A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2022/C 97/10) VÉLEMÉNYE

az Európai Bizottság 2020. évi jelentéséről a versenypolitikáról * 

Előadó: Tadeusz TRUSKOLASKI (PL/EA), Białystok polgármestere
Referenciaszöveg: COM(2021) 373 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

1. úgy véli, hogy az európai egységes piac az Európai Unió (EU) egyik legnagyobb vívmánya, és az uniós versenypolitika célja, hogy fenntartsa a szabad, tisztességes és hatékony versenyen alapuló nyitott piacgazdaságot, amely elősegíti a források hatékony elosztását és az innováció előmozdítását;

2. nagyra értékeli az Európai Bizottság és az Európai Parlament által a világos, átlátható és hatékony uniós versenypolitika kialakítása érdekében tett eddigi erőfeszítéseket;

3. hangsúlyozza, hogy az EU versenyszabályainak az ipari, digitális, környezetvédelmi, éghajlati és szociális politikákkal, valamint a nemzetközi kereskedelempolitikával való összeegyeztetése alapvetően fontos az egyenlő versenyfeltételek garantálásához valamennyi ágazatban, és ezáltal a globális versenyképesség biztosításához, ami elősegíti a kkv-k fejlődését;

4. üdvözli az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló (EU) 2019/452 rendeletet, valamint a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról szóló európai bizottsági fehér könyvet;

5. egyetért azokkal a megállapításokkal, amelyek kiemelik, hogy a fogyasztóknak az interneten csak korlátozott hozzáférése van a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó összes információhoz, mivel a rendelkezésre álló digitális ökoszisztémák és az anyanyelven is hozzáférhető platformok száma korlátozott;

6. üdvözli, hogy az Európai Bizottság figyelmet fordít a „közös európai érdeket szolgáló fontos projektek” (IPCEI) kezdeményezésre;

7. rámutat arra, hogy az uniós versenypolitikai célkitűzésekben kiemelt figyelmet kell fordítani a kkv-k – köztük a vidéki és kevésbé fejlett területeken működő kkv-k – szükségleteire, és tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni valamennyi uniós polgár javára;

8. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára különösen fontos, hogy jobb uniós versenypolitikáról gondoskodjunk, mivel rendkívül fontos, illetve egyben a belső piac működésével kapcsolatos prioritás is, hogy egyenlő bánásmódot biztosítsunk a vállalatok számára;

Uniós versenyképesség és a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás a vállalkozások számára

9. úgy véli, hogy Covid19-re hivatkozó támogatást csak azoknak a vállalatoknak szabad nyújtani, amelyekre olyan, közvetlen pénzügyi hatást gyakorolt a világjárvány, hogy gazdasági tevékenységük immár nem nyereséges;

10. felhívja a figyelmet, hogy a világjárványra való reagálást célzó ideiglenes pénzügyi intézkedéseket nem volna szabad olyan vállalatoknak felhasználniuk, amelyek nem nyereségesek, nem kötelezik el magukat az uniós klímacélok mellett, csődeljárás alatt állnak, illetve jelentős szerkezetátalakítást hajtanak végre vagy szükségük lenne erre, amennyiben ezek a problémák már a világjárvány előtt jelentkeztek;

11. felhívja a figyelmet az OECD/G20 inkluzív keretében 2021 októberében elfogadott globális iránymutatásokra a társaságiadó-reform vonatkozásában. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tárgyalások lezárása után haladéktalanul javasoljon konkrét intézkedéseket az új szabályok EU-ban történő végrehajtására, és ezen túlmenően tegyen erőfeszítéseket a globális adójognak a különböző méretű vállalkozásokat figyelembe vevő továbbfejlesztésére;

12. úgy véli, hogy az állami támogatásokat átlátható és társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból felelős módon kell megtervezni és biztosítani;

13. üdvözli az Európai Bizottság által már bevezetett korlátozásokat, többek között az osztalékfizetés, a bónuszok, illetve a támogatott vállalatok részvényeinek visszavásárlása tekintetében;

14. ösztönzi olyan mechanizmusok létrehozását, amelyek megkönnyítik a működést gazdasági és nem gazdasági jellegű (például a Covid19-világjárványhoz köthető) válságokból adódó gazdasági visszaesés idején, ugyanakkor csökkentik a piaci viszonyokat mesterségesen megzavaró közvetlen finanszírozás részarányát;

15. felhívja a figyelmet, hogy a működési környezetnek többek között a különféle válsághelyzetekből adódó zavarai arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy az uniós versenypolitika elveinek meg nem felelő módon szervezzék át a piacot, ami például oda vezet, hogy megállapodásokat kötnek a termelés volumenéről és/vagy a nagyobb hozam érdekében. Ez azonban az uniós versenyszabályok értelmében tilos, ráadásul így a válság költségeit végeredményben áthárítják a fogyasztókra;

16. hangsúlyozza, hogy az elsődleges cél – még válsághelyzetben is – annak biztosítása, hogy a fogyasztók olyan versenypiacok előnyeit élvezhessék, amelyek tisztességes árakon kínálják a minőségi termékek széles választékát;

17. úgy véli, hogy – többek között az innovációk létrehozása, az új környezetbarát technológiák fejlesztése és a fenntartható munkahelyek teremtése szempontjából az EU-ban – különösen a kkv-k számára rendkívül fontos az, hogy az egységes piacon jelen lévő vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk;

18. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a Covid19-válságra reagáló különböző uniós alapok felhasználását és elosztását, többek között a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervein keresztül, amely tervek meg kell, hogy feleljenek az uniós versenyjogi és állami támogatási szabályoknak;

19. elvárja, hogy a válságkezelési stratégiák terén ex ante intézkedéseket hozzanak. Fontosnak tartja, hogy a hosszú távú döntéshozatal során koherens és következetes legyen a versenypolitikai tervezés;

Az európai piac új területei

20. üdvözli a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló európai bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ha az online térben is biztosítani akarjuk a szabad versenyt, sürgősen meg kell teremtenünk a tisztességes üzleti környezetet a kapuőröktől függő üzleti felhasználók számára;

21. arra kéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy fokozzák a technológiatranszfer előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, az uniós értékteremtési láncok kiépítésének támogatása és a rendelkezésre álló tőke maximális kihasználása érdekében. Kiemelten kellene segíteni a kevésbé fejlett régiókat, a peremterületeket, a legkülső régiókat és a szigeteket;

22. hangsúlyozza, hogy a digitalizáció különösen fontos a kkv-k számára, mivel szélesebb piacokhoz biztosít hozzáférést, és megszünteti a földrajzi hátrányokból eredő területi problémákat. A kkv-knak – különösen a vidéki és kevésbé fejlett területeken működő kkv-knak – uniós forrásokban kellene részesülniük tevékenységeik digitalizálásához. Emellett tájékoztatást kellene kapniuk a digitalizációval kapcsolatos uniós szintű lehetőségekről. A helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszhatnának az információk terjesztésben;

23. véleménye szerint ahhoz, hogy az EU-ban végbemenjen a digitális transzformáció, fel kell lépni a monopolisztikus struktúrák ellen;

24. felhívja a figyelmet az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának (EUMSZ 102. cikk) kiemelt jelentőségére mind a külső, mind az Unión belüli tevékenységek tekintetében. Ez különösen fontos a piac kevéssé formalizált és ellenőrzött, dinamikusan fejlődő új területein;

25. rámutat, hogy a versenyfeltételek megsértése miatt kiszabott pénzbüntetések csak részben jelentenek megoldást, és mindenekelőtt a digitális piacokról szóló új jogszabállyal kell elérni, hogy a kapuőrök ne alkalmazzanak többé megengedhetetlen gyakorlatokat a versenyelőny megszerzése érdekében. Bírálja, hogy a versenyjogi szankciókkal ösz-szefüggő költségeket a fogyasztókra hárítják át, így végső soron az uniós polgárok az egyedüli károsultak;

26. hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságában külön igazgatóság foglalkozik a digitális ügyekkel, amely az utóbbi években több ágazati vizsgálatot is végzett (pl. az e-kereskedelem és a dolgok internetének fogyasztói ágazata terén), és ezek a vizsgálatok jogszabályi javaslatot is eredményeztek a digitális piacokról. Azt kéri, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság építse bele a trösztellenes vizsgálatok eredményeit a digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtásába;

27. egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG COMP) jelenlegi költségvetése a munkateherre és a kihívásokra való tekintettel nem elegendő;

28. felhívja a figyelmet a versenypolitika kialakításával és végrehajtásával összefüggő kihívásokra, különösen a digitális piac területén, ahol nullaáras piacokon zajlik az adatgyűjtés, – összesítés és -felhasználás, és – különösen a nagy platformok – tisztességtelen árképzési algoritmusokat használnak. Ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály többek között arra törekszik, hogy a „kapuőr-platformok” által kínált szolgáltatásokat és termékeket a kapuőr-platformon harmadik felek által kínált hasonló szolgáltatásokkal és termékekkel azonos módon kezelje, ezáltal biztosítva a szabad versenyt;

29. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy igazítsa ki az olyan szervezetek nyilvántartását, amelyek nem uniós szereplők nevében specifikus digitális megoldásokért lobbiznak, és gondoskodjon finanszírozási forrásaik átláthatóságáról;

30. üdvözli az Európai Bizottság értékelését, amely szerint új eszközökre van szükség az uniós versenypolitika hatékonyságának biztosítása érdekében, különös tekintettel az új, még csak most kialakuló és kevéssé meghatározott piaci területekre;

31. egyetért azzal, hogy a fogyasztók túlságosan kevéssé tartják ellenőrzésük alatt saját adataikat és digitális identitásukat, különösen mivel a digitális szolgáltatók többségének szüksége van ugyan a hozzájárulási nyilatkozatra, de nem hagy választási lehetőséget a fogyasztóknak, ha azok nem szeretnék elveszíteni bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket;

32. szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki olyan jogszabályokat, amelyek kötelezik az adatbirtokosokat az adatok törlésére, ha a fogyasztók bizonyos ideig (pl. egy évig) nem vették igénybe szolgáltatásaikat;

33. támogatja az olyan intézkedéseket, amelyek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat segítik, mivel ezek Európa-szerte továbbra is elengedhetetlenek számos közösség fennmaradásához, különösen az Unió elszigetelt, távoli vagy peremterületein;

34. rámutat arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén kialakultak bizonyos oligopolisztikus struktúrák, és néhány nagy technológiai vállalat fontos szereplővé vált a pénzügyi szolgáltatások piacán, ami megköveteli az ellenőrzést és a fogyasztók biztonságának szavatolását. Ezzel összefüggésben nagyon fontosnak tartja, hogy az EUMSZ 102. cikkét az online szolgáltatásokra is alkalmazzák, hogy a szolgáltatásaikat/termékeiket online kínáló városi és regionális kisebb szolgáltatók ne szenvedjenek versenyhátrányt;

35. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a fogyasztói hitelekről szóló irányelvet, mivel a jelenlegi fogyasztóvédelem nem kielégítő, és túlságosan nehéz hozzáférni a különböző tényezőknek a termék variabilitására gyakorolt hatásával kapcsolatos tájékoztatáshoz;

36. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen záradékokat és gyakorlatokat, különösen a bankszektorban, mivel a bankszektort – jelentősége ellenére – ugyanúgy kell kezelni, mint a piac többi területét;

37. hangsúlyozza, hogy az adófizetőket és a banki ügyfeleket meg kell védeni a pénzügyi rendszer megmentéséből adódó terhektől;

Uniós versenypolitika a harmadik országok vonatkozásában

38. csatlakozik az Európai Parlament felhívásához, mely szerint meg kell erősíteni a piacvédelmi eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem és az európai ipar versenyképességének megőrzése érdekében;

39. intézkedéseket szorgalmaz az uniós versenypolitika kétirányúságának megerősítésére, hogy az egységes piac keretében garantálhassuk a szabadságokat, valamint a piaci koncentráció, ezen belül a monopóliumok megakadályozására szolgáló mechanizmusokat, és egyensúlyt teremtsünk a vásárló és az értékesítő piaci ereje között. A harmadik országok (pl. Kína és az USA) vonatkozásában azonban exporttámogatási modellekkel egyenértékű mechanizmusokat kellene bevezetni;

40. felhívja a figyelmet arra, hogy az európai piac monopolizálása elleni küzdelemben egyforma erőfeszítésre van szükség az uniós és a nem uniós gazdasági szereplők tekintetében. Jelenleg – különösen az e-kereskedelem területén – sok a működési zavar, aminek hátterében az áll, hogy az egyesült államokbeli és kínai vállalatok monopolizálják a digitális csúcstechnológiát;

41. fontosnak tartja, hogy úgy fejlesszék az iparpolitikát, hogy az a régiók konvergenciájának eszköze legyen, és támogassa az erőforrások hatékony térbeli újraelosztását, a verseny torzítása nélkül;

42. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet a külföldi állami tulajdonú vállalatok szerepére, amelyek olyan támogatást és szubvenciót kapnak a kormányaiktól, amelyet az uniós egységes piaci szabályok tiltanak az uniós gazdasági szereplők számára;

43. egyenlő bánásmódot kér az EU kereskedelmi partnereivel szemben, ezért szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság formalizálja a piachoz való hozzáférés, a verseny és az állami támogatás egységes feltételeit garantáló szabályokat. A feltételek megszegése különleges szabályok alapján a kereskedelem felfüggesztését vonná maga után, hogy a szankciók kockázata ösztönzőleg hasson;

44. megjegyzi, hogy a jelenlegi versenytámogató intézkedések rámutatnak, hogy a nem uniós szereplők nem ugyanazokat a szabályokat követik: többek között erős kormányzati támogatásban, ezen belül pénzügyi támogatásban is részesülnek. Emiatt rugalmasabbá kellene tenni az európai versenyjogot (különösen az állami támogatásokkal kapcsolatban), mivel az nem veszi kellőképpen figyelembe annak a versenynek a jellegét, amellyel az európai vállalatok az eltérő szabályokat követő harmadik országokban szembesülnek;

45. kéri, hogy inkább az uniós kereskedelempolitika kapjon több figyelmet ahelyett, hogy más piacokat, például az USA-t utánoznánk, mivel az eddig használt formula összhangban van az uniós polgárok meggyőződésével és a vállalkozói hagyományokkal. Az EU-nak meg kell erősítenie a kereskedelempolitikáját, hogy határozottabban fel tudjon lépni, amikor a kölcsönös piaci hozzáférésről és az ágazati támogatások ellenőrzéséről van szó;

46. ösztönzi a tőkekoncentráció-ellenőrzés modelljének bővítését. Figyelmet kell fordítani az egyre erősebb terjeszkedésre, amely nemcsak piaci monopóliumok létrehozásához vezet, de a piac vertikális és horizontális elfoglalását is fokozza, ami negatívan hat az értékláncok dekoncentrációjára;

47. úgy véli, hogy ahhoz, hogy elérjük a társadalmi egyenlőtlenségek és az éghajlati válság kezelésével, a környezetvédelmi normák megemelésével, az ENSZ fenntarthatósági céljainak jobb végrehajtásával, illetve az éghajlat- és fogyasztóvédelmi szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos célkitűzéseket, szigorú fellépésre van szükség azokban az esetekben, amikor az Unión kívüli beszállítók megszegik a termelésre, foglalkoztatásra, környezetvédelemre stb. vonatkozó feltételeket;

Az uniós versenypolitika jövője

48. rámutat, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az állami támogatások/szubvenciók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései mindkét fél számára jelentős korlátozásokat jelentenek az állami támogatások tekintetében. Míg a rendelkezések biztosítják, hogy az uniós versenyjog továbbra is normákat állapítson meg az egyenlő versenyfeltételek tekintetében, a megállapodás 3.4.2. és 3.5. cikke előírja, hogy a feleknek meg kell akadályozniuk bizonyos típusú szubvenciókat, amennyiben azok ténylegesen vagy potenciálisan „jelentős” hatással vannak a szerződő felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra. Ezért – az Egyesült Királyság általi szubvenciódömping elkerülése érdekében – arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon, miként tartja be az Egyesült Királyság ezeket a rendelkezéseket;

49. radikálisabb intézkedéseket szorgalmaz a tagállami termékek és szolgáltatások globális piaci bojkottja, illetve az illegális forgalmazást célzó hamisításuk és utánzásuk ellen. Fontos, hogy a kkv-k határozott támogatást kapjanak az európai intézményektől a külföldi piacokon;

50. felhívja a figyelmet, hogy az elsősorban az egységes piacon alkalmazandó versenypolitikai célkitűzéseket világosan el kell választani attól az iparpolitikától, amely a világpiaci versenyben részt vevő gazdasági szereplők támogatására irányul;

51. úgy véli, hogy az uniós versenypolitika keretében hozott hosszú távú intézkedéseknek meg kell erősíteniük a hozzáadottérték-láncok rezilienciáját, amivel csökkenthető a harmadik országbeli szereplőktől való függőség, illetve – amennyiben az előbbi nem lehetséges – biztosítható a beszállítók nagyfokú diverzifikációja;

52. hangsúlyozza, hogy az uniós versenyszabályoknak és állami támogatási szabályoknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodással, az uniós digitális stratégiával, a szociális jogok európai pillérével és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. Kiemeli, hogy az energiaszerkezet meghatározása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezzel együtt sajnálja, hogy számos tagállam nem köti az állami támogatást ezekhez a célkitűzésekhez;

53. üdvözli, hogy az egészségügyre és a szociális lakhatásra vonatkozó 2012. évi általános gazdasági érdekű szolgáltatási csomag folyamatban lévő értékelése keretében az Európai Bizottság megbízásából készült, az egészségügyi ellátás és a szociális lakhatás piaci tendenciáiról és annak az állami támogatásokra gyakorolt hatásairól szóló közelmúltbeli tanulmány *  nagyrészt egybecseng az RB állami támogatásokról és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló, 2016. októberi véleményében *  megfogalmazott felvetésekkel, és különösen az alábbi két ponttal: (1) az 500 000 eurós de minimis küszöbérték könnyen elérhető, és figyelembe véve az ágazatoknak nyújtott állami támogatások általános növekedését, mérlegelni kell e küszöbérték megemelését az arányosság érdekében; (2) a szociális lakások fogalommeghatározása átláthatatlan, mivel az uniós tagállamokban nincs egységes fogalommeghatározás ezekre. Emellett úgy tűnik, hogy a jelenlegi fogalommeghatározás elavult, mivel növekszik a lakosság megfizethető lakhatás iránti igénye. Az RB ezért megismétli azt a kérését, hogy töröljék a fogalommeghatározásból a „hátrányos helyzetű személyekre vagy a kevésbé előnyös szociális helyzetben lévő társadalmi csoportokra” való túlságosan korlátozó hivatkozást.

54. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon és alaposan vizsgálja ki a pénzügyi szereplők, különösen a digitális platformok piaci versenyre és fogyasztói döntésekre gyakorolt hatását;

55. felhívja a figyelmet, hogy alapjaiban felül kell vizsgálni az energiaigényes és külföldi függőségű nyersanyagipar karbonszegény vagy karbonsemleges eljárásokra való fokozatos átállásának előmozdítását szolgáló állami támogatásokra vonatkozó európai uniós keretet. A beruházástámogatás mellett a működési költségek támogatására is szükség van. Ezért fontos, hogy az európai és nemzeti támogatási programok elegendő forrással legyenek ellátva, és kombinálhatók legyenek egymással. Az ipari átalakuláshoz jelentős mértékben hozzájárulhatnak a projektalapú éghajlatvédelmi szerződések is, amelyekben a kormányzatok hosszú távra garantálják a szén-dioxid-árakat.

56. felhívja a figyelmet, hogy olyan hatékony eszközöket kell létrehozni és alkalmazni, amelyekkel nyomást lehet gyakorolni a versenyszabályoknak meg nem felelő belső és külső szereplőkre;

57. úgy véli, hogy az uniós versenyszabályok független versenyhatóságok általi szigorú és pártatlan érvényesítése alapvetően fontos a belső piacon és nemzetközi szinten működő európai vállalatok, különösen a kkv-k számára, és ezért nagyobb bátorságra ösztönöz, ha az elvárt rendet megszegők szankcionálásáról van szó;

58. ismételten úgy véli, hogy az új – különösen az európai gazdaság klímasemlegességével kapcsolatos – megoldások végrehajtásakor ambiciózusabban kell eljárnunk, az egységes piac egységének közvetlen megerősítésekor pedig bátornak kell lennünk;

59. ösztönzi az olyan intézkedéseket, amelyek összekapcsolják a kohéziós politikát és a versenypolitikát annak érdekében, hogy a támogatás végeredményben maga után vonja az egységes piac szereplőire vonatkozó szabályok és elvek harmonizációját. Ennek kapcsán üdvözli a regionális politika számára a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben nyújtott állami támogatások terén bevezetett rugalmasságot. Felhívja a figyelmet az RB COTER szakbizottságának a strukturális alapok irányító hatóságai körében a CRII és CRII+ programok kísérő intézkedéseinek végrehajtásáról készített felmérésére, amely arra a következtetésre vezetett, hogy a strukturális alapok irányító hatóságainak többsége támogatásra érdemesnek találja az állami támogatásokra vonatkozó de minimis küszöbérték ideiglenes megemelését;

60. felismerve, hogy az európai vállalatoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezzenek a globális piacokon, arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az iparfejlődés előmozdítása érdekében igazítsa ki az uniós versenypolitikát és az állami támogatásokat – különösen a technológiai és műszaki csúcsteljesítmények területén –, és intenzíven támogassa az európai vállalatok egységes piacon kívüli terjeszkedését.

61. üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy módosításokat javasoljon az általános csoportmentességi rendelethez (AGVO), és ezzel tovább könnyítse az EU zöld és digitális átállásának állami támogatását * . Hangsúlyozza, hogy bizonyos támogatási kategóriák bejelentési kötelezettség alóli mentesítésének köszönhetően a tagállamok számára sokkal könnyebb lesz gyorsan odaítélni a támogatást, amennyiben teljesülnek a belső piaci verseny torzulásának korlátozására vonatkozó feltételek;

62. nagyon fontosnak tartja, hogy az EU egy nyitott gazdaság maradjon, és továbbra is támogassa a szabad, méltányos, fenntartható nemzetközi kereskedelmet, amely valamennyi kereskedelmi partner számára előnyös. Ebben az értelemben támogatja az Európai Bizottságnak a WTO megreformálására tett erőfeszítéseit. A reformnak arra kell törekednie, hogy újjáélessze és megerősítse a WTO-t többek között oly módon, hogy korszerűsíti a munkamódszereit és megszünteti a szabályozási hiányosságokat, hogy a WTO megfelelően tudjon reagálni az aktuális kereskedelempolitikai kihívásokra;

63. ezzel összefüggésben ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki még rugalmasabb és hatékonyabb szabályokat az állami támogatásokra, hogy az ERFA és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendelkezéseivel összhangban pénzügyi támogatást lehessen nyújtani a peremterületeken, szigeteken vagy legkülső, illetve kevésbé fejlett régiókban található regionális repülőtereknek, ahol nincs hatékonyabb és fenntarthatóbb alternatíva * ;

Kelt Brüsszelben, 2021. december 2-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS