AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 105/27) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia ^* 

(COM(2020) 575 final) (kiegészítő vélemény)

Előadó: Gonçalo LOBO XAVIER

1. Következtetések és ajánlások

1.1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) továbbra is aggasztja, hogy a legtöbb tagállamban nem eléggé egyértelműek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek (nhrt-k) irányítási rendszerei, valamint a végrehajtásukkal kapcsolatos felelősségi körök központi, regionális és helyi szintek közötti megosztása. Természetesen az sem egyértelmű, hogy melyek a megfelelő mechanizmusok a civil társadalmi szervezeteknek és a szociális partnereknek az nhrt-k végrehajtásába, nyomon követésébe és kiigazításába történő bevonására. Ezt az EGSZB februári állásfoglalása ^*  is említette, és a helyzet az Európai Bizottság erőfeszítései ellenére sem változott. Az EGSZB határozottan kéri, hogy ezeket az Unió fellendülése szempontjából kulcsfontosságú szempontokat alaposabban vizsgálják meg.

1.2 Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy mérni kell a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának előrehaladását. Megfelelő nyomonkövetési mutatókra van szükség, mivel ezek jelzik majd a további fejlődés és helyreállítás irányát. A tagállamoknak megfelelően kell reagálniuk erre a kihívásra, és bátorságra van szükség ahhoz, hogy a polgárok tudatában legyenek az előttünk álló hatalmas nehézségeknek.

1.3 Az EGSZB határozottan hisz abban, hogy az európai szemeszter következő ciklusa nagyon fontos lesz az Unió számára, mivel nélkülözhetetlen eszköznek tekinthető a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása szempontjából. A nemzeti tervek kétféle eszközt tartalmaznak: a tagállamok egyrészt a kettős átállással, másrészt a válságot közvetlenebbül elszenvedő polgárokat (család, munkavállalók, vállalkozók stb.) célzó beruházásokkal és reformokkal radikális strukturális változásokat hajthatnak végre és valósíthatnak meg. Az EGSZB szerint mindkét lehetőséget figyelembe kell venni. Más-más eszközöket igényelnek, és nem eshetnek mindig egybe. A gazdasági rendszer rezilienssé tételéhez gazdaságélénkítésre van szükség.

1.4 A Covid19-válság rávilágított Európa legveszélyesebb gyengeségeinek némelyikére: az iparra vonatkozó koordinációs politika hiányára, valamint arra, hogy a kontinens számos termék és szolgáltatás tekintetében más gazdasági térségektől függ. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy szokásokat és politikákat nehéz megváltoztatni, és hogy több évbe telik, amíg az új politikák tényleges hatása érezhetővé válik. Az idő azonban drága, ha az Unió változtatni kíván, és talpra akar állni. A nyersanyagárak emelkedése (és elosztási nehézségei), a félvezetők hiánya és a magas energiaárak az Unió alapvető eszközöktől való függőségére is rámutatnak. Az EGSZB azt szeretné, ha minden tagállam valódi lépéseket tenne az oktatásba, az infrastruktúrába és az iparpolitikába történő beruházások terén, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot, és a polgárokat az európai ipar fellendítésére ösztönözhetik.

1.5 Az EGSZB támogatja a magas színvonalú oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba és a K+F-be történő beruházásokat, ezek ugyanis elengedhetetlenek a Next Generation EU által támogatott gazdasági és társadalmi változások előmozdításához és kiegészítéséhez. Egyértelmű, hogy elengedhetetlenek a Covid19-világjárvány által súlyosan érintett társadalmak egészségügyi rendszereit és közegészségügyi politikáit erősítő beruházások. Ezt egy valóban erős iparpolitikával kell összekapcsolni, amely képes előmozdítani a termékek és szolgáltatások európai előállítását és fejlesztését, hogy elkerüljük a más gazdasági térségektől való teljes függőséget.

1.6 Az EGSZB úgy véli, hogy eljött az ideje a paktum alapos és mélyreható reformjának. Határozott ajánlásra van szükség ebben az új felülvizsgált szemeszterben, továbbá egy olyan új paktumra, amely kötelező erejű eljárásokat és szabályokat tartalmaz a civil társadalmi szervezetek és a helyi önkormányzatok konzultációjára vonatkozóan. Ez felhívás arra, hogy cselekedjünk. Itt az ideje, hogy az előkészítéstől a végrehajtásig minden szakaszban kötelező szabályokat fogalmazzunk meg a részvételre vonatkozóan, hogy a jövőben elkerüljük a strukturális problémákat.

1.7 Az EGSZB véleménye szerint az helyreállítási és rezilienciaépítési tervek fő prioritásainak rövid elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a zöld megállapodás céljai állnak a középpontban. Az EGSZB számára ez nyilvánvalóan fontos, de egyes, nem túl megalapozottnak tűnő intézkedések végrehajtásával és hatásával kapcsolatban aggályok merültek fel. A polgárokat, a munkavállalókat és a vállalatokat támogatni kell ebben az átállásban, a célokat pedig világosan és ésszerűen kell meghatározni, hogy elkerülhető legyen egy olyan helyzet, amelyben a politikai retorika lenyűgöző, a gyakorlati megvalósítás azonban elégtelen, és a „felszín alatt” óriási mellékhatásokkal jár.

1.8 Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a szemeszter folyamatának egyik legértékesebb eredményét éveken keresztül figyelmen kívül hagyták. A következetes adatokon alapuló országspecifikus ajánlások ugyanis lehetőséget jelentenek a javításra. A tagállamoknak újra kellene gondolniuk a hozzáállásukat ehhez az eszközhöz, különösen a Covid19-válság után és annak a lehetőségnek a fényében, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínál a tagállamok többségében elengedhetetlen strukturális reformok végrehajtásához (az oktatás, a fiskális politikák, a munkaerőpiac és a szociális védelem terén a szociális pillér és a portói csúcstalálkozó ajánlásai keretében). Az EGSZB határozottan ajánlja a tagállamoknak, hogy változtassanak hozzáállásukon, a civil társadalmi szervezeteknek pedig nagyon aktív szerepet kellene játszaniuk, felügyelve a folyamatokat.

1.9 Az EGSZB felhívja a figyelmet továbbá egyes tagállamok abszorpciós kapacitására, szem előtt tartva eddigi „eredményeiket”. A 2014-2020-as többéves pénzügyi keret strukturális alapjainak fele 2020 végéig nem került felhasználásra, ezért azokat a következő években kell elkölteni. Tapasztalatára és adataira alapozva az Európai Bizottságnak figyelmeztetéseket kellene megfogalmaznia a tagállamok számára, és segítenie kellene őket abban, hogy elosztási és ütemezési szempontból hatékonyabban csoportosítsák át a forrásokat. Nagyon fontos figyelmeztetni a tagállamokat arra, hogy politikai döntéseik nem áshatják alá a helyreállítási folyamatot, és intézkedéseket kell hozni a rendszerbeli problémák elkerülésére. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kerülni kell a bürokráciát, hanem azt is, hogy megfelelő politikai támogatást kell nyújtani a hatékonysághoz.

1.10 Az EGSZB úgy véli, hogy az elkerülhetetlen digitalizációs folyamat - különösen az egészségügyi és szociális rendszerekben nyújtott közszolgáltatásokkal összefüggésben - számos munkahelyet szüntet meg. A digitalizáció gondot jelenthet az idős polgárok számára is, akik kevésbé képesek megbirkózni a digitalizációs folyamattal. Az EGSZB fontosnak tartja olyan programok kidolgozását, amelyek valóban támogatni tudják a polgárokat és megkönnyíthetik az átmenetet. A tagállamoknak beruházási alapokat kell elkülöníteniük az érintett munkavállalók átképzésére. Politikai bátorságra van szükség a kihívással való szembenézéshez, ahogy a jó kommunikáció is elengedhetetlen, hogy a polgárok megértsék az intézkedéseket és a célokat.

1.11 Az EGSZB üdvözli a „helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla” kezdeményezését. Az EGSZB szerint ez nagyon fontos eszköz, amely képes lesz fellendíteni a beruházási folyamatot, és olyan mechanizmusokat létrehozni, amelyeknek döntő jelentőségük lehet az Unió számára. Az EGSZB támogatja a javasolt ütemtervet is, amely szerint az európai bizottsági elfogadás szeptember végére várható ^* . Az EGSZB ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a civil társadalmi szervezetek is részt vegyenek ebben a folyamatban. Ez nem a láthatóság, hanem az éberség miatt fontos, és az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy a civil társadalmi szervezeteket fel kell vértezni és készíteni erre a kihívásra. Felesleges a civil társadalmi szervezeteket cselekvésre szólítani, ha nincsenek felkészítve, illetve nem rendelkeznek az aktív szerepvállaláshoz szükséges erőforrásokkal. Ez hatalmas felelősséget és lehetőséget jelent a civil társadalmi szervezetek számára.

2. Általános megjegyzések

2.1 Az EGSZB üdvözli a „2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése” című európai bizottsági közleményt ^* . A világ súlyos válsággal néz szembe, amely a jelek szerint az összes gazdaságélénkítési tervet és stratégiát veszélyezteti. Európa rezilienciájának és erejének azonban győznie kell, ha fenn akarjuk tartani Uniónkat.

2.2 Tény, hogy az Európai Unió példa nélküli intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy leküzdje a Covid19-világjárványt, enyhítse a válság hatását, és az erőteljes, fenntartható és inkluzív növekedés pályájára állítsa gazdaságunkat. Ugyanakkor még mindig sok a bizonytalanság az egészségügyi politikák hatékonyságát illetően, és a válság óriási hatással volt a polgárok bizalmára, amely pedig elengedhetetlen a gazdasági és társadalmi fellendüléshez. Az a cél, hogy az európai lakosság több mint 70%-a be legyen oltva, óriási hatással lesz az emberek bizalmára, és az EGSZB üdvözli a tagállamok közötti koordinációt e cél elérése érdekében. Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy egyértelművé kell tenni a polgárok számára, hogy továbbra is óvatosnak kell lennünk, mivel ezek az eredmények fontosak ugyan, de az intézkedések nem biztos, hogy elegendőek az egészségügyi válság teljes megállításához.

2.3 Az a tagállamok számára biztosított lehetőség, hogy bemutassák a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, egy olyan óriási jelentőségű tényező, amelynek prioritást kell élveznie. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszhatnak e tervek végrehajtásában és nyomon követésében. Ennek minden tagállam számára egyértelműnek kell lennie. Az EGSZB állásfoglalása a következőképpen fogalmaz: „Az EGSZB úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási folyamatban valamennyi reformnak az EU alapelvein: az emberi és szociális jogok védelmén, a demokratikus értékeken és a jogállamiságon kell alapulnia. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházásoknak a következőket kell célozniuk: az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, az EU gazdasági rezilienciájának erősítése, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítése, körforgásos gazdaság létrehozása, a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése az EU-ban, a gazdaság és a társadalom digitalizációjához kapcsolódó innováció és korszerűsítés ösztönzése, valamint az, hogy a társadalmi kohézió biztosítása, a szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szavatolja a szociális jogok európai pillérének eredményes végrehajtását” ^* .

2.4 A 750 milliárd EUR összegű Next Generation EU (melyből 500 milliárd most kerül akalmazásra) kulcsfontosságú eszköz az EU számára a beruházások és a helyreállítás ösztönzéséhez, és ahhoz, hogy megerősödve és ellenállóbban lábaljunk ki a jelenlegi válságból.

2.5 Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv konkrét intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy az Unió valamennyi szakpolitikájában megerősítse a szociális dimenziót, és elősegítse az inkluzív helyreállítást.

2.6 Az EGSZB megerősíti azt az álláspontját is, hogy a környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, az egyenlő és igazságos elosztás és a makrogazdasági stabilitás továbbra is az EU gazdasági menetrendjének vezérelvei kell, hogy legyenek. A kihívások ellenére a zöld megállapodás továbbra is hosszú távú prioritás, és Európának élnie kell a lehetőséggel: vezető szerepet kell vállalnia ebben a kérdésben.

2.7 Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az európai szemeszter keretében megvalósuló hatékony szakpolitikai koordináció továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy az uniós gazdaság erőteljesebb, fenntartható és inkluzív növekedési pályára álljon a válságból való kilábalás után. Ezt az EGSZB már az elmúlt hónapokban megfogalmazta, és továbbra is prioritásként kezeli.

2.8 Az EGSZB úgy véli, hogy általánosságban a szervezett civil társadalom részvétele még mindig alacsony a tagállamokban. A szervezeteket tájékoztatták és sok esetben meg is hallgatták, de csak kevés kézzelfogható eredmény született. A tagállamok többségében nem került sor az eredeti kormányzati javaslatok jelentős módosításához vezető hatékony konzultációkra. Ez alól csak néhány kivétel volt megfigyelhető.

3. Részletes megjegyzések

3.1 Az uniós és nemzeti szinten hozott intézkedéseknek köszönhetően sikerült csillapítani a világjárvány európai munkaerőpiacokra gyakorolt hatását. Az Unión belül azonban még mindig vannak eltérő nézetek és helyzetek. Az EGSZB úgy véli, hogy differenciált megközelítéseket kell alkalmazni a válság által másokhoz képest jobban sújtott tagállamok talpra állásának biztosítása érdekében.

3.2 Az EGSZB egyetért azzal a nézettel, hogy a gazdaságpolitikának 2021 és 2022 során is támogatónak kell maradnia. A tagállamok hatalmas küzdelem előtt állnak, amelynek még messze nincs vége. Az Uniónak azonban felül kell kerekednie, és fel kell ismernie, hogy időre van szükség ahhoz, hogy a helyreállítási tervek kifejtsék hatásukat, az eredmények eléréséhez pedig rezilienciára van szükség. Az EGSZB kifejezetten rövid és középtávú stratégiákat szorgalmaz a válság negatív hatásainak megfelelő kezelésének, illetve annak érdekében, hogy a következő években erőteljes és fenntartható legyen a növekedés.

3.3 Érdekes tendencia, hogy az európai polgárok többet takarítanak meg. Ennek a tendenciának előremutató lehetőséget kell kínálnia a magán- és közberuházások kombinációjának fellendítésére is, ami hozzájárulhat a gazdaság és a társadalmi feltételek helyreállításához. Az EGSZB konkrét intézkedéseket sürget ebben a kérdésben, és úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak minden tagállamot határozott költségvetési politika elfogadására kellene ösztönöznie. Kreativitásra van szükség olyan stratégiák elfogadásához, amelyek ezeket a megtakarításokat intelligens beruházásokká alakítják, és ennek felelősségét meg kell osztani a kormányok, az érdekelt felek és a pénzügyi intézmények között.

3.4 Az EGSZB - az „Európai szemeszter” ad hoc csoport (ESG) aktív támogatásával és munkájával - az következő hónapokra azt tervezi, hogy az e célból létrehozott 27 háromtagú ESG-delegáció hozzájárulásaival újabb állásfoglalást dolgoz ki, és nyomon követi a civil társadalom részvételét a végrehajtási folyamatban, miközben a szakpolitikai tartalmat a civil társadalom szemszögéből elemzi. Egyelőre csak csekély javulás észlelhető, főként a hivatalos tájékoztató ülések tekintetében, és nagyon korlátozottak a lehetőségek a tervek befolyásolására.

3.5 A civil társadalmi szervezeteknek jobban tetszik az az elképzelés, hogy a kormányok az alapokból származó eszközöket beruházásösztönzésre használják, mintsem hogy növekedésösztönző reformok fellendítésére, és sok tag úgy véli, hogy hazájának nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervei nem elég ambiciózusak, illetve nem eléggé elkötelezettek a reformok tekintetében, míg mások bírálják az olyan újabb beruházások hiányát, amelyek a Covid19-válság előtt még nem voltak előirányozva.

3.6 A Covid19-válságból adódóan Európa hatalmas nehézségekkel szembesült, és felszínre került egyik veszélyes gyenge pontja: az iparra vonatkozó koordinációs politika hiánya, valamint az, hogy a kontinens számos termék és szolgáltatás tekintetében más gazdasági térségektől függ. Ezzel - a helyreállítás megkönnyítése érdekében - összehangolt módon kell foglalkozni. Minden eddiginél nagyobb szükség van egy megfelelő iparpolitikára, és eljött a cselekvés ideje. A nyersanyagárak emelkedése is az Unió kritikus eszközöktől való függését mutatja. Az EGSZB azt szeretné, ha minden tagállam valódi lépéseket tenne az oktatásba, az infrastruktúrába és az iparpolitikába történő beruházások terén, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot, és a polgárokat az európai ipar fellendítésére ösztönözhetik.

3.7 A civil társadalmi szervezetek nagy többsége (71%) úgy értékeli a hazája nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek kidolgozásában való részvételét, hogy az legalábbis enyhén, de egyes esetekben rendkívül korlátozott.

3.8 Az EGSZB úgy véli, hogy a digitalizáció folyamata rendkívül fontos a gazdaság és a társadalom fellendítéséhez, de valós szükség van arra, hogy a tagállamok programokat dolgozzanak ki és forrásokat különítsenek el a szóban forgó folyamatban való részvétel akadályainak felszámolására, különösen egyes csoportok, például az idősek és a kevésbé képzettek számára. Ezért prioritás, hogy olyan célirányos programokat és hozzáillő szoftvereket fejlesszenek ki, amelyek az összes polgár javát szolgálják. Igent mondunk a digitalizációra, de nem minden áron.

3.9 Az EGSZB nagyon elégedett az Európai Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla létrehozására irányuló kezdeményezésével. Ez fontos lépés a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának nyomon követéséhez, és az EGSZB szerint jó lehetőség a beruházási folyamat fellendítésére és olyan mechanizmusok létrehozására, amelyeknek döntő jelentőségük lehet az Unió számára. A civil társadalmi szervezetek ebben a folyamatban is döntő szerepet játszhatnak, és készek együttműködni.

4. A helyreállítási tervek és a különböző megközelítések

4.1 Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi keretek között a tagállamok fenntartható és inkluzív fejlődésére, valamint költségvetési egyensúlyára vonatkozó politikának kell prioritást élveznie. Nyilvánvaló, hogy - miután leküzdöttük a Covid19-világjárvány által okozott egészségügyi veszélyeket - alkalmazkodni kell ahhoz, hogy új szakaszhoz értünk. Alternatívát kell kínálni ahhoz, hogy a túlzott egyensúlyhiány legyen az egyetlen kilátás a tagállamok eladósodottságának és deficitjének óriási növekedését követően. Az EGSZB úgy véli, hogy itt az ideje a költségvetési irányítási keret radikális és mélyreható reformjának, és óva int a „régi” költségvetési szabályokhoz való visszatéréstől. Határozott ajánlásra van szükségünk ezzel az új, felülvizsgált szemeszterrel kapcsolatban, továbbá egy olyan új paktumra, amely kötelező erejű eljárásokat és szabályokat tartalmaz a civil társadalmi szervezetek és a helyi önkormányzatok konzultációjára vonatkozóan. Mindez felhívás arra, hogy cselekedjünk. Itt az ideje, hogy az előkészítéstől a végrehajtásig minden szakaszban kötelező erejű szabályokat fogalmazzunk meg a részvételre vonatkozóan, a tagállamoknak pedig új hiánycsökkentési célokat kell mérlegelniük, a növekedésre és az irányításra összpontosítva.

4.2 Égető szükség van a költségvetési és gazdasági keret korszerűsítésére, egy jólétközpontú irányvonal megvalósítására és az aranyszabály végrehajtására. Az Európai Bizottság is vizsgálja most a kiadási oldalt, de - nagyon helyesen - a bevételi oldalt is. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a munkát terhelő adóktól mozduljunk el a környezetvédelmi adók felé, szem előtt tartva ugyanakkor a regresszív megközelítést is, és ne terheljük az alacsony jövedelmű háztartásokat. Az EGSZB fontosnak tartja továbbá az agresszív adótervezés és az adócsalás elleni küzdelmet, mivel azok alááshatják a tagállamok és az EU egészének gazdasági és költségvetési fellendülését. Ahhoz, hogy ezen a ponton előrelépjünk, intelligens megközelítésre és az Unión belül nagyobb konvergenciára van szükség. Lehetőségként kell tekinteni a fokozatos adócsökkentést alkalmazó monetáris és fiskális politikákra is, adott esetben progresszív környezetvédelmi adókkal kiegészítve. Egyértelmű, hogy nagy változást hozhat, ha nem az EU-n belül, hanem a harmadik országokkal folytatunk adóversenyt.

4.3 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nemcsak a világjárvány jelent gondot: a nyersanyagárakra is nyomás nehezedik. Ezt nagy gondossággal kell kezelni. Az EGSZB hisz a tisztességes versenyben, és támogatja az egyenlő versenyfeltételek szükségességét, de rámutat arra, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik, ami komoly károkat okozhat az egész Uniónak. A nyersanyagárak az elmúlt hónapokban 30-120%-kal emelkedtek, és a nyomás nem hagyott alább.

4.4 Az nhrt-kből kiderül, hogy a tagállamok eltérően látják az egyes gazdaságok és az egyes társadalmi körülmények helyreállítását. Ez a tagállamok közötti egyenlőtlenségekre is rámutat. Az EGSZB összehangoltabb politikákat kér, amelyek képesek megerősíteni az Uniót. A tagállamok között együttműködésre van szükség, és a hibás lépések elkerülése érdekében meg lehetne osztani a bevált gyakorlatokat. Olyan ágazatok, mint például az idegenforgalom és a feldolgozóipar szenvedtek a legtöbbet, és prioritásként kell kezelni ezek magasabb szintre emelését. Ez nagyon fontos lesz a munkahelyteremtés és a munkaerőnek a gazdaság valós igényeihez való hozzáigazítása, valamint a civil társadalmi szervezeteknek a végrehajtási folyamatba való bevonása szempontjából.

4.5 Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok eddig jórészt figyelmen kívül hagyták az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait. Kérdéses, hogy a jövőben változik-e ez a hozzáállás. Megkérdőjelezendő továbbá egyes tagállamok abszorpciós kapacitása és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel finanszírozott beruházások átalakító hatása, ezért kétségek merülnek fel a beruházások potenciális hatékonyságával és eredményességével kapcsolatban. Ezért az EGSZB nagyon fontosnak tartja a szoros nyomon követést.

4.6 Az EGSZB szerint nem engedhető meg, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása csak egy „kipipálandó feladat” legyen. Érvényesülnie kell az eszköz valódi szellemének: el kell ismerni a civil társadalmi szervezetek szerepét, és a konzultációknak nyilvános fórumokon, nem pedig zárt ajtók mögött kell zajlaniuk.

4.7 A Covid19-válság reflektorfénybe helyezte és súlyosbította társadalmaink régóta fennálló hiányosságait, és gyakran a legkiszolgáltatottabbakat sújtotta leginkább. A Covid19-fertőzések előfordulása a leginkább elesettek körében volt a legmagasabb, és a válság leküzdésére irányuló intézkedések következményeinek terhét gyakran a társadalom különböző rétegei viselik. A válság következményeként az alacsony képzettségűek és/vagy a fiatalok körében aránytalan mértékben csökkent a foglalkoztatás. Emellett sokak számára súlyos zavarok nehezítették az oktatást. A polgárok kevésbé képzett csoportjai tekintetében egyre nagyobb az egyenlőtlenségek kockázata.

5. Az egységes piac mint az európai életmód erőssége

5.1 A Covid19-válság minden tagállamban érezhető volt, de - a hatásokat tekintve - eltérő mértékben. Az oltással kapcsolatos összehangolt megközelítés lehetővé tette az Unió számára, hogy nagyon jó eredményeket érjen el. Az a cél, hogy az Unió lakosságának 70%-a be legyen oltva, hatalmas feladatot jelentett, az uniós válasz pedig nagyon pozitív volt. A projekt néhány (ilyen esetben várható) probléma ellenére sikeres volt, és jó példája annak a „békeprojektnek”, amelyet az Unió a kezdetek óta képvisel.

5.2 Az egységes piac és integrációja minden eddiginél inkább prioritást kell, hogy élvezzen, és el kell kerülni a politikai vitákat. Az egyes tagállamokban hallható, az egységes piacot veszélyeztető politikai retorikának ellentmondanak a tények: csak egy erős Unió és egy összehangolt megközelítés révén volt lehetséges ilyen rövid időn belül megtárgyalni és kidolgozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket. A kommunikáció elengedhetetlen az európai értékek előmozdításához, az egységes piac pedig része ennek a folyamatnak. Minden európai polgárnak részesülnie kell a belső piac előnyeiből, hogy büszkék lehessenek arra, hogy Európa képes volt reagálni a válságra, dacára annak a göröngyös útnak, amelyet az összehangolt válasz megtalálása érdekében meg kellett tennie.

5.3 Az EGSZB megérti, hogy a tagállamok más-más megközelítést alkalmaztak az egészségügyi helyzetet illetően, de azt is hangsúlyozza, hogy az oltási folyamatot követően jobban kellene népszerűsíteni a koordinációt és a bevált gyakorlatokat. Az Uniónak ki kell használnia az előnyeit - különösen a polgárok, a termékek és a tőke szabad mozgását. Az EGSZB támogatni kívánja ezt a szabadságot, anélkül, hogy aláásná a tagállamok egészségügyi rendszereit, ez pedig csak az egységes piac összehangolásával lehetséges. A tagállamok a történelem során többször is megmutatták, hogy ez lehetséges. Eljött a megfelelő válaszok ideje.

5.4 Az EGSZB kiáll az egységes piac és az abban rejlő lehetőségek mellett, melyeket kiegészít egy erős, alapvetően fontos és az Unió sarokkövének számító szociális piac. Ez olyan eredmény, amelyet védeni kell.

6. A civil társadalmi szervezetek a helyreállítási tervekről

6.1 Az EGSZB kitart amellett, hogy a civil társadalmi szervezetek bevonása elengedhetetlen a helyreállításhoz, különösen mivel be kell látnunk, hogy a vészhelyzeti helyreállítási intézkedéseket mind nemzeti, mind uniós szinten állandósítani lehetne.

6.2 A civil társadalmi szervezetek támogatják az oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba és a K+F-be történő magas színvonalú beruházásokat, amelyek elengedhetetlenek a Next Generation EU által előmozdított gazdasági és társadalmi változások ösztönzéséhez és kiegészítéséhez, ahogy azok a beruházások is, amelyek megerősítik a Covid19-világjárvány által súlyosan érintett társadalmak egészségügyi rendszereit és népegészségügyi politikáit. Ezek a „helyben lévő” szervezetek minden eddiginél inkább képesek arra és felelősek azért, hogy jelezzék a valós kihívásokat, és javaslatokat tegyenek azok leküzdésére, a tagállamoknak pedig bátran be kell vonniuk őket a döntéshozatali folyamatba. Az EGSZB elsősorban azért kéri ezt a fajta megközelítést, mert több évtizedes, különböző ügyek szolgálatában szerzett tapasztalatai és ismeretei nagyon jó eredményeket hoztak.

6.3 Válságok idején még fontosabb meghallgatni a civil társadalmi szervezetek hangját, nemcsak azért, mert a helyi szervezetek sok tapasztalattal rendelkeznek, hanem főként azért, mert profitálnak abból, hogy közvetlenül ismerik a realitásokat, ami elengedhetetlen a tényleges hatást kifejtő politikák nyomon követéséhez és végrehajtásához.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 20-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG