A jogszabály mai napon ( 2021.05.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet

a doppingellenes tevékenység szabályairól

A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) *  E rendelet hatálya kiterjed

a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos szövetségeire (a továbbiakban együtt: szövetség), a Magyar Olimpiai Bizottságra, a Magyar Paralimpiai Bizottságra és a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban együtt: sportköztestület), a nemzeti doppingellenes szervezetre (Hungarian National Anti-doping Organization, a továbbiakban: HUNADO), valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre;

b) az igazolt, a verseny- vagy rajtengedéllyel rendelkező sportolóra, az eltiltás hatálya alatt álló versenyzőre és az eltiltás leteltét vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentő sportolóra (a továbbiakban együtt: versenyző), a szabadidős sportolóra, egyéb közreműködőre, valamint a sportszakemberre;

c) a szövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott időpontban meghatározott versenyző vagy versenyzők csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra;

2. dopping: az e rendeletben meghatározott tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó - vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő - szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá módszer;

3. *  doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító, oktató és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a versenyző sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon vagy ne alkalmazzon;

4. *  doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek: a sportszervezetek, a szövetségek, a sportköztestületek, a HUNADO, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium;

5. doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az előzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás;

6. doppingolás: az e rendeletben meghatározott - egy vagy több - doppingvétség megvalósítása;

6a. *  döntési határérték: a mintában talált tiltott szerekre vonatkozó érték, amely felett pozitív vizsgálati eredmény kerül megállapításra;

6b. *  egyéb közreműködő: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA) Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatának (a továbbiakban: WADA Szabályzat) hatálya alá tartózó olyan személy, aki nem minősül versenyzőnek vagy sportszakembernek, valamint nem vesz részt mintavételen vagy doppingellenőrzésen, ezért a 12. § (1) bekezdés b) és f) pontjában foglalt doppingvétség tekintetében nem vonható felelősségre, de felelősségre vonható a 12. § (1) bekezdés e), g)-k) pontjában foglalt doppingvétség elkövetéséért;

6c. *  függőséget okozó szer: a tiltólistán kifejezetten függőséget okozó szerként azonosított szer, amely használata a sport területén kívül széles körben elterjedt;

7. használat: tiltott szer fogyasztása, injekció útján történő beadása vagy bármely módon történő felhasználása, vagy tiltott módszer alkalmazása;

7a. *  ideiglenes felfüggesztés: az az időtartam, amely az eljárás alá vont versenyző versenyengedélyének felfüggesztése napjától a doppingeljárást lezáró határozat meghozataláig tart, és amely az eljárás alá vont személy versenyrendszerben szervezett versenyen vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és szövetség, sportszervezet által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételét kizárja;

8. igazolt sportoló: az a sportoló, aki sportszervezettel, sportiskolával vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal sporttevékenység végzése céljából tagsági vagy szerződéses viszonyban áll és a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a rendszeres edzések megkezdésének feltételeként előírt „alkalmas” minősítéssel rendelkezik;

9. *  manipuláció: olyan szándékos viselkedés, továbbá a doppingellenőrzés bármely részét befolyásoló, minden olyan egyéb cselekedet vagy ezek kísérlete, amely nem minősül tiltott módszernek, de célja a doppingellenőrzési folyamat hátráltatása, így manipulációnak minősül különösen anyagi juttatás vagy más vagyoni előny elfogadása vagy felkínálása valamely tevékenység elvégzése vagy el nem végzése érdekében, mintavétel megakadályozása, mintaelemzés befolyásolása vagy ellehetetlenítése, doppingellenes szervezethez, Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottsághoz (a továbbiakban: TUE Bizottság) vagy doppingeljárást lefolytató bizottsághoz benyújtott dokumentumok meghamisítása, hamis tanúvallomás beszerzése, egyéb csalás elkövetése a doppingellenes szervezet vagy a doppingeljárást lefolytató bizottság kárára, amely befolyásolja az eredménykezelést vagy a jogkövetkezmények alkalmazását;

10. marker: olyan jelzőanyagok csoportja, amelyek tiltott szerek, módszerek használatára utalnak;

10a. *  meghatározott módszer: a tiltólistán kifejezetten „meghatározott módszerként” szereplő tiltott módszer;

11. meghatározott szer: a büntetések alkalmazásában minden, tiltólistán szereplő tiltott szer, kivéve az anabolikus szerek és hormonok, a tiltólistán az ilyen szerek csoportjába tartozóként jelölt stimulánsok és hormonális növekedésgátlók, valamint a tiltólistán szereplő tiltott módszerek;

12. minta: bármely doppingellenes ellenőrzési céllal gyűjtött biológiai anyag;

13. mintavétel: doppingellenőrzés során a doppingellenes tevékenység céljából biológiai anyag gyűjtése, amely történhet doppingteszt, drogteszt, illetve alkoholteszt formájában;

14. *  nemzetközi doppingellenes szervezet: a WADA, az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek, a nemzeti doppingellenes szervezetek nemzetközi szövetségei és azon nemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen;

15. nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott, a doppingellenes tevékenység egyes részeiért felelős doppingellenes szervezetek egységes szabályok szerinti eljárását és az eljárások harmonizációját biztosító nemzetközi előírások, valamint az egyes nemzetközi sportági szövetségeknek a WADA nemzetközi előírásait biztosító sportági különös szabályai az adott sportágban;

16. nyilvántartott vizsgálati csoport: a sportág nemzetközi szövetségének vonatkozó rendelkezéseivel és a további nemzetközi követelményekkel összhangban a szövetségek adatszolgáltatása alapján a HUNADO által összeállított versenyzők csoportja, akik tekintetében a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban végzett doppingellenőrzéseket alkalmazni kell a vizsgálat-eloszlási tervben foglaltak szerint;

17. pozitív vizsgálati eredmény: laboratóriumból vagy más akkreditált vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a mintában tiltott szert vagy annak metabolitját, markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), vagy tiltott módszer használatát mutatja ki;

18. *  sportszervezet: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;

18a. *  súlyosító körülmény: a doppingeljárás alá vont személyt érintő olyan körülmények, amelyek az elkövetett doppingvétség alapján alkalmazandó büntetésnél az e rendeletben meghatározott súlyosabb büntetés kiszabását indokolhatják, ilyen körülmény lehet különösen egyszerre több tiltott szer vagy tiltott módszer használata vagy birtoklása, tiltott szer vagy tiltott módszer több alkalommal történő használata, vagy több eltérő doppingvétség elkövetése, az elkövetett doppingvétség felderítésének akadályozása, az eredménykezelési vagy doppingeljárás manipulálása, csalárd befolyásolása;

18b. *  szabadidős sportoló: a versenyengedéllyel nem rendelkező sportoló, kivéve, aki a doppingvétség elkövetését megelőző 5 évben nemzeti vagy nemzetközi szintű sportoló volt, nemzetközi sporteseményen vett részt, vagy bármely nemzetközi sportági szakszövetség vagy a HUNADO által meghatározott nyilvántartott vizsgálati csoportban vagy a sportoló tartózkodási helyére vonatkozó adatközlésre kötelezett csoportban szerepelt;

19. származék: bármely biológiai átalakulási folyamat során képződött anyag;

20. szennyeződést tartalmazó termék: olyan, tiltólistán szereplő tiltott szert tartalmazó termék, amelynek jelenléte a termék címkéjén vagy az interneten végzett információgyűjtéssel nem feltárható;

20a. *  technikai dokumentum: a WADA által elfogadott és közzétett olyan dokumentum, amely a nemzetközi követelményekben foglalt doppingellenes tevékenységre vonatkozó kötelező technikai követelményeket tartalmazza;

21. tiltólista: a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény 1. melléklete módosításának kihirdetéséről szóló mindenkori kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzék és annak az UNESCO és a WADA előírásaival összhangban kiegészített és alkalmazandó, a HUNADO által aktualizált és a honlapján közzétett változata;

21a. *  védett személy: az olyan versenyző vagy egyéb közreműködő, aki

a) a doppingvétség elkövetésének idején nem töltötte be a 16. életévét,

b) a doppingvétség elkövetésének idején nem töltötte be a 18. életévét, és nem szerepel nyilvántartott vizsgálati csoportban, és nem vett részt nemzetközi sporteseményen, vagy

c) más, nem az életkorral összefüggő ok miatt cselekvőképességében teljesen vagy részlegesen korlátozott;

22. versenyen kívüli időszak: versenyidőszakon kívüli időszak;

23. *  versenyidőszak: a nemzetközi sportági szakszövetség vagy más doppingellenes szervezet eltérő rendelkezése hiányában a versenyt megelőző nap 23 óra 59 perckor kezdődő időszak, amelyben a versenyzőt beosztják a verseny végéig a részvételre, illetve a versennyel kapcsolatos mintavételi eljárásra;

24. vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a versenyző mintavételre történő kijelölését és erről való értesítését, a mintavételt és -kezelést, a minták laboratóriumba történő szállítását és analízisét.

3. A miniszter feladatai

3. § *  A miniszter feladat- és hatáskörében ellátja a tiltott szerek és módszerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásához szükséges alábbi feladatokat:

a) *  közhasznú megállapodást köt a HUNADO feladatait ellátó szervezettel, és a közhasznú megállapodásban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és ellenőrzi működését,

b) minden év január 31-éig meghatározza a HUNADO számára a versenyzők - különösen a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozók - bejelentés nélküli vizsgálatának állam által támogatott keretszámát, és ezek „A” jelű minta-analíziséhez, valamint a doppingellenes felvilágosító és nevelő tevékenységhez biztosítja az állami támogatást,

c) részt vesz a nemzetközi doppingellenes együttműködésben,

d) együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel,

e) ellenjegyzi a HUNADO által elkészített, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet.

4. A sportszervezetek, a szövetségek, és a sportköztestületek feladatai * 

4. § (1) *  A sportszervezetek, a szövetségek, a sportköztestületek részt vesznek a doppingellenes tevékenységben, ellátják a részükre jogszabályokban, alapszabályukban, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott feladatokat, a HUNADO 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatával összhangban a felvilágosítással, oktatással és neveléssel kapcsolatos feladatokat, kezdeményezik versenyzőik doppingellenőrzését, valamint együttműködnek a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel.

(2) A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban

a) doppingszabályzatban rendelkezik

aa) a versenyzők, a sportszakemberek, valamint a tagságát képező sportszervezetek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatairól, kötelezettségeiről és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról,

ab) az e rendeletben meghatározott doppingbüntetésekről, azok időtartamáról, mértékéről, valamint a büntetések kiszabásának részletes - sportág-specifikus - eljárási rendjéről,

b) a sportág nemzetközi szövetségének vonatkozó rendelkezéseinek és a további nemzetközi követelményeknek megfelelően - sportágában a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz tartozó versenyzők körének meghatározása érdekében - az érintett versenyző hozzájárulása alapján adatot szolgáltat a HUNADO részére,

c) nyilvántartja és a HUNADO rendelkezésére bocsátja a doppingellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat - különös figyelemmel a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők tartózkodási helyére vonatkozó „whereabouts” információkra -, az adatok kezeléséhez szükséges, az érintett sportoló írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a 18 éven aluli versenyzők doppingellenőrzéséhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulásokat,

d) *  a sportági jellemzőkre figyelemmel - a 16. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre - elkészíti doppingellenes tevékenységének következő évre vonatkozó programját, amely magában foglalja a felvilágosítási, oktatási és nevelési, valamint doppingellenőrzési tervét is,

e) doppingellenes feladatai ellátásának koordinációjára, a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekkel való együttműködésre a doppingellenes tevékenységre vonatkozó szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki,

f) minden év január 15-éig megküldi a HUNADO és - tájékoztatásul - a miniszter részére az előző évi doppingellenes tevékenységéről készített beszámolóját,

g) *  a nem a nemzeti doppingellenes szervezet által kezdeményezett doppingellenőrzésekről értesíti a nemzeti doppingellenes szervezetet,

h) *  a nemzetközi szövetség által lefolytatásra kerülő doppingeljárás megindításáról és annak eredményéről értesíti a nemzeti doppingellenes szervezetet, a minisztert és az érintett sportköztestületet.

(3) *  A sportköztestületek együttműködnek a HUNADO-val és a további doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekkel, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetekkel a doppingellenes tevékenység eredményessége érdekében, ennek keretében

a) saját és tagságuk doppingellenes tevékenységét e rendelettel, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban végzik, szervezik, amelyről tájékoztatják a HUNADO-t,

b) véleményezik a HUNADO által összeállításra kerülő vizsgálat-eloszlási tervet,

c) közreműködnek a HUNADO által a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek összeállításában,

d) ellátják a nemzetközi követelményekben részükre meghatározott feladatokat,

e) azon sport-világesemények vonatkozásában, ahol a sportköztestületek a versenyzők nevezésével és versenyeztetésével kapcsolatos egyes feladatokat ellátják, a sportköztestületeket megfelelően megilletik és terhelik a szövetségekre e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(4) *  A törvényes képviselői hozzájárulás (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásának hiánya nem teszi érvénytelenné a doppingminta vizsgálati eredményét.

5. A HUNADO feladatai

5. § (1) *  A HUNADO közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, amely doppingellenes tevékenysége során e rendelet, más jogszabályok és az egyes nemzetközi követelményeknek a nemzeti doppingellenes szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - a miniszterrel kötött közhasznú megállapodás alapján - részt vesz a doppingellenes tevékenységben. Doppingellenes tevékenységének ellátásával a HUNADO elősegíti a versenyzők és a szabadidős sportolók egészségének védelmét. A HUNADO-nak a doppingellenes tevékenységével összefüggésben, a mintavétel és -kezelés során bekövetkező károk megtérítésének fedezésére szolgáló felelősségbiztosítással, ISO nemzetközi tanúsítvánnyal és WADA akkreditációval kell rendelkeznie.

(2) A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban

a) *  a 4. § (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak szövetség általi megküldését követően - a sportköztestületeknek a mintavételre történő kijelölés szakmai szempontjaira, továbbá indokolt esetben egyes versenyzők kijelölésére tett véleményének kikérését követően - elkészíti különösen a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzését tartalmazó, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet, amit ellenjegyzésre megküld a miniszternek,

b) *  valamennyi érintett sportágra kiterjedően összeállítja a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz tartozó versenyzők körét, amely azok tartózkodási helyére előírt információ szolgáltatása mértékéhez kapcsolódó alcsoport létrehozásának lehetőségét is magába foglalja a nemzetközi követelményeknek megfelelően,

c) *  gondoskodik a tiltólista karbantartásáról, és a tiltólistával összefüggő információs-tájékoztató tevékenységet végez, a mindenkori tiltólistát és a WADA Szabályzatának mindenkor aktualizált változatát honlapján közzéteszi,

d) *  ellátja az állatoktól származó mintákkal, valamint a humán-mintavétellel és -kezeléssel, valamint a doppingellenőrzések eredményének kezelésével és közlésével, továbbá az előzetes felülvizsgálati eljárással, valamint a doppingeljárással összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat,

e) *  az e rendeletben és a gyógyászati célú mentességekre vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározottak szerint - a szervezeti kerete között működő TUE Bizottságon keresztül - dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről,

f) *  feladatkörével összefüggésben felvilágosító és nevelő tevékenységet végez, valamint az oktatásra vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelően végzi a doppingellenes oktatás tervezését, megvalósítását, értékelését és népszerűsítését,

g) az „A” jelű minta analízisének pozitív vizsgálati eredménye, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás esetén nyilvánosságra hozza a versenyző sportágát azzal a megjegyzéssel, hogy az önmagában nem jelenti a doppingvétség megállapítását, a versenyző kérheti a „B” jelű minta analízisét, és a doppingvétség megállapítására az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság az előzetes felülvizsgálati eljárást követő doppingeljárásban jogosult,

h) *  a sportköztestületek közreműködésével kidolgozza a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket,

i) szabályzatban rendelkezik a feladat- és hatáskörébe tartozó doppingellenes tevékenység keretében végzett feladatokról,

j) ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályok megalkotására, módosítására és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel, követelményekkel való összehangolására, valamint alapelveire, és ezek megvalósításáról írásban tájékoztatást kérhet az érintett szövetségektől, amelyek kötelesek a tájékoztatásra írásban válaszolni,

k) jóváhagyja a szövetségek doppingellenes tevékenységének éves programját,

l) figyelemmel kíséri és értékeli a doppingellenőrzés és szankcionálás jogszabályokkal és nemzetközi követelményekkel való összhangját,

m) *  értékeli a szövetségek és a sportköztestületek doppingellenes tevékenységét, és javaslatokat fogalmaz meg fejlesztésükre, kiegészítésükre, módosításukra, különös figyelemmel a jogszabályokkal és a nemzetközi követelményekkel való összhang biztosítására,

n) részt vesz a nemzetközi doppingellenes szervezetek munkájában, a nemzetközi együttműködésben,

o) javaslatot tesz a doppingellenes kutatások főbb irányaira,

p) honlapot működtet, amelyen közzéteszi doppingellenes szabályzatát, továbbá a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek, személyek doppingellenes feladatait segítő információkat,

q) gondoskodik a doppingellenőrök képzéséről és rendszeres továbbképzéséről, amelyet a szövetségek kijelölt kapcsolattartói részére is biztosít,

r) *  ellátja az (1) bekezdés szerinti közhasznú megállapodásban meghatározott egyéb feladatokat, amely során jogosult a doppingellenőrzés vagy a doppingellenes oktatás egyes részfeladatainak ellátásába harmadik felet bevonni azzal, hogy a harmadik fél ezen tevékenységének a WADA Szabályzattal való összhangjáért a HUNADO felel,

s) *  az e rendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározottak szerint a szervezeti kerete között Biológiai Útlevél Bizottságot működtet.

(3) A HUNADO-val munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személy a doppingellenes tevékenységben részt vevő más szervezetekkel - tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - doppingellenes tevékenységre irányuló munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, doppingellenes tevékenysége során pártatlanul, a szakmai, etikai és nemzetközi követelményeknek megfelelően köteles eljárni, és a tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelni. Doppingvétséget elkövető személy nem állhat a HUNADO-val munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(4) *  A HUNADO mintavétel és -kezelés során eljáró doppingellenőrének felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A doppingellenőrök képzéséről és rendszeres szakmai továbbképzéséről a HUNADO gondoskodik. A doppingellenőr a HUNADO logóját tartalmazó jelvényt és formaruhát visel, továbbá a HUNADO által kiadott és sorszámmal ellátott igazolvánnyal igazolja magát.

(5) *  A HUNADO együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel, versenyzőkkel és sportszakemberekkel, tevékenységéről beszámol a miniszternek és a sportköztestületeknek.

6. A TUE Bizottság feladatai

6. § (1) A TUE Bizottság az e rendeletben és a gyógyászati célú mentességekre vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltak szerint dönt a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők gyógyászati célú mentesség iránti kérelméről.

(2) *  A TUE Bizottság a HUNADO szervezeti keretei között működik, három tagból és elnökből áll. Működési feltételeit és a TUE Bizottság elnökének és tagjainak díjazását a HUNADO biztosítja. A TUE Bizottság dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről. A TUE Bizottság elnöke és tagjai e feladatuk ellátása során a nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek részéről nem utasíthatók, doppingellenes tevékenységüket ezen szervezetektől függetlenül végzik. A TUE Bizottság elnöke és tagjai a doppingellenőrzés bármely más szakaszában nem vehetnek részt.

(3) *  A TUE Bizottság elnökét és tagjait nyilvános pályáztatás útján a HUNADO választja ki. A kiválasztásban az Országos Sportegészségügyi Intézetnek és a Sportegészségügyi Szakmai Kollégiumnak javaslattételi joga van. A TUE Bizottság elnökét és tagjait a HUNADO vezetője kéri fel a tisztség ellátására. A TUE Bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell a fogyatékos versenyzők speciális egészségügyi ellátására, kezelésére vonatkozó ismeretekkel.

(4) A TUE Bizottság elnöke és tagja által ellátott feladatok tekintetében az 5. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A TUE Bizottság elnöke a TUE Bizottság tevékenységéről a HUNADO vezetőjét legalább negyedévente tájékoztatja.

7. A doppingbizottság és a dopping fellebbviteli bizottság feladatai

7. § (1) *  A doppingbizottság az e rendeletben, más jogszabályokban és a vonatkozó nemzetközi követelményekben foglaltak szerint felelős az első fokú doppingeljárások lefolytatásáért. A doppingbizottság tagjai a bizottsági tagságra jogosultak köréből kerülnek kijelölésre. A bizottsági tagságra jogosultak körének elnökét a HUNADO vezetője jelöli ki. A bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke a bizottsági tagságra jogosultak köréből jelöli ki a doppingbizottság elnökét és tagjait.

(2) *  A bizottsági tagságra jogosultak köre és a doppingbizottság a HUNADO szervezeti keretei között működik. A bizottsági tagságra jogosultak köre és a doppingbizottság működésével, a doppingeljárások előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, titkársági feladatok ellátását a HUNADO biztosítja.

(3) *  A doppingbizottság három tagból áll. A bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke határozza meg az adott ügyben eljáró doppingbizottság összetételét. A doppingbizottság legalább egy tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró doppingbizottság elnöke és tagja írásban nyilatkozik arról, hogy esetében nem áll fenn olyan tény vagy körülmény, amely miatt tőle az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Ha a doppingeljárás során ilyen tény vagy körülmény felmerül, a doppingbizottság tagja haladéktalanul értesíti erről az eljárás résztvevőit.

(4) *  A bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke és tagjai, valamint a doppingbizottság elnöke és tagjai feladatuk ellátása során a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek részéről nem utasíthatók, doppingellenes tevékenységüket ezen szervezetektől függetlenül végzik. A doppingbizottság elnöke és tagjai tevékenységük ellátása során a bizottsági tagságra jogosultak körének elnöke által nem utasíthatók.

(5) A doppingbizottságban elnökként és tagként nem vehet részt az,

a) aki doppingvétséget követett el,

b) aki a doppingellenőrzés bármely korábbi szakaszában részt vett,

c) akitől az ügy elfogulatlan, pártatlan megítélése egyébként nem várható el.

8. § (1) *  A doppingbizottság első fokon meghozott határozatával szemben benyújtott fellebbezés eredményeként induló másodfokú doppingeljárást a dopping fellebbviteli bizottság folytatja le. A dopping fellebbviteli bizottság a Sport Állandó Választottbíróság szervezeti keretei között működik.

(2) *  A dopping fellebbviteli bizottság szervezetére, működésére, összetételére és összeférhetetlenségi szabályaira a 7. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a dopping fellebbviteli bizottságban nem vehet részt az a személy sem, aki az első fokú határozat meghozatalában részt vett.

(3) *  A másodfokú doppingeljárásban a felülvizsgálat kiterjedhet a doppingbizottság eljárása során nem vizsgált, de az ügy szempontjából releváns kérdésekre is. A fellebbezéssel érintett bármely fél jogosult olyan bizonyítékot, érvelést vagy igényt előterjeszteni, amely a doppingeljárás alá vont személy önhibáján kívüli okból a doppingbizottság eljárása során nem merült fel, ha az a doppingbizottság által vizsgált magatartással, általános tényekkel vagy körülményekkel kapcsolatosak. A dopping fellebbviteli bizottság az eljárása során felmerülő egészségügyi szakkérdésben orvos végzettséggel rendelkező személyt hallgathat meg.

8/A. § *  (1) A doppingbizottság és a dopping fellebbviteli bizottság a működési függetlenség elve alapján jár el. A doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezetnek vagy tagszervezeteinek azon munkavállalója, bizottsági tagja, tanácsadója és vezető tisztségviselője, aki a vizsgálatban és doppingeljárást lezáró érdemi döntés meghozatalát megelőzően az eljárásban részt vett, nem nevezhető ki a doppingeljárást lefolytató bizottság tagjai vagy munkatársai közé. A doppingeljárást lefolytató bizottság a meghallgatást és a döntéshozatalt önállóan, a doppingellenes szervezet vagy harmadik fél külső befolyása nélkül végzi. A doppingeljárást lefolytató bizottság tagjai és a doppingeljárást lefolytató bizottság döntéshozatalában más módon résztvevő személy nem szerepelhet az ügy kivizsgálásában, felülvizsgálatában és az ügy további menetére vonatkozó döntések meghozatalában.

(2) A dopping fellebbviteli bizottság az (1) bekezdésben foglaltakon túl az intézményi függetlenség elve alapján szervezetileg teljesen független a doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezettől. Ennek megfelelően a doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezet semmilyen befolyással nem lehet a dopping fellebbviteli bizottság irányítására, és azzal semmiféle kapcsolatban vagy alárendeltségi viszonyban nem állhat.

9. § *  (1) A bizottsági tagságra jogosultak körének tagja csak olyan személy lehet, aki jogász, orvos, más egészségügyi felsőfokú vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és a doppingellenes tevékenység területén legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik. A bizottsági tagságra jogosultak körének tagjait a HUNADO négy évre nevezi ki, a kinevezés megismételhető.

(2) A doppingbizottság elnöke és tagjai díjazásának részletes szabályairól a HUNADO rendelkezik. A doppingbizottság elnökének és tagjának díjazását, valamint a doppingeljárással összefüggő költségeket az a szövetség viseli, amelynek sportágában az eljárás alá vont versenyző a sporttevékenységét folytatja, vagy az eljárás alá vont sportszakember a szakmai tevékenységét gyakorolja.

(3) A másodfokú doppingeljárás részletes szabályairól, a dopping fellebbviteli bizottság tagjának díjazásáról, valamint a másodfokú doppingeljárással összefüggő költségek viseléséről a Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzata rendelkezik.

8. *  A nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekre vonatkozó közös rendelkezések

10. § *  A doppingellenőrzés és a doppingellenes tevékenység során a rendelet, az 5. § (2) bekezdésének i) pontja alapján megalkotott HUNADO Szabályzat (a továbbiakban: HUNADO Szabályzat) és a nemzetközi követelmények alapján kell eljárni. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben és értelmezésbeli különbség esetén a HUNADO Szabályzat az irányadó.

9. A versenyző és a sportszakember feladatai

11. § (1) A versenyző a tisztességes játék elve alapján, a doppingmentes felkészülés és versenyzés e rendeletben, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott előírásokat mindenkor köteles betartani. Ennek keretében kötelezettsége elkerülni különösen, hogy

a) tiltott szer kerüljön a szervezetébe,

b) ő maga, vagy vele összefüggésben más személy tiltott módszert alkalmazzon.

(2) Amennyiben a versenyző tudomására jut, hogy más versenyző a 12. § (1) bekezdés g)-h) pontjában meghatározott doppingvétséget megalapozó magatartást úgy követ el, hogy azzal más jogszabályok előírásait is megsérti, akkor az ilyen doppingvétség elkövetését megalapozó magatartást jelentenie kell a HUNADO vagy a szövetség részére.

(3) A versenyző felelős a szervezetéből származó mintából e rendelet és a vonatkozó nemzetközi követelmény alapján kimutatott bármilyen tiltott szer, származék vagy marker jelenlétéért, tiltott szer használatáért, valamint megkísérelt használatáért, vagy tiltott módszer alkalmazásáért, vagy megkísérelt alkalmazásáért, függetlenül attól, hogy a jelenlét, használat, alkalmazás tekintetében legalább gondatlanság, vagy a megkísérelt használat, alkalmazás tekintetében szándékosság terheli-e.

(4) *  A sportszakember a tisztességes játék elve alapján, a doppingmentes felkészítés és versenyeztetés e rendeletben, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott előírásokat köteles betartani, e körben köteles a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek és nemzetközi doppingellenes szervezetek képviselőivel együttműködni.

(5) A versenyző és a sportszakember jogosult arra, hogy attól a sportszervezettől, amelyben a sporttevékenységet vagy a sportszakmai tevékenységet folytatja és attól a sportszövetségtől, amelynek a sportszervezet tagja, valamint más, a nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetektől naprakész felvilágosítást kapjon, továbbá információ álljon rendelkezésére a doppingellenes tevékenységet meghatározó jogszabályokról, nemzetközi követelményekről.

10. Doppingvétségek

12. § (1) Doppingvétséget követ el a versenyző, valamint a szabadidős sportoló, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel * 

a) a testéből származó mintában

aa) *  - azon szerek kivételével, amelyek tekintetében a tiltólista vagy a technikai dokumentum az ezek szerinti döntési határérték eléréséhez vagy meghaladásához köti a doppingvétség megállapítását - bármilyen mennyiségben jelen van a tiltólistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje,

ab) *  - a tiltólista vagy a technikai dokumentum szerinti döntési határérték eléréséhez vagy meghaladásához kötött doppingvétség esetén - a tiltólista vagy technikai dokumentum szerinti döntési határértéket eléri vagy meghaladja a tiltott szer, annak származéka vagy markerje,

b) a tiltólistán szereplő tiltott szert használ, vagy tiltott módszert alkalmaz - függetlenül annak sikerességétől -, vagy a használatot, alkalmazást megkísérli,

c) *  a mintaszolgáltatást elkerüli, vagy megfelelő indoklás hiányában megtagadja, vagy a mintaszolgáltatást elmulasztja azt követően, hogy arról szabályszerű értesítést kapott, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza,

d) *  a versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra vonatkozó előírásokat - ideértve a tartózkodási helyre előírt információk benyújtását, és a vonatkozó nemzetközi szabványban előírtak szerint bejelentett mintavétel kihagyását - a szövetség doppingszabályzatában részletesen meghatározott módon, 12 hónapon belül legalább három esetben bármely formában megsérti,

e) *  a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli, különösen, ha a doppingellenőrt szándékosan akadályozza, vagy azt megkísérli, megtéveszti a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek képviselőit, vagy befolyásolja a doppingellenőrzés során a vonatkozó nemzetközi követelmény alapján hivatalosan részt vevő személyeket, vagy azt megkísérli,

f) versenyidőszakban bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, kivéve, ha igazolja, hogy a birtoklással érintett szer, módszer vonatkozásában gyógyászati célú mentességet élvez, vagy más elfogadható, elsősorban egészségügyi okokra visszavezethető indokolást ad,

g) tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerzi, értékesíti, bármely más formában versenyző, sportszakember vagy más személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi, vagy ezeket megkísérli,

h) versenyidőszakban más versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza, vagy versenyen kívüli időszakban más versenyzőnek versenyidőszakon kívül tiltott szert bead, vagy tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza, ezekhez vagy ezek leplezéséhez segítséget nyújt, ezekben közreműködik, vagy ezeket megkísérli,

i) *  doppingvétség elkövetésében vagy annak kísérletében, vagy a 31. § (1)-(3) bekezdése rendelkezéseinek más személy általi megsértésében közreműködik, azt ösztönzi, ahhoz vagy annak leplezéséhez segítséget nyújt, vagy ezek elkövetésére rábír, vagy ezek elkövetésével összefüggésben bármely más típusú szándékos cselekményt valósít meg, vagy azt megkísérli,

j) *  eltiltás hatálya alatt álló vagy olyan sportszakemberrel valósít meg sportszakmai együttműködést vagy azt leplezi, akit - olyan magatartás miatt, ami doppingvétségnek minősül - büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás eredményeként elítéltek vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltották, valamint az eljáró doppingbizottság megállapítja, hogy a versenyzőnek vagy a szabadidős sportolónak tudomása volt a sportszakember eltiltásáról,

k) *  valamely eljárás megindításának alapjául szolgáló bejelentés megakadályozása érdekében fenyegetést vagy megfélemlítést alkalmaz, vagy olyan más tevékenységet végez, amelynek célja, hogy a WADA, a doppingellenes szervezet, hatósági vagy szakmai felügyeleti szervek, a doppingeljárás során eljáró bizottság, a WADA-val vagy a doppingellenes szervezettel együttműködő személy ne szerezzen tudomást valamely feltételezett doppingvétséggel vagy egyéb, különösen etikai vagy fegyelmi szabály megsértésével kapcsolatos információról, vagy velük szemben erőszakot, fenyegetést, megfélemlítést vagy más hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz.

(2) Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel

a) versenyidőszakban a versenyzővel összefüggésben bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol vagy azzal rendelkezik, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy tiltott módszert a versenyzővel összefüggésben birtokol vagy azzal rendelkezik, kivéve, ha igazolja, hogy a birtoklással, rendelkezéssel érintett szer, módszer vonatkozásában a versenyző gyógyászati célú mentességet élvez, vagy más elfogadható, elsősorban egészségügyi okokra visszavezethető indokolást ad,

b) versenyidőszakban versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását a versenyzővel összefüggésben alkalmazza, vagy versenyen kívüli időszakban versenyzőnek versenyidőszakon kívül tiltott szert bead, vagy tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását versenyzővel összefüggésben alkalmazza, tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt, vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerezi, értékesíti, bármely más formában versenyző, más sportszakember vagy harmadik személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi,

c) a b) pontban meghatározott doppingvétségek elkövetéséhez segítséget nyújt, abban közreműködik vagy ezeket megkísérli,

d) *  a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli, különösen, ha a doppingellenőrt szándékosan akadályozza, vagy azt megkísérli, megtéveszti a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek képviselőit, vagy befolyásolja a doppingellenőrzés során a vonatkozó nemzetközi követelmény alapján hivatalosan részt vevő személyeket, vagy azt megkísérli,

e) tudomására jut, hogy a versenyző doppingol, vagy valaki a versenyzőnek a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be a HUNADO-nak.

(3) *  Doppingvétséget követ el az egyéb közreműködő, ha - a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel - az (1) bekezdés e), g)-k) pontjában meghatározott magatartást valósít meg.

11. A doppingellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések

13. § (1) A doppingellenőrzés lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden versenyzőre. Bejelentés nélküli az a doppingellenőrzés, amelyet előzetes értesítés nélkül végeznek a versenyzőn, és őt az értesítés időpontjától a mintavétel folyamán végig figyelemmel kísérik.

(2) *  Doppingellenőrzés tartható sportrendezvényen, versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban.

(3) *  Bármely, doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezet e rendeletben és a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményben előírtak szerint köteles eljárni a doppingellenőrzés során.

14. § (1) *  A doppingellenőrzést akkor is el lehet végezni, ha a versenyző a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt vagy a versenyen megsérül.

(2) A doppingellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogának tiszteletben tartásával kell elvégezni.

15. § (1) A versenyidőszakban a doppingellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges, a 2. mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket - bejelentés nélküli doppingellenőrzés esetén is - a szövetség vagy a sportesemény szervezője köteles biztosítani, amit a verseny előtt a versenybíróság ellenőriz.

(2) *  A versenyen kívüli időszakban, valamint a 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzések esetén az elkülönített helyiséget a szövetség vagy annak tagszervezete, a 2. mellékletben meghatározott további személyi és tárgyi feltételeket a HUNADO biztosítja.

(3) A doppingellenőrzés költségeit az ellenőrzést kezdeményező szervezet viseli.

12. A vizsgálat-eloszlási terv

16. § (1) *  A szövetség összeállítja az általa javasolt doppingellenőrzések éves tervét, amelyet a tárgyévi versenyeket magában foglaló versenynaptárával együtt a tárgyévet megelőző év december 1-jéig megküld a HUNADO részére.

(2) *  A HUNADO a szövetségek (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését követően - az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint - elkészíti és a miniszter részére minden év január 15-éig megküldi különösen a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzéseinek vizsgálateloszlási tervét, amely tartalmazza a doppingellenőrzések sportágak közötti megoszlását és azon belül a versenyen és versenyen kívül elvégzendő doppingellenőrzések arányát.

(3) A miniszter legkésőbb minden év január 31-éig ellenjegyzi a vizsgálat-eloszlási tervet.

(4) A HUNADO által elkészített vizsgálat-eloszlási tervben meghatározott, január hónapra eső tárgyévi doppingellenőrzés a miniszter (3) bekezdés szerinti ellenjegyzését megelőzően is elvégezhető.

13. A mintavétel és -kezelés szabályai

17. § (1) A doppingellenőrzésből származó minták elemzése - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tiltólistán szereplő tiltott szerek és tiltott módszerek kimutatására irányulhat.

(2) A HUNADO által meghatározott olyan szerek elemzése is elvégezhető a versenyzőtől levett mintából, amelyek nem szerepelnek a tiltólistán, de azok visszaélésszerű felhasználása észlelhető a sportban. Az így elemzett szerek kimutatása a mintából nem alapoz meg doppingvétséget.

(3) A versenyző előzetes írásbeli beleegyezése nélkül a doppingellenőrzés során levett minta kutatási tevékenység céljára nem használható fel.

(4) *  A doppingellenőrzés vizelet-, illetve vérmintavétellel történik.

(5) *  A mintavétel és -kezelés részletes szabályait a 2. melléklet, valamint nemzetközi követelmények tartalmazzák.

(6) A versenyzők mintájának 3. § b) pontjában meghatározott analízisét WADA által akkreditált laboratórium végzi.

14. Az előzetes felülvizsgálati eljárás

18. § (1) *  Az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményéről, továbbá a mintavétel és -kezelés során tudomására jutott doppingvétséget megalapozó egyéb magatartásról a HUNADO haladéktalanul értesíti a versenyzőt, a szövetséget, a minisztert és az illetékes sportköztestületet a laboratóriumi jelentés, valamint a mintavétel és -kezelés e rendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározottak szerinti lefolytatását igazoló, kitöltött ellenőrző nyomtatvány megküldésével.

(2) A HUNADO az (1) bekezdés szerinti értesítését követő 8 napon belül lefolytatja az előzetes felülvizsgálati eljárást, amit jegyzőkönyvez. Az előzetes felülvizsgálati eljárásra vonatkozó eljárási rendet a HUNADO - e rendelettel és a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményekkel összhangban - doppingellenes szabályzatában határozza meg.

(3) Az előzetes felülvizsgálati eljárás keretében a HUNADO megvizsgálja, hogy a versenyző rendelkezik-e gyógyászati célú mentességgel, illetve a doppingellenőrzés korábbi szakaszaiban történt-e nyilvánvaló eltérés a vonatkozó nemzetközi követelménytől.

(4) A HUNADO mintavétel és -kezelés során eljárt doppingellenőre az előzetes felülvizsgálati eljárásban - kivéve, ha a doppingellenőrzés nemzetközi követelményektől való nyilvánvaló eltérésének gyanúja merül fel és a meghallgatása ezért szükségessé válik - nem vehet részt.

(5) Az előzetes felülvizsgálati eljárásban a szövetség képviselője tanácskozási joggal részt vesz.

(6) *  Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a versenyző gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilvánvalóan eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, a pozitív vizsgálati eredménnyel, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartással járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók. Az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményéről a jegyzőkönyv megküldésével a HUNADO haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt, a szövetséget, a minisztert és az illetékes sportköztestületet.

(7) *  A szövetség a sportág nemzetközi szövetsége vonatkozó szabályzatának és a nemzetközi követelményeknek megfelelően gondoskodik a versenyző versenyengedélyének felfüggesztéséről, amely az ideiglenes felfüggesztés kezdetének minősül. A felfüggesztés időpontjáról a szövetség tájékoztatja a HUNADO-t.

19. § (1) Az a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző, aki orvosilag dokumentálható módon olyan betegségben szenved, amely indokolja a tiltólistán szereplő valamely tiltott szer vagy tiltott módszer használatát, gyógyászati célú mentesség iránti kérelmet nyújthat be a TUE Bizottsághoz.

(2) A versenyző és a TUE Bizottság a gyógyászati célú mentesség kérelmezése és elbírálása során a gyógyászati célú mentesség megadásának a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályai, a vonatkozó nemzetközi követelmény, valamint az azzal összhangban álló szakmai szabályok szerint köteles eljárni.

(3) A gyógyászati célú mentességre vonatkozó kérelmet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a TUE Bizottság a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározott határidőben megvizsgálja, és határozattal dönt a mentesség megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, amelyről a WADA-t tájékoztatni kell.

(4) *  Gyógyászati célú mentesség iránti eljárásra akkor van lehetőség, ha azt a versenyző egészségi állapota vagy betegsége indokolja, és kizárólag a nemzetközi követelményekben meghatározott szerek, módszerek használatára vonatkozhat. A gyógyászati célú mentesség ebben az esetben a kérelemnek a TUE Bizottsághoz való megérkezésétől érvényes, a mentességet a TUE Bizottság azonban bármikor visszavonhatja.

(5) *  A gyógyászati célú mentesség megadásáról, valamint az eljárásban a kérelem TUE Bizottsághoz való megérkezéséről a TUE Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt és szövetségét.

(6) A nem a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző a gyógyászati célú mentességét a betegségét igazoló háziorvosi vagy szakorvosi dokumentációval igazolja. A gyógyászati célú mentességet igazoló dokumentációt a TUE Bizottság vizsgálhatja.

(7) A gyógyászati célú mentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, és nem az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját a kérelmező téríti meg.

20. § (1) *  Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás nem tár fel gyógyászati célú mentességet, vagy olyan nyilvánvaló eltérést a nemzetközi követelményektől, amelyek az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményét, vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartást érvénytelenné tennék, a HUNADO-nak haladéktalanul tájékoztatnia kell a versenyzőt, a szövetséget, a minisztert és az illetékes sportköztestületet arról, hogy * 

a) a versenyző „A” jelű mintája pozitív vizsgálati eredményű,

b) a versenyző melyik doppingellenes szabályt sértette meg,

c) a versenyző a HUNADO-tól írásban - a szövetség doppingellenes szabályzatában meghatározott határidőig - saját költségére kérheti a „B” jelű mintája analízisét,

d) a c) pont szerinti kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a „B” jelű minta vizsgálatának jogáról,

e) a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a „B” jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál,

f) a versenyző a HUNADO-tól írásban saját költségére kérheti az „A” jelű és „B” jelű mintája részletes laboratóriumi vizsgálati dokumentációját.

(2) Ha a versenyző „B” jelű mintájának analízise negatív vizsgálati eredményű, a „B” jelű minta analízisének költségét a HUNADO visszatéríti a versenyző részére, és a versenyző „A” jelű mintájának pozitív vizsgálati eredménye miatt doppingeljárás nem folytatható le, a versenyzővel szemben hátrányos következmények nem alkalmazhatóak.

15. A doppingeljárás

21. § (1) *  Pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a versenyző a 12. § (1) bekezdés b)-k) pontjában meghatározott magatartást tanúsít, vagy a doppingolás tényét elismerte, a versenyzővel szemben, ha a sportszakember a 12. § (2) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít, a sportszakemberrel szemben a HUNADO keretei között működő doppingbizottság doppingeljárást folytat le.

(2) *  A doppingbizottság a doppingeljárás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően - az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményétől függően - haladéktalanul köteles megkezdeni és 60 napon belül lefolytatni a doppingeljárást.

(3) *  A doppingbizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a dopping fellebbviteli bizottság elnöke a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. A doppingeljárásban az illetékes sportköztestület tanácskozási joggal részt vesz. A doppingeljárást lezáró indokolt határozatot a HUNADO a doppingeljárásban érintett felek mellett 8 napon belül megküldi a doppingbizottság tagjai, a miniszter és az illetékes sportköztestület részére.

(4) *  Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított 10 éven belül indítható. Külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani.

(5) A versenyzőnek a versenyszerű sporttevékenység folytatásától, a sportszakembernek a versenyszerű sporttevékenységben való részvételtől történő visszavonulására vonatkozó bejelentése az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás lefolytatását és befejezését nem akadályozza.

(6) *  Az előzetes felülvizsgálati eljárás és az elsőfokú doppingeljárás részletes szabályaira - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

(7) *  A doppingeljárásban hozott első fokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti, a kézbesítéstől számított tizennégy napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslati kérelmet a Sport Állandó Választottbírósághoz kell benyújtani. Az első fokú határozatot hozó doppingbizottság elnöke a kérelemről való értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokat továbbítja a Sport Állandó Választottbíróság részére.

22. § (1) A doppingvétség megtörténtének bizonyítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a doppingeljárást lefolytató doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem értékelhető a doppingeljárás alá vont személy terhére.

(2) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott doppingvétséget bizonyítottnak kell tekinteni, ha

a) a tiltott szer, annak származéka vagy markerje jelen van a versenyző „A” jelű mintájában, a versenyző a „B” jelű mintája elemzéséről lemondott és a „B” jelű mintát nem elemzik, vagy

b) a „B” jelű minta elemzése megerősíti az „A” jelű minta vizsgálati eredményét.

(3) *  A WADA által akkreditált, jóváhagyott laboratóriumok esetén - a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti ellenkező bizonyításig - úgy kell tekinteni, hogy a doppingminta elemzése és őrzése tekintetében a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményeknek megfelelően jártak el.

(4) A doppingeljárás alá vont személyt terheli annak bizonyítása, hogy

a) a doppingellenőrzés során eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, vagy

b) a minta elemzése, illetve őrzése során eltértek a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményektől és a pozitív vizsgálati eredmény ennek az eltérésnek az eredménye.

(5) A (4) bekezdés szerinti eltérést bizonyítottnak kell elfogadni, ha az legalább a valószínűsítés szintjét eléri.

(6) *  A 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elkövetett doppingvétséggel összefüggésben a doppingeljárás alá vont személynek a (4) bekezdés szerinti eltérést kétséget kizáróan kell bizonyítania.

(7) Ha a doppingeljárás alá vont személy a (4) bekezdés a)-b) pontjában foglalt eltérést bizonyítja, akkor a doppingvétség megállapítása érdekében az eljáró doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy nem az eltérés vezetett a pozitív vizsgálati eredmény megállapításához vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartáshoz.

22/A. § *  A doppingellenőrzés, különösen az előzetes felülvizsgálati eljárás, a doppingeljárás, valamint a büntetések kiszabása során a szabadidős sportolóra és az egyéb közreműködőre a versenyzőre vonatkozó szabályokat az e rendeletben foglaltak szerint megfelelően alkalmazni kell.

16. A versenyidőszakban történő doppingellenőrzéssel összefüggő különös rendelkezések

23. § (1) A versenyidőszakban történő mintavétel eredményeként szolgáltatott pozitív minta, valamint más, doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetése esetén a szövetség doppingeljárás lefolytatásától függetlenül az adott sporteseményen, továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - valamennyi egyéb, a pozitív minta szolgáltatásának, valamint más, doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetésének napjától a versenyengedély felfüggesztésének napjáig vagy az eltiltás megkezdéséig a versenyző részvételével szervezett versenyen elért eredményeket megsemmisíti. Amennyiben a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.

(2) Ha a versenyző a doppingeljárás lefolytatását megelőzően a szövetség felé igazolja, hogy a doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetése tekintetében még gondatlanság sem terheli, akkor más versenyen elért eredményei nem semmisíthetők meg, kivéve, ha az elkövetett doppingvétség nagy valószínűség szerint hatással volt a többi versenyen elért eredményeire.

(3) Ha meghatározott versennyel kapcsolatban a szövetség vagy a HUNADO csapatsportban legalább két csapattagot értesít doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetéséről, akkor a csapat valamennyi tagját célzott vizsgálatnak vetik alá.

(4) Ha a célzott vizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a csapat tagjai közül legalább három versenyző doppingvétséget megalapozó magatartást követett el, a szövetség - a doppingvétséget elkövető versenyzőkkel szemben lefolytatott doppingeljárás eredményétől függetlenül - a csapatnak a versenyen elért eredményét megsemmisíti, kizárja a versenyből, illetve a sportesemény további részéből, a csapatot büntetőpontokkal sújthatja.

(5) Azokban a sportágakban, amelyekben a versenyző eredményének alakításában állat is részt vesz, az állattól - a nemzetközi követelményekkel összhangban - levett és az illetékes nemzetközi doppingellenes szervezet által meghatározott doppinglistán szereplő tiltott szert tartalmazó pozitív vizsgálati eredményű minta esetén a versenyzővel szemben az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell.

17. *  A büntetések

24. § *  (1) Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a tiltólista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a versenyzőre, az e §-ban meghatározott eltérésekkel a szabadidős sportolóra, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott doppingvétségek esetén az egyéb közreműködőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki: * 

a) a 12. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás

aa) az ab) alpontban meghatározott esetek kivételével 2 év időtartamra,

ab) *  4 év időtartamra amennyiben a doppingvétség nem meghatározott szert vagy meghatározott módszert érint és a versenyző nem tudja bizonyítani, hogy nem terheli szándékosság, vagy a doppingvétség meghatározott szert vagy meghatározott módszert érint, és a doppingellenes szervezet bizonyítja, hogy a versenyzőt szándékosság terheli a doppingvétség elkövetésében,

b) *  a 12. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás

ba) a bb)-bd) alpontban meghatározott esetek kivételével 4 év időtartamra,

bb) 2 év időtartamra, ha a versenyző bizonyítja, hogy a mintaszolgáltatás elmulasztása esetében nem terheli szándékosság,

bc) a vétkesség mértékétől függően 2 évtől 4 évig terjedő időtartamra, ha a versenyző vagy az egyéb közreműködő olyan rendkívüli körülményre hivatkozik, amely az eltiltási időszak mérséklését indokolja,

bd) a vétkesség mértékétől függően legfeljebb 2 év időtartamra védett személy vagy szabadidős sportoló esetén azzal, hogy a büntetés legalább megrovás,

c) a 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén - amennyiben a versenyző 12 hónapon belül legalább 3 esetben tanúsítja az ott meghatározott magatartást - a versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás

ca) a cb) alpontban meghatározott kivétellel legalább 2 év időtartamra,

cb) a sportoló szándékosságának mértékétől függően legalább 1 év időtartamra,

d) *  a 12. § (1) bekezdés g)-h) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 4 évtől végleges időtartamra - ha a versenyző a 12. § (1) bekezdés g)-h) pontjában meghatározott doppingvétséget védett személy felhasználásával követi el a tiltólista szerinti meghatározott szerek között nem szereplő egyéb tiltott szerrel, az eltiltás végleges -,

e) *  a 12. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 2 évtől végleges időtartamra,

f) a 12. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 1 évtől 2 éves időtartamra,

g) *  a 12. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén az elkövetett vétség súlyosságától függően versenyrendszerben szervezett, vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és szövetség, sportszervezet által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 2 évtől végleges időtartamra.

(2) Az (1) bekezdés cb) alpontja nem alkalmazható, ha a versenyző a tartózkodási helyre előírt információkat a mintavételre való kijelölést megelőzően olyan időpontban változtatja meg, ami a mintavétel elkerülését szolgálja vagy a mintavétel céljából való elérhetőségét egyébként lehetetlenné teszi.

(3) *  A 12. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott doppingvétség függőséget okozó szer kivételével meghatározott szerrel, meghatározott módszerrel vagy szennyeződést tartalmazó termékkel összefüggésben való elkövetése esetén - ha a versenyző igazolni tudja, hogy ezzel kapcsolatban nem terheli szándékosság - a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy versenyrendszerben szervezett, vagy szövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás. A védett személy által elkövetett doppingvétség kivételével a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén a büntetés enyhítésének - a szándékosság hiányának igazolása melletti - további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.

(3a) *  Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a doppingvétséget függőséget okozó szerrel követték el, és

a) a versenyző bizonyítja, hogy a függőséget okozó szer használata versenyidőszakon kívül történt, és nem függött össze a sportteljesítmény növelésének szándékával, az eltiltás hossza 3 hónap, amely 1 hónapra csökkenthető, ha a versenyző vagy az egyéb közreműködő teljesíti a doppingellenőrzésért felelős doppingellenes szervezet által jóváhagyott, a függőségez okozó szerekkel kapcsolatos kezelési programot, azonban az eltiltás időtartama a 27. § alapján tovább nem csökkenthető, és az eltiltás nem mellőzhető,

b) használatára vagy birtoklására versenyidőszakon belül került sor, és a versenyző vagy az egyéb közreműködő bizonyítja, hogy a használat vagy birtoklás nem függött össze a sportteljesítmény növelésének szándékával, akkor a használat vagy birtoklás nem minősül szándékosnak az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában, valamint nem eredményezi a (3b) bekezdés szerinti súlyosító körülmény megállapítását.

(3b) *  Ha a 12. § (1) bekezdés a)-e), g) és j) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén olyan súlyosító körülmény fennállása állapítható meg, amely indokolja az (1) bekezdésben foglaltaknál hosszabb eltiltási időszak kiszabását, az eltiltási időszak a vétség súlyosságától és súlyosító körülménytől függően legfeljebb 2 évvel növelhető, kivéve, ha a versenyző vagy az egyéb közreműködő bizonyítja, hogy a doppingvétség elkövetése nem volt szándékos.

(4) A versenyzőre az eltiltás büntetés mellett

a) az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb 2 év időtartamú kizárás büntetés,

b) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb 1 év időtartamra történő megvonása,

c) legfeljebb a hivatásos versenyző sporttevékenységből származó előző évi nettó átlagjövedelmének tizenkettő havi összegét meg nem haladó pénzbüntetés

szabható ki.

(5) *  A versenyző és a szabadidős sportoló részére az (1) és (3) bekezdés szerinti doppingbüntetések időtartama alatt nem állítható ki versenyengedély.

(6) *  Ha a védett személy vagy a szabadidős sportoló nem függőséget okozó szerrel követ el doppingvétséget, és a bizonyítani tudja, hogy nem terheli szándékosság, a büntetés a vétkességtől függően legalább megrovás, legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás.

25. § *  (1) Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a tiltólista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a sportszakemberre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:

a) a 12. § (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől eltiltás 2 év időtartamra,

b) a 12. § (2) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől eltiltás 4 évtől végleges időtartamra.

(2) *  Ha a sportszakember a 12. § (2) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott doppingvétséget védett személy felhasználásával a tiltólista szerinti meghatározott szerek között nem szereplő egyéb tiltott szerrel követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani.

(3) Ha a sportszakember a doppingvétséget a 24. § (3) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, és igazolni tudja, hogy ezzel kapcsolatban nem terheli szándékosság, a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől 2 év időtartamú eltiltás.

(4) A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett

a) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb 1 év időtartamra történő megvonása,

b) legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységéből származó előző évi nettó átlagjövedelmének tizenkettő havi összegét meg nem haladó pénzbüntetés

szabható ki.

26. § *  (1) Amatőr versenyzőre vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

(2) A versenyzőre, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést a szövetségnél kell befizetni. A szövetség a pénzbüntetést köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani.

27. § *  (1) *  Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható. A 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén - a védett személy által elkövetett doppingvétség kivételével - az eltiltás mellőzésének további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. Az eltiltás e rendelkezés szerinti mellőzése esetén a doppingeljárás alapjául szolgáló doppingvétség nem vehető figyelembe az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság részéről a 28. § és a 29. § alkalmazásakor.

(2) *  Ha a versenyző - a 24. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél. Ha az egyébként alkalmazandó eltiltás végleges, akkor az eltiltás e rendelkezés szerinti csökkentett időtartama legalább 8 év. A védett személy által elkövetett doppingvétség kivételével a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén az eltiltás csökkentésének további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.

(3) A sportszakember által elkövetett 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) *  Ha a versenyző vagy a sportszakember

a) a doppingeljárás során vagy az eltiltás hatálya alatt érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében vagy bizonyításában,

b) érdemi közreműködést tanúsít egy doppingellenes szervezet, hatósági vagy szakmai felügyeleti szerv irányába, amely eredményeként a WADA eljárást indít a WADA Szabályzat, nemzetközi követelmény vagy technikai dokumentum megszegése miatt, vagy

c) érdemi közreműködést tanúsít egy doppingellenes szervezet, hatósági vagy szakmai felügyeleti szerv irányába, amely eredményeként más által elkövetett, doppingvétségnek nem minősülő bűncselekmény vagy szakmai, illetve etikai szabály megszegése kerül megállapításra,

a versenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát megelőzően, valamint - a vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltakra is figyelemmel - a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát követően az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama felfüggeszthető, de a felfüggesztett időtartam nem lehet hosszabb az eltiltás időtartamának háromnegyedénél.

(4a) *  Végleges időtartamú eltiltás esetén a (4) bekezdés szerinti esetben a fel nem függesztett büntetés nem lehet kevesebb 8 évnél.

(4b) *  Ha az eltiltási időszak felfüggesztése alapjául szolgáló feltétel nem teljesül, az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság elrendeli az egyébként alkalmazandó eltiltási időszak teljes időtartamának letöltését.

(4c) *  Az érdemi közreműködést nyújtani kívánó versenyző vagy sportszakember kérésére a doppingellenes szervezet biztosítja, hogy a versenyző vagy a sportszakember által átadott információk a későbbiekben nem használhatóak fel ellene.

(4d) *  A másodfokú határozatot vagy a fellebbezésre rendelkezésre álló idő lejártát követően a doppingellenes szervezet az egyébként alkalmazandó eltiltást kizárólag a WADA és az érintett nemzetközi szövetség jóváhagyását követően függeszti fel.

(5) Amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést megelőzően beismeri olyan doppingvétség elkövetését, amely más módon nem bizonyítható, a versenyzővel és a sportszakemberrel szemben egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél.

(6) *  Ha a doppingellenes szervezet a versenyzőt vagy a sportszakembert arról értesíti, hogy ellene doppingvétség gyanúja merült fel, amely 4 éves vagy annál hosszabb időtartamú eltiltással büntethető - ideértve az eltiltás időtartamát növelő súlyosító körülmény alkalmazását is -, és a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetését a doppingellenes szervezet szabályszerű értesítését követő legkésőbb 20 napon belül elismeri, és az eltiltás időtartamát elfogadja, a doppingellenes szervezet a kiszabott eltiltás időtartamát 1 évvel csökkentheti azzal, hogy az eltiltási időszak további csökkentésére nincs lehetőség.

(6a) *  Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétséget a (6) bekezdésben foglalt követelményektől eltérően ismeri be, és a doppingvétséghez kapcsolódó következményeket elfogadja, a versenyző vagy a sportszakember vétkességétől és a beismerés időpontjától függően az eltiltás időtartama csökkenthető, valamint az eltiltási időszak kezdeteként a mintavétel napja vagy a mintavételhez nem köthető doppingvétség esetén annak utolsó alkalommal történt elkövetésének napja is meghatározható. A versenyzőnek vagy a sportszakembernek a megegyezés szerinti eltiltás legalább felét le kell töltenie a büntetés elfogadásának napjától vagy - ha az korábbi - az ideiglenes felfüggesztés elfogadásának napjától számítva. A WADA és a doppingellenes szervezet az eltiltás esetleges csökkentésére és annak kezdőnapjára vonatkozó határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ügyet lezáró megállapodást megkötni kívánó versenyző vagy sportszakember kérésére a doppingellenes szervezet biztosítja, hogy a versenyző vagy a sportszakember által átadott információk a későbbiekben nem használhatóak fel ellene.

(7) Amennyiben a versenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben egyébként alkalmazandó eltiltás e rendelet több rendelkezése alapján csökkenthető, a csökkentett eltiltás időtartama nem lehet kevesebb az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartamának negyedénél. Ezt a rendelkezést a 28. § (1) bekezdése szerinti második doppingvétség miatt alkalmazott eltiltás időtartamának meghatározása során is alkalmazni kell, ha a versenyző vagy a sportszakember a második doppingvétség elkövetésével összefüggésben a (4), (5) vagy (6) bekezdés alapján az eltiltás időtartamának csökkentésére jogosult.

28. § *  (1) *  A versenyző, a sportszakember vagy az egyéb közreműködő által második alkalommal elkövetett doppingvétségért alkalmazandó eltiltás időtartama a 27. § (4)-(7) bekezdésében foglalt csökkentések figyelembe vétele nélkül az alábbiak közül a hosszabb időtartam:

a) 6 hónap, vagy

b) a körülményektől és a versenyző, a sportszakember vagy az egyéb közreműködő második doppingvétséggel kapcsolatos vétkességétől függően az alábbiakban megállapított két időtartam közé eső időtartam:

ba) az első doppingvétségre kiszabott eltiltási időtartam és a második doppingvétségért egyébként alkalmazandó eltiltási időtartam együttes időtartama azzal, hogy a második doppingvétségnél az ismételt elkövetés ténye nem kerül figyelembevételre,

bb) azon eltiltás időtartamának a kétszerese, amely abban az esetben lenne alkalmazandó, ha a második doppingvétséget úgy tekintenék, mintha első doppingvétség lenne.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltiltás időtartama a 27. § (4)-(7) bekezdésének alkalmazásával tovább csökkenthető.

(2a) *  Ha a doppingellenes szervezet megállapítja, hogy a versenyző, a sportszakember vagy az egyéb közreműködő a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést megelőzően másik doppingvétséget követett el, és ez a másik doppingvétség az értesítésben szereplő első doppingvétségnél legalább 12 hónappal korábban vagy később történt, az eltiltás időtartamának meghatározásánál ezen másik doppingvétséget úgy kell tekinteni, mintha első alkalommal elkövetett doppingvétség lenne. Az így kiszabott eltiltást a korábban megállapított doppingvétség eltiltási időszaka után kell letölteni. Az (1) bekezdés alkalmazása során az e bekezdéssel érintett doppingvétségek egyetlen vétségnek minősülnek.

(2b) *  Ha a doppingellenes szervezet megállapítja, hogy a versenyző vagy az egyéb közreműködő a 12. § (1) bekezdés e) pontjában vagy a sportszakember a 12. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott doppingvétséget egy általa elkövetett másik doppingvétség miatt indított doppingeljárás során követi el, e magatartást első doppingvétségnek kell tekinteni. Az így kiszabott eltiltást a korábbi doppingvétség miatti eltiltás lejárta után kell letölteni. Az (1) bekezdés alkalmazása során az e bekezdéssel érintett doppingvétségek egyetlen vétségnek minősülnek.

(3) Azonos doppingvétséget megalapozó magatartások elkövetése esetén második doppingvétségnek minősül a 18. § (1) bekezdése szerinti értesítés, valamint a sportfegyelmi felelősség szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a doppingeljárás megindításáról szóló értesítés időpontja után elkövetett doppingvétség. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szabályszerű értesítésre az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság érdekkörén kívüli okból nem került sor.

(4) *  Ha az eljáró dopping bizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság nem tudja igazolni, hogy az értesítés szabályszerűen történt, a versenyző, sportszakember vagy egyéb közreműködő által elkövetett doppingvétségeket - az (1) bekezdésben és a 29. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett - együttesen kell egy doppingvétségnek tekinteni és a büntetés meghatározása során a súlyosabbnak minősülő doppingvétség büntetését kell alapul venni.

29. § *  (1) A versenyző, sportszakember által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétségért - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végleges eltiltás alkalmazandó.

(2) A harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség esetén az eltiltás 8 évtől végleges időtartamú, amennyiben

a) a versenyző által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti doppingvétség, vagy a versenyző által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 24. § (3) bekezdésében, vagy a 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, vagy

b) a sportszakember által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 25. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A 28. § és az (1)-(2) bekezdés szerinti többszöri doppingvétségekre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az egyes doppingvétségeket 10 éven belül követték el.

(4) A 28. § és e § alkalmazása során nem tekinthető korábban elkövetett doppingvétségnek az a doppingvétség, amely esetében a versenyző vagy a sportszakember bizonyította a szándékosság hiányát.

30. § *  (1) Az eltiltás időtartama - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - az azt megállapító első fokú határozat meghozatalának napján kezdődik.

(2) Amennyiben a doppingeljárás alá vont személy a doppingeljárásban

a) a tárgyalás tartásáról lemond, vagy

b) egyéb okból nem történik meghallgatás

és az eltiltást elfogadja, az eltiltás az eltiltás elfogadása vagy egyéb módon történő kiszabása napján kezdődik.

(3) *  Ha bizonyíthatóan a doppingeljárás alá vont személy önhibáján kívüli okból a doppingeljárás megindítása és a tárgyalás között jelentős késedelem következik be, vagy a doppingeljárás egyébként elhúzódik, az eljáró doppingbizottság, dopping fellebbviteli bizottság az eltiltás időtartamának kezdetét a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsításának napjával is meghatározhatja. A doppingeljárás alá vont személyt terheli annak a bizonyítása, hogy a késedelem neki nem felróható. Az eltiltási időszakban - ideértve a visszamenőleges hatályú eltiltást is - a versenyző által elért összes eredmény érvénytelenítésre kerül. Ha a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.

(4) Amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetését a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést követően haladéktalanul beismeri - és ezen időpontot követően a versenyző nem vesz részt további versenyen vagy a sportszakember nem gyakorolja sportszakmai tevékenységét -, az eltiltás időtartamának kezdetét az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás elkövetésének napjával is meghatározhatja azzal, hogy a doppingeljárás alá vont személy az eltiltás büntetés időtartamának legalább felét letölti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha az eltiltás időtartamát a 27. § (6) bekezdése alapján már csökkentették.

(5) *  Az eltiltás időtartamába a versenyengedély sportág nemzetközi szövetsége vonatkozó szabályzatának és a nemzetközi követelményeknek megfelelő felfüggesztésének időtartamát, amely időtartam ideiglenes felfüggesztésnek minősül, be kell számítani.

31. § *  (1) Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül - a (2) és a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban, kivéve nézőként.

(2) Az a személy, akivel szemben 4 évnél hosszabb időtartamú eltiltás került kiszabásra, a 4 év elteltét követően - azon sportágon kívül, amelyben a doppingvétséget elkövette - részt vehet alacsonyabb bajnoki osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha

a) az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb bajnoki osztályból nem kvalifikálhatja magát országos vagy nemzetközi versenyre, illetve

b) *  védett személyekkel nem végez sportszakmai tevékenységet.

(3) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző sportszakemberként, a sportszakember pedig versenyzőként nem tevékenykedhet.

(4) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző köteles a doppingellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokról - a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző esetén ideértve a tartózkodási helyét - és azok megváltozásáról a szövetséget és a HUNADO-t tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni. Ha az eltiltás hatálya alatt álló versenyző a szervezett sporttevékenységben való részvételtől visszavonul és versenyzői jogállása megszűnik, de később vissza kíván térni versenyzőként a szervezett sporttevékenységben való részvételhez, akkor a szövetség és a HUNADO egyidejű értesítése mellett vállalja, hogy a visszavonulásának időpontjában az eltiltás büntetésből még hátralévő időtartammal megegyező időszakban versenyen kívüli doppingellenőrzésének aláveti magát.

(5) Az eltiltás hatálya alatt álló versenyző szervezett sporttevékenységbe való visszatérésének feltétele a sportág nemzetközi szövetsége vonatkozó szabályzatában meghatározott számú, de legalább 1 negatív eredményű mintaszolgáltatás teljesítése.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mintaszolgáltatással összefüggő minta-analízisek közül 1 költsége számolható el a HUNADO részére biztosított állami támogatás terhére.

(7) Az eltiltás hatálya alatt álló versenyző részt vehet a sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban, vagy használhatja a sportszervezet, szövetség sportlétesítményeit

a) az eltiltás időtartamának utolsó 2 hónapjában, vagy

b) a kiszabott eltiltás időtartamának utolsó negyedében, ha az nem éri el az a) pontban meghatározott időtartamot.

(8) *  Ha a versenyző vagy a sportszakember megsérti az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalmat, az eredetileg kiszabott eltiltás utolsó napján az eltiltás időtartama újrakezdődik. Az újrakezdődött eltiltási időtartam a versenyző vagy a sportszakember vétkességétől és az eset egyedi körülményeitől függően módosítható, ideértve a megrovás alkalmazásának lehetőségét újabb eltiltás kiszabása nélkül. Ha a versenyző vagy a sportszakember a részvételi tilalmat az ideiglenes felfüggesztés ideje alatt szegi meg, az ideiglenes felfüggesztés időtartama nem kerül beszámításra az eltiltás időtartamába. Az eltiltás időtartamára vagy az ideiglenes felfüggesztésre vonatkozó részvételi tilalom megsértésével elért eredményt meg kell semmisíteni.

(9) Az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalom megsértése miatt indított doppingeljárásban a versenyző vagy a sportszakember által elkövetett cselekmény súlyossága vagy az eset körülményei alapján az eredetileg kiszabott eltiltási időtartam utolsó napján újrakezdődő eltiltás időtartama módosítható.

32. § * 

18. Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 36. § (2) bekezdése az e rendelet hatálybalépését követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 35. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

34. § *  E rendeletnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 324/2014. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 21. § (4) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépése után elkövetett doppingvétségekre, külföldön elkövetett doppingvétség esetén a módosító rendelet hatálybalépése utáni belföldre történő visszaérkezés esetében kell alkalmazni.

35. § *  (1) E rendeletnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 708/2020. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését követően elkövetett doppingvétség tekintetében kell alkalmazni.

(2) A Módr2. hatálybalépéséig határozattal le nem zárt doppingeljárás során e rendelet Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az az eljárás alá vont személyre nézve kedvezőbb elbírálást eredményez.

(3) A kiszabott eltiltás időtartama e rendelet Módr2.-vel megállapított rendelkezései alapján csökkenthető a Módr2. hatálybalépését megelőzően hozott határozat alapján eltiltás hatálya alatt álló személy esetében is. A Módr2. hatálybalépését megelőzően hozott határozat alapján eltiltás hatálya alatt álló személy az eltiltási időtartam lejártát megelőzően kérelmezheti a doppingeljárást lefolytató bizottságnál a kiszabott eltiltás időtartamának az e rendelet Módr2.-vel megállapított rendelkezései alapján történő csökkentésének mérlegelését.

36. § (1) * 

(2) * 

1. melléklet a 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelethez * 

2. melléklet a 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelethez * 

A dopping-mintavétel és -kezelés, a doppingellenes felvilágosítás, valamint a doppingvétségek felderítésének részletes szabályai

Az eljárási rend célja, hogy operatív egységesített eljárás keretében minden érdekelt számára biztosítsa az egységes és korrekt mintavételt és -kezelést; elősegítse a doppingellenőrzés folyamatos végrehajtását és egy egységes, minden sportágra kiterjedő mintavételi és -kezelési modell kialakítását, továbbá rögzítse a doppingvétségek felderítésének és a megelőzés érdekében folytatott doppingellenes felvilágosítás alapvető szabályait.

1. Mintavételi és -kezelési csoportok

A versenyzőtől vett mintával az a doppingellenes szervezet rendelkezik, amely kezdeményezi (megrendeli) a versenyző doppingvizsgálatát.

1.1. A doppingellenőrzésnél - a mintavételre történő kijelölést tartalmazó dokumentum versenyző részére történő átadása kivételével - a HUNADO legalább két tagjának (a továbbiakban: doppingellenőr) jelenléte szükséges. A mintavétel során a versenyzővel a mintavételi helyiségben csak azonos nemű doppingellenőr tartózkodhat. A doppingellenőrzés során segítőként (a továbbiakban: versenyzőt segítő személy) jelen lehet továbbá - a mintavétel szakaszát kivéve - a versenyző által megjelölt személy is. Kiskorú versenyző mintavétele esetén a versenyzőt segítő személy biztosítása kötelező, aki a kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában más nagykorú személy. Fogyatékos versenyző esetén - amennyiben a mintavétel teljesítéséhez az a versenyző fogyatékossága miatt kifejezetten szükséges - a versenyző által választott versenyzőt segítő személy is jelen lehet, de a mintavételt nem tekinthetik meg.

1.2. A doppingellenőröknek érvényes megbízólevéllel kell rendelkezniük, amelyet a HUNADO állít ki.

2. A versenyzők értesítése és a doppingellenőrzésre történő kijelölés

2.1. A versenyzők értesítésének időszaka akkor kezdődik, amikor a doppingellenes szervezet kezdeményezi a kiválasztott versenyző értesítését, és akkor fejeződik be, amikor a versenyző megérkezik a doppingellenőrző állomásra, vagy amikor a versenyző esetleges mulasztása a doppingellenes szervezet tudomására jut.

2.2. A versenyzők doppingellenőrzésről történő értesítését a doppingellenőröknek dokumentálniuk kell.

2.3. A doppingellenes szervezet gondoskodik arról, hogy a mintavételre kiválasztott versenyző személyazonosságát megfelelően igazolja. (A személyazonosság igazolása fényképpel ellátott, érvényes egyesületi tagkönyv, valamint a versenyzői versenyengedély vagy rajtengedély alapján is történhet, amennyiben ezek alapján a versenyző személyazonossága egyértelműen megállapítható.) Ez biztosítja, hogy a kiválasztott versenyző az legyen, akit értesítettek. A versenyző azonosításának módját dokumentálni kell a doppingellenőrzési dokumentációban.

2.4. A felszólítással egyidejűleg a versenyzőt tájékoztatni kell:

a) a doppingellenőrzésen mintaszolgáltatás céljából való megjelenés kötelezettségéről;

b) a doppingellenőrzés pontos helyéről és idejéről;

c) a doppingellenőrzést kezdeményező doppingellenes szervezetről;

d) a versenyző jogairól, különös tekintettel az általa megjelölt személy, illetve tolmács jelenlétének, a mintavétellel és -kezeléssel kapcsolatos tájékoztatás kérésének, valamint a mintavétel indokolt esetben való elhalasztásának lehetőségéről;

e) a versenyző kötelezettségeiről, különösen együttműködési kötelezettségéről, a doppingellenőrzés megtagadásának, meghiúsításának, illetve magának a doppingellenőrzés alól történő kivonásának következményeiről;

f) a doppingellenőrzéssel kapcsolatos egyéb fontos tudnivalóról.

2.5. A doppingellenőrzéseket a versenyeken és a versenyeken kívül is el lehet rendelni, összhangban a nemzetközi doppingellenes szervezetek szabályzataiban foglaltakkal. A versenyző mintavételi állomáson történő megjelenésével összefüggésben felmerült költségeket a versenyző viseli.

2.6. A versenyző doppingellenőrzésre történő kijelölésének különösen az alábbi szempontokra figyelemmel kell megtörténnie:

a) sérülés;

b) hirtelen nagymértékű eredményjavulás;

c) visszalépés vagy távolmaradás olyan versenytől, amelyen a részvétel várható volt;

d) felkészüléssel kapcsolatos információk;

e) dopping használatára utaló viselkedés, erre vonatkozó információk;

f) váratlan visszavonulás vagy visszatérés onnan;

g) korábbi doppingellenőrzéseken tapasztalt magatartásbeli vagy analitikai rendellenességek;

h) a versenyző eltiltás utáni visszatérése.

2.7. Az igazolt, illetve versenyeken rendszeresen részt vevő versenyzőket bármikor, előzetes figyelmeztetés nélkül ismételten is doppingellenőrzésnek lehet alávetni.

2.8. Bejelentés nélküli doppingellenőrzés esetén tilos a versenyző előzetes tájékoztatása a várható doppingellenőrzésről.

3. A doppingmintát kísérő nyomtatványok

3.1. A versenyzőt szóban és írásban is fel kell szólítani a doppingvizsgálatra. A szóbeli felszólítást a mintavételi eljárás során dokumentálni kell a versenyző mintavételre való kijelölését igazoló nyomtatványon, amely tartalmazza különösen:

a) a versenyző személyes adatai közül nevét, állampolgárságát,

b) a mintavétel típusát (vizelet vagy vér, alkohol, illetve drogteszt),

c) a megrendelő szervezet nevét,

d) a versenyző sportágát.

A kijelölő nyomtatvány aláírásával a versenyző elismeri

a) a doppingvizsgálatra történő kijelölését,

b) annak tudomásul vételét, hogy a doppingellenőrzésre vonatkozó szabályok alapján a minta szolgáltatásának elmulasztása ugyanolyan következményekkel jár, mint a pozitív vizsgálati eredmény,

c) azt, hogy a doppingellenőrzéssel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeitől a doppingellenőröktől felvilágosítást kapott.

3.2. A mintavételi eljárás során a doppingellenőr dopping-mintavételi űrlapot tölt ki, amely tartalmazza különösen:

a) a versenyző személyes adatai közül nevét, születési idejét, állampolgárságát, lakcímét, a személyazonosság igazolására alkalmas dokumentum számát,

b) a versenyző sportágát,

c) a sportesemény megnevezését, helyszínét,

d) a mintavételt megrendelő szervezet megnevezését,

e) a versenyző versenyengedélyét (rajtengedélyét) kiállító sportszövetséget,

f) a mintavétel helyét és időpontját,

g) a mintavétel típusát (vizelet vagy vér) és módját (előre be nem jelentett, bejelentett, versenyen vagy versenyen kívüli időszakban elvégzett),

h) a mintavétel dátumát, a versenyző mintavétel helyszínére való megérkezésének és a mintavétel befejezésének időpontját,

i) a mintatartó doboz számát, az „A” jelű és „B” jelű mintavételi üveg számát,

j) a versenyző által a mintavételt megelőző időszakban szedett gyógyszerek, étrend- és táplálék-kiegészítők versenyző általi megjelölését,

k) a TUE-engedély meglétére vonatkozó információt,

l) a versenyző, a versenyzőt segítő személy és a doppingellenőrök nyilatkozatát arról, hogy a doppingellenőrzési eljárás az e rendeletben foglaltaknak, valamint a vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelően történt,

m) a mintavételi eljárással összefüggésben tett megjegyzéseket,

n) a versenyző és a doppingellenőr aláírását.

4. A doppingellenőrzésre vonatkozó szabályok

4.1. A versenyző előzetes értesítés nélkül bármikor kijelölhető doppingellenőrzésre.

4.2. A mintavételi eljárás során a doppingellenőr a versenyző személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi követelményekben foglaltak, a versenyző pedig a doppingellenőr utasításainak megfelelően jár el.

4.3. A doppingellenőrzésre történő kijelölés után a versenyző mellé ki kell rendelni egy kísérőt (a továbbiakban: hivatalos kísérő), aki a mintavételre történő megjelenésig a versenyző mellett tartózkodik. Hivatalos kísérőnek a doppingellenőr is kijelölhető. A versenyző a doppingellenőr vagy a hivatalos kísérő által történt első kapcsolatfelvételtől kezdve mindvégig köteles a doppingellenőr vagy a hivatalos kísérő közvetlen látókörében maradni, a mintavételi eljárás befejezéséig.

4.4. Amennyiben vizelet-mintavétel történik, úgy azt a doppingvizsgálatra történő felszólítás utáni első vizeletmintából kell elvégezni. Versenyen való doppingellenőrzés esetén a mintavételre történő kijelölés után 1 órán belül, versenyen kívüli doppingellenőrzés esetén lehetőség szerint azonnal meg kell jelenni a mintavételi állomáson.

4.5. A doppingellenőrnek alkalmat kell biztosítania a versenyző részére, hogy dokumentálja, ha bármilyen megjegyzése van a kijelöléstől a mintavételi eljárás lezárásáig tartó időszakban történtekkel kapcsolatban.

4.6. Kiskorú versenyző esetében a mintavételi eljárás akkor folytatható le, ha a kiskorú versenyzővel egy felnőtt kísérő is jelen van az 1.1. pontban foglaltaknak megfelelően.

4.7. A mintavételi eljárás befejeztével a versenyzőnek és a doppingellenőrnek aláírással kell igazolni, hogy a kapcsolódó dokumentáció pontosan tükrözi a versenyzővel végzett mintavételi eljárás adatait, beleértve a versenyzőtől kapott kifogásokat is. A versenyzőt segítő személynek és a versenyzőnek is alá kell írnia a dokumentumokat, ha a versenyző kiskorú. A további jelenlévők, akiknek szerepük volt a versenyző mintavételénél, tanúként aláírják a dokumentumokat. A doppingellenőr köteles adni a versenyzőnek egy példányt a versenyző által aláírt mintavételi jegyzőkönyvből.

5. Megjelenés mintavételre

5.1. A verseny befejezésekor a kijelölő nyomtatványon jelzett időpontban a versenyzőnek a mellé rendelt hivatalos kísérővel együtt meg kell jelennie a doppingellenőrző állomáson rendszerint azonnal, de legfeljebb 1 órán belül. Amennyiben a versenyző az 5.2. pontban meghatározottaktól eltérő okból jelenik meg késve a mintavételi állomáson, de még odaér a doppingellenőr távozása előtt, úgy a doppingellenőr dönt arról, hogy eljárjon-e esetleges mulasztás miatt.

5.2. A doppingellenőr indokolt esetben engedélyezheti, hogy a versenyző a doppingellenőrző állomáson a kijelölést követő 1 óra elteltét követően jelenjen meg. A versenyző távolléte különösen az alábbi esetekben minősülhet indokoltnak, de kizárólag csak akkor, ha a versenyző felügyelete (kísérése) megoldható. Versenyidőszakban történő vizsgálat esetén:

a) részvétel eredményhirdetésen,

b) a médiával szembeni kötelezettségek teljesítése,

c) további versenyszámokban való részvétel,

d) levezetés elvégzése,

e) szükséges orvosi kezelésen való részvétel,

f) megbízott vagy tolmács keresése,

g) a versenyző fényképes azonosítójának magához vétele, vagy

h) egyéb rendkívüli körülmények, amelyek indokolhatók és dokumentálhatók.

Versenyen kívüli időszakban történő vizsgálat esetén:

a) versenyzőt segítő személy keresése,

b) edzés befejezése,

c) orvosi kezelés lefolytatása,

d) a versenyző személyazonosításra alkalmas dokumentumának magához vétele,

e) egyéb rendkívüli körülmények, amelyek indokolhatók és dokumentálhatók.

6. Mintavételi helyiség

6.1. A mintavételi helyiségnek a HUNADO szabályzatában rögzítetteknek megfelelő alkalmasságát a doppingellenőr ellenőrzi és hagyja jóvá. A mintavételi helyiségnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a versenyző számára a nyugodt elvonulást, felkészülést a mintavételre biztosítsa. A mintavételi helyiség kizárólag a mintavételi eljárással összefüggésben használható a mintavételi eljárás ideje alatt. A doppingellenőrnek fel kell jegyeznie minden jelentős eltérést ezektől a kritériumoktól.

6.2. A versenyidőszakban, illetve a versenyen kívüli időszakban végzett doppingellenőrzés során a mintavételi helyiségnek a sportrendezvény helyéhez olyan közel kell lennie, amennyire az lehetséges. Erről a szervezőnek kell gondoskodnia.

6.3. A mintavétel helyének elszigeteléséről és biztonságáról gondoskodni kell.

6.4. A mintavételi helyiséget versenyen úgy kell kialakítani, hogy egy elkülönített váró- és adminisztratív helyiség, valamint külön mosdó a mintavétel céljára biztosított legyen.

6.5. A szervezőnek gondoskodnia kell róla, hogy a mintavétel eredményes lebonyolítása és a minták biztonságos tárolása érdekében a mintavételi helyiségben:

a) bontatlan palackozott ásványvíz, versenyzőnként legalább 1,5 liter mennyiségben,

b) megfelelő higiénés körülményeket biztosító eszközök, valamint

c) regeneráló étel, ital, a HUNADO szabályzatában meghatározottak szerint

rendelkezésre álljanak.

6.6. A mintavételi helyiségben csak arra felhatalmazott személyek tartózkodhatnak, a vizeletminta szolgáltatásánál csak azonos nemű doppingellenőr lehet jelen. Szükség esetén tolmács segítsége igénybe vehető.

6.7. A mintavételi helyiségben egy időben csak egy versenyző vizsgálata történhet.

6.8. Amennyiben versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra kötelezett versenyző a lakhelyét vagy egyéb tartózkodási helyét adja meg a mintavételi eljárás lefolytatása céljából, úgy - saját költségére - gondoskodnia kell alkalmas mintavételi helyiség és mosdó biztosításáról.

7. A mintavételi eljárás

7.1. Doppingellenőrzés céljából vizelet-mintavételre, vérminta vételére, drog- és alkoholteszt elvégzésére kerülhet sor. A mintavétel fajtáját a mintát megrendelő szervezet dönti el.

7.2. A HUNADO a vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltak alapján kidolgoz egy felelősségi rendszert a minták és a mintavételi dokumentáció felügyeleti láncának nyilvántartására, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a minták és a mintavételi dokumentumok kívánt rendeltetési helyre érkezését igazolja.

7.3. A mintavételi felszerelésnek eleget kell tennie az egyedi azonosítás, a biztonságos tárolás és a sérthetetlenség követelményeinek, valamint a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározott további feltételeknek.

7.4. Az eljárás lényegét és folyamatát a mintavétel előtt a versenyzővel ismertetni kell. Különösen indokolt esetben, a doppingellenőr engedélyével, az általa megjelölt időpontig a versenyző a számára kijelölt kísérővel elhagyhatja a mintavételi helyiséget.

7.5. A vizelet-mintavétel lezárható, ellenőrzött mintavételi edénybe történik, az adminisztratív helyiségben tartózkodó versenyzőt segítő személy jelenlétében. A mintavétel során csak a doppingellenőr és kiskorú versenyző esetén a törvényes képviselője, fogyatékos versenyző esetén választott kísérője lehet jelen az 1.1. pontban foglaltaknak megfelelően. A mintavétel folyamatát csak a doppingellenőr tekintheti meg a versenyző testének érintése nélkül. Fogyatékos versenyző esetén, amennyiben a minta szolgáltatására önállóan nem képes, a doppingellenőr vagy a választott kísérő a fogyatékos versenyző kérésére a versenyző testét, illetve a mintavételi edényt megérintheti a mintaszolgáltatás érdekében.

7.6. A doppingellenőrnek biztosítania kell, hogy a versenyző megfelelő számú, legalább kettő mintavételi edényből választhasson.

A mintavételi edény kiválasztását követően a versenyző - a doppingellenőr utasítása alapján - ellenőrzi a kiválasztott mintavételi edény lezárt, sértetlen, manipulációmentes állapotát. Amennyiben a versenyző nem elégedett a kiválasztott mintavételi edénnyel, úgy egy további mintavételi edény választására jogosult. Amennyiben a versenyzőnek a rendelkezésre álló mintavételi edények egyikével szemben kifogása merül fel, azt a doppingellenőrnek jegyzőkönyveznie kell. Ha a doppingellenőr nem ért egyet a versenyzővel abban, hogy a rendelkezésre álló mintavételi edények egyike sem megfelelő, úgy utasítja a versenyzőt a minta szolgáltatására. Ha a doppingellenőr egyetért a versenyzővel abban, hogy a mintavételi edények egyike sem megfelelő, úgy a doppingellenőr - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - a mintavételi eljárást a HUNADO szabályzatában foglaltaknak megfelelően befejezetté nyilvánítja, vagy félbeszakítja és tájékoztatja a versenyzőt a további kötelezettségeiről.

7.7. A doppingellenőrnek vagy a hivatalos kísérőnek zavartalanul, takarás nélkül látnia kell, amint a versenyző testéből a minta távozik, és a mintát folyamatosan meg kell figyelnie mindaddig, amíg az alkalmazott mintavételi edényt le nem zárják. A doppingellenőrzés eredményének befolyásolása, illetve a mintavétel manipulációja elkerülése érdekében a felesleges ruhadarabokat a versenyzőnek le kell vennie. Mindig egy azonos nemű doppingellenőr jelenlétét kell biztosítani a mintaszolgáltatás során.

7.8. A versenyző az általa kiválasztott, előre megszámozott mintaszállító edénypárba tölti ki a vizeletmintát, majd lezárja azokat. Az egyedi kódot a doppingellenőrzési űrlapon fel kell tüntetni, amit a versenyző, a versenyző által választott versenyzőt segítő személy és a doppingellenőr ellenőriz.

7.9. A doppingellenőr új minta szolgáltatását írhatja elő, amennyiben a minta nem felel meg a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározott előírásoknak, illetve a minta eredetiségével kapcsolatban kétségek merülnek fel. Az ismételt mintaszolgáltatás megtagadása az első mintaszolgáltatás megtagadásának következményeivel jár. Ismételt mintaszolgáltatás esetén mindkét mintát a laboratóriumba kell szállíttatni.

7.10. A versenyzőnek nyilatkoznia kell azokról a gyógyszerekről vagy egyéb készítményekről, amelyeket a vizsgálatot megelőző 10 napon belül szedett. Az adatokat bizalmasan kell kezelni, de azokat fel kell tüntetni a doppingellenőrző űrlapon.

7.11. A doppingellenőr által kitöltött doppingellenőrzési űrlapon szereplő adatok helyességét, valamint a mintavétel befejezését a mintavételkor a mintavételi helyiségben tartózkodó valamennyi személy aláírásával igazolja az űrlapon, amelyen a doppingellenőrzéssel kapcsolatos bármilyen további észrevételt dokumentálni kell.

7.12. A doppingellenőrzési űrlap 1-1 példányát megkapja

a) a versenyző,

b) a HUNADO,

c) az érintett sportszövetség és

d) a minta kezelését végző laboratórium (ezen a példányon a versenyző személyes adata nem szerepelhet, csak kódszám).

7.13. A versenyző felelőssége, hogy az elemzéshez megfelelő mennyiségű vizeletet és megfelelő fajsúlyú mintát szolgáltasson. Az elemzéshez megfelelő mennyiségű vizeletmértékről és megfelelő fajsúlyértékről a doppingellenőr tájékoztatja a versenyzőt. Az elemzéshez megfelelő

a) fajsúly: 1,005 vagy magasabb fajsúly refraktométerrel mérve, illetve 1,010 vagy magasabb érték laboratóriumi mérőpálcával mérve;

b) vizeletmennyiség: legalább 90 milliliter, továbbá a helyszíni mérésekhez szükséges mennyiség (maximum 30 milliliter).

7.14. A doppingellenőr addig folytatja a mintavételt, amíg nem teljesülnek az elemzéshez megfelelő fajsúly követelményei, vagy amíg a doppingellenőr meg nem állapítja, hogy rendkívüli körülmény (különösen: további mintavételi felszerelés hiánya, illetve ha a mintavételi helyiség nem áll tovább rendelkezésre) áll fenn. A rendkívüli körülményeket a doppingellenőr köteles jegyzőkönyvezni. Ha megállapítást nyer, hogy a versenyző által adott egyik minta sem felel meg az elemzéshez megfelelő fajsúly követelményeinek, és a doppingellenőr úgy találja, hogy rendkívüli körülmény fennállása miatt lehetetlen folytatni a mintavételi eljárást, úgy a mintavételi eljárást a HUNADO szabályzatában foglaltaknak megfelelően befejezetté nyilvánítja, vagy félbeszakítja és tájékoztatja a versenyzőt a további kötelezettségeiről.

8. A doppingellenőrzés megtagadása vagy elmulasztása

A doppingellenőrzés megtagadásának vagy elmulasztásának tényét az erre rendszeresített nyomtatványon és a doppingellenőrzési űrlapon dokumentálni kell a doppingellenőr, továbbá amennyiben lehetséges, a versenyző és a versenyzőt segítő személy aláírásával együtt. Visszautasítás, a doppingellenőrzés elmulasztása vagy téves, illetve megkésett megjelenés a doppingellenőrzés színhelyén a pozitív vizsgálati eredménnyel azonos elbírálás alá esik.

9. A mintakezelési eljárás

9.1. A laboratóriumba történő mintaszállítás

9.1.1. A szállítás akkor kezdődik, amikor a minták és a dokumentáció elhagyják a mintavételi állomást, és akkor fejeződik be, amikor a minták és a mintavételi dokumentáció átvételét a laboratórium visszaigazolja.

9.1.2. A mintákat mindig a WADA által akkreditált vagy a WADA által más módon jóváhagyott laboratóriumba kell szállítani, a HUNADO által engedélyezett szállítási módszerrel, a mintavételi eljárás befejezése utáni lehető legkorábbi időpontban. A mintákat úgy kell szállítani, hogy a minták károsodása lehetőleg elkerülhető legyen. A versenyző azonosítására alkalmas dokumentumok nem mellékelhetők a WADA által akkreditált vagy a WADA által más módon jóváhagyott laboratóriumnak küldött mintához vagy dokumentációhoz. A mintákat a nemzetközi követelményeknek, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek által elfogadott módon, a biztonság szabályainak megfelelően kell a laboratóriumba küldeni az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kíséretében. A minták átvételét azok megérkezését követően a laboratóriumban dokumentálni kell.

9.2. A minta tárolása

9.2.1. Amennyiben a minta laboratóriumba történő azonnali szállítása nem lehetséges, annak megfelelő tárolásáról a HUNADO-nak kell gondoskodnia.

9.2.2. A minta tárolása során biztosítani kell, hogy a minta a tárolást követően is alkalmas legyen a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, és kizárólag a szállítására és tárolására felhatalmazott személyek férhessenek hozzá.

9.3. A laboratóriumi eljárás

9.3.1. Az analízist végző laboratóriummal kötött szerződése alapján a HUNADO gondoskodik a minta analízisének elvégzéséről, amely során a nemzetközi követelményeknek megfelelően biztosítani kell:

a) a laboratóriumon belüli megfelelő mintakezelést;

b) az analízisre vonatkozó speciális előírások megtartását;

c) az eredmények bizalmas kezelését.

9.3.2. A laboratórium értesíti a HUNADO-t az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményéről, valamint ha az analízis a minta mennyisége, minősége vagy más körülmény miatt nem végezhető el. A laboratórium a „B” jelű minta vizsgálatát a HUNADO megkeresésére végzi el, amelyen a versenyző vagy az általa meghatalmazott személy jelen lehet, egyéb esetben a „B” jelű mintát a laboratórium a nemzetközi követelményekben meghatározott időpontig köteles megőrizni.

9.3.3. A vizsgálat eredményét bizalmasan, az érintettek személyiségi jogainak védelmére tekintettel kell kezelni.

9.3.4. Azon minták elemzése is kötelező, amelyek nem felelnek meg az elemzéshez szükséges fajsúlyi és mennyiségi követelményeknek.

10. Dopping-mintavételi és -kezelési eljárási rend állatok ellenőrzése esetén

Az állatoktól származó mintavétellel és -kezeléssel, valamint a doppingellenőrzések eredményének kezelésével és közlésével kapcsolatos feladatokat a HUNADO szabályzata tartalmazza.

11. Doppingvétségek elkövetésének igazolása

11.1. A rendeletben meghatározott, laboratóriumi elemzést nem igénylő doppingvétségek elkövetésének igazolása érdekében a HUNADO feladata a hatékony információgyűjtés, és a beszerzett információk összegzése, értékelése és azok felhasználása a doppingeljárásban.

11.2. A HUNADO köteles a rendeletben meghatározott valamennyi, doppingvétséget megalapozó magatartás kivizsgálására, ideértve sportszakemberek vagy más személyek érintettségének vizsgálatát is. A HUNADO hivatalból köteles doppingeljárás kezdeményezésére: a kiskorú versenyző által tanúsított, doppingvétséget megalapozó magatartás esetén a kiskorú felkészítését végző vagy abban közreműködő, vagy legalább két fő, doppingvétséget megalapozó magatartást tanúsító versenyzőnek segítséget nyújtó sportszakemberrel szemben.

11.3. A HUNADO a doppingvétségek elkövetésének igazolása körében tisztességes, objektív és pártatlan eljárásra, továbbá a bűnmegelőzésben és a doppingellenes küzdelemben résztvevő hazai és nemzetközi szervekkel történő együttműködésre köteles.

12. Felvilágosító tevékenység

12.1. A HUNADO társadalmi (egészségnevelő), valamint sportszakmai ismeretterjesztő tevékenységet végez, e körben a sportolók részére szánt táplálék- és étrend-kiegészítők alkalmazásával és veszélyeivel, a mindenkor hatályos tiltólistával, a gyógyászati célú mentességgel, valamint a versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra vonatkozó előírásokkal (ideértve egy internetalapú adatbázis-kezelési rendszer (ADAMS) - adatvédelmi szabályokkal összhangban történő - alkalmazását is, amelynek célja a versenyzők és a WADA doppingellenes tevékenységeikben történő támogatása) kapcsolatban nyújt tájékoztatást.

12.2. A sportszakmai ismeretterjesztés részeként a HUNADO

a) évente legalább egy doppingellenes konferencia keretein belül ismerteti a doppingellenes hazai és nemzetközi tevékenység aktuális kérdéseit;

b) olimpiai ciklusonként valamennyi sportszövetség részére - felkérés alapján - felvilágosító előadást tart;

c) információs telefonvonalat tart fent;

d) lehetőséget biztosít elektronikus levél útján történő felvilágosításra;

e) gondoskodik a doppingellenőrök képzéséről, továbbképzéséről, valamint - a doppingellenes tevékenység népszerűsítése érdekében - társadalmi eseményeken történő megjelenésükről.


  Vissza az oldal tetejére