanak robbanást. Vagy ennek hiányában annak biztosítása, hogy kellőképpen mérsékeljék a robbanást.
54. Pirotechnikai termékek Az Európai Parlament és a Tanács 2013/29/EU irányelve (2013. június 12.) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) Szabványosítási munka a pirotechnikai termékek biztonságának növelése érdekében: a pirotechnikai termékekre vonatkozó jelenlegi szabványok aktualizálása annak érdekében, hogy tükrözzék a jelenlegi 2013/29/EU irányelvben foglalt követelményeket és a legújabb technológiai fejleményeket. A pirotechnikai termékek biztonságosságának és az ilyen termékekre vonatkozó megfelelőségértékelés minőségének javítása az e területen meglévő szabványoknak a jelenlegi jogszabályi és biztonsági követelményekhez, valamint a legújabb technológiai fejleményekhez való igazításával.
55. Kötélpálya-létesítmények Az (EU) 2016/424 rendelet a kötélpályalétesítményekről Szabványok kidolgozása vagy felülvizsgálata annak érdekében, hogy részletes műszaki előírások vonatkozzanak egyrészt a kötélpálya-létesítmények, a kapcsolódó infrastruktúra, alrendszerek és biztonsági rendszerelemek tervezésére és megépítésére, másrészt a kötélpálya-létesítmények üzemeltetésére. A kötélpálya-létesítmények biztonságának javítása.
56. Építési termékek Az építési termékekről szóló 305/2011/EU rendelet és COM(2020) 662 Európai épületkorszerűsítési program - épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség Olyan új európai szabványok kidolgozása az építési termékek, különösen az épületek felújítását támogató építési termékek értékelési módszereire és kritériumaira vonatkozóan, amelyeket a 305/2011/EU rendelet szerinti szabványosított műszaki előírásként kell majd alkalmazni. Az építési termékek egységes piaca zökkenőmentes működésének és épületeink környezetbarátabbá tételének biztosítása.
57. Felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések A 2014/33/EU irányelv a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról, A Bizottság (EU) 2021/76 végrehajtási határozata és A Bizottság (EU) 2021/1220 végrehajtási határozata Új európai szabványok kidolgozása, a meglévő szabvány jellegű dokumentumok aktualizálása, valamint az (EU) 2021/76 és az (EU) 2021/1220 határozatot végrehajtó bizottsági munkaprogram kiigazítása annak érdekében, hogy kellő időben korszerű szabványokat lehessen kidolgozni. A magas szintű egészségvédelem és biztonság, valamint adott esetben a tulajdon biztonságának biztosítása, továbbá a tisztességes verseny biztosítása az uniós piacon.
58. Fedélzeti tömegmérő berendezések A Bizottság (EU) 2019/1213 végrehajtási rendelete (2019. július 12.) a fedélzeti tömegmérő berendezések interoperabilitásának és kompatibilitásának végrehajtására vonatkozó egységes feltételeket biztosító részletes rendelkezéseknek a megállapításáról Szabvány kidolgozása a fedélzeti tömegmérő berendezések információinak a tehergépkocsik és a pótkocsik között kooperatív intelligens közlekedési rendszerek összekapcsolása révén történő továbbítása érdekében.
Az új szabványnak az EN 302663, az EN 302636-4-1 és az EN 302636-5 szabványnak megfelelően ki kell alakítania a járműszerelvény különböző járművei közötti kommunikáció alkalmazási rétegét, amely a gépjármű kooperatív intelligens közlekedési rendszerállomásai és a pótkocsik vagy félpótkocsik állomásai közötti vezeték nélküli kapcsolaton alapul.
Az esetlegesen túlterhelt járművek vagy járműszerelvények ellenőrzésére szolgáló szabványosított módszer támogatása a túlzott útkárosodás megelőzése és a manőverezhetőség biztosítása érdekében.
59. Nyomástartó berendezések A 2014/68/EU irányelv (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról A nyomástartó berendezésekre és rendszerekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása. A biztonság javítása, valamint a kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése. Ez versenyképesebbé fogja tenni az uniós vállalatokat a globális piacon.
60. Gázkészülékek Az (EU) 2016/426 rendelet a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekkel kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében.
A munka a következőkre fog választ adni:
- az alapvető követelményekben bevezetett változások,
- a megújuló energiaforrásokból előállított gáz halmazállapotú tüzelőanyagokkal kapcsolatos fejlemények,
- a hidrogén használatának várható növekedése,
- rendelkezésre álló új technológiák (például üzemanyagcellás készülékek).
A gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezések egészségének és biztonságának, valamint az energia észszerű felhasználásának (energiahatékonyság) biztosítása.
61. Egyszerű nyomástartó edények A 2014/29/EU IRÁNYELV az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról Az EN 286 sorozat meglévő szabványainak felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása. A biztonság javítása, valamint a kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése. Ez versenyképesebbé fogja tenni az uniós vállalatokat a globális piacon.
62. Mérlegek és mérőműszerek A nem automatikus működésű mérlegekről szóló 2014/31/EU irányelv
A mérőműszerekről szóló 2014/32/EU irányelv
Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a mérlegekkel és mérőműszerekkel kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében. i. A nyilvánosság védelme a bizonyos alkalmazási kategóriákban használt nem automatikus működésű mérlegek segítségével végzett mérési műveletek helytelen eredményeivel szemben.
ii. Olyan helyes és nyomon követhető mérőműszerek támogatása, amelyek az emberek mindennapi életét közvetlenül és közvetve számos módon befolyásoló különféle mérési feladatokhoz használhatók.
Ezeket a feladatokat a közérdek, a közegészségügy, a közbiztonság és közrend, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, az adók és illetékek kivetése, valamint a tisztességes kereskedelem indokolja.
Ezekhez szükség lehet jogilag ellenőrzött mérőműszerek használatára.
63. Biztonságos és megbízható mesterségesintelligenciarendszerek Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról
https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/e4c43528-ccfc-11ea-adf7-01aa75ed71a1/language-en
A mesterségesintelligencia-rendszerek EU-n belüli forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozó szabályok megállapítása, a biztonságukkal és megbízhatóságukkal kapcsolatos követelmények kezelése, beleértve a kockázatkezelést, az adatminőséget, az átláthatóságot, az emberi felügyeletet, a pontosságot, a megbízhatóságot és a kiberbiztonságot. Annak biztosítása, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak és megbízhatóak legyenek, a teljes életciklusuk során megfelelően nyomon lehessen követni őket, tiszteletben tartsák az EU-ban elismert alapvető értékeket és emberi jogokat, és megerősítsék az EU versenyképességét.
64. Közbeszerzés A 2014/24/EU irányelv a közbeszerzésről, 22. cikk és COM(2020) 66 Európai adatstratégia Az elektronikus közbeszerzés végpontok közötti életciklusára vonatkozó szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása a határokon átnyúló interoperabilitás biztosítása, valamint a közigazgatás vonatkozásában a közös európai adattér támogatása érdekében. A szabványok célja, hogy megkönnyítsék a közbeszerzési vásárlók és beszállítók közötti átjárhatóságot, különösen határokon átnyúló viszonylatban.
Az átjárhatóság elérése elengedhetetlen az egységes európai piac biztosításához.
65. A rádióberendezések kiberbiztonsága Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról Új szabványok kidolgozása az egyes rádióberendezésekre vonatkozó egyes kiberbiztonsági követelmények támogatása érdekében. Egyes rádióberendezések kiberbiztonságának javítása.
66. E-számlázás A 2014/55/EU irányelv az e-számlázásról, 3. cikk és A Bizottság (EU) 2017/1870 (2017. október 16.) végrehajtási határozata Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány aktualizálása vagy felülvizsgálata a technológiai fejlődés figyelembevétele, valamint az elektronikus számlázás közbeszerzésben való teljes körű és folyamatos interoperabilitásának biztosítása érdekében. Az elektronikus számlázás közbeszerzésben való elterjedésének előmozdítása és az elektronikus közbeszerzés elterjedésének előmozdítására irányuló erőfeszítések kiegészítése.
67. Termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó digitális útlevelek A fenntartható termékekre vonatkozó szakpolitikai jogalkotási kezdeményezés A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó digitális útlevelek megbízhatóságával, biztonságával és átláthatóságával kapcsolatos követelményekkel foglalkozó európai szabványok kidolgozása. A cél az, hogy a digitális útlevelek révén megvalósuló jobb információáramlás segítségével meg lehessen alapozni valamennyi termék, illetve - a lehetséges és releváns mértékben - a szolgáltatások magas környezeti teljesítményének biztosítását az uniós piacon.
68. Az azonnali fizetésekre vonatkozó QR-kód az interakciós ponton COM(2020) 592 Az uniós lakossági pénzforgalmi stratégia A QR-kódokra vonatkozó szabvány kidolgozása, amely lehetővé teszi az azonnali fizetések kezdeményezését és elfogadását (egy tagállamon belül és határokon átnyúlóan egyaránt) elektronikus eszköz (például mobiltelefon) használatával különböző helyzetekben, például fizikai üzletekben, e-kereskedelemben, magánszemélyek között, vállalkozások között, vállalkozások és fogyasztók között, számlákon stb. Az azonnali fizetési megoldások határokon átnyúló interoperabilitásának, valamint a páneurópai azonnali fizetési megoldások megjelenésének és elterjedésének támogatása.
69. A blokklánc-szolgáltatások infrastruktúráját támogató szabványok Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok
Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja
Olyan szabványok kidolgozása, amelyek támogatják a blokklánc-szolgáltatások infrastruktúrájának és a megosztott főkönyvi technológiáknak az uniós szintű általános bevezetését. A blokklánc-szolgáltatások olyan európai infrastruktúrájának támogatása, amely környezetbarát, biztonságos, teljes mértékben megfelel az uniós értékeknek és az uniós jogi keretnek, valamint hatékonyabbá és megbízhatóbbá teszi a határokon átnyúló és a nemzeti/helyi közszolgáltatásokat, illetve előmozdítja az új üzleti modelleket.