Hatály: 2019.VII.1. - 2020.I.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1. Alkalmazandó szabályok

1. § (1) *  Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik – ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 63. § (1) bekezdésének hatálya alá, és emellett megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.

(2) Az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a III. és IV. Fejezetnek megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá és megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.

(3) A III. és IV. Fejezetben feltüntetett igazolások nem kérhetők, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér az érintett Fejezetekben nem említett, a kizáró okok hiányát vagy a gazdasági szereplő alkalmasságát igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségét az egységes európai közbeszerzési dokumentumban megjelölte.

(4) A III. és IV. Fejezetben említett igazolási módok az V. Fejezetnek megfelelőn kiválthatók, ha az érintett gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek.

(5) Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén az ajánlatkérő az igazolások hitelességét a VI. Fejezetnek megfelelően jogosult ellenőrizni.

(6) A közbeszerzési műszaki leírást a VII. Fejezetnek megfelelően kell összeállítani.

(7) *  A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

(8) *  Részekre történő ajánlattétel esetén nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan nyilatkozat vagy igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon közbeszerzési eljárás valamely része tekintetében a gazdasági szereplő már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely rész tekintetében benyújtott nyilatkozatot vagy igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.

II. FEJEZET

2. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum használata

2. § (1) *  Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – kivéve, ha a Kbt. 100. § (5) bekezdése szerint az adott eljárásban az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó – köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját, amely tartalmazza

a) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa (a továbbiakban: formanyomtatvány) I. részében megkövetelt, az eljárás azonosítását szolgáló adatokat, illetve hirdetmény közzététele esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmény azonosító számát,

b) az eljárás során alkalmazandó kizáró okokat,

c) az eljárás során megkövetelt alkalmassági követelményeket, kivéve, ha az ajánlatkérő az (5) bekezdés alapján elfogadja a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatát.

(2) * 

(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott információkon kívül kérheti, hogy az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a formanyomtatványon tüntesse fel

a) az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat, amelyeknek a kapacitásaira nem támaszkodik,

b) az eljárásban esetlegesen előírt minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelés tényét és módját.

(4) *  Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontjában, illetve e), f), g), k), l), p) és q) pontjában, valamint ha az ajánlatkérő ezt előírja, a 63. § (1) bekezdés d) pontjában említett kizáró okokat a formanyomtatvány III. részének „D” szakaszában kell feltüntetni.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja esetében az ajánlatkérő a formanyomtatványban megjelöli, hogy az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja-e az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát, vagy kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását. Ha az ajánlatkérő elfogadja az egyszerű nyilatkozatot, az alkalmassági követelményeket nem kell a formanyomtatványban feltüntetni. Részletes információk kérése esetén a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban.

(6) Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum használatát a Kbt. Negyedik Része szerinti eljárásban is előírhatja. Ebben az esetben e Fejezet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentum végleges igazolásként felhasználható azokban az esetekben, amikor ezt a III. és IV. Fejezet szabályai lehetővé teszik.

3. § *  (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatával vagy részvételi jelentkezésével együtt benyújtja a 4–7. §-nak megfelelően, valamint az ajánlatkérő által a 2. § alapján kért módon kitöltött formanyomtatványt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések papíralapú benyújtása esetén vagy a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszertől (a továbbiakban: EKR) eltérő informatikai rendszer alkalmazása esetén – ha az informatikai rendszer elektronikus űrlapként nem, csak a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként teszi lehetővé a formanyomtatvány benyújtását – az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a kitöltött formanyomtatványt a megfelelő képviseleti jogosultsággal rendelkező személy által aláírt formában nyújtja be.

(3) Ha egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek képviseletében a formanyomtatványt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyújtja be. A kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek körében az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról szükséges nyilatkozni, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések papíralapú benyújtása esetén az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött külön formanyomtatványokat is benyújtja. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések papíralapú benyújtása esetén, valamint ha az EKR-től eltérő informatikai rendszer elektronikus űrlapként nem, csak a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként teszi lehetővé a formanyomtatvány benyújtását, azt a megfelelő képviseleti jogosultsággal rendelkező személy által aláírt formában kell benyújtani.

(5) Közös ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés esetén a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében a nyilatkozatot az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések papíralapú benyújtása esetén a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők mindegyike külön formanyomtatványt nyújt be.

4. § (1) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a formanyomtatvány benyújtásával a következő módon igazolja előzetesen a Kbt. 62. §-ában említett kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–af) alpontokra vonatkozó nyilatkozat tekintetében a gazdasági szereplő a formanyomtatvány III. részének „A” szakaszát tölti ki,

b) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontra vonatkozó nyilatkozatot a gazdasági szereplő a formanyomtatvány III. részének „D” szakaszában teszi meg,

c) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjára vonatkozóan a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő a formanyomtatvány a) és b) pontnak megfelelő kitöltésével egyben az ah) alpontban említett személyes joga szerinti hasonló bűncselekményekről is nyilatkozik,

d) a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozóan a formanyomtatvány III. részének „B” szakasza kitöltésével nyilatkozik azzal, hogy csak az egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulék tartozást és a tartozás lejártának időpontját kötelező feltüntetni,

e) a Kbt. 62. § (1) bekezdés c), d), h)–j) és m) pontjára vonatkozóan a formanyomtatvány III. része „C” szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével nyilatkozik,

f) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés e)–g), k), l), p) és q) pontjára vonatkozóan a formanyomtatvány III. részének „D” szakaszában a vonatkozó pontok kitöltésével nyilatkozik,

g) a Kbt. 62. § (1) bekezdés n)–o) pontjára vonatkozóan a formanyomtatvány III. része „C” szakaszának vonatkozó pontja kitöltésével azzal, hogy ha a gazdasági szereplő bírságelengedésben részesült, vagy az ajánlat benyújtását megelőzően a jogsértést a Gazdasági Versenyhivatalnak bejelentette, ezt a tényt a formanyomtatványban feltünteti.

(2) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a formanyomtatvány benyújtásával – ha ezek alkalmazását az ajánlatkérő az adott eljárásban előírta – a következő módon igazolja előzetesen a Kbt. 63. §-ában említett kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a)–c) pontjára vonatkozóan a formanyomtatvány III. rész „C” szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével,

b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pontjára vonatkozó nyilatkozatot a gazdasági szereplő a formanyomtatvány III. részének „D” pontjában teszi meg.

(3) *  Ha az érintett gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), c)–e), g)–q) pontja, a Kbt. 62. § (2) bekezdése, valamint a Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján kizáró ok hatálya alá esik, azonban olyan intézkedéseket hozott, amelyek a Kbt. 64. §-a alapján igazolják megbízhatóságát, és ezt a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti végleges, vagy közigazgatási per esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozatával igazolni tudja, köteles mind a kizáró ok fennállását, mind a megtett intézkedések rövid leírását feltüntetni a formanyomtatványon. A formanyomtatványhoz a Hatóság Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti végleges, vagy közigazgatási per esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozatát is csatolni kell.

(4) Az (1) bekezdés a)–c) pontja alapján megtett nyilatkozat a Kbt. 62. § (2) bekezdésében említett személyekre is vonatkozik.

5. § (1) A Kbt. 65. § (1) bekezdésében említett alkalmassági követelmények előzetes igazolása érdekében az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a formanyomtatvány IV. részét az ajánlatkérő által a 2. § (5) bekezdése szerint előírt módon köteles kitölteni.

(2) Ha az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában meghatározta az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők keretszámát, és meghatározta az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját, az érintett gazdasági szereplő a formanyomtatvány V. szakaszát is kitölti.

6. § (1) *  Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben – azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

(2) *  A gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult – azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

7. § (1) A gazdasági szereplők az adott eljárás során benyújtott formanyomtatványban található információkat másik közbeszerzési eljárásban is felhasználhatják, ha az abban foglalt információk továbbra is megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a másik eljárásban megkövetelt információkat.

(2) A formanyomtatvány újbóli felhasználása esetén a gazdasági szereplő köteles a formanyomtatvány I. részében található adatokat az új eljárásnak megfelelően frissíteni és nyilatkozni arról, hogy az abban található adatok továbbra is megfelelnek a valóságnak. Ebben az esetben a gazdasági szereplő köteles a VI. részben található nyilatkozatokat is újból megtenni.

III. FEJEZET

3. A kizáró okok igazolása

8. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja tekintetében – amelyet kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni –, valamint a Kbt. 62. § (2) bekezdésében említett személyek esetén közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

b) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi, ha a gazdasági szereplő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást;

c) a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

d) a Kbt. 62. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében a kizáró ok hiányát a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; ha a nem természetes személy gazdasági szereplő nem minősül cégnek, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

e) a Kbt. 62. § (1) bekezdés g) pontja tekintetében a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból, valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi;

f) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság döntésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi;

g) a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során;

h) a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja tekintetében az adott eljárásban a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során; korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan pedig az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

i) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontjára vonatkozóan

ia) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja tekintetében nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő azt ellenőrzi, hogy valóban Magyarországon bejegyzett gazdasági szereplőről van szó;

ib) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;

ic) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; ha van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező azt nyilatkozatban megnevezi (cégnév, székhely), továbbá nyilatkozik, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn;

j) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében a kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint az idegenrendészeti szerv honlapján közzétett adatokból;

k) a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során;

l) a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) döntései, illetve az ezt felülvizsgáló bírósági döntések tekintetében a jogsértés megtörténtét az ajánlatkérő a GVH honlapján található, döntéseket tartalmazó adatbázisokból ellenőrzi; az ajánlatkérő ezen felül nem kérhet külön igazolást, a GVH honlapján található adatbázisokban nem szereplő esetleges jogsértés hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

m) a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja tekintetében az ajánlatkérő köteles elfogadni igazolásként az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

n) a Kbt. 62. § (1) bekezdés p) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

o) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi.

9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból ellenőrzi.

10. § (1) Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), e)–f) pontja és (2) bekezdése tekintetében a gazdasági szereplő, illetve személy tagállama vagy letelepedése szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott okiratot, amely igazolja az említett követelmények teljesítését;

b) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a kizáró ok hiányát magyarországi köztartozással kapcsolatban az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő is ellenőrzi; ha az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást is be kell nyújtani; amennyiben a gazdasági szereplő Magyarországon nem végez adóköteles tevékenységet, a gazdasági szereplő erről szóló nyilatkozatát;

c) a Kbt. 62. § (1) bekezdés c), d), g) pontja tekintetében a letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a g) pont tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazott eltiltásra vonatkozóan a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő a Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból ellenőrzi;

d) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság döntésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi;

e) a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során;

f) a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja tekintetében az adott eljárásban a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során; korábbi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan pedig az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

g) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontjára vonatkozóan:

ga) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja tekintetében az érintett ország illetékes hatósága által kiállított adóilletőség-igazolást;

gb) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;

gc) a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) pontja tekintetében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; ha van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező azt nyilatkozatban megnevezi (cégnév, székhely), továbbá nyilatkozik, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn;

h) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében a kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint az idegenrendészeti szerv honlapján közzétett adatokból;

i) a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során;

j) a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) és o) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot; Magyarországon elkövetett korábbi jogsértés tekintetében az ajánlatkérő az n) pontban található kizáró ok hiányát a GVH honlapján található, döntéseket tartalmazó adatbázisokból ellenőrzi;

k) a Kbt. 62. § (1) bekezdés p) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

l) *  a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi.

(2) Ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az (1) bekezdés a)–c) pontja, vagy g) pont ga) alpontja szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az e pontokban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlatkérő köteles elfogadni az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot.

11. § Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot;

b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot, azzal, hogy magyarországi ajánlatkérővel kötött szerződés teljesítésére vonatkozóan a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő köteles a Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból ellenőrizni.

12. § Azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke – figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra – bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő nem esik valamely kizáró ok hatálya alá, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 8-11. §-ban foglalt egyéb igazolási módok helyett.

13. § Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást.

14. § (1) A 8. § i) pont ic) alpontja, valamint a 10. § g) pont gc) alpontja szerint igazolt Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjának alkalmazásában közvetett tulajdon, illetve szavazati jog alatt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának az ajánlattevőben vagy részvételre jelentkezőben tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más gazdasági szereplő (köztes gazdasági szereplő) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlását kell érteni. A közvetett tulajdon, a közvetett szavazati jog arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, szavazati joggal rendelkezőnek a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdasági szereplőnek az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(2) A 8. § i) pont ib) és ic) alpontjában, valamint a 10. § gb) és gc) alpontjában foglalt nyilatkozat benyújtása mellett a nyilatkozattal igazolt kizáró ok tekintetében az ajánlatkérőt további ellenőrzési kötelezettség – hatóságok, más szervezetek megkeresése – nem terheli és kizárólag a tudomására jutott kétséget kizáró bizonyíték esetében köteles a hamis nyilatkozattétel tényét megállapítani.

(3) * 

15. § (1) *  Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot köteles benyújtani a Kbt. 62. §-ában, illetve ha az ajánlatkérő előírta, a 63. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eleget tesz a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozati kötelezettségének.

(2) Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújt be.

16. § (1) A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának [8. § b) pont] azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e a gazdasági szereplőnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, illetve ha van, milyen időpontban járt le a gazdasági szereplő arra vonatkozó fizetési kötelezettsége és annak megfizetésére halasztást kapott-e, illetve milyen időtartamú halasztást kapott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági igazolást – ha az igazolás egyébként bizonyítja azt, hogy a gazdasági szereplőnek nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása – az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, vagy ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt.

(3) Ha jogszabály a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az ajánlattételi vagy részvételi határidő a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontra esik.

(4) *  Az idegenrendészeti szerv a honlapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontja alapján érintett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint általa közrendvédelmi bírsággal sújtott gazdasági szereplőkről – a személyes adatok sérelme nélkül – tájékoztatást tesz közzé a határozat véglegessé válásától számított két éves időtartamra. Ha az idegenrendészeti szerv tudomására jutott, hogy határozatával szemben közigazgatási pert indítottak, a kizáró okra vonatkozó adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, megjelölve a keresetet elutasító vagy a határozatot megváltoztató döntés jogerőre emelkedésének időpontját. Ha az adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – a keresetindításról történő tudomásszerzéssel egyidejűleg – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.

17. § (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a 7. § szerinti – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

(2) Az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

(3) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-a alapján önállóan kialakított szabályok szerint jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját e rendeletben meghatározottak szerint írhatja elő.

18. § (1) A Hatóság útmutatót ad ki a 8–11. §-ban hivatkozott, a Magyarországon, valamint az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

(2) A Hatóság a Kbt. 69. § (11) bekezdésének megfelelő magyarországi hatósági elektronikus nyilvántartásokról útmutatót ad ki.

(3) A Hatóság a Kbt. 187. § (10) bekezdése szerinti útmutató mellett a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában foglalt nemzetközi szervezetek tagállamainak és egyezmények részeseinek listáját is közzéteszi honlapján és biztosítja annak folyamatos elérhetőségét.

IV. FEJEZET

4. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása

19. § (1) *  Az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható

a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított kettő évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal; attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak;

b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának – vagy annak meghatározott részének – benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges;

c) *  az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt – nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak;

d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.

(2) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum benyújtását írja elő – köteles meghatározni az e bekezdés alkalmazásában a később létrejött gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét.

(3) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az eszközök és a források aránya figyelembe vétele szempontjainak átláthatóaknak, objektíveknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni.

(6) Építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített, (1) bekezdés előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum elérhetőségének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.

(7) Azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke – figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra – bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni az (1) bekezdésben foglalt egyéb igazolási módok helyett.

(8) *  Ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, e §-t minden egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell. Ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján több rész tekintetében is benyújtható, az ajánlatkérő a gazdasági szereplőktől elvárt minimális éves árbevételt a részek egyes csoportjaira vonatkozóan is meghatározhatja azon ajánlattevőkre (részvételre jelentkezőkre) vonatkozóan, akik több, ugyanabban az időben teljesítendő részre is tesznek ajánlatot (nyújtanak be részvételi jelentkezést).

(9) Ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani, vagy ha ez nem ismert, a keretmegállapodás becsült értéke alapján. Dinamikus beszerzési rendszer esetén a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

(10) A Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az (1) bekezdés b) pontja és a (6) bekezdés szerinti megfelelést igazoló dokumentum elérési helyét a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban feltünteti.

20. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint folytatott eljárásban, ha a Kbt. 117. §-a alapján jár el – feltéve, hogy az eljárásban alkalmassági követelményt ír elő – a Kbt. 117. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egyéb igazolási módot is előírhat.

(2) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, ha a Kbt. 115. §-a alapján jár el és előír alkalmassági követelményt, a 19. § (1) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglalt esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 19. § (1) bekezdésében foglalt dokumentumokkal igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult a 19. § (1) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát. Ha az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 69. § (7) bekezdésének megfelelően előírhatja a 19. § (1) bekezdése szerinti igazolás benyújtását.

5. Műszaki és szakmai alkalmasság igazolása

21. § (1) *  Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – előírható

a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte;

b) *  azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;

c) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

d) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölésével, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

e) ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal;

f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, vagy vezetői végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, akik a szerződés teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik;

g) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;

h) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

i) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak.

(1a) *  Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során az ajánlatkérő

a) három év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett,

b) hat év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett

szállításokat veszi figyelembe.

(1b) *  Ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az (1a) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltaknál korábban megkezdett szállításokat is figyelembe vehet, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett szállításokat vesz figyelembe.

(2) *  Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása építési beruházás esetében előírható

a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított nyolc évben teljesített építési beruházásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte;

b) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük, vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;

c) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

d) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölésével, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

e) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, vagy vezetői végzettségének, vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik;

f) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;

g) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

h) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával;

i) a szerződés azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező harmadik személlyel kíván szerződést kötni;

j) ha az építési beruházás összetett, vagy ha különleges célra szolgál a minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal.

(2a) *  Amennyiben a (2) bekezdés a) pontja alkalmazása során az ajánlatkérő

a) öt év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett,

b) nyolc év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb tizenegy éven belül megkezdett

építési beruházásokat veszi figyelembe.

(2b) *  Ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő a (2a) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltaknál korábban megkezdett építési beruházásokat is figyelembe vehet, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett építési beruházásokat vesz figyelembe.

(3) *  Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása szolgáltatás megrendelése esetén – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – előírható

a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szolgáltatásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte;

b) *  azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;

c) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

d) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölésével, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

e) ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal;

f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, vagy vezetői végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik;

g) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;

h) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

i) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával;

j) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező harmadik személlyel kíván szerződést kötni.

(3a) *  Amennyiben a (3) bekezdés a) pontja alkalmazása során az ajánlatkérő

a) három év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett,

b) hat év teljesítéseinek igazolását írja elő, az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett

szolgáltatás megrendeléseket veszi figyelembe.

(3b) *  Ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő a (3a) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltaknál korábban megkezdett szolgáltatás megrendeléseket is figyelembe vehet, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett szolgáltatásokat vesz figyelembe.

21/A. § *  A 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.

22. § (1) A 21. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:

a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;

b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával.

(2) *  Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, valamint mennyisége vagy az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referencia igazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.

(3) *  A 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az építési beruházás tárgyát, valamint mennyiségét vagy az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referencia igazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.

(3a) *  Az ajánlatkérő a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a referencia igazolásban, illetve nyilatkozatban csak abban az indokolt esetben követelheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését, ha a korábbi teljesítéshez kapcsolódóan nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyre a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt százalékos viszonyítás az ajánlatkérői előírás arányosságának megítélésére alkalmazható.

(4) *  Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást a szerződés tartalma alapján szerződésszerű teljesítés vagy szerződésszerű részteljesítés esetében – építési beruházás esetén a sikeres (részteljesítés esetében az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően – kötelessége a kérés beérkezését követő két munkanapon belül díjmentesen kiállítani. A szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében ezen alcím alkalmazásában teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.

(5) *  A 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referencia igazolás vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt – nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás vagy szolgáltatás tekintetében olyan arányban köteles elfogadni, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült.

23. § A 21. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással lehet igazolni. A 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a 22. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni.

24. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke – figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra is – bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 21. § (1)–(3) bekezdésében foglalt egyéb igazolási módok helyett.

(2) Építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített, 21. § (2) bekezdés előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő a 21. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő – ideértve a fogyatékosok számára biztosított hozzáférésére vonatkozó szabványokat is –, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

(4) *  Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek – a 21. § (2) bekezdés f) pontja vagy a 21. § (3) bekezdés g) pontja tekintetében – bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek releváns európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer által előírtakkal.

(5) A Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a (2) bekezdés szerinti megfelelést igazoló dokumentum helyét a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban feltünteti.

25. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint folytatott eljárásban, ha a Kbt. 117. §-a alapján jár el – feltéve, hogy az eljárásban alkalmassági követelményt ír elő – a Kbt. 117. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egyéb igazolási módot is előírhat.

(2) *  Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, ha a Kbt. 115. §-a alapján jár el, és előír alkalmassági követelményt, a 21. § (2) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette.

(3) *  Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglalt esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 21. § (2) bekezdésében foglalt dokumentumokkal igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pedig – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult a 21. § (2) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát. Ha az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 69. § (7) bekezdésének megfelelően előírhatja a 21. § (2) bekezdése szerinti igazolás benyújtását.

6. A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság igazolása

26. § (1) A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontjára vonatkozóan az ajánlatkérő előírhatja, hogy

a) *  a gazdasági szereplő legyen bejegyezve a cégnyilvántartásba vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplő szerepeljen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt, vagy

b) szolgáltatás megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárás esetén rendelkezzen a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt követelmény tekintetében Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a nyilvántartásban szereplés tényét az ajánlatkérő ellenőrzi a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok, az egyéni vállalkozók nyilvántartásának, illetve az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatai alapján, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot kell igazolásként benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján előírt követelmény tekintetében az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani.

V. FEJEZET

7. A minősített ajánlattevők hatósági hivatalos és kamarai jegyzéke

27. § (1) A Hatóság a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja, valamint a 28–35. § rendelkezéseinek megfelelően vezeti a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: hatósági hivatalos jegyzék). A Hatóság által létrehozott hatósági hivatalos jegyzék kiterjedhet a kizáró okok hiányára és az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre is.

(2) A Kbt. 69. § (12) bekezdése alapján gazdasági vagy szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzéket (a továbbiakban: kamarai jegyzék) a Hatóság a 36. § rendelkezéseinek megfelelően nyilvántartja. A kamarai jegyzék csak a kamara tagjainak tevékenységi körében alkalmazandó alkalmassági feltételek igazolására terjedhet ki a 40. §-nak megfelelően.

(3) A gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban való indulás, illetve a szerződés megkötésének feltételeként nem kötelezhetők a hatósági hivatalos jegyzékébe vagy a kamarai jegyzékbe való felvételre. Az ajánlatkérő köteles az e rendelet szerinti egyéb igazolásokat is elfogadni.

(4) A Hatóság más uniós tagállam kérésére hozzáférhetővé tesz minden olyan információt, amely az annak bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos, hogy a gazdasági szereplők teljesítik a hatósági hivatalos jegyzékbe vagy a kamarai jegyzékbe történő felvétel követelményeit, illetve, hogy egy másik tagállam gazdasági szereplői ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal rendelkeznek.

28. § (1) A gazdasági szereplők hatósági hivatalos jegyzékbe vételének feltétele, hogy a gazdasági szereplő megfeleljen a Hatóság által meghirdetett minősítési szempontoknak.

(2) A minősítési szempontokat a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt feladatkörében a Hatóság határozza meg, és a honlapján meghirdeti. A Hatóság a minősítési szempontok meghatározása során az illetékes szakmai kamarák véleményét kérheti.

(3) A minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), c)–g), k)–l) és n) pontja, 63. § (1) bekezdése, 65. § (1), (7)–(9) és (11) bekezdése, valamint e rendelet 8–26. §-a szerint történik. A minősítési szempontok meghatározása során a Hatóság jogosult a nem kötelezően érvényesülő kizáró okok és az alkalmassági követelményekre vonatkozó szempontok közül választani. Az alkalmassági követelmények tekintetében meg kell határoznia, hogy a Kbt. 65. § (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy a Hatóság az ajánlattevőt a hatósági hivatalos jegyzékbe felvegye. A minősítési szempontok meghirdetésekor a Hatóság az e bekezdésben foglaltaknak megfelelően feltünteti az igazolás módját is.

(4) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között sem letelepedési helyük szerint, sem más módon. A minősítési szempontokat a Hatóság jogosult tevékenységek vagy ágazatok szerinti bontásban, illetve azokon belül is több szinten meghatározni.

(5) A Kbt. 65. § (7) bekezdésének alkalmazásakor a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet (személy) olyan szerződéses, vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot kell csatolni, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások a hatósági hivatalos jegyzékben szereplés teljes időtartama alatt az ajánlattevő rendelkezésére fognak állni.

29. § (1) A hatósági hivatalos jegyzéket a Hatóság a honlapján közzéteszi. A hatósági hivatalos jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

(2) A hatósági hivatalos jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő

a) nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) a jegyzék szerinti besorolását;

c) a jegyzékbe bejegyzésének időpontját;

d) által igazolt minősítési szempontokat.

(3) A Hatóság, mint a hatósági hivatalos jegyzéket vezető szervezet a címét köteles megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.

30. § (1) A Hatóság igazolást állít ki a hatósági hivatalos jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.

(2) A hatósági hivatalos jegyzék a Hatóság honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is közhiteles. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a kizáró okok hiányának igazolására, továbbá – a (4) bekezdés figyelembevételével – az alkalmassági követelménynek (követelményeknek) való megfelelés igazolására köteles elfogadni a hatósági hivatalos jegyzékben szereplés tényét.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell e rendelet szerint igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá.

(4) A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban vagy az előminősítési rendszerében – a 28. § (3) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest – szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek a szigorúbban meghatározott alkalmassági követelményekre kifejezetten utalnia kell az eljárást megindító felhívásban.

31. § (1) Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a hatósági hivatalos jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), c)–g), l) és n) pontja, 63. § (1) bekezdése, valamint e rendelet 19. § (1) bekezdés b)–c) pontja, a 21. § (1) bekezdés a)–f) és h)–i) pontja, (2) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja és a (3) bekezdés a)–f) és g)–h) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha a Kbt. szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől – ideértve az erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is – származik.

32. § (1) A hatósági hivatalos jegyzékébe történő felvételt a Hatóságnál kell írásban kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a hatósági hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.

(2) A hatósági hivatalos jegyzékbe vétel érvényességi ideje a bejegyzést követő naptól számított 12 hónap, amely megújítható. Ha a kérelmező január 1. és május 31. között nyújtja be kérelmét – illetve a Hatóság bejegyző határozatát január 1. és május 31. között hozza meg – és a benyújtás (határozathozatal) időpontjában még nem rendelkezik a korábbi év számviteli jogszabályok szerinti beszámolójával, a Hatóság a hatósági hivatalos jegyzékbe vételről július 31-i érvényességi dátummal állít ki igazolást. Ha a kérelmező július 31-ig az előírt módon igazolja a beszámoló elfogadását, valamint ismételten benyújtja az előírt pénzintézeti nyilatkozatokat, a Hatóság egy évre szóló igazolást állít ki.

(3) A megújítást a Hatóságnál kell írásban kérelmezni. Ha a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül a minősítési szempontok változtak, nem kell a kérelmezőt újból minősíteni és a kérelmezőnek a szükséges dokumentumokat benyújtani a módosult minősítési szempontok tekintetében, ha az annak való megfelelőségét már igazolta.

(4) A kérelmező az alkalmasság körébe tartozó minősítési szempontoknak a Kbt.-ben és e rendeletben foglaltak szerint bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhet. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő erőforrások rendelkezésére állnak majd a hatósági hivatalos jegyzékben történő szereplés időtartama alatt. Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás igazolása a 28. § (5) bekezdése szerint történik, azzal, hogy a kapacitások rendelkezésre bocsátása és a referenciák tekintetében azt is ismertetni kell, hogy a hatósági hivatalos jegyzékben szereplés időtartama alatt a kapacitás – adott esetben a Kbt. 65. § (9) bekezdésének megfelelő – tényleges igénybevétele, illetve a szakmai tapasztalat felhasználása milyen módon fog történni a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötendő szerződésekben. A Kbt. 65. § (8) bekezdése a hatósági hivatalos jegyzékbe vétel esetén is irányadó, azzal, hogy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az ajánlattevő jegyzékben szereplésének időtartama alatt minden olyan közbeszerzési eljárásban kezesként felel az ajánlattevő teljesítéséért, ahol az általa igazolt alkalmassági követelményt előírták.

(5) A Hatóság a kérelemről – a kézhezvételét követő két hónapon belül – határozattal dönt. A határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, két hónappal meghosszabbítható.

(6) A kérelmező attól az időponttól válik minősített ajánlattevővé, amely időponttal a hatósági hivatalos jegyzékbe bejegyzést nyert, illetve a hatósági hivatalos jegyzékben szereplésének érvényességi idejét a Hatóság megújította.

33. § (1) A minősített ajánlattevőt a Hatóság törli a hatósági hivatalos jegyzékből, ha

a) nem felel meg a minősítési szempontoknak;

b) *  közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

c) *  közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges határozattal elrendelték a hatósági hivatalos jegyzékéből való törlését;

d) azt a minősített ajánlattevő kéri;

e) megújítás nélkül lejárt a hatósági hivatalos jegyzékben szereplés érvényességi ideje;

f) a minősített ajánlattevő megszűnt, illetve meghalt.

(2) A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a hatósági hivatalos jegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.

(3) A minősített ajánlattevő a hatósági hivatalos jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban vesz részt.

34. § A minősített ajánlattevő köteles a Hatóságnak bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a Hatóság törli a hatósági hivatalos jegyzékből.

35. § (1) Ha a Hatóság módosítja a minősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles a minősítési szempontokat újra meghirdetni, valamint a hatósági hivatalos jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket és a kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(2) A minősítési szempontok módosítása esetén a hatósági hivatalos jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult minősítési szempont tekintetében. Erre – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetén a Hatóság a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére hívja fel a kérelmezőt.

36. § (1) A gazdasági vagy szakmai kamara által létrehozott kamarai jegyzéket a Hatóság veszi nyilvántartásba.

(2) A kamara meghatározza a kamarai jegyzékbe történő felvétel feltételeit és a gazdasági szereplők gazdasági és pénzügyi, illetve műszaki és szakmai alkalmasságához a Kbt. 65. §-ával és e rendelet rendelkezéseivel összhangban álló minősítési szempontokat, majd az erről szóló információt tartalmazó írásbeli kérelmet megküldi a Hatóságnak.

(3) A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt a kamarai jegyzék nyilvántartásba vételéről. A Hatóság a döntését az alapján hozza meg, hogy a kamarai jegyzékbe vétel feltételei megfelelnek-e a Kbt., illetve e rendelet szabályainak.

(4) A Hatóság a nyilvántartásba vételről vagy ennek elutasításáról a kérelmet benyújtó kamarát a döntés meghozatalát követően haladéktalanul írásban értesíti.

(5) A Hatóság a nyilvántartásba vétel feltételét képező szempontokat a honlapján közzéteszi.

(6) A Hatóság a kamarai jegyzéket vezető kamara címét köteles megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.

37. § (1) A gazdasági szereplők kamarai jegyzékbe vételének feltétele, hogy

a) a gazdasági szereplő az adott kamara tagja legyen,

b) a gazdasági szereplő megfeleljen a kamara által meghirdetett minősítési szempontoknak.

(2) A kamarai jegyzék Hatóság általi nyilvántartásba vételét követően a kamara a minősítési szempontokat honlapján meghirdeti.

(3) A minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása a Kbt. 65. § (1), (7)–(9) és (11) bekezdése és e rendelet 8–26. §-a szerint történik. A minősítési szempontok meghatározása során a kamara jogosult az alkalmassági követelményekre vonatkozó szempontok közül választani. Az alkalmassági követelmények tekintetében meg kell határoznia, hogy a Kbt. 65. § (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy a kamara az ajánlattevőt a kamarai jegyzékbe felvegye. A minősítési szempontok meghirdetésekor a kamara az e bekezdésben foglaltaknak megfelelően feltünteti az igazolás módját is.

(4) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között sem letelepedési helyük szerint, sem más módon.

(5) A Kbt. 65. § (7) bekezdésének alkalmazásakor a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet (személy) olyan szerződéses, vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot kell csatolni, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások a kamarai jegyzékben szereplés teljes időtartama alatt az ajánlattevő rendelkezésére fognak állni.

38. § (1) A kamarai jegyzéket a kamara honlapján kell közzétenni. A Hatóság a honlapján közzéteszi a kamarai jegyzék internetes elérhetőségét.

(2) A kamarai jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

(3) A kamarai jegyzéknek legalább a 29. § (2) bekezdésében említett adatokat kell tartalmaznia.

39. § (1) A kamara igazolást állít ki a kamarai jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a kamarai jegyzék szerinti besorolást.

(2) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő – a (3) bekezdés figyelembevételével – az alkalmassági követelménynek (követelményeknek) való megfelelés igazolására köteles elfogadni a kamarai jegyzékben szereplés tényét.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban vagy az előminősítési rendszerében – a 37. § (3) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest – szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek a szigorúbban meghatározott alkalmassági követelményekre kifejezetten utalnia kell az eljárást megindító felhívásban.

40. § (1) Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a kamarai jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag e rendelet 19. § (1) bekezdés b) és c) pontja, a 21. § (1) bekezdés a)–f), h) és i) pontja, (2) bekezdés a)–e), g) és h) pontja és a (3) bekezdés a)–f), g) és h) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha a Kbt. szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől – ideértve az erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is – származik.

41. § (1) A kamarai jegyzékébe történő felvételt a jegyzéket létrehozó kamaránál kell írásban kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a kamarai jegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.

(2) A kamarai jegyzékbe vétel érvényességi ideje a bejegyzést követő naptól számított 12 hónap, amely megújítható. Ha a kérelmező január 1. és május 31. között nyújtja be kérelmét – illetve a kamara bejegyző határozatát január 1. és május 31. között hozza meg – és a benyújtás (határozathozatal) időpontjában még nem rendelkezik a korábbi év számviteli jogszabályok szerinti beszámolójával, a kamara a kamarai jegyzékbe vételről július 31-i érvényességi dátummal állít ki igazolást. Ha a kérelmező július 31-ig az előírt módon igazolja a beszámoló elfogadását, valamint ismételten benyújtja az előírt pénzintézeti nyilatkozatokat, a kamara egy évre szóló igazolást állít ki.

(3) A megújítást az illetékes kamaránál kell írásban kérelmezni. Ha a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül a minősítési szempontok változtak, nem kell a kérelmezőt újból minősíteni és a kérelmezőnek a szükséges dokumentumokat benyújtani a módosult minősítési szempontok tekintetében, ha az annak való megfelelőségét már igazolta.

(4) A kérelmező az alkalmasság körébe tartozó minősítési szempontoknak a Kbt.-ben és e rendeletben foglaltak szerint bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhet. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő erőforrások rendelkezésére állnak majd a kamarai jegyzéken történő szereplés időtartama alatt. Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás igazolása a 37. § (5) bekezdése szerint történik azzal, hogy a kapacitások rendelkezésre bocsátása és a referenciák tekintetében azt is ismertetni kell, hogy a kamarai jegyzékben szereplés időtartama alatt a kapacitás – adott esetben a Kbt. 65. § (9) bekezdésének megfelelő – tényleges igénybevétele, illetve a szakmai tapasztalat felhasználása milyen módon fog történni a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötendő szerződésekben. A Kbt. 65. § (8) bekezdése a kamarai jegyzékbe vétel esetén is irányadó, azzal, hogy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az ajánlattevő kamarai jegyzékben szereplésének időtartama alatt minden olyan közbeszerzési eljárásban kezesként felel az ajánlattevő teljesítéséért, ahol az általa igazolt alkalmassági követelményt előírták.

(5) A kamarai jegyzékbe történő felvételre irányuló kérelem elbírálásának határidejét és esetleges további részletszabályait a kamarai jegyzéket létrehozó kamara állapítja meg a kamarai jegyzék Hatóság általi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőzően. A kamarai jegyzékbe történő felvételért díj megfizetése nem kérhető.

(6) A kérelmező attól az időponttól válik minősített ajánlattevővé, amely időponttal a kamarai jegyzékbe bejegyzést nyert, illetve a jegyzékben szereplésének érvényességi idejét a kamara megújította.

42. § (1) A minősített ajánlattevőt a kamara törli a kamarai jegyzékből, ha

a) nem felel meg a minősítési szempontoknak;

b) *  közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

c) *  közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges határozattal elrendelték a kamarai jegyzékéből való törlését;

d) azt a minősített ajánlattevő kéri;

e) megújítás nélkül lejárt a kamarai jegyzékben szereplés érvényességi ideje;

f) a minősített ajánlattevő megszűnt, illetve meghalt;

g) a gazdasági szereplő kamarai tagsága megszűnt.

(2) A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a kamarai jegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.

(3) A minősített ajánlattevő a kamarai jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban vesz részt.

43. § A minősített ajánlattevő köteles a kamarának bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a kamara törli a kamarai jegyzékből.

44. § (1) Ha a kamara módosítja a minősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles a minősítési szempontokat újra meghirdetni, valamint a kamarai jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket és a kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(2) A minősítési szempontok módosítása esetén a kamarai jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek is az előírt módon igazolniuk kell megfelelőségüket az új vagy a módosult minősítési szempont tekintetében. Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során erre fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetén a kamara a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére hívja fel a kérelmezőt.

VI. FEJEZET

8. A Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) használata

45. § (1) Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet esetén az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat, valamint a III–IV. Fejezet szerinti igazolások és adatbázisok valóságtartalmának ellenőrzése érdekében megkeresést küldhet más uniós tagállam illetékes hatóságainak a Belső Piaci Információs Rendszeren (a továbbiakban: IMI-rendszer) keresztül.

(2) Az (1) bekezdésben említett megkeresést a Hatóságon keresztül kell megküldeni. Ennek érdekében az ajánlatkérő a Hatóság honlapján található űrlap kitöltésével tájékoztatja a Hatóságot a megkeresés adatairól. Ezt követően a Hatóság a megkeresést az IMI-rendszerben haladéktalanul továbbítja az illetékes tagállami hatóságnak. A tagállami hatóság válaszát a Hatóság ennek beérkezését követően haladéktalanul megküldi a megkeresést intéző ajánlatkérő részére.

(3) Az IMI-rendszeren keresztül érkezett választ az ajánlatkérő köteles hitelesként elfogadni.

(4) Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén az IMI-rendszert magyarországi ajánlatkérő nem használhatja, ebben az esetben a Kbt. 69. § (13) bekezdése alkalmazandó.

(5) Ha a III–IV. Fejezetben említett igazolások kibocsátásáért vagy nyilvántartások vezetéséért felelős állami szervhez egy más uniós tagállamban található ajánlatkérő megkeresést intéz az IMI-rendszeren keresztül, az érintett szerv köteles a megkeresésben foglaltaknak az ott meghatározott határidőn belül, a megkeresésben meghatározott célhoz szükséges mértékben eleget tenni.

(6) Az IMI-rendszer használatának részletszabályait a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény és a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló 354/2013. (X. 7.) Korm. rendelet határozza meg.

VII. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

9. A műszaki leírás meghatározása

46. § (1) A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a) közös műszaki előírás: olyan műszaki leírás az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén, amelyet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. és 14. cikkével összhangban állapítottak meg;

b) műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki;

c) szabvány, nemzeti szabvány, európai szabvány, nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben meghatározott fogalmak;

d) európai műszaki értékelés: az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése, az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározottak szerint.

(2) A közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – az ajánlatkérő választása szerint a következő módok valamelyikén kell meghatározni:

a) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is,

b) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy

c) az a) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, a b) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy

d) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.

(3) *  A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

(4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését. Az említett pontra való hivatkozás esetén nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek.

(5) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásnak, ha az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában megfelelő eszközök lehetnek különösen a Kbt. 60. §-ában említett bizonyítási eszközök. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat is.

47. § (1) A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, ha a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.

(2) *  Minden olyan beszerzési tárgy esetében, amelyet természetes személyek – akár a nyilvános felhasználásra, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai – általi felhasználásra szánnak, az indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell meghatározni, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, illetve a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény második cikke szerinti egyetemes tervezés elveinek szempontjait.

(3) Ha uniós jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást – ha a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőség vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait érinti – e jogalkotási aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

10. A műszaki leírás tartalma

48. § (1) A műszaki leírás tartalmát a Kbt. 58. §-ában és a (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. A műszaki leírás meghatározhatja, hogy szükség lesz-e szellemi tulajdonjogok átruházására.

(2) A műszaki leírás tartalmazhatja különösen a környezetre és éghajlatra gyakorolt hatások szintjét, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a teljesítményre, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, az áru, szolgáltatás vagy építmény teljes életciklusának egyes szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket.

(3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési műszaki leírás a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazhatja különösen a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal.

(4) Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési műszaki leírás a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazhatja különösen a minőségre, a termék rendeltetésére, a termék kereskedelmi nevére valamint a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.

VIII. FEJEZET

11. Záró rendelkezések

49. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.

50. § (1) E rendeletet rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

(2) A minősített ajánlattevők Hatóság által vezetett hivatalos jegyzékében e rendelet hatálybalépésekor bejegyzett gazdasági szereplők jegyzékbe vételének érvényességét e rendelet hatálybalépése nem érinti, a jegyzékbe vétel érvényességi ideje a bejegyzéskor meghatározott érvényességi idő elteltével jár le. A hatósági hivatalos jegyzékbe vétel érvényességi ideje e rendelet hatálybalépését követően e rendelet szabályai szerint újítható meg. A hatósági hivatalos jegyzékben szereplő gazdasági szereplő számára a Hatóság kérelemre a Kbt. és e rendelet szabályainak megfelelő megújított igazolást ad ki. A 2015. november 1-je után indult közbeszerzési eljárásokban csak a Kbt. és e rendelet szabályinak megfelelő igazolás használható fel. Az e rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő bejegyzési, illetve megújítási kérelmek esetében a Hatóság új, a Kbt. és e rendelet előírásainak megfelelő kérelem benyújtására hívja fel az érintett gazdasági szereplőt.

(3) *  E rendeletnek a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 207/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) 1. §-ával megállapított 22. § (5) bekezdését a MódR. hatálybalépése után indult közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni. E rendeletnek a MódR. 1. §-ával megállapított 22. § (5) bekezdését a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan közbeszerzési eljárások esetében is alkalmazni kell, amelyek esetében a MódR. hatálybalépésekor az ajánlattételi, illetve több szakaszból álló eljárások esetén a részvételi határidő még nem járt le.

(4) *  E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 487/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése után indult közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

(5) *  E rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2017. (V. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

(6) *  E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az elektronikus közbeszerzés szabályainak rendezésével összefüggő módosításáról szóló 66/2019. (III. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 66/2019. (III. 27.) Korm. rendelet] által megállapított rendelkezéseit a 66/2019. (III. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

51. § Ez a rendelet

a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

52. § *