Az Országgyűlés – az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban, a közérdekű adatok nyilvánosságának és a szellemi tulajdonjogok védelmének tiszteletben tartásával – a nemzeti adatvagyon hasznosítása támogatására hivatott állami szolgáltató rendszer felállítása, a közszféra kezelésében lévő adatok további felhasználásának előmozdítása, valamint az adatalapú kormányzáshoz szükséges döntéstámogatás céljára történő rendelkezésre bocsátásuk elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja.
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a közfeladatot ellátó szervek által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok hasznosításával összefüggő szolgáltatásokra, ezen belül az adatok további felhasználására;
b) az adathasznosítást és a további felhasználást támogató egyéb, állami feladatok ellátására;
c) az adatalapú kormányzáshoz szükséges kormányzati döntéstámogatás érdekében végzett adatgyűjtési és adatelemzési feladatokra;
d) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmére;
e) a nemzeti adatvagyon hasznosítása során
ea) az adatszolgáltatást és az egyéb szolgáltatást nyújtó,
eb) a szolgáltatások nyújtásában közreműködő,
ec) a további felhasználás állami koordinációját végző, valamint
ed) a szolgáltatásokat igénybe vevő (felhasználó)
természetes személyekre, valamint szervekre, szervezetekre és egyéb jogi személyekre.
(2) E törvény hatálya kiterjed az adathasznosítás-támogatási szolgáltatást alaptevékenysége keretében önkéntesen igénybe vevő közfeladatot ellátó szervre az általa kezelt adatok vonatkozásában.
(3) E törvényt nem kell alkalmazni
a) a 16. § (9)–(11) bekezdése kivételével az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igényekre és azok terjesztése jogának gyakorlására;
b) a (2) bekezdés, valamint az e törvény III. fejezetében meghatározott intézményi szereplők kivételével a közfeladatot ellátó szervek által alaptevékenységük keretében végzett adatszolgáltatásra, adatelemzésre és az ezzel összefüggésben jogszabály alapján megállapított díjfizetésre.
(4) Az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelete (a továbbiakban: adatkormányzási rendelet) hatálya alá tartozó jogviszonyokban az adatkormányzási rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(5) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó adatkezelési esetekre az általános adatvédelmi rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(6) E törvény hatálya nem terjed ki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben foglalt feladatok ellátása során kezelt adatokra.
2. § E törvény alkalmazásában
1. adat: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;
2. adatelemzés: az adatok, dokumentumok emberi tevékenység kifejtésével vagy informatikai eszközökkel vagy a kettő kombinációjával való feldolgozása és a rendelkezésre álló adatokból újabb származtatott információ előállítása, valamint a feldolgozott adatokból következtetések levonása emberi tevékenység kifejtésével vagy informatikai eszközökkel vagy a kettő kombinációjával;
3. adathasznosítás-támogatás: a közfeladatot ellátó szervek adattal vagy dokumentummal végzett, az adatok hasznosítását elősegítő azon tevékenysége, amely során a közfeladatot ellátó szerv adathasznosítás-támogatási szolgáltatást nyújt;
4. adatkészlet: egymáshoz kapcsolódó adatok olyan együttese, amely különálló elemekből áll, de egységként kezelhető, feldolgozható egy vagy több formátumban;
5. alkalmazásprogramozási interfész: a gép és gép közötti kommunikációt és az adatok zavartalan cseréjét szolgáló funkciók, eljárások, meghatározások és szabályok halmaza;
6. anonimizálás: a személytelenítés körében személyes adatok olyan anonim adatokká történő átalakításának folyamata, amelynek következtében az érintett többé nem azonosítható;
7. álnevesítés: a személytelenítés körében személyes adatoknak az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 5. pontjában meghatározott módon történő kezelése;
8. dinamikus adat: gyorsan változó vagy gyorsan elavuló digitális formátumú közadat, amelyet jellemzően valós időben frissítenek, ilyenek különösen a szenzorok által generált adatok; az alkalmazásprogramozási interfészen keresztül elérhető dinamikus adat nem lehet személytelenített személyes vagy védett adat;
9. dokumentum: az Infotv.-ben meghatározott, nem digitális formátumú közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok;
10. észszerű megtérülés: a további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátás teljes díjának az elszámolható költségek fedezéséhez szükséges költségeken felüli százaléka, amely legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg az Európai Központi Bank által rögzített kamatlábat;
11. felhasználó: az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokat igénybe vevő szerv, szervezet, jogi vagy természetes személy;
12. igény: az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások igénybevételére irányuló kérelem;
13. igénylő: az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokat igény alapján igénybe vevő felhasználó;
14. informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátum: olyan fájlformátum, amely felépítése lehetővé teszi a benne rejlő egyedi adatok és adatstruktúra egyszerű azonosítását, felismerését és kinyerését az adatfeldolgozást végző informatikai eszközök és alkalmazások számára;
15. közadat: az Infotv.-ben meghatározott digitális formátumú közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, kutatási adatok;
16. közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben meghatározott közfeladatot ellátó szerv;
17. központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatás: kijelölt szolgáltatók által nyújtott, a nemzeti adatvagyon hasznosítását elősegítő, központilag közvetlenül felügyelt informatikai szolgáltatás;
18. közvállalkozás: az adatkormányzási rendelet 2. cikk 19. pontja szerinti vállalkozás;
19. kulturális közadat: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, a kulturális örökség védelméről szóló, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló, valamint a mozgóképről szóló törvény hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó szerv jogszabály alapján vezetett nyilvántartásában szereplő adat és dokumentum, továbbá a nyilvántartásában levő kulturális javakról, könyvtári dokumentumokról és köziratokról készült, digitális tartalomként feldolgozható elektronikus másolat;
20. kutatási adat: digitális formátumú – a tudományos publikációtól eltérő – a kutatást végző vagy a kutatást finanszírozó szervezet által intézményi vagy tematikus adattárakon keresztül nyilvánosságra hozott közadat, amelyeket közfinanszírozású tudományos kutatási tevékenység keretében gyűjtenek vagy állítanak elő, és amelyeket a kutatási folyamat során bizonyítékként használnak, vagy amelyeket a kutatói közösség általában a kutatási megállapítások és eredmények megerősítéséhez szükségesként fogad el;
21. kutatószoba: olyan zárt helyiség, ahol – az adatok magas szintű biztonsági védelme, valamint a személyes adatok védelmére, illetve egyéb védett adatok védelmére vonatkozó előírások betartása mellett – biztonságosan érhetők el a közvetlen azonosításra alkalmatlan adatok;
22. nagy értékű adatkészletek: a konkrét nagy értékű adatkészletek jegyzékének, valamint a közzétételükre és a további felhasználásukra vonatkozó szabályoknak a meghatározásáról szóló 2022. december 31-i (EU) 2023/138 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott adatkészletek;
23. Nemzeti Adatplatform: olyan informatikai szolgáltatás, amely az e törvényben vagy Kormány által rendeletben kijelölt szolgáltató által gyűjtött adatok tárolását, valamint más szervezet kezelésében lévő adatok egységes hozzáférhetővé tételét biztosítja;
24. nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok, dokumentumok és kulturális közadatok, továbbá egyéb a kezelésükben lévő személyes és védett adatok összessége, függetlenül azok megjelenési formájától;
25. Nemzeti Közadatportál: a nemzeti adatvagyonba tartozó adatok további felhasználásával kapcsolatos tájékoztatási, adatmegosztási funkciókat, valamint ügyfélkapcsolati feladatok elektronikus ellátását biztosító webes felület;
26. nyílt formátum: a nyilvánosság számára az adat további hasznosítását nem korlátozó, platformfüggetlen és korlátozás nélkül hozzáférhetővé tett elektronikus formátum;
27. nyilvántartás: adatokat kezelő szerv vagy személy által előre meghatározott szempont(ok) szerint összegyűjtött és rögzített, rendszerezett adatok együttese;
28. nem digitális nyilvántartás: dokumentumokat kezelő szerv vagy személy által előre meghatározott szempont(ok) szerint összegyűjtött és rögzített, rendszerezett dokumentumok együttese;
29. regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatás: regisztrált szolgáltató által nyújtott, a nemzeti adatvagyon hasznosítását elősegítő informatikai szolgáltatás, amely nem áll közvetlen központi felügyelet alatt;
30. statisztikai felfedés elleni védelem: a hivatalos statisztika által kezelt adatállományok módosítását célzó olyan módszerek összessége, amelyek a lehető legnagyobb mértékben minimalizálják a statisztikai egységek (a sokaság meghatározott tulajdonságokkal, jellemzőkkel, ismérvekkel rendelkező egyedei) közvetlen vagy közvetett azonosítását, illetve azon keresztül eddig nem ismert információ felfedését;
31. személyes adat: az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontjában meghatározott személyes adat;
32. személyhez kapcsoltság: valamely adatnak az a tulajdonsága, hogy természetes vagy nem természetes személyhez kapcsolódik;
33. személytelenítés: a személyhez kapcsoltság megszüntetése valamely technikai megoldással, amellyel személytelenített adat jön létre;
34. személytelenített adat: olyan adat, amelyre vonatkozóan az adathasznosítást végző szerv vagy személy nem rendelkezik olyan technikai feltételekkel, amellyel felfedheti az adat természetes vagy nem természetes személyhez kapcsoltságát;
35. további felhasználás: a nemzeti adatvagyon körébe tartozó
a) védett adatok tekintetében az adatkormányzási rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti további felhasználás,
b) közadat vagy kulturális közadat felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti, a közfeladat ellátását előíró jogszabályból eredő célkitűzésen, amire az adatot előállították;
36. védett adat: a személyes adat kivételével a törvény által védett, így különösen szakmai, üzleti, vám-, banktitoknak minősülő, valamint az egyedi statisztikai adat és a szerzői joggal védett adat.
3. § (1) A közfeladatot ellátó szervek által e minőségükben kezelt személyes adatokra vonatkozóan az adatkezelés célja az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtása.
(2) A szolgáltatás nyújtója csak akkor kezelhet személyes adatot, ha a szolgáltatás célja másként nem érhető el.
(3) A személyes adatok, valamint a védett adatok e törvény szerinti kezelése során a szolgáltatás nyújtója, valamint az adatot kezelő szerv a szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatai tekintetében
a) biztosítja az adatokra vonatkozó, jogszabályban előírt védelmet,
b) személyes adatok kezelése esetén adatvédelmi hatásvizsgálatot folytat le a szolgáltatásnyújtás megkezdését megelőzően,
c) az igény teljesítésénél az adattakarékosság elvének figyelembevételével jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti követelmény teljesítése érdekében a szolgáltatás nyújtója, valamint az adatot kezelő szerv a szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatai tekintetében
a) gondoskodik a személyes és védett adatok kezeléséhez és a szolgáltatások nyújtásához használt információs rendszer teljes körű védelméről;
b) az igénylő részére a személyes, valamint a védett adatok kezelése tekintetében titoktartási kötelezettséget ír elő, a továbbfelhasználási igény teljesítése esetén az adatkormányzási rendelet 5. cikk (5) bekezdése szerint.
(5) A (4) bekezdés szerinti intézkedésnek az elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie, és ki kell terjednie legalább arra, hogy
a) az igénylő nem hozhat nyilvánosságra harmadik személyek jogait és érdekeit sértő bármely olyan adatot, amelyhez a (4) bekezdés a) pont szerinti intézkedések megtétele ellenére hozzájuthatott;
b) az igénylő nem azonosíthatja újból azon érintetteket, akikre, illetve amelyekre az igényelt adatok vonatkoznak;
c) az igénylőnek technikai és működési intézkedéseket kell hoznia a személytelenített adatok újbóli azonosításának megelőzése, valamint a közfeladatot ellátó szerv minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely az érintettek újbóli azonosításához vezethet.
(6) A védett adatok jogosulatlan további felhasználásának esetében az igénylőnek késedelem nélkül – adott esetben a közfeladatot ellátó szerv közreműködésével – tájékoztatnia kell azokat a természetes és nem természetes személyeket, amelyek jogait és érdekeit ez érintheti.
(7) A személyes, valamint védett adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, különösen az olyan, jogszabályi rendelkezéssel alá nem támasztható cselekmény, amely a személytelenített adat személyhez kapcsolhatóságát ismételten lehetővé teszi vagy az ismételt összekapcsolást meg is valósítja, jelentős érdeksérelemnek minősül.
(8) A szolgáltatás nyújtója a személyes adatot a szolgáltatás nyújtása céljából, a szolgáltatás teljesítésének igénylő általi elfogadásáig kezeli, ezt követően haladéktalanul törli.
4. § A nemzeti adatvagyon további felhasználására vonatkozó feltételek meghatározása, valamint a további felhasználás céljára való rendelkezésre bocsátás során a közfeladatot ellátó szerv köteles biztosítani az I. Fejezet és e fejezet szerinti követelmények érvényesülését.
5. § (1) A közfeladatot ellátó szerv az igénylők megfelelő tájékoztatása és az igény teljesítési feltételeinek átláthatósága érdekében az Infotv. 1. melléklet II. pont, 16–25. sorában meghatározott közadatokkal kapcsolatos információkat köteles a Nemzeti Közadatportálon közzétenni az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás igénybevételével.
(2) Ha a közfeladatot ellátó szerv az igény teljesítése ellenében díj felszámítására jogosult, köteles előzetesen közölni az igénylővel a díj kiszámítása során figyelembe vett tényezőket.
(3) A közfeladatot ellátó szerv – erre irányuló kérelem esetén – köteles részletesen bemutatni az igénylő számára, hogy az igénye teljesítésével összefüggésben fizetendő díjat milyen módon állapította meg.
6. § (1) A közfeladatot ellátó szerv a további felhasználás feltételeinek meghatározása, az adatok további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátása, valamint a díjazás megállapítása során nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést az igénylők között.
(2) Ha valamely adatot további felhasználás céljára a közfeladatot ellátó szerv olyan tevékenysége körében igényli, amely kívül esik eredeti közfeladatainak ellátásán, a rendelkezésre bocsátás tekintetében vele szemben ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más igénylőkkel szemben.
7. § (1) A közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések vagy egyéb megállapodások nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat a nemzeti adatvagyon további felhasználása vonatkozásában.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a további felhasználásra vonatkozó kizárólagosság biztosítható, ha az meghatározott közfeladat ellátásához kapcsolódó közérdekű szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges.
(3) A közfeladatot ellátó szerv a (2) bekezdés szerinti kizárólagos további felhasználásra vonatkozó megállapodások tekintetében a kizárólagosság indokoltságát rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat megállapítja, hogy a kizárólagos jog biztosítása a továbbiakban nem indokolt, a közfeladatot ellátó szerv haladéktalanul gondoskodik a kizárólagos jogot biztosító jogviszony megszüntetéséről.
(4) A kizárólagos további felhasználásra vonatkozó megállapodások feltételeinek átláthatónak kell lenniük. A közfeladatot ellátó szerv az általa kötött kizárólagos további felhasználásra vonatkozó megállapodást a hatálybalépését megelőző 60 nappal a Nemzeti Közadatportálon közzéteszi.
(5) A közfeladatot ellátó szerv a Nemzeti Közadatportálon legkésőbb a hatálybalépésüket megelőző 60 nappal közzéteszi azon további felhasználásra vonatkozó megállapodásokat, amelyek – anélkül, hogy kizárólagos jogot nyújtanának – korlátozzák, vagy észszerűen feltételezhető, hogy korlátozni fogják az adatok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét harmadik fél számára. A közfeladatot ellátó szerv ezen megállapodásoknak a nemzeti adatvagyon további felhasználására kifejtett hatását – ha törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálja.
8. § (1) A nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatása körében az e törvényben meghatározott természetes személyek, valamint közfeladatot ellátó szervek, szervezetek és egyéb jogi személyek feladatainak és kötelezettségeinek teljesítését az e-közigazgatás és informatikai fejlesztések egységesítésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinálja.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében különösen:
a) dönt – a Nemzeti Adatvagyon Tanács javaslata alapján – a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósulásával kapcsolatos stratégiai kérdésekben;
b) dönt – a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (a továbbiakban: NAVÜ) előterjesztése alapján – az egyes igények teljesítéséről;
c) jóváhagyja a NAVÜ által alkalmazott szakmai szabályokat és alapelveket;
d) felügyeli az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások szabályszerű nyújtását, kötelezettségszegés vagy egyéb mulasztás esetén intézkedést tesz vagy kezdeményez;
e) biztosítja a nemzeti adatvagyon hasznosítást támogató rendszer működésének feltételeit;
f) ösztönzi a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználását.
9. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Tanács a miniszter döntés-előkészítő és javaslattevő testületi szerve.
(2) A Nemzeti Adatvagyon Tanács
a) javaslatot tesz a miniszternek a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás általános elveire, a Kormány adatpolitikájára és annak érvényesítésére;
b) javaslatot tesz a miniszternek a NAVÜ e törvény szerinti tevékenysége során alkalmazandó szakmai szabályokra és alapelvekre;
c) ellátja a számára jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A Nemzeti Adatvagyon Tanács önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, tevékenységét a NAVÜ segíti.
(4) A Nemzeti Adatvagyon Tanács tagjainak kijelölésére és az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
10. § (1) A NAVÜ a Kormány által rendeletben kijelölt, a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatásával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként ellátó és koordináló szerv vagy szervezet.
(2) A NAVÜ koordinálja és szakmai szempontból felügyeli a nemzetiadatvagyon-hasznosítás támogatásának rendszerét, e feladatai körében közreműködik szakmai képzések szervezésében, valamint – a Nemzeti Adatvagyon Tanácson keresztül – javaslatot tesz a miniszternek a nemzeti adatvagyon hasznosítása rendszerének szakmai módszertani szabályozására és egységesítésére.
(3) A NAVÜ ellátja az adatkormányzási rendelet szerinti központi illetékes szerv és egyablakos információs pont feladatait. A Kormány rendeletben további illetékes szervet jelölhet ki meghatározott ágazatok tekintetében.
(4) A NAVÜ elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szerv.
11. § (1) A NAVÜ az e törvényben meghatározott, valamint a számára kormányrendeletben előírt szolgáltatásokat nyújtja.
(2) A NAVÜ üzemelteti és fenntartja a Nemzeti Közadatportált, továbbá biztosítja az ott elérhető szolgáltatásokat. E feladatai keretében a NAVÜ a személyes és védett adatot nem tartalmazó adatkészletek és nyilvántartások tekintetében az adatbirtokos közfeladatot ellátó szerv külön engedélye nélkül jogosult az adatok kezelésére és a Nemzeti Adatvagyon Leltárban kiadásra megjelölt adatok közzétételére. Ez a felhatalmazás nem érinti a közfeladatot ellátó szerveknek az általuk kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatokra vonatkozó önálló kezelési jogát, valamint az e törvény szerinti igény teljesítésének kötelezettségét.
(3) A NAVÜ vezeti a regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyilvántartását, ennek részeként nyilvántartja kapcsolattartás céljából a szolgáltató által megadott kapcsolattartó személyek nevét, szervezeti beosztását, postai és elektronikus levélcímét, telefonszámát.
12. § (1) A NAVÜ az adatok elemzési célú felhasználásának elősegítése, szolgáltatás nyújtása, valamint feladatainak ellátása érdekében adatot igényelhet a közfeladatot ellátó szervektől, továbbá adatot szerezhet be közfeladatot ellátó szerveken kívüli forrásból.
(2) A NAVÜ az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtásához szükséges személyes adatokat személytelenített formában kezeli. A nem anonimizált személytelenített adat tekintetében a NAVÜ adatkezelőnek minősül.
13. § (1) Ha a NAVÜ feladatainak ellátása során, továbbá, ha valamely más, adatelemzési szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató elemzéseinek eredményéből a társadalmat, a gazdaságot vagy a környezetet fenyegető, lényeges kockázatokat azonosít, arról – a miniszter útján, általános kormányzati tájékoztató jelentés formájában – haladéktalanul tájékoztatást ad a Kormány számára.
(2) Amennyiben a feltárt kockázat indokolja, a NAVÜ a miniszternél kezdeményezi az (1) bekezdés szerinti jelentésnek a – minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) szerinti – minősítését.
14. § (1) A NAVÜ az általa biztosított szolgáltatások nyújtásához a Nemzeti Adatplatform szolgáltatás igénybevételével adatot tárolhat, valamint a tárolt adatra online elérhető elemzési célú hozzáférés szolgáltatást nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tárolást, valamint szolgáltatást személyes adat esetében csak igény teljesítéséhez kapcsoltan,
a) az idősoros elemzéssel járó adathasznosítás-támogatási igény teljesítéséhez,
b) online elérhető adatelemző eszköz nyújtásához, vagy
c) előre jelzett azonos adatforrást igénylő elemzéshez
szükséges időben és terjedelemben végezheti.
(3) A tárolt személyes adatok körét az igény alapján a NAVÜ határozza meg az adattakarékosság követelményeinek, és az adat más módon történő elérhetőségének figyelembevételével.
(4) A Nemzeti Adatplatformon tárolt személyes adatok kezelésének szükségességét a NAVÜ legalább háromévente felülvizsgálja.
15. § (1) A nemzeti adatvagyon hasznosítása és minőségének javítása érdekében a közhiteles nyilvántartást vezető, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket kell kijelölni.
(2) A szervezeti adatfelelős ellátja és szervezi a közfeladatot ellátó szerv
a) nemzeti adatvagyonnal kapcsolatos, e törvény végrehajtásával összefüggő feladatait;
b) adatainak felmérésével, rendszerezésével, rendezésével, tárolásával, tisztításával, összekapcsolásával és megosztásával kapcsolatos feladatait;
c) az a)–b) pontok szerinti feladatainak ellátásából eredő rendszeres jelentési és adatszolgáltatási feladatait.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó közfeladatot ellátó szervek az e törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésének segítése érdekében adattovábbítási kapcsolattartót jelölnek ki.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti adatfelelősök, valamint az adattovábbítási kapcsolattartók feladatellátásnak szakmai koordinációját és módszertani támogatását a NAVÜ végzi.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyek nevéről, szervezeti beosztásáról, postai és elektronikus levélcíméről, telefonszámáról, valamint ezen adatainak változásáról a közfeladatot ellátó szerv haladéktalanul értesíti a NAVÜ-t.
(6) A NAVÜ az (5) bekezdés szerinti személyes adatokról nyilvántartást vezet azzal a céllal, hogy a szervezeti adatfelelősöket és az adattovábbítási kapcsolattartókat szakmai koordinációs feladatainak ellátása, valamint az egyes adathasznosítás-támogatási szolgáltatások iránti igények teljesítése során közvetlenül elérje.
(7) A NAVÜ a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban csak a mindenkor aktuális kapcsolattartási adatokat kezeli, az előzményadatokat haladéktalanul törli.
(8) A szervezeti adatfelelősök, valamint az adattovábbítási kapcsolattartók kijelölésének és feladatellátásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
16. § (1) A nemzetiadatvagyon-hasznosítás összehangolt megvalósítását
a) az e törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt közfeladatot ellátó szervek által nyújtott központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások, valamint
b) a nyilvántartásba vételt (regisztrációt) követően
ba) az e törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt szolgáltató, vagy
bb) kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató
(a továbbiakban együtt: regisztrált szolgáltatók)
által nyújtott regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások segítik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti szolgáltató az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtását közreműködő bevonásával is biztosíthatja.
(3) Központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások:
a) Nemzeti Adatvagyon Leltár szolgáltatás,
b) egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás,
c) nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat egyablakos közzététele szolgáltatás,
d) kormányzati tájékoztatási szolgáltatás,
e) közcélú tájékoztatási szolgáltatás,
f) piaci tájékoztatási szolgáltatás,
g) döntés-előkészítést támogató szolgáltatás,
h) Nemzeti Adatplatform szolgáltatás,
i) adatok összekészítése szolgáltatás,
j) adat-összekapcsolási szolgáltatás,
k) kulcsszolgáltatás,
l) a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.
(4) Regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások:
a) nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,
b) nemzeti adatvagyon körébe tartozó, személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,
c) adattisztítási szolgáltatás,
d) személytelenítési szolgáltatás,
e) adatelemzési szolgáltatás,
f) elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatás,
g) kutatószoba-szolgáltatás,
h) felügyelt távoli elérés szolgáltatás,
i) az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítővel való kapcsolattartás szolgáltatás,
j) a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb regisztrált adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti adathasznosítás-támogatási szolgáltatások (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) összevontan is nyújthatók.
(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában minden közfeladatot ellátó szerv szolgáltatónak minősül és az (1) bekezdés b) pontja szerint regisztrálni köteles.
(7) Kormányrendelet a szolgáltatásokra, vagy azok részszolgáltatásai tekintetében a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv figyelembevételével további szervet vagy szervezetet kijelölhet.
(8) A szolgáltatások nyújtásának, továbbá a regisztráció részletes szabályait, valamint a szolgáltatások díjazásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(9) A szolgáltatás nyújtójánál (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) az Infotv. 28. §-a alapján előterjesztett közérdekű adat megismerése iránti olyan igényt, mely a szolgáltatások eredményeként létrejött közadatot érint, a szolgáltató – az adatigénylő egyidejű értesítése mellett – a szolgáltatást igénylő közfeladatot ellátó szervhez haladéktalanul átteszi. Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az Infotv. 26–30. § szerint tesz eleget.
(10) Amennyiben a szolgáltató rendelkezésére áll a szolgáltatás eredményeként létrejött közadat, de az már nincs a szolgáltatást igénylő adatkezelő közfeladatot ellátó szerv kezelésében, a (9) bekezdésben foglaltak szerint előterjesztett közérdekű adat megismerése iránti igényt a szolgáltató teljesíti, kivéve, ha a szolgáltatást igénylő közfeladatot ellátó szerv a szolgáltató megkeresésétől számított tizenöt napon belül úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű adatigénylés megtagadásának törvényes jogi alapja van, vagy fennáll az adat megismeréséhez való jog korlátozásának indoka. A közérdekű adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele a nyilatkozat szolgáltató részére történő beérkezéséig terjedő időtartam.
(11) Amennyiben a szolgáltatás igénylője nem közfeladatot ellátó szerv, a szolgáltatás eredménye nem minősül közadatnak.
(12) Az igények teljesítéséhez a NAVÜ által megkötött megállapodásokra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a polgári jog általános szabályai alkalmazandók.
17. § (1) A NAVÜ közfeladatként, kizárólagos szolgáltatóként a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, további felhasználásra, valamint a kormányzati döntéstámogatásra szolgáló nyilvántartásokról és adatkészletekről nyilvántartást (a továbbiakban: Nemzeti Adatvagyon Leltár) vezet.
(2) A közfeladatot ellátó szervek gondoskodnak az általuk kezelt további felhasználásra, illetve kormányzati döntéstámogatásra alkalmas adatokra és dokumentumokra vonatkozó metaadatoknak a Nemzeti Adatvagyon Leltár számára történő átadásáról és folyamatos aktualizálásáról a NAVÜ által biztosított felületen keresztül.
(3) A közfeladatot ellátó szerv a Nemzeti Adatvagyon Leltárban rögzíti az általa kezelt adatok hasznosításának korlátozásait.
(4) A Nemzeti Adatvagyon Leltár tartalmazza az alábbi személyes adatokat:
a) a nyilvántartást vagy adatkészletet kezelő közfeladatot ellátó szerv vezetőjének neve;
b) a nyilvántartást vagy adatkészletet kezelő közfeladatot ellátó szerv kijelölt kapcsolattartójának neve, postai és elektronikus levélcíme, telefonszáma;
c) a nyilvántartást vagy adatkészletet kezelő közfeladatot ellátó szerv kijelölt szervezeti adatfelelősének, valamint az adattovábbítási kapcsolattartó neve, postai és elektronikus levélcíme, telefonszáma;
d) alkalmazásprogramozási interfészen vagy egyéb közvetlen számítógépes kapcsolaton keresztül elérhető adatok esetén az adatforrás adataihoz való hozzáférést biztosító informatikai rendszer működéséért felelős személy neve, postai és elektronikus levélcíme, telefonszáma;
e) adatkészlet esetén az adatkészletért felelős személy neve, postai és elektronikus levélcíme, telefonszáma.
(5) A NAVÜ a Nemzeti Adatvagyon Leltár tartalmában bekövetkező adatváltozásokat a személyes adatok kivételével legalább öt évig nyilvántartja és megőrzi.
18. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Leltárban nyilvántartott adatok alapján a NAVÜ – a (2) bekezdésben felsorolt, valamint a további felhasználásra az adatkezelő szerv által nem engedélyezett adatok kivételével – a Nemzeti Közadatportál Közadatkataszter felületén közzéteszi és folyamatosan aktualizálja a további felhasználási célra rendelkezésre bocsátható adatok metaadatait.
(2) A Nemzeti Adatvagyon Leltárból a Közadatkataszter felületnek nem adható át és nem tehető közzé olyan metaadat, amelynek nyilvánosságra kerülése az információbiztonságot veszélyezteti.
19. § (1) A NAVÜ az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatást kizárólagos jelleggel, közfeladatként nyújtja. Ennek keretében a Nemzeti Közadatportálon közzéteszi a további felhasználással kapcsolatos információkat minden közfeladatot ellátó szervre vonatkozóan, így különösen:
a) a további felhasználásra rendelkezésre bocsátható adatok metaadatait,
b) a további felhasználásra rendelkezésre bocsátható adatok igénylésének és teljesítésének feltételeit, valamint
c) az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos díjfizetésre vonatkozó feltételeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében a NAVÜ ellátja az adatkormányzási rendelet szerinti egyablakos információs pont feladatait.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igények benyújtása, az igények kezeléséhez kapcsolódó teljes körű elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás, valamint az igények teljesítése – beleértve a szükséges nyilatkozatok megtételét és a nyilatkozatokat tartalmazó, digitális tartalomként feldolgozható elektronikus másolatok hozzáférhetővé tételét – a Nemzeti Közadatportálon keresztül történik.
(4) A Nemzeti Közadatportál által nyújtott egyes szolgáltatások igénybevétele és az egyes adatkészletekhez való hozzáférés információbiztonsági okokból elektronikus azonosításhoz köthető. A szolgáltató jogosult a Nemzeti Közadatportált használó természetes személyek személyes adatainak – nevének, felhasználói nevének, jelszavának, egyedi felhasználói azonosítójának, szervezeti beosztásának, postai és elektronikus levélcímének, telefonszámának – kezelésére. A regisztrációs nyilvántartást vezető szolgáltató a kezelt személyes adatokat a regisztráció megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő 8 napon belül törli és az érintett hozzáférési lehetőségét megszünteti. Az elektronikus azonosítás feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A Nemzeti Közadatportálon keresztül benyújtott igényt, egyéb megkeresést vagy kérdést a Nemzeti Közadatportál automatikusan az illetékes közfeladatot ellátó szervnek továbbítja. Ha a továbbítás bármely ok miatt nem lehetséges, a NAVÜ a megkeresést vagy igényt a kijelölt – adatkormányzási rendelet szerinti – illetékes szerv részére továbbítja.
(6) A közfeladatot ellátó szerv haladéktalanul köteles tájékoztatni a NAVÜ-t, amennyiben valamely adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtására közreműködőt vesz igénybe.
20. § (1) A Nemzeti Közadatportál külön felületet biztosít a közfeladatot ellátó szervek, valamint a közreműködők részére (a továbbiakban: Ügyintézői Portál).
(2) Az Ügyintézői Portál azonosításhoz kötött szolgáltatást nyújt, és szolgáltatásai kizárólag előzetes regisztrációval vehetők igénybe. A regisztrációhoz szükséges azonosítást és jogosultságkezelést a NAVÜ végzi, amely ennek keretében jogosult az Ügyintézői Portált használó természetes személyek személyes adatainak – nevének, felhasználói nevének, jelszavának, egyedi felhasználói azonosítójának, szervezeti beosztásának, postai és elektronikus levélcímének, telefonszámának – kezelésére. A regisztrációs nyilvántartást vezető szolgáltató a kezelt személyes adatokat a regisztráció megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő 8 napon belül törli és az érintett hozzáférési lehetőségét megszünteti.
21. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat egyablakos közzététele szolgáltatást a NAVÜ a Nemzeti Közadatportálon keresztül, közfeladatként nyújtja. Ennek keretében a közfeladatot ellátó szervek – az Ügyintézői Portál szolgáltatásait igénybe véve – nyílt hozzáférésű közadataikat a további felhasználás előmozdítása érdekében a Nemzeti Közadatportálon is közzéteszik.
(2) Ahol jogszabály a nemzeti adatvagyon körén belül személyes adatok és védett adatok körébe nem tartozó adat díjmentes és bárki számára további felhasználási célú hozzáférhetővé tételét írja elő, a bárki számára elérhető elektronikus hozzáférést az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében kell biztosítani.
(3) A közfeladatot ellátó szerv jogosult az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást igénybe venni a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – további felhasználásra alkalmas, nem személyes és nem védett – közadat közzétételére.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó előírások nem korlátozzák a közfeladatot ellátó szervet az általa kezelt közadatok saját honlapján vagy más formában történő közzétételében.
22. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adatokat a közfeladatot ellátó szerv elsősorban az interoperabilitást biztosító nyílt szabványoknak megfelelő, informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban, az adathoz kapcsolódó – az információbiztonsági követelmények és a személyes adatok védelmének sérelme nélkül rendelkezésre bocsátható – metaadatokkal együttesen, a rendelkezésre álló nyelven bocsátja a NAVÜ rendelkezésére. Amennyiben az adatok nyílt formátumban nem állnak rendelkezésre, a közfeladatot ellátó szerv a rendelkezésére álló formátumban bocsátja a NAVÜ rendelkezésére az adatokat.
(2) A NAVÜ biztosítja, hogy a Nemzeti Közadatportál együttműködjön az európai adatok hivatalos portáljával annak érdekében, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyílt hozzáférésű adatok metaadatai az európai adatok hivatalos portálján is automatikus úton megjelenjenek.
23. § (1) A NAVÜ közfeladatként, a nemzeti adatvagyonra kiterjedően kormányzati tájékoztatási szolgáltatást nyújt.
(2) A kormányzati tájékoztatási szolgáltatás keretében az adatalapú kormányzás megvalósításhoz szükséges kormányzati döntéstámogatás érdekében a NAVÜ a központi kormányzati igazgatási szerv számára annak döntés-előkészítési célú igénylése alapján a 27. alcím szerinti adatelemzési szolgáltatást nyújtja.
(3) A NAVÜ az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásához – szükség esetén – kapcsolt szolgáltatásként biztosítja
a) az adatok összekészítése szolgáltatást,
b) az adattisztítási szolgáltatást,
c) az adatösszekapcsolási szolgáltatást, valamint
d) az elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatást.
(4) Ha az adatelemzés személyes adatra vagy védett adatra is kiterjed, a NAVÜ az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást személytelenített adatokon nyújtja. Ebben az esetben az adatot rendelkezésre bocsátó közfeladatot ellátó szerv a személytelenítést a 26. alcím szerinti személytelenítési szolgáltatás igénybevételével végzi.
(5) Arra az esetre, ha az igény teljesítéséhez személytelenítés, kulcsszolgáltatás, összekapcsolás vagy idősoros elemzés szükséges, a NAVÜ a 82. § szerinti adatszolgáltatást végzők, valamint az egyes adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtói részére meghatározza a személytelenítéssel, kulcsszolgáltatással, adat-összekapcsolással vagy idősoros elemzéssel kapcsolatos követelményeket.
(6) A NAVÜ az ezen alcím szerinti szolgáltatás keretében kiszolgálja a jövőben előálló adatokra is kiterjedő elemzés (idősoros elemzés) végzését igénylő adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igényeket, és ennek érdekében – ha az elemzéshez szükséges adat másként nem biztosítható – az idősoros elemzéshez szükséges személytelenített személyes és védett adatokat a Nemzeti Adatplatform szolgáltatás igénybevételével tárolja. Az adattárolási időszakok legfeljebb 3 évig tartanak, amelyek – az igénylő nyilatkozatától függően, a 14. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat eredményének figyelembevételével – ismételten meghosszabbíthatók.
(7) Olyan adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény esetén, amely idősoros elemzést és személyes adatok tárolását teszi szükségessé vagy az igénylő az igényelt elemzés ismétlődő végrehajtását jelzi előre, a NAVÜ a 26. § (3)–(5) bekezdését, valamint 27. § (1) bekezdését az igényelt adathasznosítás-támogatási szolgáltatásra alkalmazva jár el.
(8) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nem érinti a kormányzati döntéstámogatásban részt vevő azon közfeladatot ellátó szervek feladatellátását, amelyek államháztartási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos döntéstámogatási tevékenységét jogszabály szabályozza.
(9) Jogszabály által előírt esetben a NAVÜ kezdeményezi az arra jogosult személynél vagy szervnél az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás eredményének a Mavtv. szerinti minősítését.
(10) A NAVÜ a (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás keretében az igényben érintett adatokat a Nemzeti Adatplatform, valamint a Nemzeti Közadatportál informatikai szolgáltatásainak igénybevételével elemezhető formában teszi hozzáférhetővé. Az elemzés elvégzéséhez a NAVÜ a Nemzeti Adatplatformon online módon elérhető adatelemző eszközt biztosíthat a szolgáltatás igénybe vevője számára.
24. § (1) A NAVÜ a közcélú tájékoztatási szolgáltatást közfeladatként döntés-előkészítési vagy kutatási céllal nyújtja.
(2) Döntés-előkészítési céllal a NAVÜ a 27. alcím szerinti adatelemzési szolgáltatást nyújtja azon a kormányzati tájékoztatási szolgáltatás igénylésére nem jogosult közfeladatot ellátó szervek számára, amelyek esetében az igénylés kormányzati döntés-előkészítési célokat szolgál, és a szolgáltatás eredménye kereskedelmileg nem hasznosítható.
(3) Kutatási céllal a NAVÜ a 27. alcím szerinti adatelemzési szolgáltatást nyújtja azon közfeladatot ellátó szervek számára, amelyek esetében az adatigénylés tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs, oktatási vagy helyi döntés-előkészítés szakmai megalapozását szolgáló célokat szolgál, és a szolgáltatás eredményei kereskedelmileg nem hasznosulnak.
(4) Döntés-előkészítési célú igény teljesítésekor egyebekben a 15. alcím, kutatási célú igény teljesítésekor a 17. alcím szerinti szabályokat kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdés szerinti szolgáltatást a NAVÜ a 23. § (2)–(4) bekezdései szerint nyújtja azzal, hogy a kutatási célú közcélú tájékoztatási szolgáltatás nyújtásához külön engedély nélkül felhasználható adatok körét kormányrendelet a Nemzeti Adatvagyon Leltárban rögzített felhasználási korlátozások figyelembevételével állapítja meg.
(6) Arra az esetre, ha az igény teljesítéséhez személytelenítés, kulcsszolgáltatás, összekapcsolás vagy idősoros elemzés szükséges, a NAVÜ a 82. § szerinti adatszolgáltatást végzők, valamint az egyes szolgáltatások nyújtói részére meghatározza a személytelenítéssel, kulcsszolgáltatással, adat-összekapcsolással vagy idősoros elemzéssel kapcsolatos követelményeket.
25. § (1) A NAVÜ piaci tájékoztatási szolgáltatást nyújt.
(2) A piaci tájékoztatási szolgáltatás keretében bármely természetes vagy jogi személy igénylése alapján a NAVÜ a 27. alcím szerinti adatelemzési szolgáltatást nyújtja az igénylő számára.
(3) A piaci tájékoztatási szolgáltatást a NAVÜ a kormányzati tájékoztatási szolgáltatás szabályai szerint nyújtja a 26–27. § szerinti eltérésekkel.
26. § (1) A piaci tájékoztatási szolgáltatásba külön engedély nélkül bevonható, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok körét kormányrendelet a Nemzeti Adatvagyon Leltárban rögzített felhasználási korlátozások figyelembevételével állapítja meg.
(2) A NAVÜ a piaci tájékoztatási szolgáltatásra vonatkozó igény teljesítése előtt megvizsgálja, hogy az igényelt szolgáltatás teljesítésének van-e törvényi vagy más akadálya.
(3) Amennyiben az igény teljesítésének nincs a (2) bekezdés szerinti akadálya, a NAVÜ – a 27. §-ban meghatározottak kivételével – a szolgáltatásra vonatkozó igényt az elbírálásra vonatkozó javaslatával a miniszter részére felterjeszti.
(4) A NAVÜ a szolgáltatásra vonatkozó igény teljesítését megtagadja, ha a miniszter az igény elutasításáról dönt.
(5) Ha a miniszter az igény elbírálásáról – kormányrendeletben meghatározott határidőn belül – nem dönt, vagy arról a NAVÜ-t nem értesíti, a NAVÜ a (3) bekezdés szerinti javaslatában meghatározottak szerint jár el.
27. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Tanács javaslatára egyes egyértelműen azonosítható és körülírtható igénytípusok teljesítésére vonatkozóan a miniszter általános jelleggel előzetes döntési álláspontot adhat a NAVÜ részére. Az olyan igénytípusba tartozó igényeket, amelyekre a miniszter előzetes álláspontot adott ki, nem kell felterjeszteni a miniszter részére.
(2) A NAVÜ az (1) bekezdés szerinti igénytípusok teljesítésére keretmegállapodást köthet az igénylővel azzal, hogy a keretmegállapodás hatálybalépéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter által jóváhagyott keretmegállapodás alapján benyújtott szolgáltatási igényt szintén nem kell felterjeszteni a miniszternek.
(3) Arra az esetre, ha az igény teljesítéséhez személytelenítés, kulcsszolgáltatás, összekapcsolás vagy idősoros elemzés szükséges, a NAVÜ a 82. § szerinti adatszolgáltatást végzők, valamint az egyes szolgáltatások nyújtói részére meghatározza a személytelenítéssel, kulcsszolgáltatással, összekapcsolással vagy idősoros elemzéssel kapcsolatos követelményeket.
28. § (1) A NAVÜ közfeladatként döntés-előkészítést támogató szolgáltatást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) nyújt.
(2) A NAVÜ a szolgáltatást kizárólag kormányrendeletben meghatározott feltételekkel, az abban meghatározott közfeladatot ellátó szervek számára – kifejezett igény esetén – nyújtja.
(3) A szolgáltatás kiterjedhet:
a) adatok összekészítésére,
b) adatok összekapcsolására,
c) adatok tisztítására, valamint
d) személyes adatok esetében a személytelenítési szolgáltatás elvégeztetésére.
(4) A szolgáltatás igénybevételére a NAVÜ és az igénylő együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza legalább az igény teljesítésének technikai szabályait és a díjazás feltételeit.
(5) A szolgáltatás iránti igény kizárólag közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül terjeszthető elő.
(6) A szolgáltatás eredményét a NAVÜ közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül teszi hozzáférhetővé az igénylő számára.
(7) A szolgáltatás keretében a NAVÜ a személyes és védett adatokat személytelenített formában, míg az adatelemzések eredményét tovább feldolgozható formában tárolja.
(8) Arra az esetre, ha az igény teljesítéséhez személytelenítés, kulcsszolgáltatás, összekapcsolás vagy idősoros elemzés szükséges, a NAVÜ ezen szolgáltatások nyújtói, valamint a 82. § szerinti adatszolgáltatást végzők részére meghatározza a személytelenítéssel, kulcsszolgáltatással, összekapcsolással vagy idősoros elemzéssel kapcsolatos követelményeket.
29. § (1) A Nemzeti Adatplatform szolgáltatás magában foglalja
a) adatok eredeti formában – személyes és védett adatok esetében személytelenített formában – történő átvételét és informatikai platformon történő tárolását;
b) előfeldolgozáshoz, adatrendezéshez, adattisztításhoz szükséges adattárhely biztosítását;
c) adatelemzéshez szükséges adatok tárolásának biztosítását;
d) tartós megőrzésű adatok – különösen idősoros elemzésekbe vonható adatok – tárolására alkalmas adattárhely biztosítását;
e) a 30. alcím szerinti felügyelt távoli elérés szolgáltatás biztosításához szükséges információ-technológiai megoldás biztosítását.
(2) A Nemzeti Adatplatform szolgáltatás közvetlen számítógépes kapcsolaton érhető el.
(3) A Nemzeti Adatplatform szolgáltatás nyújtója a Nemzeti Adatplatformon tárolt adatok tartalmát nem ismerheti meg.
(4) az (1) bekezdés e) pontja szerinti információtechnológiai megoldás keretében a Nemzeti Adatplatform szolgáltatás nyújtója a 30. alcím szerinti felügyelt távoli elérés szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részére olyan adattárolási és programfuttatási megoldást biztosít, amely keretében azok teljes körű felügyeletet gyakorolhatnak a biztosított információtechnológiai megoldásra, beleértve annak meghatározását, hogy
a) a felügyelt távoli elérés szolgáltatás igénybevételére ki jogosult,
b) a felügyelt távoli elérés szolgáltatást az igénybe vevő milyen módon érheti el, valamint
c) a felügyelt távoli elérés szolgáltatás igénybe vevője milyen tevékenységet végezhet a felügyelt távoli elérés szolgáltatáshoz biztosított információtechnológiai megoldáson.
30. § (1) Az adatok összekészítése szolgáltatást kizárólag a NAVÜ nyújtja.
(2) A NAVÜ a szolgáltatás keretében az igény teljesítéséhez szükséges adatokra kiterjedően
a) közvetlen vagy másolati példányban a szolgáltatás igénylője számára hozzáférhetővé teszi az általa tárolt, illetve az általa külső forrásból közvetlenül hozzáférhető adatokat;
b) közvetlen vagy másolati példányban hozzáférhetővé teszi a szolgáltatás igénylője számára a Nemzeti Adatplatformon keresztül hozzáférhető adatokat;
c) a 23. és 24. alcímben meghatározottak szerint további adatokat kér az adatkezelő közfeladatot ellátó szervektől.
31. § (1) A NAVÜ, továbbá a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kormányrendeletben meghatározott adathasznosítás-támogatási szolgáltatással összefüggésben adat-összekapcsolási szolgáltatást nyújt a személyes és védett adatokra kiterjedően.
(2) Az adatösszekapcsolási szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) a felhasználó által biztosított vagy meghatározott adatokat az adatok összekapcsolását lehetővé tevő közös adat felhasználásával kapcsolja össze, amelynek eredményeként további hasznosításra alkalmas összekapcsolt adat jön létre.
(3) Személyes vagy védett adatok e § szerinti szolgáltatás keretében történő összekapcsolása – a 32. § (1) bekezdés kivételével – csak a 22. alcím szerinti kulcsszolgáltatás igénybevételével átalakított, az összekapcsolhatóság figyelembevételével személytelenített adatok felhasználásával nyújtható.
(4) Kormányrendeletben kijelölt szolgáltató – a kormányrendeletben meghatározott adatkörre vonatkozóan – adat-összekapcsolási szolgáltatást nyújthat.
(5) Az adatösszekapcsolási szolgáltatás kizárólag a 16. § (3) bekezdés d), e), f) és g) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások iránti igények teljesítéséhez vehető igénybe.
32. § (1) Ha valamely adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítéséhez szükséges személyes adatok kezelése során a közfeladatot ellátó szervek eltérő azonosító kódokat alkalmaznak, de az azonosító kódok összerendelése szerepel a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz tv.) 10/A. §-a szerinti összerendelési nyilvántartásban, az adatokat a szolgáltató az összerendelési nyilvántartást vezető szerv bevonásával kapcsolja össze.
(2) Ha valamely adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítéséhez szükséges személyes adatok összekapcsolásához a természetes személyazonosító adatokat szükséges felhasználni, az összekapcsolás a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv bevonásával is történhet.
33. § (1) A személytelenítés és az adat-összekapcsolás technikai támogatására az e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben kijelölt szolgáltató (a továbbiakban: Kulcsszolgáltató) technológiai megoldást és kapcsolódó szolgáltatást biztosít.
(2) A Kulcsszolgáltató által nyújtott szolgáltatás:
a) a személyes és védett adat biztonságos tárolásához, küldéséhez alkalmazható titkosítási technológiai megoldás,
b) a személytelenítéshez, így különösen az álnevesítéshez, valamint az álnevesítésnek megfelelő védelmet biztosító érintettet azonosító adat helyettesítését biztosító technológiai megoldás.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatást erre vonatkozó igény esetén a Kulcsszolgáltató úgy nyújtja, hogy biztosítható
a) a személytelenített adat összekapcsolása,
b) a személytelenített adat korábbi tárolt adathoz rendelése (idősoros elemzés tárolt alapadatai).
(4) A kulcsszolgáltatást a Kulcsszolgáltató a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérésben megnevezett szervek, személyek, mint felhasználók felé közvetlen módon nyújtja.
(5) A Kulcsszolgáltató a személytelenítés és az adat-összekapcsolás elvégzéséhez a felhasználó részére olyan technológiai megoldást biztosít, amely a felhasználó kezelésében lévő személyes, illetve védett adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítja, hogy az adathoz eredetileg kapcsolt személlyel – a felhasználónál meglévő információ nélkül – ne legyen kapcsolatba hozható.
(6) A Kulcsszolgáltató a személytelenítéshez biztosított szolgáltatása tekintetében nem utasítható.
34. § (1) A kulcsszolgáltatás a személytelenítéshez a tudomány és technológia állásának és az intézkedések megvalósítása költségeinek figyelembevételével észszerűen elérhető megoldás alkalmazásával nyújtható.
(2) A Kulcsszolgáltató
a) a felhasználó által kezelt személyes, illetve védett adatot a személytelenítés során nem ismerheti meg, továbbá nem kezelheti azt;
b) a személytelenítés során gondoskodik arról, hogy az általa alkalmazott technológiai megoldás – a kódképzés módszerét is beleértve – tartalmazzon egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet;
c) saját rendszerében gondoskodik a személytelenítés során valamely igény teljesítéséhez használt vagy keletkezett egyedi elemek és kódok teljes körű törléséről olyan módon, hogy a személytelenítés a Kulcsszolgáltató rendelkezésére álló információk felhasználásával azonos eredménnyel már ne legyen megismételhető;
d) idősoros adatelemzési igények teljesítéséhez – a szükséges paraméterek és algoritmusok tárolása érdekében – az adat személytelenítését végző felhasználó részére megfelelő technológiai megoldással védett, a Kulcsszolgáltató által nem elérhető tárolási szolgáltatást biztosít.
35. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) a további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátható közadatokat – a Nemzeti Közadatportálon keresztül benyújtott igényre – az igénylő rendelkezésére bocsátja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást – az igénylő választása szerint – a NAVÜ az egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatása keretében nyújtja.
(3) A közfeladatot ellátó szerv a közfeladata ellátásával összefüggésben kezelt – az e törvény szerint további felhasználásra rendelkezésre bocsátható – adatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtani köteles.
36. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adatot a szolgáltató az igénylő által igényelt formátumban, módon és nyelven bocsátja az igénylő rendelkezésére.
(2) Ha az adat rendelkezésre bocsátása az (1) bekezdésnek megfelelően
a) nem lehetséges,
b) aránytalan nehézséggel, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel járna,
c) az adat vagy az adatszerkezet sérülésével járna,
d) a közfeladat ellátását akadályozná, vagy
e) olyan metaadat vagy információ rendelkezésre bocsátását is eredményezné, amelynek nyilvánosságra hozatala, megismerhetővé vagy hozzáférhetővé tétele alapvető elektronikus információbiztonsági követelmények megsértésével járna,
a közfeladatot ellátó szerv az adatot informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható, nyílt formátumban, az – adatokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló, az alapvető elektronikus információbiztonsági követelmények sérelme nélkül rendelkezésre bocsátható – metaadatokkal együttesen, a rendelkezésre álló nyelven bocsátja az igénylő rendelkezésére.
(3) Ha az adat rendelkezésre bocsátása a (2) bekezdésnek megfelelően sem lehetséges, vagy az aránytalan nehézséggel, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítéssel vagy a közfeladat akadályoztatásával járna, az adatot a rendelkezésre álló formátumban, módon és nyelven bocsátja a közfeladatot ellátó szerv az igénylő rendelkezésére.
37. § (1) A közfeladatot ellátó szerv törekszik arra, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok, valamint a metaadatok megfeleljenek a szoftveres adatfeldolgozáshoz szükséges, interoperabilitást biztosító nyílt szabványoknak.
(2) A közfeladatot ellátó szerv a nagy értékű adatkészleteket
a) géppel olvasható formában,
b) alkalmazásprogramozási interfészen keresztül, vagy
c) csoportos letöltésre alkalmas módon
köteles rendelkezésre bocsátani.
(3) A szolgáltató a dinamikus adatokat közvetlenül azok gyűjtése után, alkalmazásprogramozási interfészen keresztül – szükség szerint – csoportos letöltésre alkalmas módon köteles további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátani.
38. § A közfeladatot ellátó szerv nem köteles
a) új adatok előállítására vagy meglévő adatainak az igénynek megfelelő átalakítására, továbbá kivonatok készítésére, ha az aránytalan nehézséggel – egyszerű adatfeldolgozási műveleteken túlmutató erőfeszítéssel – járna,
b) az igényelt adatokból elemzések, dokumentumok előállítására,
c) további adatok előállítására vagy az igényelt adatok tárolására azzal a céllal, hogy azokat az eredeti kérelmen túlmutató, további felhasználás céljából rendelkezésre bocsáthassa.
39. § Ha a rendelkezésre bocsátáshoz a közfeladatot ellátó szerv részéről az adat átalakítása szükséges, ennek díját a közfeladatot ellátó szerv a 36. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével felszámíthatja. Az átalakítással járó munkateher nem akadályozhatja a közfeladatot ellátó szerv alaprendeltetése szerinti feladatainak ellátását.
40. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó nem személyes és nem védett adat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása nem utasítható el önmagában alapvető elektronikus információbiztonsági követelmények biztosítására történő hivatkozással, ha az adat egyébként jogszabály alapján további felhasználás céljára rendelkezésre bocsátható.
(2) Ha a dinamikus adatoknak közvetlenül azok gyűjtése utáni további felhasználás célját szolgáló – az (1) bekezdésben említett – rendelkezésre bocsátása meghaladná a közfeladatot ellátó szerv, illetve a szolgáltatást nyújtó pénzügyi vagy technikai lehetőségeit, vagy egyébként aránytalan erőfeszítést jelentene, a dinamikus adatokat egy olyan időkereten belül vagy olyan ideiglenes technikai korlátozásokkal kell további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátani, amely nem akadályozza szükségtelenül e dinamikus adatok gazdasági és társadalmi potenciáljának kiaknázását.
41. § A közfeladatot ellátó szerv az ezen alcím szerinti szolgáltatást a NAVÜ közreműködésével – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – megállapodás alapján is nyújthatja.
42. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás keretében a közfeladatot ellátó szerv a nem nyilvános személyes adatot vagy védett adatot további felhasználás céljából személytelenített formában, a 26. alcím szerinti személytelenítési szolgáltatás igénybevételével bocsátja az igénylő rendelkezésre.
(2) A közfeladatot ellátó szerv az e § szerinti szolgáltatást a NAVÜ vagy más regisztrált szolgáltató közreműködésével – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – megállapodás alapján is nyújthatja.
43. § (1) Az adattisztítási szolgáltatás keretében a közfeladatot ellátó szerv az adatkészletet potenciális adathibák feltárása céljából ellenőrzi, amely során megjelöli és amennyiben képes rá korrigálja a feltárt hibákat, így különösen az adatbeviteli hibákat, ellentmondásokat és adathiányokat.
(2) Az adattisztítás értéknövelő szolgáltatás, amelyet saját adatai vonatkozásában a közfeladatot ellátó szerv maga is nyújthat.
(3) Személyes vagy védett adatot tartalmazó adatkészletek és nyilvántartások esetében az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtására az adatkezelő és az adatfeldolgozó jogosult.
44. § (1) A közfeladatot ellátó szerv dönthet úgy, hogy az adattisztítási szolgáltatást a NAVÜ vagy más regisztrált szolgáltató közreműködésével – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – megállapodás alapján nyújtja.
(2) Az adattisztítási szolgáltatás nyújtásában közreműködő szervezet köteles a közfeladatot ellátó szervet haladéktalanul értesíteni, ha az adattisztítási szolgáltatás nyújtásához további közreműködőt alkalmaz. A további közreműködőre ilyen esetben ugyanazok a szabályok irányadóak, mint a közreműködő szervezetre.
45. § (1) A közfeladatot ellátó szerv a nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás nyújtásához az ezen alcím szerinti személytelenítési szolgáltatást
a) saját maga nyújtja az e szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint, vagy
b) kijelölt vagy regisztrált szolgáltatótól veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató a szolgáltatást adatfeldolgozóként nyújtja.
(3) A személytelenítési szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) a felhasználó által rendelkezésre bocsátott személyes adatot vagy védett adatot olyan módon alakítja át, hogy az
a) természetes vagy nem természetes személyhez többé már ne legyen kapcsolható, vagy
b) természetes vagy nem természetes személyhez többé már – a szolgáltató birtokában lévő információk felhasználásának esetét kivéve – ne legyen kapcsolható.
(4) A személyes adat személytelenítése történhet
a) a szolgáltató által alkalmazott anonimizálási megoldással, ideértve a statisztikai felfedés elleni védelem technikáit is,
b) a szolgáltató által alkalmazott álnevesítési megoldással, valamint
c) a 22. alcím szerinti kulcsszolgáltatás igénybevételével.
(5) A nem természetes személyre vonatkozó adat személytelenítése történhet
a) a szolgáltató által alkalmazott, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti követelményt kielégítő megoldással, ideértve a statisztikai felfedés elleni védelem technikáit is,
b) a 22. alcím szerinti kulcsszolgáltatás igénybevételével.
(6) Adatkészletek és nyilvántartások személyes adatainak személytelenítése érdekében a Kulcsszolgáltató technológiai megoldást biztosít a közfeladatot ellátó szervek számára anonimizálási és álnevesítési műveletek elvégzéséhez.
46. § (1) A személytelenítési szolgáltatás felhasználója meghatározza, hogy mely 45. §-ban meghatározott személytelenítési megoldás alkalmazását kéri.
(2) Ha a személytelenítésre a 82. § szerinti adatszolgáltatás végrehajtása érdekében kerül sor – e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Kulcsszolgáltató által az adott személytelenítési esethez nyújtott technológiai megoldást kell alkalmazni.
(3) A szolgáltató a személytelenítés elvégzése céljából kezelt személyes adatot csak a személytelenítés végrehajtásához szükséges mértékben és ideig kezeli.
(4) A személytelenítési szolgáltatás eredményének átadásakor a szolgáltató közli, hogy a személytelenítés milyen jelleggel történt, jelzi különösen az anonimizálásnál alkalmazott korlátozásokat.
47. § (1) Amennyiben a személytelenítés során személyt azonosító adatot helyettesítő adat keletkezik, a keletkezett személyt azonosító adatot helyettesítő adatokat a szolgáltató kizárólag a felhasználó részére továbbíthatja.
(2) A szolgáltató a személyt azonosító adatot helyettesítő adat rendelkezésre bocsátását követően – az idősoros elemzéshez kapcsolódó igény kivételével – gondoskodik a személyt azonosító adatot helyettesítő adat törléséről mindazon információval együtt, amelyek alkalmasak azonos személyt azonosító adatot helyettesítő adatok létrehozásához.
48. § (1) A szolgáltató idősoros elemzéshez kapcsolódó igény esetén a személytelenítéshez alkalmazott paramétereket, valamint algoritmust védett módon, a jogosultalan hozzáférést kizárva akkor tárolja, majd további személytelenítési igények esetén a személytelenítéshez az első alkalommal eltárolt algoritmust és paramétereket akkor használja, ha a személytelenítéshez nem vesz igénybe kulcsszolgáltatást, egyébként a Kulcsszolgáltató által tárolt kulccsal, illetve algoritmussal dolgozik.
(2) A felhasználó értesíti a szolgáltatót, ha az idősoros elemzési időszak véget ér. Ebben az esetben a szolgáltató törli az idősoros elemzés során a személytelenítéshez használt algoritmust és paramétereket mindazon információval együtt, amely alkalmas azonos személyt azonosító adatot helyettesítő adat létrehozásához.
49. § (1) A személytelenítési szolgáltatást nyújthatja a közfeladatot ellátó szerv az általa kezelt személyes és védett adatok személytelenítése érdekében.
(2) A közfeladatot ellátó szerv a személytelenítési szolgáltatás nyújtásába közreműködőt vonhat be.
(3) Kormányrendelet az e §-ban meghatározott adatkörön túlmenően is előírhatja a személytelenítési szolgáltatás kötelező alkalmazását.
50. § (1) A NAVÜ adatelemzési szolgáltatást nyújt.
(2) Az adatelemzési szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó – igény teljesítéséhez szükséges esetben a nemzeti adatvagyon körén kívül eső, külső forrásból bevont – adatokat emberi tevékenység kifejtésével vagy informatikai eszközök segítségével feldolgozza annak érdekében, hogy azokból újabb, származtatott információkat nyerjen ki az igénylő által meghatározott szempontok szerint, melyek így – emberi tevékenység kifejtésével vagy informatikai eszközökkel vagy a kettő kombinációjával – alkalmasak további következtetések levonására.
(3) Az adatelemzési szolgáltatás e törvény szerinti szabályait nem kell alkalmazni a közfeladatot ellátó szervek saját részükre végzett adatelemzési tevékenysége során.
(4) Az adatelemzési szolgáltatás eredményét a szolgáltató – az igényben meghatározottak figyelembevételével elkészített megállapodás alapján – az általa megjelölt formában bocsátja az igénylő rendelkezésére.
(5) Ha az adatelemzési szolgáltatás szabályszerű és eredményes nyújtásához az adatok előzetes feldolgozása, átalakítása vagy személytelenítése szükséges, a szolgáltató az adatelemzési szolgáltatás nyújtásának előfeltételeként határozhatja meg az igénylő számára
a) adattisztítási szolgáltatás,
b) adat-összekapcsolási szolgáltatás,
c) személytelenítési szolgáltatás, továbbá
d) kulcsszolgáltatás
igénybevételét.
51. § (1) A NAVÜ elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatást nyújthat.
(2) Az elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatás nyújtója a rendelkezésre bocsátható adatokat olyan formában teszi hozzáférhetővé, hogy azokon közvetlen műveleteket lehessen végrehajtani, és az igénylő az általa végzett adatelemzés eredményéhez elektronikus formában közvetlenül hozzáférhessen.
(3) Az elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatás nyújtója online elérhető adatelemzési eszközt is biztosíthat az igénylő számára a szolgáltatás által hozzáférhetővé tett adatokkal és az igénylő saját adataival elemzési feladatok elvégzésére.
52. § (1) A NAVÜ a személyes és védett adatok biztonságos feldolgozására alkalmas, az adatkormányzási rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott biztonságos adatkezelési környezetet (a továbbiakban: kutatószoba-szolgáltatás) nyújthat.
(2) A kutatószoba-szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) az adatokhoz való hozzáférést olyan informatikai rendszeren keresztül biztosítja, amely megőrzi az alkalmazott biztonságos adatkezelési környezet műszaki rendszerei működésének integritását.
(3) A kutatószoba-szolgáltatást csak előzetesen regisztrált, engedélyezett természetes személyek vehetik igénybe.
(4) Csak személytelenített adatok bocsáthatók a kutatószoba-szolgáltatást igénybe vevők rendelkezésre.
(5) A kutatószobában elérhetővé tett adatokhoz további adatot csak a szolgáltató adhat hozzá.
53. § (1) A szolgáltató a kutatószobában a felhasználó által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit a személyes adat és a szakmai titok védelme érdekében – az adatok további felhasználása célú igénybevétel esetén – az adatkormányzási rendelet 5. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint ellenőrizni köteles.
(2) Nem adható ki a kutatószoba-szolgáltatás keretében olyan eredmény, amely lehetővé teszi közvetlenül vagy közvetetten az érintett személy azonosítását.
54. § (1) A NAVÜ felügyelt távoli elérés szolgáltatást nyújthat.
(2) A felügyelt távoli elérés szolgáltatás nyújtója a felügyelt távoli elérés szolgáltatás keretében az adatokhoz való hozzáférést és azok további felhasználását távoli rendszereléréssel biztosítja biztonságos adatkezelési környezetben.
(3) Felügyelt távoli elérés szolgáltatás kizárólag védett informatikai kapcsolaton keresztül nyújtható.
(4) A felügyelt távoli elérés szolgáltatásra egyebekben a kutatószoba-szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
55. § A NAVÜ erre irányuló igény esetén kapcsolatot tart az adatkormányzási rendelet szerinti belföldi és külföldi adatközvetítővel a belföldi adathasznosítás támogatása, valamint az adatkormányzási rendeletben foglaltak érvényesítése érdekében.
56. § (1) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások iránti igényt az igénylő elektronikus úton terjeszti elő az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtására jogszabályban feljogosított központi vagy regisztrált szolgáltatónál (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató).
(2) A szolgáltató honlapján közérthető tájékoztatást nyújt a szolgáltatásigénylés és szolgáltatásteljesítés eljárásáról, beleértve a határidők, valamint a szükséges technikai, jogi és díjazási feltételek meghatározását.
(3) A szolgáltató köteles a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást rendszeresen felülvizsgálni és a szükséges módosításokat haladéktalanul átvezetni.
57. § (1) A Nemzeti Közadatportálon bármilyen e törvényben szabályozott adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény benyújtható. Kormányrendelet egyes szolgáltatások tekintetében előírhatja, hogy az igényt a Nemzeti Közadatportálon keresztül kell benyújtani.
(2) Sikeres benyújtást követően a Nemzeti Közadatportál az igényt a szolgáltató részére továbbítja.
(3) A szolgáltatóhoz rendelés a Nemzeti Adatvagyon Leltárban tárolt információkon, valamint a NAVÜ által a regisztrált szolgáltatókról vezetett nyilvántartáson alapul.
(4) Amennyiben a szolgáltatást többen nyújtják, az igényt az igényben nevesített szolgáltatónak kell továbbítani. Nevesítés hiányában a szolgáltatóhoz rendelés kérdésében a NAVÜ dönt.
(5) Az igényhez rendelhető regisztrált szolgáltató hiányában a Nemzeti Közadatportál az igényt az adatkormányzási rendelet szerinti illetékes szerv feladatait ellátó NAVÜ, vagy a kormányrendeletben ágazati illetékességgel kijelölt illetékes szerv részére továbbítja.
58. § (1) A szolgáltató az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások iránti igényekkel kapcsolatos ügyintézést, így különösen az igénylővel való kapcsolattartást kizárólag elektronikus formában biztosítja.
(2) Amennyiben az igény teljesítése fizetési kötelezettséget keletkeztet, az igénylőnek elektronikus formában kell hitelesítenie a kérelmet.
(3) A (2) bekezdés szerinti hitelesítésre alkalmazható
a) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
b) a minősített elektronikus aláírás, vagy
c) szervezet nevében történő előterjesztés esetén minősített elektronikus bélyegző.
59. § Az igény teljesítésével kapcsolatos ügyintézés – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – lefolytatható
a) egyszerűsített,
b) automatizált, vagy
c) általános
eljárásban.
60. § (1) Az adatokhoz való azonnali hozzáférést, továbbá valamely informatikai szolgáltatás közvetlen elérését biztosító egyszerűsített eljárás alkalmazható azon adatkészletek rendelkezésre bocsátása és olyan informatikai alkalmazások elérése során, amelyek esetében felhasználási feltételek és engedélyek elfogadása szükséges, de ezen felül nincs olyan ismert ok, amely az adat rendelkezésre bocsátásának vagy az informatikai alkalmazás elérésnek egyedi díjhoz kötését indokolná, továbbá ha jogszabály az adatok ingyenes, bárki számára hozzáférhetővé tételét írja elő.
(2) Az egyszerűsített igénybevételi eljárás alkalmazható
a) adathasznosítást támogató alkalmazások közvetlen elérhetővé tételére, különösen adatokhoz adatvizualizációs alkalmazások keretében biztosított hozzáférésre,
b) előzetes megállapodás vagy jogszabály alapján az igénylő számára elektronikus formában közvetlenül hozzáférhetővé tehető adatok rendelkezésre bocsátására,
c) ingyenes, teljesen automatizált szolgáltatások elérésének biztosítására, valamint
d) a Nemzeti Adatplatformon tárolt adatok rendelkezésre bocsátására.
(3) Egyszerűsített eljárásban a Nemzeti Közadatportálon közzétett általános szerződési feltételek elektronikus felületen történő elfogadását az igény benyújtásának kell tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti igénybenyújtás esetén a Nemzeti Közadatportál az igényelt adatokhoz az igénylő számára az igénylési (informatikai) munkamenetben hozzáférést biztosít, vagy a hozzáféréshez szükséges paramétereket rendelkezésére bocsátja.
61. § (1) Automatizált eljárás alkalmazható olyan adatok rendelkezésre bocsátása vagy alkalmazások elérése iránti igények esetében, amelyek esetében a rendelkezésre bocsátás feltételeinek teljesülése előre meghatározott algoritmus alkalmazásával eldönthető.
(2) Az automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabályokat a Nemzeti Közadatportálon előzetesen közzé kell tenni.
(3) Automatizált eljárásban az igényeket olyan elektronikus űrlapon kell előterjeszteni, amely teljes egészében gépi úton is kiértékelhető mezőket tartalmaz.
(4) * A szolgáltató a (3) bekezdés szerinti elektronikus űrlapon benyújtott igényt – ha ennek egyéb, jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak – a továbbiakban a Dáptv. 21. §-a szerinti automatikus döntéshozatali eljárás keretében bírálja el.
(5) Amennyiben az igény automatizált eljárás keretében elbírálható és fizetési kötelezettség nélkül is teljesíthető, az igényelt adatok rendelkezésre bocsátása, valamint az adatokhoz, alkalmazásokhoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés automatizált formában is engedélyezhető.
(6) Fizetési kötelezettséggel járó igény esetén az adatok (5) bekezdés szerinti automatizált rendelkezésre bocsátása, valamint az egyes alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz való automatizált hozzáférés biztosítása akkor alkalmazható, ha
a) * az igénylő a fizetési kötelezettségét a Nemzeti Közadatportálon a Dáptv.-ben nevesített fizetési szolgáltatás keretében teljesíti, és
b) a fizetés a fizetési szolgáltató visszajelzése szerint sikeres.
(7) Ha az igény elbírálása az (1) bekezdés szerinti döntési algoritmus alapján nem teljesíthető, az ezzel kapcsolatos szolgáltatói tájékoztatásnak az elutasítás okát tartalmaznia kell.
62. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) iránti igény teljesítése az e fejezet rendelkezései szerint előterjesztett igény útján kezdeményezhető a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás nyújtójánál (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató).
(2) Az igényt elektronikus űrlapon nyújtja be az igénylő.
63. § A szolgáltatás iránti igény általános eljárásban történő benyújtását követően a szolgáltató megvizsgálja, hogy az igény tartalmazza-e az igény elbírálásához szükséges adatokat.
64. § (1) Az általános eljárásban előterjesztett igénynek tartalmaznia kell:
a) az igénylő arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megjelölt közadatokat további felhasználás céljára kéri,
b) az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét), kapcsolattartásra használt telefonszámát, valamint elektronikus levélcímét,
c) a további felhasználás céljára igényelt közadat pontos megjelölését,
d) a további felhasználás céljára igényelt közadat kívánt formátumát, ideértve az alkalmazni kívánt technikai eszköz és mód megjelölését is,
e) rendszeres rendelkezésre bocsátás iránti igény esetén az igényelt rendszerességet.
(2) Ha az igény nem tartalmazza az igénylő (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát, a kérelmet az Infotv.-nek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai szerint kell kezelni, és azt az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv részére kell továbbítani.
(3) Ha az igény az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tartalmazza, a szolgáltató a kérelmet annak beérkezését követően öt munkanapon belül megvizsgálja.
(4) Az igény vizsgálata során a szolgáltató ellenőrzi, hogy az igényben megjelölt adatok a szolgáltató rendelkezésére állnak-e és további felhasználás céljára rendelkezésre bocsáthatóak-e.
(5) Ha az igény az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott tartalmi elemek valamelyikét nem tartalmazza, és a hiány az igény teljesíthetőségét akadályozza, a szolgáltató a (3) bekezdés szerinti határidőn belül az igénylőt – legalább öt, de legfeljebb tíz munkanapos határidő megjelölése és az arra való figyelemfelhívás mellett, hogy a kért adatok hiányában a kérelme nem teljesíthető – a hiányok megjelölésével a hiányzó adatok pótlására hívja fel.
(6) Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmet be sem nyújtotta volna. A felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy az igénylő utóbb ugyanazon közadatra vonatkozó újabb kérelmet terjesszen elő.
(7) Ha az igényben megjelölt közadatokra vonatkozóan az igényt fogadó szolgáltató e törvény szerint nem rendelkezik az adattal, és az igény alapján az igényelt közadatokkal rendelkező szervezet azonosítható, a szolgáltató az igénylő egyidejű értesítése mellett a kérelmet a (3) bekezdésben szereplő határidőn belül átteszi az igényben megjelölt adatokkal rendelkező szervezethez.
65. § (1) A szolgáltató az igény teljesítéséről az igény hiánytalan kézhezvételét követő húsz munkanapon belül érdemben dönt.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti határidőt annak letelte előtt indokolt esetben az igény terjedelmes vagy összetett voltára tekintettel egy alkalommal, legfeljebb további húsz munkanappal – az igénylő egyidejű értesítése mellett – meghosszabbíthatja.
(3) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás keretében nem bocsátható rendelkezésre további felhasználás céljából és jogszabályban sem határozható meg kötelezően rendelkezésre bocsátandó közadatként vagy kulturális közadatként:
a) olyan adat, amely rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közfeladatot ellátó szerv közfeladatain,
b) olyan, közadatot vagy kulturális közadatot tartalmazó, szellemi tulajdonjog által védett tartalom, amelyen harmadik személyeknek joga áll fenn,
c) olyan közadat vagy kulturális közadat, amelyhez a hozzáférés az Infotv. vagy más törvény szerint kizárt vagy korlátozott,
d) a közszolgálati médiaszolgáltató és alvállalkozói kezelésében lévő olyan közadat, amely közszolgálati médiaszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges,
e) köznevelési intézmények, szakképző intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények kezelésében lévő közadat,
f) a kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó közadat vagy kulturális közadat,
g) a kutatást végző szervezetek, kutatásfinanszírozó szervezetek és a kutatási eredmények átadása céljából létrehozott szervezetek kezelésében levő kutatási adatnak nem minősülő adat,
h) a könyvtárakon – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, a múzeumokon és a levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő adat és dokumentum,
i) a közvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság kezelésében levő közadat, ide nem értve a kutatási adatot.
(4) A rendelkezésre bocsátással kapcsolatos döntés során figyelembe kell venni, hogy a további felhasználás céljából igényelt közadat, kulturális közadat rendelkezésre bocsátása során a közfeladatot ellátó szerv, – valamint, ha nem azonos, a szolgáltató – nem gyakorolhatja a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti, az adatbázis előállítóját megillető jogokat.
66. § (1) A szolgáltató döntésében
a) dönt az igény részben vagy egészben történő teljesítéséről, és az általa alkalmazott általános szerződési feltételeknek megfelelő vagy attól eltérő, további felhasználásra vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz,
b) a kérelmet elutasítja.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti döntése esetén a további felhasználásra vonatkozó megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában a további felhasználásra vonatkozó megállapodás mindkét fél által történő aláírásának napján az igénylő rendelkezésére bocsátja az igényelt adatokat.
(3) A kérelmet a szolgáltató kizárólag a következő esetekben utasíthatja el:
a) az igényelt közadat további felhasználás céljából nem bocsátható rendelkezésre;
b) az igényelt közadat nem áll rendelkezésére, és az igény más közfeladatot ellátó szervhez nem tehető át.
(4) Az igény elutasítását a szolgáltató írásban indokolni köteles. Az indokolásnak tartalmaznia kell:
a) az elutasítás indokát,
b) arra való hivatkozással történő elutasítás esetén, hogy az igény olyan, közadatot vagy kulturális közadatot tartalmazó, szellemi tulajdonjog által védett tartalomnak minősül, amelyen harmadik személyeknek szellemi tulajdonjoga áll fenn – amennyiben ismert a szolgáltatás nyújtó előtt – azon jogosult megnevezését, akivel az igényben foglaltak teljesítésére felhasználási szerződés köthető,
c) az elutasítással szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatást.
(5) A szolgáltató (1) bekezdés szerinti döntése, a rendelkezésre bocsátás feltételei, illetve az ezért megállapított díj mértéke közérdekű adatnak minősül.
67. § (1) A közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő közadatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg.
(2) Amennyiben a nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatást jogszabályi kijelölés vagy megállapodás alapján az (1) bekezdéstől eltérő szervezet nyújtja,
a) jogszabályi előírás esetén a jogszabályban előírt díjat és díjmegosztást,
b) az a) ponton kívüli esetben az együttműködési megállapodásban rögzített díjat és díjmegosztást kell alkalmazni.
(3) A díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határköltségét.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a vonatkozó elszámolási időszakban a díj mértéke a rendelkezésre bocsátott közadatok gyűjtésének, sokszorosításának, előállításának, tárolásának, feldolgozásának és terjesztésének észszerű megtérüléssel megnövelt költségét nem haladhatja meg, ha az azt megállapító közfeladatot ellátó szervnek a közfeladatainak ellátásával összefüggő költségei jelentős részét saját bevételeiből kell fedeznie.
(5) A (4) bekezdés szerinti költségek megállapításánál a díjat megállapító közfeladatot ellátó szerv által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.
(6) A (4) bekezdés szerinti esetekben a teljes díjat objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell kiszámítani.
(7) Azon közfeladatot ellátó szerv, amely a díj mértékét a (4) bekezdés szerint állapítja meg, köteles e tényt a NAVÜ részére bejelenteni. A NAVÜ e bejelentéseket összesíti, valamint a bejelentéseket tartalmazó listát a Nemzeti Közadatportálon közzéteszi.
(8) A (7) bekezdés nem érinti a közfeladatot ellátó szervek azon kötelezettségét, hogy a közadatok további felhasználása iránti igények teljesítése során alkalmazott díjakról tájékoztatást helyezzenek el saját intézményi honlapjukon.
(9) A Kormány rendelete a díj mértékére, megállapításának szempontjaira, megfizetésének módjára, a díjfizetés kedvezményeire, valamint a díjfizetés alóli mentességekre és a tájékoztatás módjára vonatkozóan – az (1)–(8) bekezdéssel összhangban – további részletszabályokat állapíthat meg.
68. § (1) A 67. § (1) bekezdésétől eltérően, a közfeladatot ellátó szerv az igénylő részére további felhasználás céljából díjmentesen bocsátja rendelkezésre
a) az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott nagy értékű adatkészleteket;
b) a 2. § 20. pontjában meghatározott kutatási adatokat.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, nagy értékű adatkészletek további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása során díjazás állapítható meg:
a) a közvállalkozások nagy értékű adatkészleteinek további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása esetében, ha az torzítaná a versenyt az érintett piacon, vagy
b) könyvtárak, múzeumok és levéltárak nagy értékű adatkészleteinek további felhasználása céljából történő rendelkezésre bocsátása esetén.
(3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának hatálybalépésétől számított legfeljebb két évig az (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott nagy értékű adatkészlet díjmentes rendelkezésre bocsátása alól az irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorló szerv mentesítheti az olyan közfeladatot ellátó szervet, amely
a) közfeladata ellátásával összefüggő költségeit jelentős részben saját bevételből fedezi, és
b) költségvetését a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nagy értékű adatkészlet ingyenes rendelkezésre bocsátása nagy mértékben befolyásolná.
(4) A NAVÜ az igény teljesítéséhez a közfeladatot ellátó szervtől átvett adatot jogosult feladatai ellátása céljából a Nemzeti Adatplatformon tárolni és azokat az adatot átadó közfeladatot ellátó szerv hozzájárulása és a kormányzati tájékoztató szolgáltatási igény esetében további díj fizetése nélkül a további szolgáltatási igények teljesítésénél felhasználni.
69. § (1) A szolgáltató a közadatok további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásáról megállapodást köt az igénylővel.
(2) A 33. alcím szerinti egyszerűsített igénybevételi eljárásban a megállapodás a Nemzeti Közadatportálon közzétett általános szerződési feltételek elfogadásával jön létre.
(3) A 34. alcím szerinti automatizált igénybevételi eljárásban a megállapodás a Nemzeti Közadatportálon közzétett általános szerződési feltételek alapján az adatok kiadására vonatkozó automatikus döntéshozatali eljárásban meghozott döntés közlésével jön létre.
(4) Az általános igénybevételi eljárásban megkötött további felhasználásra vonatkozó megállapodás tartalmazza legalább
a) a felek megnevezését;
b) a további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott adatok megnevezését;
c) a b) pontban meghatározott adatok átadásának időpontját, az átadás módját, formátumát;
d) a b) pontban meghatározott adatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj mértékét;
e) a d) pontban meghatározott díj megfizetésének határidejét és módját;
f) a b) pontban meghatározott adatok további felhasználásának feltételekhez kötése esetén az adatok felhasználásának részletes feltételeit.
(5) A (4) bekezdés f) pontja szerinti feltételek
a) kizárólag közérdekű célból állapíthatóak meg;
b) objektívek, arányosak és megkülönböztetéstől mentesek;
c) nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, nem szolgálhatnak a verseny korlátozására és nem ütközhetnek a további felhasználásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott más rendelkezésekbe.
(6) A szolgáltató a közadatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátás feltételeit általános szerződési feltételekben is meghatározhatja.
(7) A (6) bekezdés szerint meghatározott általános szerződési feltételeket a szolgáltató közfeladatot ellátó szerv a Nemzeti Közadatportálon elektronikus úton, feldolgozható formában közzéteszi.
70. § (1) A szolgáltató, valamint az igény teljesítésében a Nemzeti Közadatportál üzemeltetőjeként közreműködő NAVÜ az igény teljesítése érdekében kezelheti az igénylő nevét, lakcímét (székhelyét), kapcsolattartásra használt telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét. Az igény teljesítését – vagy ha ez később teljesül, a szolgáltatásért megállapított díjak kifizetését – követően a szolgáltató közfeladatot ellátó szerv, valamint a közreműködő haladéktalanul törli az igénylő személyes adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattörlési előírás nem érinti a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályban előírt dokumentálási, adatmegőrzési kötelezettséget, különös tekintettel a fizetési tranzakciók, valamint az információbiztonság dokumentálási követelményeire.
71. § (1) Az igénylő – a (2) bekezdés kivételével – az igény elutasítása vagy az igény teljesítésére nyitva álló, vagy a szolgáltató által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint a közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.
(2) Az automatizált eljárásban hozott döntéssel szemben a kijavítás iránti kérelem elektronikus úton az erre rendszeresített űrlapon a szolgáltatóhoz nyújtható be, amennyiben a benyújtott igény adatai alapján a közzétett automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabályoknak nem megfelelő döntést vélelmez az igénylő. A közzétett automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabályoktól való eltérést a beadványban tételesen meg kell jelölni.
(3) A (2) bekezdésnek nem megfelelő kérelmet a szolgáltató érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Automatizált eljárásban az (1) bekezdés szerint a bíróság előtt megtámadható a szolgáltató döntése, ha
a) a közzétett automatizált eljárásban alkalmazott döntési szabály jogszabályi rendelkezést sért,
b) a szolgáltató a (2) bekezdésben foglalt kérelmet elutasítja.
72. § (1) Az igény elutasításának jogszerűségét, illetve a közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegének megalapozottságát a szolgáltatónak kell bizonyítania.
(2) A pert az igény elutasításának közlésétől, az igény elintézésére rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve – a díj összegének felülvizsgálatára irányuló kereset esetén – a díj megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított tíz munkanapon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. A díj megfizetése nem akadálya a per megindításának. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(3) Az országos vagy több törvényszék illetékességi területét érintő működési körű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes szolgáltatást nyújtó székhelye alapítja meg.
(4) Ha a bíróság az igénynek helyt ad, határozatában a közfeladatot ellátó szervet a kért közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására kötelezi.
(5) A bíróság a további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díj összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a díj összegének megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti.
(6) Ha az igénylő a per megindításakor a közfeladatot ellátó szerv által eredetileg megállapított díjat már megfizette, és ennek a díjnak az összege nagyobb a díjnak a per eredményeképpen megállapított összegénél, a bíróság a különbözetnek az igénylő részére történő megtérítésére kötelezi a közfeladatot ellátó szervet.
73. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) iránti igények kezelésére a 24. alcím szerinti szabályokat az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha a közfeladatot ellátó szerv a szolgáltatás igénybevételére a NAVÜ-vel köt megállapodást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az igényt az igénylő a Nemzeti Közadatportálon keresztül, elektronikus úton küldi meg a NAVÜ részére.
(3) A NAVÜ az igényt megvizsgálja, ennek során meghatározza, hogy az igényt maga teljesíti, ideértve a bevont közreműködővel történő teljesítés esetét is, vagy a teljesítésben a 42. alcím szerinti szolgáltatásközvetítőként vesz részt.
(4) A NAVÜ az igény feldolgozása során megvizsgálja, hogy az igény teljesítéséhez mely a nemzeti adatvagyonba tartozó adat vagy a nemzeti adatvagyon körébe nem tartozó, nem közfeladatot ellátó szervtől beszerezhető adat felhasználása szükséges.
(5) Az igény teljesítése érdekében a NAVÜ bármely közfeladatot ellátó szervet megkereshet személyes vagy védett adatot tartalmazó adat személytelenített formában történő rendelkezésre bocsátása érdekében.
(6) A közfeladatot ellátó szerv a 43. alcím szerint köteles a kért adat szolgáltatására.
74. § (1) Az igényt a NAVÜ – a 75. §-ban szabályozott eseteket kivéve – hatvan napon belül teljesíti.
(2) Hiányos igény esetén, ha a hiány az igény teljesíthetőségét akadályozza, a NAVÜ az igénylőt – legalább öt, de legfeljebb tíz munkanapos határidő megjelölése és az arra való figyelemfelhívás mellett, hogy a kért adatok hiányában a kérelme nem teljesíthető – a hiányok megjelölésével a hiányzó adatok pótlására hívja fel. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmet be sem nyújtotta volna.
(3) A NAVÜ szükség esetén az igény pontosítására – az igény teljesítéséhez szükséges adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv bevonásával – szakmai konzultációt szervezhet az igénylővel. A konzultáció ideje nem számít bele az (1) bekezdés szerinti határidőbe.
(4) Amennyiben az igénylő nem működik közre az igény tisztázásában, az eljárás során a NAVÜ a be nem benyújtott hiánypótlás jogkövetkezményeit alkalmazza.
75. § (1) A NAVÜ az igény teljesítését elutasítja, ha
a) a teljesítéshez szükséges adatok elektronikus formában nem léteznek vagy nem hozzáférhetők;
b) a teljesítés során nem biztosítható a személyes adat vagy a védett adat védelmét szolgáló előírások érvényesülése;
c) a teljesítés Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.
(2) A NAVÜ piaci tájékoztatási szolgáltatás iránti igény, valamint kutatószoba-szolgáltatás vagy felügyelt távoli elérés szolgáltatás iránti igény teljesítésekor
a) a miniszter a 8. § (2) bekezdés b) pontja vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti döntése alapján jár el;
b) az adott igényre vonatkozó miniszteri döntés hiányában a miniszter által előzetesen jóváhagyott szakmai szabályok és alapelvek figyelembevételével jár el.
76. § (1) * A formalizálható igénytípusokra – ahol az igény teljesítésére vonatkozó döntés algoritmus alapján meghatározható – a NAVÜ a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 21. § (1) bekezdése szerinti automatikus döntéshozatali eljárást alkalmazhat.
(2) A NAVÜ az igény teljesítéséhez a közfeladatot ellátó szervtől átvett adatot a 14. § (2) bekezdése szerinti esetekben jogosult feladatai ellátása céljából a Nemzeti Adatplatformon tárolni és azokat az adatot átadó közfeladatot ellátó szerv hozzájárulása és továbbá díj fizetése nélkül a feladatai elvégzése során felhasználni.
77. § Az igények teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
78. § (1) A NAVÜ a feladatai ellátása érdekében a nemzeti adatvagyon körébe nem tartozó adatot is felhasználhat (a továbbiakban: külső forrásból származó adat).
(2) Amennyiben a külső forrásból származó adat felhasználása engedélyhez kötött, az adat csak az engedély vagy licenc megszerzését követően használható fel.
(3) Amennyiben a külső forrásból származó adat felhasználása csak ellenérték fejében lehetséges, az adat beszerzésére vonatkozó megállapodást a NAVÜ a közbeszerzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével köti meg.
(4) A külső forrásból származó adat esetében a szükség szerinti személytelenítésről az adatot biztosító szervezet gondoskodik. Ehhez a NAVÜ a Kulcsszolgáltató igénybevételével technikai támogatást akkor biztosíthat, ha az nem jelent fenyegetést a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatására kialakított informatikai rendszerekre.
(5) A NAVÜ a külső forrásból származó adat átvételére az információbiztonsági követelmények figyelembevételével közvetlen számítógépes kapcsolatot is kialakíthat.
79. § Az adatelemzési szolgáltatás nyújtója csak olyan adatot, adatelemzési eredményt bocsáthat az igénylő rendelkezésére vagy biztosíthat azokhoz hozzáférést az igénylő számára, amely nem tartalmaz személyes vagy védett adatot, továbbá Magyarország központi pénzügyi, nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető információt.
80. § (1) Az adatelemzési szolgáltatás nyújtására vonatkozó igény teljesítése során, ideértve a közcélú és piaci tájékoztatási szolgáltatás nyújtása érdekében végzett adatelemzést is, az adatelemzési szolgáltatás nyújtója az adatigény teljesítésének eredményét csak az igénylő részére küldi meg azzal, hogy a létrejött eredmény felhasználási joga – ha megfelel az Szjt. szerinti szerzői műre vonatkozó követelményeknek – az igénylőt illeti meg, ezért annak felhasználására a szolgáltató csak akkor jogosult, ha ahhoz az igénylő előzetesen megtett írásbeli nyilatkozatában kifejezetten hozzájárult.
(2) Az adatelemzési szolgáltatás nyújtója az általa végzett vagy közreműködő útján elvégeztetett adatelemzés eredményét az igénylő kifejezett írásbeli hozzájárulása esetén őrizheti meg, amelyet az igénylő hozzájárulástól függően tehet nyilvánosan vagy korlátozott körben hozzáférhetővé.
(3) A (2) bekezdést az adatelemzés eredményének további elemzések során történő felhasználására is alkalmazni kell.
81. § (1) Az adathasznosítás széles körű elterjesztésének elősegítésére a jogszabályi, technikai okok vagy szervezeti kapacitáskorlát miatt nem teljesíthető egyes adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokra irányuló igények teljesítése érdekében a NAVÜ – kormányrendeletben meghatározott esetekben, módon és terjedelemben – szolgáltatásközvetítői tevékenysége keretében az igénylők számára hozzáadott értékű kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat.
(2) A NAVÜ a szolgáltatásközvetítésért díjat számíthat fel.
(3) A NAVÜ szolgáltatásközvetítői tevékenységének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
82. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtásához szükséges, általa kezelt adatokat a szolgáltatás nyújtója, így különösen a NAVÜ rendelkezésére bocsátani, valamint az adatok kezeléséhez és további felhasználásához szükséges leíró információkat megadni.
(2) A személyes, valamint a védett adatot a közfeladatot ellátó szerv a 26. alcím szerinti személytelenítési szolgáltatással személytelenített formában bocsátja rendelkezésre.
(3) A (2) bekezdés szerinti személytelenítésnél a közfeladatot ellátó szerv – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adathasznosítás-támogatási szolgáltatást nyújtó szerv előírásai szerint jár el.
(4) Kijelölt szolgáltatóként a NAVÜ e törvény szerinti feladatai ellátásához elektronikusan tartja a kapcsolatot a vele együttműködő közfeladatot ellátó szervekkel.
(5) * A közfeladatot ellátó szerv az igényelt adatokat elsősorban alkalmazásprogramozási interfészen keresztül vagy a Dáptv. szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével, ha ezek feltételei nem adottak, akkor csoportos letöltésre alkalmas módon bocsátja a NAVÜ rendelkezésére.
(6) Az (5) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokhoz való hozzáférés gyakoriságát az adatot rendelkezésre bocsátó közfeladatot ellátó szerv működési biztonsága figyelembevételével határozza meg. Az ezt meghaladó gyakoriságú hozzáférési igény teljesítését a NAVÜ-vel esetileg egyezteti.
(7) A nyilvántartások és az adatkészletek frissítési gyakoriságát a Nemzeti Adatvagyon Leltárban fel kell tüntetni.
83. § (1) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) által adathasznosítás-támogatási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adat rendelkezésre bocsátása céljából megkeresett közfeladatot ellátó szerv az indokok megjelölésével megtagadja a megkeresés teljesítését, ha
a) a megkeresésben érintett személyes adatot vagy védett adatot az e törvény szerinti személytelenítési szolgáltatás igénybevételét követően sem lehet személytelenített adatként átadni;
b) a megkeresésben érintett adat e törvény alapján további felhasználás céljából nem bocsátható rendelkezésre, vagy
c) a megkeresésben érintett adat átadása Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) Amennyiben a megkeresésben érintett adat átadása a közfeladatot ellátó szerv részéről nem igényel sem személytelenítést, sem az adat nyilvántartásból való egyszerű elektronikus kinyerését meghaladó adatfeldolgozási műveletet, az adatot díjmentesen kell a szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(3) Az előzetesen meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében kell az adatokat átadni, amennyiben
a) törvény vagy kormányrendelet az érintett nyilvántartások, illetve adatkészletek adataira vonatkozóan az átadás feltételeit a díjfizetésre is kiterjedően előírja,
b) a szolgáltató és a közfeladatot ellátó szerv között a szerv által kezelt és a megkeresésben érintett adat átadására kiterjedő, a fizetési feltételeket is meghatározó keretmegállapodás van érvényben.
(4) A szolgáltató a (2) és (3) bekezdés kivételével a közfeladatot ellátó szervvel megállapodást köt az adatátadás feltételeiről. A megállapodás létrehozható egy vagy több adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítése érdekében, meghatározott igénytípusra, valamint határozott vagy határozatlan időre. A megállapodás tartalmazza az adatok rendelkezésre bocsátásával közvetlen összefüggésben felmerült költségek megtérítését is. E költségek megállapítására a közfeladatot ellátó szervnél alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni. Az adatok rendelkezésre bocsátásáért a közfeladatot ellátó szerv az e bekezdés szerinti költségtérítésen túl más költséget vagy díjat nem követelhet a szolgáltatótól.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti megtagadási feltétel nem áll fenn, a közfeladatot ellátó szerv az adat átadására – a szükség szerinti személytelenítés elvégzését is beleértve – akkor is köteles, ha a (4) bekezdés szerinti megállapodást még nem kötötték meg.
(6) Vita esetén a miniszter – vizsgálatot követően – dönt az átadás feltételeiről.
84. § (1) A NAVÜ folyamatosan vizsgálja a nyilvántartásvezetési feladataival összefüggésben az e törvényben a közfeladatot ellátó szervek számára előírt feladatok teljesülését, valamint a szervezetek által nyújtott adathasznosítás-támogatási szolgáltatások jogszabályoknak, továbbá a miniszter által jóváhagyott szakmai szabályoknak és alapelveknek való megfelelését.
(2) A NAVÜ a miniszternek jelzi az esetlegesen tapasztalt eltéréseket, amellyel egyidejűleg javaslatot tesz a mulasztások orvoslására.
85. § (1) A miniszter a 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alábbi fokozatos rendben tesz intézkedéseket a szabályszerű működés helyreállítása érdekében:
a) megállapítja a mulasztást és erről tájékoztatja a mulasztó szervezetet;
b) felhívja a mulasztó szervezetet a szabályszerű működés helyreállítására;
c) megkeresi a mulasztó szervezet szakmai felügyeletét ellátó hatóságot a szabályszerű működés helyreállítása érdekében;
d) adathasznosítási biztost delegál a mulasztó szervezethez azzal, hogy a mulasztó szervvel közösen intézkedési tervet dolgozzon ki a szabályszerű működés helyreállítása érdekében;
e) kijelölt vagy regisztrált szolgáltató esetében – ismételt mulasztás esetén – kezdeményezi a szolgáltató kijelölésének rendeleti úton történő visszavonását, egyidejűleg a NAVÜ-nél a szolgáltató törlését a szolgáltatók nyilvántartásából.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatait közjogi szervezetszabályozó eszköz útján munkaszervezetére vagy az általa felügyelt szervezetre ruházhatja.
(3) Az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó következmények, valamint a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználásának ösztönzése érdekében lefolytatandó szakmai felügyeleti eljárások szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
86. § (1) A kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására a 23. alcím szerinti a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a jelen alcímben megadott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kulturális közadat rendelkezésre bocsátására a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv jogosult.
(3) Kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása az adatkezelést végző közfeladatot ellátó szervnél és a Nemzeti Közadatportálon egyaránt kezdeményezhető.
(4) Az adatkezelést végző közfeladatot ellátó szervnél kezdeményezett rendelkezésre bocsátás esetében nem kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
87. § (1) A további felhasználás céljából kötelezően rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozhatja meg.
(2) Erre vonatkozó igény esetén a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv vezetője dönthet úgy, hogy engedélyezi az (1) bekezdés szerint megállapított kulturális közadatok körébe nem tartozó kulturális közadat rendelkezésre bocsátását is.
88. § (1) A kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek nem kell megneveznie az igényben megjelöltek teljesítése tekintetében felhasználási szerződés kötésére jogosultat, ha a kérelmet a szerzői jogi védelemre hivatkozással utasította el.
(2) A további felhasználásra vonatkozó megállapodásban a felek kiköthetik, hogy az igénylő a további felhasználás során köteles a felhasznált adat forrásának megjelölésére, valamint annak feltüntetésére, ha az adatot módosította.
89. § (1) A kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg azzal, hogy e díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott kulturális közadatok gyűjtésének, sokszorosításának, előállításának, tárolásának, feldolgozásának és terjesztésének észszerű megtérüléssel megnövelt költségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségek megállapításánál a díjat megállapító közfeladatot ellátó szerv által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.
(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendelet a díj mértékére, megállapításának szempontjaira, megfizetésének módjára, valamint a díjfizetés kedvezményeire és a díjfizetés alóli mentességekre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdéssel összhangban további szabályokat állapíthat meg.
90. § (1) Ha a kulturális közadat további felhasználására vonatkozó szerződés vagy megállapodás a kulturális közadat digitalizálására kizárólagos jogot biztosít, e kizárólagosság időtartama a 10 évet csak a kizárólagosság indokoltságának első alkalommal a 11. évben, és az ezt követő 7 évente történő felülvizsgálata mellett haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy megállapodás szövegét a közfeladatot ellátó szerv az Infotv. rendelkezései szerint a Nemzeti Közadatportálon közzéteszi.
(3) Semmis az (1) bekezdés szerinti szerződés vagy megállapodás olyan kikötése, amely a kulturális közadatot kezelő közfeladatot ellátó szerv számára kizárja vagy díj fizetéséhez köti a kizárólagosság időtartamának lejártát követően a digitalizált kulturális közadattal való rendelkezést, különösen annak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátását.
91. § (1) A közadatot kezelő közvállalkozás a közadat további felhasználásra történő rendelkezésre bocsátásáért díjat állapíthat meg azzal, hogy e díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok gyűjtésének, sokszorosításának, előállításának, tárolásának, feldolgozásának és terjesztésének észszerű megtérüléssel megnövelt költségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a teljes díjat objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell kiszámítani.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a költségek megállapítása során a díjat megállapító közvállalkozás által alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a közadatot kezelő közvállalkozás a díj mértékének meghatározása során figyelembe veheti a szerzői jogi engedélyeztetésnek, a személyes adatok anonimizálásának, valamint a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében hozott intézkedéseknek a költségét is.
(5) A közvállalkozás az (1) bekezdés szerinti díj megállapítása esetén, köteles e tényt a NAVÜ részére bejelenteni. A NAVÜ e bejelentéseket összesíti, valamint a bejelentéseket tartalmazó listát a Nemzeti Közadatportálon elektronikus úton közzéteszi.
92. § (1) A digitális formában nem hozzáférhető közadatok (dokumentumok) további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására a nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a jelen § szerinti eltérésekkel.
(2) Természetes személy az igényét papíralapon is előterjesztheti, a szolgáltató nyilatkozatait papíralapon kérheti.
(3) A digitális formában nem hozzáférhető közadatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátását a dokumentumot kezelő közfeladatot ellátó szervnél kell kezdeményezni.
(4) A digitális formában nem hozzáférhető személyes vagy védett adatot az azt kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles további felhasználás céljára rendelkezésre bocsátani.
93. § (1) A nemzeti adatvagyon részét képező adatok tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja.
(2) Ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. Ha a Kormány rendelete az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott adatfeldolgozó igénybevételét teszi kötelezővé, az adatkezelő ezen adatfeldolgozót bízza meg az adatfeldolgozással.
(3) A Kormány rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles.
(4) A (3) bekezdés szerinti kormányrendelet az adatfeldolgozók körének meghatározásáról – ideértve az adatfeldolgozó kötelező megbízásának esetét – az elektronikus adatfeldolgozásra és a nem elektronikus adatfeldolgozásra külön-külön is rendelkezhet.
(5) Törvény megállapíthatja, hogy amennyiben az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakon alapuló korlátozás valamely adatkezelő esetében a jogszabályban előírt feladatok határidőben történő teljesítését, vagy a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt a jogszabályban előírt feladatok teljesítéséhez szükséges fejlesztések határidőben történő megvalósítását veszélyezteti, az adatkezelő szakmai irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adjon.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott egyedi felmentés megadható az időszakosan jelentkező adatfeldolgozási feladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében is, ha azok határidőben való ellátása a rendelkezésre álló erőforrások mellett más módon nem lehetséges. Az egyedi felmentés határozott időre adható meg. Az egyedi felmentés megadását megelőzően a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a tervezett egyedi felmentés indokáról, tartalmáról és időtartamáról a Kormányt tájékoztatja.
94. § *
95. § (1) Az adatkormányzási rendelet előírásaihoz illeszkedve a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszere kiterjed az egyedi statisztikai adatokban rejlő információk további felhasználásának elősegítésére is. Az egyedi statisztikai adat védelmére tekintettel azok felhasználására jelen törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hivatalos statisztikai szolgálat tagja a személyes adatnak minősülő egyedi statisztikai adatot e törvény szerint anonimizált, egyedi statisztikai adatnak nem minősülő adatként, továbbá védett adatnak minősülő adatot a statisztikai egységhez történő kapcsolat végleges megszüntetését biztosítva a közfeladatot ellátó szervekre vonatkozó általános szabályok alapján adja át a NAVÜ-nek adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítéséhez.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) közreműködik az egyedi statisztikai adat tovább feldolgozható, így különösen összekapcsolható formában történő bevonásában, adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítésében. A közreműködés magában foglalja a jogszabályi kijelölés, illetve a hivatalos statisztikai szolgálat tagjával kötött egyedi megállapodás alapján egyedi statisztikai adat bekérését a hivatalos statisztikai szolgálat tagjától, valamint az igény teljesítéséhez szükséges átalakítások, így különösen összekapcsolás elvégzését.
(4) Amennyiben a NAVÜ jelzése alapján az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás iránti igény teljesítéséhez kért egyedi statisztikai adat személyhez a továbbiakban véglegesen nem kapcsolható formában nem használható fel, különösen, ha a kért adatnak a statisztikai szolgálat rendelkezésére nem álló adatokkal történő összekapcsolására van szükség, az egyedi statisztikai adat védelmének érdekében az adatok kezelésére az (5)–(7) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(5) A KSH a NAVÜ megkeresésére az egyedi statisztikai adatot a kulcsszolgáltatás igénybevételével személytelenített formában a Nemzeti Adatplatform szolgálatás által biztosított felügyelt távoli elérés szolgáltatás igénybevételével teszi hozzáférhetővé a NAVÜ számára adatelemzés elvégzéséhez.
(6) A KSH a felügyelt távoli elérés keretében a NAVÜ számára biztosítja:
a) a személytelenített egyedi statisztikai adatok és a NAVÜ kezelésében lévő adatok bevonását adatelemzések végzésébe,
b) az adatok összekapcsolhatóságát, valamint
c) adatelemzések elvégezhetőségét.
(7) A KSH a felügyelt távoli elérés szolgáltatás útján az adatelemzés eredményét is ellenőrzi, az ahhoz való hozzáférést engedélyéhez kötheti.
96. § (1) A KSH a NAVÜ felkérésére közreműködik
a) a kormányzati tájékoztatási szolgáltatás,
b) a közcélú tájékoztatási szolgáltatás,
c) a piaci tájékoztatási szolgáltatás, valamint
d) a döntés-előkészítést támogató szolgáltatás
nyújtásában.
(2) Az adatelemzéshez szükséges nem statisztikai adatgyűjtésből származó adatokat – a nyílt hozzáférésű adatok kivételével – a NAVÜ kéri el a közfeladatot ellátó szervektől.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásban történő közreműködés keretében a KSH a NAVÜ által biztosított adatoknak egymással, illetve a statisztikai adatgyűjtésből származó adatokkal történő összekapcsolása során az adat-összekapcsolás szolgáltatás szabályai szerint jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti összekapcsolás elvégezhetőségéhez a közreműködés keretében a KSH saját maga által kezelt adatok személytelenítésére a NAVÜ által meghatározott, a Kulcsszolgáltató által biztosított technológiai megoldást alkalmazza.
(5) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásban történő közreműködés keretében a KSH a NAVÜ közreműködőjeként, a NAVÜ-re vonatkozó szabályok szerint, a személyes adatok kezelése tekintetében mint a NAVÜ adatfeldolgozója jár el.
(6) A közreműködés feltételeit a KSH és a NAVÜ megállapodásban rögzíti.
97. § (1) A KSH a NAVÜ tudományos célú adatelemzéseinek támogatásához a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stat tv.) 41. § (1) bekezdése szerinti hozzáférést biztosít a rendelkezésére álló adatokhoz, a Stat tv.-ben megadott feltételek szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzáférés alkalmazásával létrejött elemzési eredmények felhasználásának feltétele, hogy a Stat tv. 41. § (2) bekezdése szerint végzett ellenőrzés nem talált elfogadhatatlan mértékű kockázatot.
98. § (1) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtója az adatok jogosulatlan megismerésének és felhasználásának kizárására a személyes és a védett adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok figyelembevételével alakítja ki elektronikus információs rendszerét különösen
a) a Nemzeti Közadatportál és az Ügyintézői Portál adatkezeléssel érintett funkcióira,
b) az adatelemzési szolgáltatás eredményeinek kezelésére,
c) a kutatószoba-szolgáltatásra,
d) a felügyelt távoli elérés szolgáltatásra,
e) a kormányzati tájékoztatási szolgáltatás informatikai támogatására,
f) a Nemzeti Adatplatform szolgáltatásaira,
g) az adat-összekapcsolási szolgáltatás informatikai támogatására,
h) a személytelenítési eljárásra,
i) a személytelenített adatok, nyilvántartások és adatkészletek kezelésére,
j) a KSH által biztosított hozzáférésre,
k) a NAVÜ és a KSH között kialakított együttműködésben érintett adatkezelésre, valamint
l) a döntés-előkészítést támogató szolgáltatásnál alkalmazott 28. § (5) és (6) bekezdése szerinti számítógépes adatkapcsolatra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés során valamennyi, az adatkezelésben közreműködő szereplőre kiterjedően biztosítani kell a magas szintű biztonsági védelmet
a) az elektronikus információs rendszer kialakításában és üzemeltetésében,
b) az eljárási szabályokban, valamint
c) a személyzeti politikában.
(3) Kockázatelemzés alapján egyes szolgáltatások igénybevétele regisztrációhoz és azonosításhoz köthető. A NAVÜ információbiztonsági célból kezeli a regisztrált természetes személy nevét, lakcímét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, a felhasználóhoz rendelt egyedi felhasználói azonosítót és jelszót. A regisztrációs nyilvántartást vezető szolgáltató a kezelt személyes adatokat a regisztráció megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő 8 napon belül törli és az érintett hozzáférési lehetőségét megszünteti.
(4) A regisztráció megszüntetését a regisztráló és a regisztrált személy bármikor kezdeményezheti. A NAVÜ ebben az esetben a megszüntetés iránti igény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a regisztrációt megszünteti és a (3) bekezdés szerinti személyes adatokat törli.
(5) Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtóira, valamint a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett informatikai rendszerekre az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) előírásait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató nem tartozik az Ibtv. hatálya alá.
99. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a NAVÜ-ként működő közfeladatot ellátó szervet, *
b) a Kulcsszolgáltatót, *
c) az adatkormányzási rendelet szerinti ágazati illetékes szervet, és *
d) az e törvényben meghatározott központi és regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat *
rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a Nemzeti Adatvagyon Tanács tagjainak kijelölésére, jogviszonyára és eljárására vonatkozó részletes szabályokat, *
b) a NAVÜ feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat, *
c) a Kulcsszolgáltató feladataira és működésére vonatkozó szabályokat, *
d) a közfeladatot ellátó szervek, a Kulcsszolgáltató és a NAVÜ együttműködésének részletes szabályait, *
e) a szervezeti adatfelelősök, valamint az adattovábbítási kapcsolattartók kijelölésének és feladatainak részletes szabályait, *
f) az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások díjait, valamint a további felhasználásra vonatkozó igény teljesítésének ellenértéke megállapításának szempontjait, továbbá az egyéb, e törvény szerinti díjak számítására vonatkozó részletes szabályokat,
g) az e törvényben meghatározott központi és regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások részletes szabályait, *
h) az e törvényben meghatározott adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokon kívüli egyéb adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokat és ezek részletes szabályait, *
i) azon szolgáltatások vagy kötelezettségek esetében, ahol e törvény megengedi, a rendelkezésre bocsátandó vagy bocsátható adatok körét, *
j) a Nemzeti Közadatportálhoz kapcsolódó elektronikus azonosítás feltételeit és részletes szabályait, *
k) a közfeladatot ellátó szerv részére az adatoknak az e törvény szerint rendelkezésre bocsátásával összefüggésben felmerült többletköltségek megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,
l) az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó következmények, valamint a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználásának ösztönzése érdekében lefolytatandó szakmai felügyeleti eljárások szabályait,
m) a 93. § (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokat, valamint *
n) a személytelenítési eljárásban az összerendelési nyilvántartást vezető szerv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat *
rendeletben határozza meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti államigazgatási szerveket és a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a 93. § (2) bekezdése szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles, rendeletben határozza meg. *
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Kulcsszolgáltató tevékenységének ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra, valamint annak beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.
100. § (1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeletük vagy irányításuk alá tartozó szervek által kezelt, további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét – a kultúráért felelős miniszter egyetértésével, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsák meg.
(2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a muzeális intézmények, levéltárak és könyvtárak által további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátandó kulturális közadatok körét és a felhasznált adat forrásának feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait rendeletben állapítsák meg.
(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kezelt, további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátható kulturális közadatok körét a kultúráért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével,
b) a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a további felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
101. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 106–107. §, 110–119. §, a 123–125. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 120. § b) pontja 2024. március 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1–14. §, a 16. §, a 17. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 19. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22–28. §, a 30. § (1) bekezdése, a 30. § (2) bekezdés a) és c) pontja, a 31–50. §, az 51. § (1)–(2) bekezdése, az 55–59. §, a 62–68. §, a 69. § (1)–(2) bekezdése, a 69. § (4)–(7) bekezdése, a 70. §, a 71. § (1) bekezdése a 72–84. §, a 86–94. §, a 95. § (1)–(3) bekezdése, a 96–100. §, a 104. § és a 105. § 2024. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 15. §, a 17. § (2) bekezdése, a 18. §, a 19. § (5) bekezdése, a 20. §, valamint a 21. § (1) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 29. §, a 30. § (2) bekezdés b) pontja, az 51. § (3) bekezdése, az 52–54. §, a 60–61. §, a 69. § (3) bekezdése, a 71. § (2)–(4) bekezdése, a 85. §, valamint a 95. § (4)–(7) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
102. § Az e törvény rendelkezéseit a 2024. március 31. után benyújtott igényekre kell alkalmazni.
103. § (1) A 2016. január 1-jén hatályos olyan kizárólagos jogot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a 7. § rendelkezéseinek, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.
(2) A 7. § hatálya alá nem tartozó kizárólagos jogot biztosító azon megállapodás, amelyet közfeladatot ellátó szerv kötött, és amely 2013. július 17-én hatályban volt, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnik.
(3) A 7. § hatálya alá nem tartozó kizárólagos további felhasználási jogot biztosító azon megállapodás, amelyet közvállalkozás kötött, és amely 2019. július 16-án már hatályban volt, a megállapodás lejártakor, de legkésőbb 2049. július 17-én fogva megszűnik.
104. § *
105. § (1) Ez a törvény a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló 2022. május 30-i 2022/868 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) E törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
106–107. § *
108. § *
109. § *
110–119. § *
120. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) *
b) *
121–122. § *
123–125. § *