AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 105/28) VÉLEMÉNYE

ajánlás tanácsi ajánlásra az euróövezet gazdaságpolitikájáról ^* 

(COM(2020) 746 final)

(kiegészítő vélemény)

Előadó: Kristi SÕBER

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tisztában van azzal, hogy a világjárvány még nem ért véget, hogy a gazdaságra gyakorolt hatásai évekig elhúzódnak majd, és hogy ezek kezeléséhez egy új, konkrét vészhelyzeti gazdaságpolitikai csomagra van szükség. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzését, mely szerint 2021-től az EU és az euróövezet gazdaságai ismét gyors növekedésnek indulnak (ezt az előzetes adatok is megerősítik), különösen a beruházások helyreállítása révén, amelyet a Next Generation EU (NGEU) forrásainak, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek a használata erőteljesen támogat.

1.2. Ugyanakkor az EGSZB elismeri, hogy az EU az európai integráció gazdasági történetének legsúlyosabb időszakát éli, ami hatással van a fogyasztásra, a beruházásokra és a külkereskedelem teljesítményére. Ebben a kritikus időszakban csak államháztartási kiadások segítségével lehet enyhíteni a helyzetet.

1.3. Ebben a különleges és egyedi helyzetben a válság kezelése érdekében szükség volt egy új, vészhelyzeti gazdaságpolitikai csomag létrehozására. Az EGSZB nagyra értékeli a gyors uniós és tagállami szintű reakciót, és üdvözli, hogy a kettős átállás folyamata a helyreállítási erőfeszítések és stratégia kiemelt részévé vált.

1.4. A koronavírusra való reagálást elősegítő kezdeményezések segítettek enyhíteni a nagyon nehéz gazdasági körülményeken, különösen 2020 első felében. Erre elsősorban a piacok, a munkahelyek és a személyes jövedelmek stabilizálásával kerülhetett sor. Ezt az első lépést követte a Next Generation EU (NGEU), a világjárvány hatásaira közvetlenül reagáló szilárd és innovatív pénzügyi hozzájárulás. Az EGSZB határozottan üdvözli mindkét kezdeményezést mint a világjárványra adott gyors és rugalmas válaszokat.

1.5. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a világjárvány különböző alakulása és hatásai a tagállamok körében jelentős eltéréseket okoztak. Az EGSZB kéri, hogy vegyék figyelembe az euróövezeten belüli eltérések jelenségét, és adjanak körültekintő választ a jelentősen romló költségvetési teljesítményre, valamint üdvözli a személyre szabott nemzeti gazdaságpolitikák és helyreállítási programok terén a közös kereteken belül, a tagállamok sajátos igényeit tiszteletben tartó módon tanúsított rugalmasságot. E rugalmasság alkalmazása a helyreállítási és rezilienciaépítési programok végrehajtása során is ajánlott.

1.6. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a következő időszakban új egyensúlyt kell teremteni a monetáris és a költségvetési politikák között, és meg kell szüntetni az azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányokat. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az elmúlt évben jelentősen nőtt az adósság GDP-hez viszonyított aránya. A gazdasági helyreállítást követően a GDP-arányos államadósságot úgy kell csökkenteni, hogy az elősegítse az inkluzív növekedést, elkerülhetők legyenek a társadalmi igazságtalanságok és a vállalatokra és a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatások.

1.7. Az EGSZB tiszteletben tartja és megérti, hogy a Covid19 utáni helyreállítást széles körben olyan strukturális politikai intézkedések ^*  fogják kísérni, amelyek főként az uniós zöld megállapodással állnak majd összhangban. E tekintetben az EGSZB támogatja a helyreállítási folyamat, a költségvetési konszolidáció és a zöld költségvetés-tervezési gyakorlatok közötti kapcsolatokat.

1.8. Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a világjárvány tanulságainak tükröződniük kell azokban az átfogó erőfeszítésben, amelyek hosszú távon az EU és az euróövezet gazdasági szempontból hatékony, társadalmilag méltányos és környezeti szempontból fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra irányulnak.

1.9. Az EGSZB üdvözli, hogy ellentétben a 2009 és 2011 közötti korábbi válsággal, amikor a banki és pénzügyi szektor is a recesszió kiváltó okai közé tartozott, a banki és pénzügyi ágazat ezúttal jó helyzetben van és egészségesnek mondható, ami hozzájárult e nehéz helyzet gördülékenyebb leküzdéséhez.

1.10. Az EGSZB tisztelettel kéri az egységes piac integritásának megőrzését és már a széttöredezettség első jeleinek megelőzését, ami az EU és az euróövezet gazdaságai jövőbeli pozitív teljesítményének alapvető feltétele. Ezt az integritást tovább kell erősíteni a bankunió és a tőkepiaci unió fejlesztésének megfelelő mértékű folytatásával.

1.11. Az EGSZB elismeri és méltányolja, hogy az előző válságból számos fontos tanulságot sikerült levonni és felhasználni a makrogazdasági stabilitás támogatására, és felszólítja a felelős uniós intézményeket, hogy javítsanak az EU gazdaságpolitikai irányításán, továbbá biztosítsák, hogy a világjárvány tanulságai következetesen tükröződjenek a folyamatos reformtörekvésekben.

2. Előzmények és háttér

A jelenlegi makrogazdasági teljesítmény és kilátások

2.1. A Covid19-világjárvány hirtelen és mély gazdasági depressziót okozott, végül azonban 2020-ban a GDP az eredetileg vártnál kisebb mértékben esett vissza. A csökkenés nagyobb volt, mint az utolsó gazdasági válságban (az euróövezet gazdasága 2020-ban 6,5%-kal esett vissza az előző évhez képest, összehasonlítva a 2009-es 4,5%-hoz képest; az EU gazdasága 2020-ban 6,0%-kal esett vissza az előző évhez képest, összehasonlítva a 2009-es 4,3%-kal; az EU és az euróövezet gazdaságai várhatóan egyaránt 4,8%-kal nőnek 2021-ben). Ezért aztán kivételes gazdasági helyzettel és Európa második világháború óta legrosszabb gazdasági teljesítményével állunk szemben.

2.2. 2020-ban mind a magánfogyasztás, mind a beruházások jelentős mértékben csökkentek (mindkettő 7,4%-kal az előző évhez képest), és a külkereskedelem is súlyos károkat szenvedett. Csak az állami kiadások nőttek valamelyest éves összehasonlításban (1,3%). A vészhelyzeti intézkedések miatt eddig nem történtek a 2008-as válság nagyságrendjéhez mérhető tömeges munkahely-megszűnések vagy jelentős bevételkiesések. Ugyanakkor a gazdasági tevékenység jelentős csökkenését figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a termelékenység szintén csökkent.

2.3. A 2021-es évet általában a helyreállítás évének tekintik (különösen a beruházások terén tapasztalt növekedésnek köszönhetően, amely az Európai Bizottság előrejelzése szerint elérheti a 6,2%-ot), noha a világjárvány hatásai és a gazdasági szereplők magatartásbeli változásai miatt továbbra is rengeteg a bizonytalanság.

Vészhelyzeti gazdaságpolitikai csomag

2.4. A világjárvány miatt létre kellett hozni egy új vészhelyzeti gazdaságpolitikai csomagot a sokkhatásra való azonnali és középtávú reagálás érdekében. E csomag fő prioritása, hogy kezelje, megszüntesse és csökkentse a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit, és hogy Európát versenyképes és fenntartható pályán tartsa.

2.5. A világjárványra adott közép- és hosszú távú válasznak és a helyreállításra, újjáépítésre és rezilienciára irányuló erőfeszítésnek (az ún. „3R” stratégia) szintén szerves része a kettős (zöld és digitális) átállás folyamata, amely kiemelten összpontosít a társadalmi szempontokra és a jogállamiság tiszteletére, valamint az Unió egyéb alapvető értékeire. Az EGSZB kéri továbbá, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az egyenlőtlenségek elleni küzdelemre és a válság következményeinek kezelésére, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében.

Monetáris politika

2.6. Az EKB a világjárványra adott célzott válaszként folytatja erősen expanzív politikáját. A közelmúltban azonban az EKB bejelentette, hogy a kedvező finanszírozási feltételek a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében végzett, az előző két negyedévhez képest mérsékelten alacsonyabb ütemű nettó eszközvásárlásokkal is fenntarthatók.

Költségvetési irányvonal és költségvetési konszolidáció

2.7. A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezések (CRII és CRII+), amelyek átirányították és áthelyezték a kohéziós politikai alapokat, sokat segítettek a negatív következmények kompenzálásában és ellensúlyozásában, a piacok stabilizálásában, valamint a munkahelyek és a személyi jövedelmek védelmében.

2.8. A Covid19-világjárványra közvetlen válaszul kitalált, kifejlesztett és jelenleg megvalósítás alatt lévő leginnovatívabb eszköz kétségtelenül az NGEU-program, amelynek fő célja a világjárvány negatív hatásainak mérséklése.

2.9. Az NGEU expanzív költségvetési irányvonalát kivételesen és átmeneti jelleggel támogatta a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválása.

2.10. Ugyanakkor a költségvetési kötelezettségvállalás - a nemzeti szinten tett intézkedésekkel együtt - költséges volt, és a költségvetési mutatók romlásához vezetett.

2.11. A GDP-arányos államadósságot úgy kell megvalósítható módon csökkenteni, hogy elkerülhetők legyenek a társadalmi igazságtalanságok és a munkaerőpiacra gyakorolt indokolatlan negatív hatások. A költségvetési mutatók javítása érdekében elengedhetetlen egy inkluzív és fenntartható növekedési stratégia.

Strukturális politikai és szabályozási intézkedések

2.12. A Covid19-világjárvány feltárt néhány komoly strukturális hiányosságot az európai gazdaságok és társadalmak működésében. Ezért a Covid19-válságot követő tanulságok nem csak az új normalitás létrehozására vonatkoznak, hanem a gazdasági és a társadalmi rendszerek rezilienciáját növelő intézkedések végrehajtására is (ami már előfeltételezi a csökkent instabilitást és sebezhetőséget). Ez nem csak a társadalmilag igazságos kettős átállás mérföldköveit és a hatékonyabb és egymással összekapcsolódó egészségügyi rendszereket és az orvosi szolgáltatások Európa-szerte történő elosztását foglalja magába, hanem a versenyképesebb euróövezet támogatását Európán belül és kívül, beleértve az európai ipart támogató és globálisan az EU pozícióját erősítő stratégiai befektetéseket.

2.13. A világjárvány első fázisa súlyosan érintette az egységes piacot, mivel a szigorú korlátozó intézkedések miatt az EU tagállamai között, sőt még a tagállamokon belül is megszakadt a hagyományos kereskedelmi forgalom. A helyzetet az Európai Bizottság beavatkozása oldotta meg, a zöld folyosók létrehozásával.

Pénzügyi közvetítés

2.14. Az EU és az euróövezet banki és pénzügyi ágazata bizonyította erejét és rezilienciáját, az előző válság után elfogadott új rendeleteknek és szabályoknak köszönhetően. Az ágazat jelenleg állóeszközei és portfólióinak egészsége szempontjából erősebb. Ugyanakkor némi kockázat áll fenn ügyfelei fizetőképessége tekintetében, ami több nem teljesítő hitelhez vezethet.

Irányítás

2.15. A jelenlegi válság emlékeztetett minket az EU gazdasági irányítási keretének a félkész építményére. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén az európai szemeszter jellege alapvetően megváltozott: mivel a források kifizetése az országspecifikus ajánlások végrehajtásához kapcsolódik, ezek politikailag még inkább kötelező erejűvé váltak. A civil társadalmat jobban be kell vonni az európai szemeszter folyamatába. A partnerség elvét, amelynek alkalmazása régóta hagyomány a kohéziós politikában, mintának kell tekinteni a civil társadalom bevonásának hatékony eszközéhez.

3. Általános észrevételek

3.1. Az EGSZB elismeri, hogy a helyreállítási forgatókönyveket nagymértékben befolyásolni fogja a világjárvány intenzitása, az oltási kampányok sikeressége és a strukturális aspektusok (például a nagymértékben vagy teljes egészében érintett ágazatok, mint a turisztika, a vendéglátás, a közlekedés, valamint a kulturális és szabadidős ágazat teljesítménye). Kulcsfontosságú lesz a költségvetési politika lehetséges rugalmassága, amely lehetővé teheti a kompenzációs intézkedések elfogadását, valamint ezen intézkedések hatékonysága is.

3.2. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a világjárvány gazdasági hatásai jelentős eltérésekhez vezettek az euróövezet gazdaságaiban a gazdasági teljesítmény, a költségvetési mutatók, az infláció és a külső mérleg terén. Ez erősen befolyásolhatja a gazdasági és társadalmi helyzetet, valamint az érintett gazdaságok, és az egész euróövezet egészének versenyképességét, valamint belső és külső egyenlőtlenségekhez vezethet.

3.3. Az EGSZB értékeli, hogy az EU fő gazdasági szereplői rendkívül átfogó és kellően rugalmas választ adtak a világjárványra, nevezetesen az Európai Központi Bank (vásárlási programjaival és irányadó kamatlábaival), az európai stabilizációs mechanizmus (ESM - makrogazdasági stabilitástámogató eszközeivel) és az Európai Bizottság (nagyon innovatív NGEU kezdeményezése révén, amelyet egyéb vészhelyzeti lépések egészítettek ki, mint például a CRII(+), a SURE, a költségvetési és az állami segélyezési szabályok rugalmasságával, valamint a pénzügyi szabályozással és az egyéb olyan kivételes intézkedésekkel, amelyek biztosítják a tagállamok részére a szükséges rugalmasságot, hogy elfogadhassák az elvárt válságkezelési intézkedéseket).

3.4. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a vészhelyzeti gazdaságpolitikai csomag kimenetele kulcsfontosságú. Alapvetően közös és összehangolt megállapodásra kell jutni a monetáris politikai és a fiskális politikai válaszintézkedések között. Megfelelő reformokat kell elfogadni a fenntartható helyreállítás támogatása érdekében (többek között a tiszta energiára, a digitalizációra, az innovációra és a körforgásos gazdaságra irányuló intézkedések révén). Az NGEU hatása és az egyéb gazdaságpolitikákkal való kölcsönhatása fontos, különösen a jelentős finanszírozási forrásokban részesülő országokban.

3.5. Az EGSZB értékeli, hogy a vészhelyzeti gazdaságpolitikai kombináció tartalmaz néhány korlátot is, hogy közép- és hosszú távon megakadályozza a jelenlegi expanzív politikáknak az árstabilitásra és a költségvetési mutatókra gyakorolt jövőbeli negatív hatásait. Különösen az államháztartások jövőbeli fejlődése van nagy kockázatoknak kitéve. Ezzel ösz-szefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy méltányos és fenntartható adópolitikára van szükség, többek között az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem révén.

3.6. Az EGSZB nemcsak azt várja az NGEU-tól, hogy általa az EU gazdaságai újra elérjék a világjárványt megelőző szintet, hanem azt is, hogy támogassa a fontos strukturális politikai intézkedéseket, legfőképpen a zöld és digitális átállást, figyelembe véve a foglalkoztatási és szociális szempontokat. Az NGEU-val kapcsolatosan az EGSZB nagyra értékeli, hogy az EU-nak ilyen rövid időn belül sikerült ilyen jelentős lépést tennie, ugyanakkor úgy véli, hogy törekedni kell az olyan lehetséges hiányosságok kezelésére, mint például a civil társadalommal folytatott elégtelen konzultáció a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása során.

3.7. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a világjárványra adott közvetlen válaszként kidolgozott és végrehajtott másik innovatív eszköz a SURE, amelynek célja, hogy támogassa a kormányokat a munkahelyek és a személyi jövedelmek védelmére irányuló erőfeszítéseikben.

3.8. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a következő költségvetési konszolidáció során tartsák szem előtt a zöld költségvetési gyakorlatokat ^*  és a zöld közberuházások támogatását, hogy ezáltal is hozzájáruljanak az uniós zöld megállapodáshoz és az Unió egészségesebb költségvetési helyzetéhez. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a jelenlegi válság jelentős negatív hatással van az államháztartásokra.

3.9. Bár az EGSZB óva int az általános mentesítési rendelkezés ^*  idő előtti deaktiválásától, a világjárvány egyértelmű lezárását és a helyreállítás terén elért megfelelő előrehaladást követően a költségvetési fenntarthatóságra kell majd összpontosítani. A költségvetési politikák és eszközök fókuszát újból át kell helyezni, hogy közép- és hosszú távon megfelelő stratégiákat fogadjanak el. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon döntését, hogy 2021 őszén újraindítja az uniós gazdaságirányítási keret felülvizsgálatát. A költségvetési szabályokat csak felülvizsgálat után szabad teljes mértékben alkalmazni. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy ahelyett, hogy visszatérnénk a normális kerékvágásba, térjünk át egy felülvizsgált gazdasági kormányzási keretre ^* . Az EGSZB szerint minden jövőbeli költségvetési keretnek beruházásbarátnak kell lennie a közberuházásokra vonatkozó aranyszabály végrehajtása révén - anélkül, hogy ezzel veszélyeztetné a középtávú költségvetési és pénzügyi stabilitást - elő kell mozdítania a növekedést, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy gazdasági visszaesés idején anticiklikus politikát folytassanak.

3.10. Az EGSZB szorgalmazza a hatékonyabb és igazságosabb állami bevételi rendszereket célzó reformokat, amelyek elmozdítják az adózást a munkától és a termelő beruházásoktól, és inkább a környezetvédelmi adózásra és az externáliák árazására és egy hatékonyabb ösztönzőrendszerre fókuszálnak, az adóelkerülési gyakorlatok korlátozása érdekében.

3.11. Az EGSZB értékeli, hogy az EU és az euróövezet banki és pénzügyi ágazata sokkal jobb formában van az előző válsághoz képest: konkrétan kevésbé sérülékenyek és reziliensebbek. Ugyanakkor az EGSZB azt ajánlja, hogy ne becsüljék alá a fizetőképességi kockázatokat, amelyek az ágazat ügyfeleit sújtó jövedelemveszteségekből adódhatnak. Ez több nem teljesítő hitelt eredményezhet a bankok mérlegében. Az EGSZB örömmel fogadja, hogy az euróövezet bankszektora bizonyította stabilitását, és a válság e szektort mindeddig nem sújtotta jelentősen.

3.12. Az EGSZB szilárdan meg van győződve róla, hogy az egységes piac zökkenőmentes működése azt jelenti, hogy az euróövezet és az EU gazdaságainak egésze reziliensebb és hatékonyabb. Az Európai Bizottság is különösen fontosnak tekinti, hogy kiteljesítsék az egységes piacot, annak érdekében, hogy korlátozzák a gazdasági rugalmatlanságokat és tökéletlenségeket.

3.13. Az EGSZB üdvözli a gazdaságpolitikai csomagot, amelyet a múlt évben azért fogadtak el, hogy azonnali választ adhassanak a világjárványra, és amelyet a helyzet alakulásának megfelelően folyamatosan kiigazítottak. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU válaszintézkedései hatékonyan mérsékelhetnék a válságnak az euróövezet és az EU gazdasági teljesítményére és az EU munkaerőpiacaira gyakorolt lehetséges hosszú távú negatív hatásait, és csökkenthetik a növekvő gazdasági és társadalmi eltéréseket. Ugyanakkor alapvető fontosságú a jelentős egyensúlyhiányok kezelése a komoly makrogazdasági kockázatok hatékony csillapítása érdekében, ideértve a növekvő egyenlőtlenségek kockázatát is.

3.14. Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a jól működő egészségügyi ellátás, a szociális védelem és a sürgősségi rendszerek központi jelentőségűek a pozitív hosszú távú fenntartható gazdasági fejlődéshez. A világjárvány feltárta és megerősítette ezt az kapcsolatot, ezért ennek meg kell jelennie a szociális jogok európai pillérének végrehajtása során is.

3.15. Az EGSZB nyomatékosan javasolja, hogy folytassák a gazdasági és monetáris unió szerkezetének kiteljesítése érdekében tett erőfeszítéseket. Ide értendő az európai szemeszter hozzáigazítása az NGEU-programhoz, a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése, valamint a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata. Fontolóra kell venni, hogy az NGEU tervezése lehetne-e annak példája, hogyan lehetne a jövőben a közös uniós pénzügyi forrásokat mozgósítani és felhasználni.

3.16. Az EGSZB rámutat arra, hogy a világjárvány negatív hatásainak a kezelését célzó fő intézkedéscsomag 2020 első felében készült el, tehát éppen azelőtt, hogy a világjárvány a tagállamok többségében éreztette volna legsúlyosabb hatásait. Ezért fontolóra lehetne venni az elfogadott intézkedések relevancia- és megfelelőség-értékelését. A tervezés kulcsszerepet játszik az előrejelzésben, lehetővé téve, hogy továbbra is reagálni tudjunk a világjárvány által okozott új helyzetre, amelyet messze nem sikerült leküzdeni, ami szükségessé teszi az állandó tervezést.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Az EGSZB értékeli, hogy az Európai Bizottság közzétette a hét kiemelt kezdeményezést, amelyek az egyes tagállamokban útmutatásul szolgálnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyakorlati végrehajtásához. Nagyon fontos, hogy ezek a kezdeményezések összhangban legyenek a Covid19-válság utáni helyreállításra vonatkozóan az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásban azonosított kihívásokkal és prioritásokkal.

4.2. Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Befektetési Bank Páneurópai Garanciaalapja erős támogató szerepet töltött be az euróövezeten belül és az EU egészében a vállalkozói szektor védelmében és erősítésében.

4.3. A helyreállítást illetően az EGSZB azt javasolja, hogy összpontosítsanak a gazdasági növekedésre és a társadalmi igazságosságra, ami magasabb jövedelmet és GDP-t eredményez. A jövő generációira nehezedő terhek csökkentését és a magasabb kamatlábakhoz vagy az alacsonyabb termeléshez kapcsolódó kockázat korlátozását szolgáló fenntartható költségvetési irányvonal a gazdasági tevékenység nagyobb mértékű növelését követeli meg, amit a) a közberuházások fokozása és b) a zöld és digitális gazdaságra való átállást támogató reformok révén lehetne elérni.

4.4. Az EGSZB elismeri és méltányolja, hogy az előző válságból számos fontos tanulságot sikerölt levonni és felhasználni a makrogazdasági stabilitás támogatására, és mélyen meg van győződve arról, hogy a világjárvány tanulságainak következetesen tükröződniük kell a folyamatos reform-erőfeszítésekben, amelyek a vállalatok adminisztratív terheinek a csökkentésére összpontosítanak (a közigazgatás, a kkv-k és a vállalati ágazat egészének a digitalizációja, az elektronikus azonosítás és a hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszerek által).

Kelt Brüsszelben, 2021. október 20-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG