A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 152/11) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről * 

[COM(2021) 262 final]

Előadó: Thierry LIBAERT

Felkérés: Európai Bizottság, 2021.7.1.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2021.11.18.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.12.9.
Plenáris ülés száma: 565.
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott) 198/3/6

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elismeri a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló iránymutatással kapcsolatos útmutató színvonalát, valamint az Európai Bizottság eltökéltségét, hogy folyamatosan javítsa a dezinformáció visszaszorítására tett intézkedéseit.

1.2. Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy legyen szüntelenül résen, nehogy a dezinformáció elleni küzdelem ürügyül szolgálhasson a polgári szabadságjogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásához.

1.3. Az EGSZB azt javasolja, hogy a dezinformáció elleni fellépések legyenek kiemelt prioritások, és inkább a dezinformáció térnyerését igyekezzenek visszaszorítani, semhogy csak a tartalmát moderálják. A megelőzőbb és harciasabb hozzáállást támogatja ezért, amihez pedig több erőforrásra, különösen hatáskörökre van szükség.

1.4. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt helyez a dezinformációval történő bevételszerzés elleni küzdelemre. Azt ajánlja, hogy az online reklám szereplőinek önkéntes kötelezettségvállalásain kívül az Európai Bizottság vegyen fontolóra kötelezőbb érvényű gazdasági, jogi vagy pénzügyi eszközöket is.

1.5. Az EGSZB azt javasolja, hogy szakadatlanul és határozottan folytassák a tárgyalásokat a digitális platformokkal, leginkább azért, hogy tisztázzák és továbbfejlesszék az információkezelés módszereit. Ez a Facebookra kiemelten vonatkozik, különösen mivel az EU lakosságának 78%-a, tehát több mint 300 millió európai polgár Facebook-felhasználó.

1.6. Az EGSZB azt ajánlja, hogy összpontosítsanak több eszközt a nagyközönség által kevésbé ismert kis platformokra, amelyeken néha sokkal átláthatatlanabb az információáramlás.

1.7. Az EGSZB azt javasolja, hogy továbbra is törekedjenek a dezinformáció elleni küzdelem összehangolására. A kérdést túl sokáig kezelték széttagoltan, ezt a jelenséget pedig csupán közös fellépéssel lehetne felszámolni.

1.8. Az EGSZB fontosnak tart valamilyen európai médiatudatossági tervet, azzal a megjegyzéssel, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik az, hogy milyen tartalmat közvetítenek a médiában. Demokráciáink elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki, főleg a gyerekek, különbséget tudjanak tenni igaz és hamis információ között.

1.9. Az EGSZB azt javasolja, hogy a dezinformáció elleni küzdelem kérdését tágítsák ki minden érintett és a küzdelemben esetleg szerepet kapó félre. Gondolunk itt például a kutatókra és az összes civil társadalmi szervezetre.

1.10. Az EGSZB azt javasolja, hogy a dezinformáció elleni fellépések ne irányuljanak túlságosan az angol nyelvű tartalmakra, különösen az Oroszországgal szomszédos országokban.

1.11. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a fogyatékossággal élő személyek, köztük az álhírekkel szemben különösen kiszolgáltatott érzékszervi, pszichoszociális és értelmi fogyatékossággal élő személyek számára a hozzáférést, csakúgy mint megértésüket.

1.12. Az EGSZB jövőorientáltabb és előrelátóbb hozzáállást javasol, amelynek köszönhetően számolni lehet a dezinformáció esetleges új módozataival. A mélykamuk (deep fakes) terjesztésére szolgáló technológiai kapacitás megmutatta, milyen rendkívüli gyorsasággal terjed el egy-egy új kockázat.

1.13. Konkrétabban, az EGSZB meg van győződve arról, hogy a dezinformáció veszélyt jelent a demokráciáinkra és az Európai Unióra. A dezinformáció térhódítása azonban nem csupán a közösségi hálózatokban rejlő lehetőségek következménye, hanem a hivatalos közlemények iránti bizalmatlanság egyik tünete is. Az EGSZB javasolja azon alkalmak gyarapítását, ahol az összes érdekelt fél eszmét cserélhet és párbeszédet folytathat egymással a dezinformáció mélyebb okainak felderítése és hatékonyabb visszaszorítása érdekében.

2. Általános megjegyzések

2.1. A Covid19-válság kíméletlenül megmutatta, hogy a dezinformáció milyen veszélyek és kihívások elé állítja társadalmainkat. Az „infodémia” - a világjárványról szóló hamis, pontatlan vagy félrevezető információk gyors terjedése - jelentős kockázatot jelentett a személyes egészségre, a közegészségügyi rendszerekre, a hatékony válságkezelésre, a gazdaságra és a társadalmi kohézióra. A Covid19 elleni oltásról szóló viták jól szemléltették a dezinformáció olykor szélsőséges egészségügyi következményeit. Az eddigi jelentős erőfeszítések ellenére sürgősen fokoznunk kell a dezinformáció visszaszorítása érdekében tett fellépéseinket * .

2.2. 2018-ban az Európai Bizottság közleményt adott ki a dezinformációval szembeni cselekvési tervről, amelynek célja az EU kapacitásának és együttműködésének megerősítése a dezinformáció elleni küzdelemben. Kiadott továbbá egy Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére *  című dokumentumot is, amely számos, a dezinformáció elleni küzdelmet és az uniós értékek védelmének biztosítását szolgáló eszközt mutat be.

2.3. A dezinformáció kezelésére vonatkozó uniós megközelítés kezdettől fogva *  két tengelyre épült. Az egyik a véleménynyilvánítás szabadságának és az EU Alapjogi Chartája által biztosított egyéb jogoknak és szabadságoknak a védelme. E jogokkal és szabadságokkal összhangban az uniós stratégia célja az online környezet és szereplőinek átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tétele, a tartalommoderálási gyakorlatok átláthatóbbá tétele, a polgárok felelősségvállalásának elősegítése és a nyílt demokratikus vita előmozdítása * .

2.4. A második tengely azokra a veszélyekre, főleg a választásokkor fenyegető külső veszélyekre összpontosít, amelyek alááshatják demokráciáinkat. A szervezett és tervezett intézményes dezinformációs tevékenység elleni fellépés egyre fontosabb célját követi a 2015 márciusában létrehozott keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport is.

2.5. A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex *  olyan önszabályozási eszköz, az uniós erőfeszítések egyik központi eleme, amelynek révén közösen lehet dolgozni a magánszféra szereplőivel a digitális dezinformáció csökkentésén. A 2018 októbere óta hatályos kódex aláírói között jelenleg megtalálhatók az EU-ban működő főbb online platformok, valamint az európai reklámágazatot képviselő főbb szakmai szövetségek is.

2.6. A 2018-ban közzétett gyakorlati kódex több számottevő eredmény elérését segítette elő. Az egyik leghasznosabb a Covid19-világjárvány elején valósult meg, amikor az online platformokat arra indította, hogy tegyék láthatóbbá a megbízható forrásból származó információkat. Külön figyelmeztetésekkel tudatosította a hamis információk kibocsátóit is. A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezeléséről szóló európai bizottsági közlemény létrehozott egy nyomonkövetési és jelentéstételi programot is az aláíró platformok Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció elleni intézkedéseiről.

2.7. Mindazonáltal a gyakorlati kódex 2020-as európai bizottsági értékelése *  jelentős hiányosságokat tárt fel. Ezek közé tartozik a kódex következetlen és hiányos alkalmazása a különböző platformokon és tagállamokban, a kódex önszabályozó jellegéből adódó korlátok, valamint a kódex kötelezettségvállalásai által lefedett területekben mutatkozó hiányosságok.

2.8. 2020-ban az Európai Bizottság bemutatta az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervét, amely további intézkedéseket határoz meg a dezinformáció elleni küzdelemhez, például az online platformokra a dezinformáció visz-szaszorításának terén háruló kötelezettségek és felelősség kapcsán.

2.9. Az Európai Bizottság ezután végrehajtott egy Covid19 nyomonkövetési és jelentéstételi programot, létrehozta (2020 júniusában) a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontját (EDMO), majd pályázatot írt ki, hogy jobban megismerhesse a dezinformációs gyakorlatokban tetten érhető érdekelt feleket, eszközöket, célpontokat és módszereket.

2.10. A dezinformáció elleni küzdelem fokozása érdekében a digitális szolgáltatásokról szóló európai bizottsági jogszabályjavaslat *  magatartási kódexek révén társszabályozási keretet határoz meg a dezinformációval kapcsolatos rendszerszintű kockázatok kezelésére.

2.11. 2021. június 3-án az Európai Számvevőszék *  elégtelennek ítélte az Európai Unió stratégiáját, bár a 2021. május 26-i megerősített cselekvési tervet nem vette figyelembe. Úgy vélte, hogy bár az Európai Bizottság terve jól van kidolgozva, nem teljes, mivel például a riasztási eszközre és az online platformok kötelezettségeire nem tér ki.

2.12. 2021. július 29-én az Európai Bizottság és a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet aláíró digitális platformok közös felhívásban kértek fel további érdekelt feleket arra, hogy csatlakozzanak a kódexhez.

3. Az Európai Bizottság javaslatai

3.1. Az Európai Bizottság folyamatosan tökéletesíti a dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiáját. A fellépések megerősítéséről szóló új útmutató számos olyan megközelítést említ, amelyet érdemes megvizsgálni.

3.2. A dezinformáció elleni fellépések fokozásáról szóló útmutató az Európai Bizottságnak a kódex nyomon követése és értékelése során szerzett eddigi tapasztalatain, valamint a 2019. évi választásokról szóló európai bizottsági jelentésen alapul. Ezenkívül hozzájárul az Európai Tanács 2020. decemberi következtetéseire adott európai bizottsági válaszhoz is. Az útmutatóval kapcsolatos észrevételek összegyűjtése érdekében az Európai Bizottság több érdekelt fél részvételével tartott megbeszéléseket, valamint egy workshopot szervezett a tagállamok számára.

3.3. Az iránymutatás szerint javítani kell az Európai Unió tagállamai által végzett jelentéstétel minőségén és részletességén.

3.4. Az iránymutatás megállapítja, hogy a dezinformáció elleni küzdelem irányításához teljesítménymutatókra van szükség.

3.5. Az iránymutatás elismeri, hogy az EU tagállamai között nincs megfelelő információmegosztás az információk ellenőrzésével kapcsolatban. Ezért az egyik államban hamisnak elismert információk egy másikban tovább keringhetnek.

3.6. Az iránymutatás megjegyzi, hogy a dezinformáció elleni küzdelmet erőteljesen a dezinformációval történő bevételszerzésre kell összpontosítani, ami reklámoknak a digitális térben, például a Google Ads-ben való célzott elhelyezése révén történik.

3.7. A kódex erősen hangsúlyozza a politikai reklám kérdését. A politikai reklám kibocsátójának kiléte túl gyakran marad homályban, ezért a közvetített reklámok átláthatóságán javítani kell. Mindez összhangban van a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály javaslataival is *  (30. cikk). Az Európai Bizottság új jogalkotási aktusra tesz javaslatot a politikai hirdetések átláthatóságának növelése érdekében.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság minőségi munkáját a dezinformáció elleni küzdelem terén, és főleg azt, hogy fokozatosan erősíti az intézkedéseit.

4.2. Az EGSZB megállapítja, hogy a dezinformáció elleni küzdelem soha nem tekinthet el a véleménynyilvánítási szabadság védelmének követelményétől.

4.3. Az összes érdekelt fél közötti tárgyalások strukturálása már megkezdődött, többek között a tudományos világhoz intézett széleskörű felhívással. Az EGSZB elismeri, hogy az online reklám ágazatára nagyobb hangsúlyt kellett fektetni, és ezt most figyelembe is vették.

4.4. Az EGSZB lényegében azt kifogásolja a dezinformációs gyakorlatok elleni kódex megerősítésére irányuló iránymutatásban, hogy az túlságosan is a tartalmakra és azok moderálására összpontosít, és nem eléggé a terjesztésükben érdekelt felekre. A tartalmak folyamatosan változnak, a használt platformok átalakulnak, a fő érdekelt felek viszont alapvetően ugyanazok maradnak, mint ahogy a motivációk sem változnak. Inkább a megelőzésre kell összpontosítani, mint az orvoslásra; az Európai Bizottságnak inkább az okokra kellene koncentrálnia, mint a következményekre.

4.5. Az egynéhány ideológus, szekta vagy fanatikus alakja mögött a dezinformáció hihetetlenül jövedelmező üzlete sejlik fel. Az európai vállalkozások több mint 400 millió eurót költenek el tudtukon kívül dezinformációs weboldalakon * . Mivel közismert, hogy a dezinformáció legfőbb forrásait anyagi érdekek mozgatják, például az, hogy keresőoptimalizálással komoly összegekhez lehet jutni online reklámokból, amint különleges státuszokkal is, amelyekkel állami támogatásért tudnak folyamodni, az Európai Bizottságnak olyan gazdasági és pénzügyi eszközöket kellene ösztönöznie, amelyekkel már csírájában el lehetne fojtani a dezinformációt.

4.6. Az EGSZB megállapítja, hogy számos platform nem teszi kellően közzé dezinformációkezelési módszereit, ami az összes európai érdekelt felet hátrányosan érinti a dezinformációs gyakorlatok elleni küzdelmükben. Ezzel szemben az EGSZB üdvözli, hogy egyes platformok (például a YouTube) a jelek szerint komolyan veszi a problémát.

4.7. A fő platformok (Facebook, Twitter) hatalma nem fedheti el, hogy a leghatékonyabb dezinformáció a nagyközönség által kevésbé ismert eszközökön tömörül, mint a VKontakte, a Rumble, az Odysee, a Gab és a Parler. Ezeknek a kisebb platformoknak a látogatottsága is alacsonyabb, viszont terület, kor vagy más besorolás alapján könnyebben meg tudnak célozni sajátos csoportokat. Ezeknek a platformoknak az anyagi hátterük sincs meg ahhoz, hogy az általuk terjesztett dezinformáció ellen küzdjenek, vagy nem is érdekeltek ebben, ezért a véleménynyilvánítás szabadságával takaróznak. A dezinformáció sokszor bizalmasabb platformokról származik, és csak utána ér el gyorsan szélesebb körű nézettséget * .

4.8. Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós fellépés túl széttagolt, és nincs összehangolva. A struktúrák túlságosan elkülönülnek, főleg ami a két fő szervezetet, az EDMO-t és az európai stratégiai kommunikációs munkacsoportot illeti. Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjához (ERGA) társuló állandó munkacsoport létrehozása várhatóan megkönnyíti majd az információcserét. Az EGSZB azonban attól tart, hogy a jelenség nagyságrendjéhez képest az intézkedési lehetőségei nem lesznek elég hatékonyak.

4.9. Sürgető a tagállamok közötti jobb együttműködés. Ugyanakkor az EU-nak figyelembe kell vennie, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága, amely nem választható el a véleménynyilvánítás szabadságától, jelenleg több tagállamban is veszélyben van. Ugyanez vonatkozik e tagállamok igazságszolgáltatási rendszereire is. Ez minden valószínűség szerint megnehezíti, hogy ezek az országok eredményesen és az uniós értékekkel, konkrétabban a jogállamiság elveivel összhangban tudjanak együttműködni például a tényellenőrzés (fact checking) terén. Bármilyen dezinformáció elleni intézkedés igen jelentős következményekkel járhat az alapvető emberi jogokra nézve, amelyeket az összes tagállamban biztosítani és védelmezni kell.

4.10. Az Európai Uniónak kiterjedtebb hatáskörre van szüksége ahhoz, hogy ténylegesen fel tudjon lépni a dezinformáció ellen, amelyet egyes nem uniós országok - elsősorban Oroszország említhető, de Kína is - kormányainak hatáskörébe tartozó ellenséges erők rendszeresen terjesztenek. Ennek a veszélynek az elhárításához nem lesz elég csupán magatartási kódexeket kidolgozni. A nemzeti hatóságoknak több támogatásra van szükségük a hírszerző szolgálatok részéről, és helyénvaló lenne, hogy a kormányok megosszák az ismereteiket, számolva egyes fentebb említett tagállamok nehézségeivel is.

4.11. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a fogyatékossággal élő személyek, köztük az álhírekkel szemben különösen kiszolgáltatott érzékszervi, pszichoszociális és értelmi fogyatékossággal élő személyek számára a hozzáférést, csakúgy mint megértésüket.

4.12. A civil társadalom nincsen eléggé bevonva. Az Európai Bizottság által említett cselekvőképes tárgyalópartnerek zöme a platformokra, a tömegtájékoztatásra, a kutatókra és a tényellenőrzőkre összpontosul. A vállalkozásoknak - éppen mivel sok pénzt vagy a jó hírüket veszíthetik el a dezinformációs gyakorlatok miatt -, a szakszervezeteknek, valamint az egyesületeknek fontosabb szerepet kell kapniuk a dezinformáció visszaszorításában. A civil társadalmi szervezeteknek jelentős a legitimitásuk, amit mozgósítani lehet a dezinformáció elleni küzdelemben.

4.13. Az EGSZB megjegyzi, hogy a dezinformáció elleni küzdelem nagy része angol nyelvű tartalmakat céloz meg. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a legtöbb platform angolszász területen jött létre. Mivel egyes tagállamok különösen érintettek (Csehország, Lengyelország, balti államok), örvendetes volna határozottabban fellépni a nem angol nyelvű tartalmak ellen is.

4.14. Összességében az EGSZB megelőzőbb és előrelátóbb intézkedéseket szorgalmaz. Mivel állandóan újabb és újabb hálózatok jelennek meg (Clubhouse), a dezinformáció egyre kifinomultabb eszközökkel dolgozik (mélykamu, deep fakes), egyes alkalmazások pedig a platform és a magánüzenet-küldő szolgáltatás határán mozognak (Telegram), ezért az intézkedésekkel már az új kockázattípus észlelésekor közbe kell lépni.

4.15. Mint azt az Európai Számvevőszék is sajnálatosnak tartotta a 2021. június 3-i jelentésében, uniós szinten nincs még olyan médiatudatossági terv, amelyre támaszkodva a civil társadalom jobban értelmezhetné a hagyományos vagy online médiában közölt információkat. Ezt a tagállamok hatáskörébe tartozó tervet már a legkisebb kortól alkalmazni kell, hogy a gyerekek is képesek legyenek korán kiszűrni, hogy a kapott információk közül melyek igazak és melyek hamisak.

4.16. Az EGSZB megjegyzi, hogy számos (főleg audiovizuális) médiaszolgáltató túl gyakran szerepeltet olyan személyiségeket, akik állításaik hihetőségének növelése érdekében tudományos szakértőnek állítják be magukat. Fölöttébb javasolt jobban ellenőrizni azon személyek tudományos végzettségeinek valós voltát, akik meghívott szakértőkként kapnak szót a médiában.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 9-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG