A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2022, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2022/C 152/19) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A Covid19-világjárványból levont korai tanulságok * 

(COM(2021) 380 final)

Előadó: Tomasz Andrzej WRÓBLEWSKI

Társelőadó: TOPOLÁNSZKY Ákos

Felkérés: Európai Bizottság, 2021.8.10.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
Elfogadás a szekcióülésen: 2021.11.24.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.12.8.
Plenáris ülés száma: 565.
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott) 204/1/8

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Unió és intézményei immár folyamatosan kiértékelik a világjárványhoz köthető folyamatokat, mind az egészségügyi rendszerekre nehezedő példátlan terhek, mind pedig az Európai Unió egészére gyakorolt hatás tekintetében.

1.2. Az Európai Bizottság tíz fontos, a világjárványból leszűrt tanulságot sorol fel, de az EGSZB sajnálja, hogy csak röviden említi, hogy a válság hatásai egyenetlenül oszlanak meg, és a veszélyeztetett csoportokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik a legérzékenyebben. Az ajánlásokban kritikusan meg kell vizsgálnunk, hogy mi történt eddig a különböző területeken, mi működött jól és min kell még javítani. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogyan kezelhetjük a notórius munkaerőhiány, az ellátási lánc szűk keresztmetszetei és a gyorsan emelkedő energiaárak okozta problémákat, amelyek megnehezítik a normális társadalmi és gazdasági működés helyreállítását.

1.3. Az EGSZB megjegyzi, hogy olyan eszközökre és tervekre van szükség, amelyek egy uniós szintű válsághelyzetben gyorsan aktiválhatók és végrehajthatók. Az EGSZB üdvözli az Európai Unió arra irányuló terveit, hogy létrehozza az uniós járványügyi szükségállapotra vonatkozó keretet és megállapítsa a válságelhárításra vonatkozó normákat. Az EGSZB nagyfokú koordinációt és átláthatóságot szorgalmaz minden eljárásban, különösen akkor, ha gyors fellépésre és döntéshozatalra van szükség az európai és tagállami szintű közigazgatási szervek részéről.

1.4. A Covid19 nagyítóként tárta elénk a meglévő egészségügyi egyenlőtlenségeket: egyes veszélyeztetett csoportok aránytalanul nagyobb mértékben voltak kitéve a vírusnak. Az EGSZB megjegyzi, hogy olyan programokra van szükség, amelyek egészségügyi válságok idején is biztosítják a megelőző és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést. Ezért a jövőben a pandémiás veszélyhelyzeti rendelkezéseket úgy kell meghatározni, hogy az alapellátás működése szempontjából ilyen helyzetekben elkerülhető legyen a még nagyobb egészségromlás a társadalomban.

1.5. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is koherens és globális módon kell válaszolnia a válságra, különösen a COVAX és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), valamint az új, ígéretesnek tűnő gyógyszerek és terápiák révén, és meg kell erősítenie és támogatnia kell a globális egészségügyi biztonsági struktúrát. Ez magában foglalja az EU Egészségügyi Világszervezetben betöltött szerepének megerősítését is.

1.6. A Covid19-járvány rávilágított arra, hogy a válsághelyzetek átfogó jellegűek és a társadalom valamennyi alrendszerére kihatnak. Ennek ismeretében különösen fontos, hogy a marginalizálódott és különösen nehéz helyzetben élők megsegítése érdekében megfelelő és inkluzívabb szociálpolitikai rendszereket építsünk ki.

1.7. Több korábbi vélemény *  és a szociális jogok pillére alapján az EGSZB támogatja azokat az uniós és tagállami szintű intézkedéseket, amelyek elősegítik az egészségügyi rendszerek közötti együttműködést az olyan uniós értékek tiszteletben tartásával, mint a méltóság és a tisztességes verseny, illetve az egészségügyi és szociális rendszerek felfelé irányuló konvergenciáját hivatottak biztosítani.

1.8. A világjárvány alatt az európai és állami tevékenység eddig soha nem látott mértékű, szükséges bővülését tapasztaltuk mind az egyéni vállalkozások, mind az egyének megsegítése terén. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy közép és hosszú távon a vészhelyzeti intézkedésekről át kell térni az inkluzív és fenntartható helyreállítást célzó produktív beruházásokra, már csak azért is, mivel a fiskális és monetáris politikák magas inflációs kockázatokat hordoznak magukban, ami stagflációhoz vezethet - és ezt a veszélyt el kell kerülni.

1.9. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy támogassa a nemzeti médiatudatossági kampányokat, együttműködésben a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával (EDMO), valamint a médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoporttal (MEDIA Literacy Expert Group). Ez még inkább elősegíti a dezinformációval, ezen belül a megalapozatlan aggodalmakat és komoly károkat okozó oltásellenes dezinformációval szembeni küzdelmet.

1.10. Az EGSZB támogatja azokat a törekvéseket, amelyek célja a nemzetközi együttműködés fokozása, illetve Európa pozíciójának megerősítése a nemzetközi intézményeken belül. Az EGSZB rámutat arra, hogy Európa pozíciójának és nemzetközi szervezetekben való részvételének bármilyen gyengülése lehetővé teszi az Unión kívüli országok számára, hogy az Európai Unió által képviselt értékekkel ellentétes módon lépjenek fel.

2. Általános megjegyzések

2.1. 2020 elején a Covid19-világjárvány rávilágított az egészségügyi ágazat, számos állam és uniós intézmény, valamint néhány gazdasági ágazat meglévő működési zavaraira. Mindez tovább súlyosbította a válságot és a társadalmi egyensúlyhiányt.

2.2. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Unió és intézményei immár folyamatosan kiértékelik a világjárványhoz köthető folyamatokat, mind az egészségügyi rendszerekre nehezedő példátlan terhek, mind pedig az Európai Unió egészére gyakorolt hatás tekintetében. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az elmúlt időszakot az EU demokratikus és egységes működésének veszélyhelyzeti tesztjeként is ki kell értékelni.

2.3. Az EGSZB elismeri az oltási támogatást koordináló különböző uniós intézmények, a szociális védelmi és támogatási programokat nyújtó nemzeti intézmények, valamint az olyan vállalatok által tett hatalmas erőfeszítéseket, amelyek minden tőlük telhetőt megtettek alkalmazottaik és működésük védelme érdekében, és amelyek sikeresen néztek szembe a foglalkoztatás és az alapvető termékekkel való ellátás terén szükséges gyors normalizálás támasztotta kihívással. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy még sokat kell tenni a munkaerőpiac teljes stabilitásának és egyensúlyának biztosítása érdekében.

2.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az első és legfontosabb tanulság az, hogy - különösen regionális és/vagy szupranacionális jellegű világjárványok idején - európai szinten együtt kell működnünk annak érdekében, hogy közös eszközöket találjunk, amelyekkel nemcsak egészségügyi szempontból tudunk reagálni, hanem a veszélyhelyzetet is tudjuk kezelni, segítve egyben a gyors, de inkluzív és fenntartható helyreállítás elindítását. Az EGSZB kiemeli az európai intézmények pozitív megközelítését, amely szolidaritásalapú, egyeztetett, közös érdekeken alapuló új és innovatív pénzügyi eszközök bevezetésében öltött testet.

2.5. A legrosszabb esetben akár újabb válság is kitörhet, még mielőtt a helyzet teljes mértékben stabilizálódna. Ezért az Európai Bizottság számára most az a prioritás, hogy intézkedéseket hozzon a gazdasági, szociális és egészségügyi rendszerek jövőbeli rezilienciájának kiépítése érdekében. Az EGSZB egyetért ezzel a stratégiával, valamint azzal, hogy kritikus szemmel ki kell értékelni a tanulságokat, és meg kell erősíteni a válságkezelést az Európai Unióban.

2.6. Az Európai Bizottság tíz fontos, a világjárványból leszűrt tanulságot sorol fel, de csak röviden említi, hogy a válság hatásai egyenetlenül oszlanak meg, és a veszélyeztetett csoportokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik a legérzékenyebben. Az ajánlásokban kritikusan meg kell vizsgálnunk, hogy mi történt eddig, mi működött jól és min kell még javítani.

2.7. Ahogy kezdünk kilábalni a válságból, az alapvető fontosságú „alacsony képzettséget igénylő” szakmákban jelentkező munkaerőhiány szintén jelentős problémának bizonyul. A válság rávilágított továbbá a globális ellátási láncok széttöredezettségével szembeni sebezhetőségünkre, valamint arra, hogy újra kell gondolnunk az alapvető termékek előállításával kapcsolatos ipari stratégiát.

3. Válságkezelés

3.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Unió arra irányuló terveit, hogy létrehozza az uniós járványügyi szükségállapotra vonatkozó keretet és megállapítsa a válságelhárításra vonatkozó normákat. Az EGSZB támogatja a válságkezelés nyomon követésére és felülvizsgálatára, valamint a válságkezelésbe való beruházásra irányuló, folyamatban lévő intézkedéseket. Támogatásáról biztosítja az Európai Bizottság arra irányuló terveit is, hogy évente jelentést készítsen a felkészültség állapotáról.

3.2. Az EGSZB megjegyzi, hogy olyan eszközökre és tervekre van szükség, amelyek egy uniós szintű válsághelyzetben gyorsan aktiválhatók és végrehajthatók. Fontos, hogy az eszközök nemzeti szinten egymást kiegészítő jellegűek legyenek, ami lehetővé teszi az egyes országok számára, hogy a területükön diagnosztizált válsághelyzetnek megfelelő mértékben reagáljanak.

3.3. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja, hogy globális válsághelyzetekben komolyan vegyék az elsődleges szükségleteken alapuló és hatékony szolidaritás elvét.

3.4. Az EGSZB rámutat arra, hogy az intézmények kezdeti válaszai nem mindig voltak megfelelőek, részben a tagállamok közötti koordináció hiánya miatt. Az uniós oltási stratégiával kapcsolatos kezdeti kritikák dacára időközben egyre jobban látni a kollektív fellépés előnyeit. Ezt a tapasztalatot fel kell használni arra, hogy az EU jobban reagáljon a jövőbeli válságokra.

3.5. Az EGSZB kiemeli, hogy közös európai szabványokat kell megállapítani a statisztikai adatok gyűjtésére és szabványosítására vonatkozóan - főként az egészségügy területén. Meg kell vizsgálni az egyes területeken eddig alkalmazott statisztikai módszereket is. Ez fontos a megfelelő jövőbeli, tényeken alapuló döntéshozatali folyamatok szempontjából.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a járvány kitörésekor nem állt rendelkezésre elegendő szakszerű és megbízható tanácsadás, és a járványügyi kutatások is nehezen voltak hozzáférhetők. Ezért uniós szinten össze kell hangolni és frissíteni kell a járványügyi szakértelmet. Az EGSZB helyesli az európai főepidemiológus kinevezését, aki tanácsadói minőségben segíti az uniós és nemzeti szintű döntéshozatali folyamatot.

4. Az egészség védelme

4.1. A Covid19 nagyítóként tárta elénk a meglévő egészségügyi egyenlőtlenségeket: egyes veszélyeztetett csoportok aránytalanul nagyobb mértékben voltak kitéve a vírusnak. Felül kell vizsgálni a meglévő gyorsreagálási rendszereket, mint például az Európai Unió korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerét (EWRS), a járványügyi információs rendszert (EPIS) és az európai felügyeleti rendszert (TESSy), és meg kell erősíteni azok hatékonyságát. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy támogassa az alacsony jövedelmű munkavállalókat, a már meglévő krónikus betegségben szenvedőket vagy fogyatékossággal élőket, a mélyszegénységben élőket és a gondozóotthonokban élő időseket. EGSZB rámutat arra, hogy be kell ruházni a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokba, amelyeknek - a szociális jogok európai pillérének 16. elvével összhangban - minden polgár számára megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lenniük, valamint támogatni kell a világjárvány idején nagyon fontosnak bizonyult magánegészségügyi ellátást, amennyiben az hozzájárul a közegészségügyi feladatok ellátásához;

4.2. „Az EU az egészségügyért” programról kidolgozott EGSZB-vélemény *  megállapításait fenntartva az EGSZB további véleményeket dolgoz ki azokról az első következtetésekről, amelyeket a Covid19-válságból az egészségügy területét nézve levonhatunk.

4.3. A pandémiás válság során a tagállamok a vészhelyzeti intézkedésekre összpontosítottak, gyakran a megelőző egészségügyi ellátás és a rehabilitációs ellátás kárára. Az EGSZB megjegyzi, hogy olyan programokra van szükség, amelyek egészségügyi válságok idején is biztosítják a megelőző és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférést. Ezért a jövőben a pandémiás veszélyhelyzeti rendelkezéseket úgy kell meghatározni, hogy azok minél kevésbé befolyásolják az alapellátás működését, így ilyen helyzetekben elkerülhető legyen a még nagyobb egészségromlás a társadalomban.

4.4. A 2020 novemberében elfogadott uniós gyógyszerstratégia célja a szabályozási keret korszerűsítése, valamint a gyógyszerészeti kutatás és technológia támogatása. Az EGSZB megjegyzi, hogy a nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitását megerősítheti, ha aktívan bevonják a nagyközönség számára elérhető gyógyszertárakat, ha gyógyszerellátásról van szó.

4.5. A világjárvány rámutatott az egészségügyi dolgozók hiányára. Az EGSZB megismétli, hogy különös figyelmet kell fordítani munkakörülményeik javítására, beleértve a béreket, az oktatást, az átképzést és a továbbképzést, valamint a gyermekgondozási létesítményekhez való hozzáférést, biztosítva a lehető legmagasabb szintű biztonsági normákat, valamint annak lehetőségét, hogy valamennyi szakma - többek között az egészségügyi ágazat - szabadon élhessen, mozoghasson és dolgozhasson szerte az EU-ban * . Mivel az EU-ban az egészségügyi dolgozók 76%-a és az ápolók 84%-a nő, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő transzformatív intézkedésekre van szükség a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz való hozzáférés akadályainak felszámolása, a nemek közötti bérszakadék kezelése, az ágazat megtartóerejének növelése, valamint a szakmai fejlődéshez és a vezetői szerepekhez való hozzáférés támogatása érdekében. Különleges eljárásokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy az Európai Unión kívüli országokból kritikus helyzetekben gyorsan és biztonságosan lehessen felvenni egészségügyi dolgozókat.

4.6. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós stratégiai keretet illetően az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó határozott ajánlását, hogy a tagállamok a Covid19-et foglalkozási megbetegedésként ismerjék el, de hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az ajánlást annak érdekében, hogy az valamennyi, megfelelő védelem nélkül a fertőzésnek kitett munkavállalóra kiterjedjen, így az utazó és migráns munkavállalókra, valamint a nem biztonságos munkahelyeken dolgozó, illetve egészségügyi szempontból elégtelen szálláshelyeken elhelyezett idénymunkásokra is.

4.7. Az EGSZB figyelmesen nyomon fogja követni az európai egészségügyi unió megvalósítását, és azt ajánlja, hogy vegyék figyelembe az állati és emberi egészség közötti kapcsolatot. Ez az együttműködés arra is rámutat, hogy a világjárványok határon átnyúló jellege miatt csak a közös elismerésen alapuló, egységes, jól koordinált fellépés lehet hatékony és sikeres.

4.8. Európában a klinikai vizsgálatokra alkalmazott megközelítés a Covid19-világjárvány idején töredezett, összehangolatlan volt. Az EGSZB megjegyzi, hogy egy páneurópai megközelítés lehetővé teheti a klinikai vizsgálati eljárások és folyamatok, különösen az új, hatékony és hozzáférhető terápiával kecsegtető gyógyszerek tesztelésének egyszerűsítését. Erre megoldást jelenthet egy klinikai vizsgálatokkal foglalkozó, széles körű európai platform létrehozása.

4.9. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos tudományos kutatási adatok és jelenléti statisztikák alapján a Covid19-válság jelentősen növelheti a pszichés kockázatot, ami pedig több pszichoszomatikus betegség kialakulásához vezethet. Ezt az új megbetegedési jelenséget, valamint a „hosszú Covid”-szindróma még alábecsült hatásait valamennyi uniós tagállam egészségügyi rendszerében figyelembe kell venni.

4.10. A világjárványok megelőzése, illetve az azokra való felkészülés és reagálás kiemelten fontos kérdés Európa számára. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is koherens és globális módon kell válaszolnia a válságra, különösen a COVAX, valamint az új, ígéretesnek tűnő gyógyszerek és terápiák révén, és meg kell erősítenie és támogatnia kell a globális egészségügyi biztonsági struktúrát. Ennek meg kell erősítenie az EU Egészségügyi Világszervezetben betöltött szerepét is. Ebben az összefüggésben - különösen a fejlődő országok sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében - az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát európai szinten a TRIPS-megállapodás alóli ideiglenes és önkéntes mentességről, amely a Covid19-oltóanyagokra, -kezelésekre és -tesztekre vonatkozna, hogy lehetővé váljon a globális oltóanyag-előállítás fokozása és a költségek csökkentése annak érdekében, hogy világszerte biztosítani lehessen az emberek hozzáférését.

4.11. Az EGSZB szerint az európai bizottsági közleményben leírt első tapasztalatok közül fájóan hiányzik annak megállapítása, hogy az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhelés enyhítését szolgáló beavatkozások és szolgáltatások rendelkezésre állása egyenlőtlen és a veszélyeztetett csoportok nem kapják meg a szükséges figyelmet, a Covid19-válság pedig mindezt több értelemben csak felerősítette. A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és a szolgáltatások rendelkezésre állása nem pusztán értékelési kritérium, hanem életeket menthet.

5. Szociális és társadalmi szempontok

5.1. 2021-ben Európa-szerte nőtt a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség, különösen azért, mert a Covid19-világjárvány idején riasztóan megnövekedett a nők elleni erőszakos cselekmények száma. A kijárási korlátozások és az elkülönítések olyan környezetet teremtettek, amely elősegítette, hogy a bántalmazók kényszerítésen alapuló kontrollt gyakoroljanak az áldozatok felett, és ez fizikai, lelki és szexuális erőszakhoz vezetett a nők és lányok ellen, miközben az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz csak korlátozott mértékben lehetett hozzáférni. Ezt a jelenséget nevezzük „árnyékjárványnak”. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy feminista, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő és interszekcionális perspektívából kiindulva fogadjon el egy átfogó keretet a nők és lányok elleni erőszak minden formájának megelőzésére és leküzdésére annak érdekében, hogy egy jövőbeli egészségügyi válság esetén el lehessen kerülni az árnyékjárványt.

5.2. 2021. június 9-én közzétett állásfoglalásában *  az EGSZB megerősíti, hogy a világjárvány jellemezte jelenlegi európai helyzet fokozza a szegénységet és az egyenlőtlenséget, ennélfogva a minőségi foglalkoztatás biztosítása, a szegénység és a kirekesztés csökkentése, valamint a vállalkozói tevékenység előmozdítása érdekében a forrásokat oda kell irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

5.3. A Covid19-járvány rávilágított arra, hogy a válsághelyzetek átfogó jellegűek és a társadalom valamennyi alrendszerére kihatnak. Ennek ismeretében különösen fontos, hogy a marginalizálódott és különösen nehéz helyzetben élők megsegítése érdekében megfelelő és inkluzívabb szociálpolitikai rendszereket építsünk ki.

5.4. Az EGSZB sajnálattal állapítja meg továbbá, hogy a nemzeti közigazgatási szervek a kelleténél kevésbé vonták be a szociális vállalkozást működtető partnereket és a civil társadalmi szervezeteket a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásába, és javaslataikat nem eléggé vették figyelembe. Az EGSZB kéri, hogy a civil társadalmi szervezetek részvételével zajló konzultációt kötelező feltételként határozzák meg.

5.5. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális, fenntartható és versenyképes Európa prioritást kell, hogy élvezzen, de figyelembe kell venni a GDP-n túlmutató, lehetséges új gazdasági fejlettségi mutatókat is, például az életminőséget, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi kohéziót, valamint a jelenlegi és jövőbeli nemzedékek egészségügyi helyzetét és általános jólétét.

5.6. Az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság összpontosítson az alapvető jogokra, különösen a társadalmi-gazdasági jólléttel kapcsolatban. Kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak az embereknek a jogaira, méltóságára és jólétére, akik esetleg társadalmi kirekesztéssel vagy bármiféle hátrányos megkülönböztetéssel szembesültek a Covid19-világjárvány idején és közvetlenül azt követően.

6. Gazdaság és pénzügyek

6.1. A világjárvány alatt az európai és állami tevékenység eddig soha nem látott mértékű, szükséges bővülését tapasztaltuk mind az egyéni vállalkozások, mind az egyének pénzügyi támogatása terén. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy közép és hosszú távon a vészhelyzeti intézkedésekről át kell térni az inkluzív és fenntartható helyreállítást célzó produktív beruházásokra, már csak azért is, mivel a fiskális és monetáris politikák magas inflációs kockázatokat hordoznak magukban, ami stagflációhoz vezethet - és ezt a veszélyt el kell kerülni.

6.2. Az EGSZB megjegyzi, hogy minden új - akár uniós, akár nemzeti szintű - adóreformnak figyelembe kell vennie a nemzetgazdaságok szerkezetét, a helyi vállalkozások állapotát és különösen azoknak a személyeknek a helyzetét, akik a válság következtében nehéz helyzetbe kerültek. Ezzel összefüggésben megjegyezzük, hogy elemezni kell az energiaárak hirtelen emelkedése által érintett vállalatok és polgárok költségvetési gazdasági helyzetét.

6.3. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az új fiskális és kiadási szabályoknak erősíteniük kell a tagállamokat abban, hogy beruházzanak az oktatásba, a kutatásba, a fejlesztésbe, az innovációba, az egészségügybe, az állami infrastruktúrába és - tényleges módon - a humán tőkébe, illetve növelniük kell a kormányok hatékonyságát.

6.4. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az állami támogatásra vonatkozó versenypolitikai elvek tekintetében könnyítse meg a tagállamok számára olyan ideiglenes intézkedések meghozatalát, amelyek támogatják a teljes munkaidős foglalkoztatást és a válság sújtotta gazdasági tevékenységeket, és dolgozzon ki terveket köz- és magánszféra közötti partnerségekre vagy hasonló megoldásokra annak érdekében, hogy az egész társadalomban korlátozni lehessen a kockázatokat, gondolva itt a magánszereplőket érintő kockázatokra is rendkívüli válsághelyzetekben.

7. Társadalom és technológia

7.1. Az EGSZB felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unióban egyre mélyül az oktatási szakadék. A fiatalabb generációkat súlyosan érintették a világjárvány megfékezésére hozott intézkedések. Sem a tagállamok, sem az uniós intézmények nem foglalkoznak aktívan ezzel a kérdéssel, ahogy az oktatási rendszer szükséges reformjával sem. Eddig nem került előterjesztésre rendszerszintű helyreállítási vagy mentési terv. Az EGSZB úgy látja azonban, hogy a továbbképzés és az átképzés a jövőben rendkívül fontos lesz az emberek oktatása és fejlődése szempontjából, és a digitális eszközök minden jövőbeli oktatási modellben nélkülözhetetlenek lesznek.

7.2. A digitális szolgáltatásokhoz való széles körű és szolidáris hozzáférés biztosítása a társadalmi kohézió szempontjából is fontos. Amint arra az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) *  helyesen rámutat, az összetartóbb európai társadalmak felé vezető utat olyan szakpolitikákkal lehet biztosítani, amelyek a polgárok gazdasági és társadalmi integrációjára összpontosítanak, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális készségekre.

7.3. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy támogassa a nemzeti médiatudatossági kampányokat, együttműködésben a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával (EDMO), valamint a médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoporttal (MEDIA Literacy Expert Group). Ez még inkább elősegíti a dezinformáció elleni küzdelmet és erősíti a társadalmi rezilienciát egyfelől a hamis tartalmakkal, másfelől a megalapozatlan aggodalmakat és komoly károkat okozó oltásellenes dezinformációval szemben. Az EGSZB kéri továbbá a válsággal kapcsolatos tájékoztatási folyamat megerősítését, amely a dezinformációval szembeni legjobb ellenintézkedés.

7.4. A Covid19-világjárvány rámutat a képzés tervezésének fontosságára a vészhelyzetek kezelése érdekében az olyan kulcsfontosságú egészségügyi területeken, mint az intenzív terápiák. Rávilágít továbbá arra is, hogy vészhelyzetekben mennyire fontos a készségek hordozhatósága az uniós tagállamok között. Az egészségügyi személyzet tagállamok közötti ideiglenes áthelyezésére és mobilitására vonatkozó eljárásokat, valamint a harmadik országbeli egészségügyi személyzet ilyen helyzetekben történő alkalmazását lehetővé tevő eljárásokat egyszerűsíteni kell.

8. Nemzetközi kapcsolatok és demokratikus normák

8.1. Az EGSZB megjegyzi, hogy a pandémia a világon mindenhol sújtotta a társadalmakat és a vállalkozásokat, és kiélezte a már korábban is egyre erősödő geopolitikai rivalizálást.

8.2. Az EGSZB támogatja azokat a törekvéseket, amelyek célja a nemzetközi együttműködés fokozása, illetve Európa pozíciójának megerősítése a nemzetközi intézményeken belül. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy Európa pozíciójának és nemzetközi szervezetekben való részvételnek gyengülése utat nyit más, Unión kívüli országoknak arra, hogy olyan lépéseket tegyenek, melyek alááshatják az Európai Unió által vállalt értékeket. Körültekintően meg kell vizsgálnunk konkrétan azokat az akadályokat, amelyek az uniós alapértékek és egységes piaci szabadságok megőrzésének az útjában állnak.

8.3. Az EGSZB rámutat, hogy a Covid19-világjárványt gyakran ürügyként használták a jogok korlátozására és a demokratikus normák aláásására. Egyes kormányok arra is kihasználták a válságot, hogy saját rövid távú politikai érdekeiket érvényesítsék. Az EGSZB határozottan rámutat, hogy a világjárvány kezeléséhez és leküzdéséhez szükséges szabályozási döntések semmilyen módon nem befolyásolhatják az alapvető jogok és a demokratikus értékek tiszteletben tartását.

8.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kutatási eredményeken és tudományos tényeken alapuló, felelősségteljes politikai döntéshozatalra van szükség, és azokat az intézkedéseket kell előtérbe helyezni, amelyek az egészség és az élet védelmét szolgálják. Ugyanakkor pandémiás vagy egyéb válsághelyzetekben maradéktalanul tiszteletben kell tartani - nem pedig korlátozni - az alapvető jogokat és a demokratikus értékeket.

8.5. Ami a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását illeti, az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy támogatni kell a személyekre és az üzleti szereplőkre vonatkozó utazási előírások harmonizációját, mivel csak így lehet megőrizni az erős bizalmat és fenntartani az egységes szabályokat Unió-szerte, összhangban az egységes piac elveivel. A szabályoknak világosnak, működőképesnek és minden országban a lehető legegyöntetűbbnek kell lenniük.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 8-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG