Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új törvényt alkot. A Városligetben megvalósításra kerülő építési beruházások kiemelt állami feladatnak minősülnek.
1. § (1) A Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatkörei változatlanul fennmaradnak. A vagyonkezelői jog nem terjed ki a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire.
(1a) * A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében
a) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada,
b) *
c) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész)
a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.
(1b) * A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása és a vagyonkezelői feladatok hatékony ellátása érdekében a Budapest XIV. kerület, 29766/4 helyrajzi számú ingatlan az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CVI. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével. A Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete és a kapcsolódó létesítmények felújítását és korszerűsítését célzó beruházások (a továbbiakban együtt: Opera beruházások) megvalósítása érdekében
a) a Budapest X. kerület, 38920/6, 38920/7 és 38920/8 helyrajzi számú, természetben a Kőbányai út 30. szám alatti ingatlanok,
b) a Budapest VI. kerület 29209 helyrajzi számú, természetben az Andrássy út 22. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület és
c) a Budapest VI. kerület 29082 helyrajzi számú, természetben a Hajós utca 11. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület
e törvény erejénél fogva, mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlan ingyenesen az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: projekttársaság) vagyonkezelésébe kerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.
(1c) * A vagyonkezelői jog az (1b) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok teljes területére, a b) és c) pontja szerinti ingatlanok esetében az épületre és annak alkotórészeire, valamint az épület rendeltetésszerű használatához szükséges, beruházással érintett tartozékaira terjed ki.
(1d) * A vagyonkezelői jog nem terjed ki az (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanokon az Opera beruházásokkal nem érintett eszközökre és ingóságokra, amelyek tekintetében a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői joga változatlanul fennmarad.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése nem alkalmazandó.
(3) *
(4) * A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.
2. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerinti osztott tulajdon létesítésének tilalmát a 3. § (1) bekezdése alapján létesített épület, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján átalakítással érintett ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni.
(2) * A vagyonkezelő és a projekttársaság vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-át nem kell alkalmazni.
(3a) * Az ingatlanügyi hatóság a projekttársaság 1. § (1b) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a projekttársaság kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
3. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon – e törvény hatálybalépésekor – fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.
(2a) * A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.
(3) * A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető)
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások, valamint
b) az 1. § (1a) bekezdésében megjelölt ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
(3a) * Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon – az ingatlan tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás alapján – jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(3b) * A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.
(4) * Az építtető a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;
b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;
e) megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket;
f) elvégzi a teljesítések igazolását;
g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i) a feladatok elvégzéséhez beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.
(5) Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulás az építtetőn kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.
(6) * A (3) bekezdésben megjelölt befejezett beruházások – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.
(6a) * A (3) bekezdésben megjelölt beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a beruházás – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulását követően. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.
(7) * Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében – a (2) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban – az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az építtető kérelmére, a végleges használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
3/A. § * (1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyonelemek tulajdonosával, víziközművek esetén az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzatával. A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.
(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles.
(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
4. § * A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély véglegessé válásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.
(2) * Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket.
(3) * Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető – a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó – kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
6. § A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának megszűnése a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti beruházás alapján az államot megillető tulajdonjogot és földhasználati jogot nem érinti.
7. § (1) * Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.
(3) A városligeti ingatlan területén
a) kulturális,
b) közösségi szórakoztató,
c) oktatási-nevelési,
d) sport- és szabadidő,
e) hitéleti,
f) turisztikai,
g) vendéglátó,
h) kiskereskedelmi,
i) közlekedési,
j) biztonsági
rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmény helyezhető el.
(4) Budapest Főváros Önkormányzata – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és e törvényben meghatározottak szerint – a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg.
(5) A Városligeti építési szabályzat hatálya a Budapest közigazgatási területén fekvő, Hungária körút – Kacsóh Pongrác út – Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt területre terjed ki.
(6) A Városligeti építési szabályzat egyeztetését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.
(7) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni.
(8) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
(9) * A Városligeti építési szabályzat és a településszerkezeti terv készítése és jóváhagyása során a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 42. § (5) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők.
8. § * (1) A vagyonkezelő által létrehozott projekttársaság közvetlenül vagy közvetett módon 100%-os állami tulajdonban áll.
(2) A projekttársaság az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(3) Az Opera beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátása kiemelt jelentőségű állami feladat, amelyet a projekttársaság lát el. A projekttársaság feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el.
(4) A projekttársaság az Opera beruházásokat költségvetési forrásból valósítja meg az állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel – az államháztartásról szóló törvény alapján – kibocsátott támogatói okirat alapján. A támogatói okiratot az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a projekttársaság számára ki kell adni.
(5) A projekttársaság mint építtető az Opera beruházások megvalósítása során különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) teljeskörűen gondoskodik a szükséges tervek, tanulmányok elkészítéséről;
b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;
e) megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket;
f) elvégzi a teljesítések igazolását;
g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i) a feladatok elvégzéséhez beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.
9. § * (1) Az Opera beruházások e törvény erejénél fogva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
(2) Az Opera beruházások tekintetében az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó szabályokat az e törvényben és az Ngtv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az Opera beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkákat a 3/A. §-ban foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.
(4) Az építési tevékenység megvalósítása céljából a projekttársaság által kezdeményezett hatósági eljárásokban az ingatlantulajdonosi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(5) A projekttársaság a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, önállóan – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére továbbá a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel a projekttársaságot illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanon megvalósuló beruházásra fordítani.
(6) Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a projekttársaság az ingatlan felett az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
10. § * (1) A projekttársaság a beruházás megvalósítása keretében megkötött szerződésekben – ideértve különösen, de nem kizárólag a tanácsadói, lebonyolítói, kivitelezői, műszaki ellenőri, és egyéb a beruházáshoz kapcsolódóan korábban megkötött szerződéseket – szerződés-átruházás útján a Magyar Állami Operaház helyébe lép. A szerződés-átruházáshoz a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, őt a szerződés átruházásról a projekttársaság értesíti. A hatósági engedélyek tekintetében a korábbi vagyonkezelő helyébe e törvény erejénél fogva a projekttársaság lép, melyet a projekttársaság bejelent a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.
(2) A Magyar Állami Operaház köteles az Opera beruházások tekintetében az általa elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a felhasználási szerződést a projekttársaságra átruházni. Az ilyen átruházáshoz a szerző hozzájárulása nem szükséges, de a projekttársaság a felhasználási engedély, illetve a szerződés átruházásáról értesíti a szerzőt.
(3) A szerződés átruházása esetén a projekttársaságot további közbeszerzési kötelezettség nem terheli, és a tervek felhasználási jogának átruházása esetén a projekttársaságot további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(4) A projekttársaság vagyonkezelői jogának fennállása idején az 1. § (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanok üzemeltetési feladatainak ellátására a Magyar Állami Operaházzal szerződést köt.
(5) A projekttársaság vagyonkezelői joga az 1. § (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanok használatbavételi engedélyének véglegessé válását és a műszaki átadás-átvétel lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a projekttársaság részére történő visszaadását igazoló jegyzőkönyv aláírását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik és e törvény erejénél fogva, ingyenesen a Magyar Állami Operaház vagyonkezelésébe kerül.
(6) A projekttársaság a vagyonkezelői jogának (5) bekezdés szerinti megszűnését köteles a tulajdonosi joggyakorló felé a megszűnést követő munkanapon írásban bejelenteni.
(7) A projekttársaság a vagyonkezelői jogának (5) bekezdés szerinti megszűnését követő 15 napon belül köteles az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni, egyidejűleg a Magyar Állami Operaház bejegyeztetni a vagyonkezelői jogát. Az ingatlanügyi hatóság e törvény alapján a projekttársaság vagyonkezelői jogát a projekttársaság kérelmére törli az ingatlan-nyilvántartásból, a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői jogát, annak kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(8) A projekttársaság a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel – az államháztartásról szóló törvény alapján – kibocsátott támogatói okiratban foglaltak szerint számol el.
11. § * Az Opera beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek, amelynek során a létrehozott vagyon, építmény az állam tulajdonába kerül.
12. § *
13. § (1) *
(2) Nem lép hatályba az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 23. § (7) bekezdése.
14. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. § (1) Az 1. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) * A 2. § (1)–(3a) bekezdése, a 3. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § és a 11. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
16. § Budapest Főváros Önkormányzata 2014. június 30-ig állapítja meg a Városligeti építési szabályzatot.
