Hatály: 2022.VI.1. - 2022.VI.15. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 11. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány Észak-Magyarország villamosenergia ellátásbiztonságának biztosítása érdekében 2021. évtől ideiglenesen kijelöli az MVM Mátra Energia Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: villamosenergia-termelő) arra, hogy a Mátrai Erőmű III., IV. és V. blokkjaiban megtermelt villamos energiából

a) a 2021. évben legalább 3.185,4 GWh, legfeljebb 3.503,94 GWh,

b) a 2022. évben legalább 3.247,6 GWh, legfeljebb 3.572,36 GWh,

c) a 2023. évben legalább 3.318,6 GWh, legfeljebb 3.650,46 GWh,

d) a 2024. évben legalább 3.200,4 GWh, legfeljebb 3.520,44 GWh

villamosenergia mennyiséget a Detk 220 kV-os csomóponton tápláljon be a villamosenergia-rendszerbe.

2. § (1) A villamosenergia-termelő az 1. § szerinti betáplálást mint az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) teljesíti.

(2) A villamosenergia-termelő a szolgáltatás teljesítéséért ellentételezésre jogosult.

(3) Az ellentételezés fedezi, de nem haladja meg a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, az értékcsökkenést is magában foglaló, a bevétellel nem fedezett, nettó költséget. Az ellentételezés nem tartalmazza a szolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységhez kapcsolódó költség vagy ráfordítás fedezetét.

3. § (1) A szolgáltatás ellátására az energetikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a villamosenergia-termelővel szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt, amely tartalmazza

a) a szolgáltatási kötelezettségek tartalmát, területi és időbeli hatályát,

b) a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összege – 5. § (5) bekezdése szerinti – megállapításának formai követelményeit, valamint

c) a villamosenergia-termelőnek biztosított kizárólagos vagy speciális jogok meghatározását.

(2) Az ellentételezés meghatározására vonatkozó módszertant és az ellentételezés meghatározása során elszámolható költségeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költséget a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges elszámolható költség és a szolgáltatáshoz kapcsolódó összes bevétel különbsége alapján kell meghatározni.

4. § (1) A villamosenergia-termelő a tárgyévre vonatkozó ellentételezés megállapítása iránti kérelmét a tárgyév május 15. napjáig benyújtja a miniszternek.

(2) Az (1) szerinti kérelem tartalmazza

a) az érvényesíteni kívánt igény jogcímét,

b) a tárgyévi szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség értékét az 1. mellékletben meghatározott módszertan alapján dokumentációval alátámasztva, az elfogadott üzleti terv alapján,

c) a tárgyévet megelőző évben a szolgáltatáshoz kapcsolódó nettó költség tény értékét, és

d) a tárgyévet megelőző évben folyósított ellentételezés összegét.

(3) A villamosenergia-termelő az ellentételezés megállapítása iránti kérelemhez csatolja

a) a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján készült eredmény-kimutatás tervezetét, amely tartalmazza a szolgáltatás érdekében és az ezen kívül végzett tevékenység alapján megállapított társasági eredmény tervezett összegét,

b) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált beszámoló és a kapcsolódó főkönyvi kimutatást és az az alapján készült eredménykimutatást, ha a tárgyévet megelőző évben a villamosenergia-termelő részére ellentételezés került kifizetésre,

c) részletes szöveges magyarázatot a kérelmet alátámasztó számításhoz, alkalmazott modellhez és allokációs módszertanhoz.

5. § (1) A miniszter a szolgáltatás ellentételezésének megállapítása iránti kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bevonásával vizsgálja meg.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat keretében a villamosenergia-termelő által benyújtott kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak e rendeletnek való megfelelőségét vizsgálja és javaslatot tesz a miniszternek a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegére, figyelemmel a támogatásra nem javasolt költségelemekre és azok összegére, valamint a tárgyévet megelőző év nettó költség tény értéke és a folyósított ellentételezés összegének különbözetére. A Hivatal a javaslatát legkésőbb tárgyév június 30. napjáig megküldi a miniszternek.

(3) Ha a kérelmet a villamosenergia-termelő hiányosan nyújtotta be, a Hivatal határidő tűzésével felhívja a villamosenergia-termelőt, hogy a kérelmet az e rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtsa be.

(4) A Hivatal a kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak megfelelőségének a vizsgálatához – határidő tűzésével – a villamosenergia-termelőtől felvilágosítást, továbbá adatszolgáltatást kérhet.

(5) Ha a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a miniszter – a Hivatal javaslatának a figyelembevételével – a szerződésben meghatározott formában, a tárgyév július 15. napjáig megállapítja a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegét és a kifizetés módját.

(6) A szolgáltatás ellentételezését a tárgyévre vonatkozó mértékének megállapítását követően a miniszter elkülönített költségvetési forrásból fizeti ki. A kifizetés történhet egy összegben vagy részletekben. A miniszter az első részletet vagy az egyösszegű teljesítést július 30-ig teljesíti a villamosenergia-termelő részére. A kifizetés részletekben történő teljesítése esetén az utolsó részlet kifizetésének határideje a tárgyév december 31-e.

(7) A miniszter a tárgyévi kifizetendő ellentételezés összegének a megállapítását megküldi a villamosenergia-termelő, továbbá az államháztartásért felelős miniszter, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter részére.

6. § A szerződés aláírásának évében a miniszter a villamosenergia-termelő részéről benyújtott kérelem alapján, a Hivatal javaslatát figyelembe véve, a tárgyév december 31-ig gondoskodik az ellentételezés tárgyévi összege villamosenergia-termelő részére történő kifizetéséről a 7. §-ban meghatározottak szerinti utólagos elszámolás mellett.

7. § (1) Amennyiben a tárgyévben folyósított ellentételezés nettó összege és a – 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján – tényleges nettó költség tény értéke eltér és az eltérés a villamosenergia-termelő

a) javára többletet mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében köteles a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel csökkentett összegben megadni, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyévet követő évben benyújtott kérelmében jogosult a következő tárgyévre vonatkozó igényét a többlettel növelt összegben megadni.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott különbözetnek a csökkentett vagy többlettel növelt összege figyelembevételével – a Hivatal 5. § (2) bekezdése szerinti javaslatának a figyelembevételével – fizeti meg a szolgáltatás ellentételezésének a tárgyévi összegét a villamosenergia-termelő részére.

(3) A villamosenergia-termelő az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyévet követő évben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben a tárgyévben folyósított ellentételezés nettó összege és a tárgyév tényleges nettó költség tény értéke különbözetének az elszámolását benyújtja a miniszternek. A miniszter az elszámolást a Hivatal bevonásával vizsgálja meg és – 5. § (5) bekezdésében meghatározott határidőig – állapítja meg a folyósított ellentételezés nettó összege és tényleges nettó költség tény értéke esetleges eltérését.

(4) Amennyiben az utolsó szolgáltatási kötelezettséggel érintett tárgyévben folyósított ellentételezés nettó összege és a – 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján – tényleges nettó költség tény értéke eltér és az eltérés a villamosenergia-termelő

a) javára többletet mutat, akkor a villamosenergia-termelő a tárgyév július 30-ig a különbözetet visszafizeti, vagy

b) hátrányára hiányt mutat, akkor a miniszter az 5. § (6) bekezdése szerinti határidőben gondoskodik a különbözetnek a villamosenergia-termelő részére történő megfizetéséről.

8. § (1) A villamosenergia-termelő a számviteli nyilvántartásában a szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó költségeit – a szolgáltatással nem összefüggő, egyéb gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos költségeitől elkülönítetten – külön vezeti és mutatja ki.

(2) A kimutatás tartalmazza

a) az 1. mellékletben meghatározott elszámolható költségeket és bevételeket minden olyan évben, amikor a villamosenergia-termelő ellentételezésben részesül,

b) a villamosenergia-termelő, mint a 2006/111/EK irányelv szerinti közvállalkozás belső pénzügyi és szervezeti felépítésére vonatkozó adatokat, az általa végzett egyes tevékenységekre vonatkozó elkülönített és hiteles elszámolásokat, valamint

c) az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségeket és bevételeket, valamint a költségek és bevételek kijelölésének és megosztásának módszereit.

9. § E rendelet alkalmazásában üzleti terv jelenti:

a) a 6. §-ban meghatározott kérelem tekintetében az ún. 2021 FC9 üzleti tervet, amely az év 1–9. hónapja tekintetében a tényadatokat és a 10–12. hónap tekintetében a tervszámokat tartalmazza,

b) a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelem tekintetében a villamosenergia-termelő igazgatósága által elfogadott tárgyévi üzleti tervet.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

11. § * 

12. § Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok szerinti adatszolgáltatási és jelentési kötelezettséget az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter teljesíti a nyilvánosság és az Európai Bizottság felé.

13. § (1) Az e rendelet szerinti ellentételezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz.

(2) Az e rendeletben meghatározott szolgáltatás a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló 2012/C 8/03 számú Európai Bizottság keretszabály alapján került meghatározásra.

1. melléklet a 754/2021 (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 2. § szerinti ellentételezést a következőképlet alapján kell meghatározni:

Kt = NKt + KTt

ahol

Kt az ellentételezés mértéke t évben

NKt (Nettó költség):

NKt = VKt + ÁKt + ÉCSt + TAt – VEÁBt – EBt – PEt

ahol

1) VKt (Változó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi tervezett változó költségek forintban denominálva; melynek számítási módja az alábbi:

VKt = KTA,t + KCO2,t,

ahol

a) KTA,t (Költség, Tüzelőanyag) kizárólag azok a gazdasági szempontból ésszerűen felmerülő tervezett költségek, amelyek szén, gázolaj, földgáz, biomassza és egyéb tüzelőanyagok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel t évben. A Mátrai Erőmű esetén a villamosenergia-termelés nem vásárolt, hanem saját előállítású lignit tüzelőanyagon alapul, amit a visontai és a bükkábrányi bányákban termelnek ki. A lignithez kapcsolódó költségek tehát nem vásárolt tüzelőanyag költségként, hanem a bányák önköltségeként merülnek fel, ami teljes egészében (az értékcsökkenést is beleértve) villamosenergia-termeléshez kapcsolódó változó költségként került figyelembevételre, függetlenül attól, hogy az közvetlen vagy közvetett költség. A változó és az állandó költségek megbontásához a villamosenergia-termelőn belül a termelő területek, azaz (i) az erőmű, (ii) a Visontai Bánya és (ii) Bükkábrányi Bánya, valamint (iv) a nem termelő területek, összefoglaló néven „az irányító szervezet” külön egységként kerülnek nyilvántartásra.

A változó költségek közé kerültek besorolásra ennek megfelelően a következők:

aa) Bányák esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergiához kapcsolódó összes költség, beleértve a bányákra jutó értékcsökkenést is az általános érdekű gazdasági szolgáltatás érdekében termelt villamosenergiához kapcsolódó mértékben.

ab) Erőmű és irányító szervezet esetében a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergiához kapcsolódó vásárolt tüzelőanyag és a termeléshez szorosan kapcsolódó segédanyag: Vásárolt tüzelőanyagok költsége (földgáz, gázolaj és biomassza beszerzésének költsége), valamint a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó segédanyag (pl. mészkőliszt, mészhidrát) költsége.

b) KCO2,t (Költség, Széndioxid) a széndioxid kibocsátásából eredően, gazdasági szempontból ésszerűen felmerülő tervezett költségek, az ETS rendszerben kereskedett, kötelező CO2 kvóta beszerzés költsége.

2) ÁK (Állandó költségek) a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódóan t évi ésszerűen tervezett fix költségek forintban denominálva, a következő szempontok figyelembevételével: Az erőműnél és az irányító szervezetnél a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó összes költség az alábbi tételek kiszűrése után:

a) Egyszeri tételek;

b) Az 1) pontban változó költségként definiált elemek;

c) Az erőmű és az irányító szervezet értékcsökkenése, amely külön tényezőként került veszünk figyelembe [lásd 3) pont].

3) ÉCSt (Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó t évi tervezett értékcsökkenése forintban denominálva.

4) TAt (Társasági Adó) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamos energiához kapcsolódó t évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban denominálva.

5) VEÁBt (Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamosenergiához kapcsolódó t évi tervezett árbevétel forintban denominálva, az alábbi képlet szerint:

VEÁBt = VETÁBt + VEKÁBt + VESTKAt + VESEEAt

ahol

a) VETÁBt (VE Termelés Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiából származó árbevétel forintban.

b) VEKÁBt (VE Kereskedelem Árbevétele) a t évi közszolgáltatási kötelezettség keretében villamosenergia-kereskedelemből származó árbevétel forintban.

c) VESTKAt (VE Saját Termelésű Készletek Állományváltozása) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó saját termelésű készletek állományváltozása forintban.

d) VESEEAt (VE Saját Előállítású Eszközök Aktiválásának értéke) a t évi közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó saját előállítású eszközök aktiválásának értéke forintban.

6) EBt (Egyéb bevétel) a t évi tervezett egyéb bevétel forintban denominálva,

a) beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatást, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó céltartalék feloldást;

b) nem beleértve az egyszeri tételeket, a lignitfillér támogatást és egyéb olyan bevételeket, amelyek nem a közszolgáltatás keretében végzett villamos energia értékesítéshez köthetők.

7) PEt (Pénzügyi Eredmény) a t évben az MVM Mátra Energia Zrt. által a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamosenergiához kapcsolódó tervezett pénzügyi eredmény értéke forintban denominálva. A pénzügyi eredmény a pénzügyi bevételek (például kapott osztalék) és pénzügyi ráfordítások (például deviza származékos ügylet valós értékének vesztesége) különbségének értéke forintban denominálva. A túlzott ellentételezés elkerülésre érdekében az MVM Mátra Energia Zrt. leányvállalataitól kapott osztalék bevételnövelő (és így ellentételezést csökkentő) elemként került figyelembevételre, ezzel is követve a szabályozási gyakorlatot („belső haszon” kezelése).

8) KTt (Korrekciós tényező) a villamosenergia-termelés költségeinek és bevételeinek korrekciós tényezője t évre vonatkozóan, az alábbi képlet szerint:

KTt = TVKt–1 – VKt–1 + TÁKt–1 – ÁKt–1 + TÉCSt–1 – ÉCSt–1 + TTAt–1 – TAt–1 – (TVEÁBt–1 – VEÁBt–1) – (TEBt–1 – EBt–1) – (TPEt–1– PEt–1)

ahol

a) TVKt–1 (Tényleges Változó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergia t–1 évre vonatkozó tényleges változó költségei forintban, beleértve a széndioxid kibocsátási kvótáknak az EU Kibocsátási Kvóta t–1 január 1. és december 31. közötti, az EEX energia tőzsde szerint közzétett hivatalos azonnali piaci árfolyamán történő beszerzését.

b) VKt–1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott változó költségei forintban a t–1 évben.

c) TÁKt–1 (Tényleges Állandó Költség) a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamos energia tényleges állandó költségei forintban a t–1 évben.

d) ÁKt–1 a közszolgáltatási kötelezettséggel termelt villamosenergia tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott állandó költségei forintban a t–1 évben.

e) TÉCSt–1 (Tényleges Értékcsökkenés) az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamosenergiához kapcsolódó t–1 évre vonatkozó tényleges értékcsökkenése forintban.

f) ÉCSt–1 az erőművi és az irányítószervezeti eszközök közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó t–1 évre tervezett, jóváhagyott vagy meghatározott értékcsökkenése forintban.

g) TTAt–1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamosenergiához kapcsolódó t–1 évi tényleges társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

h) TAt–1 a közszolgáltatási megbízás keretében értékesített villamosenergiához kapcsolódó t–1 évi tervezett társasági adófizetési kötelezettség értéke forintban.

i) TVEÁBt–1 (Tény Villamosenergia-árbevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tényleges bevétel forintban, a t–1 évben.

j) VEÁBt–1 a közszolgáltatási kötelezettséggel előállított villamosenergia-termelésből származó tervezett bevételek forintban, a t–1 évben.

k) TEBt–1 (Tény Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t–1 évben ténylegesen felmerült egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó céltartalék feloldást, de nem beleértve a rekultivációhoz kapcsolódó céltartalék-feloldást és a lignitfillér támogatást.

l) EBt–1 (Egyéb Bevétel) a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő, az erőműben t–1 évben tervezetten felmerülő egyéb bevétel forintban, beleértve a kapott barna és zöld prémium támogatás összegét, valamint a közszolgáltatási kötelezettséggel megtermelt villamos energiához kapcsolódó céltartalék feloldást, de nem beleértve a rekultivációhoz kapcsolódó céltartalék-feloldást és a lignitfillér támogatást.

m) TPEt–1 a t–1 évben az MVM Mátra Energia Zrt. által elért tényleges pénzügyi eredmény értéke forintban.

n) PEt–1 a t–1 évben az MVM Mátra Energia Zrt. által tervezett pénzügyi eredmény értéke forintban.