A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2021. április 1-jétől 2024. december 31-ig tartó árszabályozási ciklusban (a továbbiakban: árszabályozási ciklus)
a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),
b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díj (a továbbiakban: csatlakozási díj) és
c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjainak (a továbbiakban: külön díjak)
(a továbbiakban együtt: díjak) megállapítása során.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;
2. indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység folyamatos és biztonságos ellátásához és a villamosenergia-ipari vállalkozás, mint gazdasági szervezet működéséhez – hatékony gazdálkodás mellett – ténylegesen szükséges költség és ráfordítás, beleértve a tőkeköltséget is.
3. § (1) A díjak egymással és az áralkalmazási feltételeikkel összehangoltan – a legkisebb költség elvének és a hálózati engedélyesek indokolt költségeinek figyelembevételével – kerülnek megállapításra.
(2) A díjak mértékének szintje és arányai tekintetében figyelemmel kell lenni az előző árszabályozási ciklusban, valamint az adott árszabályozási ciklus előző éveiben hatályos díjmegállapításokra is, és a díjak évenkénti megállapítása során – törekedve a díjmegállapítás folyamatosságára és kiegyenlítettségére – lehetőség szerint kerülni kell az egyik évről másikra történő nagyarányú változtatásokat.
(3) A díjak megállapítása során törekedni kell arra, hogy a hálózati engedélyesek
a) ösztönözve legyenek gazdálkodásuk hatékonyságának növelésére,
b) érdekeltté váljanak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke által a villamosenergia-ellátás minimális minőségi követelményeiről és elvárt színvonaláról kiadott határozatokban előírt szolgáltatásminőségi követelmények teljesítésében,
c) az ellátásbiztonság növelése érdekében ösztönzést kapjanak a fenntartható működéshez szükséges hálózatfejlesztések végrehajtására,
d) ne legyenek ellenérdekeltek a fogyasztók energiahatékonysági intézkedéseinek támogatásában,
e) kockázatai ne lépjék túl az adott gazdasági viszonyok közötti észszerű mértéket,
f) kellő előrelátással tudják meghozni gazdasági és üzletpolitikai döntéseiket, és
g) ösztönözve legyenek az okos hálózatok fejlesztésére, valamint a támogatási források megszerzésére és hatékony felhasználására.
4. § (1) Az átviteli díj – figyelembe véve az átviteli rendszerirányító más forrásból származó bevételeit is – fedezetet nyújt:
a) az átviteli rendszerirányítói engedélyes tevékenység indokolt működési költségére,
b) az átviteli rendszerirányítói engedélyes tevékenységet szolgáló eszközök indokolt értékcsökkenésére és tőkeköltségére,
c) az átviteli hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének indokolt költségére,
d) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges résztevékenységeknek a nemzetgazdasági szintű legkisebb költség elvének megfelelő indokolt költségére,
e) az átviteli rendszerirányítónak a nemzetközi piacintegrációs kötelezettségei teljesítéséhez tartozó indokolt költségére és
f) az átviteli rendszerirányítónak jogszabályban, európai uniós jogi aktusban vagy villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározott egyéb kötelezettségei teljesítéséhez tartozó indokolt költségére.
(2) Az átviteli díj és a kapcsolódó áralkalmazási feltételek megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi az azonos feszültségszintre csatlakozó rendszerhasználók megkülönböztetés-mentes kezelését, továbbá az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések technikai lebonyolításának szükségességét.
(3) Az átviteli díj Ft/kWh mértékegységben megállapított díj.
5. § (1) Az elosztási díj – figyelembe véve az elosztók más forrásból származó bevételeit is – fedezetet nyújt:
a) az elosztók engedélyesi tevékenységének indokolt működési költségére, ideértve a rugalmassági szolgáltatásoknak a legkisebb költség elvének megfelelő igénybevételét is,
b) az elosztók engedélyesi tevékenységét szolgáló eszközök indokolt értékcsökkenésére és tőkeköltségére,
c) az elosztó hálózaton elismert hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének indokolt költségére és
d) a profiltól való eltérés kiegyenlítésének indokolt költségére.
(2) Az elosztási díj elemei és mértékegységei:
a) elosztói alapdíj, Ft/csatlakozási pont/év,
b) elosztói teljesítménydíj, Ft/kW/év,
c) elosztói forgalmi díj, Ft/kWh,
d) elosztói meddő energia díj, Ft/kVArh,
(3) Az elosztási díjelemeket feszültségszintenként, az indokolt költségekből kiindulva, a feszültségszintenkénti költségarányok, a mérési körülmények és az ösztönzési szempontok figyelembevételével kell megállapítani.
6. § A közvilágítási elosztási díj Ft/kWh mértékegységben megállapított díj.
7. § (1) Az árszabályozási ciklus kezdő időpontjától alkalmazandó rendszerhasználati díjak (a továbbiakban: induló rendszerhasználati díjak) megállapítása során a Hivatal először az egyes hálózati engedélyesek indokolt költségeit határozza meg.
(2) A költségek indokoltságát jogcím és mérték szerint a Hivatal a következő csoportosításban vizsgálja:
a) működési költségek,
b) eszközök értékcsökkenési leírása,
c) tőkeköltség,
d) hálózati veszteség, valamint
e) egyedi költségek és egyedi bevételek.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti működési költségeket a Hivatal a 2019. év kimutatásaiból kiindulva vizsgálja, ennek során figyelembe veszi
a) a 2019. évet megelőző évek és a 2019. év folyamatait, elsősorban a változékonyságnak kitett költségelemeknél a rendelkezésre álló adatok körére, minőségére és időbeli összemérhetőségére is tekintettel,
b) a működési költségeket befolyásoló jogszabályok esetleges módosulását,
c) az egyes hálózati engedélyesek működési hatékonysága közötti különbségeket és
d) a Hivatal elnöke által a villamosenergia-ellátás minimális minőségi követelményeiről és elvárt színvonaláról kiadott határozatokban előírt szolgáltatásminőségi követelményeknek való megfelelést.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eszközök értékcsökkenési leírásának és a (2) bekezdés c) pontja szerinti tőkeköltség meghatározásához szükséges szabályozási eszközértéknek az indokolt mértékét a Hivatal a hálózati eszközök esetében – elsődlegesen – az eredeti bekerülési (aktiválási) érték alapján meghatározott, indexált bruttó eszközértékekből, az aktiválás évéből és a Hivatal által megállapított hasznos élettartamokból, az egyéb eszközök esetében a könyv szerinti értékekből kiindulva határozza meg. Ennek során a Hivatal
a) a csatlakozási díjakból finanszírozott eszközök, az egyéb térítésmentes forrásból finanszírozott eszközök, valamint az eszközátvételből származó eszközök értékét és értékcsökkenését kiszűri;
b) a hálózati eszközökre megállapított
ba) nettó eszközértéket az előző árszabályozási ciklus utolsó évének nettó eszközértékével,
bb) értékcsökkenést a ténylegesen elszámolt értékcsökkenéssel
összeveti az indokolatlan mértékű eltérések elkerülése érdekében.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti tőkeköltség hozamtényezőjét a Hivatal a közgazdasági alapelveknek és gazdasági feltételeknek megfelelő módon számított súlyozott átlagos adózás előtti tőkeköltség alapján határozza meg, és a hozamtényezőt a szabályozási eszközértékre vetíti.
(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti hálózati veszteség indokolt költségét a Hivatal a hálózati veszteség indokolt mennyisége és a piaci villamos energia árak alapján számszerűsített indokolt fajlagos beszerzési költség szorzataként határozza meg, figyelembe véve a profil elszámolású felhasználók mennyiségi eltérésének hatását is.
(7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti egyedi tételek vizsgálata során – a 3. § rendelkezéseivel összhangban – a Hivatal a következő célkitűzéseket is figyelembe veszi:
a) a hálózati engedélyes által nem befolyásolható, egyértelműen meghatározható, de változékony költségelemek megfelelő nagyságú fedezetet kapjanak, és
b) a nem a hatósági árból származó bevételek oly módon legyenek számításba véve, hogy ne jelentsenek indokolatlan többletfinanszírozást vagy indokolatlan kockázatot a hálózati engedélyes számára, továbbá
c) folytonossági szempontból indokolt és átlátható szabályok érvényesüljenek az előző árszabályozási ciklus releváns kifutó éves korrekciós mechanizmusai tekintetében.
8. § (1) Az induló rendszerhasználati díjakat a 2019. év mennyiségi adataira alapozva kell meghatározni.
(2) Az 1. § szerinti árszabályozási ciklus induló árainak megállapítása során a Hivatal a díjakat úgy számszerűsíti, mintha az árszabályozási ciklus 2021. január 1. napján indult volna.
9. § Az induló rendszerhasználati díjak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat és az indokolt költségek meghatározása során alkalmazott módszerek leírását a Hivatal által a honlapján közzétett, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 143. § (3) bekezdés a) pontja szerinti módszertani útmutató tartalmazza.
10. § (1) Az árszabályozási ciklus 2022–2024. éveire vonatkozó rendszerhasználati díjakat a Hivatal a díjmegállapítást az árszabályozási cikluson belül közvetlenül megelőző időszak rendszerhasználati díjaiból és a rendszerhasználati díjak alapjául szolgáló indokolt költségekből kiindulva, a költségek alakulását befolyásoló paraméterek változásait figyelembe véve határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszerhasználati díjakat a mennyiségi változásokból adódó kockázatok csökkentése érdekében az ármegállapítással érintett évet két évvel megelőző év tényleges mennyiségi adataira alapozva kell meghatározni.
(3) Az árszabályozási ciklus 2022–2024. éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerét, az indokolt költségek adott évi aktualizált értékének meghatározására alkalmazott módszerek leírását a Hivatal által a honlapján közzétett, a VET 143. § (3) bekezdés b) pontja szerinti módszertani útmutató tartalmazza.
11. § (1) A csatlakozási díj megállapítása során – a 3. § rendelkezéseivel összhangban – a következő szempontok és célkitűzések is figyelembevételre kerülnek:
a) a csatlakozási igények kielégítéséhez szükséges fejlesztések indokolt átlagos ráfordításai,
b) a csatlakozási díjak megfizetése révén szerzett jogosultság nagysága,
c) a rendszerhasználók egyes csoportjainak eltérő teherbíró képessége,
d) a villamos energia rendszer jobb kihasználásának elősegítése és
e) a hálózati engedélyeseket indokolatlan fejlesztésekre kényszerítő túlzott rendszerhasználói igények korlátozása.
(2) A csatlakozási díjat
a) az erőmű – kivéve a háztartási méretű kiserőművet –,
b) a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó és önállóan létesített villamosenergia-tároló vagy
c) az ideiglenes csatlakozást kérő
esetében a Hivatal elsősorban a csatlakozás és a teljesítményigény kielégítése érdekében szükséges beruházások figyelembevételével állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben – a villamos energia csatlakozási díj fizetésére kötelezettek köréről és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályairól szóló MEKH rendeletben meghatározott feltételek fennállásakor – a több hálózati engedélyest érintő beruházás esetén a csatlakozási díjat a hálózati engedélyesek között a villamos energia csatlakozási díj fizetésére kötelezettek köréről és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályairól szóló MEKH rendeletben meghatározott módon meg kell osztani.
(4) A középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók és önállóan létesített villamosenergia-tároló esetében a VET szerint tételesen megállapítandó csatlakozási díj elemei:
a) a csatlakozási alapdíj és
b) a közcélú vezeték díja.
(5) A kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók és önállóan létesített villamosenergia-tároló esetében a VET szerint tételesen megállapítandó csatlakozási díj elemei:
a) a csatlakozási alapdíj,
b) a közcélú vezeték díja és
c) a csatlakozóvezeték díja.
(6) A csatlakozási alapdíj megállapítása során a Hivatal az érintett elosztók következő ráfordításait veszi figyelembe:
a) a felhasználók csatlakoztatásával összefüggő, általános jellegű ráfordítások és
b) a meglévő közcélú elosztó hálózat nem nyomvonalas létesítményeinek fejlesztésével – ideértve a transzformációs kapacitások növelését is – összefüggő ráfordítások.
(7) A közcélú vezeték díját és a csatlakozóvezeték-díjat a Hivatal a felhasználók közcélú hálózathoz való csatlakoztatásához szükséges nyomvonalas létesítmények létesítésével kapcsolatos beruházások figyelembevételével állapítja meg.
(8) A (3) és (4) bekezdés szerinti díjelemeket a Hivatal országosan egységesen állapítja meg.
(9) A csatlakozási díjak mértéke az árszabályozási cikluson belül módosítható.
12. § (1) Az elosztó által a felhasználó vagy az engedélyes igénye alapján, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén végezhető külön szolgáltatások a fogyasztásmérő-berendezéssel kapcsolatos szolgáltatás, a villamosenergia-ellátásból való kikapcsolás, a kikapcsolás utáni visszakapcsolás, a rendkívüli leolvasás, a feszültségmentesítés és a feszültség alá helyezés, a hálózathoz való csatlakozással összefüggő szolgáltatások, valamint a szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb külön szolgáltatások.
(2) A külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjait a Hivatal tételesen vagy a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával határozza meg. A Hivatal a külön díjak megállapítása során figyelembe veszi az adott szolgáltatás elvégzéséhez szükséges munkaidőt és a helyszíni munkavégzés fajlagos költségét is.
(3) A külön díjak megállapítása során – a 3. § rendelkezéseivel összhangban – a Hivatal a következő célkitűzéseket is figyelembe veszi:
a) az elosztókkal szemben felmerülő, túlzott rendszerhasználói igények korlátozása és
b) az egyedi rendszerhasználói igények kielégítésének máshogy nem fedezett költségeivel arányos bevétel biztosítása.
(4) A külön díjakat a Hivatal országosan egységesen állapítja meg.
(5) A külön díjak mértéke az árszabályozási cikluson belül módosítható.
13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 14. § 2021. április 1. napján lép hatályba.
(3) Ez a rendelet a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) Ez a rendelet a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
14. § *
