1. § (1) E törvény hatálybalépésekor e törvény erejénél fogva a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) vagyonkezelésébe kerülnek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatálybalépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével.
(2) A NISZ Zrt. feladata a vagyonkezelésében lévő központosított informatikai, telekommunikációs és elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtáshoz, adattrezor-archiválási rendszer üzemeltetéséhez, informatikai infrastruktúra-szolgáltatásokhoz, kormányzati nyomatmenedzsment rendszerhez kapcsolódó elavult technológiájú vagy feleslegessé vált vagyonelemek - selejtezési szabályzata figyelembevételével - hulladéknak, illetve hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagnak történő minősítése, megsemmisítése vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése. A NISZ Zrt. jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval.
(3) A NISZ Zrt. kezdeményezheti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (továbbiakban: MNV Zrt.) az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 36. § (6) és (8) bekezdése szerinti döntését a vagyonkezelésében álló ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására. Ha az MNV Zrt. Igazgatósága döntött ezen vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, az Igazgatóság ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntésének végrehajtása során a NISZ Zrt. - az MNV Zrt. képviseletében - jogosult a tulajdonjog-átruházás lefolytatására, a tulajdonátruházási szerződés állam nevében történő megkötésére.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonátruházás esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
(5) A NISZ Zrt. (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek a NISZ Zrt. és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy a NISZ Zrt. köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.
(6) A kormányzati nyomatmenedzsment rendszer részét képező, az (1) bekezdés alapján a NISZ Zrt. vagyonkezelésbe kerülő nyomat-előállításra használt eszközökről, berendezésekről e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a NISZ Zrt. és az érintett, korábbi vagyonkezelő központi költségvetési szerv közös leltárt vesz fel. A NISZ Zrt. az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a közösen felvett leltárnak megfelelően, azzal megegyezően készíti el.
(7) Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 31/A. § (5a) bekezdése szerinti forrásból a NISZ Zrt. által beszerzésre kerülő vagyonelemek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását nem kell beszerezni.
2. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) és (7) bekezdése, a 4-10. §, a 16-26. §, a 28. §, a 31-35. §, a 37-42. §, a 46-53. §, az 56. §, az 58. § és az 59. § 2022. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 11-15. §, a 27. § és a 36. § 2022. június 1. napján lép hatályba.
3. § (1) Az 1. § (4) bekezdése és a 47-52. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 38. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 43-45. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
4-10. § *
11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a a következő f) ponttal egészül ki: [A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„f) a közjegyzőnek az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítését elrendelő végzése.”
12. § A Vht. 16. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki)
„a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző, a közjegyző hagyatékot átadó végzése alapján, valamint a póthagyatéki eljárásban hozott végzése alapján a 210/C. § (1) bekezdése szerinti közjegyző,”
13. § A Vht. IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az állam képviselete törvényes öröklése esetén
184/D. § Az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján megszerzett, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyontárgyakat érintő meghatározott cselekmények végrehajtása iránti eljárásban a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseli az államot.”
14. § A Vht. a következő XIII. Fejezettel egészül ki:
„XIII. FEJEZET
AZ ÁLLAM ÁLTAL TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÚTJÁN MEGSZERZETT VAGYONTÁRGY ÉRTÉKESÍTÉSE
210/C. § (1) A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a vagyontárgyat más örökös hiányában, törvényes öröklés útján megszerző államnak
a) a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező végzés,
b) az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés vagy
c) a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a alapján hozott, a hagyatéki eljárást befejező végzés jogerőre emelkedése napjától számított 60 napon belül előterjesztett kérelmére az állam által törvényes öröklés útján megszerzett ingóság (dolgok, jogok és követelések), valamint ingatlan (a továbbiakban ezen alcímben együtt: vagyontárgy) értékesítésére irányuló végrehajtást végzéssel rendeli el. Zálogjoggal terhelt ingatlanra az ezen alcímben foglaltak szerinti végrehajtás nem rendelhető el.
(2) A vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtás (a továbbiakban ezen alcímben: végrehajtás) célja a vagyontárgy végrehajtás alá vonásából és értékesítéséből befolyt vételárnak
a) az állam,
b) a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultak és
c) az örökhagyóval vagy jogutódjával szemben indult végrehajtások végrehajtást kérői (ideértve az e végrehajtásokba bekapcsolódott zálogjogosultakat is)
közötti felosztása.
(3) A végrehajtás elrendelésére és foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A végrehajtás során nem kell alkalmazni a 7. §-t, a 8. §-t, a 13-14/A. §-t, a 36. §-t, az 52. § d) és f) pontját, az 52/B. §-t, az 54. § d) pontját, a 85-87. §-t, a 89. §-t, a 90. § (1) bekezdés a)-m) pontját, (2) és (3) bekezdését, a 91-96/B. §-t, a 133. §-t, a 138/C. §-t, a 139. § (1) és (8) bekezdését, a 140. § (4) és (5) bekezdését, a 154/A. § (4)-(9) és (11) bekezdését, a 154/B. §-t, a 157. §-t, a 159. §-t, a 160. §-t és a 172-177. §-t. Ha az árverezésre kerülő lakóingatlanban természetes személy lakik, részére a 154/A. § (4)-(9) bekezdése szerint biztosítható az ingatlan elhagyására halasztás, valamint a 139. § (1) bekezdése, a 138/C. § és a 154/A. § (11) bekezdése is alkalmazandó.
(4) A végrehajtásban a végrehajtást kérő és a kötelezett is az állam, amelyet a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság képvisel. A végrehajtást a vagyontárgyat öröklés folytán megszerző állammal, mint kötelezettel szemben kell megindítani örökhagyónként; e törvénynek az adósra vonatkozó rendelkezéseit a kötelezettre megfelelően alkalmazni kell.
(5) A végrehajtás elrendelése iránti kérelemben a fél adatain kívül meg kell jelölni
a) a hagyatékátadó végzést hozó közjegyzőt és a hagyatékátadó végzés számát,
b) az állam részére átadott vagyontárgyak közül azokat, amelyek értékesítését az állam kéri.
(6) A közjegyző a végrehajtást elrendelő végzésben meghatározza az értékesítendő vagyontárgyakat és megjelöli
a) a vagyontárgyak hagyatéki leltár szerinti értékét, a fellelésük helyére vonatkozóan a hagyatéki eljárásban ismertté vált adatokat, valamint
b) az örökhagyó nevét és a hagyatéki eljárás adatai szerinti utolsó ismert lakóhelyét, továbbá a hagyatéki eljárás adatai szerinti utolsó ismert tartózkodási helyét, ha az a hagyatéki eljárás adatai szerinti utolsó ismert lakóhelyétől eltér.
(7) Ha a vagyontárgyak között ingatlan is szerepel, a végzéshez csatolni kell a hagyatéki eljárás során, a végrehajtható okirat kiállítását megelőző egy éven belül kiállított adó- és értékbizonyítvány másolatát. A végrehajtás elrendelése iránti kérelem tárgyában hozott végzést a végrehajtást kérővel kell közölni, a végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.
(8) A közjegyző a végrehajtás elrendeléséről - az örökhagyó nevének, személyazonosító adatainak és utolsó ismert lakóhelyének (tartózkodási helyének) megjelölésével - értesíti a hagyatéki eljárásban követelését hagyatéki tartozásként bejelentett azon hagyatéki hitelezőt, akinek a követelése a hagyatéki eljárásban nem került kielégítésre.
(9) Az eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó ismert lakóhelye vagy - lakóhely hiányában - a tartózkodási helye szerinti végrehajtó, ezek hiányában a vagyontárgy helye szerinti végrehajtó illetékes.
210/D. § (1) A végrehajtó - a végrehajtható okirat kötelezettnek történő külön kézbesítése nélkül - intézkedik a végrehajtható okiratban feltüntetett vagyontárgy felkutatása és lefoglalása iránt. Helyszíni eljárást - az ingóság megtekintése és őrzési helyének meghatározása érdekében - akkor is le kell folytatni, ha az ingóság lefoglalására nyilvántartási adatok alapján került sor.
(2) Az ingóság lefoglalását, valamint a foglalást követően az (1) bekezdés szerinti helyszíni eljárást a végrehajtó elsősorban az ingóságnak a végrehajtható okiratban megjelölt őrzési helyén, a végrehajtható okiratban értékesítésre kijelölt ingatlanban, valamint az örökhagyónak az utolsó ismert lakóhelyét, tartózkodási helyét képező ingatlanban kísérli meg. Ezen ingatlanok tulajdonosai és használói kötelesek a foglalás elvégzését lehetővé tenni és a helyszíni kényszercselekmények foganatosítását tűrni.
(3) Ha a vagyontárgyat hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés során harmadik személy birtokába adták vagy birtokában hagyták, a harmadik személy a végrehajtó felhívására köteles a vagyontárgy - általa ismert - megváltozott őrzési helyét megjelölni. Ezen új őrzési helyen a (2) bekezdés szerint van helye végrehajtói intézkedés foganatosításának.
(4) Ha a vagyontárgy a (2) és (3) bekezdés szerinti helyszínek egyikén sem lelhető fel, az ennek tényéről készített jegyzőkönyvet a felek részére kézbesíteni kell. Az ingóság felkutatása érdekében további eljárási cselekménynek akkor van helye, ha a végrehajtást kérő - legfeljebb a (6) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételi határidejének lejártáig - kérelmet terjesztett elő, amelyben valószínűsíti az ingóság őrzési helyét.
(5) Ha adat merül fel arra, hogy az ingóság a (2) és (3) bekezdés szerinti helyszíneken kívül van harmadik személy birtokában, e személy a végrehajtó felhívására köteles a vagyontárgyat átadni; ennek elmulasztása esetén a harmadik személynél történő foglalás szabályait kell alkalmazni.
(6) Ha az ingóság nem fellelhető, a végrehajtó ennek tényéről 30 napig tartó időtartamra hirdetményt tesz közzé a Kar honlapján, valamint az örökhagyó utolsó ismert lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság és polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, amelyben az ingóság végrehajtó részére történő átadására hívja fel az ingóságot őrző személyt. Ha az átadásra nem kerül sor, a végrehajtó a hirdetmény közzétételi határidejének lejártát követő 30 napon belül jegyzőkönyvet készít a hirdetmény közzétételének eredményéről.
(7) Ha a foglalásnak a vagyontárgyról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzését jogszabály írja elő, a bejegyzésben - végrehajtandó követelés megjelölése nélkül - fel kell tüntetni azt, hogy a vagyontárgy lefoglalására az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló, ezen alcímben szabályozott végrehajtási eljárás során került sor. Az ingóság nyilvántartását vezető hatóság a foglalás bejegyzése iránti megkeresés teljesítésével együtt a megelőző beadványok bejegyzéséről is soron kívül intézkedik.
(8) A végrehajtó az ingatlan becsértékének megállapításához felhasználhatja a 210/C. § (7) bekezdése szerinti adó- és értékbizonyítványt, ha a becsérték megállapítására ezen adó- és értékbizonyítvány kiállítását követő 1 éven belül kerül sor.
(9) Ha a vagyontárgyat nem sikerült sem az első, sem a második árverésen értékesíteni, az örökhagyónak az utolsó ismert lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét képező ingatlanban lakó személy kérelmére - ha valószínűsíti, hogy a vagyontárgy a létfenntartásához nélkülözhetetlen, és ha e személyt nem sújtották korábban rendbírsággal - a végrehajtó a végrehajtást kérő hozzájárulásával feloldja a foglalás alól a 90. § (1) bekezdés b)-k) pontja szerinti ingóságot, és térítésmentesen a kérelmező tulajdonába adja. Ha többen terjesztenek elő kérelmet a vagyontárgy átadására, az a közös nyilatkozattal kijelölt jogosult részére adható át.
210/E. § (1) A vagyontárgyak árverezésének sorrendjét a végrehajtó határozza meg.
(2) A vagyontárgyakat egyenként és több - zálogjoggal nem terhelt - vagyontárgyat egy árverési tételként is lehet árverezni (utóbbi a továbbiakban: együttes árverezés). Együttes árverezés esetében az árverési hirdetményben a vagyontárgyak adatait - ide nem értve a kikiáltási árat - vagyontárgyanként külön-külön kell feltüntetni, a kikiáltási áron és a 132/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti értékhatáron pedig az egyesített árverési tétel összesített becsértékét kell érteni.
(3) Ha ingóság kerül ingatlannal együtt, egy árverési tételként árverezésre, az árverésre és a végrehajtás során befolyt vételár felosztására az ingatlan-végrehajtás szabályait kell alkalmazni. Az ingatlan árveréséhez nem szükséges a végrehajtást kérő kérelme.
(4) Dolgozói részvényt a Polgári Törvénykönyvben az örökös részére biztosított átruházási határidőben a végrehajtó árverés tartásával értékesíti az annak megszerzésére jogosult személy részére; egyéb személyek az árverésből kizárt személynek minősülnek. Ha csak egy személy jogosult a részvény megszerzésére, áverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással is történhet az értékesítés e személy részére legalább a becsértéket elérő vételáron. Ha a Polgári Törvénykönyv szerint már csak a társaság jogosult az átalakított részvény értékesítésére, a névértéknek megfelelő összeget a társaság a végrehajtó részére köteles kifizetni, aki azt az értékesítésből befolyt vételár szabályai szerint kezeli.
(5) Ingóság hagyományos árverezése esetén az első árverés során a kikiáltási ár fokozatosan a becsérték 25%-áig szállítható le, ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat. Ingóság elektronikus árverezése esetén az első árverés során a 132/F. § (6d) bekezdésében foglaltaktól eltérően az árverés negyedik szakaszában is legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Az ingóság második árverezése során a kikiáltási ár leszállítására az általános szabályok irányadók.
(6) Az árverési vevő köteles az elárverezett ingóságokat az árverési jegyzőkönyv aláírásával és a vételár megfizetésével egyidejűleg, elektronikus árverés esetén pedig az árverési jegyzőkönyv aláírását, valamint a vételár megfizetését követő 15 napon belül átvenni és elszállítani, ennek elmulasztása esetén a végrehajtó az ingóság hulladékként való átadása iránt intézkedik.
(7) Ingatlan esetében, ha az első árverés sikertelen volt, második árverést kell tartani.
(8) Ha a vagyontárgyat nem sikerül árverésen értékesíteni - és ingóság esetében azt a végrehajtást kérő sem vette át a követelése fejében -, a foglalás alól fel kell oldani és mint értékesítésre alkalmatlan vagyontárgyat a kötelezettnek vissza kell adni azzal, hogy ingóság esetén a végrehajtó tájékoztatja a kötelezettet a hulladékként történő kezelés lehetőségéről. A kötelezettnek visszaadott vagyontárgyat csak azok a jogok terhelik, amelyek e törvény szerint az árverést követően is fennmaradnak a vagyontárgyon; a végrehajtó a visszaadást azt követően foganatosítja, hogy intézkedett a vagyontárgy - e jogok kivételével történő - tehermentesítése érdekében akként, hogy megkeresi a vagyontárgyat terhelő jogokat bejegyzett szerveket a jogok töröltetése érdekében.
(9) A kötelezett a visszaadott ingóság esetében kérheti a végrehajtótól az ingóság 135. § (3) bekezdése szerinti kezelését, amelyet a végrehajtó az ingóságnak a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti gyűjtésére vagy hasznosítására jogosult szervezet részére történő átadással teljesít. Az átadás költségei végrehajtási költségnek, az átadásból származó bevétel pedig végrehajtás során befolyt összegnek minősül.
(10) A végrehajtó a befolyt összeg kifizetése iránt a VIII. Fejezetben foglaltak szerint intézkedik; a végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtási költségek és a felosztási tervben szereplő követelések kielégítését követően fennmaradó összeget fizeti meg a kötelezett részére.
210/F. § (1) A végrehajtó az örökhagyóval szemben indított bírósági végrehajtási ügyek felkutatása érdekében a végrehajtási költségek megelőlegezését követő 3 munkanapon belül megkeresi a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásból történő adatszolgáltatás érdekében. A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó a Kar által megjelölt további végrehajtási ügyeket foganatosító végrehajtó részére is megküldi. E további végrehajtási eljárásban a (2)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.
(2) A vagyontárgyat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a végrehajtó értékesíti abban az esetben is, ha azt egy másik bírósági végrehajtási eljárásban is lefoglalták.
(3) A végrehajtó az ezen alcím szerinti végrehajtás elrendeléséről a lefoglalásról való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül értesíti a vagyontárgyat másik végrehajtási ügyben lefoglaló végrehajtót és - e másik végrehajtó által megküldött, a végrehajtás során befolyt összeg kifizetéséhez szükséges adatok alapján - ezt a követelést is szerepelteti az árverési hirdetményben, felosztási tervben.
(4) Ha a másik végrehajtási eljárásban a vagyontárgy áverési hirdetményét már közzétették, a végrehajtó megküldi a végrehajtás során befolyt összeg kifizetéséhez szükséges adatokat az értékesítést foganatosító végrehajtónak, aki az értékesítést lefolytatja, a végrehajtás során befolyt összeg felosztása és kifizetése, valamint szükség esetén a vagyontárgy árverési vevő részére történő birtokba adása iránt intézkedik, a többi eljárási cselekmény foganatosítása céljából pedig átadja az ügyet a végrehajtónak.
210/G. § (1) A végrehajtó az eljárás befejezéséről - az összes vagyontárgy tekintetében szükséges intézkedések megtételét követően - jegyzőkönyvet készít, amelyben vagyontárgyanként, a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra való utalással feltünteti a végrehajtás eredményét.
(2) A végrehajtás eredményes, ha
a) az adott vagyontárgyat értékesítették vagy
b) az ingóság értékesítésének sikertelensége esetén a végrehajtást kérő azt a követelése fejében átvette.
(3) A végrehajtást eredményesnek kell tekinteni akkor is, ha a vagyontárgy
a) a 210/D. § (6) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételét követően sem került átadásra a végrehajtó részére,
b) a 210/D. § (9) bekezdés szerint a foglalás alól feloldásra és az ingatlanban lakónak átadásra került vagy
c) sikeres értékesítés és átvétel hiányában a 210/E. § (8) bekezdése szerint a kötelezettnek került visszaadásra.
(4) Nem tekinthető az eljárás eredményesnek, ha
a) az ingatlant azért nem sikerült lefoglalni, mert a végrehajtást kérő nem előlegezte meg az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját vagy
b) a vagyontárgyat azért nem sikerült lefoglalni vagy értékesíteni, mert a végrehajtást kérő egyéb módon nem teljesítette az eljárás lefolytatása érdekében fennálló közreműködési kötelezettségét.”
15. § A Vht. a következő 304/J. §-sal egészül ki:
„304/J. § E törvénynek az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.13.) megállapított 210/C. § (1) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a 210/C. § (1) bekezdése szerinti végzés a Módtv.13. 14. §-ának hatálybalépését követően emelkedett jogerőre. Korábban jogerőre emelkedett végzés esetében az állam a Módtv.13. 14. §-ának hatálybalépését követő két éven belül jogosult a 210/C. § (1) bekezdése szerinti kérelem előterjesztésére.”
16-20. § *
21-26. § *
27. § A Vtv. V/A. Fejezete a következő 42/Q. §-sal egészül ki:
„42/Q. § (1) Az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtásnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/G. § (2) és (3) bekezdése szerint eredményes vagy eredményesnek tekintendő befejezését követően az állam az örökhagyó tartozásaiért - a Ptk. 7:96. § (1) bekezdésétől eltérően - csak
a) a részére a hagyatékátadó végzéssel átadott, a hagyaték-átadási terhek [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 6. § (1) bek. b) pont] kifizetését követően fennmaradó pénzösszeg vagy a részére a hagyatékátadó végzéssel átadott, pénzügyi intézménynél elhelyezett összeg kezelésére szolgáló szerződés alapján kezelt összeg,
b) a Vht. 210/D. § (9) bekezdése szerint a foglalás alól feloldásra és az ingatlanban lakónak átadásra került vagyontárgy becsértékének megfelelő összeg és
c) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a végrehajtás során befolyt és részére a Vht. 210/E. § (10) bekezdése szerint kifizetett összeg
erejéig felel; a részére a végrehajtás során visszaadott vagyontárgyak kezelésére a továbbiakban a kivezetésre szánt állami vagyon kezelésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés azon, öröklés útján megszerzett vagyontárggyal vagy a helyébe lépett vagyonnal való helytállásra, amelyre az állam nem kérte az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtás elrendelését.”
28. § *
29-30. § *
31-33. § *
34-35. § *
36. § A Hetv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A jogerőre emelkedésről az érdekelteket - kivéve a vagyontárgyat törvényes öröklés útján megszerző államot - külön értesíteni nem kell, de az érdekelt kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.”
37. § *
38-42. § *
43-45. § *
46-53. § *
54-55. § *
56. § *
57. § *
58-59. § *
