(COM(2021) 323 final)
Előadó: Carlos Manuel TRINDADE
| Felkérés: | Európai Bizottság, 2021.8.10. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikkének első bekezdése | |
| Illetékes szekció: | „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció | |
| Elfogadás a szekcióülésen: | 2021.10.6. | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2021.10.20. | |
| Plenáris ülés száma: | 564. | |
| A szavazás eredménye: | ||
| (mellette/ellene/tartózkodott) | 153/25/41 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetért azzal, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembeni védelme kulcsfontosságú eleme annak, hogy fenntartható és tisztességes munkakörülményeket lehessen teremteni. Ezt a jogot a Szerződések mellett az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti, ezenkívül tükröződik a szociális jogok európai pillérének 10. alapelvében, és alapvetően fontos az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez is * .
1.2 Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülmények az egészséges és termelékeny munkaerő előfeltételei. Senki sem szenvedhet munkával kapcsolatos betegségektől vagy balesetektől. Ez az uniós gazdaság fenntarthatósága és versenyképessége tekintetében is fontos szempont * . Az EGSZB egyetért azzal a megállapítással is, amely szerint „[a] megfelelő munkahelyi egészségvédelem és biztonság csökkenti az egészségügyi költségeket és egyéb társadalmi terheket is, ezzel szemben a rossz munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas költségekkel jár az egyének, a vállalkozások és a társadalom szintjén is” * .
1.3 Az EGSZB az e véleményben foglalt megjegyzések, javaslatok és ajánlások mellett általánosságban egyetért a stratégiai keretben előirányzott stratégiai elképzelésekkel és intézkedésekkel, nevezetesen:
1.3.1 Az EGSZB megjegyzi, hogy amennyiben a szociális partnerek nem hajlandók egymással tárgyalni, az Európai Bizottság „2021 végén a digitális platformokon keresztül dolgozó személyek munkakörülményeinek javítását célzó kezdeményezést terjeszt elő […], hogy […] megfelelő munkakörülményeket biztosítson, ideértve az egészség és biztonság területét is” * .
1.3.2 Az EGSZB támogatja: i. a munkával összefüggő halálesetekkel kapcsolatos „zéró-elképzelést”; ii. a rákkal kapcsolatosan előirányzott intézkedéseket; iii. az Erőszak és Zaklatás Elleni 2019. évi (190. sz.) Egyezmény ratifikálását; iv. a nők elleni nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére 2021 vége előtt előterjesztendő jogalkotási kezdeményezést; v. az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a pszichoszociális és ergonómiai kockázatokat beépítse az egészséges munkahelyeket előmozdító kampányba.
1.3.3 Az EGSZB általánosságban támogatja az alábbiakat: i. „alapvető fontosságú, hogy levonjuk a Covid19-világjárvány tanulságait, és fokozzuk a lehetséges jövőbeli egészségügyi válságokra […] történő felkészültséget […] a munkahelyi egészségvédelem és biztonság és a közegészségügy közötti szinergiák továbbfejlesztése révén”; ii. a Covid19 felvételét a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló ajánlásba * .
1.3.4 Az EGSZB általánosságban egyetért az alábbiakkal: i. a tagállamoknak kezdeményezéseket kell indítaniuk a „csökkenő számú munkaügyi ellenőrzés kérdésének kezelése” terén; ii. a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi helyzetet felmérő csúcstalálkozó megrendezése 2023-ban, amely a munkával összefüggő halálesetekkel kapcsolatos „zéró-elképzelés” tekintetében elért eredményekre összpontosít; iii. egy új mutató létrehozása a halálos kimenetelű munkahelyi balesetekre vonatkozóan, amit már a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos cselekvési terv is javasolt; iv. a munkaügyi felügyelők munkájának javítása uniós és nemzeti szintű iránymutatás és képzés segítségével; v. az uniós és tagállami szintű együttműködés előmozdítása a következetes jogérvényesítés biztosítása érdekében; vi. iránymutatás és támogatás a vállalatok, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelésükhöz * .
1.3.5 Az EGSZB általánosságban egyetért az alábbiakkal: i. együttműködés az EU, az ILO és a WHO között az adatok és az ismeretek terén; ii. az EU a tagállamokkal együtt támogatni fogja a munkahelyi kockázati tényezőknek tulajdonítható megbetegedések okozta halálozással kapcsolatos új mutató kidolgozását (az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak részeként); iii. az EU támogatja a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jognak a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-keretbe való belefoglalását; iv. az EU a globális ellátási láncokban is elő kívánja mozdítani a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot; v. az EU fel kíván lépni annak biztosítása érdekében, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványokat a munkaügyi és szociális normákra vonatkozó kötelező érvényű kötelezettségvállalások részeként megfelelően figyelembe vegyék, valamint hogy a tisztességes munka átfogóbb kérdését előmozdítsák a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban; vi. támogatás a tagjelölt országoknak abban, hogy beépítsék jogszabályaikba a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos uniós vívmányokat * .
1.4 Az EGSZB különösen a következő fellépések, intézkedések vagy kezdeményezések beépítését javasolja az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós stratégiai keretbe:
1.4.1 A 2.1. fejezet kapcsán - i. az önfoglalkoztatónak minősülő személyeket illetően (akikre a stratégiai keret szerint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályok nem vonatkoznak) azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság, különböző szakértők és a szociális partnerek részvételével kellő időben kezdődjön el egy vizsgálat annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb megoldást arra, hogy miként garantálják annak az elvnek a teljesülését, amely szerint valamennyi önfoglalkoztatónak is biztonságos és egészséges környezetben kell dolgoznia. A következtetéseket a 2023-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi csúcstalálkozóig kell közzétenni; ii. azt illetően, hogy az Európai Bizottság uniós szintű nem jogalkotási kezdeményezést tervez indítani a munkahelyi mentális egészség kapcsán, azt javasolja, hogy - éppen a stratégiai keretben ismertetett indokok miatt - ez a kezdeményezés jogalkotási jellegű legyen.
1.4.2 A 2.2. fejezet kapcsán - i. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a rák elleni küzdelemre irányuló jövőbeli európai tervbe foglalja bele a munkavégzéssel kapcsolatos rákbetegségeket is, és a reprotoxikus anyagokat és a veszélyes gyógyszereket adja hozzá a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvhez, biztosítva az ezeknek az anyagoknak kitett munkavállalók egészségi állapotának hosszú távú nyomon követését, abban az esetben is, ha már nem ugyanolyan körülmények között végzik munkájukat; ii. azt ajánlja, hogy amikor az Európai Bizottság „értékelni fogja, hogy miként lehet megerősíteni a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló (2009/52/EK) irányelv hatékonyságát”, akkor vegye fontolóra, hogy a felülvizsgálat során súlyosabb szankciókat írjanak elő az előírásokat nem teljesítő munkáltatókra; iii. a Covid19-cel kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok alapján úgy látja, hogy sürgősen jogalkotási kezdeményezésre van szükség a pszichoszociális kockázatok megelőzése érdekében; iv. a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatosan felhalmozott tapasztalatok és kutatások alátámasztják, hogy jogalkotási kezdeményezésre van szükség ezen a területen.
1.4.3 A 2.3. fejezet kapcsán - azt ajánlja, hogy i. a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló ajánlást alakítsák át irányelvvé; ii. a biológiai anyagokról szóló irányelvet fejlesszék tovább a közelmúlt tapasztalatainak figyelembevételével; iii. a nemzeti munkaügyi felügyelőségek kapcsán azt a célt kell kitűzni, hogy a stratégiai keret futamidejének végére a tagállamokban megvalósuljon az az ILO-szabványokban meghatározott arány, amely szerint minden 10 000 munkavállalóra kell jutnia 1 munkaügyi felügyelőnek. Amennyiben ez a célkitűzés a jelenlegi stratégiai keret futamideje alatt nem teljesül, az Európai Bizottságnak e célból jogalkotási kezdeményezést kellene előterjesztenie.
1.4.4 A 3. fejezet kapcsán az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság ellenőrzési tevékenységét megfelelően építsék bele a stratégiai keretbe és mozdítsák elő, tekintettel arra, hogy a hatóság fontos szerepet játszik a határokon átnyúló ellenőrzések koordinálásában.
1.5 Az EGSZB megjegyzi, hogy az elmúlt években tapasztalt némi javulás ellenére továbbra is jelentős az információ és az ismeretek hiánya az EU és a tagállamok munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi realitásaival kapcsolatban. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy ezek az ismeretek elengedhetetlenek a kihívások jobb azonosításához és a kockázatok jobb megelőzéshez, a megfelelő politikák meghatározásához, valamint az uniós szinten és az egyes tagállamokban történő végrehajtás és az elért eredmények nyomon követéséhez, különös tekintettel a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretből eredő célkitűzésekre és intézkedésekre.
1.6 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy - jelen esetben az 1.4.1. pont i. alpontjával összhangban - védjük a munkavállalókat és az önfoglalkoztatókat, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó hatályos uniós és tagállami jogszabályok felülvizsgálata során figyelembe kell venni az európai gazdaság ökológiai, digitális, demográfiai és társadalmi átalakulását, különösen a munka világában.
1.7 A tagállamok különös felelőssége, hogy biztosítsák a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok érvényesítését, és egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítsanak valamennyi európai munkavállaló, különösen az idénymunkások, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok, például a fiatalok, az idősek, a nők, a fogyatékossággal élők, a migránsok és a bizonytalan helyzetű munkavállalók számára. A munkaügyi felügyelőségek technikai és humán erőforrásainak megerősítése, ami az elmúlt években számos tagállamban háttérbe szorult, valamint az európai szintű koordináció, együttműködés és képzés bővítése kulcsfontosságú tényező a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának jelentős mértékű javításához. A különböző tagállamoknak szintén prioritásként kell kezelniük a kkv-k, különösen a mikrovállalkozások számára a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak való megfeleléshez nyújtandó iránymutatást és támogatást. A Szerződések őreként az Európai Bizottság feladatai közé tartozik annak biztosítása, hogy a tagállamok megfelelően betartsák a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályokat.
1.8 Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó nemzeti stratégiák aktualizálása keretében tegyenek kezdeményezéseket arra, hogy előmozdítsák a szociális partnerek közötti állandó szociális párbeszédet az egyes ágazatok, vállalkozások és munkahelyek biztonsági és egészségvédelmi feltételeiről. A szakszervezetek és a munkavállalói képviseletek bevonása, valamint a kockázatértékeléssel és a megelőzéssel kapcsolatos folyamatos visszajelzéseik kulcsfontosságúak a biztonságos és egészséges munkakörnyezet előmozdításához, és közvetlen hatással van a munkavállalók egészségére, a vállalkozások termelékenységére és a közegészségügyi szolgáltatásokra.
1.9 A globalizáció kihívásaira és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi normák világszintű emelésével kapcsolatos európai törekvésre tekintettel az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy szorosan működjenek együtt az ILO-val és a WHO-val annak érdekében, hogy előmozdítsák a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jogot az ILO alapvető munkaügyi elveinek és jogainak keretében, valamint hogy biztosítsák ezeknek az elveknek a globális ellátási láncok általi tiszteletben tartását.
2. Háttér
2.1 Az EGSZB tudomásul veszi, hogy „[m]ostanra már közel 20 éve az EU munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiái kulcsszerepet játszanak abban, ahogyan a nemzeti hatóságok és a szociális partnerek a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos célkitűzésekről döntéseket hoznak” * . Az EGSZB hangsúlyozza azonban, hogy bár vitathatatlanul fontos szerepet kapnak a nemzeti tervekben, ezek a stratégiai keretek nem ismertek, és hogy a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket számos tagállamban nem vonták be kellőképpen ezek kidolgozásába és nyomon követésébe.
2.2 Az EGSZB tudomásul veszi az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014-2020-as stratégiájának értékelését, különösen az olyan fontos szempontokhoz kapcsolódóan, mint az alábbiak: i. az erőforrások szűkössége a tagállamokban; ii. nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkozási megbetegedésekre, a demográfiai változásokra, a pszichoszociális kockázatokra és a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre; és iii. támogatni kell a munkaügyi felügyelőségeket és a vállalkozásokat abban, hogy javítani tudják a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványokat * .
2.3 Az EGSZB megjegyzi, hogy az európai jogszabályok lehetővé tették ezeknek a kockázatoknak a mérséklését, és valamennyi tagállam minden gazdasági ágazatában hozzájárultak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi normák javításához. Továbbra is fennállnak azonban kihívások, és a Covid19-világjárvány súlyosbította a kezelendő kockázatokat.
2.4 Az EGSZB elismeri, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén: a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma mintegy 70%-kal csökkent 1994 és 2018 között. Bár a dezindusztrializáció és a jobb egészségügyi ellátás kétségtelenül hozzájárult ehhez, az uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszernek is jelentős szerepe volt benne * .
2.5 Az EGSZB megjegyzi, hogy ezen előrelépések ellenére 2018-ban még mindig több mint 3300 halálos kimenetelű baleset és 3,1 millió nem halálos kimenetelű baleset történt az EU 27 tagállamában, és évente több mint 200 000 munkavállaló hal meg munkával összefüggő megbetegedések miatt. Ez hatalmas emberi szenvedéssel jár, ami miatt a munkavállalók védelmi normáit folyamatosan fenn kell tartani, illetve javítani kell, és ez folyamatos kihívást is jelent * .
2.6 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések évente az uniós gazdaság szintjén a GDP több mint 3,3%-ába kerülnek (2019-ben kb. 460 milliárd EUR), és a becslések szerint a munkáltató számára minden egyes, a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba befektetett euró körülbelül kétszeres megtérülést eredményez * .
2.7 A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság mennyire fontos a munkavállalók egészségének védelme, társadalmunk működése és a kritikus gazdasági-társadalmi tevékenységek folyamatossága szempontjából. Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy a pandémia rámutatott arra is, hogy szükség van egy a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló és a közegészségügyi szakpolitikák közötti összhangot biztosító stratégiára, szinergiákat teremtve e két dimenzió között, amelyek közvetlen hatással vannak „társadalmunk működésére és a kritikus gazdasági-társadalmi tevékenységek folyamatosságára” * .
3. Az Európai Unió 2021-2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete
3.1 Az Európai Bizottság ebben az általános kontextusban terjeszti elő a szociális jogok európai pillérében bejelentett, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új uniós stratégiai keretet * (a továbbiakban: stratégiai keret), amely a következő három fő célkitűzésre összpontosít:
- a munka új világában a zöld és digitális átállás, illetve a demográfiai átmenet által előidézett változások előrejelzése és kezelése,
- a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésének javítása,
- az esetleges jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültség javítása.
3.2 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy e célok eléréséhez az alábbiakra van szükség:
i. megerősített szociális párbeszéd;
ii. a kutatási és adatgyűjtési kapacitások növelése tagállami és uniós szinten;
iii. a jogszabály-érvényesítés megerősítése;
iv. figyelemfelkeltés;
v. több finanszírozás.
3.3 Az EGSZB megjegyzi, hogy a stratégiai keret a szóban forgó időszak alatt 36 intézkedés végrehajtását írja elő: ebből 17 intézkedés közvetlenül az Európai Bizottság, 16 a tagállamok és 3 a szociális partnerek közvetlen felelősségi körébe tartozik.
4. Megjegyzések a stratégiai keret kapcsán
4.1 2.1. fejezet: A változások előrejelzése és kezelése
4.1.1 A zöld és digitális átállás kontextusában számos feladat, munkavégzési modell és munkahely jellege változóban van, ami jelentős kihívásokat állít a tagállamok és a vállalkozások elé a munkavállalók egészségének és jóllétének biztosítása terén.
4.1.2 A munkaerő idősödése szükségessé teszi, hogy a munkakörnyezetet és a feladatokat az egyre idősebb munkavállalók speciális igényeihez igazítsák és a kockázatokat is minimalizálják. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem így alapvető szerepet játszik a demográfiai változásokra való megfelelő reagálásban.
4.1.3 A digitális technológiák is lehetőségeket kínálhatnak a munkavállalók - köztük a fogyatékossággal élők vagy idősebbek - számára a munka és a magánélet közötti egyensúly javítására úgy a nők, mind a férfiak körében, valamint támogatják a munkahelyi egészségvédelem és biztonság hozzáférhető eszközök, tudatosságnövelés és hatékonyabb ellenőrzés révén való megvalósítását.
4.1.4 Az EGSZB úgy látja, hogy a robotizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása csökkenti a veszélyes feladatokhoz kapcsolódó kockázatokat, például az erősen szennyezett területeken, így a szennyvízrendszerekben, a hulladéklerakókban vagy a mezőgazdasági fertőtlenítési területeken, valamint új lehetőségeket teremthet a munkavállalók és a vállalkozások számára. Az új technológiák azonban kihívásokat is magukban rejtenek a munkavégzés időpontja és helyszíne tekintetében fennálló rendszertelenség, a munkavállalók ellenőrzésének lehetősége, valamint az új eszközökhöz és gépekhez kapcsolódó kockázatok miatt. Ezek fokozzák a pszichés stresszt, és egyre több pszichoszomatikus betegséghez vezethetnek, amelyek megjelenése ellen megfelelő intézkedéseket kell találni.
4.1.5 Bár a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok mára az iparágak, a berendezések és munkahelyek változásából eredő számos kockázatra kiterjednek, az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a technológiai fejlődés, a munkaerő idősödése és a munkavégzési formák változásai jogszabályi frissítéseket tesznek szükségessé.
4.1.6 Ezzel összefüggésben az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy tegye lehetővé magának a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretirányelvnek a felülvizsgálatát is annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt a munkahelyi realitásokhoz, valamint az éghajlatváltozás (például a nagy melegben, szabadban való munkavégzés), a demográfiai változások és a digitalizáció jelentette új kockázatokhoz és kihívásokhoz.
4.1.7 Az EGSZB szerint a pszichoszociális kockázatok - amelyek már a pandémia előtt is jelentősek voltak - nagymértékben fokozódtak a Covid19, a kényszerű távmunka nem tervezett, kiterjedt alkalmazásának bevezetése és az azzal járó sajátos munkakörülmények, például a munka és a magánélet közötti határ elmosódása, a folyamatos hálózati összekapcsoltság, a társadalmi érintkezés hiánya, valamint az ikt fokozottabb mértékű használata miatt.
4.2 2.2. fejezet: A munkával összefüggő foglalkozási megbetegedések megelőzésének javítása
4.2.1 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottságnak a munkával összefüggő halálesetekkel kapcsolatos „zéró-elképzelésével” és a megelőzési kultúra EU-n belüli megerősítésének szükségességével, ami „csak az alábbiak révén lehetséges: i. a munkahelyi balesetek és halálesetek alapos kivizsgálása; ii. e balesetek és halálesetek okainak meghatározása és kezelése; iii. a munkával kapcsolatos balesetekhez, sérülésekhez és foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése; és iv. a meglévő szabályok és útmutatók végrehajtásának megerősítése”.
4.2.2 Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja az évente mintegy 100 000 foglalkozási eredetű rákos megbetegedés okozta halálesetet, és arra kéri a tagállamokat, hogy sürgősen hajtsák végre a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemtervet alátámasztó stratégiát a határértékek és az uniós szinten elfogadott egyéb rendelkezések tekintetében, 26 veszélyes anyagra korlátozva a kitettséget, és ezáltal mintegy 40 millió munkavállaló munkakörülményeit javítva. Az EGSZB úgy véli, hogy felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a veszélyes anyagok jegyzékét, különösen a nanoanyagok és rákkeltő hatásuk hozzáadásával, és javasolja, hogy az expozíciós határértékek hatálya alá tartozó rákkeltő anyagok számát 50-re emeljék.
4.2.3 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a munkahelyi egészséget, és mind uniós, mind nemzeti szinten kezeljék prioritásként a kutatás és az adatgyűjtés megerősítését. Ezeknek az intézkedéseknek különösen a foglalkozási eredetű szív- és érrendszeri betegségekre, a váz- és izomrendszeri megbetegedésekre és pszichoszociális kockázatokra kell kiterjedniük.
4.2.4 Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos határértékek hatékonyabb megállapítása érdekében folyamatosan aktualizálják a veszélyes anyagok problémakörének kezelésére szolgáló módszertant. Hangsúlyozza és támogatja azt a folyamatot, hogy a veszélyes anyagok problémáját tudományos értékelés alapján, az „egy anyag, egy értékelés” elvével összhangban kezeljék. Úgy véli, hogy a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció és valamennyi érdekelt fél szoros bevonása sikeresnek tekinthető.
4.2.5 Az Európai Parlament és az érdekelt felek által a veszélyes gyógyszereknek és egyéb kockázatoknak kitett egészségügyi személyzet védelmének szükségességével kapcsolatban megfogalmazott álláspontokat illetően az EGSZB úgy véli, hogy e kérdés hatékonyabb kezeléséhez nemcsak képzésre, oktatásra és iránymutatásra van szükség, hanem kötelező erejű jogszabályok elfogadására is.
4.2.6 Az EGSZB szerint a sokféleség elismerése, ezen belül is a nemek közötti különbségek és egyenlőtlenségek kérdése, valamint a munkaerőn belüli megkülönböztetés elleni küzdelem alapvetően fontos a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosításához, ideértve a munkahelyi kockázatok értékelését is. Emellett szükség van a nemi elfogultság elkerülésére irányuló fellépésekre. Mindenesetre szem előtt kell tartani, hogy a munkaképességet befolyásolhatja a biológiai állapot (pl. szoptatás, terhesség).
4.2.7 A fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci lehetőségeit is javítani kell, például a munkahelyi egészségvédelem és biztonság gyakorlati megvalósítása, valamint a krónikus betegségekben szenvedők vagy balesetek áldozatai számára kidolgozott szakmai rehabilitációs programok révén.
4.2.8 Javítani kell a munkavállalók különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjainak védelmét. Ezzel összefüggésben valamennyi tagállamnak különös figyelmet kell fordítania a munkaügyi felügyelőségekre és az Erőszak és Zaklatás Elleni 2019. évi Egyezmény ratifikálására. Az EGSZB sürgeti az összes tagállamot, hogy a stratégia végrehajtási időszaka alatt ratifikálják ezt az egyezményt.
4.3 2.3. fejezet: A felkészültség fokozása - gyors reagálás a fenyegetésekre
4.3.1 A Covid19-hez kapcsolódó válság nyilvánvalóvá tette, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság alapvető szerepet játszik abban, hogy a munkavállalók, a vállalkozások és a kormányok életeket tudjanak megóvni, illetve kezelni tudják a kockázatokat annak érdekében, hogy biztosítsák a jóllét fennmaradását, az üzletmenet folytonosságát és a fenntarthatóságot.
4.3.2 A jövőre nézve levonandó egyik tanulság, amely biztosította a válság során a válaszlépések hatékonyságát az, hogy fontos szinergiákat teremteni a munkahelyi egészségvédelem és biztonság és a közegészségügy között. Ezt a kölcsönhatást minden tagállamban meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az EU felkészülhessen a jövőbeli egészségügyi válságok kezelésére.
4.3.3 Az EGSZB elismeréssel adózik az EU-OSHA munkája előtt, amelynek keretében a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködésben útmutató eszközöket dolgozott ki, amelyek lehetővé tették a vállalatok, és különösen a kkv-k számára, hogy megfelelően reagáljanak a világjárvány különböző szakaszaira.
4.3.4 A SARS-CoV-2 vírusnak a biológiai anyagokról szóló irányelv szerinti besorolása hozzájárult a munkavállalók védelmének biztosításához azokban a létesítményekben, ahol oltóanyaggyártás, -forgalmazás és -beadás céljával kezelik a vírust.
4.3.5 A világjárvány arra is rávilágított, hogy az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók - ideértve az idénymunkásokat, a migránsokat és a bizonytalan helyzetű munkavállalókat is - jobban ki vannak téve az egészségtelen vagy nem biztonságos munkakörülményeknek, például a rossz vagy túlzsúfolt szállásoknak vagy a jogaikról való tájékoztatás hiányának. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kötelezettségeiket, és erősítsék meg tudatosságnövelő tevékenységeiket az idénymunkások, az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók számára biztosítandó tisztességes és biztonságos munka- és életkörülmények előmozdítása terén.
4.3.6 Az EGSZB megjegyzi, hogy - amint azt az Európai Bizottság is hangsúlyozta -, fontos a Covid19 vírusa által megfertőzött munkavállalók és azon családok támogatása, amelyek a SARS-CoV-2 vírusnak való munkahelyi kitettség miatt veszítették el családtagjaikat. Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy 25 tagállam már tett lépéseket ebbe az irányba, így például foglalkozási megbetegedésként ismerte el a Covid19-et * .
4.4 3. fejezet: Az aktualizált stratégiai keret végrehajtása
4.4.1 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a „szociális partnerek különösen jó helyzetben vannak ahhoz, hogy egy adott tevékenység vagy ágazat körülményeihez igazodó megoldásokat találjanak” * .
4.4.2 Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a világjárvány megmutatta, hogy a vállalkozások és a munkahelyek is fontos járványgócok, ezért még fontosabb, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések minden egyes gazdasági egység körülményeihez igazodjanak.
4.4.3 Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a stratégiai keret ezen a téren indítson kezdeményezéseket a szociális partnerek közötti állandó szociális párbeszéd előmozdítására a munkahelyi egészségvédelem és biztonság feltételeiről az egyes tevékenységi ágazatokban és különösen a vállalkozásokban. Ha bevonják a szakszervezeteket és a munkavállalói képviseleteket és folyamatosan konzultálnak velük az aktuális helyzetről, mindezt szorosan összehangolva a kollektív tárgyalással és a kollektív szerződéssel, elvégezve a kockázatok értékelését, megelőzését és kezelését, lehetőségeket teremtve és biztonságos és egészséges munkakörnyezetet hozva létre, az közvetlen hatással lesz a munkavállalók egészségére, a vállalkozások termelékenységére és versenyképességére, amint magára a társadalomra, és különösen a közegészségügyi szolgáltatásokra is.
4.4.4 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy csak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi helyzettel kapcsolatos pontos és időszerű ismeretek teszik lehetővé mind uniós, mind tagállami szinten a kihívások azonosítását és a kockázatmegelőzést, a megfelelő politikák meghatározását, végrehajtásuk nyomon követését és az eredmények elemzését. A tudományos és technológiai innovációk ismerete, valamint azoknak a politikai döntésekbe való folyamatos beépítése szintén előmozdítja a folyamatos fejlődést.
4.4.5 Az EGSZB egyetért azzal, hogy uniós és tagállami szinten naprakész és az adottságokhoz igazított, új szociális mutatókat is tartalmazó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi adatbázisokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem valamennyi dimenziójával kapcsolatos kutatásokat és jelentések, elemzések és tanulmányok készítését * .
4.4.6 Az EGSZB megjegyzi, hogy „[e] stratégiai keret sikere nagyban függ a nemzeti és helyi szintű végrehajtástól” * . Ez a felismerés nagyobb felelősséget ró a tagállamokra a jogszabályok betartása és betartatása, valamint a szociális partnerek közötti szociális párbeszéd előmozdítása és az ezt hátráltató akadályok felszámolása terén, mivel a stratégiai keret sikerének egyik alapfeltétele a munkaügyi felügyelőségek tagállami szintű fellépése, az üzemorvosok és a foglalkozás-egészségügyi személyzet tevékenysége, valamint a szakszervezetek és a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó munkavállalók képviselőinek bevonása.
4.4.7 Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a stratégiai keret célkitűzéseinek sikeréhez a vállalatoknak átfogó felelősséggel kell rendelkezniük a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi feltételek terén mind a munkahelyen, mind olyan esetekben, amikor a munkavállaló távmunkában vagy távoli helyről dolgozik. Ez azonban kihívást jelent akkor, ha a munkavállaló otthonról vagy más olyan helyről dolgozik, amelyet a munkáltató nem tud ellenőrizni, illetve amelyhez nincs hozzáférése.
4.4.8 Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy a munkahelyi balesetekhez, sérülésekhez és foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó kockázatokkal kapcsolatos figyelemfelkeltés kulcsfontosságú a stratégiai keret célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a munkahelyi balesetekből adódó halálesetekre vonatkozó „zéró-elképzelés” céljára. Az EGSZB úgy véli, hogy a figyelemfelkeltés az egyik legfontosabb intézkedés a jogszabályok alkalmazása szempontjából, de a siker kulcsát e jogszabályok előzetes megléte, utólagosan pedig a részvétel és az ellenőrzés együttesen jelentik. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy e stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében a megelőzésre és a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló irányelveknek való megfelelésre kell összpontosítani.
4.4.9 Az EGSZB úgy véli, hogy ez a figyelemfelkeltés nagymértékben függ a szociális partnerek és az összes érdekelt fél aktív részvételétől. Az EGSZB ebben az összefüggésben hangsúlyozza a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság szerepét és azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság helyezzen nagyobb hangsúlyt arra.
4.4.10 Az EGSZB úgy véli, hogy bár e célok elérése valamennyi érdekelt fél - a tagállamok, a vállalatok, a munkaügyi felügyelőségek és a munkavállalók - közös feladata, a felelősség mértéke változó, mivel a munkavállalók azok, akik a leginkább kiszolgáltatottak és a legkevesebbet tudnak tenni az ügy érdekében, ezért nekik kell a legnagyobb védelmet biztosítani.
4.4.11 Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a munkavállalót fel kell jogosítani arra, hogy amikor úgy találja, hogy munkahelyi baleset vagy súlyos megbetegedés, különösen halálos kockázat veszélye áll fenn, megtagadhassa a munkavégzést, és végső esetben jogosult legyen kártérítéssel felmondani, ha életveszély áll fenn amiatt, hogy a vállalat nem tartja be a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat.
4.4.12 Az EGSZB megjegyzi, hogy 11 különböző európai pénzügyi alap és mechanizmus létezik a különböző munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tevékenységek finanszírozására * . Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések pénzügyi támogatása a stratégiai keret sikerének egyik kulcsa. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság nyújtson részletesebb tájékoztatást a tagállamoknak és különösen a szociális partnereknek, hogy megkönnyítse a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi projektekhez való hozzáférésüket és javítsa azok végrehajtását.
4.5 4. fejezet: A hatékony munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványok világszerte történő előmozdítása
4.5.1 Az EGSZB egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „[g]lobalizált világunkban az egészségügyi és biztonsági fenyegetések nem állnak meg a határoknál”, amint azzal is, hogy a stratégiai keret célja „a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványok globális léptékű javítása” * .
4.5.2 Az EGSZB támogatja továbbá az Európai Bizottság azon szándékát, hogy az ILO-val együttműködve hajtsa végre és kövesse nyomon a munka jövőjéről szóló nyilatkozatot (2019), támogatva a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jognak a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-keretbe való integrálását.
Kelt Brüsszelben, 2021. október 20-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG
MELLÉKLET
A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):
1. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
4.1.5. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Bár a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok mára az iparágak, a berendezések és munkahelyek változásából eredő számos kockázatra kiterjednek, az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a technológiai fejlődés, a munkaerő idősödése és a munkavégzési formák változásai jogszabályi frissítéseket tesznek szükségessé. | Bár a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok mára az iparágak, a berendezések és munkahelyek változásából eredő számos kockázatra kiterjednek, az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a technológiai fejlődés, a munkaerő idősödése és a munkavégzési formák változásai jogszabályi frissítéseket tehetnek szükségessé. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 70
Ellene: 118
Tartózkodott: 11
2. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
4.1.6. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Ezzel összefüggésben az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy tegye lehetővé magának a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretirányelvnek a felülvizsgálatát is annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt a munkahelyi realitásokhoz, valamint az éghajlatváltozás (például nagy melegben, szabadban való munkavégzés), a demográfiai változások és a digitalizáció jelentette új kockázatokhoz és kihívásokhoz. | Ezzel összefüggésben az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy a jövőben is szorosan kövesse nyomon a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi keretirányelv végrehajtását és szükség szerint vizsgálja azt felül annak garantálása érdekében, hogy lefedje az éghajlatváltozás (például nagy melegben, szabadban való munkavégzés), a demográfiai változások és a digitalizáció jelentette új kockázatokat és kihívásokat. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 68
Ellene: 124
Tartózkodott: 12
3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
4.2.2. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja az évente mintegy 100 000 foglalkozási eredetű rákos megbetegedés okozta halálesetet, és arra kéri a tagállamokat, hogy sürgősen hajtsák végre a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemtervet alátámasztó stratégiát a határértékek és az uniós szinten elfogadott egyéb rendelkezések tekintetében, 26 veszélyes anyagra korlátozva a kitettséget, és ezáltal mintegy 40 millió munkavállaló munkakörülményeit javítva. Az EGSZB úgy véli, hogy felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a veszélyes anyagok jegyzékét, különösen a nanoanyagok és rákkeltő hatásuk hozzáadásával, és javasolja, hogy az expozíciós határértékek hatálya alá tartozó rákkeltő anyagok számát 50-re emeljék. | Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja az évente mintegy 100 000 foglalkozási eredetű rákos megbetegedés okozta halálesetet, és arra kéri a tagállamokat, hogy sürgősen hajtsák végre a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos ütemtervet alátámasztó stratégiát a határértékek és az uniós szinten elfogadott egyéb rendelkezések tekintetében, 26 veszélyes anyagra korlátozva a kitettséget, és ezáltal mintegy 40 millió munkavállaló munkakörülményeit javítva. Az EGSZB úgy véli, hogy felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a veszélyes anyagok jegyzékét, különösen egyes, bizonyítottan rákkeltő hatású nanoanyagok hozzáadásával, és javasolja, hogy minden erőfeszítést tegyenek meg annak érdekében, hogy az expozíciós határértékek hatálya alá tartozó rákkeltő anyagok számát emeljék. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 68
Ellene: 135
Tartózkodott: 6
4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
4.2.5. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Az Európai Parlament és az érdekelt felek által a veszélyes gyógyszereknek és egyéb kockázatoknak kitett egészségügyi személyzet védelmének szükségességével kapcsolatban megfogalmazott álláspontokat illetően az EGSZB úgy véli, hogy e kérdés hatékonyabb kezeléséhez nemcsak képzésre, oktatásra és iránymutatásra van szükség, hanem kötelező erejű jogszabályok elfogadására is. | Az Európai Parlament és az érdekelt felek által a veszélyes gyógyszereknek és egyéb kockázatoknak kitett egészségügyi személyzet védelmének szükségességével kapcsolatban megfogalmazott álláspontokat illetően az EGSZB úgy véli, hogy e kérdés kezeléséhez nemcsak képzésre, oktatásra és iránymutatásra van szükség, hanem a hatályos jogszabályok hatékony végrehajtására is. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 71
Ellene: 133
Tartózkodott: 9
5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
4.3.5. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| A világjárvány arra is rávilágított, hogy az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók - ideértve az idénymunkásokat, a migránsokat és a bizonytalan helyzetű munkavállalókat is - jobban ki vannak téve az egészségtelen vagy nem biztonságos munkakörülményeknek, például a rossz vagy túlzsúfolt szállásoknak vagy a jogaikról való tájékoztatás hiányának. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kötelezettségeiket, és erősítsék meg tudatosságnövelő tevékenységeiket az idénymunkások, az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók számára biztosítandó tisztességes és biztonságos munka- és életkörülmények előmozdítása terén. | A világjárvány arra is rávilágított, hogy az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók - ideértve a bizonytalan foglalkoztatási státuszú idénymunkásokat és migráns munkavállalókat is - adott esetben jobban ki lehetnek téve az egészségtelen vagy nem biztonságos munkakörülményeknek, például a rossz vagy túlzsúfolt szállásoknak vagy a jogaikról való tájékoztatás hiányának. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kötelezettségeiket, és erősítsék meg tudatosságnövelő tevékenységeiket az idénymunkások, az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók számára biztosítandó tisztességes és biztonságos munka- és életkörülmények előmozdítása terén. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 72
Ellene: 125
Tartózkodott: 11
6. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
4.4.11. pont
A pont törlendő:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a munkavállalót fel kell jogosítani arra, hogy amikor úgy találja, hogy munkahelyi baleset vagy súlyos megbetegedés, különösen halálos kockázat veszélye áll fenn, megtagadhassa a munkavégzést, és végső esetben jogosult legyen kártérítéssel felmondani, ha életveszély áll fenn amiatt, hogy a vállalat nem tartja be a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 69
Ellene: 135
Tartózkodott: 8
7. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
1.4.1. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| A 2.1. fejezet kapcsán - i. az önfoglalkoztatónak minősülő személyeket illetően (akikre a stratégiai keret szerint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályok nem vonatkoznak) azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság, különböző szakértők és a szociális partnerek részvételével kellő időben kezdődjön el egy vizsgálat annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb megoldást arra, hogy miként garantálják annak az elvnek a teljesülését, amely szerint valamennyi önfoglalkoztatónak is biztonságos és egészséges környezetben kell dolgoznia. A következtetéseket a 2023-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi csúcstalálkozóig kell közzétenni; ii. azt illetően, hogy az Európai Bizottság uniós szintű nem jogalkotási kezdeményezést tervez indítani a munkahelyi mentális egészség kapcsán, azt javasolja, hogy - éppen a stratégiai keretben ismertetett indokok miatt - ez a kezdeményezés jogalkotási jellegű legyen. | A 2.1. fejezet kapcsán - i. az önfoglalkoztatónak minősülő személyeket illetően (akikre a stratégiai keret szerint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályok nem vonatkoznak) azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság, különböző szakértők és a szociális partnerek részvételével kellő időben kezdődjön el egy vizsgálat annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb megoldást arra, hogy miként garantálják annak az elvnek a teljesülését, amely szerint valamennyi önfoglalkoztatónak is biztonságos és egészséges környezetben kell dolgoznia. A következtetéseket a 2023-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi csúcstalálkozóig kell közzétenni; ii. azt illetően, hogy az Európai Bizottság uniós szintű nem jogalkotási kezdeményezést tervez indítani a munkahelyi mentális egészség kapcsán, az EGSZB üdvözli ezt a megközelítést. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 66
Ellene: 135
Tartózkodott: 8
8. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
1.4.2. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| A 2.2. fejezet kapcsán - i. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a rák elleni küzdelemre irányuló jövőbeli európai tervbe foglalja bele a munkavégzéssel kapcsolatos rákbetegségeket is, és a reprotoxikus anyagokat és a veszélyes gyógyszereket adja hozzá a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvhez, biztosítva az ezeknek az anyagoknak kitett munkavállalók egészségi állapotának hosszú távú nyomon követését, abban az esetben is, ha már nem ugyanolyan körülmények között végzik munkájukat; ii. azt ajánlja, hogy amikor az Európai Bizottság „értékelni fogja, hogy miként lehet megerősíteni a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló (2009/52/EK) irányelv hatékonyságát”, akkor vegye fontolóra, hogy a felülvizsgálat során súlyosabb szankciókat írjanak elő az előírásokat nem teljesítő munkáltatókra; iii. a Covid19-cel kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok alapján úgy látja, hogy sürgősen jogalkotási kezdeményezésre van szükség a pszichoszociális kockázatok megelőzése érdekében; iv. a váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatosan felhalmozott tapasztalatok és kutatások alátámasztják, hogy jogalkotási kezdeményezésre van szükség ezen a területen. | A 2.2. fejezet kapcsán - i. támogatja azt a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretben szereplő javaslatot, hogy - a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságban elfogadott, a munkahelyi expozíciós határérték szempontjából elsőbbséggel kezelendő anyagok jegyzékének elkészítéséről szóló vélemény alapján - határozzák meg azoknak a reprotoxikus anyagoknak a prioritási listáját, amelyekkel foglalkozni kell, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a rák elleni küzdelemre irányuló jövőbeli európai tervbe foglalja bele a munkavégzéssel kapcsolatos rákbetegségeket is; ii. azt ajánlja, hogy amikor az Európai Bizottság „értékelni fogja, hogy miként lehet megerősíteni a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló (2009/52/EK) irányelv hatékonyságát”, ez hatékony végrehajtást és érvényesítést eredményezzen; iii. egyetért azzal az európai bizottsági megközelítéssel, hogy a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködésben kerüljön kidolgozásra egy uniós szintű nem jogalkotási kezdeményezés a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatban, amely felméri a munkavállalók mentális egészségével kapcsolatban felmerülő kérdéseket; iv. támogatja azt az európai bizottsági törekvést, hogy a pszichoszociális és ergonómiai kockázatok is szerepeljenek az „egészséges munkahelyekért” kampányban. |
A szavazás eredménye:
Mellette: 70
Ellene: 140
Tartózkodott: 7
9. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztő:
LE BRETON Marie-Pierre
MINCHEVA Mariya
PILAWSKI Lech
VADÁSZ Borbála
VERNICOS George
SOC/698 - Munkahelyi biztonság és egészségvédelem - 2021-2027-es uniós stratégiai keret
1.4.3. pont
A következőképpen módosítandó:
| Szekcióvélemény | Módosítás | |
| A 2.3. fejezet kapcsán - azt ajánlja, hogy i. a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló ajánlást alakítsák át irányelvvé; ii. a biológiai anyagokról szóló irányelvet fejlesz-szék tovább a közelmúlt tapasztalatainak figyelembevételével; iii. a nemzeti munkaügyi felügyelőségek kapcsán azt a célt kell kitűzni, hogy a stratégiai keret futamidejének végére a tagállamokban megvalósuljon az az ILO-szabvá-nyokban meghatározott arány, amely szerint minden 10 000 munkavállalóra kell jutnia 1 munkaügyi felügyelőnek. Amennyiben ez a célkitűzés a jelenlegi stratégiai keret futamideje alatt nem teljesül, az Európai Bizottságnak e célból jogalkotási kezdeményezést kellene előterjesztenie. | A 2.3. fejezet kapcsán az EGSZB megjegyzi, hogy i. a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló ajánlást megfelelően nyomon kell követni a tagállamokban; ii. a biológiai anyagokról szóló irányelvet továbbfejlesztették a közelmúlt tapasztalatainak figyelembevételével; |
A szavazás eredménye:
Mellette: 70
Ellene: 133
Tartózkodott: 7
