(COM(2021) 350 final)
Előadó: Sandra PARTHIE
Társelőadó: Dirk BERGRATH
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.7.1. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Illetékes szekció: | „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: 2021.9.30. | ||
| Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.10.21. | ||
| Plenáris ülés száma: 564. | ||
| A szavazás eredménye: | ||
| (mellette/ellene/tartózkodott) | 194/0/0 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Egy koherens iparstratégiának két tényezőre: a világjárvány utáni helyreállításra és újjáépítésre, illetve a rezilienciára kell összpontosítania. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a zöld és digitális jövőt szolgáló átállási pályák közös létrehozására irányuló felhívást, és hangsúlyozza, hogy ezt az iparral, a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel partnerségben kell megvalósítani. Az EGSZB szerint az iparstratégia sikeres és koherens végrehajtásának első lépése a versenyképességre és az innovációra összpontosító megfelelő keret kialakítása. Ezzel a két kérdéssel - egyértelmű célokat kitűzve - minden ökoszisztéma kapcsán foglalkozni kell.
1.2. Ezzel összefüggésben az EGSZB olyan célzott fő teljesítménymutatókat szorgalmaz, amelyek nemcsak az ökoszisztéma versenyképességét mérik, hanem horizontális kérdéseket is, és hangsúlyozza, hogy rendszeresen értékelni kell a kiválasztott mutatókat, és idővel módosítani kell azokat vagy le kell cserélni őket.
1.3. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság meg akarja tartani, illetve növelni akarja az európai ipari és feldolgozóipari bázist, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek kulcsszerepük van, és be kell vonni őket az európai ipar jövőjének megtervezésébe. Az EGSZB kéri továbbá, hogy a klímasemlegesség és a digitális átállás megvalósítása érdekében tervezett intézkedéseket hangolják össze a társadalmi jóllét és a fenntartható növekedés célkitűzésével.
1.4. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az értékláncok rezilienciája egyre fontosabbá vált, és támogatja az ellátási láncok biztosítása és a vállalkozások rezilienciájának fokozása érdekében tett európai bizottsági erőfeszítéseket, mivel ez fontos az európai uniós gazdaság számára, főként hogy a Covid19-világjárvány váratlan hiányosságokra világított rá, többek közt az egységes piacon is.
1.5. A világjárvány egyes területeken sajnálatos módon hozzájárult a fejlett és a kevésbé fejlett uniós tagállamok közötti szakadék mélyítéséhez. Ez tovább veszélyezteti a társadalmi és gazdasági kohéziót. A Next Generation EU példa nélküli eszköz ahhoz, hogy az EU enyhíteni tudja ezt a hatást, ezért fel kell használni az európai tagállamok és régiók közötti konvergencia javítására, többek között a fenntartható és digitális Európára való kettős átállás tekintetében is.
1.6. Az ipari szövetségek sikeres módszernek bizonyulnak a nagyszabású és határokon átnyúló ipari projektek fejlesztéséhez a stratégiai területeken. Ezek az ipari szövetségek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel együtt alapvetően fontosak a helyreállításhoz, valamint az európai szabványok és kulcstechnológiák előmozdításához, különösen azokon a területeken, ahol a piac erre önmagában nem képes vagy torzul.
1.7. Véleményünk szerint az ilyen projektek sikeres végrehajtásához szoros párbeszédre van szükség a munkavállalók képviselőivel és a szakszervezetekkel, valamint a vállalatok képviselőivel és a munkáltatói szervezetekkel, hogy a lehető legjobban bevonjuk a szakértelmüket, és csökkentsük az átalakítással kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezeket hatásvizsgálattal kell kiegészíteni arra vonatkozóan, hogy a dekarbonizációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az értékteremtésre, a foglalkoztatásra, valamint a dekarbonizált ipari termeléshez és a körforgásos gazdasághoz szükséges készségekre.
1.8. Rendkívül fontos, hogy egyértelmű és megfelelő intézkedéseket határozzanak meg az európai mkkv-k * támogatására, és az EGSZB támogatja azt a szándékot, hogy biztosítsanak hozzáférhető támogatást a különböző méretű vállalkozások számára az innovációhoz és a digitalizáció teljeskörű bevezetéséhez. A vállalatok munkaerő-felvételi nehézségeinek enyhítése és a képzett munkaerő vonzása érdekében felül kell vizsgálni egyes szakpolitikákat, valamint vállalkozásbarát környezetre, továbbá beruházásokra van szükség a szociális infrastruktúra, a munkavállalók készségei és képzése, valamint a tisztességes munkakörülmények terén.
1.9. A stratégiai értékláncokban mutatkozó hiányosságok, valamint a szakképzett munkaerő hiánya aláássa az európai iparágak azon képességét, hogy gyorsan kilábaljanak a világjárványból. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és az EU - többek között az újraiparosítás, a körforgásos gazdaság, a kereskedelempolitika és a készségekre irányuló intézkedések révén - határozottan fellépjenek a stratégiai függőségek * kezelése érdekében. Általában a vállalkozások vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felülvizsgálják és átalakítsák ellátási láncaikat, ezért támogatni kell őket ebben a törekvésben.
1.10. Az EU-nak - a befektetők vonzása és a gazdasági tevékenységek támogatása érdekében - nyitottnak, tisztességesnek és értékalapúnak kell maradnia. Az EGSZB mindazonáltal támogatja a nyitott és tisztességes egységes piacot, amely segít abban, hogy az európai vállalatok versenyképesek legyenek a külföldi piacokon is, ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a beruházások olyan digitális megoldásokba irányuljanak, amelyek hozzáadott értéket teremtenek az európai gazdaságok számára. A gazdaság digitalizációját inkluzív módon kell előmozdítani, megakadályozva a digitális diszkrimináció minden formáját.
1.11. Az EGSZB úgy véli, hogy a külföldi támogatásokból eredő tisztességtelen verseny elleni küzdelemre irányuló, az Európai Bizottság által bejelentett intézkedéscsomagnak eszközként kell szolgálnia Európa újraiparosításához és iparági értékláncainak támogatásához is. Az EGSZB támogatja továbbá az európai termelési láncok feltérképezését, az ipart állítva ennek az újjászervezésnek a középpontjába, és az európai szabványok jobb globális szintű érvényesítésére szólít fel.
2. Az Európai Bizottság közleménye
2.1. A közlemény a 2020. március 10-én közzétett, „Új európai iparstratégia” című dokumentum frissített változata. A frissítés célja a világjárvány okozta válság európai gazdaságra és iparra gyakorolt hatásának feltérképezése. A közlemény ismerteti a válságból levont tanulságokat, és három fő témakörben határozza meg a szakpolitikai prioritásokat:
- az egységes piac ellenálló képességének erősítése;
- Európa stratégiai függőségeinek kezelése;
- az európai uniós ipar zöld és digitális átállásának felgyorsítása.
2.2. A frissített változat továbbá értékelést ad az egységes piac ellenálló képességéről és működéséről, felméri az egyes ipari ökoszisztémák szükségleteit, azonosítja a kulcsfontosságú sérülékeny ökoszisztémákban mutatkozó stratégiai függőségeket, és javaslatot tesz a stratégia végrehajtásának nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra (KPI-k). Foglalkozik a kkv-k dimenziójával is, testre szabott pénzügyi támogatást és intézkedéseket javasolva a kkv-k és az induló vállalkozások segítéséhez a kettős átállás megvalósításában.
3. Általános észrevételek
3.1. Az EGSZB üdvözli az iparstratégia frissítését. A stratégiát felül kellett vizsgálni, hiszen a Covid19-válság az európai gazdaságot, az ipari értékláncokat, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat és a polgárokat - különös tekintettel a fiatalokra, a munkájukat elvesztőkre, az alacsony jövedelműekre, a kiszolgáltatott csoportokra, például a fogyatékkal élőkre és a nőkre - egyaránt nyomás alá helyezte. Az ellátási láncokban további gyenge pontokra, függőségekre és hiányosságokra derült fény, és ezek sikeres kezeléséhez tényeken alapuló értékelésre van szükség. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság meg akarja tartani és növelni akarja az európai ipari és feldolgozóipari bázist, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek kulcsszerepük van, és be kell vonni őket az európai ipar jövőjének megtervezésébe. Az EGSZB különösen hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszédnek, a szociális partnereknek, a kollektív tárgyalásoknak és a munkavállalók bevonásának, valamint a civil társadalom szerepvállalásának döntő szerepe van a versenyképes iparpolitika megvalósításában.
3.2. Mivel azonban a Covid19 előtti kihívások sem szűntek meg, a 2020. évi európai iparstratégiában javasolt intézkedésekkel is meg kell teremteni az összhangot. A fellendülés időigényes lesz, és az európai iparágaknak, vállalatoknak és munkavállalóknak folyamatos támogatásra lesz szükségük a folyamat során. Az átmenet által támasztott kettős kihívás - az éghajlatváltozás kezelése és a digitalizáció előmozdítása - erőfeszítéseket követel meg a vállalatoktól és a hatóságoktól, és ezért annak központi szerepet kell játszania egy modern európai iparstratégiában. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a klímasemlegességre és a digitális átállásra irányuló intézkedéseknek összhangban kell lenniük a társadalmi jóllét és a fenntartható növekedés célkitűzésével, hogy olyan igazságos átmenet valósulhasson meg, amelyben senki sem marad le. A Covid-19-válságból történő kilábalásra való összpontosítás mellett elengedhetetlen, hogy hosszabb távú perspektíva álljon rendelkezésre a zöld és digitális átmenet, valamint általában a termelékenység és a versenyképesség vonatkozásában.
3.3. Az EGSZB egyetért azzal, hogy egyre fontosabbá vált az értékláncok rezilienciája, és támogatja az ellátási láncok biztosítása és a vállalkozások rezilienciájának fokozása érdekében tett európai bizottsági erőfeszítéseket, mivel ez fontos az európai uniós gazdaság számára, a Covid19-világjárvány pedig váratlan hiányosságokra világított rá, többek közt az egységes piacon is. Az európai ipari bázist erős horizontális iparpolitikának kell támogatnia anélkül, hogy a piaci eredményekbe diszkrecionálisan beavatkozna. Az EGSZB felhívja a figyelmet az innováció fontosságára. Az ellátásbiztonság megfelelő szintjének megtalálására irányuló módozatok kidolgozása és a zavarok kezeléséhez szükséges képességek megerősítése a politikai, de mindenekelőtt a vállalati szereplők feladata kell, hogy legyen.
3.4. A készségek döntő fontosságúak a kettős átmenet támogatása és a fellendüléshez való hozzájárulás érdekében. Az EU kizárólag akkor lehet geopolitikai hatalom, ha nagyon versenyképes ipari bázissal, erős vállalatokkal, magasan képzett munkavállalókkal és az EU területén működő termelési létesítményekkel rendelkezik, továbbá világos és tisztességes belső piaci szabályai vannak. Az EGSZB támogatja a „készségfejlesztési paktum” kezdeményezést, amelynek célja a felnőtt munkavállalók át- és továbbképzését célzó intézkedések előmozdítása. A paktum keretében megvalósuló intézkedések kidolgozása - ideértve például a készségfejlesztési partnerségek ökoszisztémánként történő kialakítását, amely magában foglalja a köz- és magánszféra partnerségeit is - ágazati szinten, az ágazati szociális partnerek és az érintett civil társadalmi szervezetek bevonásával a legszerencsésebb. Fontos továbbá, hogy a nemzeti készségfejlesztési kezdeményezések képzési lehetőségek biztosítására ösztönözzék a munkaadókat. Rendkívül fontos e tekintetben a területi dimenzió; a munkaerőpiacokat megfelelően értékelni kell annak érdekében, hogy minden régióban új munkahelyek jöhessenek létre. Az EGSZB figyelemmel fogja kísérni ezeket a szempontokat, és arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat is vonják be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó tervek nyomon követésébe és végrehajtásába, amelyeknek összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodással és az iparstratégiával. Európának magasan képzett munkaerőre van szüksége, amely alkalmazkodik a gazdaság előtt álló változásokhoz. A továbbképzések és átképzések sikerre vitele hatalmas kihívást jelent * .
3.5. Az EGSZB üdvözli a Covid19-világjárvány hatásairól a stratégia keretében készült alapos elemzést. A javaslat szerinti folyamatos nyomonkövetési és megfigyelési tevékenységek és eszközök - mint például az egységes piacról szóló éves jelentés vagy a kritikus jelentőségű nyersanyagok nyomon követése - nagyon hasznos adathalmazokat eredményezhetnek Európa ipari erejének értékeléséhez és egy olyan horizontális iparpolitika megalapozásához, amely ismét globális vezető pozícióba helyezi Európát.
3.6. Azonban a stratégiák és tervek sora - ideértve például az európai zöld megállapodást vagy a Next Generation EU helyreállítási eszközt - nem elegendő, ha nem valósítják meg őket. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy az Európa helyreállítását célzó különféle tervek összhangba kerüljenek egymással, és rendelkezzenek a szükséges szabályozási keretekkel és ösztönzőkkel, hogy az ipari ágazat, annak vállalatai és munkavállalói képessé váljanak a fenntartható és digitális jövőre való átállásra.
3.7. A szociális jogok európai pillérével összhangban a közpénzek e jelentős mértékű felhasználásának a társadalmi fenntarthatóság és szolidaritás elvét kell szolgálnia. Ennek vezérelvnek kell lennie az aktualizált stratégia végrehajtása során. A kihívások nagyságrendjét tekintve az Igazságos Átmenet Alapból jelenleg rendelkezésre bocsátott források nem elegendőek ahhoz, hogy a strukturális átalakulás folyamatában elegendő perspektívát teremtsenek az érintett régiók és munkavállalók számára. Az ipari ágazatban kizárólag akkor kerülhet sor igazságos átmenetre, ha azt összehangoltan valósítják meg. Az EGSZB úgy véli, hogy a közberuházásokat - a piachoz közelebb álló tevékenységek támogatásának elkerülése érdekében - olyan széles körű és nyitott kutatási programokon keresztül kell megvalósítani, mint a Horizont Európa.
3.8. Az ipar- és a kereskedelempolitika összekapcsolódik, kölcsönösen erősíteniük kell egymást, és kezelniük kell a piaci torzulásokat. A rugalmasság elérésének előfeltétele, hogy az EU továbbra is nyitott maradjon a kereskedelem és a beruházások előtt. A kereskedelem hozzájárulhat az ellátási láncok diverzifikálásához, és lehetővé teheti az EU számára, hogy akadálytalanul hozzáférjen az innovációs és termelési kapacitásunk növelése szempontjából létfontosságú inputokhoz * . Az EU kereskedelempolitikája hozzájárulhat globális versenyképességünk növeléséhez, többek között azáltal, hogy például a környezeti áruk és szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása révén fokozza a kereskedelmi partnerek éghajlat-politikai ambícióit. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden uniós politikának elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést mind európai, mind nemzetközi szinten, valamint biztosítania kell, hogy a gazdasági fejlődést társadalmi igazságosság, az emberi jogok tiszteletben tartása és magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák kísérjék. Az EU-nak - a befektetők vonzása és gazdasági tevékenységének támogatása érdekében - nyitottnak, tisztességesnek és értékalapúnak kell maradnia.
3.9. Az egységes piac Európa legnagyobb értéke, és sikere kulcsfontosságú lesz az átállás lehetővé tételéhez. Az Európai Bizottságnak továbbra is a szabályok végrehajtására és érvényesítésére, valamint az egységes piacot jellemző, már a válság előtt is fennálló akadályok felszámolására kell összpontosítania.
3.10. A világjárvány egyes területeken tovább mélyítette a fejlett és a kevésbé fejlett uniós tagállamok közötti szakadékot. Ez tovább veszélyezteti a társadalmi és gazdasági kohéziót. A Next Generation EU példa nélkül álló eszköz e hatás enyhítésére, de az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iparstratégia frissítéséből hiányzik a regionális szempont, valamint a periférikusság vagy földrajzi elhelyezkedés szempontja. Az ökoszisztéma-szemlélet önmagában nem lesz elég a helyzet orvoslásához és az eltérések mérsékléséhez. A stratégia egyik fő célkitűzése - a felfelé irányuló konvergenciára való törekvéssel egyidejűleg - a tagállamok és régiók közötti eltérések mérséklése kell, hogy legyen.
4. Az ipari tendenciák, értékláncok és a versenyképesség nyomon követése
4.1. A feldolgozóipar az innováció mozgatórugója, az értékláncok - beleértve a szolgáltatásokat is - gyűjtőpontjaként szolgál, továbbá nagy termelékenységű és magas jövedelmű munkahelyeknek ad otthont. A reziliens és korszerű, munkahelyeket megóvó és teremtő európai gazdaság- és iparpolitika sarokkövét a gyártás jövőjének biztosítása, az ipari termelés megerősítése és a kedvező üzleti és szabályozási környezet biztosítása kell, hogy jelentse.
4.2. A stratégiai értékláncokban mutatkozó hiányosságok, valamint a szakképzett munkaerő hiánya aláássa az európai iparágak azon képességét, hogy gyorsan kilábaljanak a világjárványból. A tagállamoknak és az EU-nak kezelniük kell a stratégiai függőségeket, többek között azáltal, hogy az EU területére vonzzák a stratégiai termelést, valamint a körforgásos gazdaság és kereskedelempolitikai intézkedések révén. Általában a vállalkozások vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felülvizsgálják és átalakítsák ellátási láncaikat. Az EGSZB úgy véli, hogy a külföldi támogatásokból eredő tisztességtelen verseny elleni küzdelemre irányuló, az Európai Bizottság által bejelentett intézkedéscsomagnak eszközként kell szolgálni Európa újraiparosításához és iparági értékláncainak támogatásához is. Azzal, hogy Európa stratégiai kapacitásait olyan új ipari szövetségek révén növeljük, amelyek egyébként nem jönnének létre, munkahelyeket és növekedést teremthetünk és egyben újjáalakíthatunk bizonyos stratégiai gyártási létesítményeket is.
4.3. Az európai feldolgozóiparnak egyre élesedő versenyben kell helytállnia az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Európa olyan beruházásokért verseng, amelyek a világ számos részén megvalósíthatók. A kedvező beruházási feltételek kulcsfontosságú előfeltételt jelentenek Európa jövőbeli jólétéhez. A hazai, európai és nemzetközi befektetőknek vonzó feltételeket kell találniuk, hogy fenntarthassák és növelhessék a jövőbeli növekedést elősegítő tőkeállományt. A meglévő vállalatoknak teljesíteniük kell a fejlődés feltételeit, a vállalkozást alapítókat pedig meg kell győzni arról, hogy üzleti projektjeik sikeresen növekedhetnek Európában. Az EGSZB a horizontális megközelítés erősítését ajánlja az iparstratégiában, vertikális megközelítésekkel kiegészítve.
4.4. Az adózás kulcsszerepet játszhat a szükséges ösztönzők biztosítása terén, de addig nem, amíg a tagállamok tisztességtelen és ártalmas módon versengenek egymással, ezáltal lehetővé téve egyes nagyvállalatok számára, hogy elkerüljék az adófizetés méltányosan rájuk eső részét. Az EGSZB támogatja a BEFIT-re („Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret”) vonatkozó jogalkotási javaslat előkészítését, és nagyra értékeli azokat a megállapodásokat, amelyeket a közelmúltban az OECD-n belül sikerült elérni a vállalatok adóztatása terén.
4.5. Az egységes piacról szóló éves jelentés olyan fő teljesítménymutatókat határoz meg, amelyek segítségével elemezhetők a gazdasági fejlemények, és nyomon követhetők az európai ipar számára prioritásként meghatározott különféle területeken elért eredmények. Az EGSZB támogatja a fő teljesítménymutatók nyomonkövetési eszközként való alkalmazását, és üdvözli az arra irányuló célkitűzést, hogy áttekintés szülessen az uniós gazdaság teljesítményéről, összehasonlítva azt a nemzetközi partnerekkel és elemezve az ipari ökoszisztémák sajátosságait. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy készítsen éves értékelést arról, hogy a fő teljesítménymutatók hogyan érték el a javasolt célokat, és szükség esetén hozzon korrekciós intézkedéseket. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy amennyiben a fő teljesítménymutatók kulcseszközök az iparstratégia végrehajtásához, akkor számszerűsíthető célkitűzésekre, világos ütemtervre és megfelelő irányításra van szükség.
4.6. Véleményünk szerint ugyanakkor olyan mutatókra lenne szükségünk, amelyek nem csupán egy újabb adathalmazt szolgáltatnak, hanem megmutatják, mi a fontos az EU versenyképessége szempontjából. A javasolt fő teljesítménymutatók figyelmen kívül hagynak néhány olyan fontos mutatót, mint például a különféle munkaerő-ökoszisztémákat jellemző kor, nem vagy képzettségi profil. Ezek a szempontok döntő fontosságúak ahhoz, hogy az európai ipar átalakítása során előre lássuk az előttünk álló változásokat, és elkerüljük a buktatókat és akadályokat. Ugyanakkor az inkluzív helyreállítás megvalósításában is kulcsszerepet játszanak, mivel a válság a fiatalokat, a nőket és a bizonytalan helyzetű munkavállalókat érintette a legsúlyosabban. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a javasolt fő teljesítménymutatókat egészítsék ki olyan mutatókkal, amelyek az iparstratégiának és 14 ökoszisztémájának szociális teljesítményét mérik. Ezzel az a cél, hogy jó munka- és termelési körülményeket és minőségi munkahelyeket lehessen biztosítani. Olyan célzott mutatókat szorgalmaz, amelyek nemcsak ökoszisztémákat, hanem horizontális kérdéseket is mérnek, és lehetőséget kell biztosítani ezek kiigazítására, cseréjére vagy fejlesztésére, ha szükséges. A fő teljesítménymutatók például figyelembe vehetnék a fogyasztói preferenciákat, különösen a fenntartható termékekre való átállást.
5. Az egységes piac ellenálló képességének erősítése
5.1. Az EGSZB üdvözli, hogy az aktualizálás középpontjában az egységes piac áll. Az erős hazai piac előfeltétel az európai vállalatok letelepedéséhez, fejlődéséhez és további gyarapodásához. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a cél magas szintű munkaügyi, szociális és környezetvédelmi normák, valamint az ellátási láncok és értékteremtő hálózatok zavartalan működésének biztosítása Európán belül. A társadalmi kohézió, a megfizethető egészségügyi rendszerek, a hatékony közszolgáltatások, a jó infrastruktúrák, a sikeres oktatási rendszerek és a jól működő ipari kapcsolatok kulcsfontosságú feltételek a beruházások bevonzásához és a jólét megteremtéséhez.
5.2. Az EGSZB támogatja az egységes piaci szükséghelyzeti eszközről szóló európai bizottsági javaslatot, amely nagyobb mértékű átláthatóságot és koordinációt szorgalmaz. Üdvözli továbbá az ipari ökoszisztémák részletes elemzését, amelyet olyan ágazati elemzésekkel és ütemtervekkel kell kiegészíteni, amelyek nemcsak a kölcsönös függőségeket és kapcsolatokat, hanem az EU számos ágazatában megmutatkozó hiányosságokat is kiemelik, és kiterjednek a munkaerőpiaci fejlemények és a megfelelő készségigények értékelésére is. Ezenkívül - hogy ne váljon túlságosan szelektívvé az eszköz - mozgásteret kell biztosítani annak felülvizsgálatára is, hogy hogyan határozzák meg és használják az ökoszisztémákat * , és mely ágazatok képezik a vizsgálat tárgyát.
5.3. Az EGSZB üdvözli, hogy elismerik az európai mkkv-k szerepét, és támogatja azt a szándékot, hogy segítsék őket a növekedésükben és a szakképzett munkaerő bevonásában. Ehhez vállalkozásbarát környezetre, továbbá a munkavállalók készségeibe és képzéseibe történő beruházásokra, valamint tisztességes munkakörülményekre és jó szociális infrastruktúrára van szükség. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordít a késedelmes kifizetésekre.
A késedelmes fizetés problémájának kezelése különösen fontos a kkv-k számára. Ebbe az irányba fontos lépést jelenthetnek az alternatív vitarendezési rendszerek, amelyek keretében a jogviták titkosíthatóak.
5.4. Az ipari szövetségek sikeres módszernek bizonyulnak a nagyszabású és határokon átnyúló ipari projektek fejlesztéséhez a stratégiai területeken. Ezek az ipari szövetségek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel együtt alapvetően fontosak a helyreállításhoz, valamint az európai szabványok és kulcstechnológiák előmozdításához, különösen azokon a területeken, ahol a piac erre önmagában nem képes vagy torzul.
5.5. Az EGSZB az állami támogatásokra vonatkozó szabályok reformjára szólít fel. A jelenlegi rendszer már nem bizonyul célravezetőnek. Olyan rendszerre van szükségünk, amely csökkenti az adminisztratív terheket, felgyorsítja a döntéshozatalt és megkönnyíti a megfelelési záradék követelményeinek teljesítését. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok azt is eldönthetik, hogy a köz- és magánberuházások ösztönzésében kulcsfontosságú, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek sikeresek lesznek-e vagy megbuknak.
5.6. Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy a közlemény nem ismeri el a szociális vállalkozások által a világjárvány idején betöltött kulcsfontosságú szerepet, és azt, hogy azok mennyire fontosak a reziliens Európa építésében. Ennek kapcsán az EGSZB felhívja a figyelmet a szociális gazdaság előmozdítására irányuló, hamarosan elkészülő cselekvési tervre.
5.7. A kutatás, a fejlesztés és az innováció nagyon fontos az európai ipar jövője szempontjából. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a K+F+I-re fordítandó 3%-os GDP-arányos beruházási cél még mindig messze nem teljesül. Míg egyes tagállamok elérik ezt a szintet, addig mások 1% alatt vannak. Ezek a különbségek akadályt gördítenek az EU mint blokk globális kapacitása elé, és tartósan az USA, Japán és Kína mögé kényszerítik azt.
5.8. Az egységes piac ellenálló képességének erősítéséhez elő kell mozdítani a piac integrációját. Ennek érdekében mind európai, mind nemzetközi szinten fontolóra kell venni az adóügyi dimenziót és integrációt, valamint a tisztességtelen adóverseny elkerülését célzó intézkedéseket. A versenyszabályokat - az iparpolitikától függetlenül - hozzá kell igazítani azokhoz az új realitásokhoz is, amelyekkel napjainkban szembe kell néznünk.
6. A függőségek kezelése: nyitott stratégiai autonómia a gyakorlatban
6.1. Az EU-nak - a befektetők bevonzása és gazdasági tevékenységének támogatása érdekében - nyitottnak, tisztességesnek és értékalapúnak kell maradnia. Geopolitikai ereje a versenyképes ipari bázisához, az erős vállalatokhoz és a magasan képzett munkavállalókhoz, az EU-n belüli termelési létesítményekhez, valamint ahhoz kapcsolódik, hogy világos és tisztességes szabályokkal rendelkezik a belső piac vonatkozásában, amelyek példaként szolgálhatnak nemzetközi szinten * . Fontos azonban, hogy az EU-ban a tisztességes verseny fenntartása érdekében megfontoltan alkalmazza a kereskedelemvédelmi eszközöket.
6.2. Az EGSZB meggyőződése, hogy az autonómiára összpontosító politika nem lehet célravezető. Az EU kereskedelempolitikájának inkább azt kell felismernie, hogy a nyitottság kulcsfontosságú tényező a reziliencia megvalósításához. Fontos a nyitottság és a tervezett jogi eszköz közötti megfelelő egyensúly megtalálása, hogy kezelni lehessen az egységes piacon a külföldi támogatások miatti, vállalatokat és munkavállalókat érintő, esetleges torzító hatásokat. Az EGSZB támogatja a nyitott és tisztességes egységes piacot és az európai vállalatok külföldi piacokon való versengését lehetővé tevő egyenlő versenyfeltételeket.
6.3. Másrészről kerülni kell az olyan új terminológiák további magyarázat nélküli bevezetését, mint a „versenyképes fenntarthatóság”. Nehéz küzdelemmel kell szembenézniük a vállalatoknak a helyreállítás időszakában, ehhez pedig könnyen tárgyalható jogi keretre van szükségük.
6.4. Az ipari szövetségek létrehozására és támogatására irányuló megközelítés az akkumulátorok és a hidrogén jelenlegi példáinál sikeresnek bizonyult. Az EGSZB ezt nagyon jó eszköznek tartja, és támogatja további szövetségek elindítását a kiválasztott ágazatokban, például a processzorok és a félvezető technológiák, az ipari adatok, a perem- és felhőtechnológia, az űrhajó-hordozórakéták és a kibocsátásmentes repülés terén. Sürgetjük azonban, hogy a szövetségeket átlátható és inkluzív módon hozzák létre, különös figyelmet fordítva az mkkv-kra.
7. A kettős átállás felgyorsítása
7.1. Mint ahogy azt a zöld megállapodás is elismeri, a digitalizáció valamennyi ökoszisztémában kulcsszerepet játszik. Ezért növelni kell a beruházások mértékét az EU-ban az új ikt-ágazatok, mint például az adatgazdaság, a dolgok internete, a felhőalapú számítástechnika, a robotika, a mesterséges intelligencia és a korszerű gyártás növekedési erejének fokozásához, valamint az Európában kidolgozott ipari szabványok alkalmazása érdekében. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a beruházások olyan digitális megoldásokra irányuljanak, amelyek hozzáadott értéket biztosítanak az európai gazdaságoknak.
7.2. A legfontosabb prioritás, hogy Európa versenyképessé váljon a digitális területen. A stratégia helyesen mutat rá arra, hogy a társjogalkotóknak minél hamarabb el kell fogadniuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt, valamint hogy a harmonizált szabványoknak kiemelkedő szerepük van abban, hogy az áruk egységes piaca megerősödjön, és Európa - többek között a digitalizációnak a nagyobb energiahatékonyságra irányuló használata révén - alkalmassá váljon a globális technológiai vezető szerep betöltésére. Egy jól működő európai szabványosítási rendszer kulcsfontosságú a kettős átállás céljainak elérésében, valamint az uniós iparágak versenyképességének és ellenálló képességének megerősítésében. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit arra irányulóan, hogy Európa - a meglévő európai ipari szabványok vállalatokkal közösen történő népszerűsítése és fejlesztése révén - vezető szerepet töltsön be a szabványosítás terén. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság holisztikus megközelítését, amely figyelembe veszi azt is, hogy a szolgáltatási ágazatnak fontos szerepe van a jól működő egységes piac és a kettős átállás lebonyolítása szempontjából.
7.3. Nagyon fontos az európai munkaerő digitális készségekkel való felvértezése az iparosodás ezen új szakaszában. A digitális kor előnyei kizárólag képzett és jól felkészült munkaerő segítségével használhatók ki. A készségek az innováció és a hozzáadott értékteremtés fontos katalizátorai. A foglalkoztathatóság növelése olyan átfogó munkaerőpiaci stratégiákat igényel, amelyekben minden érintett érdekelt fél (szociális partnerek, munkaerőpiaci intézmények, civil társadalmi szervezetek, képzési szolgáltatók) részt vesz. A digitális készségeket és kompetenciákat az oktatás, a képzés és az ágazati szociális partnerek minden szintjén integrálni kell. A helyi vállalatokat is be kell vonni az oktatási és szakképzési rendszerek irányításába, hiszen azok széles körű ismeretekkel rendelkeznek a vállalatok rendszereiről és a helyi piac igényeiről. A gazdaság digitalizációját inkluzív módon, és mindenfajta - különösen az idősekkel, a fogyatékkal élőkkel, valamint a vidéki és távoli régiókban élőkkel szembeni - digitális diszkrimináció kizárásával kell előmozdítani.
7.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gazdasági jólét és az éghajlat szempontjából az alacsony vagy kibocsátásmentes technológiákon és az energiahatékonyságon alapuló, erős európai feldolgozóipar a legjobb. Alapvető hiba lenne csökkenteni a termelési kapacitásokat és megkockáztatni azt, hogy a kibocsátások és a beruházások kevésbé ambiciózus kibocsátási normákkal rendelkező országokba helyeződjenek át. A globális kibocsátáscsökkentés legfontosabb eszköze a megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy kibocsátásmentes - és energiahatékony - technológiák kifejlesztése és globális piacra vitele. Európa felelőssége, hogy bebizonyítsa, hogy az ambiciózus kibocsátáscsökkentés anélkül is lehetséges, hogy az a gazdasági jólétet veszélyeztetné.
7.5. Létfontosságú a körforgásos gazdaság * és a másodlagos nyersanyagok piacainak megteremtése. A hulladékgazdálkodási politikák, valamint az, hogy a csomagolásokban és egyéb termékekben kötelező újrafeldolgozott anyagokat is felhasználni, elengedhetetlen ahhoz, hogy az újrafeldolgozási láncok mentén elinduljanak a beruházások.
7.6. Ahhoz, hogy elérjük a zöld megállapodás finanszírozásához szükséges beruházási szintet, tervbe kell venni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékekbe és folyamatokba való beruházásra vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálatát is. Ezenkívül az újonnan létrehozott innovációs és modernizációs alapoknak, valamint az ETS-árverésből befolyó bevételeknek és a javasolt karboncsökkentési célú szerződéseknek további forrásokat kellene biztosítaniuk az éghajlati és energetikai vonatkozású projektek támogatásához és a - lehetőleg mindenkire kiterjedő - átállás társadalmi hatásának kezeléséhez. Emellett össze kell kapcsolni az iparstratégiát, illetve az európai zöld megállapodást és a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó uniós szennyező anyag-mentességi cselekvési tervet.
7.7. Az EGSZB támogatja az iparstratégia aktualizált változatának az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal kapcsolatos szemléletét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a kiválasztott ágazatokra bevezetett, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusnak maradéktalanul meg kell felelnie a WTO-szabályoknak, hogy így elejét vegyük annak, hogy a kereskedelmi partnerek megtorló intézkedéseket vezetnek be. A karbonsemlegességre való törekvés során a jövőbeni többoldalú tárgyalások kiemelt céljának kell lennie, hogy nemzetközi szinten hasonló szén-dioxid-árszintek legyenek érvényben.
7.8. Az adatelemzés rövid és középtávon döntő szerepet fog játszani. Az EU-nak fejlett adatelemző programokra van szüksége, amelyekkel képes felmérni, hogy globális versenytársainkhoz képest milyen szinten áll Európa versenyképessége. Az EGSZB ezért üdvözli az ipari adatokkal, a peremtechnológiával és a felhőtechnológiával foglalkozó ipari szövetségek létrehozására irányuló erőfeszítéseket.
Kelt Brüsszelben, 2021. október 21-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
Megjegyzés: E dokumentum függeléke (az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI/185) „Az új iparstratégia aktualizálása - Az egészségügyi ágazat ökoszisztémájára gyakorolt hatások” című véleménykiegészítése - EESC-2021-02562-00-00-AS-TRA) a következő oldalakon található.
MELLÉKLET
Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) véleménye - Az új iparstratégia aktualizálása - Az egészségügyi ágazat ökoszisztémájára gyakorolt hatások
(véleménykiegészítés - INT/935)
Előadó: Anastasis YIAPANIS
Társelőadó: Antonello PEZZINI
| Közgyűlési határozat: | 2021.4.26. | |
| Jogalap: | az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdése | |
| Véleménykiegészítés | ||
| Illetékes testület: | Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) | |
| Elfogadás a CCMI ülésén: | 2021.9.29. |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy az új nemzetközi geopolitikai kontextus középpontjában az egészség áll, és mindenképpen támogatni kell egy erős és koordinált európai egészségügyi ökoszisztémát ahhoz, hogy hozzájárulhassunk az EU iparstratégiai autonómiájához és technológiai szuverenitásához, valamint az uniós polgárok jobb életminőségéhez, egy holisztikus megközelítésre alapozva, egyértelműen meghatározott ütemtervekkel és a mérhető, átlátható teljesítménymutatókkal.
1.2. Alulról felfelé haladó feltérképezést és elemzést kell végezni a tagállamokkal és az ágazat érdekelt feleivel együtt annak érdekében, hogy fel lehessen mérni az azonosított függőségek pontos jellegét, valamint azt, hogy ezek milyen kockázatokat jelentenek az ipari ökoszisztéma ellenálló képességét és működését illetően, továbbá hogy kezelni lehessen a sebezhetőségeket és a stratégiai anyagok hiányát.
1.3. Az EGSZB úgy véli, hogy intézkedni kell egy olyan erősebb, méltányosabb, hatékonyabb és hozzáférhetőbb egészségügyi ökoszisztéma megteremtése érdekében, amely hatékony irányítással, megfelelően diverzifikált ellátási forrásokkal, valamint interoperábilis és összekapcsolt digitális egészségügyi struktúrával rendelkezik. Az EU-nak meg kell találnia a megfelelő ösztönzőket a stratégiai termelési kapacitások átalakítására.
1.4. Európa bizonyos nyersanyagok szállítását illetően más országoktól függ. Az egészségügyi ágazatnak erősebb és változatosabb nemzetközi ellátási láncokra van szüksége ahhoz, hogy készen álljon a jövőbeli válságok kezelésére. Az EGSZB üdvözli az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának létrehozására vonatkozóan tett bejelentést.
1.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nagyobb sebességre kell kapcsolni, többek között a közszféra és a magánszektor közötti szinergiák révén. Rendkívül fontos az uniós szintű stratégiai előretekintés, amely elősegíti a felszerelések méltányos rendelkezésre állását és az egészségügyi ökoszisztémához való hozzáférést, a nagyobb szolidaritást, a méltányosságot és a többoldalú együttműködést. Az EGSZB szerint az EU valamennyi lakosa számára biztosítani kell a társadalmi jólétet a magas színvonalú és hatékony gyógyszerekhez való egyszerű hozzáférés révén.
1.6. A nagyvállalkozások és a kkv-k közötti lehetséges szinergiákat nem aknázzuk ki maradéktalanul, ez pedig súlyosan hátráltatja a kkv-k szerepvállalását, és megakadályozza, hogy az egészségügyi szektor áttörést hozó találmányok inkubátorává váljon. A beruházástámogató eszközöket hatékonyan össze kell hangolni, külön pályázati felhívásokkal az ipari kkv-k számára.
1.7. Az EGSZB egyértelműbb helyzetet szorgalmaz az egészségügyi adatok megosztása és a mesterséges intelligencia használata, a szabályozási akadályok felszámolása, valamint a távorvoslási szolgáltatások használatára vonatkozó közös uniós megközelítés támogatása tekintetében. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az európai egészségügyi adattér kiépítését, maximálisan tiszteletben tartva az egyéni jogokat és a személyes adatok védelmét.
1.8. Az egészségügyi ágazat jelentősen hozzájárulhat az EU klímasemlegességéhez a megfelelően kialakított hulladékgazdálkodási politikák, a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó új üzleti modellek és a közlekedési infrastruktúra kapacitásának növelése révén.
1.9. A K+F-be történő beruházások elengedhetetlenek az egészségügyi ipar versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából. Az európai politikáknak arra kell ösztönözniük a köz- és magánberuházásokat, hogy integrálják a szociális és egészségügyi szempontokat.
1.10. Az EGSZB nagyobb elkötelezettséget kér a védőeszközökre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó harmonizált minőségi és biztonsági előírások kidolgozását érintő szabályozási eljárásokkal kapcsolatban. Az EGSZB a szabványügyi testületek megbízásának egyértelmű meghatározását kéri a technikai-szabályozási folyamatban.
1.11. Ahhoz, hogy megfelelhessünk a zöld megállapodás új kihívásainak, külön képzési, átképzési, továbbképzési és egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programokat kell biztosítani az európai egészségügyi munkaerő számára. Nemcsak az egészségügyi szakemberekre kell összpontosítanunk, hanem a kutatókra, a tanárokra, a média munkatársaira és magukra a betegekre is. Az EGSZB ezért több uniós szintű tájékoztatást kér a fogyasztók/betegek jogairól, a szociális partnerek és az érintett civil társadalmi szervezetek teljeskörű bevonásával.
1.12. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai gyógyszerstratégia keretében meglévő struktúrákra építve folytassa az együttműködést és az érdekelt felek közötti párbeszédet a gyógyszeripar rezilienciájával kapcsolatban, és további erőfeszítéseket tegyen az egészségügyi ipari ökoszisztéma erőteljes, fenntartható és digitális átalakulásáért az európai iparstratégiában foglaltaknak megfelelően.
2. Háttér és bevezetés
2.1. A Covid19-világjárvány példátlan válságot idézett elő valamennyi uniós tagállamban, amely más válságokkal ellentétben mind a keresletre, mind a kínálatra, ugyanakkor a társadalom egészére is kihatott. Az EU számára a világjárvány a világ más részeihez képest komoly csapást jelentett, a globális tendenciákhoz viszonyítva pedig itt több regisztrált haláleset jutott egymillió emberre * . Az Unió megfelelően, nagyjából összehangolt módon reagált. Többet is tehettünk volna, ha az EU egésze felkészültebb egy ilyen fajta sokkhatásra.
2.2. Az egységes piac az európai uniós projekt egyik legfontosabb vívmánya. Még mindig vannak olyan akadályok, amelyek az uniós jogszabályok tagállami szinten nem harmonizált alkalmazásából fakadnak. A Covid19-világjárvány felerősítette ezeket az akadályokat, különösen az értékláncok sérülékenységét és az elosztási problémák növekedését mutatva meg. Nyilvánvalóvá vált, hogy az EU az orvostechnikai termékek tekintetében harmadik országoktól függ. .
2.3. Az egészségügyi szektor 2018-ban több mint 7 millió munkahelyet biztosított * . Az ágazat fontos eszköze az egységes piacnak, ugyanis több mint 800 000 közvetlen munkahelyet és 109,4 milliárd euro kereskedelmi többletet jelent * . 2019-ben a gyógyszergyártók járultak hozzá a legnagyobb mértékben a K+F beruházásokhoz, az európai elektromos gyógyászati piac értéke pedig jelenleg 120 milliárd euro. Az EU azonban kereskedelmi partnereinkhez képest kevesebbet ruház be: az EU-ban az ipari K+F beruházások 19,2%-át fordítják egészségügyi innovációra, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol 26,4%-ot. Európa a globális orvostechnikai eszközök ágazatának egyik fő központja. Az orvostechnikai eszközök uniós piaca a globális piac egyharmadát teszi ki, mintegy 32 000 vállalkozással és 730 000 alkalmazottal.
3. Általános megjegyzések
3.1. Az egészségügy a jövő egyik megatrendje, különösen Európában, az új geopolitikai helyzetben pedig mindenképpen támogatni kell egy olyan egészségügyi ágazati ökoszisztémát, amely hozzájárul az EU stratégiai autonómiájához és technológiai szuverenitásához.
3.2. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság közleménye az európai politikák középpontjába az ipart és különösen az egészségügyet helyezi, és felismeri, hogy az utóbbi jelentős változásokat képes indukálni, értelmezni tudja a társadalom új igényeit és kihívásait, valamint innovatív és versenyképes megoldásokat kínálhat. Az EGSZB azonban holisztikusabb megközelítést követel, mint az Európai Bizottság, amely főként az iparra összpontosít. A politikai döntéshozók felelőssége igen magas, hiszen az egészség az egyéni létezés egyik alapja, és kétségtelenül az egyének legértékesebb kincse. Az EGSZB ezért szorgalmazza a fogyasztók/betegek jogaira - ideértve az EU Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat is - vonatkozó uniós szintű kommunikáció fejlesztését. Az EU-nak erős, összehangolt egészségügyi rendszerre van szüksége.
3.3. Az egészségügyi ökoszisztéma ipari szerkezete kiterjedt struktúrát jelent, amelyben néhány nagy gazdasági szereplő mellett számtalan kkv van jelen. A két csoport közötti lehetséges szinergiákat azonban nem aknázzák ki teljes mértékben, ami komolyan hátráltatja a kkv-k szerepvállalását. Az egészségügyi ökoszisztéma ezért nem működik teljeskörűen, és nem képes ellátni azt a szerepét, hogy új innovatív felfedezések inkubátorává váljon.
3.4. Az egészségügyi ipari ökoszisztémának erős belső piacra van szüksége, erős gyártási és forgalmazási lehetőségekkel. Az EGSZB korábban hangsúlyozta „a működő, igazságos és hatékony belső piac” fontosságát, „amelyben egyrészt támogatják és jutalmazzák az egészségügyi ellátás számára valódi hozzáadott értéket nyújtó orvosi innovációt, másrészt a gyógyszerekhez való igazságos és megfizethető hozzáférés érdekében erősítik a versenyt is” * .
3.5. Mindenképpen korszerűsíteni kellene az egységes piac integrációját, biztosítva a hatékonyabb irányítást, különösen az egészségügyi ipari szektorban * : a jól működő egységes piac és a versenypolitika erős üzleti dinamikát tesz lehetővé, amely alapvető szerepet játszhat az EU-n belüli ellátási források diverzifikálásában, amivel elkerülhető az egészségügyi ellátás felaprózódása.
3.6. Amint arra a Covid19-világjárvány rámutatott, az országok közötti együttműködés és szolidaritás javítja az EU reagálóképességét, és növeli az Unió egészének rezilienciáját. Égetően fontos az uniós szintű stratégiai előretekintés, különösen azért, mert a világjárvány mélyebben érintette azokat az ágazatokat és értékláncokat, amelyek határokon átnyúló módon össze vannak kapcsolva egymással.
3.7. A stratégiai függőségek befolyásolják az EU alapvető érdekeit. Különösen a biztonságot és a biztonságosságot, az európaiak egészségét, valamint az olyan árukhoz, szolgáltatásokhoz és technológiákhoz való hozzáférés képességét érintik, amelyek kulcsfontosságúak az EU fő prioritásai között lévő zöld és digitális átállás szempontjából.
3.8. Az EGSZB a következőket ajánlotta: „egyértelmű rövid, közép- és hosszú távú, konkrét és átfogó európai iparstratégia bemutatása”, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy „tegyen közzé konkrét cselekvési tervet, amely egyértelmű éves célokat és ellenőrzési eljárásokat tartalmaz, és amelynek része a valamennyi érdekelttel való szoros együttműködés” * , hangsúlyozva ugyanakkor, hogy „[a] munkáltatók, vállalkozók és a magánszektor strukturális változást előmozdító szerepvállalása az ipari átalakulás kulcseleme” * .
3.9. Az innovatív gyógyászati és gyógyszeripart a gyógyászati fejlődés vezérli. Az egyik azonnal megoldandó fontos kérdés a gyógyszerek megfizethetetlensége vagy hiánya. Az EU-ban élő valamennyi polgár számára biztosítani kell a társadalmi jólétet a magas színvonalú és hatékony gyógyszerekhez való egyszerű hozzáférés révén. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése jelentős következményekkel jár az orvostechnikai eszközök gyártóit illetően.
3.10. A Covid19-világjárvány nyilvánvalóvá tette, hogy Európa bizonyos nyersanyagok tekintetében alig néhány termelőtől és országtól függ. Sőt még a zöld és a digitális technológiák is, amelyek gyakran állnak összefüggésben az egészségügyi ipari rendszerrel, számtalan szűkösen elérhető nyersanyag Európába való behozatalától függenek, és a szükséges ritkaföldfémelemek nagyon nagy része egyetlen szállítótól, Kínától érkezik * . A nemzetközi ellátási láncok megerősítése és diverzifikálása szintén alapvető fontosságú az egészségügyi ipar fejlődése szempontjából, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy az EU készen álljon a Covid19-világjárványhoz hasonló jövőbeli válságok kezelésére. A végső cél a biztonsági rések kiküszöbölése, valamint egy stabil, kiszámítható és erőforrás-hatékony kereskedelmi környezet megteremtése kell, hogy legyen. Az EGSZB üdvözli az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságának létrehozására vonatkozóan bejelentett javaslatot.
3.11. Európa sikereseket ért el a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztésére vonatkozó stratégiájával a gyógyszeripari K+F ösztönzését illetően, de az érintett összegek mindössze egytizedét teszik ki az USA Orvosbiológiai Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) által elköltött összegeknek.
3.12. Az elkövetkező évek legnagyobb lehetőségeit a digitális egészségügyi technológiák kínálják. Akár gyógyszerekről, orvostechnikai eszközökről és eljárásokról, akár a betegségek megelőzésére, diagnosztizálására vagy kezelésére irányuló intézkedésekről beszélünk, ezek mindegyike létfontosságú valamennyi uniós polgár számára. A mesterséges intelligenciáról készülő rendelet * , az európai egészségügyi adattérről szóló jogalkotási javaslat * és a szabványosítás nagyobb egyértelműséget eredményez az egészségügyi adatok megosztása és a mesterséges intelligencia használata terén, megszünteti a szabályozási akadályokat, és támogatja a távorvoslási szolgáltatások használatára vonatkozó közös uniós megközelítést, míg az adatkormányzási rendelet * várhatóan garantálja az egészségügyi adatok megosztását, a személyes adatok védelmének fenntartása és egyéb emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
4. Részletes megjegyzések
4.1. Az egészségügyi szektor digitális átalakulása hatalmas lehetőségeket tartogat. A kettős átállás átfogó versenyelőnyöket jelenthet az Unió számára, most, amikor a nemzetközi környezetet komplex helyzet és feszültség jellemzi. Különösen a nagy teljesítményű számítástechnikai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiákba történő beruházás révén képes az EU csúcstechnológiákat, különösen prediktív technológiákat fejleszteni. A világjárvány bebizonyította, hogy haladéktalanul szükség van intelligens egészségügyi szolgáltatásokra, például a távegészségügyre.
4.2. Ezenkívül az egészségügyi ágazat jelentősen hozzájárulhat az EU klímasemlegességéhez azáltal, hogy az értéklánc egészében csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Meg kell erősíteni a hulladékgazdálkodási politikát, mivel az ágazat jelentős mennyiségű hulladékot termel a megmaradt gyógyszerek, valamint a használt technológiai és egyéni felszerelések miatt. Új körforgásos üzleti modelleket és megnövelt közlekedési infrastruktúra-kapacitásokat kell kidolgozni, ugyanakkor valamennyi tagállamot és érdekelt felet be kell vonni az értékláncok dekarbonizálásába.
4.3. Az emberi egészség végső soron az ökoszisztéma-termékektől és -szolgáltatásoktól (például az ivóvíz, az élelmiszerek és az üzemanyagforrások rendelkezésre állásától) függ, amelyek szükségesek a jó emberi egészséghez és a produktív megélhetéshez. A biológiai sokféleség csökkenése jelentős közvetlen hatást gyakorolhat az emberi egészségre, ha az ökoszisztéma-szolgáltatások már nem felelnek meg a társadalmi igényeknek.
4.4. A hagyományos orvoslás továbbra is alapvető szerepet játszik az egészségügyben, különösen az egészségügyi alapellátásban. A gyógynövények alkalmazása világszerte a legelterjedtebb gyógymód a hagyományos és az alternatív orvoslásban. Számos közösség támaszkodik olyan természetes termékekre, amelyet a táplálkozási cél mellett orvosi és kulturális célból gyűjtenek az ökoszisztémákból.
4.5. Az uniós vállalatok stratégiai készletezése és átalakítása olyan további fontos szempontok, amelyeket figyelembe kell venni, és amelyek az EU megosztott hatáskörébe tartoznak. A technológia és ezzel együtt a gyártási kapacitás fejlődése során az EU-nak meg kell találnia a megfelelő ösztönzőket a stratégiai termelési kapacitások uniós területre történő visszatelepítésére. Az adókedvezmények ebben a tekintetben kulcsszerepet játszhatnak.
4.6. Alulról felfelé történő feltérképezésre és elemzésre van szükség a tagállamokkal és az ágazattal közösen, hogy részletesebben értékelni lehessen az azonosított függőségek pontos jellegét, ideértve az EU ipari ökoszisztémáinak rezilienciáját és működését e függőségek miatt fenyegető kockázatokat, valamint e függőségek, a kereskedelmi viták és a kibertámadások jövőbeli mérséklésének lehetséges kilátásait.
4.7. A K+F-be történő beruházások elengedhetetlenek az egészségügyi ipar versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából. Az uniós alapok hozzájárulása mellett az európai politikáknak a lehető legnagyobb mértékben ösztönözniük kell az állami és a magánberuházásokat is. A köz- és magánszféra közötti partnerségek, például az IMI2 fejlődése arra ösztönzi majd a gyártókat, hogy ruházzanak be a jövőbeli gyógyászatifelfedezések szempontjából létfontosságú K+F+I tevékenységekbe, és maguk is végezzenek ilyeneket. Az ilyen típusú kezdeményezések képesek Európát a gyógyászati innováció élvonalában tartani.
4.8. Ugyanígy rendkívül fontos, hogy támogassuk a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közös európai érdeket szolgáló fontos projekteken keresztül egyesítsék a közszférabeli erőforrásokat azokon a területeken, ahol a piac önmagában nem képes áttörést jelentő innovációt megvalósítani, például a gyógyszeriparban.
4.9. Támogatni kell az ágazat versenyképességét egy olyan erős szellemi tulajdonjogi keretrendszerrel, amely segíti és védi az innovációt. Az adatokhoz való hozzáférés létfontosságú a gyártók számára is, különösen a világjárvány által sújtott kkv-k számára, melyeket ösztönözni kell a bővülésre és a növekedésre. Az EU-nak külön e célra kidolgozott politikákra van szüksége a nagy adathalmazok elemzéséhez és az interoperábilis adatelérési infrastruktúrához.
4.10. A fellendülés és növekedés érdekében a kkv-k számára fontos a finanszírozáshoz való egyszerű hozzáférés is. Ez a szokásos banki kölcsönökkel szemben alternatív forrásokat is jelent, például magántőke- vagy kockázatitőke-finanszírozási lehetőségeket. A beruházástámogató eszközöket hatékonyan össze kell hangolni, és külön költségvetési sorokról kell gondoskodni az ipari kkv-k számára. Ezen a területen fontos, hogy az EU fenntartható pénzügyi keretrendszeréből fakadó kezdeményezéseket, többek között a taxonómia végrehajtását úgy tervezzük meg, hogy lehetőséget teremtsünk az európai gazdaság számára, figyelembe véve mind a pénzügyi piacok igényeit, mind az ágazati kihívásokat.
4.11. Az egészségügyi adatok határokon átnyúló áramlásának lehetővé tételét célzó európai egészségügyi nyilvántartási csereformátum kidolgozása biztosíthatja az egészségügyi adatok uniós tagállamok közötti biztonságos megosztására vonatkozó közös műszaki előírások továbbfejlesztését. E megosztással kapcsolatban az Európai Szabványügyi Bizottság jelenleg dolgozik a műszaki specifikációkon. Az EGSZB nagyobb elkötelezettséget kér az egyéni védőeszközökre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó harmonizált minőségi és biztonsági előírások kidolgozását érintő szabályozási eljárásokkal kapcsolatban, valamint az érintett felek bevonását szorgalmazza azokba.
4.12. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az egészségügyi ökoszisztéma számos igényének kielégítésére felhasználható a nemzeti egészségügyi rendszerekbe történő beruházások és reformok révén, a reziliencia és a válságra való felkészülés, valamint az alapellátás megerősítésével, a szolgáltatásokhoz való méltányos és átlátható hozzáférés bővítésével, az ellátási lánc sérülékenységének és az egészségügyi dolgozók digitális készségeinek, a távorvoslási megoldásoknak, valamint a kutatásnak, a fejlesztésnek és az innovációnak a kezelésével.
4.13. Az EGSZB külön programok kidolgozását kéri az európai egészségügyi munkaerő képzése, átképzése, továbbképzése és egész életen át tartó tanulása céljából, kulcsfontosságú szakmai és társadalmi szerepüknek, a technológiai fejlődésnek és a fenntarthatóság fokozására vonatkozó új követelményeknek megfelelően. Az ágazati érdekelt felek által irányított, egyértelmű képzési politikákra van szükség annak érdekében, hogy olyan képzett munkavállalók álljanak rendelkezésre, akik képesek megbirkózni a zöld megállapodás új kihívásaival.
4.14. Az EGSZB korábban már megállapította, hogy „[a] készségekre vonatkozóan új politikákat kellene kidolgozni a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek bevonásával, hogy felgyorsuljon az oktatási és képzési rendszereknek az újonnan megjelenő munkahelyekhez történő igazítása” * . Az egészségügyi szektorban nemcsak az egészségügyi szakemberekre kell összpontosítani, hanem a kutatókra, a tanárokra, valamennyi döntéshozóra, a média munkatársaira, magukra a betegekre és az őket képviselő szervezetekre is.
4.15. A stratégiai közbeszerzés kulcsfontosságú szerepet játszik az EU iparának, kutatóközpontjainak, valamint az uniós és a nemzeti szabályozó hatóságoknak az összefogásában, különösen az egészségügyi szektorban, és megkönnyíti a köz- és a magánszféra együttműködését az állami és a magán egészségügyi rendszerek igényeinek kielégítése, valamint az innovatív és megfizethető egészségügyi technológiák, köztük a zöld és digitális megoldások megvásárlásának, valamint a szociális záradékoknak a biztosítása érdekében * .
4.16. Az EGSZB korábban arra kérte az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot az „Egészségügyi paktum Európa jövőjéért” * megvalósítására irányuló politikai szándékról, amely tükrözi az EU alapvető értékeit.
4.17. A gyógyszerstratégiában bejelentett strukturált párbeszéd kezdeményezés * elengedhetetlen Európa számára ahhoz, hogy azonosíthassuk a gyógyszerellátási láncok lehetséges sérülékenységeinek és függőségeinek okait és mozgatórugóit.
4.18. Az EGSZB teljeskörűen támogatja az európai egészségügyi adattér elindítását * , a diagnosztikai eszközökhöz és kezeléshez szükséges adatmegosztási infrastruktúra biztosítása érdekében, a következő generációs egészségügyi ökoszisztémákba az értékláncok egészében történő közös beruházásokban való együttműködés és részvétel kapcsán.
4.19. Az EGSZB úgy véli, hogy a harmonizált szabványokat az alapvető termékbiztonsági követelmények kielégítését szolgáló eszközként kell használni, olyan eszközökkel támogatva, amelyek elősegítik a termékek forgalomba hozatalát. Az Európai Uniónak kerülnie kell a termékek túlszabályozását, és elsősorban a túlzott jogszabályi előírások okozta adminisztratív terhek enyhítésére kell összpontosítania, biztosítva ugyanakkor a dokumentumokhoz való egyszerű hozzáférést, a megbízható információkat, a bevált gyakorlatok zökkenőmentes cseréjét és a hatékony együttműködést.
4.20. Végezetül az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai gyógyszerstratégiában * és az európai iparstratégiában * meghatározott meglévő mechanizmusokra építve folytassa az összes érdekelt fél közötti együttműködést és párbeszédet az uniós gyógyszerészeti rendszer jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességének megerősítése érdekében. Az EGSZB arra is felkéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre további szinergiákat a tagállamok között, terjesszen elő új kezdeményezéseket a különböző nemzeti rendszerek koordinációjának megerősítésére (az EUMSZ-szel * összhangban), és továbbra is dolgozzon az egészségügyi ipari ökoszisztéma erőteljes, fenntartható és digitális átalakításán.
Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 29-én.
az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága
elnöke
Pietro Francesco DE LOTTO
