Hatály: 2015.XII.25. - 2015.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

32/2005. (X. 21.) PM rendelet

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (6) bekezdésében és 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Szerencsejáték szervezésére az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében és e rendeletben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette.

(2) *  A szerencsejátékokban kizárólag a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz és a mérésügyi szerv által hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott egyéb eszköz használható.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti eszköz előállítója és a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium) szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.

(4) Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató hirdetménynek jól láthatóan tartalmaznia kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet.

(5) Az Szjtv. 16. §-a szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, az erről szóló tájékoztatót jól láthatóan kell a szerencsejáték értékesítő helyeken elhelyezni.

(6) *  A szerencsejáték-szervezővel (a továbbiakban: szervező) szerződéses kapcsolatban álló, a szervező nevében és javára szerencsejáték értékesítését végző vállalkozásoknak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány megállapítása során nem kell figyelembe venniük a szervező javára beszedett és elkülönített nyilvántartás alapján a szervezővel szemben elszámolási kötelezettségként kimutatott összeget.

(7) *  Az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

(8) *  A szervező az e rendeletben előírt nyomtatványok esetén csak az állami adóhatóság által hitelesített nyomtatványokat használhatja fel, és köteles azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelni. A szervező köteles a szigorú számadású nyomtatványokat szabályszerűen, naprakészen vezetni. Az állami adóhatóság az eljárásaiban használt formanyomtatványokat internetes oldalán is elérhetővé teszi.

(9) *  Az állami adóhatóság az 1. § (2) és (8) bekezdésébe, a 17. §-ába , a 18. § (1) bekezdésébe, a 22. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdésébe, a 22/A. § (3)-(6) bekezdésébe, a 23. § (3)-(5) bekezdésébe, az 54. § (3) bekezdésébe, az 55. §-ba, az 56. § (1) és (2) bekezdésébe, az 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az 58. §-ba, az 59. §-ba, a 62. § (2)-(5) bekezdésébe, a 63. §-ba, a 64. § (2)-(5) és (7) bekezdésébe, a 65. § (2) és (3) bekezdésébe, a 66. § (2)-(5) bekezdésébe, a 67. § (2)-(7) bekezdésébe, a 68. § (5) és (7) bekezdésébe, a 69. §-ba, a 70. § (3)-(6) bekezdésébe, a 71. § (1)-(3) és (5) bekezdésébe, a 71/A. § (3) bekezdésébe, a 71/B. §-ba, a 71/E. § (2) bekezdésébe, a 72. § (4) bekezdésébe, a 73. § (1)-(3) bekezdésébe, a 73/C. §-ába, a 73/D. § (1) és (3) bekezdésébe, a 73/E. § (2) bekezdésébe, a 73/F. §-ba, a 73/G. § (1)-(3) bekezdésébe, a 73/H. § (2) bekezdésébe, a 73/I. § (2)-(4) bekezdésébe, a 73/J. § (5) bekezdésébe, a 73/K. §-ba, a 74. § (1), (2) és (4) bekezdésébe, továbbá a 75. § (4) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás miatt állapítja meg az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírságot a szervezővel, illetve az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben.

(10) *  Ha megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti eszköz befolyásolását az abba beépített hardver vagy szoftver elemek teszik lehetővé, és az eszközt gyártója ebben az állapotban mutatta be típusvizsgálatra, akkor a (2) bekezdés szerinti eszközökre a gyártó számára új hitelesítési engedély 5 évig nem adható.

(11) *  A szerencsejáték eszköz előállítója, a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium), továbbá ezek tagja, részvényese, tagjának vagy részvényesének közeli hozzátartozója szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat, valamint nem lehet tagja, részvényese szerencsejáték-szervezőnek, vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. A szerencsejáték eszköz előállítójának, a hitelesítő laboratóriumnak, továbbá ezek jogi személyiségű tagjának vezető tisztségviselője, vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója nem lehet vezető tisztségviselője szerencsejáték-szervezőnek vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére nem kell alkalmazni.

1/A. § *  (1) A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.

(2) Zárt számítástechnikai rendszer útján előállított és kinyomtatott nyereményigazolás abban az esetben alkalmas szerencsejáték-felügyeleti azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a nyereményigazolás kibocsátására szolgáló számítástechnikai program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá a nyereményigazolás-példányok hiánytalan elszámolása biztosított.

(3) A szervezőnek a nyereményigazolás kiállítására szolgáló program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a nyereményigazolás kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(4) A zárt számítástechnikai rendszernek a hiányos, hibás, megsemmisült, vagy elveszett nyereményigazolásokat is rögzítenie és nem törölhető módon tárolnia kell.

(5) Ha a nyereményigazolás előállítása az egyes példányok egymás utáni nyomtatásával történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az egyedi sorszámot. Ha a nyereményigazolás kinyomtatása több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a nyereményigazolás hány példányban készült.

(6) A zárt számítástechnikai rendszeren keresztül kiállított nyereményigazolást legalább annyi példányban kell kinyomtatni, hogy a játékos részére átadható, illetve szükség szerint az állami adóhatóság részére megküldhető legyen. A nyereményigazolás átvételét a szervező köteles dokumentálni a nyertes nyereményigazolásra vezetett aláírásával, vagy a postán megküldött nyereményigazolás átvételét tartalmazó tértivevénnyel.

Engedélyezési eljárás

2. § (1) *  A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni.

(2) *  A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett szerencsejáték megjelölését,

b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét, és

c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.

(3) *  Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell

a) a játéktervet,

b) a részvételi szabályzatot,

c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),

d) a létesítő okiratot, és

e) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat.

(4) A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani.

(5) *  A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelőségének megállapítása iránt az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti okiratokat és adatokat. Az állami adóhatóság a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkorábban kiállított okirat keltezésétől számított egy évig állapítja meg.

(6) *  A szervező személyi megfelelőségének megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti iratokat.

(7) * 

3. § (1) *  A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az Szjtv.-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor az állami adóhatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e az állami adóhatóság által megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.

(2) *  A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, vezető tisztségviselőjére és tagjára vonatkozóan az Szjtv.-ben előírt feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tévékenységére.

(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:

a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,

b) *  arra, hogy a kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek,

c) az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.

(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.

4. § (1) *  Az állami adóhatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően, az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben foglalt okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot.

(2) A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

(3) A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától számított egy évig érvényes.

(4) *  Az állami adóhatóság a hatósági bizonyítványt a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki.

5. § * 

6. § (1) *  A szerencsejáték céljára szolgáló eszköz kizárólag gyártó által kezdeményezett típusvizsgálatát, valamint a szervező által kezdeményezett hitelesítési eljárását a mérésügyi szerv végzi a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével. Az állami adóhatóság a mérésügyi szerv által hitelesített pénznyerő automatára hagyhatja jóvá a játékkaszinó játéktervét.

(2) *  A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben a mérésügyi szerv az Szjtv.-ben és e rendeletben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés műszaki tulajdonságai alapján pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül.

(3) A típusvizsgálaton a szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen.

(4) *  A mérésügyi szerv azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek

a) üzemeltetője rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott, a 4. § szerinti hatósági bizonyítvánnyal, vagy érvényes, szerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel,

b) olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, amelyek a befizetett és kifizetett érmék (érmehelyettesítő eszközök) darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok és valuták mennyiségét, továbbá az eljátszott tét, a ki nem fizetett nyeremény és a befizetett készpénz összegét nem törölhető módon tárolják, és

c) típusvizsgálata megtörtént és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkeznek.

(5) A pénznyerő automata újrahitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni.

(6)-(7) * 

7. § (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.

(2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

a) a hitelesíttető megnevezését,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a pénznyerő automata gyártási időpontját,

d) a gyártó megnevezését,

e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzést,

f) a pénznyerő automatával játszható játék(ok) nevét,

g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat,

h) *  a legmagasabb tét megjelölését,

i) a nyeremény kifizetésének módját,

j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

k) *  a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésekor leolvasott állását,

l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban,

m) a pénznyerő automata játékhelyeinek számát,

n) * 

o) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését.

(3) *  A mérésügyi szerv a 6. § (4) bekezdésére figyelemmel - a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítvány - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.

(5) *  A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül

a) *  a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,

b) a pénznyerő automata típusát,

c) a gyártási évét,

d) a gyártási számot,

e) a játék(ok) nevét,

f) a legmagasabb tétet,

g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

h) a nyereménykifizetés módját,

i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,

j) * 

k) a játékhelyek számát,

l) egy számlálólépés forintértékét,

m) a levonóképes bélyegek sorszámát,

n) *  a függőhuzalos biztosítások darabszámát,

o) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és

p) a játékjog szerzés módját

jelöli meg.

(6) A hitelesítési kártyát a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon kell elhelyezni, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a törvényes tanúsító jel megsértésével lehessen eltávolítani.

8. § (1) * 

(2) *  Az állami adóhatóság indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését és/vagy mérésügyi ellenőrzését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szerencsejátékok hatósági ellenőrzése * 

9. § * 

10. § (1) *  Az ellenőrzött szervezet vagy személy a szerencsejáték-szervező tevékenységre, illetve a bejelentésköteles játékra vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges engedélyt, adatot, beszámolót, bizonylatot és egyéb okiratot köteles az állami adóhatóságnak átadni.

(2) * 

(3) *  A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot az állami adóhatóság alkalmazottja az állami adóhatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és a NAV elnöke által kiállított, az Szjtv. hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni.

(4) *  A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie.

(5) * 

(6) *  Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő nyolc napon belül az állami adóhatóságnál írásban észrevételt tehet.

(7) *  Az állami adóhatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.

(8) *  Az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. Ha a próbajáték keretében az állami adóhatóság nyereményhez jut, azt köteles harminc napon belül a központi költségvetésbe befizetni.

11. § *  (1) *  Az állami adóhatóság az ellenőrzést típusa szerint

a) folyamatos célellenőrzés,

b) átfogó ellenőrzés,

c) célvizsgálat,

d) témavizsgálat,

e) utóvizsgálat

útján végzi.

(2) *  Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés az állami adóhatóság nyilvántartása(i) alapján.

12. § A folyamatos célellenőrzés időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálat, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.

13. § (1) Az átfogó ellenőrzés egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére irányuló olyan ellenőrzés, amely keretében a tevékenység szerencsejáték szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen.

(2) Az átfogó ellenőrzést külön, az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrző szerv nevét és címét,

b) az ellenőrzés időpontját,

c) az ellenőrzött szervezet vagy személy megnevezését,

d) az ellenőrök felsorolását,

e) az ellenőrzés alá vont időszakot.

14. § *  A célvizsgálat egy vagy több ellenőrzési szempont alapján lefolytatott ellenőrzés.

15. § A témavizsgálat több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján lebonyolított ellenőrzése, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.

16. § *  Az utóvizsgálat az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve az állami adóhatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzésére irányul.

17. § *  Ha az állami adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automatát engedély nélkül vagy a játékautomatát a 75. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül működtetnek, az Szjtv. 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja.

17/A-17/J. § * 

MÁSODIK RÉSZ

EGYES SZERENCSEJÁTÉKOK

I. Fejezet

Sorsolásos játékok

A sorsolásos játék engedélyezésének feltételei

18. § (1) A sorsolásos játék keretében kibocsátott sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni:

a) a szervező nevét, székhelyét,

b) a sorsjegy árát,

c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját,

d) a nyeremény kifizetésének helyét és idejét,

e) az arra való utalást, hogy a kilátásba helyezett nyereményt a hatályos jogszabályok alapján személyi jövedelemadó nem terheli, vagy az személyi jövedelemadóval csökkentett formában kerül kifizetésre, átadásra, valamint

f) a sorsolásos játékban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat.

(2) A sorsolásos játék engedélyezése iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot.

(3) A hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett sorsolásos játék esetén a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

(4) *  A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezőnek az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.

A játékterv, részvételi szabályzat és a költségvetés

19. § A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell:

a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Szjtv. 30. §),

b) a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét,

c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét,

e) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait,

f) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását,

g) bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját.

20. § A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a játékosnak (Szjtv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit,

b) a nyereményre való jogosultságot és a nyeremény kifizetésének feltételeit,

c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását,

d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat,

e) az igényérvényesítés rendjét,

f) *  a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

21. § A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a sorsolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (sorsjegyek, bizonylatok stb.),

2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát,

3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget,

4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget,

5. a játékadó összegét,

6. a sorsjáték és kenó esetén a tervezett tiszta játékbevételt,

7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

8. a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.

A végelszámolás, elszámolás

22. § (1) *  A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról - az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő harminc napon belül - végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról.

(2) *  A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és - az állami adóhatóság eltérő rendelkezésének hiányában - a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó állami adóhatóság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a szervező, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról az állami adóhatóságot tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni az állami adóhatóságnak. A jegyzőkönyvet a szervező köteles öt évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a megsemmisítés helyét, idejét,

b) a jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását,

c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát,

d) a nyertes és el nem adott sorsjegyeket,

e) a megsemmisítési technológiát.

(3) *  A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeinek megsemmisítését az állami adóhatóság külön - legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető - kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról az állami adóhatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.

(4) Ha a szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.

(5) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell:

a) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát,

b) a sorsolásos játék nyereményalapját, sorsjáték és kenó játék esetén a tiszta játékbevételt,

c) a szervezőnek az állammal szembeni - a szervező tevékenységgel összefüggésben keletkezett - befizetési kötelezettségeinek jogcímenkénti teljesített összegeit,

d) a játékosok részére - a jogszabályok szerinti levonások után - átadott nyeremények összegét vagy értékét.

(6) *  Az Szjtv. 16. §-a és 23. §-a szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok), valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az időközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek.

(7) *  Az ajándéksorsolásról készített közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámolás elektronikus úton való előterjesztése esetén a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy a NAV Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél kell 5 napon belül benyújtani. A végelszámolás egyéb módon való előterjesztése esetén a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.

(8) *  Az állami adóhatóság nem hagyja jóvá a végelszámolást és a (9) bekezdésben meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól.

(9) *  Az állami adóhatóság a szervezőt - határidő tűzésével - kötelezheti:

a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket,

b) ha az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét az Szjtv. 11. §-a (8)-(10) bekezdésének megfelelően fizesse be,

c) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el,

d) az Szjtv.-ben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(10) *  Az Szjtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek - folyamatosan szervezett játékok esetén történő - halmozódását az állami adóhatóság legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási időszakot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni.

(11) *  A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és ajándéksorsolások át nem vett nyereményeit legkésőbb az átvételre az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő száznyolcvan napon belül, ajándéksorsolás esetén harminc napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását az állami adóhatóságnak külön be kell jelenteni.

(12) *  A (10) és (11) bekezdés szerinti elkülönített alapokról az állami adóhatóság külön felhívására, de évente legalább egy alkalommal a szervező részletes információkat köteles adni az állami adóhatóság részére.

A bingójátékra vonatkozó további szabályok * 

22/A. § *  (1) Bingójátéknak minősül különösen az a számsorsjáték, amelyben

a) az általában 75 számot véletlenszerűen csoportosítva tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen számítógépes program szerint kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (finn bingó), vagy

b) az általában 90 számból 15 számot előre meghatározott program szerint tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen a véletlenszerűen kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (spanyol bingó), vagy

c) az a) és b) pontokban meghatározott elvek vagy azok kombinált változatai szerint, de eltérő számok, számsorok vagy számcsoportok felhasználásán alapul a nyerési lehetőség.

(2) A bingóterem engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a bingóterem látogatási szabályzatát is.

(3) *  A bingójáték tekintetében mérésügyi hitelesítésre szoruló eszköznek a sorsolóeszközt és annak a forgalom ellenőrzésére és nyilvántartására szolgáló tartozékait kell tekinteni.

(4) Bingóteremnek a kizárólag erre a célra létrehozott vagy kialakított, más helyiségektől biztonságosan elkülönített helyiség minősíthető, amely alkalmas arra, hogy a sorsolás minden jelenlévő játékos számára jól látható legyen, és egyidejűleg biztosítható a játékosok számára a nyerés időbeni jelzésének lehetősége. A bingóterem 50 m2-nél kisebb nem lehet.

(5) Bingóteremben a bingójátékon és a vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszesitalt árusítani nem lehet.

(6) *  A bingóteremnek a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, továbbá a rend és a vagyonvédelem biztosítása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videotechnikai ellenőrzési rendszerrel (a továbbiakban: videorendszer) kell rendelkeznie:

a) a videorendszerrel valamennyi, a bingóteremben folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie,

b) a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes játékesemények és a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen,

c) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot úgy, hogy a bingóteremben történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(7) *  A kamerák által nyújtott képanyagot rögzíteni kell és azt 30 napig meg kell őrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a bingóteremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 8 napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(8) *  A bingóterembe belépőket részletesen tájékoztatni kell a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, továbbá az így szerzett adatok megőrzési idejéről.

(9) *  A bingóterembe nem léphet be:

a) a 18 éven aluli személy,

b) *  aki a videorendszer üzemelése során rögzítendő személyi adatainak kezeléséhez hozzájárulását nem adta.

A kaparós sorsjegyekre vonatkozó további szabályok

23. § (1) A bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők.

(2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható.

(3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja

a) a nyeremények összegének az Szjtv.-ben meghatározott nagyságát,

b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá

c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását.

(4) *  A gyártás számítógépes programját az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.

(5) A szervező köteles

a) *  a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző tizenötödik napig a NAV Központi Hivatalának benyújtani,

b) *  az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a sorsjegyek teljes - sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozatnak megfelelő - mennyiségét egyszerre legyártatni és erről, valamint a legyártott, de még értékesítési forgalomba nem bocsátott sorsjegyek tárolásának helyéről az állami adóhatóságot értesíteni,

c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint).

II. Fejezet * 

24-52/A. § * 

III. Fejezet

Játékkaszinók

Engedélyezés

53. § (1) *  A játékkaszinó üzemeltetésére az Szjtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós társaság az állami adóhatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.

(2) A kérelemhez - a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni kell:

a) *  pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt - engedélyt,

b) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,

c) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

d) *  a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,

e) a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,

f) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot),

g) *  az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmező esetén a miniszter nyilatkozatát arról, hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez - az abban meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel - hozzájárul,

h) az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást.

(3) *  Az állami adóhatóság játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 10. számú melléklet szerinti működési engedély, amelyet a kaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, az állami adóhatóság részére le kell adni.

53/A. § *  (1) Az állami adóhatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).

(2) A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot).

(3) A játékkaszinó kitelepülése tekintetében alkalmazni kell az 54-55. §-t, az 56. § (1) és (3) bekezdését, az 57. § (1)-(2) bekezdését, az 58-59. §-t, a 62-63. §-t, a (6) bekezdés kivételével a 64. §-t, a 65-66. §-t, e § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel a 68. § (5), (6) és (8) bekezdését, valamint a 69. §-t.

A játékkaszinó működtetésének személyi feltételei

54. § (1) * 

(2) *  Az alkalmazott képesítésére, szakmai gyakorlatára vonatkozó feltételeket tanúsító okiratok hiteles másolatát a szervező köteles a foglalkoztatás megkezdésétől a munkaviszony fennállásáig a munkaszerződések mellékleteként megőrizni.

(3) A szervező köteles alkalmazottjának munkaviszonyát haladéktalanul megszüntetni abban az esetben, ha a munkaviszony fennállása alatt e rendeletben meghatározott alkalmazási feltételek bármelyike nem áll fenn.

(4) *  A játékkaszinóban a következő szakmai képesítési feltételek szükségesek:

a) igazgatóként, igazgató-helyettesként felsőfokú iskolai végzettség, legalább három éves vezetői és játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

b) főkönyvelőként a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat,

c) főpénztárosként középfokú iskolai végzettség, valutapénztárosi tanfolyam elvégzése és legalább két éves pénztárosi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,

d) teremfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább három éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

e) játékvezetőként és asztalfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

f) a d) és e) pontokban nem nevesített egyéb játéktechnikai alkalmazottként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése,

g) biztonsági szolgálat vezetőként középfokú iskolai végzettség, továbbá biztonságszervezői tanfolyam elvégzése,

h) pénztárosként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves pénztárosi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat, vagy valutapénztárosi tanfolyam elvégzése,

i) videó-személyzetként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett gyakorlat.

A játékkaszinó működtetésének tárgyi feltételei

55. § (1) A játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet.

(2) A bejáraton kívül a játékkaszinó céljára szolgáló helyiség-együttes kizárólag a szükséges vészkijáratokkal, személyzeti és szervizbejáratokkal rendelkezhet, amelyek forgalmát (vészhelyzetet nem számítva) a szervező előre meghatározott és körülírt módon köteles ellenőrizni. Az építmény kialakításánál olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a játék a közterületről, illetve a játékkaszinótól elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(3) A játékkaszinónak központi riasztórendszerrel kell rendelkeznie. A pénztárhelyiséget a központi riasztórendszeren túl, külön riasztóberendezéssel kell ellátni.

(4) *  A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a működés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges időszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.

(5) Megfelelő helyiséget kell biztosítani a személyzet (pihenő, öltöző, mosdó, személyzeti büfé stb.) és a látogatók részére (ruhatár, mellékhelyiségek stb.). Külön helyiséget kell fenntartani a biztonsági személyzet, valamint a technikai karbantartást végző személyzet részére.

(6) A játékasztalok között a játék kényelmes és biztonságos lebonyolításához szükséges szabad helyet kell biztosítani.

(7) *  A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videorendszerrel kell rendelkeznie: * 

a) A videorendszerrel valamennyi, a játékkaszinóban folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kocka, kártya, golyó stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen.

b) A videorendszernek biztosítania kell a pénznyerő automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét. Ha a játékeszközök elszámolása külön helyiségben történik, úgy ezt a helyiséget is kamerával kell ellátni. A videorendszernek biztosítania kell továbbá az elszámolás helyéig tartó útvonal ellenőrizhetőségét.

c) *  Az épület valamennyi játékterében szükséges olyan kamerákat is elhelyezni, amelyekkel az esetleges rendbontás, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége és rögzíthetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen (játékasztal, pénznyerő automata stb.) áttekinthető.

d) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a játékkaszinó látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

e) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell. Közeli képpel (zoom-os kamerával) kell rögzíteni a kötelezően bizonylatolandó, valamint a pénztárban folyó eseményeket.

f) A kamerák képeit a kaszinó játéktervében rögzített ellenőrzési rendszerében foglaltak szerint állandóan figyelni kell. A kamerák által nyújtott képanyagot egyidejűleg rögzíteni kell és azt a 69. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meg kell őrizni.

A játékkaszinó működtetésének egyéb feltételei

56. § (1) A játékkaszinóban játék legfeljebb két pénznemben folytatható.

(2) A játékkaszinó nyitvatartása alatt a játékosok igényeinek megfelelően valamennyi játékasztalon és pénznyerő automatán lehetővé kell tenni a játékot.

(3) A játékkaszinó a részvételi szabályzatában meghatározott időponton túl is nyitva tarthat, ha a még játszani kívánó játékosok száma ezt indokolja.

57. § (1) A játékosok beléptetése során a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírtak szerinti azonosítást köteles a szervező elvégezni, melynek keretében a törvényben előírtakon túl a játékos belépésének időpontját is köteles rögzíteni és nyilvántartani.

(2) A játékkaszinóba belépőket részletesen tájékoztatni kell:

a) *  a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, az így szerzett adatok megőrzési idejéről,

b) arról, hogy a játékkaszinó látogatásából történő kitiltás esetén annak oka, továbbá a kitiltott neve, születési helye és ideje más hazai játékkaszinó részére kitiltás céljából átadható,

c) a játékkaszinónak és a játékosoknak a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben a játékosok azonosításával kapcsolatosan előírt kötelezettségeiről,

d) *  arról, hogy az állami adóhatóság törvényben előírt hatósági feladatainak ellátása érdekében a videorendszer által rögzített adatokba betekinthet,

e) arról, hogy a törvényben előírt személyi adataik nyilvántartásba vétele, valamint a videofelvétel készítéséhez való, továbbá a kitiltással kapcsolatos személyi adatok és információk más hazai kaszinók részére történő továbbításához való hozzájárulásuk a játékkaszinó látogatásának feltétele.

(3) A szervező belépődíjat állapíthat meg a látogatók részére.

(4) *  A szervező az állami adóhatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig - a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző - belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.

58. § (1) A játékkaszinóba nem léphet be:

a) 18 éven aluli személy,

b) *  aki a videorendszer üzemelése során rögzítendő személyi adatainak kezeléséhez, illetve a játékkaszinó látogatásából történő kitiltása esetén az 57. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatainak az ott leírt célból történő átadásához hozzájárulását nem adta,

c) ittas vagy bódult állapotban lévő személy, továbbá akiről a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy ezért vagy más okból jelenlétével megzavarhatja a rendet, nyugalmat és a játékok menetét,

d) akit a játékkaszinóból a szervező kitiltott, a kitiltás időtartamának lejártáig,

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagja, ha nem hatósági feladatainak tesz eleget.

(2) A játékkaszinóban folytatott játékokban nem vehet részt:

a) az Szjtv. 28. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személy,

b) a játékkaszinóban hatósági feladatokat ellátó személy,

c) akit a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese nem a játékban való részvétel céljából személyesen vezet be.

(3) *  A szervező időlegesen, de legfeljebb öt évre megtagadhatja annak a személynek a játékkaszinóba történő belépését, aki azt maga kérte, vagy korábban játékkaszinóban olyan súlyos szerződésszegést követett el, amely miatt az adott személlyel az adott időszakban nem kíván szerződést kötni (kitiltás). A szervező - a gyámhatóság vagy a gondnok kérésére - köteles megtagadni annak a személynek a játékkaszinóba történő belépését, akinek cselekvőképességét szerencsejáték szenvedélybetegsége miatt korlátozták vagy szüntették meg.

(4) *  A kitiltásnak a nyilvánosság kizárása mellett, végrehajtásának pedig a körülményekhez képest egyszerűen, feltűnést kerülve kell történnie. A játékkaszinóból kitiltott személyeket a szervező köteles nyilvántartani és gondoskodni arról, hogy a kitiltás időtartama alatt a játékkaszinót ne látogathassák. A kitiltást a szervező annak lejártáig nem vonhatja vissza. A kitiltott személy írásbeli kérésére a szervező köteles a kitiltást a részvételi szabályzatban meghatározott okok valamelyikének megjelölésével nyolc napon belül írásban megindokolni, és erről a játékost értesíteni.

59. § (1) A szervező a látogatókat - a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese által személyesen bevezetett, valamint a hatósági feladatokat ellátó személyek kivételével - a játékkaszinóba való első belépéskor, illetve az érvényesség lejártakor legfeljebb kettő évig érvényes belépőkártyával köteles ellátni. A belépőkártya kiállításához a játékos azonosítása során szerzett adatok felhasználhatók.

(2) A belépőkártyáknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a belépőkártya sorszámát,

b) a belépő személy teljes nevét,

c) a kiállítás keltét,

d) a kártya érvényességi idejét,

e) a játékkaszinó bélyegzőlenyomatát vagy egyéb megkülönböztető jelét.

(3) *  A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépőkártya leolvasásakor a beléptető nyilvántartási rendszerből is megjeleníthetők.

60. § (1) *  Az Szjtv. 27/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a játékosok vendéglátásához szorosan tartozó tevékenységnek minősülnek a forgalom növelése érdekében szervezett akciók és rendezvények is.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelőző öt nappal az állami adóhatósághoz írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, időpontjának és lényeges tartalmának leírásával.

61. § A játékkaszinónak lehetősége van előzetes bejelentés alapján a játékkaszinóban folyó játék zavarása nélkül a játékkaszinóban használatostól eltérő, érték nélküli zsetonkészlettel az alkalmazottak játéktechnikai, valamint a játékosok játékszabály ismertető oktatására irányuló tevékenységet folytatni.

A gazdátlan zsetonok (árvák)

62. § (1) Árváknak minősülnek a játékkaszinó területén talált (pl. játékásztalon maradt vagy játék közben ott felejtett) olyan zsetonok, amelyek tulajdonosai nem ismertek.

(2) Az árvákat haladéktalanul be kell fizetni a játékkaszinó főpénztárába és bejegyezni az árvák nyilvántartásába.

(3) Azon személy részére, aki az árvák feletti tulajdonjogát bizonyítja, ezt a pénzösszeget - zseton esetén az értékének megfelelő összeget - vissza kell fizetni.

(4) A visszafizetett pénzösszeget fel kell jegyezni az árvák nyilvántartásába. Ennek tartalmaznia kell a visszafizetés időpontját, a tulajdonos nevét, lakóhelyét, valamint ahhoz csatolni kell az eseménnyel kapcsolatos vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.

(5) A visszafizetésre nem került árvákat a megtalálásuk időpontját követő egy év elteltével a játékkaszinó egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

Borravalók

63. § (1) Játékkaszinóban borravaló elfogadása kizárólag a játékasztalnál, pénznyerő automatánál, teremjátéknál, zsetonpénztárnál és a belépőpénztárnál történhet.

(2) A játékkaszinó egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, illetve erre utaló magatartást sem tanúsíthat.

(3) Az alkalmazottak a játékosok által felajánlott borravalót kizárólag az erre a célra fenntartott közös tartókban helyezhetik el. A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni.

(4) A játékasztalnál és zsetonpénztárnál kizárólag zsetonként, a belépőpénztárnál készpénzként fogadható el a borravaló. A belépő zseton borravalóként nem fogadható el.

(5) A játékasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.

(6) *  A borravalótartóban csak az a zseton helyezhető el, amelyet a játékos adott, vagyis a címlete, darabszáma nem változtatható meg. Ettől a szervező a játéktervben biztonsági okokból az állami adóhatóság jóváhagyásával eltérhet.

(7) Ha a játékos a borravalót színzsetonban is adhatja, az adott színzsetont a borravalótartó mellett fel kell fektetni, majd mellé kell helyezni a megfelelő értékzsetont. A kettőt hangosan leszámolva meg kell feleltetni egymásnak, és ezután kell az értékzsetont a borravalótartóba dobni.

(8) A borravalót a fenti szabályok szerint eljárva azonnal, a játékkaszinó intézkedésre jogosult alkalmazottjának akadályoztatása esetén pedig legkésőbb a következő játék megkezdéséig a borravalótartóba kell helyezni.

(9) A borravalótartók kinyitására a játékidő végén a főpénztáros, az igazgató vagy helyettese, valamint a borravalóval érintett helyszínre beosztott egy dolgozó jelenlétében kerülhet sor. A bizonylaton a borravaló teljes összegét rögzíteni kell.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös rendelkezések

64. § (1) A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában megtilthatja a játékokban technikai segédeszközök használatát. Erről köteles tájékoztatni a játékosokat.

(2) *  A szervező napi készpénz záró állományának havi szintű átlaga nem haladhatja meg a játékosok számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges, a játéktervben meghatározott mértéket. Amennyiben a nyeremény kifizetése a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerinti fizetési módok szerint történik, a fizetési megbízás közlemény rovatában a „Nyereményigazolás céljára nem alkalmas” szöveget kell feltüntetni.

(3) A szervező, valamint azok, akik a játékkaszinóban folyó játékban nem vehetnek részt, a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthatnak.

(4) *  Nyereményigazolás csak ugyanazon játéknapon a játékosnak a játékkaszinóban való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről, a kaszinóból történő eltávozásakor adható.

(5) Tétek megtételére - ide nem értve a pénznyerő automatákat - zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. A játékasztalnál vásárolt zseton ellenértékét - annak leszámolását követően - a készpénztartó dobozba azonnal be kell dobni.

(6) *  A szervező az állami adóhatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében - a szerencsejáték eszközöknél felhasználható - a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.

(7) A szervező a játékkaszinóban az általa rendszeresített zsetonokat vagy azok bizonyos típusait bármikor bevonhatja. A zsetonok bevonásának a nyitvatartási idő alatt történő elrendelése esetén lehetővé kell tenni a játékkaszinóban tartózkodó játékosok számára a birtokukban lévő zsetonok visszaváltását.

(8) A szervező köteles tájékoztatni a játékosokat arról, hogy a játékkaszinóból zsetonokat tilos kivinni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések

65. § (1) *  A kaszinójáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz, valamint a játékasztal és a teremjáték céljára szolgáló eszköz.

(2) Egy játékasztalon, illetve teremjáték céljára szolgáló eszközön egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható.

(3) Egy játékeszközön egyidejűleg csak egy pénznemben, illetve minimum és maximum téttel folyhat a játék.

Egyes kiegészítő játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések

66. § (1) A kaszinójátékok tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a játékkaszinóban alkalmazott - az 1. § (2) bekezdésében nem szereplő - játékeszköz (pl. kártya, kocka, golyó).

(2) A játékkaszinóban kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) A játékkaszinóban lévő kiegészítő játékeszközökről típusonként nyilvántartást kell vezetni, azokat olyan helyen kell tárolni, amelyhez a kaszinó erre feljogosított alkalmazottján kívül más nem férhet hozzá.

(4) Az újonnan használatba vett kiegészítő játékeszközöket a játék megkezdése előtt ellenőrizni kell arra vonatkozóan, hogy azok hiánytalanok és sérülésmentesek-e, illetve rajtuk azonosító jel nem található. E körülmények vizsgálatát a játék alkalmával a játékos is kérheti. Ez esetben a játékeszközök további használatáról a játékkaszinó igazgatója (helyettese) dönt.

(5) *  A hiányos, sérült vagy megjelölt kártyacsomagokat a játékból azonnal ki kell vonni és a többiektől elkülönítetten kell tárolni. Ugyanígy kell eljárni az egyéb sérült vagy megjelölt kiegészítő játékeszközökkel is. Az elhasználódott kártyákat hiánytalanul sorrendbe állítva, míg a sérült és megjelölt kártyákat a tartalék csomagban, sorrend szerint a kicserélt kártyák helyén kell tartani. A szervező a sérült, megjelölt kiegészítő játékeszközök - legalább félévenként történő - selejtezéséről jegyzőkönyv felvétele mellett köteles gondoskodni.

Pénznyerő automaták működtetésének szabályai

67. § (1) * 

(2) A szervezőnek a nyitvatartási idő alatt gondoskodnia kell a pénznyerő automaták állandó felügyeletéről, nyitvatartási időn kívül pedig arról, hogy azokon játékot senki ne folytathasson.

(3) A szervező játéktervében szabályozhatja, hogy a játékban használt egyes érmékhez (tokenekhez) milyen értéket rendel. Kifizetések közvetlenül pénzérme vagy értékzseton formájában, közvetett formában pedig - amikor a pénznyerő automata automatikus kifizetési határát a nyeremény összege túllépi (halmozott kredit, jackpot, szuperjackpot) - a pénztárnál készpénzben történhetnek.

(4) *  A pénznyerő automaták eredményeinek megállapítását havonta, a tárgyhó utolsó napját követő zárás után, de még a következő havi nyitás előtt el kell végezni. Az ennél rövidebb időszakonként végrehajtott zárás időpontjáról az állami adóhatóságot legalább három nappal előtte, írásban értesíteni kell.

(5) Az eredmény megállapításakor az érme- és készpénztartókban lévő érméket és készpénzt le kell számolni, majd alapdotációval fel kell tölteni. A leszámolt készpénzt a számlálók alapján megállapított eredménnyel össze kell vetni. Ha az összevetés 1%-nál nagyobb eltérést mutat, ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) *  A pénznyerő automata kinyitásánál minden esetben két alkalmazott jelenléte kötelező. Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell. Az elektromechanikus számlálók javítását vagy cseréjét a mérésügyi szerv jelenlétében, illetve közreműködésével kell végrehajtani. Ennek időpontjáról az állami adóhatóságot legalább három nappal előtte értesíteni kell. A javításról vagy cseréről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a javítás előtti és utáni, vagy az új számlálóállásokat. A pénznyerő automata bármely okból történő üzemen kívül helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése esetén a gépet le kell üríteni, és a számláló állásokat rögzíteni kell az erre rendszeresített nyomtatványon.

(7) *  Az Szjtv. 26. § (19) bekezdése szerint a pénznyerő automata üzemeltetés végleges megszüntetésének minősül, ha a pénznyerő automata - gyártását követő öt éven belül - hulladékkezelés céljából átadásra kerül a hulladékkezelőnek.

Játékterv és részvételi szabályzat, gazdasági számítások

68. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

a) a tervezett játékfajták megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, illetve a tétek és nyeremények arányát,

b) a játékeszközök darabszámát a pénznyerő automaták kivételével,

c) a borravaló elszámolási rendjének leírását,

d) a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletek leírását és bizonylatolását,

e) a játékkaszinóban üzemelő pénztárak működési rendjének szabályait,

f) a játékkaszinó biztonsági rendszerének leírását,

g) a játékkaszinó számítógépes beléptető rendszerének leírását,

h) az alkalmazott számítógépes nyilvántartási rendszerek leírását,

i) *  a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

a) a játéktervnek a játékosokat is érintő szabályait,

b) a nyitvatartási időt,

c) részletes tájékoztatást az 57. § (2) bekezdésében foglaltakról,

d) a beléptetés és a látogatók nyilvántartásának rendjét,

e) a 18 éven aluliak látogatási tilalmát,

f) a privát termek látogatásának szabályait,

g) az egyes játékokban való részvétel feltételeit, a játék egyes asztaloknál történő befejezésének, illetve szüneteltetésének szabályait,

h) a borravaló elfogadásának szabályait,

i) a játékkaszinó által használt értékzsetonok és érmék leírását, a zsetonok kezelésének rendjét,

j) a nyeremények átvételének rendjét,

k) a játék során felmerült viták rendezésével kapcsolatos eljárásokat,

l) a játékkaszinóból történő egyszeri vagy tartós kitiltás rendjét,

m) a játékkaszinóba történő belépés (pl. zsúfoltság miatti) ideiglenes felfüggesztésének (átmeneti szüneteltetés) rendjét,

n) az igényérvényesítés rendjét,

o) a belépőkártya más személyre történő átruházásának tilalmát,

p) *  a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmaznia kell:

a) a tervezett árbevételt,

b) a tervezett költségeket,

c) a tervezett játékadó összegét.

(4) *  A játéktervtől kizárólag az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. A módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet - pénznyerő automaták kivételével - az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és - a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén - a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.

(5) *  A szervező - ide nem értve a (4) bekezdés harmadik mondata szerinti esetkört - az állami adóhatóság jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan harminc játéknapra, időlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtől. Ezt követően az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezői tevékenységét. A szervezőnek az ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az időleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés előírásait értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) *  A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a játékkaszinóban tartani. A pénznyerő automata üzemeltetésből történő kivonását a szervező - a pénznyerő automata azonosító adatainak és a kivonás időpontjának megjelölésével - köteles öt nappal előtte írásban bejelenteni az állami adóhatósághoz.

(7) *  A játékkaszinó köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtani.

(8) *  A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó - a részvételi szabályzat mellékletét képező - ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni.

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás

69. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni.

(2) Az elszámolást játékhelyenként, azon belül pénznemenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell

a) az asztalnyitás,

b) az asztalzárás,

c) a zsetonváltás,

d) a dotálás (pót, plusz és mínusz),

e) a pénznyerő automata feltöltés és ürítés,

f) a jackpot kifizetés

rendjét.

(3) *  A szervező az elszámolás alátámasztására a származtatott adatok tekintetében számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet. Ennek leírását köteles megküldeni az állami adóhatóságnak.

(4) *  A videofelvételek megőrzésének és az elszámolási bizonylatok beküldésének idejét a szervezőnek úgy kell kialakítania, hogy az elszámolási bizonylatok beküldését követően legalább öt munkanap az állami adóhatóság rendelkezésére álljon a beküldött bármely bizonylat tartalmának alátámasztására szolgáló videofelvétel megtekintésére. A játékkaszinóban történt rendkívüli eseményeket, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedéseket tartalmazó videofelvételeket és egyéb okiratokat a szervező legalább harminc napig köteles megőrizni.

(5) *  A játékkaszinóban folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó-, illetve zárózseton és token-leltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte az állami adóhatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát nyolc napon belül megküldeni.

A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfelvétel idejét, helyét,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a feltöltött, illetve kivett tokenek darabszámát és összesítését,

d) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

e) a zsetonok értékét,

f) a pénztáros és teremfelügyelő aláírását.

(6) A szervező köteles betartani a 68. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

a) a bizonylatoknak előre sorszámozottaknak és szigorú számadásúaknak kell lenniük,

b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,

c) *  a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kaszinó nyitvatartási ideje alatt az állami adóhatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,

d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,

e) a bizonylatokon aláíróként szereplő alkalmazottak számát a szervező nem csökkentheti,

f) kitöltési hiba a hibás adat egyszeri áthúzásával és a helyes adat melléírásával javítható, amely hiba javítását a hiba javítója aláírásával igazolja,

g) *  nem javítható adatoknak minősülnek a bizonylat dátuma és a játékasztal száma. Nem javítható adat esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítés okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a (4) bekezdés alapján kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni az állami adóhatósághoz,

h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,

i) *  a bizonylatokat a tárgyhót követő hónap ötödik munkanapjáig az állami adóhatósághoz meg kell küldeni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát hazai és külföldi látogatói bontásban, valamint az adott hónap dropját.

(7) *  Minden olyan rendkívüli eseményről (pl. vis maior), amelyre nézve jogszabály vagy a játékkaszinó jóváhagyott játékterve előírásokat nem tartalmaz, a szervező köteles az állami adóhatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni.

IV. Fejezet

Fogadás

Engedélyezés

70. § (1) *  A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán. Az állami adóhatóság folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.

(2) Az engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,

b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,

c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,

d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,

e) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,

f) a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését igazoló, az e rendelet 18. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratot.

(3) *  A fogadási hálózatban történő változtatásról a szervező köteles bejelentést tenni az állami adóhatóságnak a fogadóiroda megnyitását megelőző nyolcadik napig, illetve legkésőbb a bezárás napjáig.

(4) A szervezőt megilleti a fogadás törlésének joga

a) a fogadási esemény megkezdése előtt, illetve

b) a fogadási esemény megkezdése után, ha a fogadási esemény a lebonyolítására irányadó szabályok szerint nem fejeződik be, és ezért vagy más okból kimenetele nem állapítható meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni.

(6) A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni.

(7) Az egyes fogadások esetén a legmagasabb tét értéke a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

A bukmékeri fogadás szervezésének különös szabályai

71. § (1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb 1 millió forint. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.

(2) A fogadási ajánlat megtételekor a szervezőnek

a) a fogadási eseményeket a rájuk jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a fogadási események megkülönböztetését minden más eseménytől,

b) a fogadási esemény lefogadható kimeneteleit az azokra jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik az egyes kimenetelek egymástól való megkülönböztetését, továbbá utalnia kell az esetleges le nem fogadható kimenetelekre,

c) meg kell határoznia a fogadási ajánlatok halmozási és kombinálási lehetőségeit, továbbá fogadási ajánlatonként a fogadási ajánlatok halmozásával, illetve kombinálásával létrejött halmozott, illetve kombinált fogadásokat.

(3) A szervezőnek fogadási ajánlatonként meg kell határoznia:

a) az egységnyi fogadást,

b) az egységnyi fogadáshoz tartozó legkisebb tétet,

c) az egy fogadással elnyerhető nyeremény legnagyobb értékét,

d) a fogadási ajánlatok, illetve az ezekben eszközölt változtatások közzétételének módját és időpontját, illetve határidejét,

e) a fogadások megkötésére nyitva álló legkorábbi és legkésőbbi időpontot,

f) a fogadásra jogosított fogadószelvényeket,

g) a fogadási ajánlatokban szereplő, egyes fogadási események bekövetkezett kimenetelének megállapítási, valamint közzétételi módját és időpontját,

h) a nyertes fogadási ajánlat nyereményének képzési módját,

i) az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat.

(4) *  Bukmékeri rendszerű fogadásban nem vehetnek részt a szervező alkalmazottai közül a fogadási események nyereményszorzóinak meghatározására befolyással bíró személyek, és ezek közeli hozzátartozói.

(5) *  A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

A lóversenyfogadás szervezésének különös szabályai * 

71/A. § *  (1) A ló- és agárversenyeken nem köthetnek fogadást

a) a szervező alkalmazottai,

b) a versenyben részt vevők (zsoké, hajtó, idomár),

c) a verseny lebonyolításában közvetlenül részt vevő személyek,

d) a Ló- és Agárversenyzést Felügyelő Bizottság és a versenyzsűri (versenyintézőség) tagjai, valamint

e) az a)-d) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozói.

(2) A lóversenyfogadás akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha a fogadó megjelöli az általa kívánt fogadási formát és az általa kiválasztott versenyzőket, a szervező rendelkezésére bocsátja a fogadásra szánt pénzösszeget, és ennek ellenében bizonylatot (fogadószelvényt) kap.

(3) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

71/B. § *  A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a szervező a jóváhagyott játéktervben szereplő fogadási formákat üzemeltetheti.

71/C. § *  (1) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervezőnek joga van arra, hogy a versenyekre előzetesen nyereményszorzót állapítson meg.

(2) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervező a totalizatőri rendszerű lóverseny-fogadási formákat is alkalmazhatja.

71/D. § *  A szervező kombinált lóverseny-fogadási formákat is üzemeltethet, melyek esetében a totalizatőri és a bukmékeri rendszerű lóverseny-fogadási formák egymással összefüggésben vannak.

71/E. § *  (1) A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás fogadási formáinak és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadás részletes szabályait a részvételi szabályzatok (totalizatőri és bukmékeri szabályzatok) tartalmazzák.

(2) A szervező köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi szabályzatok a fogadásfelvételi helyeken a fogadók rendelkezésére álljanak.

Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés

72. § (1) A játéktervnek tartalmaznia kell:

a) a totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a 71. § (2) bekezdésében foglaltakat,

2. a 71. § (3) bekezdésének a) és d)-g) pontjában foglaltakat,

3. a tervezett fogadási ajánlatokat,

4. az egységnyi fogadáshoz tartozó egységnyi tétet,

5. az egységnyi fogadások legkisebb, illetve - szükség esetén - legnagyobb és valamennyi számát, amelyekre fogadás köthető,

6. a fogadószelvény tartalmi elemeit és formáját,

7. a fogadási ajánlat törlésének részletes szabályait,

8. a tervezett fogadási ajánlatok nyereményalapjának képzési módját,

9. a tervezett fogadási ajánlatok nyerőosztályait,

10. a nyereményalap nyeremények céljára fordítandó részének képzési módját és ennek - szükség szerinti - felosztását az egyes nyerőosztályok között,

11. szükség szerint az egyes fogadási ajánlatok nyereményalapja teljes egészének vagy bizonyos részének másik fogadási ajánlatok nyereményalapjához -, illetve ugyanazon fogadási ajánlatokon belül egy másik nyerőosztályra jutó nyereményhez - való csatolásának feltételeit és módját, ideértve az el nem nyert nyeremények halmozására nyitva álló időtartamot is,

12. a nyerőosztályok nyereményének felosztási módját - nyerőosztályonként - a nyertessé vált fogadások között,

13. az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat, továbbá az ezek alkalmazása következtében a nyereményekből megmaradó pénzeszközök felhasználási módját, illetve a szükségessé váló nyereménykiegészítések forrását,

14. a nyereményigény érvényesítésének feltételeit, módját és idejét,

15. az át nem vett nyeremények kezelésének és felhasználásának módját,

16. *  a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait, amennyiben a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékhatártól való eltérés a nyeremények kifizetése miatt szükséges,

17. *  lóversenyfogadás esetén a fogadási formákat;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadási ajánlatok közzétételének módját,

2. az alkalmazott nyereményszorzó megállapításának elveit, különös tekintettel az eseményenként lefogadható kimenetelek számára, a halmozott fogadás nyereményszorzóinak kiszámítására, valamint a nyereményszorzó változtatásának lehetőségére vagy kizárására, illetve annak kihatására a már megkötött fogadásokra,

3. a fogadási ajánlat törlésének, illetve a tétek visszafizetésének rendjét,

4. a fogadás megkötésének és nyilvántartásának módszerét,

5. *  az a) pont 14., 15. és 16. alpontjában foglaltakat.

(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait,

b) a nyeremények átvételének szabályait,

c) az igényérvényesítés rendjét,

d) a fogadás eredményének bizonyítási módját,

e) a szervező és a játékos közötti megállapodás módját,

f) *  a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerinti tervezett árbevételt, illetve nyereményalapot és bukmékeri fogadás esetén a tervezett tiszta játékbevételt;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),

2. a játékadó összegét,

3. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

4. a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.

(4) A fogadószelvénynek tartalmaznia kell:

a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot,

b) a fogadás megkötésének időpontját,

c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását,

d) a fogadásban szereplő időben utolsó fogadási esemény várható időpontját,

e) a megtett tét összegét és bukmékeri fogadás esetén a nyereményszorzót,

f) a fogadással érintett esemény bekövetkezésének bizonyítási módját,

g) a nyeremények kifizetésének helyét, idejét, a szervező nevét, székhelyét, valamint

h) a fogadásban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat.

(5) A fogadóirodákban és a hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett fogadás esetén a játékos számára fogadási formánként megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

Elszámolás, nyilvántartás

73. § (1) *  A fogadásokról az állami adóhatóság által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. Az állami adóhatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról. A 22. § (2)-(4), (8) és (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az időszaki és végelszámolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadásra jogosított feltett tétek összegét,

2. a visszafizetett téteket,

3. a nyereményalapot,

4. a játékadót és más jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget,

5. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket,

6. a meg nem nyert és az át nem vett nyereményeket, különös tekintettel az ezekből képződő elkülönített alapok és a halmozódás egyenlegére;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadásra jogosított feltett téteket,

2. az alkalmazott nyereményszorzókat,

3. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket és az egyes nyereményekhez tartozó téteket,

4. a visszafizetett téteket,

5. a tiszta játékbevételt,

6. a tiszta játékbevétel után fizetendő játékadót,

7. az át nem vett nyereményeket és az emiatt fizetendő játékadót.

(3) *  Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni az állami adóhatóságnak.

(4) A totalizatőri rendszerű fogadások esetén a meg nem nyert és az át nem vett nyeremények elkülönített alapjaira, valamint a nyeremények halmozódására a 22. § (10)-(12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

IV/A. Fejezet * 

Kártyatermek * 

Engedélyezés * 

73/A. § *  (1) A kártyaterem működtetése iránti kérelmet az Szjtv. 29/B. § (3) bekezdése szerinti társaság az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.

(2) A kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,

b) a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan,

c) a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint az 1. § (2) bekezdés szerint hitelesítendő eszközök esetében a hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,

d) a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá

e) az 53. § (2) bekezdés c) és f) pontjában foglaltakat.

(3) Az állami adóhatóság kártyaterem üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 15. számú melléklet szerinti működési engedély, amelyet a kártyaterem bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A kártyaterem működésének felfüggesztése, vagy bármely okból történő megszűnése esetén a működési engedélyt a felfüggesztéstől vagy a megszűnés időpontjától számított nyolc napon belül az állami adóhatóság részére le kell adni.

(4) Az állami adóhatóság a kártyatermet az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 15 évre engedélyezi.

(5) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény.

(6) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény:

a) az óvoda,

b) az általános iskola,

c) a szakiskola,

d) a gimnázium, a szakközépiskola,

e) az alapfokú művészetoktatási intézmény,

f) a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

g) a diákotthon és a kollégium.

(7) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek.

(8) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

(9) *  Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a kártyaterem és az ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, valamint játékkaszinó (a továbbiakban együtt: védett intézmény) közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető.

(10) *  Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor - a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával - az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a kártyaterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a kártyaterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a kártyateremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a kártyaterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot - e rendelkezésnek megfelelő módon - a kártyaterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a kártyaterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a kártyateremnek több bejárata van, akkor a kártyateremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.

A kártyaterem működtetésének személyi feltételei * 

73/B. § *  (1) A szervező legalább egy teremvezetőt, egy pénztárost, valamint egy játékvezetőt köteles alkalmazni, akik (vagy helyetteseik) nyitvatartási időben folyamatosan kötelesek a kártyateremben rendelkezésre állni.

(1a) *  Kártyateremben a teremvezetőnek és legalább egy játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben vagy játékkaszinóban szerzett legalább egy éves szakmai gyakorlattal.

(2) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell az 54. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat.

A kártyaterem működtetésének tárgyi feltételei * 

73/C. § *  (1) Kártyaterem kizárólag olyan épületben vagy helyiségben működhet, melynek kialakítása biztosítja, hogy a játék a közterületről, továbbá a kártyateremtől elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(2) A kártyaterem videorendszerének meg kell felelnie a (3)-(6) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A videorendszerrel valamennyi, a kártyateremben folyó játéknak és a pénztárban folyó tevékenységnek, továbbá a kártyaasztalok nyitásának és zárásának, valamint az elszámolás folyamatának megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusukat úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kártya stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(4) Olyan kamerákat is el kell helyezni, amelyekkel a rendkívüli események (pl. rendbontás), valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető.

(5) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a kártyaterem látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

(6) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek.

(7) A kártyatermekre alkalmazni kell az 55. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

A kártyaterem működtetésének egyéb feltételei * 

73/D. § *  (1) A kártyateremben játék kizárólag zsetonnal folytatható. Zseton kizárólag forintért váltható.

(2) A szervező belépődíjat nem állapíthat meg a látogatók részére.

(3) A kártyaterembe - a kitiltást érintő rész kivételével - nem léphet be az 58. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti személy.

(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell az 57. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés a), c)-e) pontját - a kitiltást érintő rész kivételével -, 59. §-át és 61. §-át azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Tiszta játékbevétel * 

73/E. § *  (1) A szervező a tiszta játékbevételt készpénzes lebonyolítás esetén minden játék után, legkésőbb a következő játék megkezdéséig köteles a kártyaasztalban kizárólag erre a célra fenntartott tartóban elhelyezni.

(2) A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni. A tartók kinyitására a játékidő végén a pénztáros, a kártyaterem vezetője vagy helyettese, valamint az érintett asztal játékvezetőjének jelenlétében kerülhet sor.

Borravalók * 

73/F. § *  (1) Kártyateremben borravaló elfogadása kizárólag a kártyaasztalnál és a pénztárnál történhet.

(2) A kártyaterem egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, vagy tanúsíthat erre utaló magatartást.

(3) A kártyaasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál készpénzként és zsetonként fogadható el a borravaló.

(4) A kártyaasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen, majd haladéktalanul a borravalótartókba kell helyezni.

(5) A borravalótartók biztonságos kezelésére a 73/E. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös rendelkezések * 

73/G. § *  (1) Tétek megtételére zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. Zseton csak a pénztárban vásárolható.

(2) A játékos által a kártyaasztalon elhelyezett induló zsetonok értéke nem haladhatja meg az Szjtv. 29/B. § (2) bekezdése szerint egyidejűleg beváltható összeget. Amennyiben az induló zsetonmennyiség eléri az egyidejűleg beváltható összeg felső határát, további zseton vásárlására nincs lehetőség.

(3) A nevezési díj több részletben történő teljesítésének minősül a további zsetonvásárlás lehetősége (rebuy, add on). A nevezési díj ez esetben sem haladhatja meg az Szjtv.-ben meghatározott összeget.

(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 64. § (1)-(4) és (7)-(8) bekezdését azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések * 

73/H. § *  (1) A kártyajáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára a mérésügyi jogszabályok alapján hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz (pl. kártyakeverő), valamint a kártyaasztal.

(2) Egy kártyaasztalon egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható, továbbá játék egyidejűleg csak egy minimum és maximum téttel folyhat.

Egyes kiegészítő játékeszközre vonatkozó különös rendelkezések * 

73/I. § *  (1) A kártyajáték tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a kártyateremben alkalmazott - az 1. § (2) bekezdésében nem szereplő - játékeszköz (pl. kártya, zseton).

(2) A kártyateremben kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) Eltérő zsetonokat kell alkalmazni a készpénzes és verseny rendszerű lebonyolítás esetén.

(4) A szervező az ellenőrök felszólítására bármely, a nyilvántartásában lévő kártyát köteles helyszíni vagy további ellenőrzés céljából átadni.

(5) Kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 66. § (3)-(5) bekezdését azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Játékterv és részvételi szabályzat * 

73/J. § *  (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

a) a tervezett pókerjáték fajták és típusok megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, továbbá a nyeremény és a szervezői jutalék kiszámításának módját,

b) a kártyaasztalok darabszámát, valamint

c) a 68. § (1) bekezdés c)-i) pontjában foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

a) részletes tájékoztatást az Szjtv. 29/B. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakról,

b) a kártyaterem által használt értékzsetonok leírását, a zsetonok kezelésének rendjét és

c) a 68. § (2) bekezdés a)-b), d)-e), g)-h), j)-k) és m)-p) pontjában foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

(3) Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát.

(4) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a kártyateremben tartani.

(5) A kártyaterem köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg az állami adóhatósághoz benyújtani.

(6) A kártyaterem a kártyajátékok szabályait tartalmazó - a részvételi szabályzat mellékletét képező - ismertetőt a kártyaasztalok közelében jól látható módon köteles elhelyezni A kártyaasztalokon elhelyezett táblán kell feltüntetni továbbá az aktuális játék főbb jellemzőit (fajta és típus, minimális és maximális tétek, nyereményfelosztás rendje stb.).

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás * 

73/K. § *  (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni. Az elszámolásokat a szervező köteles az állami adóhatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni. A szervező a bizonylatok kitöltésére és kezelésére vonatkozó, a (2)-(4) bekezdésben, továbbá a 16-21. számú mellékletben foglalt előírásokat köteles betartani.

(2) Az elszámolást kártyaasztalonként, verseny rendszerű lebonyolítás esetén versenyenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell az asztalnyitás és az asztalzárás rendjét.

(3) A kártyateremben folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó- és záró zsetonleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte az állami adóhatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát a leltárfelvételt követő nyolc napon belül megküldeni. A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfelvétel idejét, helyét,

b) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

c) a zsetonok értékét, továbbá

d) a pénztáros és teremvezető aláírását.

(4) A szervező köteles betartani a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletekkel kapcsolatos, mellékletként benyújtott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

a) a bizonylatokat szigorú számadás alá kell vonni,

b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,

c) a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kártyaterem nyitvatartási ideje alatt az állami adóhatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,

d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,

e) hiba esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell, és új bizonylatot kell kiállítani,

f) a bizonylattömbben kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell,

g) a bizonylat érvénytelenítésének okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni az állami adóhatósághoz,

h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,

i) az elszámolási bizonylatok első példányát havonta kétszer, legkésőbb a hónap tizenötödik, valamint adatszolgáltatással együtt a hónap utolsó napját követő ötödik munkanapig kell benyújtani az állami adóhatósághoz.

(5) A (4) bekezdés i) pontja szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát, valamint a kártyaterem havi tiszta játékbevételét, játékadó alapját és játékadó fizetési kötelezettségét.

(6) A szervező köteles a rendkívüli eseményekről az állami adóhatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni, egyúttal az eseményeket és az alkalmazott intézkedéseket tartalmazó okiratokat a videofelvételek megőrzésére vonatkozóan meghatározott ideig megőrizni.

V. Fejezet

Bejelentésköteles játékok és játékautomaták

74. § (1) *  Az Szjtv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtott bejelentésnek tartalmaznia kell: * 

a) *  a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,

b) a sorsjegyek árát,

c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.),

d) a sorsolásos játék nyereményalapját,

e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.

(2) *  Az Szjtv. 23. §-ában foglalt ajándéksorsolás szervezése esetén - legkésőbb annak meghirdetését megelőző tíz nappal - az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A bejelentést elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy a NAV Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti.

(3) A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.

(4) *  Az ajándéksorsolás végelszámolását az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatvány (elektronikus űrlap) felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az adóhatósághoz benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot a NAV Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy a NAV Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy a NAV Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.

(5) Az ajándéksorsolásra a 22. § (1), (5)-(9), (11) és (12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

75. § (1) *  A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell teljesíteni. A bejelentést az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az adóhatóságnak benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az üzemeltető székhelye szerinti NAV Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani.

(2) *  A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:

a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,

b) az első féléves játékadó befizetésének igazolását.

(3) *  Az állami adóhatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a 13. számú mellékletben meghatározott nyilvántartásba vételi igazolást adja ki.

(4) *  A nyilvántartásba vételi igazolást a játékautomata üzemeltetője köteles a játékautomatán jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásba vételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető, illetve nem helyezhető el közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben.

(5) *  A (2) bekezdés a) pontjában szereplő hitelesítési bizonyítványra és a játékautomata típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 6. § (2) és (3) bekezdését, (4) bekezdésének b) és c) pontját, valamint a 7. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(6) *  A szervező az általa üzemeltetett, közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben meghibásodott, üzemképtelen játékautomatát 3 munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak közterületről, vagy a közönség számára nyitva álló épületből vagy helyiségből történő elszállításáról.

HARMADIK RÉSZ

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IGAZGATÁSI-SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL

76. § *  Az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésére figyelemmel az állami adóhatóság eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

77. § (1) A szervezőnek sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezrelékét, de legfeljebb 10 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) A szervezőnek totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésében meghatározott nyereményalap 0,5 ezrelékét, de legfeljebb 10 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie. A szervezőnek bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésében meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(3) *  A szervezőnek játékkaszinóban játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(4) * 

(5) *  A szervezőnek a kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(5a) *  Az Szjtv. szerinti tevékenységi engedélynek kizárólag az Szjtv. 1. § (5a)-(6d) bekezdésével, 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő módosítása iránti eljárásért a szervező kérelmenként 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(6) *  Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 86. §-át az elévülés tekintetében,

b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon az állami adóhatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

78-79. § * 

80. § *  (1) Az igazgatási-szolgáltatási díjat fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján kell megfizetni a NAV 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.

(2) Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvény másolatával, átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) másolatával kell igazolni. Az igazoláskor a szervező köteles az állami adóhatóságnak bemutatni a készpénzbefizetés tényét igazoló szelvény eredeti példányát, valamint az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító eredeti igazolást (számlakivonatot).

(3) A 77. §-ban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként külön-külön kell fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján megfizetni.

81. § *  Fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén az állami adóhatóság által biztosított, megfelelő jogcímű megbízási nyomtatványt kell igénybe venni.

82. § *  (1) Átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovat elején „X”-et, utolsó sorában jobbról a hetedik pozícióban # azonosítójelet kell feltüntetni és három mező üresen hagyása után a „310”-es kódszámot kell írni az alábbiak szerint:

# 3 1 0

(2) A 77. §-ban foglalt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésekor az átutalási megbízás „X”-szel jelölt közlemény rovatában fel kell tüntetni az (1) bekezdésben megjelöltek mellett, a következő sorrendben egy-egy helyköz kihagyásával:

a) játékkaszinó esetén a kérelem tárgyát,

b) sorsolás és fogadás esetén a játékfajta elnevezését és a kérelem tárgyát.

83. § *  A szerencsejáték felügyeleti díj megfizetésekor a fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvény vagy az átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) közlemény rovatában fel kell tüntetni az érintett elszámolási időszakot, a szervező szerencsejáték felügyeleti azonosítóját, ajándéksorsolás esetén a formanyomtatvány benyújtásáról az állami adóhatóság által rendelkezésre bocsátott iktatószámot.

84. § * 

85. § (1) *  Az állami adóhatóság a 77. §-ban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.

(2) *  Az állami adóhatóság a szerencsejáték felügyeleti díjat szervezőnként és elszámolási időszakonként tartja nyilván.

86. § (1) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díj mértéke az Szjtv. alapján megállapítható legalacsonyabb mértékű koncessziós díj 0,5 ezreléke, de legalább 200 ezer forint.

(3) A koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díj megfizetésének rendjét a koncessziós pályázati kiírás határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

87. § E rendelet alkalmazásában:

1. kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései olyan különlegesen biztonságos fedési módszerrel vannak letakarva, amelyek különleges eljárásokkal fedhetők fel;

2. sorozat: a kaparós sorsjegy vonatkozásában az a - megkülönböztető jelzéssel ellátott - legkisebb sorsjegymennyiség, amely biztosítja, hogy a nyertes sorsjegyek mennyiségének és az általuk nyerhető nyeremények összértékének aránya megegyezik az engedélyezett sorsjegyek darabszámának megfelelően biztosítandó nyertes sorsjegyek darabszámának és az általuk nyerhető nyeremények összértékének arányával;

3. halmozott fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely csak akkor válik nyertessé, ha valamennyi ebben szereplő fogadás nyertes fogadássá vált;

4. kombinált fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely akkor is nyertessé válik, ha az ebben szereplő fogadási ajánlatok közül egyesek nyertessé válnak. A kombinált fogadás annyi megkötött fogadásnak minősül, ahány fogadást a fogadónak annak érdekében kellene megtennie, hogy a teljes kombináció minden egyes elemére érvényes fogadással rendelkezzen;

5. * 

6. nyilvános húzás: az Szjtv. 23. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában nyilvános húzás az a sorsolási esemény, amelynek helyszínét és időpontját az akció lebonyolítója előzetesen olyan módon hozza nyilvánosságra, hogy a termékvásárlás, illetve szolgáltatás igénybevétele folytán részt vevő játékosok azon részt tudjanak venni és az akció keretében kapott sorsjegyek kihúzását a helyszínen lévő közjegyző tanúsítja;

7. pénznyeremény: az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése tekintetében a forgalomban lévő bankjegy és pénzérme;

8. játéknap: a játékkaszinó egység nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak;

9. drop: a kaszinóban készpénzért vagy készpénzzsetonért vásárolt értékzsetonok értékeinek összege;

10. játékasztal: az a különböző kártya, kocka és rulett típusú játékok lebonyolítására alkalmas játékeszköz, ahol a játék menetét a kaszinó személyzete irányítja. Két asztalnak minősül a dupla (pillangós) rulett, továbbá fordítós asztal. Az asztal részét képezi az asztalhoz közvetlenül kapcsolódó játékhely-bővítő rendszer (touch bet rulett);

11. teremjáték: játékasztal és pénznyerő automata üzemelésének nem minősülő kaszinójáték;

12. alapdotáció: a játékkaszinó zsetonpénztára által az egyes játékasztalok kinyitásához biztosított zsetonállomány címletek, darabszám és érték szerinti meghatározása;

13. *  próbajáték: a helyszíni ellenőrzés azon formája, amelynek keretében az állami adóhatóság jogszabályban előírt feladatainak ellátása érdekében vesz részt a szerencsejátékban, továbbá a mérésügyi szerv által a hitelesítési engedélyezés során lefolytatott vizsgálat és a pénznyerő automata szervizelése, javítása során a mérésügyi szerv jelenlétében lefolytatott vizsgálat;

14-18. * 

Záró rendelkezések

88. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. november 1-jén lép hatályba. E rendelet eljárási rendelkezéseit, továbbá a 26. §-ának (6) és (7) bekezdését, valamint a 77. §-ának (2) bekezdését az e rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 1. §-ának (9) bekezdése és 59. §-ának (1) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a játékkaszinók által korábban érvényességi időkorlátozás nélkül kiadott belépőkártyák az 59. § (1) bekezdésének hatálybalépésével érvényüket vesztik, míg a korlátozott időszakra érvényes belépőkártyák érvényességük lejártáig használhatók.

(3) E rendelet 46. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 48. §-a, 49. §-a és 6-9. számú melléklete 2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg e rendelet 41. §-ának (2) bekezdésében szereplő „üzemeltetői naplóját” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvet” szövegrész, illetve az „üzemeltetői naplójába” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvbe” szövegrész lép, valamint a 41. §-ának (3) bekezdésében szereplő „üzemeltetői naplója” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” szövegrész lép.

89. § (1) * 

(2) E rendelet 54. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt képesítésre és szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély alapján működő játékkaszinóban az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaviszonyra az engedély érvényességének lejártáig nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtti játékkaszinóból történt meghatározott időtartamra szóló kitiltások az adott időtartam lejártáig érvényesek. A határozatlan időre szóló kitiltások e rendelet hatálybalépésekor az 58. § (3) bekezdése szerinti ötéves határozott időre szóló kitiltásra változnak.

(4) E rendelet 68. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott pénznyerő automata engedélyek az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

(5) E rendelet hatálybalépésekor már működő játékkaszinók az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott II. kategóriájú játékkaszinókra vonatkozó szabályok alapján folytathatják tevékenységüket.

(6) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 5. és 6. számú melléklete szerinti engedélyek érvényességi idejük végéig használhatók az e rendeletben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(7) * 

(8) A sorsolásos játékra - a sorsjáték (kaparós sorsjegy) kivételével - továbbá a fogadásra a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában és a 72. § (4) bekezdésének h) pontjában foglaltakat 2006. május 1-jétől kell alkalmazni.

(9) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek alapján kibocsátott sorsjegyre (kaparós sorsjegyre) a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(10) *  A rendeletnek az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 31/2015. (XI. 24.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Mód1.) megállapított 77. § (5a) bekezdését a Mód1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

90. § * 

91. § *  Az e rendelet 1. § (9) és (11) bekezdése, 2. § (1) és (2) bekezdése, 3. § (3) bekezdés b) pontja, 11. § (2) bekezdése, 24. § (4) bekezdése, 44. § (5) bekezdése, 45/A-45/E. §-a, 87. § 15-18. pontja, 3. számú melléklete VI. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó okiratok és egyéb adatok

1. *  Okiratok:

a) *  az Szjtv. 7/A. § (7) bekezdése szerinti okiratok, vagy nyilatkozat, hogy intézkedés történt a hatósági bizonyítvány beszerzése érdekében,

b) *  a lakóhely, székhely vagy telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolása az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak,

c) *  a székhely, illetve lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, illetve vámhatóság igazolása az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltakról,

d) * 

e) *  meghatalmazás, ha a szervező törvényes képviselője az állami adóhatóság előtti eljárásban nem személyesen jár el.

A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az Szjtv. 7/A. §-a szerinti okiratot, az 1. pont b) és e) alpontjaiban szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot, az Szjtv. 2. § (5) bekezdésében meghatározottakat igazoló külföldi okiratot és ezek alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani.

A kérelemhez nem kell csatolni az 1. pont a) alpontja szerinti okiratokat, ha a tag, tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő által korábban az állami adóhatósághoz benyújtott hatósági bizonyítvány a kérelem előterjesztésekor is érvényes.

2. *  Adatok:

a) az 1/a) pont szerinti természetes személyekre vonatkozóan:

- házassági név (ennek hiányában születési név), születési hely és idő,

- anyja születési neve,

- lakóhely,

- adóazonosító jel,

b) a szerencsejáték szervezését kérelmező jogi személyre vonatkozóan:

- megnevezés,

- adószám,

- székhely.

2. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Hatósági bizonyítvány

állami adóhatóság:

Ügyintéző:

szerencsejáték felügyeleti azonosító:

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY

A ................................. (székhelye: ....................................) kérelmezőnek a szerencsejáték-szervezői tevékenységre jogosító engedélyek kiadására irányuló eljárásban felhasználható hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelme ügyében, a .................... napján benyújtott ................................ számon nyilvántartásba vett kérelem és az ahhoz csatolt okiratok alapján megállapítom, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervezői tevékenység jogszabályban foglalt feltételeinek megfelel.

A hatósági bizonyítvány a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használható fel.

A hatósági bizonyítvány a kiállítás napjától számított egy évig érvényes.

A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

A hatósági bizonyítvány kiállítása a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. §-ának (3)-(5) bekezdése figyelembevételével történt.

Budapest, ........................................

P. H.

.......................................................
aláírás

3. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A pénznyerő automata és a játékautomata típus- és hitelesítési vizsgálatának és a pénznyerő automata mérésügyi szerv általi kiolvasásának szempontjai * 

I. A pénznyerő automata típusvizsgálata esetén:

1. Azonosítás:

a) a pénznyerő automata megnevezése,

b) a gyártó megnevezése, telephelye, azonosító adatai,

c) gyártási év, hó, nap,

d) gyártási szám,

e) kezelési utasítás,

f) az automata műszaki leírása.

2. * 

3. * 

4. Üzemképesség ellenőrzése:

A pénznyerő automata rendeltetésszerű működésének ellenőrzése a kezelési útmutató és a működési leírás alapján.

5. * 

6. Nyerési százalék (kifizetési hányad) meghatározása (I. kategóriába sorolt pénznyerő automatánál):

a) a gyártó által közölt játékstatisztikai adatok elemzése és ellenőrzése,

b) a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátozásai,

c) a nyerési százalék ellenőrzése próbajáték (úgynevezett vakjáték) alapján.

7. A pénznyerő automata típusvizsgálatánál - a gyártó által biztosított berendezéssel - a játékprogram vizsgálata.

8. Könyvelési mechanizmusok vizsgálata:

a) az elektromechanikus számlálók vizsgálata,

b) a könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése,

c) a beépített akkumulátorok és a tárolt program vizsgálata,

d) * 

e) *  a számlálók manipulálhatóságának vizsgálata.

9. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése:

a) az elfogadható érmetípusok,

b) a pénzosztályozás módja,

c) a kifizető egység működőképességének ellenőrzése,

d) a bedobott érmék és az elektromechanikus számlálók együttfutásának ellenőrzése.

10. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása:

a) nyomógombok, kapcsolók vizsgálata,

b) feliratok vizsgálata,

c) a pénznyerő automata kezelésére vonatkozó információk,

d) esztétikai vizsgálatok.

11. A hitelesítés tanúsíthatóságának vizsgálata:

A pénznyerő automatán elhelyezhető tanúsító jelek (a pénznyerő automatán folytatott játékot befolyásoló szerkezeti elemen elhelyezett tanúsító jel, mint az öntapadó matrica, plomba, egyéb) más tanúsító jelek megbontása nélküli ellenőrizhetőségének biztosítása.

12. *  Egyéb részegységek (adatgyűjtő, jackpot vezérlőegység stb.) típusvizsgálata:

a) a részegység működésének vizsgálata,

b) a pénznyerő automata működésére gyakorolt hatás vizsgálata.

13. *  Vezérlőegység (a játékprogramot tartalmazó elektronikai egység) vizsgálata:

a) manipulálhatóság elleni védelem (pl. csatlakozófelületek, lezárhatóság),

b) program(ok) megfelelő ellenőrizhetősége, programhordozó(k) írásvédettsége,

c) a vezérlőegység nyomtatott áramköri lapjában (a továbbiakban: alaplap) az átkötések nem megengedhetőek, ezek vizsgálata.

II. A pénznyerő automata hitelesítése esetén:

1. A pénznyerő automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzése.

2. * 

3. * 

4. Üzemképesség ellenőrzése.

5. A játékprogramot tartalmazó elektronikus egység (pl. EPROM) ellenőrzése.

6. Könyvelési mechanizmusok ellenőrzése.

7. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése.

8. Kezelő és kijelző egységek a játékos informálása.

9. *  A részegységek típusazonossága és megfelelősége.

10. *  A vezérlőegység alaplapján az átkötési tilalom ellenőrzése.

III. A játékautomata típusvizsgálata és hitelesítése

A típusvizsgálat a készülék energiaellátásához kapcsolódó és a biztonságtechnikai vizsgálatokra, az üzemképesség ellenőrzésére és a játékprogramot tartalmazó vezérlőegység ellenőrzésére terjed ki. A hitelesítés az automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzésére terjed ki.

IV-VI. * 

4-9. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

10. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Működési engedély játékkaszinó üzemeltetésére

11-12. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

13. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

14. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

15. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Engedély kártyaterem üzemeltetésére

16. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pókerverseny nevezési díj, rebuy és add-on befizetési bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. Az „Összesítő bizonylat sorszáma”-hoz az aznapi „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. A játékos nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. A befizetett összeghez a ténylegesen befizetett készpénz összegét kell beírni. A befizetés módja lehet: Nevezési díj (induló), Rebuy, Add-on. Az eseményt a megfelelő helyre elhelyezett „X” jellel a pénztáros befizetésenként tölti ki. A befizetéssel egyidejűleg a bizonylatot a pénztáros és a játékos is aláírja.

A bizonylat első példánya a játékosé, második példánya a pénztárosé, harmadik pedig a tömbben marad. A játékos a bizonylat ellenében kapja meg a versenyhez szükséges zsetonkészletet. A játékvezető a játékostól átvett bizonylatot az asztalban lévő jutaléktartó dobozba dobja.

17. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pókerverseny nyeremény kifizetési utalvány kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. A játékos versenyen elért helyezését és a nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. Játéknap: a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „időpont” rovatban a nyeremény kifizetésének időpontját óra és perc pontossággal kell feltüntetni. Az „asztalszám” annak az asztalnak a száma, ahol a játékos a nyereményjogosultságot szerezte. Az „összesítő bizonylat sorszáma”-hoz a játéknaphoz tartozó „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. Az utalványt a játékvezető és a játékos írja alá.

Az utalvány első példánya a játékosé, a második példány az asztalban lévő jutaléktartó dobozba kerül, a harmadik példány a tömbben marad. A játékos az utalvány alapján a pénztárban kapja meg a nyereményét.

18. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pókerverseny összesítő bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros vezeti.

Versenyhez egy összesítő bizonylatot kell kitölteni. A „Kártyaterem neve” és a „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „A lebonyolításban érintett kártyaasztalok” rovatban a verseny lebonyolításához igénybe vett asztalok azonosító jelét kell feltüntetni. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. A „verseny megnevezése” rovatnál szerepeltetni kell a pókerjáték fajtáját, típusát, főbb szabályait és minden egyéb jellemzőjét, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék. Az „alkalmazott felosztási szabály” rovatnál rögzíteni kell, hogy hány játékos lesz díjazva és játékosonként meg kell határozni a díjazás mértékét.

A verseny megkezdéséig a bizonylaton minden rendelkezésre álló adatot ki kell tölteni. A játék menete során, ha Add-on vagy Rebuy már nem igényelhető, akkor a bizonylaton ezek összesített adatát tartalmazó rovatát is ki kell tölteni. A verseny végén a „nyereményalap összesen” rovatba a játék során keletkezett összes befizetést kell beírni. A „felosztott nyeremény /min. 80%/” rovatba a nyertesek száma, és az az összeg kerül, ami a játékosok között felosztásra került. A „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovat a „nyereményalap összesen” és a „felosztott nyeremény” rovatokban feltüntetett összegek különbözete. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros írja alá.

19. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Asztalonkénti elszámolás bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. Nyitvatartási időben az asztalonkénti elszámolás bizonylatokat az adott játékasztalnál kell tartani. A bizonylattömb borítóján fel kell tüntetni az adott asztal számát, azonosító jelét. Asztalonként egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell.

A bizonylatot a játékvezető nyitja meg, vezeti és zárja le a játéknap végén. A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. A „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak, a „Nyitás időpontja” a játékasztal tényleges nyitásának időpontja. Az asztalnyitás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.

A „játékok nyilvántartása” mezőt időrendi sorrendben, az eseményekkel egyidejűleg a játékvezetőnek kell vezetni. Az „időpont” a játék kezdetének ideje, a „V/CG” arra történő utalás, hogy verseny vagy készpénzes (cash game) a játék. A „Típus/limit” rovatba kell beírni a játék főbb jellemzőit, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék pl.: THP pot limit, Omaha hold’em 1 rebuy, 1 add-on, 32 lapos Omaha Hold’em. A játékok nyilvántartását a teremvezető - játékonként külön-külön - aláírásával igazolja.

A „zseton elszámolás” mezőben kell nyilvántartani az adott játékasztalnál tárolt zsetonokat. Az asztal nyitásakor a játék bonyolításához szükséges zsetonellátmány címlet szerinti darabszámát az „alapdotáció db” és „címlet Ft” továbbá az „alapdotáció összesen” rovatát kell szerepeltetni. Az asztal zárásakor a címlet szerinti darabszámot a leltár oszlopban, annak értékét az „összeg” rovatban kell szerepeltetni. Az asztal nyitás és az asztal zárás egyenlegének nullának kell lennie. Amennyiben az egyenleg nem nulla, akkor az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni és abban az eltérés okát meg kell nevezni.

Az „Eredmény (szervezői jutalék)” mező kitöltésére a játéknap végén, az asztal zárása és a jutaléktartó doboz ürítése során kerül sor. A jutaléktartó dobozban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.

A „Borravaló elszámolás” mező kitöltése az asztal zárásakor történik. A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.

Az asztalzárás időpontja az az időpont, amikor az adott játékasztal zárása elkezdődik. Az asztalzárás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.

20. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Napi eredmény összesítő bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak.

A bizonylat első tíz sorába a póker asztalok /1-10/ aznapi összesített adatait kell beírni. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba az azon sorszámú asztalhoz tartozó „Asztalonkénti elszámolás bizonylat” sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt jutalék összegét kell feltüntetni. A „borravaló (Ft) /50%/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt borravaló 50%-át kell rögzíteni. A „pénztár” sor „borravaló (Ft) /50%/” rovatába a „Pénztár borravaló bizonylat” az „adóalapot növelő összeg (50%)” rovatának tartalmát kell beírni.

A nyomtatvány további nem számozott soraiban a „asztalszám/verseny neve” rovatban kell feltüntetni a verseny megnevezését. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba a „Pókerverseny összesítő bizonylat” bizonylat sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba „Pókerverseny összesítő bizonylat” „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovatban szereplő összeget kell beírni.

A „napi összesen” sorban kell összesíteni a játéknap „eredmény/szervezői jutalék” és a szervező adóalapjába beszámítandó „borravaló /50%/” rovatokat. Az „előző napig” sorába a kártyaterem előző játéknapjának záró eredménye és borravalója göngyölített összegét kell beírni. A „göngyölített” sorában kell feltűntetni a „napi összesen” és az „előző napig” elszámolt eredmény és borravaló összegét.

A bizonylatot a pénztáros és a teremvezető írja alá.

21. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez * 

Pénztár borravaló bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. Kihagyott fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A borravaló leltározása az utolsó asztal zárásakor, az utolsó asztalon történik. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „elszámolás helye” rovatban azt az asztalszámot kell megadni, amelyik asztalon a pénztári borravaló leltározása és a bizonylat kitöltése történik.

A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell a bizonylaton feltűntetni, majd összesíteni. A bizonylatot a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető írja alá.


  Vissza az oldal tetejére