A jogszabály mai napon ( 2018.05.24. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2018.VIII.31. - 2020.VIII.30.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya - a fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjában foglalt köznevelési intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola),

b) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra,

c) *  az Eszterházy Károly Egyetemre (a továbbiakban: EKE).

2. A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok

2. § (1) Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok), iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §-ban foglaltakra figyelemmel.

(1a) *  Az 1. melléklet tartalmazza az általános iskola 1-4. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1b) *  A 2. melléklet tartalmazza az általános iskola 5-8. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1c) *  A 3. melléklet tartalmazza a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1d) *  A 4. melléklet tartalmazza a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1e) *  Az 5. melléklet tartalmazza a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1f) *  A 6. melléklet tartalmazza a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1g) *  A 7. melléklet tartalmazza az egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez kiadott kerettanterveket.

(1h) *  A 8. melléklet tartalmazza a szakiskolák számára kiadott kerettantervet.

(1i) *  A 9. melléklet tartalmazza a Köznevelési Hídprogramok kerettanterveit.

(1j) *  A 10. melléklet tartalmazza a nemzetiségi nevelés-oktatás kerettanterveit.

(1k) *  A 11. melléklet tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára kiadott kerettanterveket.

(1l) *  A 12. melléklet tartalmazza a felnőttoktatás számára kiadott kerettanterveket.

(1m) *  A 13. melléklet tartalmazza a szakiskolát végzettek középiskolája számára kiadott kerettantervet.

(1n) *  A 14. melléklet tartalmazza a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1o) *  A 15. melléklet tartalmazza a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(2) Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe.

(3) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg.

(4) Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át.

(5) *  Az iskola, a pedagógus a tantárgyi kerettanterv helyi alkalmazása során a tematikai egységekben előírt tevékenységektől, ismeretektől, fejlesztési követelményektől - a Nat.-ban meghatározott fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak kivételével - eltérhet, a kerettantervben meghatározott tananyag tartalmakat elhagyhat. A tantárgy felszabaduló órakerete a pedagógus döntése alapján átcsoportosítható ismétlésre, gyakorlásra az adott tanulócsoport szükségletei szerint.

(6) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

(7) Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.

(7a) *  Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja.

(7b) *  Az iskola a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja.

(8) *  A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a helyi tantervében kell meghatároznia a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

2/A. § * 

2/B. § *  (1) *  A szakiskolában olyan részszakképesítésre és szakképesítésre való felkészítés folytatható, amelyre, vagy amelynek szakképesítésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a részszakképesítésre vagy a szakképesítésre kiadott a szakképzési kerettantervet kiadta.

(2) *  A szakiskola két szakképzési évfolyamon olyan rész szakképesítésre való felkészítést folytathat, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együtt nem haladja meg az 1200 tanítási órát. A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók számára kidolgozott szakképzési kerettanterv a szakiskolai szakképzésének szakmai óraszáma az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén 3482 óra.

(3) A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók esetében a 8. melléklet szerinti kerettanterveket, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján átdolgozott kerettanterveket kell alkalmazni, a 11. mellékletben meghatározott képzési idő és óraszámok szerint.

(4) *  Az adaptálás során a szakképzési kerettantervi óraszámokat úgy kell - szükség esetén - arányosan módosítani, hogy a szakiskola e rendeletben meghatározott óraterve szakmai óraszáma feltöltésre kerüljön. Az adaptálás során minden tantárgy szakképzési kerettantervi óraszámát legalább tíz százalékkal növelni kell.

2/C. § *  Az általános iskola első és második évfolyamán az új tananyag feldolgozása és a megelőző ismeretek ismétlése, gyakorlása a negyvenöt perces tanórai időtartamon belül tetszőleges időeloszlásban, de összességében harminc perc alatt megvalósulhat, a fennmaradó idő egyéb pedagógiai tevékenységgel, mozgásos, játékos foglalkozással, meséléssel is tölthető.

3. A kerettantervek feladata, felépítése

3. § (1) A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat.

(2) A kerettanterv meghatározza

a) a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását,

b) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát,

c) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,

d) *  a pedagógiai szakasz kötelező tantárgyait és évfolyamonként a heti minimális óraszámait,

e) az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását,

f) a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között,

g) az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából.

(3) A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését.

4. § (1) Az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített kerettantervnek alkotóelemét képezik az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített tantárgyi kerettantervek.

(2) A tantárgyi kerettanterv meghatározza

a) a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli

aa) az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

ab) a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

ac) a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

ad) az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

b) a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

ba) a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg,

bb) az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze,

bc) a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján,

bd) az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére,

be) a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza,

bf) a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg,

c) *  a tematikai egységekhez kapcsolódó ajánlott óraszámot.

(3) *  A Köznevelési Hídprogramhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá a készségfejlesztő iskolák és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat.

5. § (1) Az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti iskolatípusokra és pedagógiai szakaszokra készített kerettantervek

a) az Nkt. 6. mellékletében, az osztályok meghatározott heti időkeretig, továbbá a Nat Mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban, Nemzetiségi iskolai neveléshez-oktatáshoz készített kerettanterv esetén a Nat II. RÉSZ II.2.3. Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a Nat műveltségterületi százalékos arányaira alpontban meghatározott összes óraszám kilencven százalékára,

b) alternatív nevelést-oktatást folytató iskola esetén a Nat mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban meghatározott óraszám száz százalékára

készülhetnek.

(2) A Nat és e rendelet együttes alkalmazásával készített kerettantervek egységes szerkezetet követnek.

(3) Kerettantervet lehet készíteni

a) teljes pedagógiai szakaszra,

b) az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjában meghatározott iskolatípusra,

abban az esetben, ha az tartalmazza a teljes körű tantárgyi rendszert, az érintett pedagógiai szakaszok mindegyik évfolyamára és az összes tantárgyára kiterjedő teljes tananyagtartalmat.

(4) A miniszter az oktatásirányítási feladatok megvalósítása érdekében, továbbá egyes sajátos köznevelési feladatok megvalósításához a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő kerettantervet is készíthet.

(5) *  Az alternatív nevelés-oktatást folytató iskola kerettanterve az Nkt. 9. § (8)-(10) bekezdéseire figyelemmel eltérhet a 3-5. §-okban meghatározottaktól. Ezen iskolának nem kell alkalmaznia továbbá a Rendelet 4. § (2) bekezdés a)-b) pontjait.

4. A kerettantervek jóváhagyásának szabályai

6. § (1) Kizárólag olyan kerettanterv nyújtható be jóváhagyásra, amely

a) az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott intézménytípusok valamelyikére készül,

b) az adott intézménytípus vonatkozásában az összes érintett pedagógiai szakasz valamennyi évfolyamára vonatkozóan tartalmazza a tantárgyi kerettanterveket,

c) az érintett pedagógiai szakaszok vonatkozásában a Nat-ban meghatározott összes műveltségterületre kiterjed.

(2) A nevelési és oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve (programtanterv) akkor nyújtható be jóváhagyásra, ha az megfelel az e rendeletben foglaltaknak.

(3) Kerettantervet

a) iskola fenntartója,

b) *  a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti vallási közösség,

c) iskolát fenntartó alternatív iskolát képviselő hálózat, szervezet

nyújthat be jóváhagyásra.

(4) A kerettanterv benyújtójának (a továbbiakban: benyújtó) a kerettanterv benyújtásához csatolnia kell

a) az érintett országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a kerettanterv a nemzetiségi nevelés-oktatást szolgálja,

b) a kerettanterv címében a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint működő egyház megnevezését tartalmazó kerettanterv esetén az adott egyház nyilatkozattételre jogosult szervének álláspontját a megnevezés használhatóságáról,

c) a kerettanterv engedélyezési eljárása során az eljárási díj befizetésének igazolását.

(5) *  A kerettantervet - a (4) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt - az erre szolgáló elektronikus felületen, ennek hiányában egy példányban papír alapon és egy elektronikus adathordozón elkészített példányban kell benyújtani a miniszterhez.

7. § (1) A jóváhagyásra benyújtott kerettanterv akkor hagyható jóvá, ha az megfelel

a) az Nkt. 5. § (5) bekezdésében, a Nat-ban, továbbá az e rendeletben, valamint

aa) nemzetiségi nevelés-oktatás esetén a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében,

ab) a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

ac) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében,

b) alternatív iskola kerettanterve esetében pedig az Nkt. 9. § (8)-(10) bekezdésében foglaltaknak, továbbá

c) a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

ca) tantárgyi struktúrája és az egyes tantárgyakra meghatározott óraszámai,

cb) a kerettanterv részét képező tantárgyi kerettantervek tematikai egységeinek címei, az ismeretek és fejlesztési követelmények tantervi elemek tartalma és az azokhoz rendelt óraszámok vonatkozásában legalább húsz százalékban eltérnek a miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervtől.

(2) A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni azt a pedagógiai szakaszt és azt a célcsoportot, amely indokolja a miniszter által már kiadott vagy engedélyezett kerettantervek mellett az újabb kerettanterv jóváhagyását.

8. § (1) * 

(2) *  Az EKE a szakvéleményének elkészítéséhez a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: szakértői rendelet) alapján az Országos szakértői névjegyzékről két tantervi szakértői szakirány szerinti szakértőt kér fel.

(3) *  Az EKE harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

a) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást,

b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését-oktatását,

c) két tanítási nyelvű nevelés-oktatást,

d) alternatív iskolai nevelés-oktatást

érint.

(4)-(9) * 

9. § (1) A miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervről, a kerettantervet alkalmazók köréről és az alkalmazás szabályairól érdemben dönt. A világnézetileg elkötelezett és az alternatív iskolák kerettantervét jóváhagyó határozatban a kerettanterv pedagógiai célok teljesítéséhez kötődő, az alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is fel kell tüntetni.

(2) *  A miniszter az általa jóváhagyott kerettanterveket az EKE rendszerében nyilvántartja és annak legfontosabb adatait (cím, jóváhagyó határozat száma, benyújtó) az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

10. § (1) A kerettanterv benyújtójának eljárási díjat kell fizetnie, amely a jelen rendeletben szabályozott eljárással összefüggő feladatok elvégzésére, elsősorban a személyi és tárgyi feltételek biztosítására használható fel.

(2) Az eljárási díj a kerettanterv által érintett évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege.

(3) *  Az eljárási díjat az EKE Magyar Államkincstárnál vezetett 10035003-00336121-00000000 számú fizetési számlájára történő utalással kell befizetni, a befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint történik.

11. § A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásban nem működhet közre

a) *  a kerettanterv készítője, valamint annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

b) az, aki a kerettanterv készítőjével, benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll.

12. § * 

5. Záró rendelkezések

13-14. § * 

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) * 

16. § *  (1) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 1. számú mellékletében a 9-13. évfolyamokra kiadott kerettanterveket, továbbá a 2. és 3. számú mellékletében kiadott kerettanterveket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. augusztus 31-ig kifutó rendszerben lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézményekben a Nat. és az e rendelet alapján kiadott kerettantervek felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva.

(2) Az OM rendelet 1. számú melléklet II. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1-8. évfolyam) előkészítő szakiskolák (9-10. évfolyam) speciális szakiskolák 9-10. évfolyamai számára című kerettantervét kizárólag az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó előkészítő szakiskolák alkalmazhatják a 9. évfolyam vonatkozásában 2014. augusztus 31-ig, a 10. évfolyam vonatkozásában 2015. augusztus 31-ig kifutó rendszerben.

17. § *  A 8. mellékletet, a 10. melléklet 10.6.2. A román nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei román nyelven alpontját és 10.8.2. A szerb nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei szerb nyelven alpontját, valamint a 12. melléklet 12.3. Kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára alpontját első alkalommal a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

18. § *  (1) A 14. és a 15. melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2016/2017. tanévben a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A 9. melléklet 2016. augusztus 31-én hatályos 9.2. HÍD II. PROGRAM KERETTANTERVE alcímében foglalt rendelkezéseket a 2016/2017. tanévben a folyamatban lévő képzésekben még alkalmazni kell.

19. § *  A 4. melléklet BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN C változat tantárgy kerettantervének és az 5. melléklet BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN C változat tantárgy kerettantervének rendelkezéseit első alkalommal a 2016/2017. tanévben a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás hetedik évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

1. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam * 

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, valamint a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal - fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket,

műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal stressz- és feszültségoldó technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat,

tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére

Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére.

Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl képek, információk keresésére, rövid szöveg létrehozására, továbbítására).

Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Tantárgyi struktúra és óraszámok
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1-4. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez - 1-4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

Kötelező tantárgyak:

- Magyar nyelv és irodalom

- Idegen nyelv

- Matematika

- Erkölcstan

- Környezetismeret

- Ének-zene - A és B változat

- Vizuális kultúra

- Technika, életvitel és gyakorlat

- Testnevelés és sport

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

1-2. évfolyam

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával - egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

Az 1-2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése
és alkotása
Órakeret
33 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.
Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.
Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.
Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.
Páros és csoportos beszélgetés.
Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.
Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.
Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.
A tanuló
- érthetően beszél;
- megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;
- használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;
- bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;
- eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.
Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás
előkészítése
Órakeret
25 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.
Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).
A tanuló
- nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában;
- rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;
- részképességei elérték a szükséges szintet.
Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.

Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.

Matematika, Testnevelés és sport: irányok azonosítása, megnevezése..
Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség kialakítása.
Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos betű-összevonási képesség.
Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.
A tanuló
- olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő;
- ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit;
- ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait;
- biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik;
- ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;
- rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;
- biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.
Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Órakeret
105 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szövegértő olvasás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén.
Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.
Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.
Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése, (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről).
A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.
A tanuló
- ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,
- felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,
- használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;
- a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.
Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Jeljelkép, piktogram.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.
A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival.
A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól.
Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről.
Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).
A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.
A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.
A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.
Olvasmányok szerzőjének megnevezése.
Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.
Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.
A tanuló
- hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;
- képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);
- néhány verset, mondókát elmond fejből;
- dramatikus játékokban együttműködik a társakkal.
Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.
Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése.
Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése.
Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.
Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).
A tanuló
- nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában;
- előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;
- finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű;
- tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.
,Életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmá-zással).

Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással.

Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai.

Ének-zene: hallásfejlesztés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Betűelem.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Órakeret
50 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.
A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek
figyelembevételével.
Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása.
A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.
Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből.
A tanuló
- ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait;
- írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.
Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonal-gombolyagok stb.) használata.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Órakeret
52 óra
Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor.
Az íráshasználat normáinak megtartása.
Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Önállóan alkotott mondatok leírása.
Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).
A tanuló
- másoláskor nem vét írástechnikai hibát;
- jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást;
- a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt;
- ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;
- szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.
Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó, ritmus.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Kisbetű, nagybetű; margó.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és
alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő
és toldalék; mondatfajták
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.
A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban.
A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.
A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.
A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete.
A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.
A toldalékos szavak felismerése szövegben.
Szavak toldalékos alakjának alkotása.
A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása.
A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük.
Az -e kérdőszó helyes használata.
A tanuló
- felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat.
Környezetismeret: állatok kommunikációja, jeljelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok.

Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.

Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret
42 óra
Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A helyesírási készség fejlesztése.
A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.
A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás:
- az időtartam jelölése;
- a kiejtéstől eltérő hang- kapcsolatok;
- a hagyomány szerinti írásmód;
- az elválasztás szabályai;
- a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.
A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.
A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.
A tanuló
- szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;
- 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;
- az egyszerű szavakat helyesen választja el.
Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).
Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.
Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.
A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása.
A könyvtárhasználat alapvető szabályai. írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában.
Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék).
A tanuló
- a tanító irányításával motiváltan tanul;
- a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ;
- szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, József Attila: Altató; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor három költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás
Matematika; környezetismeret: önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.
Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).
Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben.
Azonosulás, ítélet, érvelés szépirodalmi szövegek kapcsán.
A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások megismerése, megfelelő alkalmazása. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).
A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink.
A tanuló
- ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;
- képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;
- meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket;
- meghallgatja mások érvelését is;
- képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;
- dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.
Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

Erkölcstan: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül).

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.





A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.
Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókincscsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét, írása legyen rendezett, pontos.
Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30-40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.
3-4. évfolyam

A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása.

Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez.

Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

A 3-4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Órakeret
30 óra
Előzetes tudás Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.
A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.
A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló).
Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében. Vélemény kulturált megfogalmazása.
Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.
Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben.
A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása.
Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.
Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása.
A tanuló
- értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait;
- használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat;
- beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja;
- bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe; - a közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.
Minden tantárgy: ösz-szefüggő beszéd, érvelés.

Környezetismeret: önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra: Műalkotások megfigyelése, jellemzése, értelmezése, értékelése. Médiaszövegek közötti különbségek (pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret
111 óra
Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Életkori sajátosságoknak megfelelő szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértése. Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében.
Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása.
Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.
A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében:
- a szöveg átfutása,
- az előzetes tudás aktiválása,
- jóslás, anticipáció.
Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása.
A tanuló
- az olvasás terén motivált, érdeklődő;
- folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is;
- felismeri és javítja a hibáit;
- felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult;
- szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait;
- megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik;
- ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat.
Matematika: szöveges feladatok.

Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása.

Erkölcstan: én magam; az én világom.

Vizuális kultúra: Személyes élmények és irodalmi szöveg alapján képek készítése. Képzőművészeti műfajok.
Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása.
Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Szöveg, műfaj, szövegértés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret
37 óra
Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése.
Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése.
Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése.
Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása formájuk, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint.
Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és gyereksorsok). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.
Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok). Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban.
A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.
Elbeszélések 20. századi eseményekről, hősökről, sorsokról. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése.
Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása.
Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) elolvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. (Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs hiánypótló; Berg Judit: Rumini; Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék; Csukás István: Süsü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr, Pom Pom összes meséi, gyerekversek; Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna gyermekversei; Tóth Krisztina: Londoni mackók, Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen) Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.
A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezésjelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor.
A tanuló
- megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket;
- azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét;
- konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket; - az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.
Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező eszközök, nyelvi fordulatok, motívumok, természeti képek).

Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása.
Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín-és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű
médiaszövegekben (pl. animációs mesék).
Kulcsfogalmak/ fogalmak Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.
Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).
Az írás lendületének és tempójá-nak fokozása.
Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása.
A tanuló
- írása jól olvasható;
- írástempója lendületes;
- füzetvezetése rendezett.
Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Íráskép, szövegkép, olvashatóság.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Fogalmazási alapismeretek Órakeret
23 óra
Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete. Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegforma jellemzőiről, a bekezdések szerepéről.
A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend érzékeltetése, a szöveg tagolása bekezdésekre.
A tanuló
- a tanult fogalmazási ismereteket felhasználja fogalmazáskészítéskor.
Környezetismeret; matematika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás.
Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás. Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS; e-mail.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret
42 óra
Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor.
Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba.
Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról. Jellemzés készítése emberről.
Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.
A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése.
A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával.
A tanuló
- a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít;
- a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ;
- adott vagy választott témáról 8-10 mondatos leírást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával;
- a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi;
- figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használatára;
- a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.
Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása.

Vizuális kultúra: Természeti jelenség megfigyelése, a tapasztalatok leírása, megjelenítése.
Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal (médiaszövegírás).
Kulcsfogalmak/ fogalmak Elbeszélés, történetmondás, leírásjellemzés; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Órakeret
35 óra
Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.
A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben.
A nyelvi tudatosság fokozása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben.
A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata.
A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben.
Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk.
A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Többes számú főnevek alkotása.
A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel.
A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek.
A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban. A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor.
A fokozott számnévi alakok helyes használata.
A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata.
A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, alkalmazásuk a mondatokban.
A tanuló
- felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;
- felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat;
- toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat;
- a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket;
- alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.
Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolása a képzőművészetben.

Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret
56 óra


Előzetes tudás
A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.
A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.
Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.
Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A helyesírási készség fejlesztése.
A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok
alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén.
Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája. Hosszú hangok jelölése a melléknevek végén.
A főnév -t toldalékának (ragjának) és a múlt idő jelének megkülönböztetése.
A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.
A tanuló
- a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja;
- a begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat;
- írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak;
- helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.
Környezetismeret: térképvázlat készítése tulajdonnevek feltüntetésével.

Matematika: számnevek helyesírása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret
28 óra
Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a legköny-nyebben, mi okoz nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunkról, tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok, stratégiák. Tanulás különböző típusú szövegekből. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével.
Ismerkedés különböző információhordozókkal.
Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.
Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.
A tanuló
- ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit;
- azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelését;
- képes önálló tanulásra;
- ismeri a saját tanulási folyamatának, képességének jellemzőit;
- ismer és alkalmaz néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben;
- a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ;
- információt keres, kezel önállóan néhány forrásból;
- szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás;
- részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből
Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése.

Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.a
Kulcsfogalmak/ fogalmak Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
Előzetes tudás Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása, érvelés a vélemény mellett, vitakészség kialakulása. A szépirodalmi alkotásokban megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése.
A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.
A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is. Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend.
A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).
Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai.
Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók, művészek, sportolók.
A tanuló
- ismeri, megérti a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;
- képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;
- meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni;
- képes beleélésre, azonosulásra, érzelmeinek kifejezésére az életkori sajátosságainak megfelelő történetek, művek befogadása során;
- dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.
- történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.
- képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.
Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság.

Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák.

Vizuális kultúra; Dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kompozíciókban.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend.
A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.
Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.




A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.
Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.
Használja az ismert kézikönyveket.
A memoritereket szöveghűen mondja el.
Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.
Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.
A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.
IDEGEN NYELV

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.

A mindennapi nyelvhasználatban - ezért a nyelvtanulásban is -, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

4. évfolyam, minimumszint 8. évfolyam, minimumszint 12. évfolyam, minimumszint
Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1
Második idegen nyelv - - A2

A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel.

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam
Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1 A2 B1 mínusz B1
Második idegen
nyelv
- - - A1 A2

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit; ezek: a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe.

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy az anyanyelv használata tudatosabbá váljon.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A 4-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv az általános iskolában minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva.

Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben a más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket ismertet, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba.

A kerettanterv a 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot, amelynek kimenete KER-szintben nem határozható meg).

4. évfolyam

A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos célkitűzése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és erősödjön ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindez elengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tanulók életkori sajtosságaiknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, érdekes, értelmes és kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. A célnyelven elhangzó információk megértéséhez támaszkodnak a világról szerzett ismereteikre és tapasztalataikra, amelyek egyrészt segítik a nyelvtanulást, másrészt annak tartalmai révén tovább mélyülnek és bővülnek. Az anyanyelv elsajátításához hasonlóan az idegen nyelv elsajátítása is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, amelyekben a verbális és a nonverbális elemek természetes egységet alkotnak. Utóbbiak a nyelvtanulás kezdetén különösen fontosak, hiszen a megfelelő nyelvi eszközök hiányában segítik a beszédhelyzet értelmezését, illetve a beszédszándék megvalósítását. A nyelvtanulás kezdő szakaszában a tanulók tanórai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz is, amelyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár következetes cél nyelv-használatával párhuzamosan.

Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A készségfejlesztés során a tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak.

Az idegen nyelv tanítása a tantárgy jellegéből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési célok eléréséhez és a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Utóbbiak közül kiemelten fontos az idegen nyelvi kommunikációnak az anyanyelvi kommunikációhoz, a szociális kompetenciához, az esztétikai-művészeti tudatossághoz és kifejezőképességhez, illetve a hatékony tanuláshoz való kapcsolódása. Az anyanyelven elsajátított ismeretek, készségek és stratégiák támogatják az idegen nyelv tanulását, míg a nyelvtanulás eredményei pozitívan hathatnak az anyanyelvi tudatosság alakulására. A szociális kompetencia területén a kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése segíti a tanulókat abban, hogy nyitottá váljanak saját kultúrájuk és a célnyelv kultúrája iránt. Az idegennyelv-oktatás során alkalmazott, a tanulók együttműködését ösztönző munkaformák és tevékenységek hozzájárulnak a tanulók szociális érzékenységének fejlesztéséhez. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén az idegennyelv-tanításban építeni lehet arra, hogy a tanulók életkori sajátosságaikból adódóan szeretnek játszani, rajzolni, festeni, énekelni, táncolni, és örömmel vesznek részt változatos művészeti tevékenységekben. A művészeti ágakkal való aktív kapcsolat gazdagítja a tanulók érzelmi világát. A hatékony tanulást az idegen nyelvvel való foglalkozás azáltal ösztönzi, hogy a tanulók elsajátítanak néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát, és megteszik az első lépéseket idegen nyelvi teljesítményük értékelése útján.

Az idegen nyelv tanulása keretében feldolgozott témakörök könnyen összehangolhatók a NAT-ban szereplő alsó tagozatos tantárgyak tartalmaival. A Témakörök táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol sikeresen megvalósítható a tantárgyakon átívelő - akár közös projektek keretében történő -tanulás.

A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvető fontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiai szemlélet. Ennek a szemléletnek a gyakorlatba való átültetése nagy körültekintést igényel mind a tananyagok, taneszközök kiválasztásában és felhasználásában, mind a tevékenységek megtervezésében, valamint a tanórák megszervezésében és megvalósításában.

A megfelelően kialakított, változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó tanulási környezet elősegíti az idegen nyelv sikeres elsajátítását. A gyermekbarát, vizuális elemekben gazdag berendezés ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is érdekesebbé, motiválóbbá teheti a nyelvtanulást, a pedagógus számára pedig lehetőséget ad arra, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő autentikus anyagok gazdag tárházából válogasson.

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése
Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.
A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat.
Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket.
Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.
A fejlesztés tartalma
Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).
Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos játékos feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték,
bábjáték, árnyjáték, társasjáték).
Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve
válaszok).
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével.
Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés során.
A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.
Fejlesztési egység Szóbeli interakció
Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanul ás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylő tevékenységekben.
Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva.
Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni.
A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról.
Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.
Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma
Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal.
Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel.
Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések feltevése.
Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.
Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel;
nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.
Fejlesztési egység Összefüggő beszéd
Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket.
Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel.
Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbális elemekkel támogatva.
A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma
Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére.
Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.
Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után.
Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása).
Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás
kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása).
Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanul ás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket.
Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes felolvasására.
Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására.
Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.
Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát.
Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.
Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.
A fejlesztés tartalma
Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása).
Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése).
Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek).
Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával.
Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák jókívánságok, osztálytermi utasítások).
Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények, képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák, ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek, animációs filmek, dalok, mondókák animált változata.
Fejlesztési egység Íráskészség
Előzetes tudás Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanul ás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket.
A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét.
Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat.
Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.
A fejlesztés tartalma
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés).
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén (pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcímkézése, üzenőfal létrehozása).
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv, kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerű társasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel).
Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után való önálló alkotása.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.
Ajánlott témakörök a 4. évfolyamra
Ajánlott témakörök Kapcsolódási pontok
Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása.
Környezetismeret: együttélés a családban.
Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Környezetismeret: lakóhelyi környezet.
Kedvenc játékaim.
Lakóhelyem, tágabb környezetem.
Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.
Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim, italaim.
Egészséges táplálkozás.
Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend.

Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.
Idő, időjárás
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és napszakok.
Az óra.
Időjárás.
Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.
Öltözködés
Évszakok és ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.
Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód - öltözködés.

Matematika: halmazok.
Sport
Testrészek és mozgás.
Kedvenc sportom.
Környezetismeret:
testrészek,
egészségvédelem.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok.
Iskola, barátok
Iskolám, osztálytermünk.
Tantárgyaim.
Osztálytársaim, barátaim.
Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.
Szabadidő
Szabadidős tevékenységek.
Kedvenc időtöltésem.
Ének-zene: zenehallgatás.

Vizuális kultúra: kreatív alkotások.
Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Allatok a ház körül.
Vadon élő és állatkerti állatok.
Környezetismeret: élőlények
csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág.

Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése.
Ünnepek és hagyományok
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.
Környezetismeret:
ünnepek, hagyományok.
Fantázia és valóság
Kedvenc meséim, könyveim.
Képzeletem világa.
A cirkusz.
Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.


A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén
KER szintben nem megadható.
A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét.
Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.
Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.
Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.
MATEMATIKA * 

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését.

A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.

A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.

A tanulási folyamat során fokozatosan meg kell ismertetni a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), mindezekkel fejlesztve a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére.

A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását.

A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól meg kell követelni a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt.

A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), az internet, az oktatóprogramok célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez.

A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti.

Változatos példákkal, feladatokkal rá lehet mutatni arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglalkozni kell olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Kiemelt szerepet kell szánni azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan be kell vezetni a matematika feladatokba a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, illetve hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát kell mutatni arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, illetve a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, illetve vegyész, grafikus, szociológus), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását.

A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok.

A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatásra kerül a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazása. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése.

Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását.

Az iskoláztatás kezdő szakaszában a matematikatanulás-tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a gyermekek személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez.

Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak alapozása, alakítása, egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikai szaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktív cselekvő tevékenységén keresztül erősödik az akarati, érzelmi önkifejező képességük, kommunikációjuk, együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel és korrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. A gyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére kell helyezni a hangsúlyt. A tananyag feldolgozására apró lépésekkel, spirális felépítésben kerüljön sor.

Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ezáltal fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.

Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát; kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét az alapvető ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával; fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget.

A tantárgyi oktató-, ismeretterjesztő- és fejlesztő számítógépes programok használata a helyi lehetőségekhez mérten kerüljön bele az iskola pedagógiai programjába, a helyi tantervbe.

Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 16, ismétlésre 8 óra van tervezve.

1-2. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika,
kombinatorika, gráfok
Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Tárgyak, személyek, dolgok csoportosítása. Irányok (lent, fent, jobbra, balra) ismerete. Egyszerű utasítások megértése, annak megfelelő tevékenység. A feladat gondolati úton való megoldásának képessége (helykeresés, párválasztás, eszközválasztás). Tevékenységekben (rajzaiban) újszerű ötletek, kreativitás, fantázia megjelenése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Halmazszemlélet megalapozása. Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Összességek alkotása adott feltétel szerint, halmazalkotás.
Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása pl. interaktív tábla segítségével.
Környezetismeret:
tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód.
Állítások igazságtartalmának eldöntése.
Több, kevesebb, ugyanannyi szavak értő ismerete, használata.
Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések bevezetése a fogalmak megnevezésére.
Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő.
Jelrendszer ismerete és használata (=, <, >).
Lehetőség szerint számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.
Környezetismeret:
természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások.
Halmazok számossága.
Halmazok összehasonlítása.
Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb, hányszor annyi elemet tartalmaz.
Csoportosítások.
Állítások megfogalmazása.
Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.
Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása.
Testnevelés és sport:
párok, csoportok alakítása.

Magyar nyelv és irodalom:
szavak csoportosítása szótagszám szerint.
Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Finommotoros koordinációk:
apró tárgyak rakosgatása.
Testnevelés és sport:
sorban állás különböző szempontok szerint.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 2. Számelmélet, algebra Órakeret
147 óra
Előzetes tudás Számolás szóban egyesével 10-ig. Személyek, dolgok számlálása tízig.
Számok mutatása ujjaikkal. Elemi mennyiségi ismeretek: mennyiségek megkülönböztetése (nagyobb, kisebb, több, kevesebb, semmi). Párba rendeződés képessége (kettesével sorakozás), párok összeválogatása (cipők, kesztyűk).
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése.
Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.
Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Számfogalom kialakítása 20-as, 100-as számkörben.
A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.
Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével.
Számok nevének sorolása, növekvő és csökkenő sorrendben.
Számlálás, számolási készség fejlesztése.
A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása.
Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és szöveg alapján.
Fejben történő számolási képesség fejlesztése.
A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.
Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével.
Analógiás gondolkodás alapozása.
Környezetismeret:
tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása.

Testnevelés és sport: lépések, mozgások számlálása.

Ének-zene:
ritmus, taps.

Magyar nyelv és irodalom:
mesékben előforduló számok.
Számok írása, olvasása 20-ig,100-ig.

Számok képzése, bontása helyi érték szerint.
Egyedi tapasztalatok értelmezése
(pl. ujjszámolás).
Számjelek használata.
Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése.
A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése.
Technika, életvitel és
gyakorlat
: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára.

Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása.
Számok becsült és valóságos helye a számegyenesen (egyes, tízes) számszomszédok.
Számok nagyság szerinti összehasonlítása.
Számok egymástól való távolsága a számegyenesen.
Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása.
A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel.
A tájékozódást segítő viszonyok megismerése: között, mellett.
Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, jobb).
Tájékozódás lehetőleg interaktív program használatával is.
Testnevelés és sport:
tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva.

Vizuális kultúra:
tájékozódás a síkon ábrázolt térben.
Számok összeg- és különbségalakja. Számok összeg- és különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal.
Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás.
Állítások megfogalmazása.
Darabszám, sorszám, és mérőszám fogalmának megkülönböztetése.
Számok tulajdonságai: páros, páratlan.
Darabszám, sorszám és mérőszám szavak értő ismerete és használata.
Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása.
Számok halmazokba sorolása.
Lehetőleg tantárgyi oktatóprogram használata páratlan-páros tulajdonság megértéséhez.
Környezetismeret:
természeti tárgyak megfigyelése, számlálása.
A római számok írása, olvasása I, V, X jelekkel.
A római számok története.
Magyar nyelv ésirodalom:
könyvekben a fejezetszám kiolvasása.

Környezetismeret:
eligazodás a hónapok között.
Összeadás, kivonás értelmezése.
Összeadandók, tagok, összeg.
Kisebbítendő, kivonandó különbség.
Az összeadás és a kivonás kapcsolata.
Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.
Műveletfogalom alapozása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon.
Műveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, műveleti jelek használata.
A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül.
Összeadás, kivonás hiányzó értékeinek meghatározása (pótlás).
Műveletek megfogalmazása, értelmezése.
A műveletek elvégzése fejben és írásban több tag esetén is.
Tantárgyi fejlesztőprogram használata.
Szorzás, osztás fejben és írásban.
A szorzás értelmezése ismételt összeadással.
Szorzótényezők, szorzat.
Szorzótábla megismerése 100-as számkörben.
Osztás 100-as számkörben.
Bennfoglaló táblák.
Osztandó, osztó, hányados, maradék.
Maradékos osztás a maradék jelölésével.
A szorzás és az osztás kapcsolata.
Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése.
Szóbeli és írásbeli számolási készség fejlesztése.
Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében.
Fejlesztőprogram használata a műveletek helyességének ellenőrzésére.
Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége.
A zárójel használata.
A műveletek sorrendje.
Kreativitás, önállóság fejlesztése a műveletek végzésében.
Szöveges feladat értelmezése, megoldása.
Megoldás próbálgatással, következtetéssel.
Ellenőrzés.
Szöveges válaszadás.
Tevékenységről, képről, számfeladatról szöveges feladat alkotása, leírása a matematika nyelvén.
Mondott, illetve olvasott szöveg értelmezése, eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal.
Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban.
Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.
Vizuális kultúra:
hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése.

Magyar nyelv és irodalom:
az olvasott, írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.
Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Összeg, összeadandó, tag, különbség, kisebbítendő, kivonandó, szorzat, tényező, osztandó, osztó, hányados, maradék, számegyenes, művelet, zárójel, páros, páratlan, egy- és kétjegyű számok, darabszám, sorszám, tőszám, felcserélhetőség, szorzótábla, bennfoglaló tábla, részekre osztás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
3. Függvények, az analízis elemei Órakeret
32 óra
Előzetes tudás Tárgyak sorba rendezésének képessége (szín-, méret-, forma szerint).
Előrajzolás után díszítő sor rajzolása, a minták váltakozásával. Az idő múlásának megfigyelése, periódikusan ismétlődő események a napi tevékenységekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása.
Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A sorozat fogalmának kialakítása.
Tárgy-, jel- és számsorozatok szabályának felismerése.
Növekvő és csökkenő sorozatok.
Sorozat képzése tárgyakból, jelekből, alakzatokból, számokból.
Számsorozat szabályának felismerése, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján.
Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.
Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.
Ének-zene:
periodikusság zenei motívumokban.
Összefüggések, szabályok.
Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok és jelölésük nyíllal.
Számok táblázatba rendezése.
Számpárok közötti kapcsolatok.
Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.
Szabályjátékok alkotása.
Kreativitást fejlesztő feladatsorok megoldása.
Változó helyzetek megfigyelése, a változás jelölése nyíllal.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
4. Geometria Órakeret
46 óra
Előzetes tudás Formák között különbség felismerése (kerek, szögletes). Az azonos formák közül az eltérők kiválogatásának képessége. Adott formák összekapcsolása tárgyakkal. Térbeli tájékozódás a testsémáknak megfelelően.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. Feladattudat és feladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása. Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 100-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány mérőeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. Irányok megismerése, alkalmazása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az egyenes és görbe vonal megismerése. Tudatos megfigyelés.
Egyenes rajzolása vonalzóval.
Objektumok alkotása szabadon.
Környezetismeret:
közvetlen környezet megfigyelése a testek formája szerint (egyenes és görbe vonalak keresése).
A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása. A számítógép kezelése segítséggel.
Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról.
Képnézegető programok alkalmazása.
A megfigyelések megfogalmazása az alakzatok formájára vonatkozóan.
Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kiválasztott tulajdonsággal.
A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, készítése.
Vizuális kultúra:
Geometriai alakzatok rajzolása, nyírása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai alakzatokból (mozaikkép).
Tengelyesen tükrös alakzat előállítása hajtogatással, nyírással, megfigyelése tükör segítségével.
A tapasztalatok megfogalmazása.
Képnézegető programok. alkalmazása.
A tükrös alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, jellemzése. Környezetismeret:
alakzatok formájának megfigyelése a környezetünkben.
Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása, megkülönböztetése. Síkidom és test különbségének megfigyelése. Síkidomok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzolással.
Testek építése testekből másolással, vagy szóbeli utasítás alapján.
Vizuális kultúra; környezetismeret:
tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése.
Síkidomok (négyzet, téglalap, háromszög, kör).
Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek.
Síkidomok rajzolása szabadon és szavakban megadott feltétel szerint.
Összehasonlítás.
Fejlesztőprogram használata formafelismeréshez, azonosításhoz, megkülönböztetéshez.
Technika, életvitel és gyakorlat:
vonalzó használata.
Testek (kocka, téglatest).
Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek.
Tulajdonságokat bemutató animációk lejátszása, megtekintése, értelmezése.
Testek válogatása és osztályozása megadott szempontok szerint.
Testek építése szabadon és adott feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése.
A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével.
Szemponttartás.
Kreativitás fejlesztése.
Technika, életvitel és gyakorlat:
testek építése.
Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. Mozgási memória fejlesztése nagytesti mozgással, mozgássor megismétlése.
Térbeli tájékozódás fejlesztése.
Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron). Interaktív programok használata.
Környezetismeret:
az osztályterem elhelyezkedése az iskolában, az iskola elhelyezkedése a településen.

Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés.
Összehasonlítások a gyakorlatban:
rövidebb-hosszabb, magasabb-alacsonyabb.
Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.
Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának összemérése).
Környezetismeret:
közvetlen környezetünk mérhető tulajdonságai.
Hosszúság, tömeg, űrtartalom idő.
Mérőszám és mértékegység.
Mérőeszközök.
Mérések alkalmi és szabvány egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő.
Szabvány mértékegységek megismerése: cm, dm, m, dkg, kg, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év.
Mennyiségek becslése.
A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.
Mérőeszközök használata gyakorlati mérésekre.
Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel.
Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel.
Mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése tevékenykedtetéssel.
Testnevelés és sport;
ének-zene:
időtartam mérése egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel.

Környezetismeret:
hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő és mértékegységeik.
A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése. Pl. irányított keresés ma már nem használatos mértékegységekről.
Átváltások szomszédos mértékegységek között, mérőszám és mértékegység viszonya. Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése.
Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom).
Interaktív programok használata.
Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat:
mérések a mindennapokban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyenes és görbe vonal, szimmetria, mértékegység, mérőszám, hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés, átváltás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 5. Statisztika, valószínűség Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. Együttműködés, egymásra figyelés. A világ megismerésének igénye. Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Valószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek. A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével.
Sejtések megfogalmazása, divergens gondolkodás.
Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról. Tudatos megfigyelés.
A gondolkodás és a nyelv összefonódása.
Események, ismétlődések játékos tevékenység során. Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése.
A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése. Adatgyűjtés célirányos megválasztásával a környezettudatos gondolkodás fejlesztése.
Statisztika.
Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok lejegyzése táblázatba.
Események megfigyelése.
Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére.
Adatokról megállapítások megfogalmazása: egyenlő adatok, legkisebb, legnagyobb adat kiválasztása.
Adatgyűjtés elektronikus információforrások segítségével.
Információforrások, adattárak használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat, statisztika, adat.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek
- Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.
- Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.
- Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése.
- Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata.
- Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.
Számtan, algebra
- Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete.
- Római számok írása, olvasása (I, V, X).
- Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése.
Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.
- Számok képzése, bontása helyi érték szerint.
- Matematikai jelek: +, -, , :, =, <, >, ( ) ismerete, használata.
- Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.
- Szorzótábla ismerete a százas számkörben.
- A műveletek sorrendjének ismerete.
- Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.
- Páros és páratlan számok megkülönböztetése.
- Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.
Összefüggések, függvények, sorozatok
- Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.
- Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.
Geometria
- Vonalak (egyenes, görbe) ismerete.
- A test és a síkidom megkülönböztetése.
- Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint.
- Tájékozódási képesség, irányok ismerete.
- A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.
Valószínűség, statisztika
- Adatokról megállapítások megfogalmazása.
3-4. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika,
kombinatorika, gráfok
Órakeret
5 óra +
folyamatos
Előzetes tudás Halmazok összehasonlítása.
Állítások igazságtartalmának eldöntése.
Több, kevesebb, ugyannyi fogalma.
Alakzatok szimmetriájának megfigyelése.
Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.
Halmazszemlélet fejlesztése.
Nyelvhasználat előtti kommunikáció, eljátszás mint a gondolatok kifejezése, ezek megértése.
Rajz, kirakás értelmezése, a lejátszott történés visszaidézése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Adott tulajdonságú elemek
halmazba rendezése konkrét elemek esetén.
Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.
Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek halmazba rendezése.
A logikai „és”, „vagy” szavak használata állítások megfogalmazásában.
Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás.
Környezetismeret:
élőlények csoportosítása megadott szempontok szerint.
A számítógép működésének bemutatása (be- és kikapcsolás, egér, billentyűzet használata). Ismerkedés az adott informatikai környezettel.
Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.
Alaphalmaz és részhalmaz fogalmának tapasztalati előkészítése.
Osztályozás egy, illetve egyszerre két szempont szerint.
Síkidomok halmazokba rendezése tulajdonságaik alapján.
Sorozatok létrehozása, folytatása, kiegészítése adott szempont szerint.
A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása.
Tantárgyi fejlesztőprogram használata a halmazba soroláshoz. Osztályozás egy, illetve egyszerre két szempont szerint.
Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása. próbálgatással. Konkretizálás képességének fejlesztése. Ének-zene:
dallammotívumok sorba rendezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halmaz, összehasonlítás, csoportosítás, sorba rendezés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
2. Számelmélet, algebra Órakeret
141 óra
Előzetes tudás Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték.
Római számok írása, olvasása (I, V, X).
Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.
Számok képzése, bontása helyi érték szerint.
Páros és páratlan számok.
Matematikai jelek: +, -, , :, =, <, >, ( ).
Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.
Szorzótábla ismerete a százas számkörben.
A műveletek sorrendje.
Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.
Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése.
Számok nagyságrendje és helyi értéke. Számok helyes leírása, olvasása 10000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. A kerekítés és becslés eszközként való alkalmazása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.
Igény kialakítása a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére. A szorzótábla biztos ismerete.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Számfogalom kialakítása 1000-es, illetve 10 000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig, illetve 10 000-ig. Tájékozódás az adott számkörben.
Számmemória fejlesztése.
Magyar nyelv és irodalom:
számok helyesírása.
Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, számszomszédok, kerekítés. Alaki, helyi és valódi érték.
Számok képzése, bontása helyi érték szerint.
Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.
Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen.
Számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása - lehetőség szerint. Tájékozódás a számegyenesen.
Számok összeg-, különbség-, szorzat- és hányados alakja. Megértett állításokra, szabályokra való emlékezés.
Tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése.
A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő előkészítése.
Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).
Negatív számokkal való
ismerkedés tapasztalati úton a számegyenes, a hiány és a hőmérséklet segítségével.
Adósság, készpénz, vagyoni helyzet fogalmának értelmezése.
A negatív szám fogalmának elmélyítése.
Környezetismeret:
hőmérséklet és mérése, Celsius-skála (fagypont alatti, fagypont feletti hőmérséklet).
Matematikai oktató program használata - lehetőség szerint.
Számok tulajdonságai:
oszthatóság 5-tel és 10-zel.
Számok összehasonlítása, szétválogatása az oszthatósági tulajdonság szerint.
Műveletek közötti kapcsolatok:
összeadás, kivonás, szorzás, osztás.
Fejszámolás: összeadás, kivonás, legfeljebb háromjegyű, nullára végződő számokkal.
Fejszámolás: szorzás, osztás tízzel, százzal és ezerrel. Írásbeli összeadás, kivonás három- és négyjegyű számokkal.
Írásbeli szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal.
Az ellenőrzési igény kialakítása, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelésén keresztül.
A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.
A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem.
A fejszámolás biztonságos használata.
A szorzótáblák gyakorlása.
Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.
Írásbeli műveletek alkalmazás
szintű felhasználása.
A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása, ellenőrzése.
Magyar nyelv és irodalom:
kérdések, problémák, válaszok helyes megfogalmazása.
Matematikai fejlesztőprogram használata - lehetőség szerint.
Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő” érték fogalmának és jelének bevezetése. Jelek szerepe, használata.
Becslés a tagok, tényezők, osztó, osztandó megfelelő kerekítésével.
Magyar nyelv és irodalom:
jelek szerepe, használata.
Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg és különbség, valamint szorzat és hányados változásai. Változó helyzetek megfigyelése, műveletek tárgyi megjelenítése.
Zárójel használata; összeg és különbség szorzása, osztása.
Műveleti sorrend.
Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése.
Megismert szabályokra való emlékezés.
Oktatóprogram alkalmazása a műveleti sorrend bemutatására.
Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása, ellenőrzés. Matematikai modellek megértése.
Önértékelés, önellenőrzés.
Gondolatmenet követése, oksági kapcsolatok keresése, megértése.
Törtek fogalmának tapasztalati előkészítése.
Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel.
Közös munka (páros, kis csoportos munka, csoportmunka), együttműködés vállalása.
Törtekkel kapcsolatos oktató program használata.
Törtek előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.
Animáció lejátszása törtek előállításához.
Szöveges feladatok.
Többféle megoldási mód keresése.
A szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése.
Becslés.
Megoldás próbálgatással,
számolással, következtetéssel.
Ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.
A szövegértéshez szükséges nyelvi, logikai szerkezetek fokozatos megismerése.
Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása.
Összefüggések felismerése.
Válasz megfogalmazása szóban, írásban.
Magyar nyelv és irodalom:
az írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.
Római számok.
A római számok története.
Számjelek bevezetése.
Római számok írása, olvasása
I, V, X, L, C, D, M jelekkel.
Irányított keresés római számok használatáról. Környezetismeret:
a lakóhely története; a római számok megfigyelése régi épületeken.
A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Számszomszéd, kerekítés, közelítő érték, műveleti sorrend. Három- és négyjegyű szám. Tört szám, negatív szám. Becslés, ellenőrzés. Római szám. Alaki, helyi és valódi érték.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
3. Függvények, az analízis elemei Órakeret
32 óra
Előzetes tudás Sorozat szabályának felismerése, folytatása.
Növekvő és csökkenő számsorozatok.
Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Matematikai modellek készítése.
Sorozatok felismerése, létrehozása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Sorozat szabályának felismerése. Adott szabályú sorozat folytatása.
Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.
Sorozatok néhány hiányzó vagy megadott sorszámú elemének kiszámítása.
Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal.
Oktatóprogram használata sorozat szabályának felismeréséhez, folytatásához.
A figyelem és a memória fejlesztése.
Szabályfelismerés.
Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában.
Az anyanyelv és a szaknyelv használatának fejlesztése.
Adott utasítás követése, figyelem tartóssága.
Saját gondolatok megfogalmazása, mások gondolatmenetének végighallgatása.
Vizuális kultúra:
periodicitás felismerése sordíszekben, népi motívumokban.
Összefüggések, kapcsolatok táblázat adatai között.
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.
Kapcsolatok, szabályok keresése táblázat adatai között.
Táblázat adatainak értelmezése.
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.
A folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.
Az általánosításra való törekvés.
A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás.
Az absztrakciós képesség alapozása.
Környezetismeret:
adatok gyűjtése az állatvilágból (állati rekordok).

Testnevelés és sport: sporteredmények mint adatok.
Grafikonok. Grafikonok adatainak leolvasása.
Grafikonok készítése.
Matematikai összefüggések felismerése.
Környezetismeret:
hőmérsékleti grafikonok készítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Táblázat, grafikon. Sorozat. Szabály, kapcsolat.
Tematikai egység
/Fejlesztési cél
4. Geometria Órakeret
47 óra
Előzetes tudás Vonalak (egyenes, görbe).
Térbeli alakzatok.
A test és a síkidom megkülönböztetése.
Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése.
A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése.
Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Mérőeszközök és mértékegységek önálló használata. Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.
A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben, művészeti alkotásokon. Esztétikai érzék fejlesztése. A körző és a vonalzó célszerű használata.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyenesek kölcsönös
helyzetének megfigyelése tapasztalati úton: metsző és párhuzamos egyenesek.
A szakasz fogalmának előkészítése.
A szakasz és mérése.
Tapasztalatszerzés, érvelés. Technika, életvitel és gyakorlat:
hajtogatás.
Háromszög, négyzet és téglalap felismerése.
A téglalap és négyzet tulajdonságai: csúcsok száma, oldalak száma.
Háromszögek, négyszögek előállítása rajzolással szabadon vagy egy-két tulajdonság megadásával.
Egyedi tulajdonságok kiemelése.
Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés.
Vizuális kultúra:
mozaikkép alkotása előre elkészített háromszögek, négyszögek felhasználásával.
A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása.
Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése.
A rajzos dokumentum nyomtatása.
A tanult síkidomok rajzolása képszerkesztő program segítségével.
A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata.
A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása. Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében. Környezetismeret:
kerületszámítás a közvetlen környezetünkben (szoba, kert).
Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.
A területszámítás fogalmának előkészítése.
Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése. Környezetismeret:
tapasztalatgyűjtés a mindennapi életből pl. szőnyegezés, burkolás a lakásban, kertben.
A kör fogalmának tapasztalati előkészítése. A körző használata (játékos formák készítése).
Kör létrehozása, felismerése, jellemzői.
Ének-zene:
körjátékok.

Vizuális kultúra:
a kör megjelenése művészeti alkotásokban.
Az egybevágóság fogalmának előkészítése. Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása tevékenységgel.
Az alkotóképesség fejlesztése.
Megfigyelések kifejezése válogatással, megfogalmazással.
A pontosság igényének felkeltése.
Geometriai dinamikus szerkesztőprogram használata interaktív táblán.
Szimmetria a természetben.

Vizuális kultúra:
szimmetria a műalkotásokban.
Tájékozódás síkban, térben. Tájékozódás pl. az iskolában és környékén. Mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése.
Térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű rajzolóprogramok bemutatása.
Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.
Környezetismeret:
tájékozódás közvetlen környezetünkben.
Égtájak ismeretének gyakorlati alkalmazása.
Testek geometriai tulajdonságai, hálója. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint.
Testek szétválogatása egy-két tulajdonság szerint.
Alkotóképesség fejlesztése.
Kreatív gondolkodás fejlesztése.
Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.
Sík- és térgeometriai megfigyelések elemzése, megfogalmazása a tanult matematikai szaknyelv segítségével.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
dobozokból bútorok építése.

Vizuális kultúra:
a körülöttünk lévő mesterséges és természetes környezet formavilágának megfigyelése és rekonstrukciója.
Téglatest és kocka felismerése, jellemzői.
Rubik-kocka.
Testháló kiterítése téglatest, kocka esetében.
Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele.
Összehasonlítás, azonosságok, különbözőségek megállapítása.
Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése.
Technika, életvitel és gyakorlat:
dobókocka, téglatest alakú doboz készítése.
Készségfejlesztő oktatóprogramok, logikai játékok indítása, használata önállóan vagy segítséggel, belépés és szabályos kilépés a programból. Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése.
A gömb felismerése, jellemzői. Tapasztalatgyűjtés.
A gömb létrehozása.
Technika, életvitel és
gyakorlat
:
gyurma vagy kókuszgolyó készítése.

Környezetismeret:
gömb alakú gyümölcsök.

Testnevelés és sport:
labdák.
Mérések alkalmi egységekkel.
Mérés szabvány egységekkel:
mm, km, ml, cl, hl, g, t.
Összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatokról, dolgokról.
Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele.
Adott tárgy, elrendezés, kép más nézőpontból való elképzelése.
Környezetismeret:
gyakorlati mérések közvetlen környezetünkben (tömeg-, hosszúságmérés).
Csomagolóanyagok, dobozok tömege.
Az idő mérése: másodperc.
Időpont és időtartam megkülönböztetése.
Tájékozódás az időben:
a múlt, jelen, jövő, mint folytonosan változó fogalmak, pl. előtte, utána, korábban, később megértése, használata.
Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal, szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év).
Fejlesztőprogram használata méréshez.
Időpont és időtartam tapasztalati úton történő megkülönböztetése.
A családban történtek elhelyezése az időben.
Testnevelés és sport:
időre futás.

Ének-zene:
metronóm.

Környezetismeret;
technika, életvitel és
gyakorlat
:
napirend, családi ünnepek, események ismétlődése.

Magyar nyelv és irodalom:
változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, az időbeliség tudatosítása.
Egység és mérőszám kapcsolata.
Mérés az egységek többszöröseivel.
Át- és beváltások végrehajtott mérések esetén.
Átváltások szomszédos mértékegységek között.
A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.
A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.
A mértékegység és mérőszám kapcsolata, összefüggésük megfigyelése és elmélyítése.
Mérések a gyakorlatban, mérések a családban.
Fejlesztőprogram használata mértékegységek átváltásához.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
elkészíthető munkadarabok megtervezése mérés és modellezés segítségével.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat:
háztartásban használatos gyakorlati mérések
(sütés-főzés hozzávalói).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Metsző és párhuzamos egyenesek, szakasz, szög, háromszög, téglalap, négyzet, kerület, terület, téglatest, kocka, testháló, tükrös alakzat, időpont, időtartam, kör, gömb, mértékegység, tonna, másodperc, km, mm.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
5. Statisztika, valószínűség Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Adatokról megállapítások megfogalmazása.
Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek.
Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása.
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Adatok megfigyelése, gyűjtése,
rendezése, rögzítése, ábrázolása
grafikonon.
Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése.
A képi grafikus információk feldolgozása, forráskezelés.
Környezetismeret:
meteorológiai adatok lejegyzése, ábrázolása.
Számtani közép, átlag fogalmának bevezetése. Néhány szám számtani közepének értelmezése, az „átlag” fogalmának bevezetése, használata adatok együttesének jellemzésére. Környezetismeret:
hőmérsékleti és csapadékátlagok.
A biztos, a lehetséges és a lehetetlen események értelmezése. Próbálgatások, sejtések, indoklások, tippelések, tárgyi tevékenységek.
A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése.
A biztos és véletlen megkülönböztetése.
Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.
Gyakoriság.
Oszlopdiagram.
A valószínűség fogalmának tapasztalati előkészítése.
Események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével, ábrázolása oszlopdiagramon.
Sejtés megfogalmazása adott számú kísérletben.
A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az eltérés megállapítása és magyarázata.
A gyakoriság, a valószínű, kevésbé valószínű értelmezése gyakorlati példákon.
Információszerezés az internetről, irányított keresés.
Diagramokhoz kapcsolódó információk keresése, értelmezése.
Környezetismeret:
természeti jelenségek előfordulása és valószínűsége.

Magyar nyelv és irodalom:
a kifejezőkészség alakítása (világos, rövid megfogalmazás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Valószínű, biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.
Átlag. Grafikon, oszlopdiagram. Gyakoriság.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek
- Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.
- Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.
- Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.
- A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.
- Az összes eset megtalálása (próbálgatással).
Számtan, algebra
- Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben.
- Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).
- Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.
- Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben.
- Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.
- A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása.
- Fejben számolás százas számkörben.
- A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.
- Fejben számolás 10 000-ig nullákra végződő egyszerű esetekben.
- Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.
- Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egy- és kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban.
- Műveletek ellenőrzése.
- Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.
- Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.
Összefüggések, függvények, sorozatok
- Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése.
- Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.
- A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.
Geometria
- Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek.
- A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között.
- Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).
- Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik.
- Kör fogalmának tapasztalati ismerete.
- A test és a síkidom közötti különbség megértése.
- Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői.
- Gömb felismerése.
- Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.
- Négyzet, téglalap kerülete.
- Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.
Valószínűség, statisztika
- Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.
- Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.
- Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.
Informatikai ismeretek
- Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata.
- Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése.
- Együttműködés interaktív tábla használatánál.
ERKÖLCSTAN

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll - testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását - önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz -, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat.

Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban - azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható.

A különböző társadalmakban azonban nem egészen egységes a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése - különösen olyankor nem, amikor ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül - és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Más részük interperszonális - másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű - közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon.

Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Közben pedig fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések is, amelyek segítségükre vannak a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, valamint a bűntudat kezelésében.

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt - e szintnél erősebben - befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

Az iskolai tanulásra jellemző módon az erkölcstan is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza - más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal -, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg.

A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra, illetve személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív - gondolkodó, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső - résztvevőiként tekint.

Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik - ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is -, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanak hozni.

Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározása nélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni - különösen az általános iskolai korosztály esetében -, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal.

Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés jó lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, a helyi közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység, illetve az önkéntes munka.

Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése - szóban vagy bármilyen egyéb formában - egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

1-2. évfolyam

Az iskolai erkölcsi nevelés nem előzmény nélküli: kisgyermekkori alapokra építhet. A kisgyermek azonosul a szeretett személyekkel. Az általuk megjelenített szociális normák alakítják első ítéleteit arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért fontos, hogy a pedagógus ismerje a szubkultúrá(ka)t, ahonnan tanítványai érkeznek. A gyermekek az óvodában megismerkednek a társas normák első intézményesített formáival, amelyek betartása révén tapasztalatokat szereznek a családnál tágabb közösséghez tartozás élményéről és rendjéről. A gyerekek többsége az óvodáskor végére érti meg teljesen, hogy a nem az ember állandó jellemzője, és többé-kevésbé kialakul nemi identitásuk. Négyéves koruk körül kezd formálódni etnikai identitásuk. Saját bőrszínükhöz és etnikumukhoz való viszonyuk alakulása azonban erősen függ attól, hogy az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet milyen képet alkot az ő csoportjukról mint egészről. Mások bántása és a másoknak való segítségnyújtás képessége - az agresszió és a proszociális viselkedés - általában hároméves kortól kezdve jelenik meg a gyerekek magatartásában. Mindkét viselkedési mód alakulása nagymértékben függ azonban a környezeti hatásoktól, és döntő módon visszahat a gyermek én-tudatának, illetve egész személyiségének fejlődésére. Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépés idejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, ami lehetőséget teremt arra, hogy fokozatosan megtanuljanak uralkodni saját késztetéseiken, és képesek legyenek érzelmeiket, mozgásukat, választásaikat ellenőrizni - vagyis fokozatosan képessé váljanak az önkontrollra.

Az általános iskola 1-2. évfolyamán egyre több időt töltenek a gyerekek a kortársaikkal, s ennek eredményeként felerősödnek a versengések, az együttműködést igénylő helyzetekben átélt sikerek és kudarcok, illetve a külső visszajelzések. Ezek hatására spontán módon kezd átformálódni a gyerekek önértékelése. Ez a folyamat jó alapot kínál az önismeret és a társas kultúra, valamint a szociális kompetencia fejlődésének tudatos pedagógiai eszközökkel való támogatására.

A tanulók megismerési folyamatai - az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás - szintén jelentős változáson mennek át ebben az életszakaszban, amire az erkölcstanórákon is ráépülhet a szóbeli anyanyelvi kommunikáció célzott fejlesztése. Mindazonáltal az önkifejezés legjellemzőbb formája ebben az időszakban a tanulságok direkt módon való megfogalmazása helyett a mesélés, az élményeken alapuló rajzolás, festés, mintázás és a mozgás. Ez jó lehetőséget teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség életkornak megfelelő formálásához is.

A nevelői közösségnek érzékenyen kell alkalmazkodnia az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek magukkal hozott sokféle normájához, az ezekből fakadó kulturális és képességbeli sokszínűséghez. Egyúttal azonban - a családi érték- és normarendszert kiindulási alapnak tekintve -, el kell kezdenie támogatni a gyerekeket abban, hogy fokozatosan be tudjanak illeszkedni az iskolai közösség érték- és normavilágába. Nagyon fontos, hogy a pedagógus és a gyermek kapcsolatában ne jelenjék meg az agresszió semmilyen formája, és a tanító magatartása az általa is elvárt proszociális viselkedés mintáit közvetítse tanítványai felé. Ugyanilyen fontos, hogy kontroll alatt tartsa esetlegesen meglévő előítéleteit, valamint a tanítványai körében spontán módon megjelenő előítéletes viselkedési elemeket. Jelentős mértékben függ ugyanis ettől, hogy miként alakul az osztály kisebbség(ek)hez tartozó tagjainak énképe és autonóm erkölcse.

Az 1-2. osztályosok gondolkodásának általános sajátossága a konkrét műveleti jelleg. Igazán tárgyak és események jelenlétében tudnak problémákat mérlegelni és megoldani. Hosszabb ideig képesek már szándékos figyelemre, de könnyebben tudnak valamit átélni, mint figyelmüket szándékosan a feladatra összpontosítani. Idegrendszerük működését még az agyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja. A tantárgy keretében felvetődő erkölcsi kérdéseket ezért érdemes mindig valamilyen konkrét és az adott pillanatban jelen lévő - látott, hallott vagy cselekvéses módon átélhető - élményhez kapcsolni. Az életkornak leginkább megfelelő élmények közege pedig ebben az életszakaszban a mese világa. A gyerekek ugyanis 7-8 éves korukig a mesék közegében tudják legkönnyebben kezelni félelmeiket és szorongásaikat. Az élet olyan nagy kérdéseire, mint például az elválás vagy a halál, ebben a közegben kapnak számukra feldolgozható módon választ - miközben azért persze már pontosan különbséget tudnak tenni a mese és a valóság között.

Bár a tantárgy egészében később fontos szerepet töltenek be a dilemmák és a viták, az 1-2. osztályos gyerekek foglalkozásain ezeknek még kevéssé van helye. Ennek a korosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez. A társas helyzeteken belüli nézőpontváltás - hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve - azonban már az ő esetükben is jól gyakoroltatható, előkészítve ezzel az empátia és az érvelő vita képességének későbbi kialakulását.

Tematikai egység Az én világom Órakeret
11 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.
A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése.
A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ki vagyok én?
Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem?
Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim?
Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban?
Miben változtam?
Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat másokéitól?

Ilyen vagyok
Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért?
Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek?
Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?
Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre?
Miben kell erősödnöm?

Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretek játszani és kivel? Mit szeretek csinálni és mit nem? Miért?

Nehéz helyzetek
Mit könnyű megtennem, és mit nehéz? Voltam már olyan nehéz helyzetben, amikor először nem tudtam, mit kell tennem? Végül mit tettem? Mit csinálnék most, ha ugyanabban a helyzetben lennék?
Vizuális kultúra: személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.

Magyar nyelv és irodalom:
-
beszédkészség, beszédbátorság fejlesztése
- önismereti gyakorlatok
- a szituációnak megfelelő nyelvhasználat fejlesztése
Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.
Tematikai egység Társaim - Ők és én Órakeret
12 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás képességének fejlesztése, mások elfogadásának segítése.
Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.
A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakoroltatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Akiket ismerek
Kiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan? Milyen kapcsolat fűz hozzájuk? Ki mennyire áll közel hozzám? Kiket szeretek, kiket nem, és miért? Miért jó, ha különféle ismerőseink vannak?

Mások másmilyenek
Milyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem?
Vajon milyennek látnak ők engem?

Kapcsolatba lépek másokkal
Milyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatba másokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli és távolabbi ismerősöket? Hogyan szólítsam meg az iskola idősebb tanulóit, a tanárokat és az iskolában dolgozó többi felnőttet?
Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerekektől?
Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre van szükségem?
Hogyan viselkedjek, ha engem szólítanak meg?
Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben?
Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kiben bízhatok meg?

Gondolataim és érzéseim kifejezése Honnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez? Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és képekkel?
Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miként fejezhetem ki elfogadható formában azt, ha nem szeretek valakit? Milyen jelek árulják el számomra, hogy milyen érzéseket vált ki másokból, amit mondok vagy teszek? Mivel tudnak mások megbántani engem? Mivel tudok én megbántani másokat? Előfordulhat-e olyan helyzet, amikor jobb, ha nem mutatjuk ki az érezéseinket? Miben más az, ha személyesen találkozunk valakivel, mint hogyha telefonon vagy interneten beszélünk vele?
Környezetismeret: különbség a felnőttek és a gyerekek között.

Magyar nyelv és irodalom: egyszerű ítéletalkotás mesék szereplőiről; mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban; szöveges üzenetek érzelmi tartalmának megértése. A szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése.

Vizuális kultúra: átélt esemény vizuális megjelenítése; a kép és a hang szerepének megfigyelése animációs mesékben; a közvetlen és közvetett kommunikáció közti különbségek felismerése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés, érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet, rokonszenv, ellenszenv.
Tematikai egység Közvetlen közösségeim - A család és a gyerekek Órakeret
18 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.
A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése.
Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása.
Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módon élhetnek a gyerekek. A mások szokásai iránti tisztelet megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különféle közösségeim
Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren óvodás korom óta? Melyek az én közösségeim az iskolában és az iskolán kívül?

Család és rokonság
Kikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom azokkal a családtagjaimmal, akikkel együtt lakom? Vannak-e olyan közeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk? Jó, ha együtt vagyunk? Mit kapok tőlük, és én mit adok nekik? Hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e szabályok a családban, amelyeket be kell tartani?
Kik tartoznak még a rokonságunkhoz, és velük milyen a kapcsolatom? Mit jelent számunkra az, hogy rokonok vagyunk?
Vajon más családok ugyanúgy élnek, mint mi? Mi mindenben különbözhet egyik család a másiktól?

Családi hagyományok
Milyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretek ezek közül és mit nem? Miért?
Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk meg ezeket? Mit szeretek közülük és miért? Van olyan is, amit nem szeretek? Miért?
Miben különböznek más családok szokásai és ünnepei a mieinktől?

A gyerekek élete
Hogyan telik egy napom az iskolában? Milyen a hétvégém? És milyen számomra egy ünnepnap vagy az iskolai szünet egy napja?
Vajon máshol hogyan telik el a gyerekek egy-egy napja? Mi mindenben lehet más az életük, mint az enyém?
Környezetismeret: az iskolai életrendje.

Vizuális kultúra: az internethasználat szabályai; videojátékokkal kapcsolatos élmények feldolgozása.

Technika, életvitel és gyakorlat: élet a családban; családi rendezvények, ünnepek, események; iskolai és osztályrendezvények.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap, feladat, szabadidő.
Tematikai egység Tágabb közösségeim - A lakóhelyi közösség Órakeret
12 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása.
A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása.
A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.
Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülmények között élnek.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Akik körülöttünk élnek
Kik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok?
Mi köt össze azokkal, akikkel egy helyen (községben, városi lakónegyedben, utcában, társasházban) élek?
Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Ha igen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük?

Más lakóhelyek, más szokások
Másutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával?
Milyen más helyekkel állnak kapcsolatban a szüleim és a rokonaim? Mi mindenben különböznek ezek a mi lakóhelyünktől?
Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és a világ más részein?
Vizuális kultúra: környezetünk külső és belső terei.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Lakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány.
Tematikai egység A környező világ Órakeret
12 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásának elősegítése.

A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzet megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kicsik és nagyok
Mi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel és mi van borzasztóan messze?
Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, és mi lesz a távoli jövőben? Honnan tudhatunk ezekről a dolgokról?

A képzelet határai
Hová tudunk eljutni, és hová nem tudunk?
Merre járunk az álmainkban?
Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejében születnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket?

A jó és a rossz
Kik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mi mindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért és hogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal hősei?

Növények és állatok a környezetünkben
Miért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változna meg, ha hirtelen eltűnnének? Hogyan tudunk vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban?
Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élő növényekért is? Mit tudunk tenni értük?
Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk részt venni a gondozásukban? Mit jelentenek számunkra a velünk élő házi állatok? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az, amit nem szabad megtennünk?

A természet védelme
Melyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppen ezeket szeretem?
Miért hívnak egyes tájakat, növényeket vagy állatokat védettnek? Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilág értékeinek megóvásához?
Környezetismeret: szobanövények és házi kedvencek gondozása; veszélyeztetett fajok.

Vizuális kultúra: a természeti környezet elemeinek megjelenítése.

Technika, életvitel és gyakorlat: növényápolás, állatgondozás.

Magyar nyelv és irodalom: a mesék világa; alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis).


Vizuális kultúra: elképzelt dolog vizuális megjelenítése; különböző anyagok használata a kifejezés szándékával; képzeletbeli helyek, terek megjelenítése;
meseszereplők megjelenítése különféle technikákkal.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Természet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védett növény és állat, természetvédelem. Kicsi, nagy, óriási, közel, távol, múlt, jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz, harc.





A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.
Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.
Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.
Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.
A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.
Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.
Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.
Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.
Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.
Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.
Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.
Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.
3-4. évfolyam

9-10 éves koruk körül társas életük és mentális képességeik változását megalapozó jelentős biológiai átalakuláson mennek keresztül a gyerekek. Ez teszi képessé őket arra, hogy figyelmüket irányítsák, terveket készítsenek és önmagukra is reflektáljanak. E változások jó lehetőséget kínálnak a testi és lelki egészségre neveléshez, a hazafias nevelés, valamint a családi életre nevelés különféle témáinak feldolgozásához - a tanulási formákat pedig jól össze lehet hangolni az anyanyelvi kommunikációs kompetencia aktuális fejlesztési céljaival.

Ebben az életszakaszban erősödik meg a gyerekekben a szabályok elfogadásának belső késztetése, ami a közösségi szabályok megalkotásában és betartásuk ellenőrzésében való részvétel gyakorlása révén jó kiindulási pontot ad az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozásához.

Az írás-olvasás alapvető készségeinek elsajátítását követően ebben az időszakban már ráépülhet az alapkészségek bázisára a digitális kompetenciafejlesztés néhány eleme -elsősorban hangfelvételek, képek és videók készítése, illetve lejátszása, valamint képek szerkesztése és rövid szövegek alkotása számítógép segítségével - az erkölcstan óra tevékenységeihez kapcsolódóan.

Bár ebben az életszakaszban nő a szóbeliség súlya az önkifejezésben, a foglalkozások témakörei még mindig jó lehetőséget kínálnak az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésére - immár kiegészülve a szöveges-dramatikus és bábjátékos formák alkalmazásával.

9-10 éves korban nagymértékben erősödik a gyerekek realitásérzéke, növekszik áttekintő, absztraháló, analizáló-szintetizáló képességük. Érzelmi életük is sokat változik. Megszűnik a kisgyerekkori „álomszerű” lét. Az öntudatra ébredést, a külső és a belső világ szétválását gyakran egyedüllétként élik át. Az ebből fakadó magányosság és feszültség feloldásában sokat segíthetnek nekik azok a szabad beszélgetések, amelyek az erkölcstan órák egyik legfontosabb munkaformájának tekinthetők. Bár a rajzolás-festés-mintázás még mindig sokak számára az önkifejezés kedves formája, az egyre összetettebbé váló érzések és gondolatok kifejezésére fokozatosan alkalmasabbá válik a beszéd. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az órai beszélgetések csak akkor lesznek valóban személyiségformáló hatásúak, ha légkörük feszültségmentes, mindenki számára elfogadó - és őszinteségének csupán a többiek tiszteletben tartása szab korlátot, ami hosszabb távon a kulturált vita szabályainak elsajátítását jelenti.

Ebben az életszakaszban a felnőtt minta követésének fokozatosan helyébe lép a kortárs minta követése, s egyre inkább a kortársak közül kerülnek ki azok, akikre a tanulók referencia személyként tekintenek. Ez nem csökkenti annak a fontosságát, hogy a pedagógusnak mindenkor hiteles erkölcsi modellt kell közvetítenie, viszont előtérbe hozza az órákon azokat a hétköznapi, irodalmi vagy filmbeli témákat, amelyek már nem a tündérmesékhez, hanem a tanulók reálisabb világához kapcsolódnak.

A gyerekek általában kilenc éves koruk táján kezdenek el kételkedni a korábban elsajátított normák, világképi elemek érvényességében, s fontos átalakuláson megy keresztül kritikai érzékük is. Így ebben a szakaszban már helye van az életkornak megfelelő dilemmák felvetésének, és az olyan jellegű értékelő beszélgetések kezdeményezésének, amelyekből később majd megszülethet a klasszikus erkölcsi dilemmavita.

Mivel analizáló-szintetizáló gondolkodásuk fejlődése révén a gyerekek egyre inkább képessé válnak a különböző viselkedési formák és hatásaik közötti kapcsolat felfedezésére, ekkor már teremthetők számukra olyan valós vagy fiktív döntési helyzetek, amelyekben a várható következményeket mérlegelve, lelkiismeretük szavára kell hallgatniuk.

Tematikai egység Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Órakeret
10 óra
Előzetes tudás, tapasztalat Elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése. Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása. A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéket képviselő példaképek keresése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tulajdonságaim
Milyen külső és belső tulajdonságaim vannak? Mi változott meg rajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak a tulajdonságaim?
Miben vagyok ügyes, és miben kevésbé?
Milyen a kapcsolatom másokkal?
Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért? Mit nem szeretek magamban és miért? Mi az, amin szeretnék változtatni?

Szokásaim, érzelmeim és indulataim
Hogyan szoktam játszani? Hogyan tanulok?
Hogyan vigyázok az egészségemre?
Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában? Mivel és hogyan töltöm a szabad időmet?
Mit teszek, ha örülök, ha szomorú vagy dühös vagyok? Mit teszek, amikor önző vagyok, és mit teszek, amikor önzetlen?
Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és az osztálytársaimnak? Miben és hogyan?

Ahogy mások látnak engem
Mit szeretnek bennem a szüleim, a testvéreim, a nagyszüleim és más rokonaim? Milyennek látnak a tanáraim, a barátaim és mások? Ők mit szeretnek bennem és miért? Mit nem szeretnek és miért? Fontos-e, hogy mindenki szeresse az embert?

Hősök és példaképek
Kik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani? Miben és miért? Milyen tulajdonságaimon szeretnék változni? Miért és hogyan tudnám ezt megtenni?
Környezetismeret: mitől látunk valakit szépnek; külső és belső tulajdonságok.

Vizuális kultúra: emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra; emberi gesztusok értelmezése és kifejezése; a karakterábrázolás filmes eszközei; saját érzelmek felismerése és kifejezése mozgóképek és hanganyagok segítségével.

Magyar nyelv és irodalom:
jellemzés készítése
emberekről;
vélemények összevetése.

Technika, életvitel és gyakorlat: önismeret.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Külső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat, öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép.
Tematikai egység Közösségben és egyedül - a társaim és én Órakeret
12 óra
Előzetes tudás, tapasztalat A testbeszéd alapelemeinek ismerete. Személyes tapasztalatok az osztályközösség működéséről.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása.
A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetleges konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése.
A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Párbeszéd
Milyen helyzetekben beszélünk vagy beszélgetünk valakivel?
Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja a párbeszédet?
Mi mindent tudunk jelezni egymásnak arcjátékkal, testtartással, hanglejtéssel? Honnan tudom, hogy pontosan megértettem-e, amit a másik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz, hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele?
Hogyan beszélgetünk otthon? Mi a különbség a családi és az iskolai beszélgetések között?

Az igazi barát
Mitől függ, hogy kikkel vagyok szívesen együtt? Kikkel tudom megosztani örömeimet és bánataimat? Kinek mondhatom el a titkaimat? Kit nevezhetek a barátomnak? Mit tesz, és mit nem tesz egy igazi barát? Mi mindent tennék meg a barátomért? Mit tegyek, ha a barátom olyasmit csinál, amivel én nem értek egyet?

Békében és haragban
Mi a jó és fontos nekem? Mi a jó és fontos másoknak? Szoktam-e veszekedni vagy verekedni? Ha igen, miért? Hogyan alakulnak ki ilyen helyzetek, és hogyan lehetne elkerülni ezeket? Ki szoktunk-e utána békülni? Hogyan lehet egy összeveszés után kibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a béke tartós legyen?

Elfogadva és elutasítva
Mikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mit csinálok ilyenkor?
Honnan tudom, hogy szeretnek-e a társaim, vagy sem? Milyen lehet az, ha valaki úgy érzi, senki sem szereti? Milyen okai lehetnek ennek? Mit tegyek, ha valakivel kapcsolatban ezt tapasztalom?
Környezetismeret: az emberi kommunikáció; beszéd, testbeszéd, arckifejezés, gesztusok; barátság; kommunikáció a barátok között.

Magyar nyelv és irodalom: figyelem a beszélgetőtársra.

Vizuális kultúra: médiaszövegek értelmezése és létrehozása; a közvetlen és az online kommunikáció összehasonlítása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Párbeszéd, odafigyelés, testbeszéd, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság, öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás, kirekesztés.
Tematikai egység Az osztály és az iskola Órakeret
11 óra
Előzetes tudás, tapasztalat Az osztály szintjén megélt különböző tapasztalatok a tanórákhoz és egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódóan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk.
Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül.
A szabályok szerepének megértése a közösségek életében.
A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közösségeim
Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Vannak-e új közösségek az életemben? Van-e olyan közösség, amelyikkel szorosabbá vagy lazábbá vált a kapcsolatom?
Mi lehet ennek az oka?
Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában?
Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest?

A mi osztályunk
Mi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi a közös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Milyen közös szokásaink vannak? Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ez ki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást?

Az osztály működése
Milyen közös szabályaink vannak az órán, a szünetben és egyéb helyzetekben? Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk, vagy magunk alakítottuk ki őket? Melyik szabálynak mi a célja? Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat? Kinek jó, ha betartjuk őket? Mi a következménye annak, ha megszegjük a szabályokat? Van-e olyan szabályunk, amelyet esetleg érdemes lenne megváltoztatni? Hogyan lehetne ezt véghezvinni?

A mi iskolánk
Ki az iskolánk névadója, és mivel érdemelte ki, hogy iskolát neveztek el róla? Milyen szokások és hagyományok vannak a mi iskolánkban? Fontosak-e ezek?
Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik?
Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni?
Környezetismeret: magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különféle élethelyzetekben; együttélés a családban; baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Vizuális kultúra: figurális alkotások létrehozása a környezetben élő emberek megjelenítésével.

Technika, életvitel és gyakorlat: iskolai és
osztályrendezvények; a közösségért végzett munka.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Csoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály, szabályszegés, büntetés, szabályalkotás, felelősség.
Tematikai egység Kulturális-nemzeti közösség Órakeret
18 óra
Előzetes tudás, tapasztalat A családban, az iskolában és a lakóhelyen a korábbiakban megélt, ciklikusan visszatérő ünnepek és szokások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérő szokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése. Annak megmutatása, hogy Magyarországon belül számos kisebbség él, amelyek kultúrája a nemzeti kultúrát gazdagítja. A kisebbségek szokásainak és ünnepeinek bemutatása, elfogadásuk természetességének
megalapozása.
Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelv, ami összeköt
Milyen nyelven beszélek én, a szüleim, a nagyszüleim; milyen nyelven beszélnek egymással és velem? Milyen nyelvet használnak a szomszédaink? Hogyan kapcsol össze bennünket a közös nyelv? Milyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet, amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki más nyelven beszél körülöttünk? Mit lehet tenni egymás megértése érdekében, ha nem érjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni a közösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait?

Szokások és jelképek
Milyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezek megőrzése?
Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mit jelentenek számomra ezek a jelképek?

Ünnepek
Milyen ünnepeket tart meg a magyar családok többsége? Közülük melyik mennyire fontos nekem?
Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, és mit jelentenek nekem ezek az ünnepek?

A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai Milyen kulturális közösségek élnek Magyarországon? Miben különböznek ezek szokásai és ünnepei és miben hasonlítanak egymásra?

Más kultúrák - más szokások - más ünnepek
Milyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak a
világ más részein élő kulturális közösségek?
Környezetismeret: jeles napok, ünnepek, helyi hagyományok.

Magyar nyelv és irodalom: ítéletek megfogalmazása, érvelés, vitakészség; mások véleményének megértése, elfogadása.

Vizuális kultúra:
Jelek a mindennapi életben; különböző kultúrák tárgyi
világával való ismerkedés;
a viselkedés szabályai
az online közösségekben;
kommunikációs szokások.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti és állami ünnep, vallási ünnep.
Tematikai egység Környezetem és én - Az épített és a tárgyi világ Órakeret
6 óra
Előzetes tudás, tapasztalat Helyi vagy múzeumi honismereti tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
Annak megéreztetése, hogy mindannyiunknak lehet szerepe a múlt értékeinek megőrzésében és továbbörökítésében.
A tudatos vásárlói szemlélet kialakulásának támogatása..
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lakóhelyi épített örökségünk
Milyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől?
Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

Tárgyaink világa
Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?
Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?
Miért változnak a tárgyaink?
Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?

A világ öröksége
Mi mindent hagy örökül egy nemzedék az utána következőre? Mit lehet az összes ember közös kincsének tekinteni a mai világban? Melyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei? Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése?
Környezetismeret: települési típusok; lakóhelyünk, hazánk fő nevezetességei; a lakóhely története és természeti környezete; nemzeti park, tájvédelmi körzet; háztartási eszközök.

Vizuális kultúra: helyek, helyszínek megjelenítése személyes élmények alapján; a környezetben észlelhető változások megfigyelése és megjelenítése; terekhez kapcsolódó érzelmek, hangulatok azonosítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a technika vívmányainak mindennapi használata.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Épített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, hagyomány, emlékezet, múzeum, világörökség.
Tematikai egység A mindenség és én - Születés és elmúlás Órakeret
8 óra
Előzetes tudás, tapasztalat Tapasztalatok a születésről, a halálról és az elhunytakra való emlékezésről.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
Érzések és ismeretmorzsák társíttatása a kezdet és a vég elvont kategóriáinak jelentéssel való megtöltéséhez. Közös gondolkodás a világ megismerésének módjairól és lehetőségeiről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kezdet és vég
Hogyan keletkeznek a dolgok a világban? Hogyan és miért érhetnek véget?
Hogyan képzelték el az emberek a világ és egyes dolgok keletkezését különböző mítoszokban? Milyen kép jelenik meg a Bibliában a világ teremtéséről és a végéről? Mit gondolnak az emberek a halálról?

A világ megismerése
Mi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra és kutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodva tudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévő világról? Mi az, amiről képes vagyok személyes tapasztalatokat szerezni? Létezhet-e olyan dolog a világban, amiről nem nyerhetünk közvetlen tapasztalatot?

Fantázia és kreativitás
Hogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne? Ki tudok-e találni, létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyek most még nem léteznek a világban?
Környezetismeret: születés és halál; a Föld alakjára vonatkozó mítoszok.

Magyar nyelv és irodalom: fantáziajátékok, elképzelt helyezetek megjelenítése; ismerkedés különböző információhordozókkal; információk keresése és kezelése; műélvezet, a beleélés megtapasztalása.

Vizuális kultúra: kitalált történetek és szereplők megjelenítése; képzeletbeli utazás megjelenítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Születés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág, képzelet.





A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.
Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.
Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók.
Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.
Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.
Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.
Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.
Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.
Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.
KÖRNYEZETISMERET * 

Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét.

Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is - egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon - értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg.

A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja.

A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére.

A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy - új modellek felépítésével - korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési

követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban.

A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos- technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.

1-2. évfolyam

Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással.

Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé.

A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat.

A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek - ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében - világképének stabilitását szolgálják.

Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezettel való ismerkedés, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret - a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva - segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos.

A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére.

A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

A tematikai egységek általában 8 órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, és a második évfolyam közötti szétosztása.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az iskola Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés).
A térbeli tájékozódás fejlesztése.
A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.
Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása.
A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Mi a különbség az óvoda és az iskola között?
Mi van az iskolában?
Hogyan tájékozódunk az iskola épületében?
Az iskolai élet rendje.
Kikkel találkozunk az iskolában?
Hogyan öltözködjünk, ha iskolába megyünk?
Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán?
Miért nem akar sok szülő hobbiállatot otthonra?

Ismeretek:
A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai.
A szobanövények és a hobbiállatok gondozása.
Életfeltételek.
Az időjárást jelző piktogramok.
Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok.
Helyes viselkedés és megfelelő öltözet az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben).
Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása.
Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata.
Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.
Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfogalmazása.
Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata.
A hobbiállatok, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése.
Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése.
Tájékozódás az iskola épületében.
Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése.
Mérés, becslés, vázlatos alaprajz készítése.
Tájékozódás vázlatrajz alapján.
Természetes mértékek (lépés, arasz stb.) használata.
Vizuális kultúra:
színek, formák.

Matematika:
távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése.

Technika, életvitel és gyakorlat:
helyes öltözködés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az iskolás gyerek Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus
felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között?
Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk?
Hogyan tájékozódunk a környezetben?
Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk?
Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?

Ismeretek:
A napszakok, évszakok váltakozása.
A napok és a hónapok.
Napirend és napszakok.
Az emberi test külső képe.
Az ember főbb testrészei.
Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében.
Védelmük fontossága és módjai.
Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése.
Helyes testtartás.
A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben.
A helyes táplálkozási és a higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban.
Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőtt testméreteinek mérése, az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása.
Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében.
Példák gyűjtése.
A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra.
Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása.
Magyar nyelv és irodalom:
mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene:
a ritmus szerepe a zenében.

Matematika:
az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tájékozódás az iskolában és környékén Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Természetes hosszmértékek és léptékek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Hogyan jutunk el az iskolába?
Mitől működik az épület?

Ismeretek:
Hosszmértékek.
A fő világtájak megnevezése, elhelyezése.
A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, patak).
A helyi közlekedés.
Alaprajz, vázlatrajz.
Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek szerepe az iskolában.
A fűtés lehetséges módjai.
Energiaforrások a háztartásban.
A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai.
A közlekedés és az energiatakarékosság.
Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.
Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról.
Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között.
Egy-egy konkrét példa összehasonlítása.
Becslés és mérés alkalmazása.
Az iskola elhelyezése a településen belül és annak térképén.
A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése.
Az energiatakarékosság lehetséges megvalósítási módjainak keresése az iskolán belül.
Alaprajz készítése a lakásról, szobáról.
Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése).
Előnyök és hátrányok mérlegelése annak mentén, érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni.
Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése.
Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.
Matematika:
halmazok, rész-egész viszony, becslés.

Vizuális kultúra:
tájképek.

Technika, életvitel és gyakorlat:
fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Mi van a teremben? Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával?
Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén?
Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket?
Mit lehet tenni tűz esetén?

Ismeretek:
Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín).
Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban.
Az égés folyamata (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok).
Éghető anyagok a környezetünkben.
A gyufa használata.
Irinyi János mint a gyufa feltalálója.
Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.
A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás).
Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban.
Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján.
A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e.
Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása.
Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között.
Felkészülés vészhelyzetre.
A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése.
A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése.
A tűzoltók munkájának értékelése.
Ének-zene:
tűzzel kapcsolatos
dalok.

Magyar nyelv és irodalom:
az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, hasonlatok; mondókák, versek a tűzzel kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Anyagok körülöttünk Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Anyagok megismert tulajdonságai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Önthető-e a szén, a mák, a liszt?
Csak a folyadékok önthetők?
Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet?
Miért tesznek a friss zúzódásra jeget?
Miért esik jól nyáron a fagyi?
Megrepesztheti-e a víz a sziklát?

Ismeretek:
Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat.
Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú.
Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt.
Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm).
A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával.
Oldat.
Vízben való oldhatóság.
A melegítés és hűtés a mindennapokban.
Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint.
Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.
A tapasztalatok megfogalmazása szóban.
A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (pl. kvarc - az üveget karcolja, kalcit - az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz - körömmel karcolható).
Példák keresése kristályokra (ásványok).
Annak magyarázata, miért praktikus a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni.
Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között.
Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (pl. hűtés jégkockával, melegítés gőzzel).
Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során.
Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben.
Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben.
Oldatok készítése.
Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint.
A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása.
Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.
Magyar nyelv és irodalom:
a víz mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák,
szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban.

Vizuális kultúra:
a víz megjelenése különböző műalkotásokban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Hóban, szélben, napsütésben Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között.
Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás?
Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között?
Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen?
Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban?

Ismeretek:
Évszakok és jellemző időjárásuk.
Az időjárás tényezői.
A Celsius-skála, hőmérséklet.
A csapadék formái (eső, köd, hó).
Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés.
Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására.
Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban.
A folyadékfogyasztás szerepe.
Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.
Időjárási napló készítése.
Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése.
A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása.
Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban.
Évszakokhoz kötődő étrendek
összeállítása.
A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata.
A réteges öltözködés szerepének megértése.
Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése alapján.
Technika, életvitel és gyakorlat:
öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Mi kerül az asztalra? Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Napszakok, táplálkozás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Miért leszünk éhesek?
Miért fontos a rendszeres étkezés?
Milyen élelmiszerekből érdemes csak mértékkel fogyasztani?
Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra?
Mit kezdhetünk a maradék étellel?

Ismeretek:
Az éhség mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk.
A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát).
Táplálékpiramis.
Az ideális testsúly jelentősége: elhízás, alultápláltság veszélyei, példa hiánybetegségre: a skorbut.
Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a
C-vitamin előállításában.
Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a terített asztal, az evőeszközök használata, a folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe.
Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek.
A víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen.
Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok.
A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok.
Az ételmérgezés okai és következményei.
A rendszeres, nyugodt táplálkozás
szerepének felismerése.
Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján.
Példákon keresztül a helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása.
A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése.
Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése.
Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, folyadékfogyasztás, levesek) biológiai hátterének felismerése.
A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása.
A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése.
Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése.
Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása.
Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóak. Javaslat készítése: mit vigyünk magunkkal hosszabb utazásra, rövidebb kirándulásra télen, nyáron stb.
Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése.
Vizuális kultúra:
csendéletek gyümölcsökkel, ételekkel.

Ének-zene:
az étkezéssel kapcsolatok dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat:
a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Élőlények közösségei Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Növény, állat.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Élhetne-e róka a kertben?
Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként?

Ismeretek:
Életközösség: mesterséges és természetes életközösség.
Életfeltételek, egyes állat- és növényfajok igényei.
Élőhely.
Veszélyeztetett fajok.
Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés.
Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között.
Egy, az iskola környezetében
található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése.
Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése.
Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság, mintázatok alapján).
Az életközösségek összetettségének felismerése. Annak magyarázata, miért bonyolult feladat az állatok megfelelő állatkerti tartása.
Az élővilág sokféleségének tisztelete.
Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése.
Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő).
Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben.
A természetvédelem jelentőségének felismerése, az állat- és növénykertek munkájának értékelése.
Magyar nyelv és irodalom:
versek egyes állatfajokkal kapcsolatban.

Ének-zene:
az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan.

Vizuális kultúra:
állatok és növények, életközösségek ábrázolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása.
Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása.
Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.
Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások.
Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára.
3-4. évfolyam

Ebben a képzési szakaszban - az életkori sajátosságokhoz illeszkedve - tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik.

A 3-4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre.

Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen.

Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése.

Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként.

A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására.

Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk.

A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában.

A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő.

A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják.

A legtöbb tematikai egység 8 órára készült. A feldolgozás során azonban ezek az egységek két évfolyamra bontva is megvalósíthatóak.

A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Mennyi időnk van? Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Idő, napszakok, évszakok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása a távcső példáján.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Miért épp 24 órából áll egy nap? Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük most?

Ismeretek:
Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabványegységei.
Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban.
Emberi életszakaszok.
Születés és halál.
A Föld mozgásai. Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének megismerése.
A távcső mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.
Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása (pontosság, használhatóság, esztétikum szerint).
Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli leírása az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban.
A születéssel, gyermekvárással, az elmúlással kapcsolatos gyermeki elképzelések megbeszélése.
A Föld mozgásáról (forgás, Nap körüli keringés) elképzelés kialakítása modell alapján. Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal, illetve éjszaka. Az időzónák megsejtése.
Kapcsolat keresése a naptár elemei és a Föld mozgásai között.
Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása.
Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban, a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak.
A távcső működésének vizsgálata. Annak megértése konkrét példák alapján, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.
Magyar nyelv és irodalom:
hasonlatok, metaforák, szólásmondások (az idővel kapcsolatban).

Vizuális kultúra:
az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása.

Ének-zene:
ütem, ritmus,
metronóm.

Matematika:
folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Időmérés, égitest, naptár.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tájékozódás a tágabb a térben Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel és hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Hol találjuk Magyarországot a Föld bolygón és lakóhelyünket Magyarországon?
Hogyan tervezhetünk meg egy utazást?

Ismeretek:
A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, óceán, tenger, tó, folyam, folyó, patak).
Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országaink.
Magyarország elhelyezése: Föld bolygó, Európa kontinens, Közép-Európa, Kárpát-medence.
A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros,
város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros.
Vonzáskörzet.
Magyarország nagy tájegységei.
Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete. Közlekedési eszközök. Tömegközlekedés.
A vízi, szárazföldi és légi
közlekedési eszközök.
A felszíni formák megfigyelése terepasztalon, maketten vagy saját készítésű modellen (pl. homokasztalon) és összevetése térképpel, földgömbbel. A település és közvetlen környezete felszíni formakincseinek összekötése a modellezett formákkal.
A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az égtájak azonosítása a közvetlen környezetben.
Magyarország domborzati térképén
az alapvető térképjelek megnevezése, a szomszédos országok felsorolása.
A nagy tájegységek felismerése Magyarország térképén. Irányok, távolságok leolvasása.
A lakóhely elhelyezése az infrastruktúra rendszerében. Konkrét példák besorolása.
Egy tájegységgel kapcsolatban kutatómunka elvégzése: képek, történetek keresése. Térképmásolás. Saját település megtalálása Magyarország térképén.
Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képeken, multimédián keresztül. Közös bemutató készítése a lakóhely kulturális és természeti értékeiről. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában.
Utazás tervezése a lakóhely és valamely nevezetes helység között, térkép segítségével: úticél megtalálása, közbenső állomások felsorolása, látnivalók felsorolása, a távolság és időtartam becslése.
A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

Matematika:
Tájékozódás a síkban. Távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése.

Magyar nyelv és irodalom:
Magyarország értékeinek, illetve a lakóhelyhez köthető értékek megjelenítése a szépirodalomban.

Vizuális kultúra:
nemzeti szimbólumaink, illetve az egyes tájegységekhez
köthető jelképek.

Ének-zene:
Magyarországhoz, illetve az egyes nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez köthető népdalok, zeneművek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Megtart, ha megtartod Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony.)
Mire jók a hagyományok?
Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől?
Miért fontos a természetvédelem?

Ismeretek:
Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival.
A lakóhely hagyományai.
A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján.
Haszonállatok: mézelő méh, szürkemarha, mangalica, racka.
Haszonnövények: alma, meggy, szőlő. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya.
Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta.
A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete.
A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.
Kalendárium készítése, jeles napok
és természeti történések, népdalok, népköltések és versek, szépirodalmi
részletek megjelenítésével.
Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élők táplálékigényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat), hogyan készítették és tartósították ételeiket, milyen használati tárgyakat és milyen nyersanyagokból készítettek, hogyan ügyeltek arra, hogy a megújuló természet hosszú távon is biztosítsa igényeiket.
Egy-két anyag feldolgozásának kipróbálása (pl. munka agyaggal, fűzfavesszővel vagy gyógynövényszárítás).
Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat.
A körültekintő emberi beavatkozás jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása.
Az iskolához legközelebb eső nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő munkájának megértése.
A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése.
Magyar nyelv és irodalom:
többjelentésű szavak (a fok szó jelentései).

Ének-zene:
népdalok.

Vizuális kultúra:
népművészet.

Erkölcstan:
a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége.

Matematika:
rész-egész kapcsolat.

Technika, életvitel és gyakorlat:
a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Miért érdemes takarékoskodni? Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések, ha készenléti üzemmódban vannak?
Mi a különbség a hagyományos és az energiatakarékos izzók között?
Mire jó a papír? Készíthetünk-e otthon is papírt?

Ismeretek:
A hőátadás.
A háztartási gépek, eszközök és készülékek energiatakarékossága. Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár.
Példák a megújuló és nem megújuló energiaforrásokra.
A papír szerepe mindennapi életünkben.
A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, termék, késztermék, hulladék, a papírgyártás vízigényes folyamat).
Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból.
A papír mint csomagolóanyag.
Egyéb csomagolóanyagok.
Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására.
Megfigyelések, vizsgálatok a hő
terjedésével kapcsolatosan.
A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján.
Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése a papír felhasználására. A gyűjtött példák alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése.
Ismerkedés a papír történetével, merített papír készítése.
A papírgyártás és papírkészítés példáján a házi és ipari előállítás különbségeinek megfigyelése.
A szelektív gyűjtés és a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése az újrahasznosítás kapcsán, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján.
Az egyes csomagolóanyagok
összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló).
Múzeumlátogatás után a szerzett tapasztalatokról beszámoló szóbeli vagy írásbeli, vagy rajzos formában előre megadott vagy választott szempont alapján.
Vizuális kultúra:
műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé.

Technika, életvitel és gyakorlat:
gyártási folyamatok.

Erkölcstan:
az egyéni felelősség kérdése.

Matematika:
halmazok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az a szép, akinek a szeme kék? Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Testrészek, emberi tulajdonságok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Mitől látunk valakit szépnek?
Csak a szupermodellek lehetnek szépek?

Ismeretek:
Emberábrázolás a művészetben.
Szépségideálok.
Külső és belső tulajdonságok.
Szerzett és öröklött tulajdonságok.
Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai (tisztálkodás, haj, körmök, bőr, fogak ápolása).
A divat és a testápolás kapcsolata.
Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség.
Példák, illusztrációk gyűjtése
különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat előnyösen egészségünkre, egyes szokások pedig kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú cipők, fűző stb.).
Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Példák alapján az öröklött tulajdonság megértése, tulajdonságok csoportosítása.
A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti, gyakran felesleges vagy káros szokásokat is erőltethet.
Személyes tapasztat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről.
Fogyatékkal élők elfogadása, segítése.
Vizuális kultúra:
emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra.

Magyar nyelv és irodalom:
a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban.

Ének-zene:
gunyoros népdalok, amelyek egy-egy testi tulajdonságot karikíroznak.

Technika, életvitel és gyakorlat:
a testápolás módjai, egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Merre megy a hajó? Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Hogyan talál vissza tavasszal a fecske az ősszel elhagyott fészkére?
Hogyan tájékozódtak a hajósok régen és most?
Miért színes a szivárvány?
Van-e hang a Holdon?
Miért lehet szomjan halni a tengeren?
Miért fagy be nehezen a tenger?
Miért úszik a jégtömb a vízen?

Ismeretek:
Tájékozódás csillagképek alapján.
A Göncölszekér legendája.
Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás.
Példák hang- és fényjelenségekre.
Keverékek és oldatok.
Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés).
Körfolyamat: a víz körforgalma a természetben.
Sós víz, édesvíz.
Az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez képest.
Példák keresése az állatok
tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott
csillagképről, a csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése. Vizsgálatok a mágnességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, a kölcsönösség felismerése). Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a hajósoknak.
Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálatán
keresztül annak megtapasztalása, hogy a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük. Fénytörés
és -szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény különböző színek keveréke.
Példák gyűjtése környezetünkből keverékekre és oldatokra. A sós víz fagyásának vizsgálatán keresztül annak meglátása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz.
A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás,
lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. A víztakarékosság, az édesvíz-készlet védelme fontosságának felismerése.
Vizuális kultúra:
képek vízről, tengerről, hajókról.

Magyar nyelv és irodalom:
a hajózás mint téma, a csillagképekhez kötődő mítoszok, mondák, legendák.

Ének-zene:
a hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kötődő dalok.

Matematika:
Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése.
Számok, nagy számok, mértékegységek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Egészség és betegség Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Miért betegszünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket?
Milyen jelei lehetnek annak, hogy betegek vagyunk?
Mitől függ a gyógyulás?
Mi a teendő baleset esetén?

Ismeretek:
Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség).
A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei.
A testhőmérséklet, láz mérése.
A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód.
A gyógyítás. A körzeti orvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár. A védőoltások
szerepe.
Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. A mentők munkája.
Az egészségünket károsító és védő
szokások csoportosítása. Példák gyűjtése az aktív és passzív pihenésre.
A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esetleírásokon keresztül.
A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása.
A gyógyítók munkájának elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése.
A megelőzés szerepének felismerése. A mentők munkájának értékelése, tisztelete. Teendők, segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén.
Testnevelés és sport:
a rendszeres testmozgás szerepe, stresszoldás.

Magyar nyelv és irodalom:
hasonlatok, szólásmondások, közmondások, mesék (az egészséggel és betegséggel kapcsolatban).

Technika, életvitel és gyakorlat:
a betegség tünetei, teendők betegség esetén.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Önismeret és viselkedés Órakeret
7 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Igaz-e, hogy „amelyik kutya ugat, az nem harap”?
Van-e hasonlóság az emberi és
az állati viselkedés között?
Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből?
Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket?
Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat?

Ismeretek:
Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása.
Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd.
Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe.
Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helytelen és helyes viselkedésre.
Együttélés a családban.
Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.
A kutya magatartásán keresztül
példák vizsgálata az állati kommunikációra. Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és emberi kommunikáció között.
Filmrészletek, fotók segítségével az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata, a mimika és a testtartás szerepének elemzése egy-egy példán. Szerepjáték során a megállapítások kipróbálása, ellenőrzése.
Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben.
Helyzetgyakorlatok elemzése.
Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése.
Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése.
Magyar nyelv és irodalom:
szólások, közmondások, metaforák (az ember
és az állatok viselkedésével kapcsolatban).

Vizuális kultúra:
arckifejezések, testbeszéd megjelenítése művészeti alkotásokon.

Ének-zene:
emberi konfliktusok megjelenése dalokban.

Matematika:
hasonlóságok és különbségek.

Erkölcstan:
emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vágtat, mint a paripa Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Testrészek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás és kapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgásszervrendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Miért vágtat sebesen a paripa?
Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jó hosszútávfutó?
Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat?

Ismeretek:
A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés).
A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség.
Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak, testi adottságoknak megfelelő mozgásformák. A tánc mint mozgás. A mozgás mint aktív pihenési forma.
A mozgásszegény életmód veszélyei.
A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez.
A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta.
Mozgásjelenségek vizsgálata
játékos kísérleteken keresztül: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából, a változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya).
Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra.
A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése.
Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet. A bemelegítés fontosságának, az edzésmunka során a fokozatosság elvének belátása.
Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására.
A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló: példák keresése a ló és az ember kapcsolatára.
A ló mozgásának megfigyelése és a különböző mozgásformáinak összehasonlítása.
Vizuális kultúra:
a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése.

Ének-zene:
népdalok, zeneművek a ló és ember kapcsolatáról, a
ritmus és a mozgás kapcsolata (táncok).

Testnevelés és sport:
a rendszeres testmozgás, az edzés, a bemelegítés;
világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok.

Magyar nyelv és irodalom:
a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; a mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban.

Technika, életvitel és gyakorlat:
egészséges életmód, testmozgás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mozgásszerv, mozgásforma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kertben, mezőn Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Mit érdemes venni a piacon?
Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés?
Mitől növekszik a növény?
Hogyan kerül a kenyér az asztalra?

Ismeretek:
A Nap mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra.
Gombák, növények, állatok.
Zöldségek, gyümölcsök.
A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag.
Ehető növényi részek.
Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.
Háziállatok (kutya, macska),
haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka).
Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.
Lebomlás, komposztálás, rothadás.
Kenyérsütés: búza, liszt és kenyér példáján a nyersanyag, termék, késztermék fogalma, a rostálás, a szitálás, az őrlés, a
kelesztés és a dagasztás folyamata, az üzletekben
kapható kenyerek és az adalékok szerepe, kenyérsütés házilag, kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok.
Életközösség megfigyelése. Az
élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs).
Látogatás a piacon, a tanyán vagy
a kertben. Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre.
Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről.
Növény fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények
csoportosítása aszerint, mely életszakaszban voltak.
Példaállatok csoportosítása a tanult csoportok szerint (háziállat, haszonállat, vadon élő állat,
illetve ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök).
Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása.
Életnyomok gyűjtése a terepi látogatás során.
Állatnyomok megismerése.
Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása a
komposztálhatóság szerint.
Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tiszteletének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéseiben.
Magyar nyelv és irodalom:
a kenyérrel kapcsolatos hasonlatok, szólás-mondások,
mesék, mondák, műalkotások.

Vizuális kultúra:
mesterséges életközösségek (kert, mező) képi megjelenítése; zöldség- és gyümölcscsendéletek.

Ének-zene:
a kenyérsütéssel, illetve az egyes élőlényekkel kapcsolatos dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat:
gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.
Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben.
A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése.
Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.
A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, és a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében.
Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.
Egy természetes életközösség bemutatása.
Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.
Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.
ÉNEK-ZENE
A változat

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg.

A tantárgy fejlesztési céljai a következők:

Zenei reprodukció

Éneklés

- Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

- Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.)

- Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel - elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető.

Generatív és kreatív készségek fejlesztése

- A generatív - létrehozó, alkotó - készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás

fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját.

A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás

- A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés alapozza meg. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik.

- Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában.

- A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadás

Befogadói kompetenciák fejlesztése

- A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket - minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat - szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

- Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A mozgás és a zenei élmény kapcsolata lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.

- Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki.

- Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

- A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani.

- A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű szöveges memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges feladat. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha eszköztáruk felhasználása segít a gyerekeknek átérezni a zenei jelenségeket.

Zenehallgatás

- A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja.

- A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

- Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9-10. osztály tantervének feladata.

- Zenehallgatásnál - figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére - törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is.

- Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására.

- Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását.

Tárgyi feltételek

- Szaktanterem pianínóval vagy zongorával

- Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz

- Megfelelő terem a kórusmunkához

- Ötvonalas tábla

- Mágneses tábla

- Ritmushangszerek

- Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók

- Számítógép internetkapcsolattal

- Hangtár, hozzáférhető hanganyag

1-4. évfolyam

Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel érhető el.

A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok közül öt kiemelten fontos: az erkölcsi nevelés (elfogadják és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete); állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.

Fejlesztési célok:

Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás)

- Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyes szokásainak kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikuláció és a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabad mozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek és lépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőséget nyújtanak.

- Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás után tanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind a tartalmi szempontokat figyelembe veszi.

- Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási és többszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkal gyakorolják.

- A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek, jellemezze azokat a tapasztalás- és tevékenységközpontúság.

Zenehallgatás (Zenei befogadás, zenehallgatás)

Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.

1-2. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció - Éneklés Órakeret
78 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással.
Az éneklés helyes szokásainak kialakítása:
helyes testtartás,
helyes légzés,
életkornak megfelelő hangerő,
helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése),
érthető szövegejtés,
kifejező artikuláció,
helyes frazeálás.
Az éneklés örömének felkeltése.
Dalkezdés megadott hangról c’-d” hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása:
kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel).
Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel).
Más népek dalainak megismerése (környező népek, nemzetiségek dalai).
Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (ajánlott: Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ádám Jenő).
Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz.
Egyenletes mérő és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel, dallamhangszerekkel).
Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással.
Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció.

Matematika: számfogalom erősítése.

Erkölcstan: szabálytudat erősítése.

Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok.

Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata.

Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra.

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, staféta éneklés, kérdés-felelet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció - Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal, a belső hallás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ritmikai készség fejlesztése:
Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel). Negyed, nyolcadpár, negyed szünet, félérték. Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel. Ritmus osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter. Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által).
2/4, 4/4 ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel. Ismétlődés a zenében, ritmusosztinátó. Gyors-lassú érzékeltetése.
Hallásfejlesztés:
Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel.
Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal, énekbeszéd. A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége: dallamfordulatok: sm, lsm, smd, mrd, rdl, mrdl, ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lá pentaton hangsor (smrdl,) dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá pentachord (mrdtl,) dó pentakord (sfmrd), kézlejjel. Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése, más befejezéssel, énekes párbeszéd. Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás.
Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, fél, ismétlés, ütem, ütemvonal, ütemmutató, ritmus osztinátó, hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés - tudatosítás - gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.
Ritmikai elemek, metrum:
A mérő és ritmus megkülönböztetése.
A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése.
Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), titi (nyolcadpár), szün (negyed szünet), táá (félérték) és szüün (félérték szünete). Ritmikai elemek jele.
Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez).
A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése, ütemmutatók, ütemfajták: 2/4, 4/4. Dallami elemek:
Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-mi-lá-dó-
ré- alsó lá.
Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-m-l-d-r-l.
A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal.
Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, a kottakép alapjainak megismertetése. (Hangjegy, hangszár irányának megfigyeltetése.)
Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése.

Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig.

Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz, hangjegy, hangszár.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusú és karakterű zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A teljes figyelem kialakításának fejlesztése:
- tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával);
- kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével;
- zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója;
- alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója.
A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése:
- természetünk és környezetünk hangjai,
- emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és női hang),
- a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok megkülönböztetése és azonosítása a hangszer kezelése szerint,
- szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különböző hangszerekről.
Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül.
Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás).
Erkölcstan: türelem, tolerancia.

Környezetismeret: természetünk és környezetünk hangjai, hangutánzás.

Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció.

Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Kezdés, befejezés, hangerő, hangerő változás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás - Zenehallgatás Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) az évfolyam énekes és generatív tevékenységeihez valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély).
Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és „varázserejű” hangszerek).
Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, irodalmi kapcsolatok.

Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim.

Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás.




A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
- A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’-d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.
- Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.
- A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik.
- Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

Ajánlott zenehallgatási anyag

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély.

A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek dalai, tánczenei. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene.

Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai).

Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71,

Különböző stíluskorszakokból válogatott művek:

Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrappunto alla Bestiale)

Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule)

Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4

Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna

Magdalena Bach kötetekből

Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik)

Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265,

Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) - nyitány

Georges Bizet: L’Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit)

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából)

Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) - Tündérkert

Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 - részletek (pl. No. 142. Mese a kislégyről)

Kurtág György: Játékok - részletek

3-4. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció - Éneklés Órakeret
78 óra
Előzetes tudás A tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Dalkincs bővítése elsősorban hallás utáni, a könnyebb dalok megfelelő előkészítéssel jelrendszerről tanítással.
A többszólamú éneklés fejlesztése.
Az éneklés helyes szokásainak további alakítása (helyes légzés, helyes hangzóformálás, hangadószerv megóvása, a hangerő akaratlagos alkalmazása, szövegejtés, artikuláció, frazeálás), a hangterjedelem bővítése (a-e”).
A dalok metrumára, ritmikájára és dallamára vonatkozó megfigyelések megfogalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar népdalok megtanulása a már korábban elsajátított dalkészlet figyelembevételével.
Műzenei példák többféle zenei stílusból válogatva (dalok és könnyen énekelhető témák hangszeres művekből a zenehallgatási anyagból.
Többszólamú éneklés többféle zenei stílusból válogatva:
biciniumok, kánonok, quodlibetek, dalok ritmushangszer kísérettel (ajánlott: Kodály Zoltán, Kerényi György, Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet)
Népi gyermekjátékok: lakodalom, leánykérés, kézfogó, magyar népdalok: változatos téma és hangulat szerint válogatva, dalos kalendárium: betlehemes, farsang, Gergely-járás, stb.
Más népek dalainak éneklése magyar nyelven.
A Himnusz éneklése csoportosan.
Magyar nyelv és irodalom: szókincs bővítése, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció.

Dráma és tánc: népdal és néptánc kapcsolata, népszokások dramatizált előadása.

Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra jellemző példáinak ismerete.

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Rubato, parlando, tempo giusto és alkalmazkodó ritmus, váltakozó ütem, hangszerkíséret, dallamvonal.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció - Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Egyenletes mérő, tempótartás, tempóváltozás érzete. Metrumérzet, helyes hangsúlyozás. Irányított rögtönzés, a hang jellemzőinek tapasztalata.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A páros tagolódású zenei formaegységek érzete, kérdés-felelet improvizáció, a 4/4-es és 3/4-es metrum érzete és helyes hangsúlyozása,
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tempó, ritmus, metrum:
Tempó metrum (3/4, 4/4) és ritmikai változások felismerése, reprodukciója és gyakorlása kreatív feladatokkal. Énekléssel megismert ritmusképletekhez kapcsolódó egy- és felelgetős többszólamú ritmus gyakorlat változatosabb mozgásokkal (pl. taps, csettintés, combütögetés, dobbantás), ritmusnevekkel vagy más szótagokkal csoportosan és párban (ritmusvariáció, ritmusimitáció párban, ritmuslánc, hiányzó ritmusmotívumok pótlása).
Dallam:
Dinamikai változások gyakorlása kreatív gyakorlatokkal. Ritmuskíséret komponálása, ritmus osztinátó, dallam két szólamra elosztva, tartott hangos/hangcsoportos kíséretek, dudabasszus.
Zenei formaalkotás egyszerű szerkezettel: Kérdés-felelet játékok dallami kiegészítés. Egyszerűbb, saját költésű, vagy népdalszerű dallam improvizációja.
Belső hallás és zenei memória fejlesztése:
Játékos memória gyakorlatok rögtönzött dallamfordulatokkal, hangzó és „néma” éneklés.
Magyar nyelv és irodalom:
mondatszerkezetek - kérdés és felelet.

Dráma és tánc: önkifejezés erősítése, néptánc.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Testnevelés és sport: mozgáskoordináció.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ritmusvariáció, ¾ ütemmutató, osztinátó, dudabasszus, orgonapont, zenei forma, nyitás és zárás, kérdés és felelet, zenei mondat, (forte, piano, crescendo, decrescendo), memória, „néma” éneklés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Órakeret
13 óra
Előzetes tudás A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, és azok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján a zenei notáció újabb elemeivel. A zene jelrendszerének olvasása kézjelről, betűkottáról.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés-tudatosítás-gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.
Ritmikai elemek, metrum:
Ritmikai elemek: szinkópa, egész kotta és szünete, nyújtott és éles ritmus.
Ütemmutató, ütemfajta: ¾.
Dallami elemek:
Belépő szolmizációs hangok: alsó szó, alsó ti, fá, felső dó’ és ti.
A pentaton, pentachord, hexachord és a hétfokú hangsor dallamfordulatai.
Hangközök:
Tiszta hangközök: oktáv, kvint, kvart, prím
Matematika: halmazok, számsorok.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.
Kulcsfogalmak/ fogalmak A ritmusok neve és gyakorló neve, a dallami elemek szolmizációs neve, kézjele, betűjele, hármas ütem, violinkulcs, kereszt és b mint előjegyzés jelöle.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Csendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlődő hangszínhallás, többszólamú halláskészség és formaérzék. Alapismeretek hangszerekről, a zene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének további fejlesztése. A tanulók zeneértővé nevelése a rendszeres zenehallgatás által. Hangszínhallás, a többszólamú halláskészség és a formaérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A teljes figyelem kialakításának fejlesztése:
tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval (egyénileg, párban vagy csoportosan) - differenciált karakterű zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával);
a figyelem időtartamának növelése hosszabb énekes és zenehallgatási anyag segítségével;
teljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zenei megfigyelésre
koncentráló feladattal;
zenei memória gyakorlatok.
Zenei jelenségek megfigyeltetésével:
hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallás fejlesztése;
a hangszerek hangszínének megkülönböztetése és azonosítása a hangadás módja szerint;
zenei együttesek (szimfonikus zenekar, fúvós együttes, vonószenekar, énekkar és zenekar együttes megszólalása, a zenei analízis képessége a következő fogalmak használatával:
azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció és különbözőség, a forma mozgásos és vizuális ábrázolása, kérdés-felelet;
differenciált karakterek zenei ábrázolásának megfigyeltetése, ellentétpárok: szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamú-többszólamú;
a dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése.
Fejlesztő hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése:
- rövid történetek zeneszerzőkről, híres előadóművészekről;
- a dalok szövegének értelmezése, dramatizált előadás; vizuális megjelenítés (különböző technikák);
- népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros hangszerek.
Magyar nyelv és irodalom: memóriafejlesztés, hangszín, hangerő.

Matematika: elemző képesség fejlesztése.

Dráma és tánc: tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált előadás.

Vizuális kultúra: zenei élmények vizuális megjelenítése. Kreativitás, manuális készség fejlesztése
Kulcsfogalmak/ fogalmak Kórusfajta, zenekartípus, azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció, különbözőség, zenei ellentétpár, szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, hangszercsaládok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás - Zenehallgatás Órakeret
19 óra
Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Ismeretek hangszerekről.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
A tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerése. Más, a korosztály számára befogadható zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban. Műfaji és stílusbeli sokszínűség. Közös zenei élmények feldolgozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Zenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása az énekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódva:
Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban.
- Különböző zenei karakterek, ellentétpárok.
- Énekhang: a gyermekkórus hangszíne, nőikar és férfikar,
vegyeskar.
- Kapcsolódás a zeneelméleti ismeretekhez (pl. metrum, ritmus), zenei szemelvények az azonosság, különbözőség, hasonlóság és a variáció megtapasztalásához.
Zenés mese, gyermekopera, daljáték, balett.
- A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése.
- A szereplők karakterének azonosítása, kifejezőeszközök felismerésével.
- Feszültség és oldás megfigyeltetése zenei anyag felidézésével a szereplő felismertetése.
Magyar nyelv és irodalom: memória fejlesztése a tanult szövegeken keresztül.

Erkölcstan: zeneművek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák a zeneművekben.

Dráma és tánc: tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált előadás.

Vizuális kultúra: zenei tartalmak vizuális megjelenítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Zenei téma, kíséret, kórusok típusai, zenés mese, gyermekopera, daljáték balett.







A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
- A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon).
- Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.
- A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.
- Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.
- Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik.

Ajánlott zenehallgatási anyag

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, meseopera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

Benyomások zenéről: különböző zenei karakterek, azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció, vokális együttesek (a szólóhangtól a kórusig), hangszeres együttesek (szólóhangszertől a zenekarig), hangszeres virtuozitás.

A tanult népdalok felvételei, népi hangszerek bemutatása felvételről (kapcsolódjon gyakorlati zenéléshez), táncrend a népzenében, idegen népek zenéje.

Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104 -részletek, Bartók Béla: Magyar népdalok ,BB 80b, valamint válogatás Kodály Zoltán: Magyar népzene sorozatból).

Zenés mese, meseopera, gyermekopera, daljáték (ajánlott: Benjamin Britten: A kis kéményseprő [The Little Sweep], in: Csináljunk operát! [Let’s Make an Opera] op. 45, Kodály Zoltán: Háry János) - DVD-felvételekről is.

Ajánlott művek különböző stíluskorszakokból válogatva:

Régi magyar táncok (Kájoni és Vietoris kódex)

Clément Jannequin: A madarak éneke (Les chant des oiseaux)

Thomas Morley: Fyre, fyre

Antonio Vivaldi: A négy évszak (Le Quattro Stagioni)

Johann Sebastian Bach: Karácsonyi oratórium (Weihnachtoratorium), BWV 248,

Johann Sebastian Bach: Mer hahn en neue Oberkeet (Parasztkantáta), BWV 212

Leopold Mozart: G-dúr (Vadász) szimfónia

Wolfgang Amadeus Mozart: A dúr szonáta, KV. 331. III. tétel Alla Turca

Bedřich Smetana: Moldva (Vltava) in: Hazám (Má vlast)

Johann Strauss: Kék Duna keringő, Radetzky-induló, Tere-fere polka

Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja (Le carnaval des animaux)

Dohnányi Ernő: Variációk egy gyermekdalra, op. 25

Bartók: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104,

Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarok

Bartók Béla: Egynemű karok

ÉNEK-ZENE
B változat
1-4. évfolyam

A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, az igényes zene bemutatása és megszerettetése, kulcsot adva a tanulóknak az éneklésen, zenélésen keresztül történő megismeréshez, megértéshez.

A közös éneklés, muzsikálás élményének megteremtésén túl, melynek révén megvalósul a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája, hangsúlyt kap a közvetlen cselekvés, alkotás, önkifejezés folyamata, mely színesíti a fantáziát, formálja az ízlést.

A zenei jelrendszerek megismerése és alkalmazása a zene megértését, befogadását segíti. A magyar népzene, a nemzeti hagyományok, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismerésén keresztül önálló zenei világkép alakul ki, fejlődik a kritikai képesség, a nemzeti identitástudat.

Az 1-4. évfolyamok feladata, hogy megalapozzák a zenei nevelést, a zene megszerettetéséhez és az egyes zeneművek élményt nyújtó megismeréséhez vezető út kialakítását segítsék. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés, a közös muzsikálás az egymásra figyelés és a közösségformálás rendkívüli lehetőségét biztosítja. Ebben az oktatási szakaszban történik az éneklési kultúra megalapozása, a helyes testtartás és légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítása, illetve erősítése. A ritmusjátékok, az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások gyorsan és látványosan segítik az esztétikus, jól koordinált mozgást. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A testhangszerek, ritmushangszerek/hangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, figyelemre, koncentrációra nevel. A zenehallgatás az auditív befogadás fejlesztésének eszköze, és a gyermeki élményvilág fontos része. A néphagyományok, népszokások a zenei anyanyelv megismerésében, a nemzeti azonosságtudat megalapozásában töltenek be fontos szerepet.

A gyermekek csoport előtti éneklése, hangszeres előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére.

A heti 2 óra lehetőséget biztosít arra, hogy a zenei írás-olvasás ebben a képzési szakaszban azonos súllyal szerepeljen.

Az 5-8. évfolyamok feladata, hogy megszilárdítsák a zenei alapműveltséget. A heti 1 órában megváltozik a fejlesztési feladatok szerkezete. Az éneklésre fordítható időkeret csökken, a befogadói kompetenciák fejlesztésére és a zenehallgatásra, zeneművek megismerésére fordítható idő növekszik. Az elméleti ismeretanyag a 7-8. osztályok felé haladva folyamatosan csökken, a kottaolvasás gyakorlata fokozatosan eltolódik a felismerő kottaolvasás felé.

A 9-10. és 11-12. osztályokban, bár énekes és generatív tevékenységekhez kapcsolódóan, de tovább folytatódik a hangsúly áthelyeződése a befogadói kompetenciák irányába.

A zenei nevelés célja is átalakul, előtérbe kerül a zene önálló értelmezésének segítése. Cél, hogy a tanulók a zenei műalkotások megismerése révén helyesen tájékozódjanak korunk kulturális sokszínűségében, értelmezni tudják a zene különféle funkcióit, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepét. Elvárás, hogy zenei dokumentumok gyűjtésével fejlődjön rendszerezési és feldolgozási készségük, képesek legyenek önálló vélemény, értékelés megfogalmazására.

A zenehallgatás feladata elsősorban a tájékozódás, az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és véleményalkotásra késztetés. Szerepe a művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése.

Általánosságban véve: a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott fejlesztési követelmények alapján minden órának része az éneklés, megfelelő egyensúlyban a zenei írás és kottaolvasás, a zenei generatív készségek fejlesztése és fenntartása, valamint a zenehallgatás kapcsán nyert zenei ismeretek, kompetenciák, az esztétikai fogékonyság bővítése.

A zenepedagógiai tevékenység részben a tanulók iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve, adott esetben, zenei gyakorlatára épül. A személyi és szervezeti adottságok feltételei szerint ösztönzi a tanulókat énekkar(ok)ban és más önszerveződő zenei együttesekben való részvételre. Támogatja a közös zenei élményeken, hangversenyeken, táncházakban való részvételt.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti két (évi 72) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát évi 7 óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően, a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

A táblázatokban két évre vonatkozó órakeretek vannak feltüntetve, melyek a különböző tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát is jelzik.

A tematikai egységek és a közműveltségi tartalmak az oktatás gyakorlatában átfedik egymást. A tagolás a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatai alapján készült, a jobb áttekinthetőséget szolgálja. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg.

Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok közül az alábbiak megvalósításához járul hozzá hatékonyan:

- erkölcsi nevelés (az emberi kapcsolatok normáinak és szabályainak elfogadása és a cselekvés mércéjévé tétele);

- nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete);

- állampolgárságra és demokráciára nevelés (önmaguk elhelyezése a közösségben, a szabályok fontosságának megértése, a tanulótársak, a szűkebb-tágabb közösség önkéntes aktivitással történő segítése);

- az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességek, a társakkal való együttműködés képessége, a mások iránt érzett felelősség és empátia);

- testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia);

- médiatudatosságra nevelés (választékosság, fejlett ízlésvilághoz tartozó szelekciós képesség, motiváció az értékes médiatartalmak befogadására).

A kulcskompetenciák fejlesztésében az ének-zene tárgy az alábbiakhoz járul hozzá a maga eszközeivel:

- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség;

- anyanyelvi kommunikáció;

- idegen nyelvi kommunikáció (5-12. osztály);

- matematikai kompetencia;

- digitális kompetencia (9-12. osztály);

- szociális és állampolgári kompetencia;

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia;

- hatékony, önálló tanulás (11-12. osztály).

1-2. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció I.
Éneklés
Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Óvodából hozott gyermekjátékok, gyermekversek, gyermekdalok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az éneklési készség fejlesztése, az éneklési kultúra kialakítása.
Alapvető fejlesztési cél a dalok szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, a szép éneklés, egységes hangzás kialakítása helyes légzéssel és artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással.
A népzenei anyag, a népi gyermekjátékok és a gyermekdalok feldolgozása énekléssel, ritmikus mozgással, valamint néptánccal, szabad mozgásos improvizációval.
Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából.
Könnyű kétszólamú művek éneklése.
Hangszeres kíséret alkalmazása a zenei anyag megszólaltatásában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Éneklési készség fejlesztése:
Megfelelő testtartás, helyes légzés és artikuláció, érthető szövegmondás.
Homogén hangzás kialakítása, tiszta intonáció.
Kifejező előadásmód, helyes frazeálás.
Dalkezdés megadott hangról és tempóban, pontos indítással.
Éneklés c’- d” hangterjedelemben, egyenletes tempóban.

Többszólamú éneklési készség fejlesztése:
Második szólamként alaphang (orgonapont) éneklése, kérdésfelelet játékok, hangutánzó dallam-osztinátók, ritmus-osztinátók, hangszeres kíséretek, quodlibetek stb.
Egyszerű népdalkánonok.

A daltanítás módszerei:
- Hallás utáni daltanítás.
- Daltanítás jelrendszerről.

Zenei anyag:
Népi gyermekjátékok:
mondókák, kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások stb. bi-, tri-, tetra- pentaton, illetve bi-, tri-, tetra-, penta-
hexachord hangkészlettel.
Magyar népdalok:
névnapköszöntők, csúfolódók, tréfás dalok, párosítók stb.
Megzenésített versek, megszövegesített olvasógyakorlatok, illetve biciniumok:
Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ádám Jenő stb. művei.
Más népek dalai az alábbi kiadványok alapján:
Forrai Katalin: Szomszéd népek dalai (Tankönyvkiadó, 1965.)
Forrai Katalin: Európai gyermekdalok I-II. (Holnap Kiadó, 1999.)
Olvasógyakorlatok az alábbi kiadványok alapján:
Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat (Editio Musica Budapest, 1962.)
Kodály Zoltán: Ötfokú zene II. (Editio Musica Budapest, 1958.)
Magyar nyelv és irodalom: gyermekversek, szókincsbővítés, érthető szövegejtés, helyes artikuláció.

Matematika:
páros számok.

Erkölcstan:
szabálytudat erősítése.

Környezetismeret: környezetünk, állatok, növények a gyermekdalokban, népdalokban.

Dráma és tánc:
népi gyermekjátékok, szerepjátékok, népdal és néptánc kapcsolata.

Vizuális kultúra:
a népi tárgykultúra.

Testnevelés és sport:
mozgás, táncjáték, mozgáskoordináció.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Testtartás, légzés, artikuláció, frazeálás, intonáció. Gyors-lassú, halk-hangos, magas-mély, kérdés-felelet, kezdőhang-záróhang ellentétpárok.
Gyermekdal, népdal, quodlibet, kánon, bicinium. Egyenletes mérő, tempó, ritmus, osztinátó.
Hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, dallamsor, kíséret, ismétlés, variáció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció II.
Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Kisgyermekkori zenei élményanyag. Gyermekjátékok, gyermekversek, gyermekdalok. Ezekhez kapcsolódó (testi) nagymozgások, valamint hangutánzó dallam- és ritmusmotívumok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mozgásfejlesztés:
Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés fejlesztése. Egyenletes mérőütés alkalmazása. Tempóváltozások érzékelése és reprodukciója. Metrikus és kisebb formai egységek érzékelése. Játékos feladatok megoldása alapritmusokkal és hangokkal.

Generativitás fejlesztése:
Kisebb formai egységek, motívumok, azonosságok, hasonlóságok, különbözőségek, ismétlődés, variáció (ritmikai, tempóbeli, dinamikai, dallami, karakterbeli) megfigyeltetése és tudatosítása. Megadott szövegekre (pl. versek) ritmus és dallam rögtönzése. Megadott dallamokhoz variációk fűzése. Képekhez dallam és ritmus társítása.

Hallásfejlesztés:
Hangrelációk érzékeltetése nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel.
Ellentétpárok, pl. csend és hang, beszéd és énekhang, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú érzékelése és reprodukciója. A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége:
- két-, három- és négyfokú dallamfordulatok: s-m; s-l; l-s-m; s-m-d; m-r-d; r-d-l,; m-r-d-l,; d-s,-l,
- ötfokú dallamfordulatok: lá-pentaton (s-m-r-d-l,), dó-
pentaton
(l-s-m-r-d), lefutó dó-pentachord (s-f-m-r-d), illetve lefutó lá-pentachord (m-r-d-t,-l,).
Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás.

Zenei memória fejlesztése:
Játékos memóriagyakorlatok megadott ritmus- és dallamfordulatokkal.

Ritmikai készség fejlesztése:
Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása (nagy testi mozgással, testhangszerekkel, ritmushangszerekkel).
Ritmusmotívumok hangoztatása testhangszerekkel és ritmushangszerekkel. Ritmus-osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmus-memoriter. Komplex mozgásfejlesztés egyszerű tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatásával (nagy mozgásokkal).
Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel.
Gyors, lassú és tempóváltás érzékeltetése.
Magyar nyelv és irodalom: gyermekversek, szókincsbővítés.

Vizuális kultúra:
ritmus a vizuális kultúrában.

Testnevelés és sport:
mozgás, táncjáték, mozgáskoordináció, mozgásimprovizáció.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Egyenletes mérő, tempó, ütem, ritmus.
Hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, motívum.
Azonosság, hasonlóság, különbözőség, ismétlés, variáció, rögtönzés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Gyermekjátékok, gyermekversek, gyermekdalok. Életkornak megfelelő ritmusérzék, zenei hallás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A daltanulás módjai. A hang szolmizációs elnevezése, a kézjel használata.
Grafikus notáció, ötvonalas rendszer.
A zenei írásban és olvasásban használatos jelrendszer: ritmusírás, betűkotta és hangjegy.
Belső hallás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A zeneelméleti ismeretek megszerzése az előkészítés - tudatosítás - gyakorlás/alkalmazás hármas egységében történik.

Grafikus notáció:
A test- és ritmushangszerek dinamikájának (erősebb-halkabb reláció, a hang kicsengése, elhalása), a hangok megszólalási gyakoriságának (egyenletesség, sűrűsödés, ritkulás), a hangszín, a hangzás (pl. gömbszerű kiterjedés) jelekkel (pont, vonal, folt) történő ábrázolása.

Ritmikai elemek, metrum:
Mérőütés.
Ritmikai elemek elnevezése, gyakorlóneve és jele: negyedérték (tá), nyolcadpár (ti-ti), negyed szünet (szün), félérték (tá-á) és félértékű szünet (szü-ün).
A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemegységek megkülönböztetése.
Ütem, ütemmutató, ütemvonal, ismétlőjel, záróvonal.
A 2-es ütem.

Dallami elemek:
Szolmizációs hangok: l-s-m-r-d-l,-s,
A szolmizációs hangok kézjele, betűjele, a hangjegyek elhelyezése az ötvonalas rendszerben.
A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal.
Hangjegyszár irányának megfigyeltetése, a notáció helyes alkalmazása.
Lépés és ugrás megkülönböztetése.
Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra:
jelek, jelzések
értelmezése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Mérőütés, ütemmutató, 2-es ütem, ütemvonal, ismétlőjel, záróvonal.
Szolmizációs név, kézjel, betűjel, hangjegy, hangjegy szára.
Vonalrendszer, vonal, vonalköz, pótvonal.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Akusztikus tapasztalatok a környezet zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás térben: irány és távolság megnevezése. Zenehallgatási élmények korai gyermekkorból.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A zenehallgatásra irányuló figyelem, a koncentráció képességének kialakítása, a zenei emlékezet, a zenei fantázia fejlesztése. A hangszínhallás és a többszólamú hallási készség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A figyelem képességének fejlesztése:
Kezdés és befejezés megfigyeltetése és érzékeltetése a szabad mozgásban.
Különböző tempójú, táncos karakterű klasszikus zenedarabokhoz tánc, vagy szabad mozgás rögtönzése.
Dinamikai ellentétpárok, hirtelen hangerőváltás megkülönböztetése, fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal.
Tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója.

A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése:
Természetünk és környezetünk hangjainak felismerése.
Az emberi hang magasságának (magas, mély) és hangszínének (gyermek, női és férfi) megkülönböztetése.
Az élő zene és a gépzene hangzásának megkülönböztetése.
A hangszerek hangjának felismerése: furulya, citera, zongora, hegedű, fuvola, fagott, gitár, dob, triangulum, réztányér.
Ritmushangszerek kezelése.
Tanult dalok felismerése különböző hangszerek megszólaltatásában.

Intellektuális munka:
A dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb).
A zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás).
Környezetismeret: természetünk és környezetünk hangjai, hangutánzás.

Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció.

Vizuális kultúra:
zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Zajok, zörejek, zenei hangok.
Kezdés-befejezés; hangerő, hangerőváltozás; tempó, tempóváltás.
Gyermek-, női és férfihang; hangszer, hangszín.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás II. Zenehallgatás Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Zeneművek jellegének, karakterének megkülönböztetése az ismétlődő zenehallgatások során.
Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyagok segítségével, valamint azok vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével.
Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása. Szabad mozgás-improvizáció.
Cselekményes és programzene feldolgozása, a szereplők jellemének zenei eszközökkel történő azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
ZENEHALLGATÁSI ANYAG
Az osztály énekes és generatív tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan:

Természetünk és környezetünk hangjai, benyomások a zenéről: csend és hang, beszéd és ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély stb.

Népzene:
a tanult magyar gyermekdalok, népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek, gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek zenéi.
Népdalok feldolgozásai (válogatás Bartók Béla: Gyermekeknek című sorozatából, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos gyermekkaraiból, biciniumaiból).

Cselekményes zene, programzene (DVD, illetve videofelvételekről):
Csajkovszkij, P. I: Diótörő - balett (részletek)
Purcell, H.: Dido és Aeneas - részletek (Boszorkány-duett, Barlang-jelenet, Matróztánc, Dido búcsúja).

Különböző stíluskorszakokból válogatott művek:
Banchieri, A.: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrappunto bestiale alla mente)
Rameau, J. P.: A tyúk (La poule)
Telemann, G. P.: Békák (Les Rainettes)
Mozart, L.: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik)
Mozart, W. A.: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), KV. 265.
Rimszkij-Korszakov, N. A.: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról című operából)
Honegger, A.: Pacific 231
Ravel, M: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) - részletek
Bartók B.: Gyermekeknek - részletek
Bartók B.: Mikrokozmosz - részletek
Bartók B.: Gyermek- és nőikarok - Héjja, héjja, karahéjja!
Kodály Z.: Gyermekkarok - Héja, Katalinka, Gólya-nóta, Táncnóta, Méz, méz, méz
Kurtág Gy.: Játékok - részletek

A zenehallgatás történhet élő zenei bemutatással, vagy felvételről (audio, video).
A felsorolás a minimális követelményeket határozza meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása alapján bővíthető. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód. A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.
Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma,
cselekménye.
Szereplők jellemábrázolása.

Dráma és tánc: cselekményes zenék, programzenék dramatizált megjelenítése, pl. bábozás, pantomim.

Vizuális kultúra:
zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Énekes zene, hangszeres zene. Zenei karakter, népdalfeldolgozás.






A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanulók képesek 60 gyermekdalt és népdalt emlékezetből, a kapcsolódó játékokkal, c’-d” hangterjedelemben előadni.
Képesek kifejezően, egységes hangzással, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő előkészítést követően, hallás után megtanulni.
Kreatívan vesznek részt a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.
Felismerik és lejegyzik a tanult zenei elemeket (ritmus, dallam).
Pontosan, folyamatosan szólaltatják meg a tanult ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatokat csoportosan és egyénileg is.
Szolmizálva éneklik a tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Megfelelő előkészítés után hasonló dallamfordulatokat rögtönöznek.
Képesek társaikkal együtt figyelmesen zenét hallgatni. Megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek az egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Különbséget tesznek az eltérő zenei karakterek között.
Fejlődik hangszínhallásuk. Megkülönböztetik a furulya, citera, zongora, hegedű, fuvola, fagott, gitár, dob, triangulum, réztányér, a testhangszerek és a gyermek-, női, férfihang hangszínét. Ismerik a hangszerek alapvető jellegzetességeit. Szívesen és örömmel hallgatják újra, és dramatizálják a meghallgatott zeneműveket.

Tárgyi feltételek:

- Szaktanterem pianínóval vagy zongorával - Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz

- Ötvonalas tábla

- Ritmushangszerek

- Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók

- Számítógép internetkapcsolattal, projektorral

- Hangtár

- Kottatár

3-4. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció I. Órakeret
Éneklés 70 óra
Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Az előző osztályokban tanult dalok ismeretek pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, szolmizálva. A dalok éneklése megfelelő tempóban, tiszta intonációval, szép hangon.
Hallás után megtanult, különböző mozgásokkal társított népi gyermekjátékok és népdalok ismerete.
Dalkezdés megadott hangról c’-d” hangterjedelemben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az éneklési készség folyamatos fejlesztése.
A hangterjedelem bővítése: a-e”.
A dalok metrumára, ritmikájára és dallamára vonatkozó megfigyelések megfogalmazása.
Dalkincs bővítése elsősorban hallás utáni tanítással, megfelelő előkészítéssel jelrendszerről is.
A többszólamú készség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Éneklési készség fejlesztése:
Beéneklő gyakorlatok az óra eleji ismétlés, az alkalmazó rögzítés anyagához kapcsolódóan.
Éneklés szöveggel, szolmizálva.
Kifejező előadásmód, helyes frazeálás.
Éneklés a-e”hangterjedelemben, egyenletes tempóban.

Többszólamú éneklési készség fejlesztése:
Dallam két szólamra elosztva, tartott hangos/hangcsoportos kíséretek, dudabasszus, orgonapont éneklése.
Dalok hangszer/ritmushangszer-kísérettel, kánonok, quodlibetek,
Kodály Zoltán, Kerényi György, Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet stb. biciniumai.

A daltanítás módszerei:
- Hallás utáni daltanítás.
- Daltanítás jelrendszerről.

Zenei anyag:
Magyar népdalok:
változatos szöveg-tárgykör és hangulat szerint válogatva.
Jeles napok, ünnepi szokások dallamai.

Magyar zenetörténeti táncdallamok.

Műzenei példák többféle zenei stílusból válogatva.
Könnyen énekelhető témák vokális és hangszeres művekből a zenehallgatás előkészítésére.

Olvasógyakorlatok az alábbi kiadványból válogatva:
Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.)
Magyar nyelv és irodalom: szókincs bővítése, érthető, kifejező szövegmondás, világos artikuláció.

Dráma és tánc:
népdal és néptánc kapcsolata, népszokások dramatizált előadása.

Vizuális kultúra:
a népi tárgykultúra jellemző példáinak ismerete.
Tárgyak, épületek ornamentikája; népzene, illetve műzene díszítései.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Beéneklés.
Kánon, quodlibet, hangszerkíséret, bicinium.
Népdalok, jeles napok, ünnepi szokások dallamai. Táncdallamok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció II.
Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Koordinált, ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő alkalmazása.
Tempóváltozások érzékelése és reprodukciója.
Metrikus és kisebb formai egységek érzete.
A tanulók felismerik és képesek reprodukálni a tanult zenei elemeket (ritmus, dallam).
A tanult dalok mintájára rövid dallamfordulatokat rögtönöznek.
Kreatívan vesznek részt a generatív játékokban és feladatokban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A páros és páratlan tagolódású zenei formaegységek érzete és helyes hangsúlyozása: kérdés-felelet improvizáció.
Dallami improvizáció pentaton, pentachord, hexachord, hétfokú hangkészletben.
Ritmusimprovizáció egy vagy több szólamban.
A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Generativitás fejlesztése:
Motívumokhoz, dallamsorokhoz kapcsolódó azonosságok, hasonlóságok, különbözőségek, ismétlődés, variáció (ritmikai, tempóbeli, dinamikai, dallami, karakterbeli) megfigyeltetése és tudatosítása.
Kérdés-felelet, valamint dallami párbeszéd alkotása pentaton, pentachord, hexachord és diatonikus fordulatokkal (szolmizálva is), dallami kiegészítés.
Megadott szövegekre (pl. versek) ritmus és dallam rögtönzése.
Megadott dallamokhoz variációk fűzése.
Képekhez dallam és ritmus társítása.

Hallásfejlesztés:
Hangrelációk érzékeltetése nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel.
A tanult dalokból a hétfokú hangkészlethez kapcsolódó, új relációk kiemelésének képessége.
Rögtönzés pentaton, pentachord, hexachord és diatonikus hangkészletben.
Átmenet nélküli, vagy átmenettel történő dinamikai változások (forte, piano, crescendo, decrescendo) érzékeltetése kreatív gyakorlatokkal.
Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás.

Zenei memória fejlesztése:
Játékos memóriagyakorlatok megadott ritmus- és dallamfordulatokkal.

Ritmikai készség fejlesztése:
Tempó, metrum (3/4, 4/4) és ritmikai változások felismerése, reprodukciója és gyakorlása kreatív feladatokkal.
Egyenletes mérő és a dal ritmusának hangoztatása testhangszerekkel, ritmushangszerekkel.
Énekléssel megismert ritmusképletekhez kapcsolódó ritmusmotívumok hangoztatása ritmusnevekkel, testhangszerekkel és ritmushangszerekkel.
Ritmus-osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmus-memoriter.
Komplex mozgásfejlesztés tánclépésekkel, a ritmus változatos megszólaltatásával.
Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel.
Gyors, lassú és tempóváltás érzékeltetése.
Többszólamú ritmusimprovizáció.
Magyar nyelv és irodalom:
mondatszerkezetek - kérdés és felelet. Nyelvi/zenei szólánc.

Dráma és tánc:
önkifejezés erősítése, néptánc. Tánclépés-
kombinációk.

Vizuális kultúra:
vizuális jelek és jelzések használata.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ütemfajták: 3/4 és 4/4.
Zenei forma: nyitás-zárás, kérdés-felelet.
Dinamikát jelölő zenei kifejezések (forte, piano, crescendo, decrescendo).
Pentaton, pentachord, hexachord, diatonikus hangkészletek.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Lapról olvasási készség, belső hallás.
A zenei notáció ismerete a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján.
A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése betűkottáról, hangjegyről, kézjelről, és hangoztatásuk ritmusnevekkel, szolmizálva.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Daltanulás jelrendszerről.
A fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján a zenei notáció újabb elemeinek elsajátítása.
A zene jelrendszerének olvasása kézjelről, betűkottáról és hangjegyről.
A belső hallás segítségével olvasott kottakép azonosítása a jelölt dallammal (népdallal, népdalsorral, dallammotívummal).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A zeneelméleti ismeretek megszerzése az előkészítés - tudatosítás - gyakorlás/alkalmazás hármas egységében történik.

Ritmikai elemek, metrum:
Mérőütés.
Ritmikai elemek elnevezése, gyakorlóneve és jele: önálló nyolcadérték (ti) és szünete (szü), szinkópa, nyújtott ritmus (táj-ti/tám-ti), éles ritmus
(ti-táj/ti-tám), pontozott fél (tá-á-á), pontozott fél szünetértéke (szü-ü-ün), egész érték (tá-á-á-á), egész értékű szünet (szü-ü-ü-ün). A notáció helyes alkalmazása.
A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemegységek megkülönböztetése.
Ütemmutatók, ütemfajták: 3/4 és 4/4.

Dallami elemek:
Új szolmizációs hangok: d’; f; t és t,.
A szolmizációs hangok kézjele, betűjele, a hangjegyek elhelyezése az ötvonalas rendszerben. A notáció helyes alkalmazása.
A hétfokú hangsor dallamfordulatai.

Felismerő kottaolvasás - kottaolvasás:
Tanult dallam felismerése kottaképről. Éneklés szolmizálva, szöveggel.
Kottakép olvasása belső hallás segítségével, majd szolmizálása.
Matematika:
matematikai műveletek alkalmazása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Az új ritmusok elnevezése (nyolcadérték; nyolcadszünet; szinkópa; nyújtott ritmus; éles ritmus; pontozott fél és szünetértéke, egész érték és szünetértéke;) és gyakorlóneve (ti; szü; szinkópa; táj-ti/tám-ti; ti-táj/ti-tám; tá-
á-á; szü-ü-ün; tá-á-á-á; szü-ü-ü-ün).
3/4-es és 4/4-es ütem.
Az új dallami elemek szolmizációs neve (d’; f; t és t,), kézjele, betűjele.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás I.
A befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás A zenére való figyelés képessége.
Többszólamú hallás készsége és elemi formaérzék.
Alapismeretek hangszerekről, meglévő és fejlődő hangszínhallás.
A zene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz
kapcsolódóan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A zenehallgatásra irányuló figyelem képességének további fejlesztése. A hangszínhallás, a többszólamú halláskészség és a formaérzék
fejlesztése. Zenei karakterek, hangulatok felismerése és meghatározása. A zenei emlékezet, a zenei fantázia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A figyelem képességének fejlesztése:
A figyelem időtartamának növelése hosszabb zenehallgatási anyag segítségével.
Zenei megfigyelésre koncentráló feladatok.

A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése:
Az élő zene és a gépzene hangzásának megkülönböztetése.
Szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar hangzásának megkülönböztetése.
Gyermekkórus, nőikar, férfikar, vegyeskar hangszínének megkülönböztetése.
Hangszínhallás további fejlesztése új hangszerek megfigyeléséhez kapcsolódóan: tekerő, duda, oboa, klarinét, kürt, trombita, üstdob.
Ritmushangszerek kezelése.
Tanult dalok felismerése különböző hangszerek megszólaltatásában.

Intellektuális munka:
A formaérzék fejlesztése, zenei elemzés a következő fogalmak használatával: azonosság (ismétlés/visszatérés), hasonlóság (variáció) és különbözőség.
Egyszerű forma ábrázolása formaképlettel vagy rajzzal.
Különböző karakterek zenei ábrázolásának megfigyeltetése és magyarázata.
Ellentétpárok felismerése: staccato-legato, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, szóló-együttes.
A dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb).
A zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás).

Népzene:
Egyszerű népi hangszerek (dobok, sípok, húros hangszerek) készítése. Néptánc-dialektusok.
Dráma és tánc:
tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált előadás.

Vizuális kultúra:
arányok, formák megfigyelése;
szimmetria, aszimmetria;
hangszerkészítés, bábkészítés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ellentétpárok: staccato-legato, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, szóló-kórus, szólóhangszer-zenekar.
Azonosság (ismétlés/visszatérés), hasonlóság (variáció), különbözőség.
Új hangszerek: tekerő, duda, oboa, klarinét, kürt, trombita, üstdob.
Gyermekkar, nőikar, férfikar, vegyeskar.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás II.
Zenehallgatás
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás A tanulók rendelkeznek alapvető hangszínhallással.
Képesek társaikkal együtt figyelmesen zenét hallgatni.
Különbséget tesznek az eltérő zenei karakterek között.
Megkülönböztetik a furulya, citera, zongora, hegedű, fuvola, fagott, gitár, dob, triangulum, réztányér, a testhangszerek és az emberi hang hangszínét. Ismerik a hangszerek alapvető jellegzetességeit.
Szívesen és örömmel hallgatják újra, és dramatizálják a meghallgatott zeneműveket.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Zeneművek jellegének, karakterének megkülönböztetése az ismétlődő zenehallgatások során.
Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyag segítségével, valamint azok vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével.
Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása.
Cselekményes és programzene feldolgozása, a szereplők jellemének zenei eszközökkel történő azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
ZENEHALLGATÁSI ANYAG
Az osztály énekes és generatív tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan:

Népzene:
A tanult népdalok, hangszeres népzene felvételei, népi hangszerek megismertetése felvételről, lehetőség szerint élőzenei bemutatásban is. Forrás:
Kallós Archívum, Bartók Archívum, Pátria CD-rom, Magyar Népzenei Antológia DVD-rom, Magyar Népzene 1-2. (szerk. Rajeczky Benjamin), Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje - CD melléklet 1-10. stb.

Cselekményes zene, programzene, daljáték (DVD, illetve videofelvételekről):
Kodály Z.: Háry János
Prokofjev, Sz.: Péter és a farkas
Saint-Saëns, C: Az állatok farsangja (Le carnaval des animaux) - részletek
Smetana, B.: Moldva a „Hazám” ciklusból

Különböző stíluskorszakokból válogatott művek:
Régi magyar táncok (Kájoni- és Vietoris-kódex)
Lasso, O.: A visszhang (O la! O che bon eco!)
Madrigálok - szabadon válogatva
Händel, G. F.: Vízi zene, D-dúr szvit Allegro tétel
Vivaldi, A.: A négy évszak - részletek
Mozart, W. A.: A dúr szonáta, III. tétel Alla Turca
Chopin, F: „Esőcsepp” prelüd
Liszt F.: A Villa d’Este szökőkútjai
Bartók B.: Gyermek- és nőikarok - Cipósütés; Lánycsúfoló;
Legénycsúfoló
Bartók B.: Mikrokozmosz - részletek
Bartók B.: Negyvennégy duó két hegedűre - részletek
Kodály Z.: Gyermek- és nőikarok - Túrót eszik a cigány; Lengyel
László; Karácsonyi pásztortánc; Angyalok és pásztorok;
Gergely-járás; Pünkösdölő; Esti dal (gyermek/nőikari, vegyeskari és férfikari változat)

A zenehallgatás történhet élő zenei bemutatással, vagy felvételről (audio, video).

A felsorolás a minimális követelményeket határozza meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása alapján bővíthető. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód. A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.
Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, cselekménye, szereplők jellemábrázolása.

Dráma és tánc: cselekményes zenék, programzenék dramatizált megjelenítése, pl. bábozás, pantomim.

Vizuális kultúra:
zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.







A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Képesek a tanulók 60 népdalt, műzenei idézetet emlékezetből, a-e’ hangterjedelemben csoportosan, a népdalokat több versszakkal, csokorba rendezve is előadni.
Képesek kifejezően, egységes hangzással, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő előkészítést követően, hallás után és jelrendszerről megtanulni.
Többszólamú éneklési készségük fejlődik. Képesek csoportosan ismert dalokat ritmus osztinátóval énekelni, és egyszerű kétszólamú darabokat, kánonokat megszólaltatni.
Kreatívan vesznek részt a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.
Felismerik, lejegyzik és megszólaltatják a tanult zenei elemeket (metrum, dinamikai jelzések, ritmus, dallam).
Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és emlékezetből szolmizálják.
Szolmizálva éneklik a tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Megfelelő előkészítés után hasonló dallamfordulatokat rögtönöznek.
Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.
Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség) felismerik és meg tudják fogalmazni.
Fejlődik hangszínhallásuk. Megkülönböztetik a tekerő, duda, oboa, klarinét, kürt, trombita, üstdob, a gyermekkar, nőikar, férfikar, vegyeskar hangszínét. Ismerik a hangszerek alapvető jellegzetességeit. Különbséget tesznek szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar hangzása között. Zenehallgatásuk tudatos, figyelmesen hallgatják a zeneműveket. A zenehallgatásra kiválasztott művek közül 4-5 alkotást/műrészletet ismernek.

Tárgyi feltételek:

- Szaktanterem pianínóval vagy zongorával

- Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz

- Ötvonalas tábla

- Ritmushangszerek

- Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók

- Számítógép internetkapcsolattal, projektorral

- Hangtár

- Kottatár

VIZUÁLIS KULTÚRA * 

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.

A Nat fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. Fontos mindemellett a térbeliség és a térbeli helyzetek tudatosítása, hiszen a képszerű megismerés mellett továbbra is meghatározó a téri- tárgyi világban történő tájékozódás minősége. Az épített környezet és a tárgyak világának, valamint a környezetalakítás lehetőségeinek jobb megértése, s az ezzel járó felelősségek megtapasztalása teszi lehetővé, hogy a gyerekek képesek legyenek az épített környezettel egészségesen együtt élni, annak kevésbé kiszolgáltatottá válni, így egy „környezettudatos” életformát elfogadni és gyakorolni. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike - eredeti céljától függetlenül is - személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.

Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”.

A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani segítséget nem nyújt, mivel nem ez a feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv - némileg eltérően a Nat kompetenciafejlesztő kiindulópontjától - a vizuális kultúra részterületei szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tematikai egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.

A tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadása mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együttes értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa már ebben az iskolaszakaszban is a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Ebből következően a tervezés során további fontos szempont, hogy az 1-4. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési követelményeit a vizuális kultúra tantárgy óraszámkeretein belül kell végrehajtani. Az óraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, az 1-2. és 3-4. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret követelményeihez feltüntetett órakeret jelzi.

Az általános iskola alsó tagozatában a médiatudatosság fejlesztése elsősorban a gyerekek saját médiaélményeinek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedésen keresztül zajlik. Az élményfeldolgozás folyamatában a médiából származó élményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik az élményre való reflexió. A médiaélmény a feldolgozás eredményeként médiatapasztalattá válhat. A folyamatban szerepet játszik a fantáziavilág, a személyes adottságok, az egyéni élethelyzet és az addig összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek. Az élményfeldolgozás fejleszti az önreflexiós készséget és az önismeretet is, ilyen módon szervesen kapcsolódik az erkölcsi nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztési területeihez. A gyerekek a médiumok elemi kifejezőeszközeinek megfigyelésén keresztül ismerkedni kezdenek a médiumok nyelvével. A különböző médiaszövegek értelmezését, nyelvi működésének tudatosítását, mások értelmezésének sajáttal való összevetését célzó gyakorlatok hozzájárulnak az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez, a helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat fejlődéséhez. Az élményfeldolgozás mellett megjelenik a saját és a nagyobbaknál a szűkebb környezet médiahasználati szokásainak feltérképezése, tudatosítása, amely a médiahasználat és az egyéb szabadidős tevékenységek közötti egészséges arány kialakításán keresztül része a testi-lelki egészségre nevelésnek. A digitális kompetenciát fejleszti a kreatív internethasználatban rejlő lehetőségekkel való foglalatosság, illetve azok a gyakorlatok, amelyek az információk keresését, összegyűjtését és feldolgozását, az információ megbízhatóságának vizsgálatát célozzák. Az ismeretanyag a gyerekek mindennapi médiaélményeire épít, azokból vett példák alapján beszél a média kifejezőeszközeiről, társadalmi funkcióiról, működésmódjáról. A tanulási folyamat szabad beszélgetés, vita, személyes vélemény megfogalmazásán keresztül zajlik, aktív alkotó tevékenységre, kooperatív technikákra épül, amely során kiemelt figyelmet kap az empátia és a kompromisszumkészség, ezáltal fejlődik az állampolgári kompetencia.

1-2. évfolyam

Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztéscentrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását, valamint a vizuális műveltség megalapozását.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már - életkoruknak megfelelő szinten - használják a vizuális kifejezés bizonyos eszközeit. Az első iskolai években mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulók érdeklődését felkeltő játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal a kifejezőképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képező ismeretek szinte észrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül, a gyerekek életkori sajátosságaiból fakadó önkifejezési kedv és a kifejezés, alkotás felszabadultságának további ösztönzése. Ebben az életkorban kezdődik a valós terek tudatos használata. Az épített környezeti nevelés során a gyerekek által ismert környezet (például iskola, otthon) felfedezésén és különböző építő-alkotó játékokon keresztül fejlődik környezetük megfelelő alakításának képessége. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”.

A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttműködést más művészetekkel és más tantárgyakkal (például anyanyelv, természetismeret), a vizuális nevelés komplex, tantárgyakon átívelő jellegét hangsúlyozva. Fontos eszköz, hogy lehetőséget adjunk a különböző művészeti ágak sajátos kifejező nyelvének megismerésére, a vizuálisan érzékelhetőn túl más érzékszervi tapasztalatok kiaknázására is.

A vizuális fejlesztés hatékony módja, hogy a tananyagot problémakörökbe, életszerű szituációkba ágyazva tárjuk a gyerekek elé. Fontos továbbá, hogy használjuk ki a tantárgy adta alkotó lehetőségeket és - különösen az alsó tagozaton - a befogadó feladatokat is a kreatív alkotás kereteiben oldjuk meg. Az alkotva befogadás elvének megvalósítása mellett ismertessünk meg a gyerekekkel minél több művészeti alkotást; alkotó óráinkon szemléltessük a témát és a technikát a művészet kezdeteitől napjaikig létrejött, valós esztétikai értéket képviselő műalkotásokkal, beszélgetéseket is kezdeményezve ezekről.

Az első két évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” elsősorban a tárgykészítés és téralkotás tevékenységével kerüljön túlsúlyba.

Az életünket jelentősen befolyásoló jelenség a média, amely a vizuális kultúra megkerülhetetlen része. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelést célszerű már a bevezető szakaszban elkezdeni, reagálva a gyerekek médiahasználati szokásaira, erősítve a médiatudatosságot.

Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélmények feldolgozásán keresztül a reflektív médiahasználat fejlesztése, annak tudatosítása, hogy az élményfeldolgozás során a médiaélmények átalakíthatóak. Az élményfeldolgozás hozzájárul a médiatartalmak közötti tudatosabb választás igényének megalapozásához, illetve megerősítéséhez is. A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés nemcsak a médiaszövegek olvasási készségét mélyíti el, hanem megalapozza azt a felismerést is, hogy a médiaszövegek mesterségesen előállított termékek, konvenciókra alapozó nyelvi konstrukciók, melyek üzeneteket közvetítenek. Ezen keresztül a valóság és fikció közötti különbségtétel képessége is fejlődik. Az ismeretanyag átadását érdemes a gyerekek által ismert és kedvelt médiatartalmakra építeni, ez az élményszerű feldolgozási mód a játszva tanulás lehetőségét teremti meg. A gyerekek a megismert kifejezőeszközöket önálló kreatív alkotások (rajzok, fotók, hangzó anyagok) elkészítése közben alkalmazni kezdik, ezáltal tapasztalati úton mélyül a kifejezőeszközökről elsajátított ismeret. Többek között e momentum az, amely ebben az iskolaszakaszban a média és mozgóképkultúra fejlesztési feladatait szorosan összeköti a vizuális kultúra tantárggyal. Az olvasástanulás időszakában különösen fontos az audiovizuális kultúra és a könyvkultúra kapcsolatának bemutatása. A szövegolvasás és a médiaszöveg-olvasás tanulása összekapcsolható, kölcsönösen erősíthetik egymást. Az olvasási készség fejlesztését és az olvasási kedv növelését célozzák azok a kreatív gyakorlatok, amelyek során az életkorhoz igazodó mesék, történetek és rajzfilmes adaptációik összehasonlítására, feldolgozására kerül sor. A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti különbségek megismerése segíti a médiakörnyezetben való tájékozódást, a tapasztalati valóság és a média által közvetített valóság közötti különbségek felismerését. Mivel a gyerekek ebben az életkorban a valós tereken kívül a virtuális tereket is használni kezdik, szükség van a virtuális terekhez kapcsolódó élmények feldolgozására is. Az első két évben elsősorban a videojátékok használatával kapcsolatosan nyílik lehetőség az élményfeldolgozásra.

A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
Átélt élmények és események
Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és - ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret, mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékos feladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuális megjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás, makettezés) érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékos használatával.

Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík és/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi kompozíciós elvek figyelembevételével.
Magyar nyelv és irodalom:
Figyelem a beszélgetőtársra.
Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése.

Dráma és tánc:
egyensúly-, ritmus- és térérzékelés.

Ének-zene:
emberi hang, tárgyak hangja, zörejek megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint.

Környezetismeret:
Anyagok tulajdonságai, halmazállapot-változás.
Kísérletek oldatokkal, fénnyel, hővel.

Erkölcstan:
én magam, szűkebb környezetem.

Matematika:
változás kiemelése, az időbeliség megértése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet
Valós és képzelt látványok
Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése.
Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő) fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése. Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék, karakterérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek valós vagy
fantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők), természetes és épített környezetének (pl. erdők, ligetek, állatok,
vizek, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a fantázia által.

Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl. háztartási gép, óra, motor, fészek, odú, fa, talaj), különleges nézőpontból (belülről, fentről, alulról) való megjelenítése a fantázia és a megfigyelés révén, a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes-, grafikai technika, mintázás, konstruálás talált tárgyakból, azok átalakításával).

Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontok szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa). A megállapítások segítségével továbbgondolva a látvány sugallta jelenséget, képi tartalmat egy új alkotás létrehozásának érdekében (pl. más térben és időben, más szereplőkkel), különböző művészeti műfajokban (dráma, hang-zene, mozgás, vizuális: installáció, fotómanipuláció).
Magyar nyelv és irodalom:
Élmények, tartalmak
felidézése. Szép könyvek.

Dráma és tánc:
Dramatikus formák.
Fejlesztő játékok.

Környezetismeret:
Mozgásjelenségek, kísérletek.
Optika.

Ének-zene:
Cselekményes dalanyag, dramatizált előadás.
Ritmus, hangszín, hangmagasság, zene és zörej.

Erkölcstan:
Közösségek.
A mesevilág szereplői.
Mese és valóság.

Matematika:
Képi emlékezés, részletek felidézése.
Nézőpontok.
Mozgatás.
Síkmetszetek képzeletben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet, szobrászat, fotó, műalkotás, reprodukció, idő.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
Vizuális jelek a környezetünkben
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla, land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés).

Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép, alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum, zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatok létrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték,
dramatikus játék, kincsvadászat).
Matematika:
tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok.

Környezetismeret:
A térkép legfontosabb elemeinek felismerése.
Jelek, jelzések.
Természeti jelenségek, természetes anyagok.

Technika, életvitel és gyakorlat:
jelzőtáblák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata
Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A különböző médiumok (pl. könyv, televízió, rádió, internet, film, videojáték) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása, megadott szempontok (pl. érzékszervekre gyakorolt hatás, eltérő jelhasználat) alapján közvetlen tapasztalat és saját médiaélmények felidézésének segítségével.

Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép) kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társas vagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.
Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).
Magyar nyelv és irodalom:
Mesék, narratív történetek.

Technika, életvitel és gyakorlat:
egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése.

Erkölcstan:
Önkifejezés és önbizalom erősítése, önálló gondolkodás, identitástudat fejlesztése.
A fantázia jelentősége, használata, kitalált történet önmagáról (jellemábrázolás), meseszereplők osztályozása:
jó-rossz tulajdonságokkal való azonosulási képesség vizsgálata, önmagára vetítése. Önmaga megértése.

Környezetismeret:
Az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben.
Napirend, szabadidő, egészséges életmód.

Dráma és tánc:
kiscsoportos és páros rövid jelenetek kitalálása és bemutatása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm, film, képregény, videojáték.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
Kép, hang, cselekmény
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció, az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, videojátékok) alapvető kifejezőeszközeinek (hanghatások, vizuális jellemzők) megfigyelése és értelmezése közvetlen példák alapján. A kép és hang szerepének megfigyelése a mesevilág teremtésében (pl. animációs meséken keresztül).

Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás.

A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak) azonosítása, az animációs mese morális tanulságainak felismerése.

A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése.

Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban.
Magyar nyelv és irodalom:
A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.
Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).
A történetiségen alapuló összefüggések megértése
egy szálon futó történekben. Összefüggő mondatok
alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról.
Erkölcstan:
önmaga megértése, mesék kapcsolatrendszerének elemzése, mesei szereplők és tulajdonságaik (lent-fönt,
jó-rossz).

Környezetismeret:
az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben.

Ének-zene:
Emocionális érzékenység fejlesztése.
A teljes figyelem kialakításának fejlesztése.
Tapasztalat a zenei jelenségekről.

Dráma és tánc:
mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata
Személyes élmény, médiaélmény
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret, önreflexiós készség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A személyes, közvetlen kommunikáció verbális, vokális és testbeszéddel történő jelzéseinek felismerése, értelmezése.


A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét, érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek (pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm, videoklip, SMS, emotikonok) alapján.


Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel.

A valóság és fikció közötti különbség megragadása.
Magyar nyelv és irodalom:
Szöveg értelmezése, nem verbális jelzések értelmezése, használata beszéd közben.
Mese és valóság különbsége.
A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel.
Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.
Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl. azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A különböző médiaszövegek (pl. tehetségkutató műsorok, sportközvetítés, sorozatok, animációs filmek, filmek, reality műsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége (pl. irányított beszélgetés keretében).

Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal.
Erkölcstan:
másnak lenni/elfogadás, kirekesztés.

Környezetismeret:
Nappal és éjszaka. A világ, ahol élünk. Föld és a csillagok. Élőlények, életközösségek.

Dráma és tánc:
Történetek kitalálása és kiscsoportos vagy páros megvalósítása.
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata
Tájékozódás a virtuális terekben
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásának segítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése különböző eszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás).

A gyerekek által használt videojátékkal összefüggő élmények feldolgozása (pl. szerepjátékkal, rajzolással).

A videojátékok tematikai csoportosítása, a szereplőik azonosítása.
Magyar nyelv és irodalom:
Rövid hallott szöveg üzenetének megértése.
Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása.
Az olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása.
Egyszerű ok-okozati
összefüggés felismerése; következtetések levonása.
A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.

Technika, életvitel és gyakorlat:
Szabálykövető magatartás a közvetlen közlekedési környezetben. A közlekedés szabályainak értelmezése.

Erkölcstan:
a számítógépes világ ismeretségei.
Kulcsfogalmak/ Fogalmak Internet, honlap, chat, videojáték.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra
Környezetünk valós terei és mesés helyek
Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése.
Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A környezetünkben található különböző méretű külső, belső
terek (pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók) épületek (pl. iskola, transzformátorház, víztorony), tárgyak (pl. cipő, táska, kilincs) tudatos megismerése, vizsgálata minden érzékszervvel (látás, hallás, tapintás, szaglás).

Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, ahol játszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz, mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel, modellben).

Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély, boszorkány konyhája, juhász kunyhója, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagy valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-, árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyek létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedés, környezetünk.

Környezetismeret:
Természeti, technikai környezet. Múlt megidézése.

Dráma és tánc:
térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok, mozgástechnikák, tánctechnikák.

Matematika:
Képzeletben történő mozgatás.
Hajtás, szétvágás síkmetszetek.
Objektumok alkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Téralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció, takarás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra
Valós és kitalált tárgyak
Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése.
A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása. Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Elképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése és létrehozása bemutatott példák alapján (pl. hagyományos kézműves technikával készült, vagy tömeggyártott tárgyak), meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára.

Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer, szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint), hagyományos kézműves technikákkal is (pl. fonás, szövés, nemezelés, faragás).
Környezetismeret:
Természeti, technikai és épített rendszerek.
Anyagismeret.

Dráma és tánc:
népi gyermekjátékok.

Ének-zene:
Népzene énekléssel, ritmikus mozgással, néptánccal.
Hangszerek.

Technika, életvitel és gyakorlat:
eszközhasználat.

Erkölcstan:
valóság és képzelet.

Matematika:
objektumok alkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén - Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.
- Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.
- Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.
- A felszerelés önálló rendben tartása.
- A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése.
- A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.
- Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése.
- Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.
- A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.
- Hagyományos kézműves technikával készült tárgyak megkülönböztetése.
- Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.
- Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.
- Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése.
- A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).
- A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.
- Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.
- Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.
3-4. évfolyam

Ebben az időszakban a vizuális kultúra tanításának továbbra is fontos célja a motiváltság és az örömteli alkotás fenntartása, amelynek továbbra is alapvető eszköze a változatos és a tanulók érdeklődését felkeltő játékos feladatok felhasználása, ismerkedés további új technikákkal, illetve az alkotás felszabadultságának további ösztönzése. A vizuális műveltség megalapozását az érzéki tapasztalás, a környezet minél pontosabb megfigyelése, illetve az érzékelés érzékenységének fokozása segíti elsősorban. A gondolkodás fejlődésének eredményeként ebben az időszakban cél a képi információk jelentésének és hatásának egyre pontosabb értelmezése, illetve a köznapi és művészi vizuális közlések megkülönböztetése. Az önállóan és csoportokban megvalósított alkotótevékenység erősíti a kreatív problémamegoldást és segíti a tudatos önszabályozást és önismeretet. A befogadó tevékenység tekintetében továbbra is érvényes az alkotva befogadás elvének érvényesítése. Cél továbbra is a vizuálisan feldolgozható témák megközelítése esetében a valós esztétikai értéket képviselő műalkotások szemléltetése és azok minél pontosabb értelmezése.

Míg az első két évfolyamon a vizuális kultúra részterületei közül a „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” került túlsúlyba, addig harmadik-negyedik évfolyamon növekedhet az elvontabb „Vizuális kommunikáció” részterület tartalmait feldolgozó feladatok aránya, de továbbra is fontos a megfigyelőképesség, a forma- és arányérzék fejlesztése, továbbá az önkifejezés megőrzésének ösztönzése, ami segíti az egyre céltudatosabb vizuális megismerést.

A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelés ebben az időszakban is jelen van. Az alsó tagozat második felére a gyerekek többségének már komoly médiatapasztalata van. A tárgy tanításának célja elsősorban a gyerekek meglévő ismereteinek rendszerezése, az ismeretek életkorhoz igazodó elmélyítése, a különböző médiaüzentek értékeléséhez szükséges készségek és képességek fejlesztése.

Ezt a célt szolgálják a médiaszövegek, elsősorban mozgóképi és online szövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerését, a használt eszközök befogadóra tett hatásának felismerését, kifejezését segítő gyakorlatok, hisz és a formanyelvi alapozás mellett már megjelenik a különböző médiatartalmak elkészítése mögött meghúzódó szándék felismerésének fejlesztése is. Az ismeretszerzés továbbra is a gyerekek által ismert és kedvelt műsortípusok, médiaszövegek feldolgozásán keresztül zajlik. A médiaélmények feldolgozása, az audiovizuális alkotások kifejezőeszközeinek megismerése az életkorhoz igazodó meseregények, ifjúsági regények és rajzfilmes/filmes adaptációik összehasonlításán, feldolgozásán keresztül kapcsolható össze az olvasáskultúra fejlesztésével. A gyerekek saját és szűkebb környezetük médiahasználati szokásai alapján azonosítják a média alapvető funkcióit, megértik, hogy a különböző típusú médiatartalmak mögött meghúzódó szándék különböző lehet, amely befolyásolja a médiaszöveg üzenetének értékelését. Elsősorban a hír és információ, illetve a reklám mindennapokban betöltött szerepe, értékelése, sajátosságai kerülnek elő ebben az időszakban. A médiaszövegek értékelése az üzenet megbízhatóságának és fontosságának megítélésén, illetve a saját tapasztalatok viszonylatában való elhelyezésén keresztül zajlik. A média működésének tanulmányozása során fejlődik az elemző, kritikai gondolkodás. Alapvető fejlesztési cél a tanulók biztonságos és kreatív internethasználatát segítő képesség- és készségfejlesztés, a hálózati kommunikációban való biztonságos részvételhez szükséges alapismeretek, viselkedési szabályok megismertetése.

A fejlesztési célok továbbra is mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán. Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képesség fejlesztése.
Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése.
Vizuális ritmusérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, malom, labirintus, vár, palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok és változatos méret kínálta lehetőségek használatával, síkban és térben (pl. grafikusan, festve, konstruálva, mintázva, installálva).

Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, baromfiudvar, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, makett).
Magyar nyelv és irodalom:
Olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása.
Műélvezet, humor.

Matematika:
Rajz és szöveg értelmezése: a lejátszott történés visszaidézése; az elmondott, elolvasott történés visszaidézése.
Jelértelmezés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nézőpont, ritmus, minőségellentét, kollázs, képmező, arány, vizuális kifejezés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet
Hétköznapi és képzelt figurák
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási módjainak alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Színek hangulati hatásának felismerése és alkalmazása az egyéni színválasztásban. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Térábrázoló képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A lakóhelyen és a közvetlen környezetben élő emberekről, állatokról gyűjtött ismeretek, információk (pl. foglalkozás, életkor, kedvenc illat/étel/szín, útvonal, játék, fontos tárgy, attribútum) alapján figurális alkotások létrehozása. A külső, belső vonások (pl. karakter, testi adottságok, öltözet, belső tulajdonságok, személyiség jegyek) élményszerű megjelenítésével, meghatározott célok (pl. illusztráció, valós és virtuális játék, információs kártya, „kutatás”) érdekében.

Történetek, mesék, versek, mondák, médiaszövegek valós vagy kitalált szereplőinek (pl. hősök, bajkeverők, szörnyek, tündérek, állatok, ember-állatok, géplények) megformálása többfigurás kompozícióban, a meghatározott célnak (pl. könyv, napló, játék, báb, dráma, hajóorr, oromdísz, vízköpő) megfelelő méretben és anyagból (pl. festmény, grafika, kollázs, montázs, fotó, papírmasé, agyag, gipsz, talált tárgy, drót).
Matematika:
mennyiségi tulajdonságok, viszonylatok, becslés, összehasonlítás.

Magyar nyelv és irodalom:
Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése.
Mindennapi konfliktusok feldolgozása drámajátékkal.

Dráma és tánc:
fantáziajátékok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Figurális alkotás, karakter, élményszerű megjelenítés, cél, eszköz, méret, anyag, műfaj, technika, eljárás, képtárgy.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
Utazások
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése.
Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése. Forma- és arányérzék fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése elemzéssel és ábrák létrehozásával. Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolási képességének fejlesztése, történés képekben való elbeszélése. A művészi, köznapi és tudományos közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A környezetünkben észlelhető változások, folyamatok, mozgások (pl. természeti jelenségek, életjelenségek: ember/növény/állat növekedése és öregedése, jégolvadás, rozsdásodás, penészedés, árnyék, palacsintasütés, építkezés, varrógép, kerékpár, daru, óra) azonosítása, vizuális megfigyelése, értelmezése, a tapasztalatok és információk rögzítése szöveg és kép (pl. fotó, film, egyszerű animáció, rajz, ábra, jel) segítségével.

Valós és/vagy képzeletbeli utazás folyamatának, útvonalának és történéseinek képes, szöveges rögzítése (pl. útinapló, térkép, képregény, forgatókönyv, útifilm) meghatározott cél (szórakoztatás, ismeretterjesztés, útikalauz, tájékozódás, dokumentálás, elemzés, összehasonlítás) érdekében.
Matematika:
Tájékozódás a térben (síkon ábrázolt térben; szöveges információk szerint). A változás kiemelése; az időbeliség.

Magyar nyelv és irodalom: Információhordozók. Látványok verbális megfogalmazása. Az időbeliség kifejezésének nyelvi lehetőségei.

Dráma és tánc:
verbális képességek fejlesztése játékkal.

Környezetismeret:
változások, folyamatok, növények, állatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Változás, folyamat, mozgás, mozgásfázis, összehasonlítás, térkép, képregény, vizuális sűrítés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció
Vizuális hatáskeltés
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuális kommunikációs gesztusok értelmezése. Hangok képi jeleinek értelmezése és megjelenítése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak bővítése. A vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálása transzformált látványok létrehozásával. Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése. Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés. Ábraalkotás képességének fejlesztése: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrák értelmezése és létrehozása, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésével. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata vizuális kommunikációs területen. A megjelenítés, a kifejezés céljának megfelelő árnyalt vonal, tónus, szín, forma, stb. önálló alkalmazása. Közvetlen vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével a kommunikációs képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek, jelenség: „boszorkányok tömeges átrepülése”, „Pöttyös Panna divatbemutatója”, Búvár Kund légzőkészüléke) számára plakát, szórólap tervezése, kivitelezése a betű, kép és szöveg együttes alkalmazásával, figyelem, érdeklődés felkeltése céljából.

Az emberi gesztusok, testnyelvi jelzések megfigyelése, értelmezése, majd az összegyűjtött tapasztalatok, információk segítségével a plakát által hirdetett dolog népszerűsítése figyelemfelhívó játékkal (pl. akcióval, pantomimmel, hangot, szöveget is beépítő performansszal).
Matematika:
Statikus szituációk, lényegkiemelés.
Képzeletben történő mozgatás.
Testháló elképzelése.

Magyar nyelv és irodalom:
kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gesztus, plakát, reklám, szlogen, vizuális kommunikációs műfaj.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata
Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás
Médiumok a mindennapi környezetben
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Saját médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Médiaszöveg-típusok beazonosítását, tudatosítását segítő kompetenciák fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A saját és a közvetlen környezet médiahasználati szokásainak (internet, televízió, rádió, videojáték, mobilhasználat, könyv) tanulmányozása, megadott szempontok (pl. mennyiség, időrend, látogatott helyek, a kommunikációban résztvevők, műsorok) alapján.

Bizonyos médiumokban megjelenő médiaszövegek (pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése és beazonosítása saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.

Saját médiaélmények felidézése megadott szempontok alapján (pl. érzelmi hatás, kedveltség, ismeretszerzés) és az élmények feldolgozása (pl. rajzolás, fotókészítés, szerepjáték).

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a vetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Saját érzelmek felismerése és kifejezése különböző
mozgóképi szövegek, és hangzó anyagok befogadása során. A médiaszövegek alapvető kifejező eszközeinek (pl. mozgóképi nyelv, hangok) érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése, kifejezése.
Magyar nyelv és irodalom:
Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.
A cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás.
Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása.
Az információk keresése és kezelése.
Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban.
Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.

Kép és hangrögzítő eszközök használatának alapszintű megismerése.

Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

Technika, életvitel és gyakorlat:
szabadidős tevékenységek.

Erkölcstan:
Kedvenc időtöltésem, ha egyedül vagyok.
Olvasottság.
Olyan szeretnék lenni, mint Ő/példaképek, hamis életek; álmaim, fantáziavilágom/
menekülés, realitásérzet.
Az önálló gondolatalkotás szabadsága, önkifejezés és önbizalom erősítése.

Dráma és tánc:
csoportos és egyéni improvizáció.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Média, televízió, rádió, internet, újság, videojáték, film, televíziós sorozat, televíziós műsortípus (hírműsor, gyermekműsor, tehetségkutató műsor, valóságshow, ismeretterjesztő műsor, reklám).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése, kifejezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszöveg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai, kifejező eszközei által kiváltott érzelmek felismerése és kifejezése, az önreflexió fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése.

A karakterábrázolás filmes eszközeinek megismerése: a pozitív és negatív hősök megjelenítésének technikái, különös tekintettel a mozgókép nyelvére (pl. jelmez, smink, környezet/díszlet, világítás, kameramozgás) és a hangokra (beszélt nyelv, zene, zaj, zörej) az életkornak megfelelő médiaszövegeken keresztül.

A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének azonosítása különböző médiaszövegekben (pl. animációs mesék, filmek).

Saját érzelmek felismerése és kifejezése különböző mozgóképi szövegek, és hangzó anyagok befogadása során. A médiaszövegek alapvető kifejező eszközeinek (pl. mozgóképi nyelv, hangok) érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése, kifejezése.

Kép és hangrögzítő eszközök használatának alapszintű megismerése.

Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.
Magyar nyelv és irodalom:
Olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében: a művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.
Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.
A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a
szöveg tagolása bekezdésekre. Fogalmazásíráskor a
megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.

Erkölcstan:
Erkölcs és erkölcstelenség tapasztalása mint példa. Szerepek a családon, közösségen belül. A jó-rossz megjelenítése a művészetben.

Ének-zene:
A teljes figyelem kialakításának fejlesztése. Hangszín-érzelem, különböző élethelyzetben más a hangunk.

Dráma és tánc:
A mese/történet helyszíneinek és szereplőinek sorba vétele.
A mese/történet szereplőinek beazonosítása, illetve viszonyaik meghatározása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Animáció, jelmez, smink, díszlet, fény, cselekmény, vágás, zene, zaj, zörej,
csend, emberi hang.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata
A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kritikai gondolkodás fejlesztése. A mediális információforrások megbízhatósága megítélésének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismerkedés a média társadalmi funkcióival, működésmódjával.

A szűkebb környezet médiahasználatának megfigyelése alapján beszélgetés egyes médiaszövegek (pl. hírműsor, internetes honlap, televíziós sorozat, rajzfilm, film, könyv, újság) hétköznapokban betöltött szerepéről, funkciójáról.

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: médiatartalom-előállítók és a fogyasztók/felhasználók.

Médiaszövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, az alkotó/közlő szándékáról (a korosztálynak megfelelő reklámok, videojátékok, internetes portálok, animációs filmek, filmek segítségével).

Annak felismerése, hogy a médiakörnyezet szereplői a tartalmat előállítók csoportja és a közönség, a médiafogyasztók csoportjai.

A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) azonosítása, főbb elemeinek megismerése.

Médiaszövegek megbízhatósága: irányított beszélgetés a hír-álhír témakörről konkrét médiaszövegek alapján.

Információk összegyűjtése, értelmezése, feldolgozása (pl. szövegalkotás) megadott szempontok (pl. közlő szándéka, célcsoport) alapján.

Ismerkedés a kereskedelmi kommunikáció (reklám) sajátosságaival, a reklámok megjelenésének változatos helyeivel, formáival. A reklámok működése (hatáskeltés) néhány fontos eszközének megfigyelése konkrét reklámok tanulmányozásán keresztül. Reklámkészítés (pl. egyszerű reklámszövegírás, plakátkészítés, reklámot megjelenítő szerepjáték) annak érdekében, hogy reflektált viszony alakuljon ki a reklámozás céljáról és eszközeiről.
Magyar nyelv és irodalom:
Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás.
Az információk keresése és kezelése.
Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban.
Mások véleményének megértése, elfogadása a vita során.
Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.

Erkölcstan:
önálló gondolat vállalása, véleménynyilvánítás, mások gondolatai alapján, építő jellegű vitakultúra kialakítása; gondolatszabadsággal való ismerkedés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Médiatartalom-előállító, médiafogyasztó, információ, hír, álhír, hírműsor, újság, újságíró, reklám, reklámfilm, tudatos fogyasztás, médiahasználat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata
Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve kockázatokról.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedés kialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.
Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek és kockázatainak tudatosítása. Kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az online közösségekben való részvétel kockázatainak, viselkedési szabályainak, kommunikációs jellemzőinek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A közvetlen kommunikáció jelzéseinek és az online kommunikáció, jellegzetességeinek összehasonlítása meghatározott szempontok (pl. kapcsolatteremtés, önkifejezés, véleménynyilvánítás) alapján (pl. szerepjáték keretében). A személyes kommunikáció és az online kommunikáció különbségeinek tudatosítása.

Saját és szűkebb környezet internethasználatának megfigyelése, internetes tevékenységek megjelenítése (pl. szerepjáték) különböző formában.

Az internet- és mobilhasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése különböző eszközökkel (pl. kártyajáték, egyszerű társasjáték).

Az életkori sajátosságokhoz igazodó kreatív internethasználat lehetőségeink tudatosítása. (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Ismerkedés a világháló felépítésével és működésének alapjaival beszélgetés és játékos gyakorlatokon keresztül.

Az online közösségekben való viselkedési szabályok, kommunikációs szokások, és ezek szerepének megismerésére.
Magyar nyelv és irodalom:
A művek tanulságainak értelmezése a saját szerepünkre, helyzetünkre a mindennapi életünkben, példa bemutatása, mindezek kifejezése más eszközzel is (pl. drámajátékok).
A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője.
Levélírás, levélcímzés.
Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása.
Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.

Erkölcstan:
Haver, barát, társ, csapattag, internetes kapcsolatok.
Konfliktusmegoldás, közös szabályalkotás és annak elfogadása mint érték.
Baráti társaság összetartó ereje és a virtuskodás értéke/bátorság, vakmerőség.
Játék, közösségi élet az interneten.

Környezetismeret:
a helyes önismeret kialakításának megalapozása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Személyes kommunikáció, online kommunikáció, www, e-mail, mailfiók, profil, like-jel, keresőmotor, flash játék.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra
Mikro- és makrotér
Órakeret
23 óra
Előzetes tudás Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tapasztalatok szerzése a térformálás, térlehatárolás, térszervezés területén. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása, installációs és ábrázoló, kifejező céllal. Megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Tárgytervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukciók létrehozása különböző anyagokból és célokra. Anyagok és eljárások ismerete; a tervezői attitűd és alkalmazkodó képesség fejlesztése a tárgy rendeltetésének, használójának szem előtt tartásával, a megfelelő anyag- és eszközválasztással.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különböző épületek (pl. hagyományos parasztház, színház,
uszoda, templom, fészer) fotóinak csoportosítása megadott szempontok szerint (pl. rendeltetés, anyag, méret, elhelyezkedés, kor, díszítettség, fényviszony).

Megadott célt szolgáló kis tér (pl. váró-, lakótér, pince, fülke, raktár, dühöngő) tervezése a kiválasztott épület lakójának (pl. tulajdonos, tulajdonos gyermeke, őr, takarító, vendég, kertész, háziállat, kísértet, szerzetes, zenész, festő, orvos), majd a térhez tartozó, kapcsolódó tárgyak némelyikének elkészítse (pl. kulcs, tükör, függöny, polc, szék, csizma, kanna, tál, lámpa) hagyományos kézműves technikával is.

Ismert funkció (pl. lakás, iskola, orvosi rendelő, mozi) saját ötlet alapján elképzelt változatának megtervezése, elkészítése makettben, az elkészült makettekből közösen településszerkezet (pl. falu, városrész) kialakítása, egyszerű „terepasztal” megépítése.

Példák, fotók, gyűjtése eltérő érzelmi hatást (pl. hétköznapi, ünnepélyes, titokzatos, rideg, sejtelmes, szorongató, emelkedett félelmetes, vidám) kiváltó terekről (pl. templom, iroda, park, szoba, lift, állványzat, zuhanyfülke, labirintus).

A terekhez kapcsolódó hangok, zenék, zörejek (pl. madárcsicsergés, jármű-zaj, beszéd, nyikorgás, zene, hegedű, dob) gyűjtése, s a gyűjtött hanganyag felhasználásával, valós, hangzó terek létrehozása, megépítése az adott tartalomnak megfelelő anyag és méretválasztással (pl. karton, fonal, kóc, vászon, fém, vessző, csuhé, agyag, drót, fa).
Matematika:
Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás,
megkülönböztetés; osztályokba sorolás.
Adott objektum más nézőpontból.
Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban.

Dráma és tánc:
a színház formai elemei, látott előadásban, illetve alkalmazása saját rögtönzésekben.

Környezetismeret:
az anyagfajták megmunkálhatósága, felhasználásuk.

Ének-zene:
Azonosság, hasonlóság, variáció felismerése.
Ritmus-hangszerek, ritmikai többszólamúság.
Kulcsfogalmak /
fogalmak
Tértervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukció, funkció, szerkezet, térkapcsolat, térbeli tagolás, tervezői attitűd, település, épület, építmény, alaprajz, hagyományos népi építészet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra
Tárgyak és használatuk
Órakeret
23 óra
Előzetes tudás Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Régi és mai használati és díszedények megfigyelése, csoportosítása, összehasonlító elemzése vizuálisan (látvány, fotó, rajzi elemzés) és verbálisan. Gyakorlati és érzelmi szempontok megfogalmazása a tárgyakkal való kapcsolatban. Közvetlen környezetünk tárgyainak, szerkezeteinek megfigyelése, megadott szempont szerinti vizsgálata. Redukciós képesség fejlesztése. Komponálóképesség fejlesztése felületen és térben. A színek dekoratív, díszítő hatásának megismerése és alkalmazása, funkciónak megfelelő színválasztás és díszítés. A csomagolás tervezési szempontjainak megismerése és alkalmazása, a csomagolás gyakorlati és érzelmi szempontjainak megismerése. Vizuális ritmusérzék fejlesztése. Különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.

Tárgytervezés (pl. jármű, bútor), tárgyalkotás (pl. öltözet kiegészítő, játék) a megismert kézműves technikákkal (pl. nemezelés, agyagozás, fonás, szövés, batikolás), a kortárs iparművészet felfogásában. A tervezett, elkészített tárgyak díszítése előzetesen gyűjtött élmények alapján is (pl. archaikus, népi szimbólumokkal).

A közvetlen környezetben található anyagok környezettudatos felhasználásával, meghatározott funkcióra (pl. irányjelző, hangosító), működésre képes egyszerű szerkezet (pl. játék, modell) létrehozása.
Az elkészült tárgyak, szerkezetek használatuknak megfelelő és tulajdonosukra utaló díszítése.

Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy, dolog (pl. ecset, muffin, buszjegy, cipő, csoki, időbe látó készülék, csodaszappan, fűmag, életelixír, varázsfonal) számára, oly módon, hogy a csomagolás formája és díszítése utaljon a tárgy sajátosságára.
Matematika:
tájékozódás az időben.

Erkölcstan:
a múlt és a jelen életviszonyai közötti különbségek.

Dráma és tánc:
Kreatív játékok tárgyakkal, tárgyak nélkül.
A tárgyak használata ismétléssel, lassítással, gyorsítással stb. vagy nem rendeltetésszerű használatuk.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tárgyalkotás, tárgytervezés, díszítés, csomagolás, vizuális ritmus, díszítés, szerkezet, felület, stilizálás.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén - Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése.
- Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.
- Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.
- A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.
- Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.
- A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).
- Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.
- Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás.
- A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.
- Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete.
Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.
- A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.
- A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése.
- A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.
- Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.
TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT
1-2. évfolyam

A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1-2. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák - különösen a természettudományos-technikai kompetencia - fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotó munkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulás és a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendő hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgári kompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi és iskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinek megismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemelt terület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinte észrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges szokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések, mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és a csoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia által vezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnak a világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, a higiénia, és a helyes időbeosztás terén.

Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A „kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret
16 óra
Előzetes tudás Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai
környezet megismertetése és megismerése során.
A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása.
A családkép és a családi otthon képének alakítása.
A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása.
Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel.
Szókincsbővítés.
Az önismeret fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
1.1. Élet a családban
Hétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése.
Családtagok bemutatása családrajzzal, síkbábokkal.
Családi szerepek.
Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra.
Magyar nyelv és irodalom:
szókincsbővítés,
szövegalkotás,
beszédkultúra, kommunikáció.
1.2. Biztonságos otthon
Házimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban.
Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei.
Otthoni balesetek megelőzése.
Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak, tűzgyújtó eszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetve mérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramok
megismerése.

Környezetismeret:
család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné.
1.3. Családi időbeosztás
Munkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztás megbeszélése, napirend készítése.
Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése.
Rajzos programajánlat készítése.
Matematika: tájékozódás térben és időben - időtartam, nap, napszakok.
1.4. Tisztaság és rend
Tisztaság és rend a környezetünkben.
Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendben tartása.
Alapvető takarítószerek és eszközök használata.
Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete.
Környezetünk tisztán tartása.
Takarékosság energiával, vízzel.
A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása.
Erkölcstan:
Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim. Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, a környezetnek való megfelelés
1.5. Táplálkozás
Az egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei.
Étrend összeállítása képek válogatásával.
Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése.
szándéka, beilleszkedés.
1.6. Testápolás
Higiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai.
1.7. Célszerű öltözködés
A napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés.
Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása.
Szekrényrendezés.
Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése.
1.8. Növényápolás, állatgondozás
Otthoni és iskolai szobanövényeink ápolása és védelme. A növények életfeltételeinek biztosítása.
Hobbiállatok gondozása, felelős állattartás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés.
Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret
32 óra
Előzetes tudás Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban.
A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak
megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel.
Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson értékelő elemzésig.
Kézügyesség fejlesztése.
Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata.
Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben.
Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása. Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása. Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
2.1. Az anyagok
Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk.
Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján).
A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján.
Vizuális kultúra:
vizuális megjelenítés.

Környezetismeret:
2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása
Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel, hengerítéssel, mélyítéssel, mintázással.
Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással.
Fűzőlapmunka.
Faanyagok (hurkapálca, fenyőléc) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással.
Fémhuzal alakítása hajlítással.
Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak, sodrat).
Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, pompon készítése) és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés).
Gombfelvarrás.
Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával.
Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.)
Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak.
Takarékos anyagfelhasználás.
A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen és napjainkban.
anyagok, érzékszervek, érzékelés.

Matematika:
Tárgyak tulajdonságainak
kiemelése;
összehasonlítás, azonosítás,
megkülönböztetés,
osztályokba sorolás,
halmazképzés.
Tárgyak, alakzatok,
összehasonlítása mérhető
tulajdonságaik szerint;
mérés, becslés.

Magyar nyelv és irodalom:
2.3. Építés
Építés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok - faépítő, fémépítő,
Lego - felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel.
szövegértés (egyszerű, rövid útmutató jellegű szövegek olvasása, - értelmezése, rövid szövegben az események sorrendjének felismerése).

Erkölcstan: az alkotó ember és az épített világ tisztelete, értékek óvása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem.
Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság - fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása.
Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet
kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása.
Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3.1. Gyalogos közlekedés szabályai
A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése.
A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése.
Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben.
A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten.
A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete.
Környezetismeret: közlekedési eszközök.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások,
3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai
A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai.
Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére.
Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása.
szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása).
3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek
A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük.
A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása.
Helyes magatartás a baleseti helyszínen.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttestjárda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár.
Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.
A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában.
Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása.
Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra elemeinek elsajátítása és betartása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események
Születésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkel kapcsolatos szokások, hagyományok.
Esküvő, temetés, baráti összejövetelek célja, az ezeken való viselkedés szabályai.
Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illő környezet megteremtése.
Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása.
A tapasztalatok megbeszélése.
Környezetismeret: szokások,
hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek.

Erkölcstan:
családi hagyományok, ünnepek, élmények
4.2. Iskolai és osztályrendezvények
Iskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap,
játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.
A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése.
A biztonságos környezet megteremtése.
A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása.
feldolgozása, játékok.
4.3. A közösségért végzett munka
Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával.
Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása.
A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Rendezvény, ünnepjeles nap, népszokás, munkaszervezés, program, dekoráció.








A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus
végén
A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása.
Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.
A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása.
A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet.
Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete.
Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén.
A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.
Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás.
Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete.
Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.
Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.
Építés mintakövetéssel és önállóan.
Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.
A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.
Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.
Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.
A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban
történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.
Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.
3-4. évfolyam

A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja a 3-4. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák további fejlesztésével a gyermek bővítse az életkori sajátosságainak megfelelő szinten az őt közvetlenül körülvevő világról szerzett tapasztalatait és ismereteit. A mindennapok gyakorlatában egyre inkább nélkülözhetetlen életviteli ismeretek mellett a kézügyesség és az alkotó fantázia fejlesztésével a gyermekek az örömteli tanulásra és munkavégzésére kapnak ösztönzést. Egyre alaposabban és egyre többet ismernek meg az erkölcsi értékekből, a megőrzendő szokásokból, a nemzeti hagyományokból, a magyar kultúrából. A tevékenységek közbeni magatartási szabályok betartása különösen fontos, ez megalapozza az emberek közötti kapcsolatok, illetve a társadalmi érintkezés bonyolult illemszabályainak elsajátítását. Az önállóságra törekvés ösztönzése új tanulási-tanítási módszerek alkalmazását igényli, amelyekhez az egyéni munkálkodás mellett csoportmunka is szükséges. Javarészt még bemutatás utáni mintakövetéssel készülnek a munkadarabok, de egyre önállóban, a saját műveleti sorrendet is követve. A kivitelezés során a kézügyesség, a mozgáskoordináció, a testtartás, az erőkifejtés továbbfejlesztése közben az anyag, a forma, a szerkezet, a funkció és az esztétikum összefüggései is érvényesülnek. Kiemelten fontos cél a helyes munkafogások és a célszerű, balesetmentes szerszámhasználat betartása. A folytatódó népi tárgyalkotó tevékenységek a már megismert anyagok felhasználását, a művészi kifejezés sokféleségét tükrözik. A szókincs bővítése és a szaknyelvi elemek használata továbbra is játékos keretek közt történik. Mindeközben a műszaki rajzi ismeretek megalapozása is elkezdődik.

Az önkiszolgálás és a segítő tevékenységek az életkornak megfelelően, a családi és közösségi munkamegosztás keretei közötti tudatos feladatvállalással fejlődnek tovább. Egyre határozottabb fejlesztési cél az egészség- és környezettudatos életvitel megalapozása.

A közlekedési kultúra a gyalogos közlekedés alapvető szabályainak készségszintű alkalmazása után a kerékpáros és a tömegközlekedésben való önálló részvétellel, a biztonságos közlekedés magatartási követelményeinek elsajátításával gazdagodik.

A közösségi munka, a közösségi szerepek további gyakorlása az egyéni együttműködési készség és a csoportkoherencia fejlődését szolgálja.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Közvetlen tapasztalatok megfogalmazása a családról és tevékenységeinek szerepéről.
Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete.
Cselekvő hozzáállás, személyes felelősségvállalás példáinak ismerete.
Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolai közösségben.
Természeti, társadalmi és technikai környezetünk és a megtapasztalt természetátalakító munkák alapvető ismerete.
Információszerzés a problémák megoldására irányuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a kapott információk felhasználása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Értékek közvetítése által a pozitív akarati tulajdonságok fejlesztése.
Az elvárt jó magatartási elemek (engedelmesség, alkalmazkodás, udvariasság) gyakoroltatása és a tulajdonságok tárházának bővítése (önállóság, határozottság, segítőkészség, közösségi érzés, másokon való segítés, tolerancia) a tevékenységek végzése közben.
Elvárások, normák megfogalmazása, közösségi egyeztetése, betartásuk elvárása, az együttműködés és egymás munkájának jó szándékkal történő értékelése, érzések és ellenérzések építő jellegű kifejezése, a vélemények nyílt közlése, egyszerű indoklása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
1.1. Önkiszolgálás, vendéglátás
Az életkornak, fejlettségnek megfelelő, különböző élethelyzetekben történő önkiszolgáló tevékenység gyakorlása.
Egyszerű hideg étel (pl. szendvics, hidegtál) elkészítése. Teafőzés.
Vendéglátás. Néhány egyszerű vendégváró étel, csemege elkészítése.
Asztalterítés és tálalás szabályai. Szalvétahajtogatás.
Környezetismeret:
család, rokonság, hétköznapok és ünnepi alkalmak, emberi test, egészséges életmód.
1.2. Családi ünnepek
Ünneplés a családban. Családi szokások és hagyományok.
Az ünnep hangulatát kifejező dekoráció készítése. Ajándékkészítés, csomagolás. Az ajándékozás módja, formája.
Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, szaknyelv használata, beszédkultúra,
1.3. Gazdálkodás a háztartásban
Takarékosság alapanyaggal, energiával, idővel, pénzzel, fogyasztási cikkekkel.
Bevételek, kiadások. Zsebpénz kezelése, beosztása.
kommunikáció.

Matematika:
1.4. Egészségünk
Egészség és betegség fogalma. Betegségek tünetei. Betegségek elleni védekezés módjai. Betegápolás (egyszerű gondozási műveletek).
Egészségkárosító és környezetszennyező hatások a háztartásban.
Megelőzés, kármentesítés.
Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek.
Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai.
problémamegoldás, számok,
alapműveletek, becslés.

Erkölcstan:
egészség és környezeti hatások, önismeret, felelősség, példakép,
1.5. Önismeret
Önismeret, felelősségvállalás, tudatosság a munkák végzésekor.
Önellenőrzés, hibák javítása.
kapcsolatépítés, kapcsolattartás.
1.6. A háztartásban használt vegyszerek
A háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek, kozmetikumok, festékek, ragasztók) használati utasításainak tanulmányozása.
Környezetbarát termékek előnyben részesítése. Házi praktikák gyűjtése, ismertetése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Életvitel, élettér, élővilág, tárgyi (épített) környezet, gazdálkodás, költségvetés, bevétel, kiadás, megtakarítás, zsebpénz, szolgáltatás, segélyhívószám, mentő, tűzoltóság, rendőrség, mosószer, tisztítószer, használati utasítás, egészség, betegségjárvány, betegápolás.
Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret
32 óra
Előzetes tudás A feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása.
Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel.
Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása.
Természetes anyagok felismerése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról. A tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.
Mintakövetéssel a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, a szükséges idő, anyag, munkamennyiség becslése.
A tevékenységhez használt szöveges, rajzos és képi minta követéséből származó egyszerű utasítások, tervek végrehajtása.
Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra.
A tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonsági kockázatok felismerése és megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete.
Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő, biztonságos használata. Kézügyesség, mozgáskoordináció, jó testtartás, megfelelő erőkifejtés képességének fejlesztése.
Munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása, törekvés a takarékosságra.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
2.1. Ismerkedés a felhasznált anyagok tulajdonságaival
Anyagvizsgálat szemrevételezéssel, tapintással, szaglással.
Az anyagok felhasználási lehetőségeiket befolyásoló tulajdonságai.
Környezetismeret:
anyagi tulajdonságok.
2.2. Tárgyak készítése, technológiák elsajátítása
Kézi varrás és hímzés eszközei (varrótű, hímzőtű, varrócérna, hímzőcérna, szabóolló, gyűszű), alapöltései (előöltés, tűző öltés, pelenkaöltés), díszítőöltések (pl. száröltés, láncöltés, laposöltés,
keresztöltés, gobelin-öltés), hímzések gyakorlása.
Szabás előrajzolással, minta vagy sablon alkalmazásával.
Munkadarab készítése választott népi minta szerinti díszítőöltésekkel.
Körmönfonás, szalagszövés. Textilek készítése fonalból szövéssel.
Szövött anyagok, filcanyagok felhasználása.
Ujjbábok készítése.
Egyszerű használati tárgyak, dísztárgyak, játékok, ajándékok készítése természetes anyagok, papír, textil, bőr, fa, fonal, fémdrót, illetve maradék- vagy hulladékanyagok, -tárgyak felhasználásával minta vagy rajz alapján.
Mérés, előrajzolás, méretre alakítás gyakorlása.
Épületmakett és járműmodell készítése különféle anyagokból, vagy konstrukciós játékok (pl. faépítő, fémépítő, Lego) felhasználásával minta, kép, illetve rajz alapján.
A munkahely célszerű rendjének fenntartása.
Baleset-megelőzés. Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása, tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben, segítségnyújtás.
Matematika:
mérés, becslés, szerkesztés.

Vizuális kultúra: rajzeszközök használata, épületek jellemzői.

Erkölcstan:
Szellemi termékek az emberiség szolgálatában. A tudás hatalma. A világ megismerése. Tárgyaink világa. A világ öröksége.
2.3. Ismerkedés a műszaki ábrázolás elemeivel Mérés eszközei, használatuk. Méretazonosság megállapítása. Vonalfajták (vastag, vékony, folytonos, szaggatott, pontvonal). Körvonalrajz, alaprajz, vázlatrajz felismerése, készítése.
2.4. A technika vívmányainak mindennapi használata
A háztartásban lévő eszközök, berendezések és a megismert egyszerű termelési (készítési) folyamatok, valamint fogyasztási cikkek azonosítása.
Neves magyar, illetve külföldi találmányok, feltalálók.
Technikatörténeti érdekességek.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológiai tulajdonság, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, minta, körvonalrajz, alaprajz, méret, mérés, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.
Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatos
alkalmazása. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben.
A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések,
táblák, lámpák, útburkolati jelek ismerete.
Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségi
közlekedésben.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A biztonságos, fegyelmezett, tudatos gyalogos közösségi közlekedési magatartás és szokások megszilárdítása.
A közösségi közlekedési környezet és a gyalogos közlekedési szabályok ismerete.
Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra.
A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés, az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása.
A kerékpár felépítésének és működésének megismerése. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen és kerékpárúton.
A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeinek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3.1. Gyalogos közlekedési ismeretek
A gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területen kívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei.
Közlekedési terepasztal készítése természetes anyagok, hulladéktárgyak és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok - faépítő, Lego) felhasználásával, közlekedési szituációk megjelenítéséhez.
Magyar nyelv és irodalom:
beszédértés,
szaknyelvhasználat,
szövegértés, piktogramok.
3.2. Kerékpározási alapismeretek
A kerékpár részei, működése, közlekedésbiztonsági állapota, kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök.
Közlekedés lakó-pihenőövezetben, kerékpárúton. A kerékpárút közlekedési jelzései. Jelzőtáblatípusok - elsőbbséget jelző táblák, veszélyt jelző és tilalmi táblák. Az úttest részei. Útburkolati jelek.
Kerékpárosok és gyalogosok viszonya a közösen használt területeken.
Környezetismeret:
lakóhelyismeret,
térképismeret.

Erkölcstan:
közlekedési morál, udvariasság, kommunikáció.
3.3. Közösségi közlekedés és morál a tömegközlekedésben
Viselkedési normák a közlekedési környezetben.
Jegyvásárlás, jegykezelés, leszállási szándék jelzése.
Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés a helyi közlekedési járműveken.
3.4. Közlekedési eszközök, környezet- és egészségtudatos közlekedés
A szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei.
Közlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből, szabályok be nem tartásából fakadó balesetveszély, levegőszennyezés.
Egészségünk és a gyalogos, ill. kerékpáros közlekedés közötti kapcsolat.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Úttest, kerékpárút, gyalogos forgalom, fényjelző készülék, alul- és felüljáró, útburkolati jel, közösségi (tömeg)közlekedés, helyi és helyközi közlekedés, kerékpározás, forgalomtól elzárt terület, irányjelzés, bekanyarodás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, védőfelszerelés, biztonsági szabály, udvariassági szabály.
Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és gyakorlati tapasztalatok.
Néhány szokás, hagyomány ismerete.
A megbeszélt öltözködési és viselkedési szabályok betartása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kulturált ünneplés.
Közös értékek, szokások, hagyományok őrzése.
A szabadidő hasznos eltöltésének tudatosítása.
Az ünnepre való felkészülés, ünneplés, ünneplés utáni teendők végzésének természetes és megőrzendő szokásként való kezelése.
Ismerkedés a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival, folyamatos kommunikáció, egyeztetés.
Alkalmassá tétel a feladatok megosztására, részfeladatok egyre önállóbb végrehajtására.
A kockázati tényezők felismerése, mérlegelése.
Munkavégzés egyénileg és csapatban.
A tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
4.1. Iskolai és osztályrendezvények
Iskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.
A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése.
A biztonságos környezet megteremtése.
A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása.
Környezetismeret:
szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás, egyszerű
4.2. A közösségért végzett munka
A közösségi tér alakítása: teremdekoráció, faliújság készítése.
Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása.
A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.
tipográfiai eszközök használata.

Erkölcstan:
hagyományok, szokások, ünnepek, élmények feldolgozása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Közösségi munka, közösségi szerep, rendezvény, ünnep, munkaszervezés, programszervezés.




A fejlesztés várt eredményei a
két évfolyamos ciklus végén
Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek - háztartási praktikák - elsajátítása és begyakorlása.
Használati utasítások értő olvasása, betartása.
Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor).
A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.
Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.
Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.
A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.
A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.
Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.
Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT * 

Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabb cél. Az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva az egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist. A mozgástanulással párhuzamosan történjen a már cselekvésbiztos mozgásformák alkalmazása összetettebb játéktevékenységekben és kontrollált versenyszituációkban is. A kontrollált versenyszituációk során - a motiváció fenntarthatósága és az esélyegyenlőség érdekében - a mozgásos tevékenységek precíz végrehajtásán, a variációk sokaságán van a hangsúly, nem a mért abszolút teljesítményen. A mozgástanulási és pszichomotoros képességfejlesztési folyamatban a sikerorientált gyakorlási feltételek, az élménygazdagság, a játék és játékosság az uralkodó, amely mélyíti a mozgásos tevékenységekhez és testneveléshez kapcsolódó pozitív érzelmi viszonyulást. A természetes mozgások alkalmazása a sportági jellegű mozgásokban egyre nagyobb teret kap, amely a további koordinációs képességfejlődés záloga. A játéktevékenység során is fejlődés mutatkozik, ami az egyre nehezedő szabályok mellett, az egyszerű taktikai feladatok felismerésében és egyre tudatosabb alkalmazásában nyilvánul meg. A mozgásos tevékenységek közbeni kooperációs és kommunikációs lehetőségek, kreativitást igénylő tanulási helyzetek hozzájárulnak a problémamegoldó gondolkodás, valamint a szociális kompetenciák fejlődéséhez. A játéktevékenységek nehezedő feladathelyzetei előidézte döntési kényszer hozzájárul a felelősségteljes viselkedés formálódásához, a szociális és társadalmi, egyéni és közösségi kompetenciák kialakulásához.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A fejlesztőmunka igazodik a tanulás alapvető tendenciáihoz, de a menet közben bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés - az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok - hatásfokát. Az elvárt eredmények ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak.

A testnevelés és sport műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1-2. évfolyamán a természetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszichomotoros képességek játékos fejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek. A gyermekek fejlődési, fejlettségi jellemzőihez igazodó egyszerű, ugyanakkor változatos mozgástanulási és képességfejlesztési körülmények, koordinációt javító tanulási tartalmak, melyek stabilizálják az alapvető mozgáskészségeket, jelentik az alapvető fejlesztési célt. A 3-4. évfolyamon a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb szintjére kerülnek. Az alapkészségek fejlesztésének folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá.

A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe a tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok keretében hozzájárulnak a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez, ezen keresztül a nevelési folyamat sikerességéhez. Összességében elfogadó, ugyanakkor követelményeket támasztó, következetes nevelési környezetet biztosító légkör szükséges, amelyben a gyermekek aktív, felfedező, velük született képességei megerősödnek.

A testnevelésórán lehetőség nyílik a fizikai és érzelmi biztonság megteremtésre, ezen keresztül a testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó pozitív attitűd kialakítására, mely olyan fejlesztési területek alapjául szolgálhat, mint például a pályaorientáció, a testi-lelki egészség és az eredményes tanulás. A tanítási-tanulási folyamat során a testneveléssel, a pedagógussal, a társaival, illetve önmagával szembeni bizalom megteremtése megalapoz olyan kiemelt fejlesztési területet, mint az ön- és társértékelés.

A társas interakciók, a feladatokkal járó fizikai kontaktusok, a közösségi sikerélmények, továbbá a legfontosabb magyar sporttörténeti ismeretek kitűnő alapját képezik a nemzeti öntudatnak és a hazafias nevelésnek.

A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák rendszabályainak, szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, a kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciára nevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztést tesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban. A szaknyelvi alapok megtanulása, a testnevelésórán használatos szerek, eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése, a testi és lelki működéseink felfedezése összekapcsolva a rendszeres testmozgás iránti igény kialakításával, kiteljesíti a testi-lelki egészségre nevelést, mint a legfontosabb fejlesztési területet.

A fejlesztési területek feladatainak fent bemutatott megvalósításával, valamint a testnevelésóra sajátosságainak köszönhetően a hatékony, önálló tanulás és a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása eredményesen valósulhat meg. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik. Meghatározó eszköz a szaknyelvi, terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek széles körű, igényes közvetítése a pedagógus által, de nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a pedagógus-tanuló kommunikáció, illetve a tanulók egymás közötti kommunikációjának alakítása. Tanórai keretek között a hibajavítás, a saját és a társak teljesítményének megfigyelése és értékelése, a játékszituációk, illetve játékfeladatok megbeszélése, a sikerek és kudarcok okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében nyílik erre lehetőség. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint a közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása.

A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport természetéből adódóan már ebben az életkori szakaszban is elkezdődhet. A kooperatív feladatokban, kreativitást és kommunikációt igénylő páros és társas gyakorlatokban, mozgásos játékokban, a tanórai csapatversenyek lebonyolításában, kezdetben irányítottan, majd az önállóságot növelve oldják meg a problémákat a tanulók. Tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak, érdeklődésének leginkább megfelelő szerepet, feladatkört.

A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Ennek kialakítása kiemelkedő jelentőségű az alapfokú nevelés kezdeti szakaszaiban. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést, pozitív attitűdöt már ezen az iskolafokon is.

A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Judo kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.

1-2. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Előkészítő és preventív mozgásformák Órakeret
20 óra +
folyamatos
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.
Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.
A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.
A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az izomtudat kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):
Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.

Gimnasztika:
Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.
Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; egyszerű gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő, finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.

Játék:
A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versengő jelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:
Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban.
Motoros tesztek végrehajtása.
A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok.
A stressz- és feszültségoldás gyakorlatai.
Matematika:
számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok.

Környezetismeret:
testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai.

Vizuális kultúra:
megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A bemelegítés és levezetés felismerése.
A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.
Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek.
Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése, a testrészek és testirányok ismerete.
Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.
Stressz és feszültségoldó alapismeretek.
Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.
Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, stressz- és feszültségoldás, testrész, testirány, egészség, higiénia, felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret
75 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása.
Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése.
A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - a helyi feltételek szerint - a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:
Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irány- és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott mozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve; akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal. Utánzó mozgások.
Egyszerű, 2-4 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.
Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés, mint alapvető természetes
mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.

Lendítések és körzések:
Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.

Hajlítások és nyújtások:
Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása helyváltoztatással, illetve eszközhasználattal.
Matematika:
térbeli tájékozódás, síkidomok, törtek alapjai.

Környezetismeret:
tájékozódási alapismeretek.

Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.
Fordítások és fordulatok:
Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”);
fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed,
fél, háromnegyed és egész fordulatok helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és eszközökön.

Tolások és húzások:
Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal.
Különböző testrészek emelése párokban.

Emelések és hordások:
Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban.
Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.

Függés- és lengésgyakorlatok:
Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően;
„vándormászás” függőállásban vagy függésben.
Egyensúlygyakorlatok:
Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szereken fokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességének csökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.); szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypont megtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb egyensúlygyakorlatok

Gurulások, átfordulások:
Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva.

Támaszok:
Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások (testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben.
Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-,
átmászások eszközökre.
A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:
Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.
Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás fogalmak ismerete.
Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal, társakkal végzett gyakorlatok ismerete.
A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz, mozgásirány, mozgásútvonal, erőkifejtés, lendület, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret
54 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.
Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.
A finommotorika fejlesztése - helyi feltételek szerint - a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Dobások (gurítások) és elkapások:
Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával.
Alsó, felső, mellső dobások.
Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással.
Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.

Rúgások, labdaátvételek lábbal:
Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a láb részeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben; meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal, belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 2-3 vagy több játékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányának megváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra és magasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon.

Labdavezetések kézzel:
Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással, testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; a vizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás, elindulás.
Matematika:
műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

Informatika:
médiainformatika.

Környezetismeret:
testünk és életműködésünk, mozgások, tájékozódási alapismeretek.
Ütések testrésszel és eszközzel:
Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló (zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben; párban és csoportokban; helyben és haladással.

A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:
Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népi gyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatíveszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Biztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.
Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulási szempontjai.
Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználat relációjában.
Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.
A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés, sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás, labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű
feladatmegoldásokban
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása.
A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.
A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a ritmus és mozgás összhangjának megteremtése.
A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.
Az improvizációs készség fejlesztése, felszabadult és kreatív tánc keretében. A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Torna:
Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőleges repülés, felugrás térdelésbe, felguggolás, huszárugrás). 2-4 mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatok végrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás). Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társas gúlatorna jellegű mozgásformák.

Tánc:
A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának, dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.
Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusos járások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésének gyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájú motívumfüzérek.
Ének-zene:
magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, improvizáció, ritmikai ismeretek.

Környezetismeret:
az élő természetről alapismeretek.
Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok:
Szerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna, illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. A néphagyományból ismert, sport jellegű, párválasztó,
fogyó-gyarapodó és kapuzó játékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Mozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, a saját és a társak testi épségének fontossága.
A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyomány ismerete.
A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás, ritmuskövetés, tornaelem, mászókulcsolás, megkülönböztetés, felismerés, kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó, kígyóvonal, csigavonal.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az atlétika jellegű
feladatmegoldásokban
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. Az irányadó Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.
A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.
Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Járás és futás mozgásformái:
Egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, mozgásútvonalon, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett (természetes és kényszerítő körülmények között).

Ugrások és szökdelések mozgásformái:
Egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon páros és egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.

Dobások mozgásformái:
Lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntően célbadobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozó irányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel.
Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a helyi feltételek szerinti mértékben és formában a Kölyökatlétika versenyrendszerében, a Kölyökatlétika eszközkészletével.
Szabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások, akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthoz kapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok, idő- és távolságmérés,
Kölyökatlétikai eszközök elnevezései, a tanult mozgások ismerete.
A kitartás pozitív értékként való elfogadása.
Matematika:
mérés, mérhető tulajdonságok.

Vizuális kultúra:
közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Környezetismeret:
testünk, életműködéseink.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Futóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés, elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák a sportjátékok
alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése. A taktikai gondolkodás megalapozása a csapathoz való pozitív viszony alakítása során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A mozgásformák gumilabdával is elvégezhetők.
Kis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások:
labdarúgás, minikosárlabda, miniröplabda, szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.

Labdarúgás:
A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapus nélkül).

Szivacskézilabda:
Passzgyakorlatok, kapura lövések.

Minikosárlabda:
Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.
Technika, életvitel és gyakorlat:
anyagok és alakításuk.

Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.

Környezetismeret:
testünk és életműködéseink, tájékozódási alapismeretek.

Miniröplabda:
Kosárérintés és alkarérintés próbálkozások léggömbbel, puha labdával.

Sportjáték-előkészítő kisjátékok:
Létszámfölényes és létszámazonos helyzetek megoldása.
Kooperatív miniröplabda játékok; célbadobó-, ütő- és rúgójátékok; vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kislétszámú mérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Mozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-megelőzési ismeretek.
Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékfeladat, játékszabály, helyezkedés, labdatartás, üres terület, védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés, sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, elfogadás, szabályszegés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő
jellegű feladatmegoldásokban
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás fejlesztése.
A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő végrehajtása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Társtolások és húzások:
Különböző kiinduló helyzetből, a test különböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel.

Kötélhúzások:
Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből.

Esések és tompításaik:
Előre, hátra, oldalra, le és át.

Küzdőjátékok.

Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.
Környezetismeret:
testünk, életműködéseink.

Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önkontroll, küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség, düh, erőkifejtés, csel.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A megváltozott tanulási környezethez való alkalmazkodással párhuzamosan, az új közegben történő gyakorláshoz szükséges magatartási és balesetvédelmi szabályrendszer kialakítása.
A vízben történő biztonságos tájékozódás, a vízbiztonság és a víz szeretetének megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az úszásoktatás 1-2. osztályban helyi döntésen alapuló választás.
Amennyiben a helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus
terület óraszámait - különös tekintettel az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekre - az úszás óraszámával meg kell növelni.

MOZGÁSMŰVELTSÉG
A vízhez szoktatás gyakorlatai:
Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési gyakorlatok; vízbeugrások; siklás- és lebegési gyakorlatok, a légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel.
A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal.

Játékok a vízben:
Vízhezszoktató-, úszó-, vízbeugró-, merülőgyakorlatok, vízi csapatjátékok eszközökkel, vízilabda-, illetve vízben röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Uszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, az úszástechnikák vezető műveleteinek ismerete, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.
Vizuális kultúra:
tárgy- és környezetkultúra.

Környezetismeret:
a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink, szervezetünk megfigyelhető ritmusai, tájékozódási alapismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csúszásveszély, lebegés, kartempó, levegővétel, lábtempó, siklás, gyorsúszás, hátúszás, krallozás, mélyvíz, fulladás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős
mozgásrendszerekben
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránti igény felkeltése.
Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Ismerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal. A választás mértéke a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség), a helyi tantervben rögzítetten történik.
Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások; gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek.

Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásához tartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinek felismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése, mások szándékainak tartós figyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgás által, aktív kezdeményező, a sport, mint örömforrás megélése, az egyén erős oldalának felfedezése.
Magyar nyelv és irodalom:
dramatikus játékok.

Környezetismeret:
éghajlat, időjárás.

Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Aktív játék, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, sporteszköz.
Előkészítő és preventív mozgásformák
Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.
A testrészek megnevezése.
A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.
A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.
Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása.
Az iskolatáska gerinckímélő hordása.
A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.
A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.
Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.
A stressz és feszültségoldás alapgyakorlatainak használata.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.
A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformák
A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.
Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.
A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.
A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban
Rendezett tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.
Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön.
Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban.
A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.
A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban
A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.
Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.
Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban vagy a Kölyökatlétika jellegű játékokban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.
Tapasztalat azok alkalmazásában, gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.
A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.
A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása.
A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
Az alapvető eséstechnikák felismerése. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.
A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.
Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz
igazodjanak.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban
Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.
Tudatos levegővétel.
Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.
Bátor vízbeugrás.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.
A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete.
A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.
Az időjárási körülményeknek megfelelő öltözködés és az ahhoz kapcsolódó okok ismerete.
3-4. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Előkészítő és preventív mozgásformák Órakeret
20 óra+
folyamatos
Előzetes tudás A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.
Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása.
A fittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosság területein megszerzett elemi ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.
Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottá tétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása. A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.
Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):
Tér- és távköz, többsoros vonal kialakítása. A tanórai feladat végrehajtásához szükséges egyéb térformák kialakítása.

Gimnasztika:
Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainak megfelelően, eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékos gyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül és különböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben. Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.
Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika, fokozódó intenzitással és terjedelemmel; egyszerű gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő, játékos gyakorlatok.

Játék:
A térbeli tudatosságot, az energiabefektetés tudatosságát és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Játékok testtartásjavító feladatokkal.
Környezetismeret:
tájékozódási alapismeretek.

Vizuális kultúra:
tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat:
életvitel, háztartás.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:
Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Motoros, illetve fittségi tesztek pontosabb végrehajtása.
A stressz- és feszültségoldás gyakorlatai. A higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretek tudatos alkalmazása.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A bemelegítés és levezetés alapvető szabályainak ismerete.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzői, fontossága, a gerincvédelem szabályai.
A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek.
Pulzusmérés.
A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek bővülése.
Egészségnevelési alapismeretek: Az egészséges élet alapfeltételei (napi tisztálkodás, fogmosás, heti hajmosás, testmozgás, egészséges táplálkozás). Öltözői rend és a sportfelszerelés tisztasága.
A biológiai éréssel járó testi változások alapismeretei.
Stressz és feszültségoldó alapismeretek. Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.
Személyes felelősség: feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alakzat, testséma, helyes testtartás, sérülés, megelőzés, tartásos elem, mozgásos elem, stressz, feszültség, életmód, táplálkozás, fittség, edzettség, mozgásintenzitás, hajlékonyság, egyéni vélemény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret
54 óra
Előzetes tudás A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások elnevezéseinek, legfontosabb vezető műveleteinek ismerete. Fentiek alkalmazása egyszerű játékhelyzetekben.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A mozgáskoordináció fejlődésével párhuzamosan az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgásformák stabillá és automatizálttá tétele, változó körülmények között is optimálisan precíz kialakítása.
Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában nagyfokú cselekvésbiztonság kialakítása - a helyi feltételek, szabályzás szerinti métékben - a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.
Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák továbbfejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:
Fordulattal, ritmus- és irányváltással; manipulatív feladatokkal kombinálva; mozgáskapcsolatokban, vonalak, bóják, ugrókötél által meghatározott mozgásútvonalakon; változó magasságú akadályok beiktatásával; különböző ritmusú és tempójú zenére.
Szökdelések, el-, fel- és leugrások és érkezések zenére, ritmikusan, áthajtások közben, különböző eszközök segítségével; manipulatív mozgásokkal összekötve. Haladás kiépített, komplex akadálypályán.
Három-öt mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok alkotása és végrehajtása zenére is. Menekülés és üldözés különböző tértárgyak, akadályok kerülésével, egyéb taktikai feladatokkal.

Lendítések, körzések:
Különböző testrészekkel különböző iramú és sebességű mozgások közben. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a lendítésekre és körzésekre építve (zenére is).

Hajlítások és nyújtások:
Különböző testhelyzetek kialakítása hajlításokkal és nyújtásokkal az egyéni kreativitást felhasználva. Hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve különböző eszközökkel.
Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a hajlításokra és nyújtásokra építve (zenére is).
Vizuális kultúra:
kifejezés, alkotás, vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat:
életvitel, háztartás.

Matematika:
műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

Fordítások és fordulatok:
Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva. Fél és egész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is.
Fordulatok manipulatív eszközökkel kombinálva. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a fordításokra és fordulatokra építve (zenére is).

Tolások, húzások:
Különböző eszközök húzása és tolása egyénileg, párokban és csoportokban fokozódó erőkifejtéssel, különböző eszközökkel és testrészekkel.

Emelések és hordások:
Társemelések és társhordások csoportokban, illetve az egyéni kompetenciáktól függően párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.

Függés- és lengésgyakorlatok:
Mászókötélen, mászórúdon, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n,
egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően. „Vándormászás”.

Egyensúlygyakorlatok:
Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és labilis felületen, csukott vagy bekötött szemmel. Egyensúlyi helyzetek megtalálása hely- és helyzetváltoztató mozgásokból, illetve manipulatív eszközhasználattal. Társas egyensúlygyakorlatok a közös súlypont megtalálásával. Eszközök egyensúlyban tartása mozgásban
különböző testrészekkel, illetve eszközökkel. Egyéb egyensúlygyakorlatok.

Gurulások, átfordulások:
Különböző szereken, eszközökön; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes és utólagos mozgással, egyensúlygyakorlatokkal, illetve manipulatív mozgásokkal összekapcsolva. Társsal, társakkal tükörképben és azonosan, társon át.

Támaszok:
Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is) komplex akadálypályán, nehezített feltételek mellett. Ugrások, lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különböző támaszhelyzetekben.
Elszakadás a talajtól kézzel és/vagy lábbal különböző támaszhelyzetekből. Fel-, le-, átmászások eszközökre nehezített feltételekkel.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:
Szerep-, szabály- és feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok a helyváltoztató természetes mozgásformák felhasználásával. Akadályversenyek, különböző magasságú eszközök leküzdésével. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok.
A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó egyéni versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.
Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás.
Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal, vagy társakkal.
A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései.
Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hely- és helyzetváltoztató mozgás, térérzékelés, testérzékelés, mozgáskapcsolat, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep, gyorsaság, állóképesség, erő, akadályverseny.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Az eszközök ismerete, balesetmentes használata.
A manipulatív alapmozgások vezető műveletei.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tudatos gyakorlás és a gyakorlás általi fejlődés örömteli megélése során a magabiztosság erősítése.
A bátor, sikerorientált, motivált tanulásmegalapozása, ezzel hozzájárulás a szabadidős aktivitások és játéktevékenységek mindennapi életben való használatához. A finommotorika fejlesztése - a helyi feltételek, szabályzás szerinti mértékben - a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Dobások (gurítások) és elkapások:
Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból.
Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközök elkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó, felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel, irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva.
Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros és hármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben.

Rúgások, labdaátvételek lábbal:
Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különböző alakzatokban. Labdavezetés- és labdakontroll-gyakorlatok váltakozó sebességgel és/vagy irányban társak között mindkét láb használatával. Belső csüd, teli csüd, teljes csüd, külső csüd használata feladatmegoldásoknál. „Dekázás” mindkét láb használatával. Rúgások a lábfej különböző részeivel helyből, mozgásból. Játékos passzgyakorlatok. Kézből rúgásfeladatok meghatározott célra, távolságra.

Labdavezetések kézzel:
A társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban, sebességgel, akadályok felhasználásával; kreatív feladatalkotással; labdadobással, gurítással kombinálva egyénileg, párban és csoportban; csoportos labdavezetéses feladatok.
Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat:
életvitel, háztartás.

Ütések testrésszel és eszközzel:
Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra és magasságokra; háló (zsinór) fölött különböző magasságban és ívben a vizuális kontroll csökkentésével; egyénileg, párban és csoportban, tükörképben és azonosan. Ütések tenyeres és fonák mozgásmintával; szervaszerűen.

A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékban:
Szabály- és feladatjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, alkotó és kooperatív játékok. Népi gyermekjátékok. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Bonyolultabb játékfeladatok által megkövetelt, szabályok szerinti eszközhasználat.
A manipulatív eszközhasználati technikák vezető műveletei.
Térbeli és energiabefektetésbeli ismeretek az eszközhasználattal összefüggésben.
Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.
A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alkalmazkodás, akarat, sporteszköz, használati szabály, lábfej, tenyeres, fonák, dekázás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Órakeret
30 óra
Előzetes tudás A tanult tornaelemek, táncmozdulatok felismerése, végrehajtása.
Egyszerű, 2-4 mozgásforma összekapcsolása rendezett, esztétikus végrehajtás mellett.
Nyújtott karú támaszhelyzetek. Eredményes mászókulcsolás.
Magabiztos statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek.
Egyszerű tánclépésekkel, a zene ritmusára a tanár, a pár, a társak mozgásának többnyire sikeres követése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A felelősségteljes gyakorlás révén az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése.
A tornajellegű feladatok kombinált megoldásával a testérzékelés, a tér-, izom- és egyensúlyérzékelés továbbfejlesztése.
A torna- és a táncelemek gyakorlásával hozzájárulás a relatív erő- és a ritmusképesség fejlődéséhez.
Az esztétikus mozgásvégrehajtás rögzítése.
A tánc jellegű feladatok tanulása közben a térbeliség (mozgás), az időbeliség (ritmus) és dinamika (erősség) összehangolása.
Ösztönzés az együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Torna:
Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre és hátra az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel - különböző kiinduló helyzetből, repülési fázissal, szerekre, párban, csoportban; fellendülési kísérletek segítségadással vagy anélkül kézállásba; kézenátfordulás oldalt, emelés zsugorfejállásba; felugrás kéztámasszal különböző szerekre; támaszugrások az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról és/vagy minitrambulinról, egyéni-páros-társas egyensúly- és gúla jellegű gyakorlatok. Alaplendület és leugrás gyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. 3-6 mozgásforma kapcsolatában tornagyakorlatok részben önálló alkotása és végrehajtása egyénileg és párokban; kötél- és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás); egyszerű gyermek aerobikgyakorlatok.
Környezetismeret:
testünk, életműködéseink.

Ének-zene:
magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, mozgásos improvizáció, ritmikai ismeretek.

Tánc:
Kreatív tánc különböző ritmusú, tempójú zenére.
A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulata, dinamikája keltette hatása mozgás általi kifejezése a gyermeki képzelőerő, kreativitás segítségével.
Páros vagy társas táncfolyamatok összhangban. A motívumismeret bővülése és az adott tánc(ok) struktúrájának egyre mélyebb megértése és végrehajtása. Páros és csoportos, változatos térformájú motívumfüzérek, gyermektáncok.
Ritmusgyakorlatok egész testtel, a különböző testrészek ritmusában egyszerű párhuzamosságok kivitelezése.

Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok, versenyek, bemutatók:
Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok tornajellegű mozgásformák illesztésével. Népi játékok énekre, dalra, zenére. Kreativitásra, esztétikumra és mozgáspontosságra épülő egyszerű torna- és táncbemutatók.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A tornamozgások megnevezése, a torna és a testnevelés szavak tartalmának megkülönböztetése. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határai átlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. A tanult dalok szövege, a tanult táncokhoz kapcsolódó népi hagyományok, ünnepek elnevezései.
A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gurulás, fellendülés, kéztámasz, spicc, egyensúlygyakorlat, tornaelem, alátámasztási pont, aerobik, pontozás, párvezetés, tánc, ütemmutató (metrum), szinkópa, szünet, táncház, fonó, „játszó”, felkérés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Órakeret
40 óra
Előzetes tudás A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.
Különböző intenzitású mozgások többszöri, rövid ideig történő fenntartása játékos, változó körülmények között, illetve játékban.
Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétikai vagy ahhoz hasonló játékokban.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatainak fokozódó
pontosságú végrehajtása. Idő-, és tempóérzékelésen alapuló tartós futások gyakorlása. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. Az atlétikai jellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgások pontosságra törekvő, változatos gyakorlásával.
Az önértékelés további erősítése. A testséma, a testtudat, a figyelem összpontosításának és a figyelem rugalmasságának fejlesztése.
Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Járás- és futás mozgásformái:
egyenletes és változó, illetve váltakozó ritmussal, sebességgel, erőkifejtéssel, lépéstávolsággal és/vagy lépésfrekvenciával; komplex akadálypályán; vágtafutás; tartós futás különböző terepeken; rajtgyakorlatok és a guggolórajt.

Ugrások és szökdelések ugrásformái:
Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság és -magasság változtatásával, páros és egy lábon, különböző síkokban; távolugrás-kísérletek elugrósávból guggoló- és/vagy lépőtechnikával; magasugrás-kísérletek átlépő technikával; komplex futó- és ugróiskolai gyakorlatvariációk.

Dobások mozgásformái:
Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, változó távolságra, különböző kiinduló helyzetekből. A forgómozgások előkészítő gyakorlatai.
Hajítómozgások 3 lépéses dobóritmusban.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a helyi feltételek, szabályzás szerinti mértékben a Kölyökatlétika versenyrendszerében:
A Kölyökatlétika mozgásrendszerére épített szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, önálló, páros és csoportos ugróiskolai gyakorlatsorok, játékok alkotása.
A Kölyökatlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználása kontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az energia-befektetés tudatosságának összetevői. A futó-, ugró- és dobófeladatokhoz tartozó mozgások megnevezései, a tanult mozgások vezető műveletei, idő- és távolságmérés, atlétikai eszközök elnevezései.
A Kölyökatlétikai versenyforma ismerete, az egyéni szerepvállalás fontossága a csapat eredményessége érdekében.
Közös szervezés, egymás teljesítményének értékelése és elfogadása.
Környezetismeret:
testünk, életműködéseink.

Matematika:
geometria, mérés, testek.

Vizuális kommunikáció:
közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Futó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, váltás, gát, forgás, dobóritmus, sarok-talpgördülés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és
taktikai feladatmegoldásaiban
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás Tapasztalat a manipulatív természetes mozgásformák gyakorló- és feladathelyzetben történő alkalmazásáról.
Motivált tanulás a játék folyamatában.
Összjáték-tapasztalatok az egyszerű támadó és védő helyzetekről. A sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásával hozzájárulás a taktikai gondolkodás fejlődéséhez.
A közös játékfeladatok során a csapatérdek hangsúlyos megjelenítése az egyéni érdekkel szemben.
A játéktevékenység során kialakuló döntéshelyzetek során a célszerű mozgásválasz megtalálása.
A szabadidő aktív közösségi játékkal történő kitöltése igényének megerősítése.
A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése, ezáltal a taktikai gondolkodás további fejlesztése, az egyén csapathoz való pozitív viszonyának további megerősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Legalább két sportjáték megalapozása a természetes mozgásformák keretében, a helyi tantervben rögzített választás szerint
Általános technikai és taktikai tartalmak:
Támadó és védő feladatok terület- és emberfogással kisjátékok közben; páros cselezési feladatok, testcsel labdavezetéssel, játékos passzgyakorlatok; passzgyakorlatok labdavezetéssel kombinálva 1:1, 2:1, 3:1 ellen.

Minikosárlabda:
Kosárra dobási kísérletek helyből, büntetődobás alacsony palánkra; megindulás, megállás, a kosárlabdában.

Miniröplabda:
Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal, léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban.

Labdarúgás:
Rúgások kapura és társhoz belsővel, belső csüddel, teljes csüddel, labdaátvételek;
labdakontroll-gyakorlatok, lövő- és testcselek nehezedő feltételek mellett. A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása rombuszalakzatban. Területnyitás támadásban. Területszűkítés védekezésben. Kapusok szerepe védekezésben, támadásban.
Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.

Matematika:
számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometria.

Magyar nyelv- és irodalom:
kommunikációs jelek felismerése és értelmezése.

Szivacskézilabda:
Kapura dobási kísérletek helyből, nekifutásból. Passzgyakorlatok. Ismerkedés a kapusjátékkal.

Sportjáték-előkészítő (kis)játékok:
Játék létszámazonos, létszámfölényes helyzetekben labdarúgás, szivacskézilabda, minikosárlabda (streetball) jelleggel; kis létszámú cicajátékok labdarúgás-, kézilabda-, kosárlabda jelleggel, fokozatos szabálybevezetéssel; területfoglaló, menekülő-üldöző taktikai játékok; palánkkosárlabda, miniröplabda, vonaljátékok, (kooperatív)zsinórlabda, átfutós röplabda puha labdákkal; sportjátékok rögtönzött mérkőzései kis létszámú csapatokkal, egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Kommunikációs formák és jelek felismerése a csapatjáték során. A kisjátékokhoz szükséges sportági alapszabályok ismerete.
Törekvés a társas szabályok betartására. A sportszerű viselkedést igénylő helyzetek felismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Labdaív, területvédés, cselezés, emberfogás, területfoglalás, technikai végrehajtás, kooperatív játék, labdabirtoklás, emberelőny, esélykiegyenlítés, győzelem, vereség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű
feladatmegoldásokban
Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Elemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása.
A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz való igazodás próbálkozások.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önvédelmi és küzdő feladatok végzése során a mindennapokban
szükséges önvédelem szerepének tudatosítás.
Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése.
A sportszerű küzdés iránti igény erősítése.
A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése.
A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása a mozgásvégrehajtással.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata:
Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegű küzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra, oldalra, le, át, gurulások tompítása.

Küzdőjátékok:
Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel, küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros és csoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmi alapismeretek a mindennapokban.
Környezetismeret:
testünk, életműködéseink.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tompítás, grundbirkózás, judo, cselgáncs, esés, karate, boksz, önvédelem, menekülés, szabadítás, feszítés, dobás, kiemelés, kitolás, agresszivitás, tisztelet, önszabályozás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Órakeret
36 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A gyorsúszás vagy hátúszás közül egy úszásnem választása.
Az uszodában szükséges magatartási, higiéniai és balesetvédelmi szabályrendszer tudatosítása, a személyes felelősség kialakítása és az uszodai szabályok betartása.
Egy úszásnem (gyorsúszás vagy hátúszás) technikájának rögzítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen).
Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát
tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.
Amennyiben az intézményben az 1-2. osztályban is megoldott az úszásoktatás, a tematikai egység céljait és követelményeit a helyi tantervben ennek figyelembe vételével kell meghatározni.

MOZGÁSMŰVELTSÉG
A vízhez szoktatás gyakorlatai, a vizes környezet balesetvédelmi és higiéniai rendszabályai.
Vízbiztonság, siklás hason és háton. Tudatos levegővétel az úszás rávezető gyakorlataiban.

Legalább egy úszásnem oktatása az helyben meghatározott óraszám függvényében.

Hátúszás:
Szárazföldi rávezető gyakorlatok (karmunka, lábmunka).
Feladatok háton: felfekvés a hátra kapaszkodással, fejbeállítás, csípőemelés; háton lebegés segítséggel és önállóan; felfekvés hátra segítséggel és önállóan; lebegés háton önállóan; lebegés és siklás háton.
Hátúszás lábtempó: siklás háton; hátúszó lábtempó úszólappal és labdával; hátúszó lábtempó, segítséggel; hátúszás lábtempó segítséggel és önállóan; háton lebegés, siklás és a hátúszás lábtempó összekapcsolása; hátúszás lábmunka önálló gyakorlása.
Hátúszás kartempó: hátúszás kartempó - késleltetve; mélytartásból, majd magastartásból; egykaros hátúszás-kísérletek, a levegővétel.
Hátúszás kar- és lábtempó összhangjának megteremtése: hátúszás lábtempó, késleltetett kartempó; hátúszás kar- és lábtempó technikai gyakorlatai.
Vizuális kultúra:
tárgy- és környezetkultúra.

Környezetismeret:
a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink.

Gyorsúszás:
Szárazföldi rávezető gyakorlatok (karmunka, lábmunka. légvétel, ritmus).
Gyorsúszás lábtempó: siklás hason; gyorsúszás lábtempó korlátnál és önállóan eszközök felhasználásával is; gyorsúszás lábtempóval.Gyorsúszás kartempó: gyorsúszás kartempó járásban; gyorsúszás kartempó járásban egy karral végzett kartempóval; egykaros úszások gyorsúszásban.
Gyorsúszás kar- és lábtempó összekötése: gyorsúszás technikai feladatok; gyorsúszás kar- és lábtempó gyakorlása.
Gyorsúszás levegővétele: a gyorsúszás levegővétele „hátrafordulással”; gyorsúszás levegővétel gyakorlása járás közben; a gyorsúszás kartempó és a levegővétel összekapcsolása.
Úszások a mélyvízben: gyorsúszás karral-lábbal; gyorsúszás karral-lábbal, hátrafordulásos levegővétellel; úszás szabadon.
Ugrások, taposások: beugrás és taposás a mélyvízben (növekvő időtartamban); fejesugrás és előkészítő gyakorlatai.
A téri tájékozódás, tér- és mélységérzékelés fejlesztése úszó és merülő gyakorlatokkal. Adott úszásnem technikai gyakorlatai koordinációs céllal. Játékos páros és társas vízi feladatok erőfejlesztő céllal.

Vízhez kötött játékok:
Hajóvontatás, siklási és vízbeugrási versengések, víz alatti fogók, játékos úszógyakorlatok; játékos vízi csapatversenyek eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A választott úszástechnikával kapcsolatos fogalmi készlet ismerete, az uszoda élet- és balesetvédelmi ismeretei, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felfekvés, gyorsúszás, hátúszás, fejesugrás, késleltetés, levegővétel, merülés, mentés, életvédelem, örvény, pánik, félelem, fáradtság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Órakeret
30 óra
Előzetes tudás A szabadtéri és természetben űzött mozgásos tevékenységek alapvető egészségvédelmi és környezettudatos szabályai.
Az időjárási körülmények hatása a testmozgásra.
Mozgástapasztalat néhány szabadidős mozgásrendszerről.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése és kipróbálása.
A kihívást jelentő, új sportágak révén a mozgás iránti pozitív érzelmi háttér formálása.
Az aktív szabad játék, majd a rekreáció a későbbi egészséget fenntartó, fejlesztő funkciójának megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Ismerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és/vagy az 1-2. osztályban választottak további gyakorlása a helyi lehetőségek és szabályozás függvényében. A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.
Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal; falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek. Gyermekjóga gyakorlatok.

Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.
A választott mozgásrendszerhez illeszkedő játékok, ügyességi csapatversenyek, házi bajnokságok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A választott szabadidős mozgásrendszerek elnevezései, alaptechnikai és taktikai elemei, legfontosabb szabályai, KRESZ-alapismeretek, a szabadidős mozgásokhoz tartozó szabályok, eszközök ismerete, a szabadidő- és médiatudatosság.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek.

Környezetismeret:
testünk, életműködéseink;
időjárás, éghajlat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, szabadidő, játékszervezés, bőrbetegség, kullancs, UV-sugárzás,
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Előkészítő és preventív mozgásformák
Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés.
A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.
A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.
A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.
Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.
A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.
A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.
Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok megismerése.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.
Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.
A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.
A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete.

Manipulatív természetes mozgásformák
A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.
A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel.
A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése.
A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.
A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban
Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.
A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.
Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.
Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben többnyire biztosan uralt egyensúlyi helyzet.
A tempóváltozások érzékelése és követése.
A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban
A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, rendezettségre törekvő végrehajtása, változó körülmények között.
A 3 lépéses dobóritmus ismerete.
A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.
Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.
A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.
A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.
Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.
Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.
Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.
A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.
A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.
A grundbirkózás alapszabályának ismerete és betartása.
A sportszerű küzdésre, az asszertív viselkedésre törekvés.
A saját agresszió kezelése.
Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban
Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás.
Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
Legalább négy szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.
A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során.
A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

Szabadon választható tantárgyak:

- Dráma és tánc

- Tánc és mozgás

- Informatika

DRÁMA ÉS TÁNC

A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése.

A dráma és tánc eszközeinek megismerése és kreatív alkalmazása segíti a tanulók személyes megnyilvánulását, az önbizalom megteremtését, kapcsolatteremtő képességének kibontakoztatását. Szolgálja a tanulók beszédfejlesztését, mozgásfejlesztését, önkifejezését, ön- és társismeretének gazdagodását. Szerepet játszik a koncentráció, a figyelemösszpontosítás, a térbeli tájékozódás, az érzékelés fejlesztésében, az együttműködési készség kialakításában. A hagyományok megismerése hatékonyan járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez.

A mozgásos-táncos tevékenységek fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást, a testtudatot, a mozgáskoordinációt és az állóképességet.

A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez az időkeretek ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlás az éves összes óraszám vonatkozásában nyújt tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel.

A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás elősegíti a művészeti ágak jellemzőinek megismerését, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészetek megismerésének igénye.

A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat az ajánlott óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során.

A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek megszerzésében, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében.

Az erkölcsi nevelés, valamint az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztésében, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítésében, igazságérzetük kibontakoztatásában játszik szerepet.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés, valamint a családi életre nevelés területén a gyermek megismeri a néphagyományok életkorának megfelelő játékait, dalait, mondókáit, szűkebb környezetének szokásait, és életkorának megfelelően részt vesz ezek tevékenységeiben.

A tanuló a testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló különféle koncentrációs és lazító játékokat, tevékenységeket.

Az önismeret és a társas kultúra, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a dráma hozzásegíti a gyermeket, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Fejlődik ön- és társismerete, megtapasztalja az együttes tevékenységek örömét. Képes kapcsolatok létrehozására és fenntartására, kialakul benne a másik ember iránti kíváncsiság, erősödik együttérző képessége, formálódik segítő magatartása.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló korának megfelelő élethelyzetekben képessé tehető a mérlegelésre, döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit - mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalhatja.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének területén az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. Bővül a tanuló szókincse, fejlődik a szóbeli kapcsolatteremtési képessége és a szövegértése.

1-2. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Csoportos játék és megjelenítés Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Egyszerű gyermekjátékok szabályainak ismerete és megtartása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Játékbátorság kialakítása.
Képességfejlesztés játékok és gyakorlatok során.
Együttműködés fejlesztése párban, kiscsoportban, osztályközösségben.
Beszédfejlesztés rövid szövegeken alapuló gyakorlatokkal.
Térhasználat és tájékozódás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Térkitöltő és -kihasználó gyakorlatok egyszerű mozgáselemek, illetve alapfokú táncelemek felhasználásával.
Az egyensúly fejlesztését és a koordinációt javító játékok.
Érzékelésfejlesztő gyakorlatok.
Több érzékterületre épülő gyakorlatok (színek, illatok, hangok, formák, anyagok érzékelése, felismerése).
Mozgásos, hang- és térérzékelő gyakorlatok.
Egyszerű mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése (pl. tükörjátékokkal).
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok.
Népi gyermek- és dramatikus játékok (ritmikus játékok dallal, mondókával stb.) tanulása.
Mondókák, nyelvtörők alkalmazása a beszédfejlesztés során (légzőgyakorlat, kapacitásnövelés, artikulációs gyakorlatok, hangképző gyakorlatok, szókincsfejlesztő- és hangerőgyakorlatok, stb.).
Magyar nyelv és irodalom: Megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.
Figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; szövegtanulási technikák; játékosság, zeneiség, ritmusélmény; tájékozódás térben.

Környezetismeret: Életközösségek - testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolata.

Ének-zene:
Ritmusos énekes gyakorlatok, alapritmusok, ütemek.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Játék, páros játék, kiscsoportos játék; szabálykövetés; alkalmazkodás; utánzás (hangutánzás, mozgásutánzás), légzőgyakorlat, hangerőfokozás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Rögtönzés és együttműködés Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A játékhelyzet megértése, elfogadása, bevonódás az életkornak megfelelően.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A kreativitás fejlesztése tárgyak eredeti funkciótól eltérő használatával vagy bábként való alkalmazásával.
A fantázia fejlesztése különböző dramatikus tevékenységen keresztül. Az együttműködés fejlesztése páros és csoportos tevékenységekben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Utánzó- és fantáziajátékok. Kreatív játékok tárgyakkal és tárgyak nélkül. Tárgyak használatának megjelenítése (a tárgy csak „önmaga” nem lehet).
Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal.
Játékok bábokkal vagy bábként használt tárgyakkal.
Állóképek rögtönzése egész csoportban, majd kiscsoportokban.
Megtervezett állóképek és állóképsorok bemutatása.
Csoportos vagy páros rögtönzések.
Rövid rögtönzések tervezése és bemutatása kiscsoportban, a tanító által megadott szempontok alapján.
Állóképek és rögtönzések alapszintű megbeszélése.
Rövid rögtönzések tárgyanimációval, bábok alkalmazásával.
Gyermekjátékok motívumainak szabad variálása.
Egyszerű tánclépések, mozgásmotívumok improvizálása.
Magyar nyelv és irodalom: Báb- és drámajáték jellemzői: szereplő, helyszín.

Erkölcstan:
Elethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, magatartásformák, érzelmek.

Technika, életvitel és
gyakorlat:
Együttműködési képesség
kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel.
Szókincsbővítés.
Az önismeret fejlesztése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Fantázia, báb, szereplő, helyszín, rögtönzés, állókép, állóképsor.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Mesék ismerete, mese és valóság különbsége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mese alapvető szerkezeti elemeinek felismertetése.
A történet helyszínének, szereplőinek, cselekményének megfigyeltetése.
A színházi formanyelv megfigyeltetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetben és/vagy ritmikus formában.
Hangulatok, hangulatváltozás érzékeltetése, mozgáson, hangokon keresztül.
A mese helyszíneinek és szereplőinek azonosítása, a főhős kiválasztása és a választás indoklása.
Mesei szereplők megjelenítése tanítói segítséggel.
A mese helyszíneinek megjelenítése dramatikus eszközökkel (állókép, hangok).
Egy jelenet szerkezetének megfigyelése (kezdő és befejező mondatai, fordulópontja) a csoporton belüli irányított játékokban.
A mese tipikus szófordulatainak használata játékokban.
A mese lehetséges személyes tanulságainak összegyűjtése.
A színház vagy bábszínház egyes formai elemeinek megfigyelése látott előadásban, illetve alkalmazása saját játékokban (pl. egyszerű jelmezek, kellékek használata).
Magyar nyelv és irodalom: Epikus művek sajátosságai; hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások. Mese jellemzői.

Erkölcstan:
Kapcsolatok, erkölcsi választások.
Kulcsfogalmak fogalmak Kezdet, befejezés, főszereplő, mellékszereplő, helyszín, cselekmény, jelmez, kellékjelenet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Történetek feldolgozása Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Közreműködés tervezésben és közös játékban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rögtönzési képesség fejlesztése tanári irányítással zajló csoportos játékok során.
Fantázia fejlesztése.
Helyes viselkedési szokások kialakítása érdekében egyszerű magatartásformák megfigyeltetése és rögzítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szerepjáték tárgyakkal vagy anélkül, közösen kitalált, megegyezésen alapuló jelzésrendszerrel. Csoportos, játékos improvizációs tevékenység tanítói irányítással vagy részvétellel.
Egyszerű magatartásformák, viselkedések megbeszélése (elemzése) a csoportos improvizációk kapcsán.
Ismert vagy közösen kialakított történet megjelenítése.
A történetek feldolgozása dramatikus tevékenységekben.
Egy-egy epizód, megjelenítése a tanult bábos, mozgásos módokon (pl. rögtönzött beszéddel vagy némán).
Felkészülés a történet egyes részeinek kiscsoportos továbbgondolására állókép, állóképsor, drámai tartalmú állókép, néma vagy mozgásos, illetve párbeszédes jelenetek, továbbá a tanult és a csoportos játékokban használt tevékenységek alkalmazásával.
Magyar nyelv és irodalom: Elethelyzetekben, irodalmi alkotásokban magatartásformák, érzelmek megfigyelése.

Technika, életvitel és
gyakorlat:
A saját felelősség belátása,
vállalása és érvényesítése a
közvetlen környezet alakításában.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Jelenet, állókép, lassítás, gyorsítás, tárgyhasználat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Megismerő- és befogadóképesség Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Közreműködés a közös játékban.
A jeles ünnepekhez kötődő egyes néphagyományok ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismerkedés versek, mesék befogadását, elmondását segítő, fejlesztő játékokkal és gyakorlatokkal.
Játékos és kreatív tevékenységek révén báb- vagy gyermekszínházi előadások több szempontú és élményszerű befogadásának elősegítése. A tanulók közvetlen környezetében élő hagyományokhoz, szokásokhoz kapcsolódó szertartások megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékok és gyakorlatok (pl. szövegritmizálási gyakorlatok további hangeffektek kitalálásával és azok alkalmazásával).
Fantáziajátékok a vers/mese szövegéből, hangulatából kiindulva, mozgásos improvizációk.
Színházi előadás (pl. hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadása, bábelőadás) megtekintését előkészítő, a tanult, alkalmazott dramatikus formákra épülő foglalkozáson való részvétel.
Színházi előadás (pl. hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadása, bábelőadás) közös megtekintése.
A látott színházi előadás dramatikus tevékenységekkel történő feldolgozásában való részvétel (pl. a szereplők szándékainak felismerése, jellemük).
Tánc- és mozgásmotívumok tanulása.
Egyszerű tánc- és mozgásmotívumok összekötése.
A tanulók közvetlen környezetében élő szokásokhoz, hagyományokhoz kapcsolódó szertartások, azok dramatikus vonatkozásainak megismerése, megjelenítése.
Magyar nyelv és irodalom: Epikus művekben a konfliktusok és azok feloldásának felismerése. Népi mondókák, rigmusok.

Erkölcstan:
Elethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, magatartásformák, érzelmek.

Ének-zene:
Ritmusos énekes gyakorlatok, alapritmusok, ütemek.
Ünnepekhez kapcsolódó
dalcsokor.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Színházi előadás, konfliktus, szokás, hagyomány, ünnep, szertartás.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Közreműködé s a játékokban.
Aktív, alkotó közreműködés a csoportos dramatikus tevékenységben.
A kreativitás és fantázia mozgósítása a különböző játékokban és
dramatikus tevékenységekben.
Az egyéni és közös tevékenység szabályainak ismerete és megtartása.
3 4. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Csoportos játék és megjelenítés Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Játékbátorság. Együttműködés párban, kiscsoportban, osztályközösségben.
A dramatikus tevékenységnek és az életkornak megfelelő térhasználat, tájékozódás a térben.
Az alapvető játékok, dramatikus formák személyes élményként történő ismerete.
Egyszerű tánc- és mozgásmotívumok ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Együttműködés fejlesztése játékhelyzetekben.
Egyensúly-, ritmus- és térérzékelés továbbfejlesztése.
Beszédfejlesztés szövegeken alapuló gyakorlatokkal.
Térhasználat és tájékozódás fejlesztése.
A mozgás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ritmusjátékokkal kombinált térkitöltő gyakorlatok és játékok - egyre több megkötés figyelembevételével.
Érzékelő játékok és gyakorlatok.
Az érzékelés több területét is igénybe vevő és/vagy tartós figyelemmel kísért hosszabb cselekvésben megvalósuló játékok.
Az osztott figyelmet erősítő, egyszerre 2-3 szempontot figyelembe vevő memória-, beszéd-, ritmus- és koncentrációfejlesztő játékok.
Népi gyermekjátékok, a játékhoz szükséges táncos alaplépések közös megismerése, dramatikus játékok.
Az egyensúly fejlesztését és a koordinációt javító mozgásos játékok.
Összetett mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése.
Rövid versek, mondókák, nyelvtörők közös megtanulása és felhasználása beszédtechnikát javító gyakorlatokban.
Magyar nyelv és irodalom: Megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés.
Figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; szövegtanulási technikák; játékosság, zeneiség, ritmusélmény; népművészeti alkotások jellemzői.

Ének-zene:
Ritmusos énekes gyakorlatok,
alapritmusok, ütemek,
ritmushangszerek.

Matematika:
Szám- és műveletismeret,
számelméleti alapfogalmak
(páros, páratlan, osztó,
többszörös).
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ritmus, tempó, mozgásritmus, beszédritmus, együttműködés, egymásra figyelés, népi játék.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Rögtönzés és együttműködés Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Tárgyak eredeti funkciótól eltérő használatával vagy bábként való alkalmazásával szerzett tapasztalatok.
Állóképekkel, állóképsorokkal végzett dramatikus tevékenységben szerzett gyakorlat.
Csoportos és kiscsoportos rögtönzésekben szerzett gyakorlat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az improvizációs készség fejlesztése kötött formákban, kötött témákban.
A pontos kifejezőkészség fejlesztése a megjelenítésben.
Egyszerűbb bábos technikák megismertetése.
Egyszerű tánclépések, mozgásmotívumok megismertetése az improvizációs készség fejlesztése érdekében.
Csoportos, kiscsoportos együttműködés fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal, elképzelt személyekkel, elképzelt helyzetekben.
Csoportkohéziót erősítő játékok.
Csoportos, kiscsoportos rögtönzések és/vagy jelenetek tanítói irányítással (pl. adott helyszínre, szereplőkre, viszonyokra, időre való megkötéssel).
Rögtönzések, jelenetek alapszintű elemző megbeszélése.
Játékok bábként használt tárgyakkal és/vagy bábokkal (pl. játék ujjbábokkal, játék felülről mozgatható bábokkal).
Egyszerű tánclépések, mozgásmotívumok megismerése és improvizálás különböző hangulatú zenékre, hangeffektekre.
Magyar nyelv és irodalom: Bábjáték jellemzői: szerep, helyzet, párbeszéd.

Erkölcstan:
Elethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, magatartásformák, érzelmek.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Szerep, párbeszéd, kellék, hangulat, bábjáték, bábmozgatás, tánclépés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Órakeret
14 óra
Előzetes tudás A mese legalapvetőbb szerkezeti elemei.
Szereplő, főszereplő, mellékszereplő, helyszín, cselekményjelenet, jelmez és kellék fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mese/történet alapvető szerkezeti elemeinek megismerése, az erre vonatkozó ismeretek alkalmazása dramatikus tevékenységben.
A látott előadás szerepeinek, helyszíneinek azonosítása, illetve terének és idejének megállapítása.
A színházi formanyelv legalapvetőbb elemeinek felismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A megjelenítés előkészítéseként a mese/történet helyszíneinek és szereplőinek azonosítása, illetve viszonyaik meghatározása.
Kiscsoportos tablók/jelenetek megtervezése és bemutatása a mese/történet kiválasztott momentumainak megragadásával.
A látott színházi előadás (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megbeszélése, a legalapvetőbb dramaturgiai ismeretek feltárása (főszereplő, szereplő, indítás, befejezés, tér, idő, viszonyok).
A megfigyelt színházi hatáselemek (kellékjelmez, díszlet, berendezési tárgyak, zene) használatával kiscsoportos jelenet tervezése és bemutatása (kötött cím/téma/idő megadásával), a jelenetek megbeszélése, elemzése.
Magyar nyelv és irodalom: Hősök, történet helyszíne, szereplők és viszonyok, beszélgetés, vita.

Erkölcstan:
Erkölcsi választások, érzelmi
tartalmak, véleménymegosztás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Indítás, befejezés, szereplő, a cselekmény haladása, színpad, hang, zene, kellék.