| Előadó: | Rob JONKMAN (NL/ECR), Opsterland tanácsnoka |
POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
Általános megjegyzések
1. üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, amely ambiciózus és időszerű eszköz ahhoz, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a Covid19-válságból, valamint felgyorsuljon a zöld és digitális átállás. Támogatja az Európai Bizottság azon nézetét, hogy a legtöbb tagállam jó teljesítményt nyújtott azzal, hogy viszonylag rövid időn belül kidolgozták a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket;
2. tudatában van annak, hogy több tagállamban a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek csak egy részét képezik a szélesebb körű nemzeti helyreállítási terveknek, és rámutat arra, hogy a válságból való kilábalás és az uniós gazdaság szilárdabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében európai szinten több tapasztalatcserére és átfogó megközelítésre van szükség;
3. figyelmeztet arra, hogy az európai szemeszter mint az alap (az úgynevezett „eszköz”) irányítási mechanizmusa továbbra is felülről lefelé irányuló és központosított, azaz nem megfelelő egy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítését célzó eszköz esetében. Megjegyzi, hogy igen fontos a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfelelő végrehajtása a források objektív és átlátható elosztása mellett, illetve a helyi és regionális önkormányzatokkal, a szociális partnerekkel és a nem kormányzati szervezetekkel szoros partnerségben, a szubszidiaritás, a többszintű kormányzás, valamint az alulról felfelé irányuló, integrált megközelítés elveire építve. Minél nagyobb a felelősségvállalás egy tagállamban, annál nagyobb a valószínűsége a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek sikeres végrehajtásának;
4. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a Covid19-válság és annak társadalmi-gazdasági következményei elleni küzdelem élvonalában álltak a világjárvány kezdete óta, mind saját intézkedéseik, mind pedig a nemzeti kormányok által hozott határozatok végrehajtása és érvényesítése révén;
5. felhívja a figyelmet ennek kapcsán arra, hogy a Covid19-válság számos település és régió esetében a bevételek csökkenéséhez és a kiadások növekedéséhez vezetett. Ebben a tekintetben a hitelválság idején (2008–2011) uralkodó helyzet ismétlődik meg. A helyi és regionális önkormányzatok beruházásainak szintje még mindig nem tért vissza a gazdasági és pénzügyi válság előtti szintre;
6. emlékeztet arra, hogy helyi és regionális önkormányzatok, melyek az EU-ban a közkiadások egyharmadáért és a közberuházások több mint feléért felelősek * , gyakran az államszervezeti jogszabályok által rájuk osztott hatáskörrel rendelkeznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyes kulcsfontosságú szakpolitikai területein. Alapvetően fontos, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül részt vegyenek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kialakításában és végrehajtásában a hatáskörükbe tartozó reformok és beruházások sikeres végrehajtása révén – a nemzeti jogi keretből és a szubszidiaritás elvéből eredő gazdasági, adóügyi és pénzügyi autonómiájuk mértékével összhangban;
A helyi és regionális önkormányzatok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe
7. megjegyzi, hogy amint az az RB, az EPC, a Konrad Adenauer Stiftung és a CPMR tanulmányaiból is kitűnik * , a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonták be kellőképpen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítési folyamatába, és a legtöbb esetben nem állapítható meg, hogy milyen mértékben építették be hozzájárulásukat a tervekbe;
8. arra a következtetésre jut, hogy ennek eredményeképpen nagyon változatos kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat milyen mértékben vonták be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe. Úgy látja továbbá, hogy – bár több tagállamban hivatalosan konzultáltak a helyi és regionális önkormányzatokkal vagy azok szövetségeivel az előzetes tervekről – általában nem világos, hogy a gyakorlatban hogyan zajlott a konzultáció, és végül mi történt a tervekhez készített helyi és regionális hozzájárulásokkal;
9. sajnálja továbbá, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása a legtöbb tagállamban felülről lefelé irányuló folyamat volt, ami magában hordozza a jelentős közberuházások központosításának kockázatát, és végeredményben hatással lesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikerére. Ez ellentétben áll a többszintű kormányzás jelentőségével, a szubszidiaritás elvével és a hatáskörök decentralizálásának folyamatával, amelyre az elmúlt évtizedekben számos tagállamban sor került, nem utolsósorban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai tekintetében;
10. Úgy véli, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásának, valamint a helyi és regionális önkormányzatok ebbe történő bevonásának módja nem segíti elő a helyreállítási tervekért való felelősségvállalást. Az európai szemeszterrel kapcsolatos múltbéli tapasztalatok azt mutatják, hogy számos országspecifikus ajánlást nem valósítottak meg az egyértelmű megközelítés és a felelősségvállalás hiánya miatt. Felhívja a figyelmet, hogy ez többek között arra vezethető vissza, hogy az európai szemeszter nem ismeri el a helyi és regionális önkormányzatok szerepét;
11. csalódottságának ad hangot amiatt, hogy nem követték megfelelően az RB-nek azt az ajánlását, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat közvetlenül, társhatóságként vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe * . Sajnálja, hogy ezzel a tervek előkészítése során csak részben tettek eleget a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (34) preambulumbekezdésének sem, amely nyomatékosan felhívja a tagállamok figyelmét annak fontosságára, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a tervek kidolgozásába és végrehajtásába. Az nhrt-k előkészítő folyamatai megkérdőjelezik a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását is;
12. emlékeztet a legkülső régiók sajátos helyzetére; az Európai Bizottság is elismerte, hogy az európai szemeszter keretében kiemelt figyelmet kell fordítani rájuk;
13. megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jelentik azt a kormányzati szintet, amely a legközelebb áll a polgárokhoz és vállalkozásokhoz, ezért ők ismerik leginkább azok szükségleteit, problémáit és ambícióit. Végső soron ők felelősek a legtöbb nemzeti stratégia helyi szintű végrehajtásáért, amelyeket általában felülről lefelé irányuló megközelítéssel dolgoznak ki, és ezért nincsenek összhangban a helyi szükségletekkel. Emellett a helyi és regionális önkormányzatok biztosítják a legtöbb közszolgáltatást lakosaik és vállalkozásaik számára, valamint beruházásokat valósítanak meg a helyreállítási tervekben szereplő szakpolitikai területeken. A gazdasági és társadalmi talpraállás, valamint a zöld és digitális átállás ezért csak akkor lehet sikeres – különösen a közigazgatás digitalizációja terén –, ha a helyi és regionális önkormányzatokat közvetlenül bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába. A helyi és regionális önkormányzatok strukturális bevonása nélkül figyelmen kívül marad a polgárokhoz legközelebb álló politikai szint, és így nem lehet elérni a kitűzött célokat és mérföldköveket. Ezért javasoljuk, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vagy az őket képviselő nemzeti szövetségeket vonják be a tervezési bizottságokba, valamint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokba;
14. megállapítja továbbá, hogy a legtöbb nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem tartalmaz utalást a fenntartható fejlődési célok eléréséhez való hozzájárulásra, pedig az EU korábban úgy határozott, hogy politikáinak ehhez általános módon hozzá kell járulniuk; Ezért azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egyértelmű mutatókat, amelyeket a tagállamoknak követniük kell;
15. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és az uniós intézményeknek valamennyi beruházásban és reformban szigorúan alkalmazniuk kell és tiszteletben kell tartaniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet (DNSH-elv), különös tekintettel az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokra. Szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság gondoskodjon a jelentéstételi rendszer működőképességéről, valamint arról, hogy az egyes intézkedések értékelésekor figyelembe vegyék a területi dimenziót és a helyi és regionális önkormányzatok szakértelmét, mivel az értékelés nemzeti szinten történik;
A helyi és regionális önkormányzatok bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába
16. a fentiek fényében rámutat arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek helyi és regionális szintű végrehajtása alapvető fontosságú, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy aktívan és strukturálisan vonják be ebbe a folyamatba a helyi és regionális önkormányzatokat, és terjesszen elő erre vonatkozó iránymutatást;
17. e tekintetben rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepe nemcsak a helyreállítási tervek végrehajtására korlátozódik, hanem a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek további tervezésére és értékelésére is kiterjed;
18. kéri az olyan európai szövetségeket, mint a CEMR, az Eurocities és a CPMR * , hogy az RB-vel együtt továbbra is tájékoztassák a helyi és regionális önkormányzatokat és azok szövetségeit a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről (illetve azok végrehajtásáról), valamint a helyi és regionális önkormányzatok ebben betöltendő szerepéről;
19. kéri a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a helyreállítási tervek végrehajtásában, további tervezésében és értékelésében betöltött szerepét rögzítse az Európai Bizottsággal az operatív szabályokról kötött megállapodásokban (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 20. cikkének (6) bekezdésével összhangban), valamint a tagállamokkal a pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban megállapított egyedi jogi kötelezettségvállalásokban (a rendelet 23. cikkével összhangban), figyelembe véve a tagállamok alkotmányos berendezkedését és hatáskörmegosztását, különös tekintettel arra, hogy néhány tagállamban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása részben a szubnacionális önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló jelentéseibe – a rendelet (34) preambulumbekezdésével összhangban – bele kell foglalniuk egy szakaszt a helyi és regionális önkormányzatok bevonásáról;
20. rámutat arra, hogy a rendelet 30. cikkében meghatározott, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladás mérésére és az erről való tájékoztatásra szolgáló, 2021. december 31-re kidolgozandó eredménytábla a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd alapjául szolgál, és figyelembe kell vennie a regionális és helyi érdekeket. Annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy a „területi dimenzió” és a helyi és regionális önkormányzatok szerepe megfelelően tükröződjön a kétéves eredménytáblában. Az inkluzív nyomonkövetési folyamat és a végrehajtás objektív megközelítése érdekében elengedhetetlen a helyi és regionális szinten elért célkitűzések megértése, anélkül, hogy ez túlzott adminisztratív terhet róna a helyi és regionális önkormányzatokra;
21. kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is várja el a tagállamoktól, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtása során folyamatosan vegyék figyelembe a régiók valamennyi típusának sajátosságait, így téve lehetővé a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek területalapú végrehajtását;
22. üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletbe belefoglalták a „helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédeket”. Az RB ennek kapcsán szeretné felhívni az Európai Parlament figyelmét arra, hogy a rendelet 26. cikkével összhangban kéthavonta felkérheti az Európai Bizottságot, hogy ismertesse a helyreállítás helyzetét, a tagállamok terveit és a végrehajtás terén elért eredményeket;
23. kéri az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen konzultáljon a tagállamokkal és a régiókkal, és gondoskodjon arról, hogy a nemzeti reformprogramok végrehajtása során minden követelményt és elvet – különösen a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvét – a lehető legjobban tiszteletben tartsanak, és ezek az elvek hivatkozási pontként szolgáljanak az elért eredményekről szóló félévenkénti jelentések kapcsán folytatott megbeszéléseken;
24. tekintettel a helyi és regionális részvétel fontosságára a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásában, arra kéri a Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy szisztematikusan vonják be a Régiók Európai Bizottságát a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédekbe, hogy ezzel előmozdítsák az összes uniós intézmény és tanácsadó szerv közötti párbeszédet a regionális és helyi dimenzió megfelelő védelme érdekében;
25. felhívja az Európai Parlament Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felülvizsgálatával foglalkozó közös ECON–BUDG munkacsoportjának 27 tagját és póttagjaikat, hogy teljes mértékben töltsék be a helyreállítási tervek végrehajtását ellenőrző szerepüket, és rendszeresen vonják be az RB-t és a helyi és regionális önkormányzatok egyéb képviselőit e párbeszédekbe. Hangsúlyozza, hogy az RB a zöld megállapodással foglalkozó munkacsoportjának és a széles sávú rendszerekkel foglalkozó platformnak a szakértelmére is támaszkodhat a kulcsfontosságú zöld és digitális célok nyomon követésének támogatása érdekében;
Területi kohézió
26. üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió összekapcsolását azáltal, hogy a rendelet jogalapját az EUMSZ 175. cikke képezi, és örömmel látja azt is, hogy a kohézió a végleges rendelet 3. cikkében meghatározott pillérek egyikeként került bevezetésre;
27. amellett szól, hogy a tagállamok vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kohéziós, fenntarthatósági és digitalizációs téren megvalósuló állami beruházások és reformok költség-haszon elemzésébe, és adott esetben megosztott vagy közvetlen irányítással működtessék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozási rendszereit;
28. feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben tartsák az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdését, a hatáskör-átruházás, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvét. Hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács 2020. decemberi következtetéseiben foglaltaknak megfelelően az uniós költségvetést (beleértve a Next Generation EU-t is) meg kell védeni a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség minden formájával szemben – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében;
29. arra a következtetésre jut azonban, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek csak bizonyos mértékig foglalkoznak a területi kohézióval. Egyes tervek helyi és regionális szintű információkat nyújtanak, és területi szempontból kezelik a szociális, digitális és környezetvédelmi kérdéseket. A területi megközelítést azonban nem alkalmazzák átfogó módon minden szakpolitikai területen.
30. úgy véli, hogy ennek oka a legtöbb nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv felülről lefelé irányuló megközelítése, valamint a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának elmaradása, és ezért sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzák és hajtsák végre az európai partnerségi magatartási kódexben foglalt partnerségi elvet az európai strukturális és beruházási alapok keretében;
31. rámutat, hogy a centralizált megközelítés révén figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, mind a kihívások, mind pedig a lehetőségek tekintetében. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kevésbé hatékonyak és a kívántnál kisebb hatást fejtenek ki. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy azok a régiók, amelyek már a világjárvány kitörése előtt is elmaradtak a fejlődésben, még jobban lemaradnak, akár a munkalehetőségek, az iskolai végzettségi szintek, a vállalatok támogatása, a digitalizáció, a mobilitás terén, akár más kulcsfontosságú szakpolitikai területeken;
32. megjegyzi továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésébe való elégtelen bevonása azzal a kockázattal jár, hogy nem sikerül megvalósítani a kohéziós politikával való potenciális szinergiákat. Fennáll annak veszélye, hogy a helyreállítási tervekben szereplő beruházások és az esb-alapok programjai átfedik egymást, ami versenyt eredményez közöttük. Az a tény, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem igényelnek nemzeti társfinanszírozást és egy különleges állami támogatási rendszer hatálya alá tartoznak, hátrányos az esb-alapok programjaira nézve. A kohéziós politika célkitűzéseit, vagyis azt, hogy csökkentse a különböző régiók közötti különbségeket és a leghátrányosabb helyzetű területek lemaradását, nem szabad veszélyeztetni;
33. meglepetésének ad hangot amiatt, hogy ez idáig nem került sor egyértelmű koordinációra a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az esb-alapok programjai között, pedig ez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 17. cikke szerint kötelező. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről a tagállamokkal kötött megállapodásokban hívja fel a figyelmet erre. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az esb-alapok programjai közötti szinergiának a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló éves európai bizottsági jelentéseknek és a Parlament általi ellenőrzésnek is részét kell képeznie;
34. felhívja a figyelmet a Next Generation EU keretében finanszírozott többi programmal (pl. REACT–EU) való koordinációra is. A helyi és regionális önkormányzatok általi hatékony végrehajtást akadályozza a helyreállítási programok eltérő átfutási ideje, valamint a meglévő uniós programok és a Next Generation EU keretében finanszírozott új programok közötti összhang hiánya a zöld és digitális átállásra irányuló törekvések tekintetében;
35. megjegyzi továbbá, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben alig található utalás más európai programokra (pl. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre), ami azt jelenti, hogy ezen uniós programok tekintetében is szükség van a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek további összehangolására;
Közigazgatási kapacitás
36. hangsúlyozza, hogy míg az adminisztratív kapacitások számos nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben az országspecifikus ajánlásokban szereplő reformok tárgyát képezik, egyes tagállamok nem fordítanak kellő figyelmet a helyi és regionális szintű adminisztratív kapacitásokra. Felhívja a figyelmet, hogy különösen az európai programok és pénzügyi támogatási lehetőségek nagy számára való tekintettel sok helyi és regionális önkormányzatnál fejleszteni kellene az adminisztratív kapacitást;
37. hangsúlyozza, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfelelő végrehajtásának és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó források megfelelő szintű felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamok adott esetben a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben előmozdíthatják a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív kapacitásának létrehozását és/vagy kiépítését. Így lehet ugyanis – szakpolitikai koordinációs mechanizmusok, együttműködés és kölcsönös tájékoztatás révén – hatékonyan felhasználni a közpénzeket, illetve együtt fejleszteni és támogatni specifikus és állandó képzési rendszereket;
38. ezért úgy véli, hogy a technikai támogatási eszközt könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a helyi és regionális önkormányzatok, különösen a legnagyobb kapacitáshiánnyal küzdő, kevésbé fejlett régiók támogatására, mivel a kapacitások hiánya visszatartja őket attól, hogy a lehető legjobban használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott támogatást a beruházások és a reformok végrehajtása során;
Az európai szemeszter
39. rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok mint társhatóságok a beruházások, reformok és jogszabályok révén fontos szerepet játszanak azoknak a reformoknak a megvalósításában, amelyeket az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai alapján hajtanak végre a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken keresztül. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az RB-vel együttműködésben tegyen közzé és osszon meg bevált gyakorlatokat és tapasztalatokat a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai szemeszterbe való bevonásáról;
40. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy azokat a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyeknek korábban nehézségeik voltak az uniós finanszírozás abszorpciójával, aktívan támogassa ennek a képességnek a fejlesztésében, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása az egész Európai Unióban ígéretes legyen;
41. ezért megismétli azt a korábbi véleményeiben * szereplő felhívását, hogy dolgozzanak ki egy magatartási kódexet a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai szemeszterbe való bevonására vonatkozóan. Erre a kódexre minden eddiginél nagyobb szükség van ahhoz, hogy a szemeszter átláthatóbbá, inkluzívabbá és demokratikusabbá, ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával hatékonyabbá is váljon. Ez növeli a helyi és regionális szintű felelősségvállalást, ezáltal javítja a kívánt reformok végrehajtását a tagállamokban;
42. arra a következtetésre jut, hogy az európai szemeszter keretében a partnerségre vonatkozó magatartási kódex révén elkerülhető lett volna a felülről lefelé irányuló megközelítés a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése során. A helyi és regionális önkormányzatok partnerekként és társhatóságként való közvetlen bevonása révén a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzése jobban beágyazódott volna a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;
43. újból felhívja az Európai Bizottság figyelmét a szubszidiaritásról szóló saját, 2018. október 23-i közleményére * , amely többek között elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok különböznek a többi érdekelt féltől, mivel ők játszanak vezető szerepet az uniós jog végrehajtásában, és hogy „a jogalkotási eljárás során a nemzeti és regionális parlamentek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok véleményét a tagállamok számos esetben jobban tükrözhetnék”. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövőben tegyen többet a bevonásukért;
44. megállapítja továbbá, hogy az európai szemeszter területi dimenzióját illetően az Európai Bizottság lépéseket tett azáltal, hogy az országspecifikus ajánlásokba több regionális elemet vett fel, valamint kapcsolatot teremtett az esb-alapok programjaival. Ennek alapján az RB logikus és szükséges lépésnek tartja egy magatartási kódex kidolgozását a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe való bevonásának formalizálása érdekében;
45. kéri, hogy legalább a tagállamok számoljanak be ezután az európai szemeszter keretében készített nemzeti reformprogramjaikban a helyi és regionális önkormányzatokkal és érdekelt felekkel folytatott konzultációkról, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikke (4) bekezdése q) pontjának értelmében, és részletesen ismertessék e konzultációk konkrét hatását;
46. úgy véli, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatékony és eredményes, a helyi és regionális önkormányzatok rendszeres bevonása mellett zajló végrehajtásához alaposan meg kell reformálni az európai szemesztert, nemcsak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítéséből levont tanulságok fényében, hanem azért is, hogy a szemeszter valódi eszközzé váljon az EU hosszú távú célkitűzéseinek eléréséhez, legyen szó akár az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról, a digitális átállásról, a fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő eléréséről vagy a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósításáról.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 1-jén.
a Régiók Európai Bizottsága
elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
