Hatály: 2019.I.1. - 2019.IV.14. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

13/1991. (XI. 26.) IM rendelet

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 193. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

(A Ktv. 9. §-ához)

1. § (1) *  A közjegyző a közjegyzői irodában foglalkoztatott közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat a munkaszerződés megkötésekor köteles titoktartásra kötelezni.

(2) *  A munkaszerződés megkötése előtt a közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat a titoktartási kötelezettség lényegéről és megszegésének következményeiről részletesen tájékoztatni kell, és az erről szóló okiratot a munkaszerződés mellett meg kell őrizni. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnése után fennmarad.

(3) E § a munkavégzésre irányuló megbízási szerződés alapján a közjegyzőnél tartósan vagy esetenként munkát végző megbízottra megfelelően irányadó.

(A Ktv. 10. §-ához)

2. § * 

A KÖZJEGYZŐI SZOLGÁLAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(A Ktv. 18. §-ához)

3. § *  (1) *  A területi elnökség a pályázati hirdetményt a Hivatalos Értesítőben teszi közzé, valamint a hirdetmény Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő munkanaptól a pályázati határidő utolsó napjáig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) honlapján is. A pályázat benyújtásának határideje a hirdetménynek a Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 30. nap. A hirdetményben fel kell tüntetni

a) a közjegyzői kinevezéshez szükséges törvényi feltételeket és a kinevezést kizáró okokat,

b) a pályázathoz mellékelendő iratok körét és a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek igazolásának módját, továbbá

c) a pályázat leadásának módját és a pályázati határidőt.

(2) A pályázatot ahhoz a területi kamarai elnökséghez kell benyújtani, amelyik a pályázati hirdetményt közzétette. A pályázathoz mellékelni kell

a) a Ktv. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát,

b) az összeférhetetlenségnek a kinevezés esetére vállalt megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot,

c) a köztartozás-mentesség igazolására szolgáló iratot,

d) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalását tartalmazó nyilatkozatot,

e) a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, továbbá

f) közjegyzőhelyettes pályázó esetén az alkalmazó közjegyző értékelését,

g) *  a pályázat elbírálása során figyelembe venni kért tények és adatok fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát.

(3) *  A (2) bekezdésben foglaltakon túl a pályázó hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a pályázó kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére – annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(4) A pályázati határidő utolsó napján postára adott és a személyes meghallgatás lezárultának időpontjáig beérkezett pályázatot határidőben beadottnak kell tekinteni.

(5) Ha a pályázó a területi kamara elnökségénél bűnügyi személyes adatainak igazolására adatigénylést kezdeményez, az adatigénylést haladéktalanul meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(6) Ha a közjegyzői álláshelyre más kamara illetékességi területén működő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes nyújt be pályázatot, a pályázatot közzétevő területi elnökség az illetékes területi kamara elnökségének a pályázóra vonatkozó írásbeli véleményét beszerzi.

4. § (1) *  A területi elnökség a pályázati határidő leteltétől számított 30 napon belül a pályázatokat elbírálja, kinevezési javaslatot készít, és azt felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

(2) A pályázatok elbírálásánál figyelembe kell venni a pályázó alkalmasságát a közjegyzői állásra, így

a) gyakorlati ismereteit, különös tekintettel a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges ismeretekre és képességekre;

b) szakmai és tudományos eredményeit, nyelvismeretét;

c) életvitelét, erkölcsi és anyagi megbízhatóságát.

(3) *  A területi kamara elnöksége véleményét a pályázat tartalma és mellékletei, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalma, a pályázó személyes meghallgatása, a kamarai nyilvántartásban szereplő adatok, valamint közjegyző és közjegyzőhelyettes esetén a pályázó működésének helye szerint illetékes területi kamara véleménye alapján alakítja ki.

5. § (1) A kinevezési javaslatnak tartalmaznia kell:

a) valamennyi pályázó összesített adatát;

b) azt, hogy a pályázók közül a területi elnökség kiket tart alkalmasnak az állás betöltésére;

c) *  a pályázók pontozással kialakított kamarai értékelési rangsorát és e rangsorban legtöbb pontszámmal rendelkező három alkalmas pályázónak a nevét, akinek kinevezésére a területi elnökség javaslatot tesz;

d) a javaslat indokait.

(2) A területi elnökség a kinevezési javaslathoz csatolja:

a) a pályázat szabályszerű meghirdetését igazoló iratokat;

b) a beérkezett pályázatokat, mellékleteikkel;

c) ha a pályázó közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, az illetékes területi elnökség által készített minősítésüket a pályázó alkalmasságáról, közjegyzői, közjegyzőhelyettesi gyakorlatának időtartamáról és eddigi munkájáról; a minősítést az 1. számú mellékletszerinti nyomtatványon kell közölni;

d) ha rendelkezésre áll, a korábbi munkáltató vagy a felügyeletet gyakorló szerv által készített minősítést (ajánlólevelet);

e) *  a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványokat.

(3) *  A területi elnökség a kinevezési javaslatot és a hozzá csatolandó pályázati anyagokat az országos kamara részére küldi meg, amely azokat 30 napon belül formai szempontból ellenőrzi – szükség esetén felhívja a területi elnökséget a hiányzó iratok pótlására, az e rendeletnek megfelelő pályázati anyagok szolgáltatására –, és ezt követően küldi meg a miniszternek.

6. § *  A miniszter a közjegyzői állást a területi elnökség által kinevezésre javasolt 3 jelölt egyikének kinevezésével tölti be. Ha e három jelölt közül valamelyik pályázó időközben már másik közjegyzői állásra kinevezést kapott, a kamarai értékelés során következő legmagasabb pontszámot kapott pályázó bekerül a kinevezhető jelöltek közé.

6/A. § *  A pályázat elbírálása során – ide nem értve a Ktv. 17. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okokat – csak a pályázat benyújtásakor már fennálló tények és adatok értékelhetőek.

(A Ktv. 21. §-ához)

7. § *  (1) *  A közjegyzőnek a hivatása gyakorlására alkalmas irodával kell rendelkeznie, amelynek címét a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző az országos kamara elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell:

a) a területi elnökségnek az iroda alkalmasságáról szóló igazolását,

b) a közjegyző aláírásmintáját 5–5 példányban,

c) szükség esetén az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló okiratot [Ktv. 21. § (1) bekezdés],

d) * 

(3) A közjegyző hivatalba lépését megelőzően az országos kamara beszerzi a közjegyző hivatali bélyegzőjét az előállítására jogosult bélyegzőkészítőtől (a továbbiakban: bélyegzőkészítő).

(4) A közjegyző hivatali bélyegzője [Ktv. 21/A. § (1) bekezdés] az országos kamara által készíttetett körbélyegző (a továbbiakban: bélyegző). A bélyegző közepén az állami címert, köriratként a közjegyző nevét, székhelyét, bélyegző sorszámát és egyedi azonosító jelét, valamint a „közjegyző” szót tartalmazza.

(5) A bélyegzőkészítő a bélyegzőt az elkészítését követően annak lenyomatával és az egyedi azonosító jel jegyzékével együtt megküldi az országos kamarának, amely a bélyegzőt a közjegyző részére átadja.

(6) *  A bélyegzőt megrongálódása, ellopása, elvesztése és megsemmisülése, továbbá a közjegyző szolgálatának megszűnése, a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása és a közjegyző névaláírásának megváltozása esetén érvényteleníteni kell, és a közjegyző részére – szolgálatának megszűnését és a kinevezés érvénytelenségének megállapítását kivéve – új bélyegzőt kell készíttetni. Az új bélyegző sorszáma és egyedi azonosító jele nem lehet azonos az érvénytelen bélyegző sorszámával és egyedi azonosító jelével.

(7) *  A Budapesten kívül működő közjegyző – az illetékességi területén – a székhelyén kívüli településen is tarthat fenn hivatali helyiséget.

7/A. § *  (1) Az országos kamara által elfogadott minősített hitelesítésszolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) által a közjegyző és a közjegyzőhelyettes (a továbbiakban e §-ban együtt: közjegyző) hivatalba lépését megelőzően a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítványt (a továbbiakban: minősített tanúsítvány) az országos kamara nyilvántartásba veszi és a területi kamara közreműködésével a közjegyzőnek átadja.

(2) Az országos kamara a Ktv. 55. §-ában meghatározott jogkörében eljárva iránymutatást adhat ki a minősített tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről és a minősített tanúsítvány kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.

(3) *  A Szolgáltató elfogadásáról szóló határozatot az országos kamara honlapján közzé kell tenni.

(4) *  A területi elnökség a tanúsítvány alkalmazásához való hozzájárulás visszavonását a közjegyző felfüggesztése, szolgálatának megszűnése vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása esetén az országos kamaránál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az országos kamara megkeresésére a hivatali elektronikus aláírást a minősített tanúsítvány visszavonásával együtt haladéktalanul érvényteleníteni.

(5) A közjegyző köteles a hivatali bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt oly módon őrizni, hogy rajta kívül ahhoz más személy ne férhessen hozzá.

(6) *  A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz elvesztését, eltulajdonítását vagy megrongálódását és megsemmisülését a közjegyző köteles a területi kamara elnökének haladéktalanul bejelenteni, aki arról értesíti az országos kamarát.

(7) *  A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét és kezdő napját be kell jegyezni az országos kamara nyilvántartásába és azt közzé kell tenni az országos kamara honlapján. Az országos kamara a közjegyző költségére a bélyegző, a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz, valamint a hivatali elektronikus aláírásáról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A hirdetményben fel kell tüntetni a bélyegző szövegét, sorszámát és a bélyegző, valamint a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz érvénytelenségének kezdő napját.

(8) *  Az érvénytelen bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt a közjegyzői levéltár 10 évig őrzi, majd megsemmisíti.

8. § (1) *  A közjegyző az esküt az országos kamara elnöke előtt teszi le.

(2) *  Az eskütételről az országos kamara elnöke okiratot készít, amely az eskü szövegét, valamint letételének és a közjegyzői működés megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot a közjegyző és az országos kamara elnöke aláírja.

(3) *  Az esküokirat, a bélyegzőlenyomat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke a miniszternek az esküokiratból egy példányt, az aláírásmintából és a bélyegző lenyomatából két-két példányt küld meg.

(4) *  Ha a közjegyzői állást áthelyezés [Ktv. 20. § (2)–(3) bekezdése] útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, működése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt. Ha a székhelyéül szolgáló település megváltozik, részére az országos kamara új bélyegzőt készíttet.

(5) *  A közjegyző az országos kamara elnöke által kitűzött határnap előtt nem gyakorolhatja a hivatását.

(A Ktv. 22. §-ához) * 

8/A. § * 

(A Ktv. 24. §-ához)

9. § * 

KÖZJEGYZŐJELÖLT ÉS A KÖZJEGYZŐHELYETTES

(A Ktv. 25. §-ához)

10. § * 

(A Ktv. 27. §-ához)

11. § *  (1) A közjegyzőjelöltként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban a kérelmezőnek a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ktv. 26. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatait kell csatolnia.

(2) A közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban a kérelmezőnek a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ktv. 27. §-ában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatait kell csatolnia.

(3) *  A területi kamara elnöksége a kérelmező által benyújtott okiratok, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalma, a kamarai nyilvántartás adatai, a kérelmező és az őt foglalkoztatni kívánó közjegyző személyes meghallgatása alapján határoz a felvételi kérelemről.

12. § * 

12/A. § * 

13. § (1) *  A területi kamara elnöke szakmai ellenőrzési jogkörében vizsgálja a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését.

(2) *  A területi kamara elnöke minősíti a közjegyzőhelyettest, ha közjegyzői állásra pályázik.

(3) *  A területi elnökség a közjegyzőhelyettest szolgálati érdekből átmenetileg más közjegyző mellé oszthatja be, illetőleg a közjegyző akadályoztatása esetén vagy megüresedett közjegyzői állás helyettesítésére rendelheti ki. A közjegyzőhelyettes részére a helyettesítés időtartamára az őt foglalkoztató közjegyző fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

A KÖZJEGYZŐI IRODA * 

(A Ktv. 30–31/F. §-ához)

13/A. § *  A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárásban a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ktv. 31/B. § (5) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatait kérelméhez csatolja.

A KÖZJEGYZŐ HELYETTESÍTÉSE

(A Ktv. 32. §-ához)

14. § (1) A területi elnökség a közjegyző részére összesen évi 60 munkanapot meg nem haladó távollétet engedélyezhet. Az engedélyt függővé lehet tenni a helyettes kirendelésétől.

(2) *  Évi 60 munkanapot meghaladó távollétet az országos kamara elnöke különösen fontos okból engedélyezhet.

(3) Ha a közjegyző az engedélyezett távollét időtartamát túllépi, őt a területi kamara elnöke visszatérésre és munkájának folytatására szólítja fel.

15. § (1) Ha a közjegyző 5 egymást követő munkanapot meghaladó időtartamra szolgálati helyétől távol kíván maradni, ezt az ok és az időpont megjelölésével jóváhagyás végett köteles előzetesen bejelenteni a területi elnökségnek. Ha a közjegyzőnek nincs a tárgyévre kirendelt állandó helyettese, a bejelentésben a helyettes személyét is meg kell jelölnie.

(2) *  Ha a közjegyző baleset, betegség, vagy más, önhibáján kívüli ok miatt nem képes munkáját elvégezni, távolmaradását engedélyezni nem kell, de az akadályoztatásáról értesítenie kell a területi elnökséget.

16. § (1) *  Ha a közjegyző helyettesítése bármely okból szükségessé válik, a területi elnökség a helyettes kirendeléséről soron kívül intézkedik.

(2) *  A területi elnökség kijelöli a helyettes személyét és meghatározza a helyettesítés időtartamát. Az intézkedésnél első sorban a közjegyző kérelmére kell tekintettel lenni.

(3) *  Tartós helyettes kirendelése esetén be kell szerezni a kirendelni javasolt személy hozzájárulásáról szóló nyilatkozatot is.

(4) Közjegyzőhelyettest, nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót akkor lehet helyettesként kirendelni, ha egyébként a közjegyzői kinevezés feltételeinek megfelel.

(A Ktv. 33. §-ához)

17. § *  Állandó helyettesítés esetén – minden egyes helyettesítés megkezdése előtt 8 nappal – a közjegyző és a kirendelt állandó helyettes közösen bejelenti a helyettesítést a területi kamara elnökének. E bejelentésben meg kell jelölni a helyettesítés okát és időtartamát.

(A Ktv. 36. §-ához)

18. § (1) *  A területi kamara elnöke a helyettesítésről szóló kirendelő okiratban meghatározza azt a napot, amelyen a helyettes működését megkezdi, illetőleg azt az évet, amelyre az állandó helyettest kirendelte. Az okirat másolatát meg kell küldeni a helyettesnek és a helyettesített közjegyzőnek.

(2) Ismételt kirendelés esetén a Ktv. 36. §-ának (2) bekezdése szerinti eskütétel és aláírásminta bemutatása mellőzhető.

(A Ktv. 37. §-ához)

19. § (1) A helyettes a közjegyző valamennyi folyamatban levő ügyében jogosult intézkedni, és köteles a közjegyző nyilvántartásait vezetni. Ha a helyettes nem közjegyző, annak a közjegyzőnek a bélyegzőjét használja, akit helyettesít.

(2) A helyettesítés megkezdésének és befejezésének időpontját a közjegyző nyilvántartásaiban fel kell tüntetni.

(3) *  A tartós helyettes a helyettesítés befejezését követően – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – jegyzőkönyvvel átadja a helyettesített közjegyzőnek vagy az új közjegyzőnek

a) a közjegyzői irodában található, a helyettesítéssel összefüggő papír alapú iratokat és

b) a közjegyzői nyilvántartásokat tartalmazó adatbázisokat.

(4) *  A helyettesítés befejezésével a tartós helyettes által átvett és készített okiratok, a Ktv. hatálya alá nem tartozó közjegyzői nemperes eljárás során keletkezett iratok (a továbbiakban: nemperes iratok) és azok nyilvántartásai közül a Ktv. 166. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott irat, nyilvántartás, bélyegző és egyéb eszköz átadására

a) a Ktv. 34. § a) pontja szerinti helyettesítés esetén a közjegyzői szolgálat megszűnésekor alkalmazandó szabályok,

b) a Ktv. 34. § b) és c) pontjai szerinti helyettesítés esetén a hivatalban lévő közjegyző iratainak levéltárba történő átadására vonatkozó szabályok

megfelelően irányadók.

A KÖZJEGYZŐI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

(A Ktv. 49. §-ához)

20. § *  (1) A területi kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest (a továbbiakban együtt: közjegyző) és a közjegyzőjelöltet igazolvánnyal látja el. A közjegyző és a közjegyzőjelölt igazolványa ID/1 méretű, laminált műanyag kártya, mely külön jogszabály szerinti biztonsági okmányként kerül kiadásra.

(2) *  Az igazolvány a közjegyzők és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) a területi kamarai tagságot,

c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

d) a közjegyző – közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző – külön jogszabályban meghatározott székhelyét.

(3) Az országos kamara ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat, és nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról.

(4) A területi kamara

a) ha új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez hivatalból, egyébként kérelem alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról,

b) a kiállított igazolványt a személyazonosság és az átvétel igazolása mellett az érintettnek átadja,

c) *  intézkedik az érvénytelen igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben és az országos kamara honlapján történő közzététele iránt.

(5) Az igazolványt hivatalból vagy írásbeli kérelemre kell kiadni. Az igazolvány kiadása iránti kérelemhez adatváltozás esetén mellékelni kell a megváltozott adatot igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát, kivéve, ha az adat a területi kamara rendelkezésére áll.

(6) Az igazolványt a közjegyző és a közjegyzőjelölt köteles megőrizni és eljárása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el.

21. § *  (1) *  Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a közjegyzői szolgálat megszűnik, a miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, vagy a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet törlik a névjegyzékből, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség). Az érvénytelen igazolványt vissza kell vonni.

(2) A közjegyző és a közjegyzőjelölt köteles az igazolvány megrongálódását, elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését és az igazolványban feltüntetett adatokban bekövetkezett változás tényét haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a területi kamarának, és ezzel egyidejűleg új igazolvány kiállítását kérni.

(3) Az igazolványt be kell vonni, ha visszavonták, az igazolvány adataiban változás következett be, vagy ha az igazolvány elveszett, az eltulajdonított igazolvány előkerült. A bevont igazolványt az országos kamara szabályzatában foglaltak szerint meg kell semmisíteni.

(A Ktv. 55. §-ához)

22. § *  (1) *  Az országos kamara a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről – kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket – az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal országos statisztikai összesítést készíteni.

(2) *  Az országos kamara az összesítést a miniszter által vezetett minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.

HITELES KIADMÁNY, MÁSOLAT KÉSZÍTÉSE KÖZJEGYZŐI OKIRATRÓL, VÉGZÉSRŐL * 

(A Ktv. 148–157. §-ához) * 

22/A. § *  (1) A közjegyző az általa készített okirat vagy végzés – ideértve a kizárólag elektronikus úton készített közjegyzői okiratot is – elektronikus hiteles kiadmányáról elektronikus vagy papír alapú hiteles kiadmányt adhat ki. A közjegyző más közjegyző által készített papír alapú okiratról vagy végzésről papír alapú vagy elektronikus hiteles másolatot, az elektronikus hiteles kiadmányról papír alapú hiteles másolatot adhat ki.

(2) *  A közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratról, végzésről vagy egyéb nemperes iratról a levéltáros a hiteles másolatot elektronikus vagy papír alapú formában adhatja ki.

22/B. § *  (1) A közjegyző az elektronikus levéltárban történő elhelyezéskor vagy azt megelőzően készített elektronikus hiteles kiadmányt – hitelesítési záradék nélkül – hivatali elektronikus aláírásával látja el. Ugyanígy kell eljárni az elektronikus letéti tárban elhelyezett okiratról elektronikus hiteles másolat készítése esetén.

(2) Ha a közjegyző az elektronikus okiratról papír alapú hiteles másolatot, kiadmányt készít, úgy azt hitelesítési záradékkal, aláírásával és hivatali bélyegzőjének lenyomatával látja el.

(3) Az elektronikus levéltárban és a letéti tárban tárolt elektronikus okiratról papír alapú hiteles kiadmány, másolat elkészítése esetén a közjegyző ellenőrzi az elektronikus okirat és a papír alapú hiteles kiadmány, másolat képi és tartalmi egyezőségét.

(4) Az elektronikus hiteles kiadmány és elektronikus hiteles másolat készítése előtt meg kell győződni arról, hogy az adott okiraton történtek-e javítások.

(5) A 22/A. §-ban és e §-ban nem szabályozott, papír alapú okiratról elektronikus úton készített hiteles másolatot hitelesítési záradékkal és a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni.

22/C. § *  A 22/A. §-ban és a 22/B. §-ban szabályozott elektronikus hiteles másolat kérelemre történő kiadását az országos kamara által rendelkezésre bocsátott számítógépes nyilvántartásba (a továbbiakban: hitelesítések nyilvántartása) kell bevezetni. Az elektronikus hiteles kiadmány kiadását a közjegyzői ügyek nyilvántartásában annál az ügynél kell feltüntetni, amelyben az adott okirat készült.

AZ ELEKTRONIKUS LETÉTI TÁR VEZETÉSE * 

(A Ktv. 171/A. §-ához) * 

22/D. § *  (1) Az elektronikus letéti tárban legfeljebb A/4-es méretű okirat hiteles másolata helyezhető el.

(2) A/4-esnél nagyobb méretű okirat esetén annak kicsinyített másolatát kell a letétbe helyezés céljából a közjegyző részére átadni. Ilyenkor az okirat tartalmának a letéti tárban elhelyezett hiteles másolatból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

(3) Az elektronikus letéti tárba helyezés érdekében a közjegyző a kérelemben megjelölt okiratról elektronikus másolatot készít, melyet az országos kamara által rendelkezésre bocsátott számítógépes program segítségével elhelyez az elektronikus letéti tárban.

(4) Ha a közjegyző a letéti tárban történő elhelyezést az erre irányuló kérelem benyújtását követően azonnal nem tudja teljesíteni, az okiratot átveszi és a letevő fél részére erről elismervényt ad ki. Ilyenkor a letéti tárban történő elhelyezést legkésőbb az okirat átvételét követő munkanapon el kell végezni.

KÖZJEGYZŐI LEVÉLTÁR * 

(A Ktv. 167. §-ához) * 

23. § *  (1) Az országos kamara a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a levéltár irányítását, felügyeletét ellátó, valamint a levéltárban foglalkoztatott személyek feletti munkáltatói jogokat gyakorló kamarai tisztségviselőt vagy kamarai szervet.

(2) A levéltár az éves munkáját az országos kamara elnöke által a megelőző év december 15. napjáig jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi. A levéltár éves munkájáról a következő év január 31. napjáig beszámolót készít, amelyet jóváhagyásra terjeszt fel az országos kamara elnökéhez.

23/A. § *  (1) Az országos kamara a levéltár szervezeti egységeként öt területi telephelyet (a továbbiakban: területi levéltár) működtet, melyek illetékessége a területi kamarák illetékességi területéhez igazodik.

(2) A területi levéltár kezeli

a) az érintett területi kamara illetékességi területén működő közjegyzők levéltári anyagait,

b) az érintett területi kamara levéltári anyagait.

(3) Az országos kamara levéltári anyagait a Budapesti Közjegyzői Kamara levéltári anyagának kezelését végző területi levéltár kezeli.

(4) A levéltár vezetője az országos kamara elnöke által – a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérése mellett – kinevezett főlevéltáros.

(5) Az országos kamara elnöke által kinevezett levéltárosok a területi levéltárakban, a főlevéltáros szakmai irányítása alatt dolgoznak.

KÖZJEGYZŐ OKIRAT-SZERKESZTÉSI ELJÁRÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM * 

(A Ktv. 172. §-ához) * 

23/B. § *  (1) A közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelmet írásban a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon vagy szóban jegyzőkönyvbe mondva kell előterjeszteni. A Ktv. 124. § a) és c) pontja szerinti esetekben a kérelem szóban akként is előterjeszthető, hogy azt a közjegyző az okirat-szerkesztési eljárás során elkészített közjegyzői okiratba foglalja.

(2) Az írásbeli kérelmet legalább egyszerű magánokiratként papír alapon, továbbá faxon vagy elektronikus úton lehet előterjeszteni.

(3) A közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányulóan – a felek számától függetlenül – eljárásonként egy kérelmet kell benyújtani, melyet elegendő csak az egyik kérelmezőnek vagy képviselőjének aláírnia.

(4) A közjegyző a képviseleti jog fennállását a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával vizsgálja. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást legkésőbb a közjegyzői okirat elkészítésének megkezdéséig kell a közjegyző rendelkezésére bocsátani.

(5) A közjegyző a kérelmet a kérelem alapján szerkesztett okirattal együtt archiválja és ahhoz fűzve tárolja.

(6) A 6. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésére vonatkozóan az országos kamara a honlapján kitöltési útmutatót tesz közzé.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

(A Ktv. 178. §-ához)

24–26. § * 

KÖZJEGYZŐI ÜGYVITELI SZABÁLYOK

(A Ktv. 183. §-ához)

Általános ügyviteli szabályok

27. § (1) A közjegyző köteles feltüntetni a hivatalos eljárása során keletkezett iratokon, a levélborítékon az állami címert, a közjegyző nevét, székhelyét, irodájának címét és telefonszámát.

(2) A közjegyző köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy a bélyegzőjéhez és irataihoz ne férhessen hozzá, ennek érdekében köteles azokat elzárva tartani.

(3) *  A közjegyző névaláírásának megváltoztatását a területi elnökség csak fontos okból engedélyezheti.

(4) *  Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, őt áthelyezték, a miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapította meg, az elveszett bélyegző előkerült, vagy a közjegyző a bélyegző megváltoztatására engedélyt kapott, az addig használt, illetőleg előkerült bélyegzőt a közjegyzői irattárban kell elhelyezni. Az elhelyezés előtt a bélyegzőt olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely az azonosíthatóságát nem akadályozza meg.

(5)–(7) * 

(8) *  A Ktv. 122. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/F. § (3) bekezdése szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Belügyminisztérium által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Belügyminisztériumot. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.

(9) *  Ha a közjegyzői okiratkészítés előtt vagy az utólagos ellenőrzés alapján, a Ktv. 122. § (6) bekezdése szerint a közreműködés megtagadásának van helye, a közjegyző a korábban iktatott ügyszámon – törve a következő sorszámmal – a közreműködés megtagadására vonatkozó végzést hoz.

(10) *  A (9) bekezdésben foglalt esetekben a közjegyző a közjegyzői ügyek nyilvántartásában a közreműködés megtagadásának a tényét tünteti fel.

27/A. § *  (1) Ha a közjegyző a közjegyzői okiratot elektronikus úton készíti el, és jogszabály a mellékletnek, a kérelemnek, a meghatalmazásnak vagy egyéb iratnak a közjegyzői okirathoz való fűzését írja elő, a közjegyző

a) ha a közjegyzői okirathoz fűzendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, az elektronikus iratot,

b) ha a közjegyzői okirathoz fűzendő irat papíralapú iratként áll rendelkezésre,

ba) a kérelem, az egyszerű másolatban rendelkezésre álló okirat valamint képfelvétel esetén ezek egyszerű elektronikus másolatát,

bb) a ba) pontban meghatározottakon kívüli egyéb irat esetén annak a közjegyző által készített hiteles elektronikus másolatát

az elektronikus közjegyzői okirattal egy elektronikus tároló-dokumentumban egyesíti oly módon, hogy az elektronikus tároló-dokumentumot hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a közjegyzői okirathoz fűzendő elektronikus irat, illetve a papíralapú irat elektronikus másolatának mérete nem teszi lehetővé, hogy az elektronikus közjegyzői okirattal egy elektronikus tároló-dokumentumban kerüljön egyesítésre, a közjegyzői okirathoz fűzendő iratot a közjegyző adathordozón helyezi el, amit iratkezelési szempontból az elektronikus közjegyzői okirattal egységes okiratnak kell tekinteni.

Közjegyzői ügyek nyilvántartása * 

28. § *  (1) A közjegyző köteles a közjegyzői ügyekről nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetni, amelybe érkezési sorrendben bejegyzi az általa készített közjegyzői okiratot, és olyan közjegyzői tanúsítványt, amelyet a 29. § (1) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba nem kell felvenni.

(2) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) az érkezés időpontját,

c) a fél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

d) az ügy tárgyát és – ha megállapítható – az értékét,

e) annak feltüntetését, hogy az ügyhöz a 30. § szerinti bizalmi őrzés kapcsolódik, a bizalmi őrzés értékének megjelölésével.

(3) A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatokon felül megjegyzés rovatot is tartalmaz.

(4) A nyilvántartásba be kell jegyezni azokat az adatokat is, amelyek kezelésére a közjegyzőt külön jogszabályok kötelezik.

(5) Ha a fél cég vagy egyéb szervezet, a nyilvántartásban a (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatok helyett a cég, szervezet elnevezését és székhelyét kell feltüntetni.

(6) A hitelesítési ügyeket kivéve a közjegyző ügyszáma a következő: a közjegyző székhelyének az országos kamara által megállapított azonosító száma, törve „Ü” betűjelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti számával, törve az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal.

(7) A közjegyzői ügyben érkezett utóiratot az eredeti ügy száma alatt kell kezelni. A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.

(8) A személyazonosság ellenőrzéséhez szükséges elektronikus megkeresésben az ügyszámot fel kell tüntetni.

(9) Az egyes intézkedések, utóiratok folyamatos sorszámot kapnak, melyet az ügyszámhoz törtvonallal kapcsolva, arab számjeggyel kell feltüntetni. Az első sorszámot a kezdő irat kapja, a soron következő iratok eggyel magasabb sorszámot kapnak.

(10) *  A tartós helyettes a helyettesítés időtartamában a helyettesített közjegyző ügyszámát használva a helyettesített közjegyző nyilvántartását köteles folyamatosan vezetni. A nyilvántartás megjegyzés rovatában a helyettesítés tényét az ügyszámnál fel kell tüntetni.

(11) *  A közjegyző a nyilvántartást elektronizált formában vezeti.

Hitelesítések nyilvántartása * 

29. § *  (1) *  A közjegyző a Ktv. rendelkezései szerint záradék formájában kiállított tanúsítványokat a hitelesítések nyilvántartásába jegyzi be. A hitelesítések nyilvántartása tartalmazza az elektronikus letéti tárban történő elhelyezést, az elhelyezés meghosszabbítását, törlését és a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadását is.

(2) * 

(3) Hitelesítési ügyekben a közjegyzői ügy száma: a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve „H” betűjelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti számával, és törve az érkezés évszámával.

(4) *  A hitelesítések nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) az évente újra kezdődő folyamatos ügyszámot,

b) az ügyintézés időpontját,

c) a fél nevét, lakóhelyét vagy elérhetőségét,

d) az ügy tárgyát,

e) a személyazonosság megállapításának módját, kivéve a (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eseteket.

(5) *  A hitelesítések nyilvántartása a (4) bekezdésben meghatározott adatokon felül megjegyzés rovatot is tartalmaz.

(6) *  A hitelesítések nyilvántartásába be kell jegyezni azokat az adatokat is, amelyek kezelésére a közjegyzőt külön jogszabályok kötelezik.

(7) *  A hitelesítések nyilvántartásában az ügy tárgyát a következők szerint kell feltüntetni:

a) másolat hitelesítés,

b) közhitelességű nyilvántartás adatainak tanúsítása,

c) névaláírás hitelesítés,

d) okirat felmutatása,

e) fordítás hitelesítés,

f) jogi jelentőségű tény tanúsítása,

g) elektronikus letéti tárban történő elhelyezés, az elhelyezés meghosszabbítása, törlése, a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadása.

(8) *  A névaláírás hitelesítésekor az ügyfél aláírását a kinyomtatott űrlap (aláíró lap) tartalmazza, amelyen fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, valamint az ügyfél családi és utónevét. A névaláírás-hitelesítési ügyekben az okmányellenőrzés sikertelenségét vagy a hitelesítés más okból történő elmaradását a hitelesítések nyilvántartásában az ok megjelölésével kell feltüntetni.

29/A. § *  (1) *  A hitelesítések nyilvántartásában az ügyek 1-es ügyszámmal kezdődnek és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekednek.

(2) *  A névaláírás hitelesítésnél – a Ktv. 139. § (5)–(6) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyfél által aláírt, kinyomtatott aláíró lapot a névaláírást követően meg kell őrizni.

(3) A folyamatos oldalszámozással ellátott kinyomtatott űrlapokat a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell összefűzni.

(4) A közjegyző az összefűzött űrlapokat az utolsó bejegyzés alatt aláírásával és hivatali bélyegző lenyomatával ellátva lezárja.

29/B. § *  (1) *  Okirat elektronikus hiteles másolatának elektronikus letéti tárban történő elhelyezése, az elhelyezés meghosszabbítása, törlése esetén a hitelesítések nyilvántartásának a 29. § (4) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a következő adatokat is:

a) az okirat megnevezését,

b) a letétbe helyezés, a meghosszabbítás vagy törlés időpontját és

c) a letétbe helyezés időtartamát.

(2) *  Ha a fél cég vagy egyéb szervezet, a hitelesítések nyilvántartásában a 29. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt adatok helyett a cég, szervezet elnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, adószámát és elérhetőségét kell feltüntetni.

Ügyvitel a bizalmi őrzési ügyekben

30. § (1) *  A bizalmi őrzésre irányuló kérelem alapján a közjegyző az őrizetébe vett értékeket (készpénzt, konvertibilis fizetőeszközt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.

(2) *  Az értékekről az országos kamara által a közjegyzők rendelkezésére bocsátott számítógépes nyilvántartás útján pénztárkönyvet, pénztárnaplót és betűsoros névmutatót kell vezetni úgy, hogy azokba utólagos bejegyzésre ne legyen lehetőség. A téves bejegyzést úgy kell javítani a nyilvántartásban, hogy a javítás ténye naplózásra kerüljön és a téves bejegyzés visszakereshető legyen.

(3) *  A tízezer forintot meghaladó összegű készpénzt hitelintézetnél e célra ügyenként külön létesített számlán (a továbbiakban: bizalmi őrzési számla) kell elhelyezni. *  Az ennél kisebb pénzösszeget, továbbá az értéktárgyat és értékpapírt a közjegyző a saját páncélszekrényében vagy hitelintézettől bérelt széfben őrizheti. Az őrzés helyét és módját a közjegyzői iratokban fel kell tüntetni.

(4) *  A közjegyző az ügyfél vagy a területi elnökség felhívására bizonylatokkal köteles igazolni, hogy a bizalmi őrzésre átvett értékek megvannak, őrzésük biztonságos, megfelel a jogszabályoknak és az országos kamara iránymutatásának.

(5) *  A közjegyző szolgálata megszűnésének vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításának időpontjától, valamint a felfüggesztés ideje alatt [Ktv. 72. § (1) bekezdés e) pont, 104. §] a bizalmi őrzésben lévő tárgyakkal, értékekkel és a bizalmi őrzési számlával nem rendelkezhet.

(6) *  A bizalmi őrzési számla nem tartozik a közjegyző hagyatékához, a közjegyző halála esetén a számla feletti rendelkezési jog és a számlakövetelés nem száll át a közjegyző jogutódjára.

(7) *  Az (5)–(6) bekezdésben foglalt esetekben a bizalmi őrzési számla és a bizalmi őrzésben lévő tárgyak feletti rendelkezési jog a közjegyző állására kirendelt vagy kinevezett közjegyzőt illeti meg, és őt terheli a bizalmi őrzésből következő valamennyi kötelezettség.

Pénztárkönyv és pénztárnapló

31. § *  (1) *  A pénztárkönyvet és a pénztárnaplót az országos kamara által a közjegyzők rendelkezésére bocsátott számítógépes nyilvántartás útján kell vezetni. Az országos kamara olyan számítógépes nyilvántartást bocsát a közjegyző rendelkezésére, amely a titoktartási szabályok megtartását biztosítja.

(2) * 

32. § A pénztárkönyv és a pénztárnapló a következő adatokat tartalmazza:

a) tételszám;

b) a tétel bevezetésének időpontja;

c) a fél (felek) neve, lakóhelye, az ügylet tárgya, utalással az okirat ügyszámára;

d) a bevételek és kiadások összege, a készpénz, a számlakönyvelés és az értéktárgyak szerinti bontásban;

e) megjegyzés.

33. § (1) A pénztárkönyvben a bevételeket és a kiadásokat a bejegyzések sorrendjében ügyenként elkülönítve kell átvezetni.

(2) * 

(3) A még elintézetlen ügyeket havonta csak akkor kell lezárni, ha az adott hónapban az adataikban változás történt.

(4) *  Ha a közjegyző az ügyet elintézte, ezt a pénztárkönyvben jelzi. A naptári év végén a pénztárkönyvet elektronikus úton le kell zárni, és a még elintézetlen ügyeket, továbbá az egyenleget a számítógépes nyilvántartásban át kell vinni a következő évre.

34. § (1) *  A pénztárnapló folyamatos sorszám szerint időrendben és elkülönítve tartalmazza a készpénz, értékpapír vagy értéktárgy tekintetében a tárgyévi valamennyi bevételt és kiadást. A tételszámot a közjegyzői szolgálat megkezdésekor vagy a naptári év kezdetén 1-gyel kell kezdeni, és az év végéig folytatni kell, kivéve, ha a közjegyző szolgálat előbb megszűnik, vagy a miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg.

(2) Az értéktárgyak esetében az azonosítás szempontjából lényeges ismertető jegyeket is fel kell tüntetni. Értékként a névértéket vagy a becsértéket kell megjelölni; ha egyik sem állapítható meg, az értékrovatba 0 Ft-ot kell írni.

(3) * 

(4) A pénztárnaplót minden hó végével le kell zárni, és az így kapott egyenleg összegét a következő hónapra át kell vinni.

Névmutató

35. § *  (1) A közjegyző a nyilvántartásba, valamint a pénztárkönyvbe bevezetett ügyekről elektronikus úton külön-külön betűrendes névmutatót vezet. A névmutató a fél (felek) nevét és az ügy számát tartalmazza.

(2) A közjegyző köteles az elintézetlen bizalmi őrzési ügyeket minden hónap utolsó napjával ellenőrizni és rögzíteni, hogy a pénztárkönyv és a pénztárnapló havi egyenlegének összege megegyezik-e. Az ellenőrzés során készült számítást meg kell őrizni.

Az elektronikus iratok őrzése és selejtezése * 

36. § *  (1) Az elektronikus dokumentumokat és az azokra vonatkozó nyilvántartásokat oly módon kell őrizni, hogy az kizárja a jogosulatlan hozzáférés, módosítás lehetőségét.

(2) Az elektronikus dokumentumot tartalmazó adathordozót zártan, külső behatásoktól védetten kell tárolni.

(3) A nem selejtezhető adatok megőrzését az adathordozó állapota által indokolt időközönként, átmásolás útján kell biztosítani.

Az archiválás ügyviteli szabályai * 

36/A. § *  Ha a tartós helyettes vagy ha a közjegyző az általa készített okiratokat nem archiválta, a területi kamara erre kijelölt tagja a mulasztás észlelésétől számított 60 napon belül köteles az archiválási feladatokat elvégezni.

Egyéb rendelkezések

37. § (1) *  A közjegyzői ügyek nyilvántartásának és a hitelesítések nyilvántartásának elektronikus formában történő vezetéséhez szükséges programot az országos kamara bocsátja a közjegyző rendelkezésére.

(2) * 

38. § A jogszabály, illetőleg a területi elnökség e rendeletben foglaltakon túlmenően más (adó-, munkaügyi stb.) nyilvántartások vezetését is kötelezővé teheti.

39. § * 

39/A. § * 

Hatálybalépés

40. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

41. § *  (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2013. (VIII. 7.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módr. hatálybalépését követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (3) bekezdését és 6. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a Módr. hatálybalépésekor még le nem zárt pályázati eljárásban a területi elnökség már elkészítette a kinevezési javaslatot, a pályázati iratokat részére a Módr. hatálybalépését követő 15 napon belül vissza kell küldeni annak érdekében, hogy a kinevezési javaslatot – a korábbi kinevezési javaslat alapját képező kamarai értékelés alapján – a Módr.-rel megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontja és 5. § (3) bekezdése alapján készítse el és terjessze fel a miniszternek.

(3) *  E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2013. (XII. 23.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatályba lépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez

............................................… Közjegyzői Kamara

a pályázó neve: anyja neve:

A pályázó
születési hely: idő év nap
I. személyi
adatai
jelenlegi foglalkozása: , munkahelye:
lakóhelye:

A pályázó
az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte: minősítése:
iskolai
végzett-
a jogi szakvizsga időpontja: , az oklevél száma: , minősítése:
II. ségére
vonatkozó
a nyelvvizsga bizonyítvány(ok) száma: , kelte: , a nyelv(ek) megjelölése, minősítése:
adatok tudományos fokozat, egyéb
a gyakorlat időtartama

III.

A Ktv.
17. §-a
szerinti
gyakorlat
adatai
a) közjegyzőhelyettesi:
b) bírói:
c) ügyészi:
d) jogtanácsosi:
e) korábbi közjegyzői


IV.
Eddigi
pályájának
rövid
minősítése
A minősítés összegezése:
kiváló

megfelelő

* A választ alá kell húzni.

2-4. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez * 

5. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez * 

STATISZTIKAI JELENTÉS

a ....... év ............... hónapjában elintézett ügyekről

1. *  Közjegyzői okiratok

1.1. Ügyleti okiratok száma:
1.2. Jegyzőkönyvi tanúsítványok száma:
Közjegyzői okiratok száma összesen:
Közjegyzői okiratkészítés során közreműködés megtagadása:

2. *  Záradéki tanúsítványok

2.1. Másolat hitelesítése:
2.2. Névaláírás hitelesítése:
2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása:
2.4. Okirat felmutatása:
2.5. Elektronikus letéti tár:
2.6. Fordítás hitelesítése:
2.7. Jogi jelentőségű tény tanúsítása:
Záradéki tanúsítványok száma összesen:

3. *  Közjegyzői nemperes ügyek – kivéve a végrehajtás elrendelése iránti ügyek

1. Hagyatéki ügy

2. Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítási ügy

3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy

4. Szakértői kirendelés

5. Előzetes bizonyítás

6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése

7. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása

8. Gépjármű zálognyilvántartás

9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése

9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése

10. Európai fizetési meghagyásos ügy

11. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás

12. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás

13. Közjegyzői letéti eljárás

14. Közjegyző előtti egyezségi eljárás

15. Összesen

Az ügyek száma, megoszlása az eljárás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
időtartama szerint a b
Előző hónapról folyamatban maradt
Érkezett
Befejezett
Folyamatban maradt Összesen
1 éven túli
2 éven túli
5 éven túli
Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma
Felterjesztett
Fel nem terjesztett fellebbezések Intézkedést igénylő
Visszavonás
Elutasítás
A másodfokú bíróságról visszaérkezett Helybenhagyás
ügyekben hozott határozatok: Hat. kívül helyezés, új eljárás
Megváltoztatás
Az európai fizetési meghagyásos ügyekben érkezett ellentmondások száma
A befejezett ügyekben az eljárás 0-3 hónap
3-6 hónap
6-12 hónap
1 év felett
2 év felett

4. *  Végrehajtás elrendelése iránti ügyek – kivéve fizetési meghagyásos ügyek és fizetési meghagyás alapján végrehajtás elrendelése és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyek

Az eljárás tárgya Pénzkövetelés Meghatározott cselekmény Összesen
Előző hónapról folyamatban maradt ügyek száma
Az érkezett ügyek ebből új ügyként érkezett
száma újra megindult
összesen
ebből európai fizetési meghagyás végrehajtás elrendelése iránti ügyek
A befejezett ügyek befejezés módja végrehajtási lap
száma végrehajtási záradék
megtagadás
elutasítás
megszüntetés
egyéb (pl. tanúsítvány európai fizetési meghagyásos ügyekben)
összesen
A hónap végén folyamatban maradt ügyek száma
Az ügyekből törvényszéki végrehajtónak átadva
önálló bírósági
A főkövetelés összege az érkezett végrehajtási kérelmekben összesen (Ft)*
A főkövetelés összege az elrendelt végrehajtási ügyekben (Ft)*
A főkövetelés összege a törvényszéki végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*
A főkövetelés összege az önálló bírósági végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*
* Azokban az esetekben, amelyeknél egyidejűleg vannak folyamatban az egyetemleges felelős adóstársak elleni végrehajtások, a pénzkövetelést csak egy alkalommal kell feltüntetni.

5. *  Európai öröklési bizonyítványok

Kiállított európai öröklési bizonyítványok száma:

6. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez * 

Közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem

Kérem az alábbi okirat(ok) szerkesztésére irányuló eljárás lefolytatását.

1. A kérelmező természetes személy neve:
születési helye, ideje:
anyja neve:
jogállása:
idézési címe:
telefonszáma:*
jogi személy vagy cégneve (neve):
más szervezet cégjegyzékszáma, nyilvántartási száma:
jogállása:
székhelye:
telefonszáma:*
2. Képviselő eljárása esetén neve:
idézési címe:
telefonszáma:*
nyilatkozat arról, hogy az ügyben érvényes és hatályos meghatalmazással rendelkezik vagy képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll, és képviseleti joga a kérelem benyújtására is kiterjed**
3. Az eljáró közjegyző neve:
címe:
4. A jogügylet tárgya
5. Ügyérték megjelölése
6. A jogügylet egyoldalú**
két- vagy többoldalú**
7. Elkészítendő okirat(ok)
8. Az elkészítendő okirat(ok)
nyelve
9. Az okirat elkészítésének
kért határideje
év nap
10. A kérelemhez csatolt mellékletek
11. Keltezés Helye Ideje év nap

Nyilatkozom, hogy a kérelmet megegyező tartalommal más közjegyzőhöz nem nyújtottam be.

Hozzájárulok, hogy személyes adataimat és az okirat elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott adatokat az eljáró közjegyző kezelje.

Tudomásul veszem, hogy okirat-szerkesztési eljárásért a közjegyzői díjszabásról szóló külön jogszabály szerinti díjat kell fizetni, abban az esetben is, ha a közjegyző eljárása a közjegyzőn kívül álló okból hiúsul meg.

Tudomásul veszem, hogy a közjegyzőt a közjegyzőkről szóló törvény alapján eljárási kötelezettség terheli és közreműködését csak a törvényben meghatározott okból tagadhatja meg.

...........................................
Aláírás

* Kitöltése nem kötelező.

** A választ jelölje X-szel.