| Előadó: | Alexia BERTRAND (BE/Renew Europe), regionális közgyűlés tagja: Brüsszel fővárosi régió parlamentje |
POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
Általános megállapítások
1. felhívja a figyelmet az európai fogyasztóvédelmi politika fontosságára. E politika célja, hogy szilárd alapokon nyugvó jogokat garantáljon az uniós polgárok részére, amelyek megvédik őket az olyan komoly veszélyektől és fenyegetésektől, amelyekkel mint egyének nem tudnak megbirkózni, továbbá hogy képessé tegye a fogyasztókat arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, növelje jóllétüket, hatékonyan gondoskodjon a biztonságukról és védje gazdasági érdekeiket, valamint garantálja számukra az e jogok érvényesítését lehetővé tevő ellenőrzési és jogorvoslati mechanizmusok meglétét;
2. hangsúlyozza, hogy az európai szintű fogyasztóvédelem a gazdasági helyreállítás ösztönzéséhez is hozzájárul majd Európában, emellett pedig megvalósítja a körforgásos gazdaság modelljét és csökkenti a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásokat;
3. üdvözli az új fogyasztóügyi stratégia közzétételét; ez a régóta várt dokumentum azt veszi górcső alá, hogy a Covid19-világjárvány alatt és azt követően hogyan lehet növelni a fogyasztók védelmét és rezilienciáját úgy, hogy közben lehetőséget kapjanak arra, hogy tevékenyen részt vegyenek a zöld és a digitális átállásban;
4. rámutat arra, hogy az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívások, úgymint a Covid19-világjárvány, a zöld átállás, a digitális transzformáció, a globalizáció és az egyes sebezhető fogyasztók speciális igényeinek optimális figyelembevétele érdekében tovább kell fejleszteni a fogyasztóvédelmet és az ennek végrehajtásához szükséges eszközöket;
5. hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartása érdekében nem szabad mechanikusan alkalmazni a minőségi jogalkotásról szóló közleményben bevezetett „egy be, egy ki” megközelítést;
6. üdvözli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia foglalkozik az európai fogyasztóügyi politika kérdésével;
Fogyasztóvédelem a Covid19-világjárvány kontextusában
7. határozottan hangsúlyozza, hogy válság idején fenn kell tartani és szigorúan érvényre kell juttatni a fogyasztói jogokat és a kapcsolódó közösségi vívmányokat, különösen annak érdekében, hogy azok ne gyengüljenek meg és megfelelő jogi védelmet tudjanak biztosítani a fogyasztók számára;
8. üdvözli, hogy az Európai Parlament 2021. április 27-én elfogadta a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendeletet (átdolgozás), amely megerősíti a vasúti szolgáltatások fogyasztóinak jogait és védelmét, különös tekintettel az átfoglalásra és a késések és járattörlések esetén nyújtott támogatásra, valamint a csökkent mozgásképességű személyeknek nyújtott segítség javítására. Az utasok jogainak ilyetén megerősítése valószínűsíthetően ösztönzi a fogyasztók e fenntarthatóbb közlekedési mód irányába történő modális váltását, valamint a környezetbarát mobilitási módokkal való interoperabilitást, és az üzemeltetőket kötelezi arra, hogy a vonatokon kerékpárok számára fenntartott helyet biztosítsanak;
9. javasolja annak megvizsgálását, hogy a törléssel kapcsolatos fogyasztóvédelmet más területekre is kiterjesszék olyan ágazatokban, mint a kulturális vagy a rendezvényágazat;
10. arra biztatja a különböző illetékes hatóságokat, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattal együttműködve, valamint az online platformokkal, a közvetítő szolgáltatókkal és az érintett szereplőkkel egyeztetve folytassák a küzdelmet a fogyasztókat célzó csalások ellen;
11. hangsúlyozza, hogy a termék-, folyamat-, szolgáltatási és minőségi normák meghatározásakor figyelembe kell venni a jelenlegi válság kezeléséből levonható tanulságokat, hogy olyan szabványok álljanak rendelkezésre, amelyeket a hatóságok és a vállalkozások gyorsan alkalmazni tudnak a termék- és szolgáltatásfogyasztók magas szintű egészségvédelmének biztosítása érdekében;
12. hangsúlyozza a Covid19-világjárvány tanulságait és azt, hogy a fogyasztóvédelmet válság idején is magas szinten kell tartani. Ezzel összefüggésben azt ajánlja, hogy végezzék el a jogszabályok ahhoz szükséges felülvizsgálatát, hogy a fogyasztói szerződésekben előzetesen meg legyenek határozva az esetleges rendkívüli körülmények következményei (clausula rebus sic stantibus). Ezzel teljesülnének az előrejelzés és az előrelátás elvei, ami erősítené a fogyasztóvédelmet;
13. arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Covid19-válságnak az európai polgárok fogyasztási szokásaira gyakorolt hosszú távú hatását, és az ezzel a területtel kapcsolatos jövőbeli európai stratégiai kezdeményezések kidolgozásához ezt a vizsgálatot vegye alapul;
14. ezzel összefüggésben támogatja a helyi kereskedelmet, többek között a helyi kistermelőket támogató és a helyi kézműipart népszerűsítő kezdeményezéseket;
15. hangsúlyozza továbbá, hogy a fogyasztói jog egyértelműbb és teljesebb körű tájékoztatás révén ösztönözheti a mezőgazdasági és élelmiszer-termelés rövid ellátási láncainak megerősítését, ezáltal csökkentve a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel összefüggésben fontosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a fogyasztóvédelmi politikákba;
16. rámutat továbbá arra, hogy az eszközök, a területi lefedettség, illetve a szükséges készségek vonatkozásában egyaránt támogatni kell a digitális szakadék mérséklését célzó politikákat;
Zöld átállás
17. emlékeztet arra, hogy a fenntartható fogyasztás elengedhetetlen a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez;
18. hangsúlyozza, hogy az uniós fogyasztók kulcsszerepet játszanak a zöld átállásban, ezért tájékoztatni kell őket és lehetővé kell tenni számukra, hogy az Európai Bizottság által meghatározott, a környezeti lábnyomra vonatkozó módszeren alapuló összehasonlítható, átlátható és világos információk, különösen a termékek tartósságával és javíthatóságával, valamint társadalmi és környezeti lábnyomával kapcsolatos információk alapján megalapozott döntéseket hozzanak; ezeknek az információknak megbízható adatokon és fogyasztási kutatásokon kell alapulniuk. Az információk terjesztésének folyamatába ajánlott bevonni a helyi és regionális önkormányzatokat;
19. hangsúlyozza, hogy nagyon fontos lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy döntésüket a termékek tartóssága alapján hozzák meg, a gyártókat pedig arra kell ösztönözni, hogy növeljék termékeik élettartamát; hangsúlyozza továbbá, hogy olyan uniós jogszabályra van szükség, amely bünteti a tervezett elavulást és jutalmazza a tartós ipari és technológiai termelést;
20. rámutat arra, hogy a zöld gazdaságra való átállás csak akkor lehet sikeres, ha a fenntartható termékek és szolgáltatások iránti kereslet nem korlátozódik a fogyasztók bizonyos csoportjaira, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a célok elérése érdekében valamennyi fogyasztó számára, pénzügyi helyzetétől függetlenül, biztosítani kell a fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
21. javasolja, hogy a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatban dolgozzanak ki holisztikus megközelítést, lehetőség szerint olyan címkék kidolgozása révén, amelyek a fenntarthatóság, az egészség, a környezet tiszteletben tartása, a termék eredete - különös tekintettel arra, hogy az az EU-ból vagy harmadik országból származik-e - és a tisztességes kereskedelem szempontjait egyaránt figyelembe veszik. Hasznosnak tartja továbbá, ha a szociális és környezetvédelmi szempontokat egy sor intézkedés révén egyre növekvő mértékben integrálják a közbeszerzésbe; ilyen intézkedés például a környezetvédelmi minimumkövetelmények ágazati jogszabályokban történő meghatározása, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervben előírtaknak megfelelően;
22. fontosnak tartja, hogy a termékszabványok figyelembe vegyék a fenntarthatóság és a körforgásos jelleg kihívásait, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a szabványosításért felelős európai intézményeknek fontos szerepük van e területen, különösen olyan szabványok kidolgozásával, amelyek segítségével meghatározható, hogy milyen egy „zöld” vagy „fenntartható” termék;
23. hangsúlyozza, hogy javítani és biztosítani kell az intézkedések közötti átjárhatóságot;
24. javasolja, hogy miközben vizsgálják a fogyasztási cikkek jótállási ideje meghosszabbításának lehetőségét, biztosítsák a fogyasztóknak a termékek várható élettartamára vonatkozó jobb tájékoztatását is;
25. javasolja annak vizsgálatát, hogy kívánatos-e egy olyan rendszer, amely az egészségügyben alkalmazott rendszer mintájára a környezetvédelmi állítások és ökocímkék terén előzetes jóváhagyást követel;
26. a hibás termékekkel kapcsolatos megoldásokat illetően hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a termékeket elsődlegesen újra felhasználják vagy megjavítsák, ne pedig kidobják, feltéve, hogy ennek következtében nem sérülnek a fogyasztói jogok, és hogy a használat vagy a javítás nem eredményez gyengébb minőségű termékeket;
27. rámutat, hogy mindenképpen biztosítani kell a cserealkatrészek rendelkezésre állását, és emellett gondoskodni kell arról, hogy a termékek javíthatók legyenek, és hogy a javítás költsége ne vegye el a fogyasztó kedvét a javítástól, tiszteletben tartva a fogyasztóknak a termékek megfelelőségével és biztonságával kapcsolatos jogait; javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, milyen intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon;
28. ösztönzi, hogy az Európai Bizottság az áruk adásvételéről szóló irányelv kontextusában értékelje, hogy milyen módon lehetne még inkább támogatni a javítást és a fenntarthatóbb, „körforgásos” termékeket, tiszteletben tartva a fogyasztók jogait, valamint a fogyasztó és a vállalkozó közötti gazdasági egyensúlyt;
29. hangsúlyozza, hogy a helyi és a regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak ezen a téren, és szükség van új fogyasztási módok és magatartások, mint például a megosztásalapú gazdaság előmozdítására helyi és regionális szinten;
30. javasolja olyan üzleti modellek támogatását, amelyek áru vásárlása helyett inkább szolgáltatás vásárlását teszik lehetővé azáltal, hogy ösztönzik a javítást, a szociális gazdasági szervezetek fellépéseit és a használtcikkpiacok működését;
31. nyomatékosítja, hogy ki kell alakítani a javítás és a körforgásos gazdaság terén bevált helyi gyakorlatok leltárát;
32. hangsúlyozza, hogy a fogyasztásra vonatkozó helyi fellépések hatókörét fontos kiterjeszteni a szolgáltatásalapú gazdaságra, például az épületek felújítása területén és annak érdekében, hogy a fogyasztók lakóépületei megfeleljenek a környezetbarátabb, digitális társadalom igényeinek. Ehhez többek között a fogyasztók tájékoztatását szolgáló eszközök megerősítésére van szükség;
33. támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fogyasztók piaci pozíciójának javítása, a környezet védelme és a kézműipar népszerűsítése érdekében támogatják a helyi kereskedelmet;
34. kiemeli azt a szerepet, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok tölthetnek be a fogyasztók tájékoztatásában és képzésében;
35. hangsúlyozza, hogy olyan hatékony megoldásokra van szükség, amelyeket a fogyasztók könnyen megérthetnek és végrehajthatnak;
36. támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a gazdasági szereplőkkel együttműködve ösztönzi e szereplőket olyan önkéntes vállalásokra, amelyek célja a fenntartható fogyasztásnak a jogszabályban előírt kötelezettségeken túlmutató támogatása;
37. hangsúlyozza, hogy bővíteni kell a környezettudatos tervezésről szóló irányelv hatályát, hogy magában foglalja az energiafelhasználó termékeket, továbbá az irányelvet a jelentős környezeti hatással járó termékek tágabb körére is ki kell terjeszteni és a hulladéktermelés megelőzésére irányuló intézkedéseket kell előírni benne;
38. határozottan támogatja a fenntartható termékekre irányuló kezdeményezés közzétételét, amelynek az a célja, hogy az ilyen termékek jelentsék a normát, és hogy ennek köszönhetően fel lehessen lépni a korai elavulás ellen és elő lehessen mozdítani a termékek tartósságát;
39. kéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy az európai helyreállítási terv keretében pénzügyi ösztönzőkkel érjék el, hogy biztosítva legyen a hosszú távú eredmények elérése gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi téren, ezzel párhuzamosan pedig csökkenjen az erőforrás-felhasználás, kerüljék és távolítsák el a veszélyes anyagokat, valamint javítsák az anyagok és rendszerek körforgásosságát;
40. ismételten hangsúlyozza, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a regeneratív növekedési modellre való átállást, a bolygó korlátain belül tartva az erőforrás-fogyasztást és csökkentve ökológiai lábnyomunkat. Ehhez elengedhetetlen a növekedés és az erőforrás-használat szétválasztása, a ténylegesen körforgásos társadalom kialakítása, valamint az együttműködés minden kormányzati és társadalmi szinten;
41. hangsúlyozza, hogy a zöld átállás során az adminisztratív terhek növelése nélkül kell támogatni a kkv-kat és a helyi kistermelőket. Ezen átalakulások biztosításához elengedhetetlenül fontosak az uniós finanszírozási források. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az e tekintetben rendelkezésre álló uniós forrásokról szóló tájékoztatásba;
A digitális transzformáció
42. felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális átalakulás gyökeresen megváltoztatja a fogyasztók életét. Hatalmas lehetőségeket tartogat számukra, ugyanakkor új nehézségek elé is állítja őket. Ezért fel kell lépni a tisztességtelen online kereskedelmi gyakorlatok ellen. A digitális gazdaságra vonatkozó szabályok és a mesterséges intelligenciával, a dolgok internetével vagy a robotikával kapcsolatos követelmények kidolgozásakor meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi érdekeket. E tekintetben az RB tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendeletében és „A mesterséges intelligencia európai megközelítésének előmozdítása” című közleményében megfogalmazott innovatív javaslatát, amely külön RB-vélemény tárgyát fogja képezni;
43. hangsúlyozza, hogy fokozni kell a fogyasztók interneten megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére irányuló intézkedéseket. Ez különösen azt jelenti, hogy új normatív vagy piacfelügyeleti eszközöket kell kialakítani a fogyasztók olyan új gyakorlatokkal szembeni védelmében, amelyek a mesterséges intelligencia fejlődésének és az algoritmusok használatának köszönhetően jelennek meg (az árak, a termékek és a szolgáltatások tekintetében célzott ajánlatok gyakorlata, amely a fogyasztók internetes profilalkotása miatt válik lehetővé stb.), és biztosítani kell személyes adataik tényleges védelmét. Hasonlóképpen arra kéri az Európai Bizottságot és az uniós intézményeket, hogy hívják fel a nyilvánosság figyelmét az online vásárlások környezeti és társadalmi hatásaira;
44. hangsúlyozza, hogy az összekapcsolt tárgyak biztonságosságával kapcsolatos kérdések (a személyes adatok tiszteletben tartása, kiberbiztonság, megbízhatóság, átláthatóság és a fogyasztó tájékoztatása) kezelése érdekében korszerűsíteni kell a fogyasztók fizikai biztonságára összpontosító, termékbiztonságról szóló európai jogszabályokat;
45. hangsúlyozza, hogy koherenciára és egyértelmű kölcsönhatásra van szükség az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok és a digitális piacokra vonatkozó uniós jogszabályok között annak érdekében, hogy magas szintű fogyasztóvédelmet lehessen kialakítani a fogyasztói jogok, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való - többek között határon átnyúló - hozzáférés, az átláthatóság, a felelősség és a biztonságos digitális környezet tekintetében, valamint tisztázni és növelni lehessen az online közvetítők felelősségét. Olyan egyszerűsített mechanizmusokat kellene bevezetni az online közvetítők számára, amelyekkel nyomon követhetők a cégek ajánlatai, hogy a fogyasztói jogok védelme érdekében elkerülhetők legyen az online ajánlatok gyakori változása által okozott károk;
46. üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy innovatív elektronikus eszköztárat vezessen be, amelynek támogatnia kell az illetékes szerveket az illegális online kereskedelmi gyakorlatok azonosításában; ezeknek az elektronikus eszközöknek azt is szolgálniuk kell, hogy nyomon lehessen követni a termékeiket online kínáló vállalatok eltűnését;
47. kiemeli, hogy egyes területeken továbbra is hatályban vannak azok a területi alapú tartalomkorlátozások, amelyek megakadályozzák, hogy a fogyasztók egész Európában korlátozás nélkül élvezhessék a digitális tartalmakat;
48. javasolja a hatóságok birtokában lévő adathalmazok kiaknázását annak érdekében, hogy a nyílt hozzáférésű adatokkal („open data”) kapcsolatos dinamikus politikának köszönhetően a fogyasztók optimális tájékoztatást kapjanak;
49. hangsúlyozza, hogy a digitális átállás során az adminisztratív terhek növelése nélkül kell támogatni a kkv-kat és a helyi kistermelőket. Ezen átalakulás biztosításához elengedhetetlenül fontosak az uniós finanszírozási források. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az e tekintetben rendelkezésre álló uniós forrásokról szóló tájékoztatásba;
Hatásos végrehajtás és jogorvoslat
50. arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a fogyasztói jogok érvényesítése terén töltsön be koordinációs, valamint a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat támogató szerepet, különösen azáltal, hogy biztosítja, hogy az egyes tagállamok által hozott intézkedések a vállalatok székhelyétől függetlenül alkalmazhatóak legyenek, amire a szankciók esetében szükség volna;
51. üdvözli, hogy az „Új fogyasztóügyi stratégia” tartalmazza, hogy az Európai Bizottság - többek között a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton keresztül - támogatni fogja a tagállamokat a fogyasztói jog gyors végrehajtásában és betartatásában; ennek kapcsán hangsúlyozza az európai fogyasztói központok pozitív szerepét a határokon átnyúló fogyasztóvédelem kialakításában;
52. megjegyzi, hogy az új stratégiának megfelelően kötelezővé váló ellenőrzési intézkedések megfelelő végrehajtásához több személyzetre lesz szükség a piacfelügyeleti feladatok ellátásához. E tekintetben folyamatos képzéssel fokozni kell az e feladatokat ellátó személyzet ágazati specializációját, és az ellenőrizendő tevékenységek - csalárd, illetve tisztességtelen gyakorlatok, online értékesítés stb. - fényében megfelelő anyagi erőforrásokat kell biztosítani. Másrészt a biztonságot esetlegesen veszélyeztető lehetséges csalások vagy szabályszegések felderítéséhez akkreditált laboratóriumok megfelelő hálózatára van szükség;
53. javasolja az egyfelől a helyi és regionális önkormányzatok, másfelől a fogyasztói szervezetek közötti együttműködés megerősítését;
54. támogatja, hogy a fogyasztók tájékoztatására irányuló, önkéntes intézkedéseket dolgozzanak ki a helyi és a regionális önkormányzatokkal és vállalkozásokkal partnerségben;
Specifikus fogyasztói szükségletek kezelése
55. üdvözli, hogy az új fogyasztóügyi stratégia egyértelműen kimondja, hogy bizonyos fogyasztói csoportok, különösen a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékossággal élő személyek bizonyos helyzetekben különösen veszélyeztetettek lehetnek, és specifikus biztosítékokra van szükségük, különösen a digitális szakadék eredményeképpen;
56. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni azon kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók védelmét, akiknek hitelre van szükségük ahhoz, hogy alapvető árukat és szolgáltatásokat, például orvosi ellátást, oktatást és közszolgáltatásokat vásároljanak; ezekben az ágazatokban meg kell határozni olyan szakpolitikákat és eszközöket, amelyek az alapvető egészségügyi és oktatási ágazatokban folyamatos szolgáltatást nyújtó vállalatok fizetésképtelensége esetén megerősítik a fogyasztók védelmét, hogy mérsékelni lehessen az ezekben az ágazatokban működő vállalkozások bezárásából eredő károkat;
57. hangsúlyozza, hogy fontos fejleszteni a fogyasztók pénzügyi kompetenciáit, többek között az új digitális technológiák területén is, és ennek érdekében támogatni kell az e területen indítandó helyi és regionális projekteket;
58. üdvözli, hogy az új fogyasztóügyi stratégia azt tervezi, hogy a helyi önkormányzatok által ezen a területen hozott intézkedések fontosságára tekintettel 2021-től kezdve a tagállamokban növeli az adósságtanácsadási szolgáltatások elérhetőségét javító intézkedések finanszírozását;
59. üdvözli, hogy az Európai Bizottság támogatni szándékozik azokat a kezdeményezéseket, amelyek helyi tanácsadást nyújtanak olyan fogyasztók számára, akik strukturális vagy személyes okokból nem férnek hozzá az online vagy a központi tájékoztató hivatalok által nyújtott támogatáshoz és információkhoz;
60. kéri a helyi és regionális önkormányzatok, a fogyasztói szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködés kialakítását vagy megerősítését annak érdekében, hogy az erőforrások lehető legjobb felhasználása céljából egyesítsék erőiket;
61. a túlzott eladósodottság elleni küzdelemben tett erőfeszítéseket illetően ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy a megelőző intézkedéseken túlmenően elemezze egy, a fogyasztók adósságának kollektív rendezésére irányuló, korrekciós jellegű európai jogi aktus megvalósíthatóságát; továbbá olyan konkrét politikák elfogadását szorgalmazza, amelyekkel elkerülhetők a fogyasztók számára különösen károsnak bizonyult gyakorlatok (például a rulírozó hitelkeretű kártyák), amelyek eladósodottsághoz vezetnek és veszélyeztetik a fogyasztók hitelképességét más területen;
62. javasolja, hogy a fogyasztók sebezhetőségének és kirekesztésének kérdéseit azok valamennyi vetületében vizsgálják, ideértve azokat is, amelyek közvetlenül az olyan helyi problémaköröket érintik, mint az internetkapcsolattal nem vagy alig rendelkező, vagy a rossz internetkapcsolattal rendelkező térségekben élő fogyasztók digitális leszakadása; Elő kell mozdítani és szabályozni kell a személyes jelenlétet igénylő alapvető pénzügyi szolgáltatások katalógusát, és intézkedéseket kell hozni annak megakadályozására, hogy ezeket részben vagy teljes egészében megszüntessék, hátrányos megkülönböztetést okozva egyes fogyasztók számára a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően;
63. javasolja továbbá, hogy kezeljék a digitális szakadék problémakörét, amely azokat a védendő fogyasztókat érinti, akik amiatt rekednek ki a digitális átalakulásból, hogy nem rendelkeznek az ehhez nélkülözhetetlen berendezéssel vagy a szükséges alapkészségekkel, különösen a kevésbé fejlett régiókban;
Fogyasztóvédelem globális kontextusban
64. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi partnerekkel való együttműködés kulcsfontosságú egy olyan globalizált világban, amelyben az online vásárlások nem ismernek országhatárokat;
65. üdvözli az Európai Bizottság azon bejelentését, hogy az online értékesített termékek biztonságosságának fokozása érdekében cselekvési tervet dolgoz ki Kínával, és hogy az EU partnerrégiói, köztük az afrikai régiók számára szabályozási támogatást, technikai segítségnyújtást és kapacitásépítési támogatást vezet be;
66. egyúttal viszont arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy fejlessze és gyorsítsa fel a kínálatukkal az Unió területét megcélzó szolgáltatók telephelye szerinti harmadik országokkal folytatandó együttműködést;
67. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az EU-ba behozott áruk és szolgáltatások megfeleljenek az Európai Unió vonatkozó szabványainak és előírásainak. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság javasolja az emberi jogokkal, valamint a szociális és környezetvédelmi normákkal kapcsolatos vállalati felelősségvállalás növelését a teljes értéklánc mentén (beleértve az alvállalkozókat is), harmadik országokban is;
A fogyasztóvédelmi politika más területekre történő alkalmazása
68. emlékeztet arra, hogy a fogyasztóvédelmi politika a legtranszverzálisabb uniós szakpolitikák egyike, mivel számos uniós szakpolitikai területet érint a termékbiztonságtól a digitális piacon, a pénzügyi szolgáltatásokon, az élelmiszerbiztonságon és a címkézésen át az energiaügyig, az utazásig és a közlekedésig;
69. rámutat, hogy az egyéb uniós - például az energiaügyi, távközlési, közlekedési, a biztosítási és a hitelágazatra vonatkozó stb. - szakpolitikák és tevékenységek kialakításakor és végrehajtásakor szükség van a fogyasztóvédelmi követelmények beépítésére;
70. hangsúlyozza, hogy a fogyasztó jóllétének az Európai Unió szilárd versenypolitikája útján történő előmozdításával kapcsolatos célkitűzésnek prioritási célkitűzésnek kell maradnia az EUMSZ 101. és 102. cikkének végrehajtása során;
Irányítás
71. hangsúlyozza, hogy az új fogyasztóügyi stratégia irányításának és felügyeletének támogatása érdekében a fogyasztás körforgásos jellegére is vonatkozó releváns mutatók alapján ki kell dolgozni a fogyasztói körülmények eredménytábláját, amely a fogyasztók helyzetét mutatja be az egész Európai Unióra kiterjedően;
72. támogatja, hogy az Európai Bizottság az összes érdekelt szereplő bevonásával megvalósuló, széles körű partnerség mellett új irányítási modellt kíván bevezetni. Ezzel összefüggésben üdvözlendőnek tartja, hogy az Európai Bizottság arra törekszik, hogy rendszeresen megbeszéléseket folytasson az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, és emellett a meglévő hálózatok, munkacsoportok és ad hoc munkacsoportok keretében szorosan együttműködjön a tagállamokkal;
73. megismétli, hogy a Régiók Európai Bizottságát fontos bevonni ezekbe a munkákba.
Kelt Brüsszelben, 2021. október 13-án.
a Régiók Európai Bizottsága
elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
