A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében, valamint 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az ország határain belül található, ivóvíz kivételére használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni vizekre,
b) a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében a külön jogszabályban kijelölt, védelemre vagy vízminőség-javításra szoruló felszíni vizekre,
c) * azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és természetes személyekre, akik (amelyek) az a) és b) pontban meghatározott vizek tulajdonosai, használói, illetőleg akik (amelyek) tevékenysége e vizek minőségére hatással vannak.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a halastavi és intenzív haltermelés céljait szolgáló természetes vagy mesterséges tavak vizére.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) * ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víztest (a továbbiakban: felszíni ivóvízbázis): minden olyan felszíni víztest, amelyből közvetlen vízkivétellel olyan vizet nyernek, illetőleg terveznek nyerni, amely átlagosan napi 10 m3-nél több, emberi fogyasztásra szánt víz kitermelésére, vagy több mint 50 személy ellátására szolgál;
b) a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt, védelemre vagy javításra szoruló felszíni vizek (a továbbiakban: halas vizek): külön jogszabályban meghatározott azon vízfolyások és állóvizek, amelyek környezeti minőségi jellemzői alapján fenntartható módon képesek biztosítani, illetve a vízszennyezettség csökkentése vagy megszüntetése esetén képesek lennének biztosítani a vízre jellemző őshonos halfajok természetes biológiai sokféleségét. A halas vizek típusai:
ba) * pisztrángos (salmonid) vizek: azon halas vizek, amelyek pisztráng szinttájú halfajokkal jellemezhetők, illetve képesek lesznek ezen fajok életfeltételeinek biztosítására és a 4. számú mellékletben előírt vízszennyezettségi határértékeket nem meghaladó szennyezettségűek [sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario), fürge csele (Phoxinus phoxinus), kövi csík (Barbatula barbatula) stb.],
bb) márnás vizek: azon halas vizek, amelyek márna szinttájú halfajokkal jellemezhetők, illetve képesek lesznek ezen fajok életfeltételeinek biztosítására és a 4. számú mellékletben előírt vízszennyezettségi határértékeket nem meghaladó szennyezettségűek [padue (Chondrostoma nasus), márna fajok (Barbus spp.), bucó fajok (Zingel spp.), leánykoncér (Rutilius pigus virgo) stb.],
bc) * dévéres (cyprinid) vizek: azon halas vizek, amelyek jellemzően a dévér szinttájú, valamint a tavi, illetve a mocsári halfajokkal jellemezhetők, illetve képesek lesznek ezen fajok életfeltételeinek biztosítására és a 4. számú mellékletben előírt vízszennyezettségi határértékeket nem meghaladó szennyezettségűek [dévér (Abramis brama), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalamus), sügér (Perca fluviatilis), csuka (Esox lucius), ponty (Cyprinus carpio), lápi póc (Umbra krameri), angolna (angulilla anguilla) stb.];
c) a halas vizek halainak ökológiai vízigénye: az a fizikai - beleértve a halas vizek mennyiségi viszonyait is -, valamint kémiai és biológiai minőségi jellemzőkkel jellemezhető állapot, amelyek az adott víztér természetes vagy természetközeli állapotú környezeti adottságaihoz alkalmazkodott halállomány szerkezeti és működési sajátosságait fenntartható módon biztosítani képes;
d) mintavételi hely:
da) felszíni ivóvízbázis vízminőségének ellenőrzése esetén: az a hely, ahol a felszíni vízből a vizet ivóvízként való felhasználáshoz kiveszik, illetve kivételét tervezik (felszíni vízkivételi mű) még a tisztítási folyamatba való bevezetés előtt,
db) * halas vizek minőségének ellenőrzése esetén: az illetékes vízvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által a 13. § (2) bekezdése szerint egyedileg megállapított hely;
e) referencia mérési módszer: valamely vízminőségi jellemző meghatározására szolgáló mérési eljárás, melynek mérési jellemzői (kimutatási határ, precizitás, pontosság) bármely alkalmazni kívánt eljárás esetén minimálisan betartandók;
f) természetes feldúsulás: az a folyamat, amikor egy adott víztömeg a vízgyűjtő területéről nem-antropogén terhelésből származó anyagokat vesz fel.
3. § (1) * A felszíni ivóvízbázisnak, valamint halas vizeknek kijelölt felszíni vizek jó állapotának elérését, illetőleg megőrzését a 4. számú mellékletben meghatározott vízszennyezettségi határértékek betartásával kell biztosítani. A vízminőségi állapotot befolyásoló kibocsátási határértékek betartásáért a felszíni vízbe vezető, külön jogszabályban * meghatározott kibocsátó a felelős.
(2) A különböző társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki fejlesztési tervek készítése során és az egyes létesítmények, tevékenységek tervezésekor, létesítésekor, működtetésekor az e rendelet szerinti vízszennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni.
4. § (1) * A felszíni ivóvízbázisok besorolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A további felszíni ivóvízbázisnak szánt vizek besorolását a hatóság - a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak, az 5000 főnél több lakost ellátó ivóvízművek esetében a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) egyetértésével - annak tudomására jutása időpontjától számított 1 éven belül elvégzi.
(2) A felszíni ivóvízbázisok besorolása az alábbi vízminőségi jellemzőkből adódó szükséges kezelési módszerek szerint történik:
a) egyszerű fizikai kezelés és fertőtlenítés (A1),
b) normál fizikai kezelés, kémiai kezelés és fertőtlenítés (A2),
c) intenzív fizikai és kémiai kezelés, majd további kezelés és fertőtlenítés (A3).
(3) * A felszíni ivóvízbázis (1) bekezdés szerinti kategóriába sorolásához a hatóság vízminőségi állapotfelmérést végez. Az állapotfelmérés során legalább húsz vízminőségi mérést kell elvégezni, lehetőleg egyenletes időközönként, az 1. számú melléklet szerinti minőségi jellemzőknek megfelelően. Az állapotfelméréshez a vízkivételi mű üzemeltetője által végzett mérések eredményeit is figyelembe kell venni, ha azok megfelelnek a 2. számú melléklet követelményeinek. Az üzemeltető köteles a hatóságnak adatot szolgáltatni az általa végzett felszíni vízminőségi mérések eredményeiről.
(4) A kezelési módszerek szerint besorolt felszíni ivóvízbázis vízminőségromlását eredményező beavatkozás, tevékenység a besorolás időpontja után nem végezhető.
5. § (1) Ivóvízkivételre nem hasznosítható, illetve ivóvízbázisnak nem jelölhető ki az a felszíni víz, amelynek bármelyik vízszennyezettségi jellemzője meghaladja az 1. számú mellékletben előírt, A3 kategória szerinti határértékeket.
(2) * A hatóság egyedi esetben az ivóvízkivételt engedélyezheti, ha a megfelelő kezelési eljárások után - ideértve az elegyítést is - az ivóvíz minőségi jellemzői a külön jogszabályban előírtaknak megfelelnek.
6. § (1) Az 1. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékek átmenetileg figyelmen kívül hagyhatók a következő különleges esetekben, amennyiben az ivóvízminőségi követelmények biztosításához megfelelő tisztítási technológia kerül alkalmazásra:
a) árvizek vagy természeti katasztrófák esetén,
b) kivételes időjárási körülmények miatt, az 1. számú mellékletben (**)-gal megjelölt minőségi jellemzőknél, illetve kizárólag olyan esetekben, ha az ivóvízellátás másképpen nem biztosítható:
c) bizonyos anyagok természetes úton a felszíni vízben történő feldúsulása esetén,
d) a sekély tavakban és állóvíz jellegű felszíni vizek esetében, az 1. számú mellékletben (*)-gal jelölt minőségi jellemzők tekintetében;
(2) A vízszennyezettségi határértékek figyelmen kívül hagyása nem érinti a külön jogszabály * szerinti ivóvízminőségi előírások teljesítésének kötelezettségét.
7. § (1) * A felszíni ivóvízbázis vízszennyezettségi határértékeinek betartását a hatóság legalább a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal ellenőrzi. Az ellenőrzéseket egyéves időtartamra úgy kell elosztani, hogy annak eredménye megfelelően tükrözze az ellenőrzött víz tényleges minőségi jellemzőit.
(2) Az ellenőrző méréseket elsősorban a 2. számú mellékletben előírt referencia módszerekkel kell végezni. Ha a vizsgálat során ettől eltérő módszert alkalmaznak, akkor a vizsgálatot végző laboratóriumnak bizonyítania kell, hogy a kapott eredmények a referencia módszerek alkalmazásával kapott eredményekkel egyenértékűek vagy annál jobbak.
(3) A mintavételi helyen vett vízmintának jellemzőnek kell lennie az ellenőrzött víz minőségére.
(4) * A mintavételi helyen vett vízminta ellenőrzését követően a vizsgálat eredményét a hatóság nyilvántartja, és arról minden év december 31-éig a 8. számú melléklet szerint adatot szolgáltat az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak.
8. § (1) A felszíni ivóvízbázis rendszeres ellenőrzése során a vízkivételi mű üzemeltetőjének ellenőrző mérései is figyelembe vehetők, ha megfelelnek a 2. számú melléklet szerinti követelményeknek. A víz minősége akkor elfogadható, ha ugyanazon mintavételi helyen vett minták vízszennyezettségi értékei egy adott szennyező anyagot tekintve a minták 95%-ban megfelelnek az 1. számú mellékletben meghatározott minőségi jellemzők határértékeinek és a nem megfelelő minták is megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. Ha az éves ellenőrzés értékelése során egy adott szennyező anyagra 20 mérési eredmény nem áll rendelkezésre, akkor minden mérési eredménynek meg kell felelnie az 1. számú melléklet szerinti határértékeknek.
(2) A vízminőség azon minták esetében nem megfelelő, melyeknél:
a) a vízszennyezettség egy adott szennyező anyagra vonatkozóan meghaladja a határérték 150%-át, kivéve a hőmérséklet, a pH, az oldott oxigén és a mikrobiológiai minőségi jellemzőket, vagy
b) a pH érték az A3 kategóriára az 1. számú mellékletben megadott tartományon kívül esik, vagy
c) a hőmérséklet a 25 °C-ot meghaladja, vagy
d) a víz közegészségügyi szempontból veszélyes,
e) az éves vizsgálati időszakban végzett ellenőrző mérések sorozatában bármely egymást követő két mérés eredménye egy adott minőségi jellemzőre vonatkozóan meghaladja a határértéket.
(3) Az (1) bekezdés szerinti százalékok számításánál nem kell figyelembe venni a vízszennyezettségi határértékeknél magasabb értékeket, ha a határérték-túllépés egyértelműen árvíz, rendhagyó időjárási viszonyok vagy természeti katasztrófák, következményeire vezethető vissza.
9. § (1) Ha a vízminőségi ellenőrző mérések eredményei szerint az adott mintavételi helyen az egyes minőségi jellemzők mért értékei legalább 50%-kal kedvezőbbek, mint az 1. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékek, a hatóság csökkentheti a mintavétel és vizsgálat 3. számú mellékletében előírt gyakoriságát a jelentősen a határértékek alatt maradó szennyező minőségi jellemzők vonatkozásában úgy, hogy évente legalább egy mérés elvégzését a szóban forgó minőségi jellemzőre is biztosítani kell.
(2) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítható, hogy a víz szennyezettsége túllépte a határértéket, akkor a hatóság megvizsgálja, hogy a határérték-túllépés
a) a 12. §-ban szabályozott esetek, vagy
b) vízszennyezés
miatt következett-e be.
(3) * A hatóság megállapításait írásban közli a vízkivételi mű üzemeltetőjével és a közegészségügyi hatósággal.
(4) A (2) bekezdés b) pontban foglalt vízszennyezés okainak lehetséges megszüntetésére és a vízszennyezettségi határértékek biztosítására a hatóság a következő intézkedéseket teszi:
a) megállapítja a felszíni ivóvízbázis szennyezettségének mértékét,
b) vizsgálatokat végez a határérték-túllépések okainak megállapítására és a vízszennyezést okozó azonosítására,
c) a további vízszennyezés megakadályozására a vízszennyezést okozó kibocsátót szennyezéscsökkentési intézkedési terv készítésére kötelezi, és annak végrehajtását határozatban elrendeli.
(5) * Rendkívüli vízszennyezés esetén a hatóság
a) megállapítja a felszíni ivóvízbázis szennyezettségének mértékét,
b) * elvégzi a kárelhárításhoz szükséges vízszennyezettségi vizsgálatokat, és felügyeli az illetékes vízügyi igazgatóság által végzett kárelhárítás lefolytatását,
c) intézkedéseket tesz a rendkívüli vízszennyezést okozó azonosítására és a rendkívüli vízszennyezés okának megállapítására,
d) rendkívüli vízszennyezési bírságot szab ki, a külön jogszabályban * foglaltak alapján.
10. § A pisztrángos, márnás és dévéres vizek kategóriájába kijelölt vizekre vonatkozó vízszennyezettségi minőségi jellemzőket a 4. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) * A halas vizek kijelölését követő öt éven belül biztosítani kell, hogy a vízminőség megfeleljen a 4. számú mellékletben meghatározott vízszennyezettségi határértékeknek.
(2) * A halas vizekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott öt évet követően a 4. számú mellékletben foglalt vízszennyezettségi határértékeknél nagyobb szennyezettség nem engedhető meg.
(3) A halas vizek vízminőségi követelményeinek biztosításához külön jogszabály * előírásai szerint meghatározott vízvédelmi intézkedési programot kell készíteni.
(4) * A vízvédelmi intézkedési program elkészítése érdekében a hatóság kötelezi a kibocsátókat szennyezéscsökkentési intézkedési terv elkészítésére és annak végrehajtására.
12. § (1) A halas vizekre vonatkozó, a 4. számú melléklet I. táblázatában *-gal jelölt minőségi jellemzők tekintetében a vízszennyezettségi határértékektől való átmeneti eltérések a következő esetekben engedhetők meg: *
a) árvizek vagy természeti katasztrófák esetén, továbbá rendkívüli időjárási körülmények miatt,
b) ha a vízben bizonyos anyagok természetes módon feldúsulnak, s ennek következtében a 4. számú melléklet szerinti határértékek nem teljesíthetők.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében rendszeres ellenőrzés szükséges.
13. § (1) * A hatóság legalább a 4. számú melléklet II. táblázata szerinti gyakorisággal ellenőrzi a vonatkozó vízszennyezettségi határértékek teljesítését.
(2) * A mintavétel pontos helyét, a mintavételi ponthoz legközelebb lévő vízszennyező forrástól való távolságot, valamint a mintavételi pont vízfelszínhez viszonyított mélységét, a helyi környezeti feltételek alapján - a meglévő vízminőségi törzshálózati pontok figyelembevételével - a hatóság állapítja meg.
(3) A vízszennyezettségi határértékek teljesítésének vizsgálatát a 4. számú mellékletben előírt referencia módszerekkel kell végezni. Ha a vizsgálat során ettől eltérő módszert alkalmaznak, akkor a vizsgálatot végző laboratóriumnak bizonyítania kell, hogy a kapott eredmények a 4. számú mellékletben meghatározott módszerek alkalmazásával kapott eredményekkel egyenértékűek.
(4) * A halas vizek vízszennyezettségi határértékei ellenőrzőméréseinek vizsgálatát követően annak eredményeit a hatóság nyilvántartja, és arról minden év december 31-éig a 9. számú melléklet szerint adatot szolgáltat a vízvédelemért felelős miniszternek, valamint a természetvédelmi hatóságnak és a természetvédelemért felelős miniszternek.
14. § (1) A halas víz - egész évre vonatkoztatva - akkor felel meg a követelményeknek, ha egy adott mintavételi helyen, 12 hónapos időszakon keresztül, a 4. számú melléklet II. táblázatában meghatározott minimális gyakorisággal vett minták az alábbiak szerint megfelelnek a 4. számú melléklet I. táblázatban meghatározott értékeknek:
a) a lebegőanyag, az ötnapos biokémiai oxigénigény (BOI5), a szabad ammónia, az összes ammónia, a nitrit, a szabad klór, az összes cink, az oldott réz, az ortofoszfát, a vezetőképesség és a nitrát minőségi jellemzőkre a minták 95%-a esetében. Amennyiben a mintavétel gyakorisága havi egy alkalomnál ritkább, mind az említett minőségi jellemzők értékeinek, mind a vonatkozó megjegyzéseknek valamennyi mintánál teljesülni kell;
b) az oldott oxigén minőségi jellemzőre vonatkozóan a 4. számú mellékletben felsorolt százalékos értékek teljesülnek;
c) az a) pontban megadott vízszennyezettségi minőségi jellemzőket tekintve, a víz szennyezettség az esetek 5%-ában sem érheti el a határérték 150%-át;
d) a hőmérsékletre és a pH-ra vonatkozó határértékeknek minden mintavétel esetén teljesülniük kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti százalékarányok számításánál nem kell figyelembe venni azokat az eseteket, amikor a víz minősége nem felel meg a 4. számú melléklet szerint meghatározott értékeknek, ha a nem megfelelő minőség árvíz vagy természeti katasztrófa, rendkívüli időjárási körülmények, valamint természetes feldúsulás eredményeként alakult ki.
15. § (1) A 4. számú melléklet II. táblázata szerinti mintavételezési gyakoriság - egyes minőségi jellemzők tekintetében - évente egy alkalomra csökkenthető, ha a vonatkozó mérési eredmények jelentősen jobbak a megfelelő vízszennyezettségi határértékeknél (legalább a határérték 50%-a), és előreláthatóan nem áll fönn a vízminőség romlásának veszélye.
(2) * Ha az ellenőrzés során - a minták vizsgálati eredménye alapján - megállapítható, hogy a határértékek nem teljesültek, a hatóság megvizsgálja, hogy a túllépés
a) a 12. §-ban szabályozott esetek, vagy
b) vízszennyezés
miatt következett-e be.
(3) * A (2) bekezdés b) pontjában foglalt vízszennyezés okainak lehetséges megszüntetésére és a vízszennyezettségi határértékek biztosítására hatóság a következő intézkedéseket teszi:
a) megállapítja a halas víz szennyezettségének mértékét,
b) vizsgálatokat végez a határérték túllépés okának megállapítására és a vízszennyezést okozó azonosítására,
c) a további vízszennyezés megakadályozására a vízszennyezést okozó kibocsátót szennyezés csökkentési intézkedési terv készítésére kötelezi, és annak végrehajtását határozatban elrendeli.
(4) * Rendkívüli vízszennyezés esetén a hatóság:
a) megállapítja a halas víz szennyezettségének mértékét,
b) * elvégzi a kárelhárításához szükséges vízszennyezettségi vizsgálatokat, és felügyeli az illetékes vízügyi igazgatóság által végzett kárelhárítás lefolytatását,
c) intézkedéseket tesz a rendkívüli vízszennyezést okozó azonosítására és a rendkívüli szennyezés okának megállapítására,
d) rendkívüli vízszennyezési bírságot szab ki a külön jogszabályban * foglaltak alapján,
e) egyeztetéseket folytat le a vízszennyezésekkel kapcsolatos halélettani kérdésekben, valamint halpusztulás esetén a halászatról és a horgászatról szóló jogszabályokra figyelemmel * ,
f) megállapítja a halak ökológiai vízigénye nem megfelelőségének okát, és egyeztet az érintett társhatóságokkal a szükséges vízmennyiség és vízminőség biztosítása érdekében.
16. § * (1) Az 5. számú melléklet szerinti kategóriák alapján, az egyes kategóriákba sorolt halas vizeket e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
(2) * A kijelölés időpontjában előre nem látható okok miatt a hatóság felülvizsgálhatja az egyes halas vizekre vonatkozó kijelöléseket.
(3) * A hatóság a felülvizsgálat alapján - az illetékes halászati felügyelőség véleményének figyelembevételével - szükség szerint 5 évente javaslatot tesz az 5. számú melléklet alapján a halas vizek 7. számú melléklet szerinti kijelölésének módosítására, amelyet a javaslat megtételének időpontjától számított 1 éven belül kell elvégezni.
17. § * Az országhatárokat átszelő vagy országhatárokat alkotó vizekre vonatkozóan - a halas vizek kijelölését követően - a vízvédelemért felelős miniszter az érintett ország képviselőivel egyeztetést kezdeményez.
17/A. § * Az Európai Bizottság részére a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk és 15. cikk szerinti tájékoztatásról a vízvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
18. § (1) A rendelet hatálybalépésekor érvényes vízszennyezettségi határértékeknél jobb vízminőségi jellemzőkkel rendelkező felszíni vizeknél állapotromlás nem engedhető meg.
(2) Az e rendeletben előírt, a vízminőség javítására vonatkozó intézkedések sem közvetlenül, sem közvetve nem növelhetik az intézkedés alá nem tartozó felszíni vizek szennyezettségét.
20. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-én lép hatályba.
(2) * Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 75/440/EGK irányelve (1975. június 16.) a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/44/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről,
c) a Tanács 79/869/EGK irányelve (1979. október 9.) a tagállamokban az ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérésének módszereiről, valamint mintavételének és elemzésének gyakoriságáról,
d) a Tanács 77/795/EGK határozata (1977. december 12.) a Közösségben található felszíni édesvíz minőségére vonatkozó közös információcsere-eljárás létrehozásáról,
e) * az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 2., 7. cikk.
| Sor- szám | Minőségi jellemzők | Mértékegység | Kezelési kategóriák | |||
| Al | A2 | A3 | ||||
| 1. | PH | 6.5-8.5 | 5.5-9.5 | 5.5-9.5 | ||
| 2. | Szín (egyszerű szűrést követően) | mg/l Pt skála | 20(**) | 100(**) | 200(**) | |
| 3. | Összes lebegőanyag | mg/l lebegőanyag | 25 | |||
| 4. | Hőmérséklet | °C | 25(**) | 25(**) | 25(**) | |
| 5. | Vezetőképesség | μScm-1 20 °C-on | 2500 | 2500 | 2500 | |
| 6. | Szag | (hígítási faktor 25 °C-on) | 3 | 10 | 20 | |
| 7.* | Nitrát | mg/l NO3 | 50(**) | 50(**) | 50(**) | |
| 8. | Fluorid | mg/l F | 1.5 | 2 | 2 | |
| 10.* | Oldott vas | mg/l Fe | 0.3 | 2 | 2 | |
| 11.* | Oldott mangán | mg/l Mn | 0.05 | 0.3 | 1 | |
| 12. | Réz | mg/l Cu | 0.05(**) | 2 | 2 | |
| 13. | Cink | mg/l Zn | 3 | 5 | 5 | |
| 14. | Bór | mg/l B | 1 | 1 | 1 | |
| 15. | Arzén | mg/l As | 0.01 | 0.01 | 0.1 | |
| 16. | Kadmium | mg/l Cd | 0.005 | 0.005 | 0.005 | |
| 17. | Összes króm | mg/l Cr | 0.01 | 0.01 | 0.01 | |
| 18. | Ólom | mg/l Pb | 0.01 | 0.05 | 0.05 | |
| 19. | Szelén | mg/l Se | 0.01 | 0.01 | 0.01 | |
| 20. | Higany | mg/l Hg | 0.001 | 0.001 | 0.001 | |
| 21. | Bárium | mg/l Ba | 0.1 | 1 | 1 | |
| 22. | Cianid | mg/l CN | 0.05 | 0.05 | 0.05 | |
| 23. | Szulfát | mg/l SO4 | 250 | 250(**) | 250(**) | |
| 24. | Klorid | mg/l Cl | 250 | 250 | 250 | |
| 25. | Felületaktív anyagok (metilénkékkel reagálók) | mg/l (lauril- szulfát) | 0.2 | 0.2 | 0.5 | |
| 26.* | Foszfát | mg/l P2O5 | 1 | 1 | 1 | |
| 27. | Fenolok (fenol-index) | mg/l C6H5OH | 0.001 | 0.005 | 0.1 | |
| 28. | Oldott vagy emulgeált szénhidrogének (petroléteres extrakciót követően) | mg/l | 0.05 | 0.2 | 1 | |
| 29. | Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) | mg/l | 0.0002 | 0.0002 | 0.001 | |
| 30. | Összes növényvédő szer hatóanyag | mg/l | 0.001 | 0.0025 | 0.005 | |
| 31.* | Kémiai oxigénigény (KOI) | mg/l O2 | 30 | 70 | 100 | |
| 32.* | Oldott oxigén telítettség | % O2 | >70 | >50 | >30 | |
| 33.* | Biokémiai oxigénigény (BOI5) (20 °C-on, nitrifikálás nélkül) | mg/l BOI5 | <3 | <7 | <10 | |
| 34. | Nitrogén Kjeldahl-módszerrel (NO3 nélkül) | mg/l N | 2 | 4 | 6 | |
| 35. | Ammónia | mg/l NH4 | 0.5 | 1,5 | 4(X) | |
| 36. | Extrahálható anyagok | mg/l e.a. | 0.2 | 1 | 2 | |
| 37. | Összes koliform 37 °C | /100 ml | 100 | 50 000 | 200 000 | |
| 38. | Fekál koliformok | /l00 ml | 40 | 20 000 | 80 000 | |
| 39. | Fekál sztreptokokkuszok | /100 ml | 40 | 10 000 | 50 000 | |
| 40. | Szalmonella | /1000 ml | Nincs jelen 5000 ml-ben | 5 | 20 | |
Az ivóvízzé alakításhoz szükséges kezelés:
A1 = Egyszerű fizikai kezelés és fertőtlenítés.
A2 = Normál fizikai kezelés, kémiai kezelés és fertőtlenítés.
A3 = Intenzív fizikai és kémiai kezelés, majd további kezelés és fertőtlenítés.
| Minőségi jellemző | Pontosság/precizitás * (%) | Méréstartomány kategóriák a pontosság, precizitás követelményekhez | Kimutatási határ * (%) | Referencia módszer | |
| pH | 0,2 pH | MSZ 448-22:1985 | |||
| Szín | 20/10 | 10 | MSZ 448-2:1967 | ||
| Összes lebegőanyag | 10 | 10 | MSZ 12750-6:1971 | ||
| Hőmérséklet | MSZ 448-2:1967 | ||||
| Elektromos vezetőképesség | 10 | 10 | MSZ EN 27888:1998 | ||
| Szag | MSZ 260-2:1955 | ||||
| Nitrát | 15 | > 40 mg/l | 10 | MSZ 448-12:1982 | |
| 10 | < 40 mg/l | ||||
| Fluorid | 15 | 10 | MSZ 448-17:1986 | ||
| Oldott vas | 15 | 10 | MSZ 448-4:1983 | ||
| Oldott mangán | 15 | 0,02 mg/l | MSZ 1484-2:1993 | ||
| Réz | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Cink | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Bór | MSZ 10889-2:1981 | ||||
| Arzén | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Kadmium | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Összes króm | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Ólom | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Szelén | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Higany | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Bárium | 10 | 10 | MSZ 1484-3:1998 | ||
| Cianid | 15 | 10 | MSZ 260-30:1992 | ||
| Szulfát | 10 | 10 | MSZ 12750-16:1988 | ||
| Klorid | 10 | 10 | MSZ 448-15:1982 | ||
| Felületaktív anyagok (ANA detergens) | 15 | < 2 mg/l | 10 | MSZ EN 903:1998 | |
| 10 | > 2 mg/l | ||||
| Foszfát | 15 | < 2 mg/l | 10 | MSZ 448-18:1977 | |
| 10 | < 2 mg/l | ||||
| Fenolok (fenol-index) | 20 | 1 μg/l | MSZ 1484-1:1992 | ||
| Oldott vagy emulgált szénhidrogének | 20 | < 100 μg/l | 10 | ||
| 15 | > 100 μg/l | ||||
| Policiklikus aromás szénhidrogének | 25 | 25 | |||
| Növényvédő szerek | 20 | < 20 | 0,1-5 μg/l | MSZ 12749 | |
| Kémiai oxigénigény KOId | 15 | 10% | MSZ 12750-21:1971 | ||
| Oldott oxigén telítettség | 15 | MSZ ISO 5313:1993 | |||
| Biokémiai oxigénigény BOI5 | 20 | 0,5 mg/l | MSZ EN 1899-2:2000 | ||
| Szerves nitrogén | 20 | > 2 mg/l | 0,3 mg/l | MSZ ISO 7150-1:1993 | |
| 15 | < 2 mg/l | ||||
| Ammónium | 20 | < 2 mg/l | 10% | MSZ ISO 7150-1:1993 | |
| 15 | > 2 mg/l | ||||
| Extrahálható anyagok | 20 | ||||
| Összes coliformszám 37 °C | |||||
| Fekális coliformok | |||||
| Fekális streptococcus | |||||
| Salmonella |
| Kezelési kategória | A1 | A2 | A3 | ||||||||
| Minőségi jellemző csoport | I | II | III | I | II | III | I | II | III | ||
| ≤10 000 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
| Ellátott | > 10 000 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 3 | 2 | 2 | |
| lakosság | ≤ 30 000 | ||||||||||
| > 30 000 | 2 | 2 | 2 | 4 | 2 | 2 | 6 | 2 | 2 | ||
| ≤100 000 | |||||||||||
| > 100 000 | 3 | 2 | 2 | 8 | 4 | 2 | 12 | 4 | 2 | ||
| I | II | III | ||||
| Minőségi jellemző | Minőségi jellemző | Minőségi jellemző | ||||
| 1 | pH | 10 | Oldott vas | 8 | Fluorid | |
| 2 | Szín | 11 | Oldott mangán | 14 | Bór | |
| 3 | Összes lebegőanyag | 12 | Réz | 15 | Arzén | |
| 4 | Hőmérséklet | 13 | Cink | 16 | Kadmium | |
| 5 | Vezetőképesség | 23 | Szulfát | 17 | Összes króm | |
| 6 | Szag | 25 | Felületaktív anyagok | 18 | Ólom | |
| 7 | Nitrát | 27 | Fenolok | 19 | Szelén | |
| 24 | Klorid | 34 | Nitrogén Kjeldahl-módszerrel | 20 | Higany | |
| 26 | Foszfát | 37 | Összes coliform | 21 | Bárium | |
| 31 | Kémiai oxigénigény (KOI) | 38 | Fekáliás coliformok | 22 | Cianid | |
| 32 | Oldott oxigén telítettség | 28 | Oldott vagy emulgeált szénhidrogének | |||
| 33 | Biokémiai oxigénigény (BOI5) | |||||
| 35 | Ammónium | 29 | Poliaromás szénhidrogének | |||
| 30 | Összes növényvédő szer hatóanyag | |||||
| 36 | Extrahálható anyagok | |||||
| 39 | Fekáliás sztreptokokkuszok | |||||
| 40 | Szalmonella | |||||
| Minőségi jellemzők | Pisztrángos víz | Márnás víz | Dévéres víz | |
| Hőmérséklet (°C)* | 18 | 25 | 30 | |
| Hőmérséklet-változás (°C)** | 1,5 | 3 | 53 | |
| Oldott oxigén a mérések 100%-ában (mg/l) | 7 | 6,5 | 4 | |
| Oxigén telítettség a mérések 100%-ában (%) | 80 | 70 | 40 | |
| Oldott oxigén a mérések 50%-ában (mg/l) | 9 | 8 | 6 | |
| Oxigén telítettség a mérések 50%-ában (%) | 95 | 90 | 70 | |
| Lebegőanyag (mg/l)* | 25 | 35 | 50 | |
| Vezetőképesség (S/cm) | 500 | 700 | 1000 | |
| pH* | 6-8,5 | 6-8,5 | 6-9 | |
| BOI5 (mg/l) | 4 | 6 | 10 | |
| Ortofoszfát (mg/l) | 0,05 | 0,1 | 0,2 | |
| Összes foszfor (mg/l) | 0,1 | 0,2 | 0,4 | |
| Szabad ammónia (mg/l) | 0,005 | 0,025 | 0,025 | |
| Összes ammónium (mg/l) | 0,2 | 0,5 | 1 | |
| Nitrit (mg/l) | 0,01 | 0,03 | 0,1 | |
| Nitrát (mg/l) | 5 | 10 | 10 | |
| Fenolok (mg/l) | 0,005 | 0,005 | 0,005 | |
| Szénhidrogének (mg/l) | 0,05 | 1 | 3 | |
| Szabad klór (mg/l) | 0,005 | 0,005 | 0,005 | |
| Oldott cink (mg/l) | 0,05 | 0,1 | 0,3 | |
| Oldott réz (mg/l) | 0,005 | 0,01 | 0,05 | |
| Oldott vas (mg/l) | 0,1 | 0,2 | 0,5 | |
| Oldott mangán (mg/l) | 0,05 | 0,2 | 0,2 | |
| Megjegyzés: | ||||
| Az ortofoszfát ion határértékei foszfor koncentrációra, a nitrogénformáké nitrogén koncentrációra vonatkoznak. | ||||
| A *-gal jelölt minőségi jellemzők tekintetében a rendelet 12. § (1) bekezdésében megállapított esetekben a vízszennyezettségi határértékektől való átmeneti eltérések megengedhetők. | ||||
| **: a hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában (a keveredési zóna szélén) mért hőmérséklet legfeljebb a jelölt mértékben lépheti túl a nem érintett terület hőmérsékletét. | ||||
| A minőségi jellemzők mérésével szemben támasztott módszertani követelmények | |||||
| Minőségi jellemző | Pontosság/ Precizitás * | Kimutatási határ * | Referencia módszer | Minimális gyakoriság | |
| 1. Hőmérséklet | 0,1 °C | MSZ 448-2:1967 | Hetente, a közkibocsátási ponttól az áramlás irányában és azzal szemben is | ||
| 2. Oldott oxigén | 15% | MSZ ISO 5313:1993 | Havonta, legalább egy olyan mintavételi napon, amelyre a minta a kis oxigénkoncentrációt reprezentálja | ||
| 3. Lebegőanyag | 10% | MSZ 12750-6:1971 | Negyedévenként | ||
| 4. Elektromos vezetőképesség | 10% | 10% | MSZ EN 27888:1998 | Negyedévenként | |
| 5. pH | 0,2 pH | MSZ 448-22:1985 | Havonta | ||
| 6. Biokémiai oxigénigény | 20% | 0,5 mg/l | MSZ EN 1899-2:2000 | Negyedévenként | |
| 7. Ortofoszfát | 10% | 10% | MSZ 448-18:1977 | Negyedévenként | |
| 8. Összes foszfor | 15% | 0,05 mg/l | MSZ 448-18:1977 | Negyedévenként | |
| 9. Szabad ammónia | 20% | 10% | MSZ ISO 7150-1:1993 | Negyedévenként | |
| 10. Összes ammónium | 20% | 10% | MSZ ISO 7150-1:1993 | Havonta | |
| 11. Nitrit | 15 | 0,01 mg/l | MSZ 448-12:1982 | Negyedévenként | |
| 12. Nitrát | 10% | 10% | MSZ 448-12:1982 | Negyedévenként | |
| 13. Fenolok | 20% | 1 μg/l | MSZ 1484-1:1992 | Negyedévenként | |
| 14. Szénhidrogének | Havonta | ||||
| 15. Szabad klór | MSZ 260-18:1984 | Havonta | |||
| 16. Oldott cink | 10% | 10% | MSZ 1484-3:1998 | Havonta | |
| 17. Oldott réz | 10% | 10% | MSZ 1484-3:1998 | Negyedévenként | |
| 18. Oldott vas | 10% | 10% | MSZ 1484-3:1998 | Negyedévenként | |
| 19. Oldott mangán | 10% | 10% | MSZ 1484-3:1998 | Negyedévenként | |
1. * A halas vizeket vagy a vízszennyezettség csökkentésére szoruló felszíni vizeket a következő kategóriákba sorolás alapján kell kijelölni.
a) KV1 kategóriába tartozó felszíni vizek közé kell sorolni azokat a víztesteket, melyek vízkémiai és vízfizikai minőségi jellemzői megfelelnek a 4. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékeiknek, és természetes vagy természetközeli halközösséget tartanak fenn.
b) KV2 kategóriába tartozó felszíni vizek közé kell sorolni azokat a víztesteket, melyek vízkémiai és vízfizikai minőségi jellemzői megfelelnek a 4. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékeiknek, de nem képesek teljes mértékben biztosítani a természetes vagy természetközeli halközösség életfeltételeit.
c) KV3 kategóriába tartozó felszíni vizek közé kell sorolni azokat a víztesteket, melyek vízkémiai és vízfizikai minőségi jellemzői nem felelnek meg a 4. számú melléklet szerinti vízszennyezettségi határértékeiknek, de a vízszennyezettség csökkentése vagy a halak ökológiai igényét kielégítő vízminőség és vízmennyiség biztosítása után képesek lesznek az adott vízre jellemző természetes vagy természetközeli halközösség fenntartására.
2. A halas vizeket a 2. § b) pontjában meghatározott jellemzők alapján az 1. ponttal összhangban pisztrángos, márnás vagy dévéres víz kategóriába kell sorolni.
| Vízfolyás, állóvíz neve | Vízkivétel helye (fkm) | A 4. § szerinti kategória | Vízvédelmi Hatóság | |
| Keleti-főcsatorna | 48+340 | A3 | Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Tisza, jobb part | 336+650 | A3 | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Bán-patak | 10+300 | A2 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Bódva-patak | 5+300 | A2 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Bódva-patak | 0+080 | A2 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Csatorna-patak | 0+500 | A1 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Köszörű-patak | 0+370 | A2 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Gyöngyös-patak | 41+700 | A2 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Szalajka-patak | 4+295 | A2 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Balaton, déli part, Fonyód | - | A1 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Balaton, déli part, Zamárdi | - | A1 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Balaton, északi part, Balatonfüred | - | A1 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Balaton, északi part, Balatonkenese | - | A1 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Balaton, déli part, Siófok | - | A1 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Balaton, déli part, Balatonszéplak | - | A1 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Hasznosi tározó, Kövicses-patak | 8+200 | A2 | Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Komra-völgyi tározó, Komra-patak | 1+094 | A2 | Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Halas vízként kijelölt felszíni víz | Határoló szelvényszámok (fkm) | Határok megnevezése | A 2. § b) pontja szerinti kategória | Az 5. számú melléklet szerinti kategória | Vízvédelmi Hatóság | |
| Galla-patak | 0+000-11+100 | a vízvédelmi hatóság illetékességi területen teljes hosszban | Pisztrángos víz | KV3 | Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Rába | 0+000-10+550 | Mosoni-Duna torkolat és Marcal torkolat között | Dévéres víz | KV3 | Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Tapolca-patak | 4+500-8+600 | Hegymagas vízmérce és Tapolca vízmérce között | Dévéres víz | KV3 | Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Tisza | 627+800-569+000 | a záhonyi vízmérce és a Lónyay torkolat között | Márnás és dévéres vizek közötti átmenet | KV2 | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Szinva-patak | 20+500-14+482 | a közúti híd és a papírgyári duzzasztó mű fölötti szelvény között | Pisztrángos víz | KV3 | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Keleti-főcsatorna | 0+000-98+156 | a torkolat és a bakonszegi zsilip között | Dévéres víz | KV3 | Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
| Hármas-Körös | 42+000-90+270 | a vízvédelmi hatóság illetékességi területen teljes hosszban | Dévéres víz | KV3 | Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | |
1. * Az adatszolgáltató és az adatszolgáltatásra vonatkozó információk
| Az adatszolgáltató vízvédelmi hatóság neve: | ||
| A felszíni ivóvízbázis vizsgálatának kezdete (év/hónap/nap): | ||
| A vizsgálati eredmények: ............. év ..................... hónap ................ napra vonatkoznak. | ||
| Az adatszolgáltatás elkészítésének dátuma: | ||
2. * A felszíni ivóvízbázis azonosítása
| A felszíni ivóvízbázis neve: | ||
| Határoló szelvényszámok (km): | ||
| Határok megnevezése: | ||
| A felszíni ivóvízbázis kategóriája a 4. és 5. § figyelembevételével: | ||
| A kijelölésre került folyóvíz hosszúsága (m): | ||
| A kijelölésre került tó területe (m2): |
3. Mintavételi hely azonosítása
| Mintavételi hely neve: | |||
| Mintavételi hely sorszáma (törzsszám, egyéb azonosító): | |||
| Mintavételi hely földrajzi elhelyezkedése | EOV X: | EOV Y: | |
| Földrajzi szélesség: | Földrajzi hosszúság: | ||
4. Az előző pontban ismertetett mintavételi helyről vett vízminta laboratóriumi vizsgálati eredménye
| Mintavételi hely neve, azonosító kódja | ||
| pH | ||
| Szín (egyszerű szűrést követően) | ||
| Összes lebegőanyag | ||
| Hőmérséklet | ||
| Vezetőképesség | ||
| Szag | ||
| Nitrát | ||
| Fluorid | ||
| Oldott vas | ||
| Oldott mangán | ||
| Réz | ||
| Cink | ||
| Bór | ||
| Arzén | ||
| Kadmium | ||
| Összes króm | ||
| Ólom | ||
| Szelén | ||
| Higany | ||
| Bárium | ||
| Cianid | ||
| Szulfát | ||
| Klorid | ||
| Felületaktív anyagok (metilénkékkel reagálók) | ||
| Foszfát | ||
| Fenolok (fenol-index) | ||
| Oldott vagy emulgeált szénhidrogének (petroléteres extrakciót követően) | ||
| Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) | ||
| Összes növényvédő szer hatóanyag | ||
| Kémiai oxigénigény (KOI) | ||
| Oldott oxigén telítettség | ||
| Biokémiai oxigénigény (BOI5) (20 °C-on, nitrifikálás nélkül) | ||
| Nitrogén Kjeldahl-módszerrel (NO3 nélkül) | ||
| Ammónia | ||
| Extrahálható anyagok | ||
| Összes koliform 37 °C | ||
| Fekál koliformok | ||
| Fekál sztreptokokkuszok | ||
| Szalmonella |
5. A vízminőségi határértékek túllépése
| A rendeletben szereplő határértékeket a következő komponensek lépik túl: | ||
| A határérték túllépés oka: | ||
| A felszíni víz szennyezését okozta: |
1. * Az adatszolgáltató és az adatszolgáltatásra vonatkozó információk
| Az adatszolgáltató vízvédelmi hatóság neve: | ||
| A felszíni víz, mint „halas víz”, vizsgálat kezdete (év/hónap/nap): | ||
| A vizsgálati eredmények: ............. év ..................... hónap ................ napra vonatkoznak. | ||
| Az adatszolgáltatás elkészítésének dátuma: | ||
2. * A halas vizek azonosítása
| A felszíni víz neve: | ||
| Határoló szelvényszámok (km): | ||
| Határok megnevezése: | ||
| A 2. § b) szerinti kategória: | ||
| Az 5. számú melléklet szerinti kategória: | ||
| A kijelölésre került folyóvíz hosszúsága (m): | ||
| A kijelölésre került tó területe (m2): |
3. Mintavételi hely azonosítása
| Mintavételi hely neve: | |||
| Mintavételi hely kódja (sorszáma, törzsszám, egyéb azonosító): | |||
| Mintavételi hely földrajzi elhelyezkedése | EOV X: | EOV Y: | |
| Földrajzi szélesség: | Földrajzi hosszúság: | ||
4. * Az előző pontban ismertetett mintavételi helyről vett vízminta laboratóriumi vizsgálati eredménye (adja meg a minta vizsgálati eredményeit a 4. számú melléklet II. táblázatában szereplő „Minimális gyakoriság” oszlopa szerint)
| Mintavételi hely neve, azonosító kódja: | ||
| Hőmérséklet °C | ||
| Hőmérséklet-változás °C | ||
| Oldott oxigén a mérések 100%-ában (mg/l) | ||
| Oxigén telítettség a mérések 100%-ában (%) | ||
| Oldott oxigén a mérések 50%-ában (mg/l) | ||
| Oxigén telítettség a mérések 50%-ában (%) | ||
| Lebegőanyag (mg/l) | ||
| Vezetőképesség (S/cm) | ||
| pH | ||
| BOI5 (mg/l) | ||
| Ortofoszfát (mg/l) | ||
| Összes foszfor (mg/l) | ||
| Szabad ammónia (mg/l) | ||
| Összes ammónium (mg/l) | ||
| Nitrit (mg/l) | ||
| Nitrát (mg/l) | ||
| Fenolok (mg/l) | ||
| Szénhidrogének | ||
| Szabad klór (mg/l) | ||
| Oldott cink (mg/l) | ||
| Oldott réz (mg/l) | ||
| Oldott vas (mg/l) | ||
| Oldott mangán (mg/l) | ||
| Egyéb mért komponensek: | ||
| A komponens határértékének vagy a megfelelőség megadásával, jogszabályi hivatkozással. |
5. A vízminőségi határértékek túllépése
| A rendeletben szereplő határértékeket a következő komponensek lépik túl: | ||
| A határérték túllépés oka: | ||
| A felszíni víz szennyezését okozta: |