A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 3. § és a 6. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ában és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. § tekintetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. § tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 16. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pont g) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21–24. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 25. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 27. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 30. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32–34. § és a 92. § tekintetében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 160. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 35. § tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 36. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 38. § és a 39. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 40. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 42. § tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 43. § és a 44. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 45. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 48. §, az 54. § és az 1. melléklet tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 49. § és az 50. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 51. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 38. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 52. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 53. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában és 15. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 55. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 56. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 57. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 58. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 59–61. § tekintetében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 77/E. § és 78. § (1) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 62–71. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 72. §, a 73. § és a 93. § tekintetében mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 74. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 75. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 76. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 77. § és a 78. § a) és b) pontja tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 78. § c) pontja tekintetében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 79. § és a 80. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 81. § és a 82. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 83. § és a 84. § tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), b) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 86. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 87. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont a) és b) alpontjában és 15a. pontjában, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 88. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 89. § tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
2. § Ez a rendelet a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, kormányrendeletben szabályozható, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.
3. § A koronavírus világjárvány hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kbfr.) szerinti nyilvános, nyílt végű alternatív befektetési alap (a továbbiakban: ABA), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) szerinti pénztár a 4–6. § szerint is kezdeményezheti hitel felvételét.
4. § (1) A Kbfr. 27. §-ában, valamint 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a nyilvános, nyílt végű ABA kizárólag likviditási célból a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében, eszközeinek 30 százaléka erejéig is felvehet hitelt, 5 évet meg nem haladó futamidőre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelfelvétel nem jár együtt a kezelési szabályzat módosítási kötelezettségével.
5. § Az Öbr. 26. §-ában meghatározottaktól eltérően a pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehet az Mnbtv. 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a két tartalék együttes állományának 50%-át.
6. § A 4. és 5. § szerinti hitelfelvétel 2020. december 31-éig kezdeményezhető.
7. § (1) 2020. augusztus 31-éig bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató személyek (a továbbiakban: szülőgyermekei számára a napközbeni felügyeletet (a továbbiakban: munkahelyi gyermekfelügyelet).
(2) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából veheti igénybe. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
(3) A munkahelyi gyermekfelügyelet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítható.
(4) A munkahelyi gyermekfelügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni. A munkahelyi gyermekfelügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
(5) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott, és az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett szakmai iránymutatásnak megfelelően kell biztosítani.
(6) A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni a települési önkormányzat polgármesterének, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek, továbbá a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak. A polgármester a bejelentésről tájékoztatja a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztert.
(7) A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.
8. § (1) Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása legkorábban 2020. szeptember 1-jétől függeszthető fel.
(2) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-a szerinti, 2020. évi adategyeztetés e rendelet hatálybalépéséig nem zárult le, a 2020. évi adategyeztetést ismételten le kell folytatni.
9. § Ha a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése vagy 11. § (3) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
10. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) tekintetében a veszélyhelyzet ideje alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig
a) megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet első napján az R1. 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,
b) az R1. 8. § (1) bekezdésének f) pontját, 11/A. § (4) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, és 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,
c) az R1. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet első napján az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt,
d) az állásidő alkalmazása esetén az R1. 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.
11. § (1) Az a személy, aki
a) az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdésében vagy
b) a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet 2. §-ában
meghatározott életkort a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be, az R2., illetve a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti állami támogatásra való jogosultságát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.
(2) Jogosult az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés a) pontja szerinti személy is, akinél
a) az első sikeres komplex nyelvvizsgáról, illetve az R2. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti esetben a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap,
b) az R2. 1. § 1. pont c) alpontja szerinti esetben az egyenértékűséget igazoló érettségi bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja,
c) az R2. 1. § 1. pont d) alpontja szerinti esetben honosítási határozat kiállításának napja a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
(3) Jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
(4) Az R2. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti esetben, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása közötti legfeljebb 1 éves időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, az állami támogatás az R2. 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően teljes összegben jár, ha a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
12. § (1) A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)
a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában,
b) 8. § (1) bekezdésében,
c) 9. § (2) bekezdés c) és d) pontjában,
d) 14. § (6) bekezdésében,
e) 15. § (9) bekezdésében,
f) 16. § (3) bekezdésében,
g) 19. § (4) bekezdésében,
h) 22. § (2) bekezdésében
foglalt, a veszélyhelyzet kezdetét követően lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak.
(2) A kölcsönkérelem – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a feleség a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 41. életévét.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig benyújtott kölcsönkérelmek esetén az R3. 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel fennállását – ha ez az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(4) * Az R3. 4. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 90 napon belül újabb, társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát az R3. 4. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(5) Nem szűnik meg az R3. 14. § (1) bekezdés a) pontja, 15. § (1) bekezdés a) pontja és 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogosultság, ha a várandósság a kölcsönkérelem benyújtásakor azért nem áll fenn, mert a gyermek a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az annak megszűnését követő 30. napig született meg, és a kölcsönkérelmet legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napon benyújtják.
13. § Ha a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
14. § (1) Azon vizsgázók, akik a 2019/2020. tanév május–júniusi vizsgaidőszakára térítésmentesen jelentkeztek érettségi vizsgára, de azon a veszélyhelyzet miatt nem jelentek meg, az érettségi vizsgát a 2020/2021. tanév október– novemberi vagy május–júniusi vizsgaidőszakában térítésmentesen tehetik le.
(2) Azon vizsgázók, akik a 2019/2020. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában valamely vizsgatárgyból sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségi bizonyítvány megszerzése után, legkésőbb a 2020/2021. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az adott vizsgatárgyból egy alkalommal térítésmentesen tehetnek ismétlő érettségi vizsgát.
15. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésére tekintettel
a) új iskola indítása esetén, valamint
b) az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetben
– a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 39. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2020-ban június 30-áig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő harminc nap.
16. § (1) Ha az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése szerinti vizsgát a vizsgázó megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem fejezte be, a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről kell kiállítani.
(2) Ha a vizsga megkezdésére nem került sor, a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján befizetett vizsgadíjat a veszélyhelyzet miatt elmaradt vizsgák tekintetében a jelentkező kérésére vissza kell téríteni.
(3) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti számítógépes nyelvvizsgák lefolytatásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkező akkreditált vizsgaközpont akkreditációját az Oktatási Hivatal kérelemre a veszélyhelyzet időtartamára módosította vagy kiegészítette, annak érdekében, hogy a biztonságosan beazonosítható vizsgázó a vizsgát nem az akkreditált nyelvvizsga helyszínén, elektronikus úton, az Akkreditációs Kézikönyvben meghatározott alapelvek szerint szabályszerűen tehesse le, az ilyen módon módosított vagy kiegészített akkreditáció 2020. augusztus 31-én jár le.
(4) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti akkreditáció a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, az akkreditáció a veszélyhelyzet lejártát követő 30 nappal meghosszabbodik.
17. § A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/A. § (2) bekezdésétől eltérően a felsőoktatási intézmények a komplexvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől 2020. augusztus 31-éig eltérhetnek, ha a komplexvizsga-bizottság kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor azzal, hogy a bizottság legalább két tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll a doktori iskolát működtető intézménnyel.
18. § Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti végrehajtási eljárást 2020. december 31-ig nem kezdeményez.
19. § (1) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti – idegen nyelvből tett – nyelvvizsga alapján a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről állították ki, a részvizsga eredményéről kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárásban
a) középfokú (B2) szintű részvizsga esetén a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet] 20. § (1) bekezdés a) pontjában,
b) felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott többletpontra jogosít, ha a jelentkező a részvizsgát a 2019/2020. tanévben szerezte meg.
(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti gyakorlati vizsgát, a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát, szóbeli alkalmassági vizsgát és a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, ha a vizsgáról szóló tájékoztatást a jelentkező már a veszélyhelyzet megszűnése előtt megkapta.
(3) A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelmények teljesítését úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, ha a vizsgáról szóló tájékoztatást a jelentkező már a veszélyhelyzet megszűnése előtt megkapta.
(4) Ha a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a nyelvvizsgázó már sikeresen teljesítette, de a nyelvvizsga-bizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a nyelvvizsga központ által kiadott igazolást a felvételiző – a veszélyhelyzet megszüntetését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli bemutatási kötelezettség terhe mellett – felhasználhatja a 2020. évi általános felvételi eljárásban a felvételi követelmények teljesítésének igazolására.
20. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésétől eltérően a felsőoktatási intézmények a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől 2020. augusztus 31-éig eltérhetnek, ha a záróvizsga-bizottság kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor azzal, hogy a bizottságnak elnöke és legalább egy tagja lehet, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár vagy egyetemi vagy főiskolai docens legyen.
21. § (1) A 2020/2021. tanítási év végéig kell megszervezni
a) a Gyakornok minősítő vizsgáját, ideértve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáját is,
b) a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárásban a foglalkozás vagy az óra látogatását és a portfólióvédést, valamint
c) a Mesterpedagógus fokozatra irányuló pályázati eljárásban a mesterpedagógusi pályázat bemutatását és védését,
ha annak időpontja a veszélyhelyzet időtartamára esett vagy az annak megszűnését követő harminc napon belül lenne esedékes.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő meghosszabbodik az eljárás lezárultának időpontjáig.
(3) Azt a pedagógust, akinek az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszervezett minősítő vizsgája, minősítési vagy pályázati eljárása 2021-ben zárult sikeresen, 2021. január 1-jével visszamenőleges hatállyal kell átsorolni a magasabb fokozatba.
22. § A 21. §-ban foglaltaktól eltérően
a) a Pedagógus I. fokozatot célzó minősítő vizsgán részt vevő pedagógusok közül annak, akinek határozott időre szóló közalkalmazotti kinevezése vagy munkaszerződése 2020. augusztus 31-ig jár le, vagy
b) az a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatot célzó minősítő vizsgán vagy minősítési eljárásban részt vevő pedagógus, aki 2020-ban született gyermekére vagy e rendelet hatálybalépésekor fennálló várandósságára tekintettel 2020. szeptember 1-jét követően szülési szabadságot vagy gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe,
és a minősítő vizsgát vagy a minősítési eljárást 2018-ban vagy 2019-ben megkezdte, az Oktatási Hivatalhoz a veszélyhelyzet során az egyes pedagógusminősítési eljárások lefolytatásáról és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekről szóló 222/2020. (V. 22.) Korm. rendelet szerint 2020. június 10-ig benyújtott kérelme alapján az Oktatási Hivatal 2020. július 31-ig megszervezi a 23. §-ban meghatározottak szerint lefolytatandó minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást.
23. § A 22. § szerinti minősítő vizsgára és minősítési eljárásra a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a minősítő vizsga és minősítési eljárás a következő részekből áll:
a) a portfólió feltöltése,
b) a portfólió előzetes vizsgálata,
c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását –, a tantermen kívüli digitális munkarend keretei közt megvalósított foglalkozás vagy tanóra terve, tematikus terve, a foglalkozás vagy tanóra reflexió elektronikus úton történő megküldése a minősítés kijelölt időpontja előtt legalább tíz nappal a minősítő bizottság tagjai számára,
d) az információk értékelése, a feltöltött portfólió és a c) pont alapján megfogalmazott kérdéseknek a minősítés kijelölt időpontja előtt legalább öt nappal a pedagógusrészére történő eljuttatása, az általa a kérdésekre adott válaszok elektronikus megküldése a minősítés kijelölt időpontjáig a minősítő bizottság tagjai számára, valamint
e) a minősítés kijelölt időpontját követően a kérdésekre adott válaszok alapján a végleges értékelés elkészítése.
24. § Az előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva elmaradt 2019. évi minősítő vizsgát és minősítési eljárást a 2020. évben 2020. december 31-ig kell megszervezni, ha az a 22. § szerint nem kerül megszervezésre.
25. § (1) * A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alkalmazása során a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 22/C. § (1a) bekezdésében meghatározott költségek a 2020–2021-es sportfejlesztési program legfeljebb két alkalommal történő módosításával elszámolhatóak, amely módosítás a Korm. rendeletben meghatározott jogcímek közötti módosításon felül történhet.
(1a) * A Korm. rendelet alkalmazása során a Tao tv. 22/C. § (1a) bekezdésében meghatározott költségek erejéig a támogatott szervezet a 2020–2021-es támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési program megvalósítása során egy alkalommal, legkésőbb 2021. június 30. napjáig kérelmezheti a jóváhagyást végző szervezetnél a sportfejlesztési program szerinti jóváhagyott támogatás összegének növelését, azzal, hogy a módosítási kérelemről a jóváhagyást végző szervezet a sportági keretösszegre és az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekre figyelemmel dönt.
(1b) * A Korm. rendelet alkalmazása során a Tao tv. 22/C. § (1a) bekezdésében meghatározott költségek erejéig azon támogatás igénybevételére jogosult szervezet, amely a 2020–2021-es támogatási időszakra vonatkozóan sportfejlesztési programot nem nyújtott be, vagy támogatásban nem részesült, egy alkalommal, legkésőbb 2020. december 31. napjáig utólag, a 2020–2021-es támogatási időszakra vonatkozóan kizárólag a Tao tv. 22/C. § (1a) bekezdésében meghatározott költségek erejéig sportfejlesztési programot nyújthat be a jóváhagyást végző szervezetnél, azzal, hogy a sportfejlesztési programról a jóváhagyást végző szervezet a sportági keretösszegre és az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekre figyelemmel dönt.
(2) A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat 2020. december 31-éig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatás, a sportfejlesztési program megvalósítását biztosító saját forrás, valamint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének felhasználásáról történő elszámolásnak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti benyújtására rendelkezésre álló határidő az ott meghatározott 15 napon túl egyszeri alkalommal, kérelemre vagy hivatalból legfeljebb 120 nappal meghosszabbítható.
(3) Az (1) és (2) bekezdést a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.
26. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletében foglalt 1. táblázatban meghatározott műszaki megoldások veszélyhelyzet miatt elmaradt időszakos felülvizsgálatára, karbantartására az arra kötelezettnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül – igazolt módon dokumentálva – intézkednie kell.
27. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó időszakos vizsgálatra kötelezettek – ide nem értve a mozdonyvezetőket – részére kiadott és a veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt orvosi alkalmassági tanúsítványok, határozatok érvényessége, azok lejártától számított 6 hónapos időszakkal meghosszabbodik. E rendelkezés a korlátozott időtartamra kiadott orvosi alkalmassági tanúsítványokra, határozatokra nem alkalmazható.
28. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet] foglaltaktól eltérően
a) a képzőszerv – a 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének – a veszélyhelyzet megszűnését követően, legkorábban 2020. IV. negyedévében köteles eleget tenni,
b) a közúti közlekedési szakembereknek a kötelező képzési, továbbképzési kötelezettségüknek a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell eleget tenniük.
29. § A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésétől eltérően a vizsgálóállomások 2020. december 31-éig sikeres auditálás vagy a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditált státusz nélkül is működhetnek.
30. § A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek.
31. § *
32–34. § *
35–45. § *
46. § *
47. § *
48–78. § *
79. § *
80. § Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
a) *
b) *
lép.
81. § *
82. § A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
a)–b) *
c) *
lép.
83. § *
84. § *
85–89. § *
90. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. *
(2) A 47. §, a 80. § b) pontja, a 82. § c) pontja és a 91. § 2020. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 84. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 92. § 2021. július 1-jén lép hatályba.
91. § *
92. § Hatályát veszti a 32–34. §.
92/A. § * E rendeletnek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 664/2020. (XII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 25. § (1a) és (1b) bekezdését, valamint módosított 25. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.
93. § Ez a rendelet
a) a burgonyaágazatban a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/593 végrehajtási rendelet,
b) az élő fák és egyéb növények, a hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, valamint a vágott virágok és díszítőlombozat ágazatában a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/594 végrehajtási rendelet,
c) a tej- és tejtermékágazatban a termelési tervekre vonatkozó megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/599 végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
