A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján – az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. § (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § * Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.
2. § * Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.
3. § * (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.
(2) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és – ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte – annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.
(3) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.
4. § * A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.
5. § * (1) * A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni. Munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset esetén a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) A munkabaleseti nyilvántartás – az Mvt. 64. § (3) bekezdésében megjelölteken túlmenően – az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát;
b) a sérült munkakörét;
c) * a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;
d) a sérült ellátására tett intézkedést;
e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.
(3) * A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.
6. § (1) * A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) * A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.
7. § * (1) * A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.
(3) * Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.
8. § * (1) * A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket – ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is – a 4/a. melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
(2) * A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, az 5. mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani.
9. § * (1) A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet
a) a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
b) * a halált, illetve a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
c) * külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
d) * a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának;
e) munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.
(2) Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(3) A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen: *
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videófelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.
(2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén – a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.
11. § * A munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető a 2. számú mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.
11/A. § *
12. § *
13. § *
13/A. § *
14. § (1) E rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.
(3) * Ez a rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK (2008. december 16.) rendeletének 2. cikk negyedik francia bekezdésével valamint IV. melléklete d) pontjával kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:
1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;
1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;
1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;
1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.
2. Faipari gyalugép kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:
4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;
4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.
5. Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.
6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.
8. Faipari kézi láncfűrészgép.
9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.
10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:
12.1. mozdony és fékezőkocsi,
12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.
13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.
14. Járműemelők.
15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.
16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.
További munkaeszközök:
17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
18. Gépi hajtású emelőtargoncák.
19. Villamos emelődobok.
20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.
1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk
2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései
3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések
1. * A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR ’08 alapján.
| Ágazati számjel | Gazdasági tevékenység megnevezése | |
| I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY | ||
| 02 | Erdőgazdálkodás Kivéve: 02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése | |
| 05 | Szénbányászat | |
| 06 | Kőolaj-, földgázkitermelés | |
| 07 | Fémtartalmú érc bányászata | |
| 08 | Egyéb bányászat | |
| 09 | Bányászati szolgáltatás | |
| 10.1 | Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása | |
| 10.2 | Halfeldolgozás, -tartósítás | |
| 16 | Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Kivéve: 16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása | |
| 17 | Papír, papírtermék gyártása | |
| 19 | Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás | |
| 20 | Vegyi anyag, termék gyártása | |
| 21 | Gyógyszergyártás | |
| 22 | Gumi-, műanyag termék gyártása | |
| 23 | Nem fém ásványi termék gyártása | |
| 24 | Fémalapanyag gyártása | |
| 25.2 | Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása | |
| 25.3 | Gőzkazán gyártása | |
| 25.4 | Fegyver-, lőszergyártás | |
| 25.5 | Fémalakítás, porkohászat | |
| 28 | Gép, gépi berendezés gyártása Kivéve: 28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) | |
| 30.11 | Hajógyártás | |
| 30.2 | Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása | |
| 31 | Bútorgyártás | |
| 35 | Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás | |
| 37 | Szennyvíz gyűjtése, kezelése | |
| 38 | Hulladékgazdálkodás | |
| 39 | Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés | |
| 41.2 | Lakó- és nem lakóépület építése | |
| 42 | Egyéb építmény építése | |
| 43 | Speciális szaképítés | |
| 49 | Szárazföldi, csővezetékes szállítás | |
| 50 | Vízi szállítás | |
| 51 | Légi szállítás | |
| 52 | Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység | |
| 72.1 | Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés | |
| II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY | ||
| 01 | Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások | |
| 02.3 | Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése | |
| 03 | Halászat, halgazdálkodás | |
| 10 | Élelmiszergyártás Kivéve: 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás | |
| 11 | Italgyártás | |
| 12 | Dohánytermék gyártása | |
| 13 | Textília gyártása | |
| 14 | Ruházati termék gyártása | |
| 15 | Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása | |
| 16.29 | Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása | |
| 18 | Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység | |
| 25 | Fémfeldolgozási termék gyártása Kivéve: 25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása 25.3 Gőzkazán gyártása 25.4 Fegyver-, lőszergyártás 25.5 Fémalakítás, porkohászat | |
| 26 | Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása | |
| 27 | Villamos berendezés gyártása | |
| 28.23 | Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) | |
| 29 | Közúti jármű gyártása | |
| 30 | Egyéb jármű gyártása Kivéve: 30.11 Hajógyártás 30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása | |
| 32 | Egyéb feldolgozóipari tevékenység | |
| 33 | Ipari gép, berendezés, eszköz javítása | |
| 36 | Víztermelés, -kezelés, -ellátás | |
| 41.10 | Épületépítési projekt szervezése | |
| 45.2 | Gépjárműjavítás, karbantartás | |
| 45.4 | Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása | |
| 59 | Film, -videógyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás | |
| 61 | Távközlés | |
| 71.2 | Műszaki vizsgálat, elemzés | |
| 75 | Állat-egészségügyi ellátás | |
| 80 | Biztonsági, nyomozói tevékenység | |
| 81 | Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés | |
| 85.32 | Szakmai középfokú oktatás | |
| 85.41 | Felső szintű, nem felsőfokú oktatás | |
| 85.42 | Felsőfokú oktatás | |
| 85.5 | Egyéb oktatás | |
| 86 | Humán-egészségügyi ellátás | |
| 87 | Bentlakásos, nem kórházi ápolás | |
| 95 | Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása | |
| 96.03 | Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás | |
| 97 | Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás | |
| III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY | ||
| 45 | Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Kivéve: 45.2 Gépjárműjavítás, -karbantartás 45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása | |
| 46 | Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) | |
| 47 | Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) | |
| 53 | Postai, futárpostai tevékenység | |
| 55 | Szálláshely-szolgáltatás | |
| 56 | Vendéglátás | |
| 58 | Kiadói tevékenység | |
| 60 | Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás | |
| 62 | Információ-technológiai szolgáltatás | |
| 63 | Információs szolgáltatás | |
| 64 | Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység | |
| 65 | Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) | |
| 66 | Egyéb pénzügyi tevékenység | |
| 68 | Ingatlanügyletek | |
| 69 | Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység | |
| 70 | Üzletvezetési, vezetői tanácsadás | |
| 71 | Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés Kivéve: 71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés | |
| 72.2 | Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés | |
| 73 | Reklám, piackutatás | |
| 74 | Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység | |
| 77 | Kölcsönzés, operatív lízing | |
| 78 | Munkaerőpiaci szolgáltatás | |
| 79 | Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás | |
| 82 | Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás | |
| 84 | Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás | |
| 85 | Oktatás Kivéve: 85.32 Szakmai középfokú oktatás 85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás 85.42 Felsőfokú oktatás 85.5 Egyéb oktatás | |
| 88 | Szociális ellátás bentlakás nélkül | |
| 90 | Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység | |
| 91 | Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység | |
| 92 | Szerencsejáték, fogadás | |
| 93 | Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység | |
| 94 | Érdekképviselet | |
| 96 | Egyéb személyi szolgáltatás (kivéve: temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás) | |
2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók – beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is – állományi létszáma alapján kell csoportosítani:
a) 1–9 munkavállaló között;
b) 10–49 munkavállaló között;
c) 50–500 munkavállaló között;
d) 501–1000 munkavállaló között;
e) 1000 munkavállaló felett.
3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató – a 4–5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével – legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:
I/a) * egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti négy órára,
I/b) * egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi három órára,
I/c) * egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi hat órára,
I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
I/e) * egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
III/c) * egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
III/d) * egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.
5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.
Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:
– ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;
– ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.
A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).
Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.
6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.
7. A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.
A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.
A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.
A munkabalesetről információval rendelkező személyeket – ha szükséges jegyzőkönyvileg – meg kell hallgatni.
Ezek lehetnek:
– a sérült,
– a balesetet okozó személy,
– a szemtanúk,
– a sérült munkatársa,
– a sérült közvetlen vezetője.
A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani:
– a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését;
– az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;
– a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):
1. mechanikai tényezők,
2. kémiai tényezők (többek között: gázok, gőzök, por),
3. elektromos tényezők,
4. zaj és rezgés,
5. sugárzás (többek között: világítási tényezők),
6. meteorológiai tényezők,
7. klímatényezők,
8. hőmérséklet hatásai,
9. élőlény hatásai,
10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;
– a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;
– a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;
– az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét;
– a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;
– hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;
– az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében, mennyi időn belül.
A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.
A kitöltési útmutató a munkabalesetek európai statisztikája ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertanának figyelembevételével készült.
A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatok alapján a munkáltatónak – számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűvel – kell kitölteni a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi rovatát az (E) blokk „A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:” 1–6 pontjaihoz tartozó kódnégyzetek, továbbá az (F) és a (G) blokkban lévő kódnégyzet, valamint a (J) blokk kivételével. Az (E) blokkban lévő sorokba a szöveges meghatározást, választ a munkáltatónak kell megadni. Az (E), (F), (G) blokkokban lévő kódnégyzeteket (az (E) blokk 7 pont kivételével), valamint a jegyzőkönyv (J) blokkját az illetékes hatóság (munkavédelmi hatóság, illetve a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal) tölti ki.
A munkabaleset kivizsgálása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 57. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt előírásra, amely szerint a munkáltató által kijelölt (vagy foglalkoztatott, megbízott) személy feladata a munkabalesetek kivizsgálása, valamint az Mvt. 65. § (2) bekezdésében foglalt azon előírásra, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását.
Nyilvántartási szám: A bejelentésre kötelezett munkabalesetre vonatkozóan a munkáltató által vezetett munkabaleseti nyilvántartás szerinti évszám utolsó két számjegyét és a sorszámát kell beírni.
Területi kód: Annak a területnek (Budapest/megye/külföld) a kódszámát kell beírni a kódnégyzetekbe, ahol a munkabaleset bekövetkezett.
| Kódszám | Terület | |
| 01 | Budapest | |
| 02 | Baranya | |
| 03 | Bács-Kiskun | |
| 04 | Békés | |
| 05 | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| 06 | Csongrád | |
| 07 | Fejér | |
| 08 | Győr-Moson-Sopron | |
| 09 | Hajdú-Bihar | |
| 10 | Heves | |
| 11 | Komárom-Esztergom | |
| 12 | Nógrád | |
| 13 | Pest | |
| 14 | Somogy | |
| 15 | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
| 16 | Jász-Nagykun-Szolnok | |
| 17 | Tolna | |
| 18 | Vas | |
| 19 | Veszprém | |
| 20 | Zala | |
| 21 | Külföld |
Adatszolgáltatás jellege:
A kódnégyzetbe az alábbi kódszámok közül azt a számot kell beírni, amelynek okán a jegyzőkönyv kitöltésre került.
1-es, új jegyzőkönyvre utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott balesetről első alkalommal töltöttek ki jegyzőkönyvet.
2-es, módosításra, kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni, ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal (kivéve munkaképtelen napok száma), tényezővel, megállapítással kapcsolatosan módosítás vált szükségessé.
3-as, nyilvántartásból való törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha a jegyzőkönyv beküldése után bekövetkezett, vagy utólag felismert tény, körülmény miatt a baleset nem minősül munkabalesetnek.
4-es, a balesetből eredő munkaképtelen napok közlésére utaló kódot kell beírni, ha a már korábban beküldött jegyzőkönyvben rögzített munkabaleset sérültje visszanyerte munkaképességét és a sérülés miatti munkaképtelen napok számát a korábban megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta, vagy a sérült a balesettel összefüggésben ismét munkaképtelen lett és a munkaképtelen napok számában változás következett be
A 2-es, 3-as, 4-es kód esetén a munkabalesetről az első alkalommal kitöltött munkabaleseti jegyzőkönyv nyilvántartási számát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
Ebben a blokkban a jegyzőkönyv kitöltésére kötelezett, az Mvt. 87. § 8. pont szerinti munkáltató adatait kell feltüntetni.
Az említett munkáltatói adatokon túlmenően, például: kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállaló balesetéről felvett jegyzőkönyv esetében a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban a kirendelő és a kölcsönbeadó munkáltató nevét és címét is szerepeltetni kell.
1. Neve:
A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) teljes nevét kell beírni. A gazdálkodási forma megjelölését rövidíteni is lehet. Például: kft., bt., stb.
2. Címe:
A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban/személyazonosító okmányban szereplő) székhelyének/lakhelyének pontos címét kell beírni. Amennyiben a levelezési cím ettől eltérő, akkor azt a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban kell feltüntetni.
3–4. Telefonszáma, e-mail címe:
A rovatba a jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos érdemi felvilágosítást adó személy elérhetőségét ajánlott megadni.
5. Adószáma (adóazonosító jele):
A megfelelő kódnégyzetekbe a munkáltató adószámát / adóazonosító jelét kell beírni.
6. Gazdálkodási forma:
A kódnégyzetekbe a jegyzőkönyv kitöltésekor hatályos, a KSH által kiadott gazdálkodási formát jelölő kódszámot kell beírni. Például:113 Kft., 212 Bt., 114 Rt., 231 Egyéni vállalkozó, 233 Adószámmal rendelkező magánszemély stb.
7. Főtevékenysége:
A kódnégyzetekbe a cégjegyzékben/ vállalkozói igazolványban szereplő főtevékenységét jelölő TEÁOR’08 (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) kódszámot kell beírni. Munkáltatónak minősülő adószámmal nem rendelkező magánszemély esetében annak a gazdasági tevékenységnek megfelelő kódszámot kell beírni, amelyben a sérültet foglalkoztatta.
8. Helyi egység „fő” tevékenysége:
A kódnégyzetekbe a sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység „fő” tevékenységi körét jelölő TEÁOR’08 kódszámot kell beírni. A „fő” tevékenységi kör ebből a szempontból azt a tevékenységet jelenti, amely a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja. A sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység „fő” gazdasági tevékenysége eltérhet a cégjegyzékben szereplő fő tevékenységi körétől. Például: a munkáltató cégjegyzékben megjelölt főtevékenységi köre „Saját tulajdonú ingatlan adásvétele” (TEÁOR’08: 6810) és a munkavállaló balesete a munkáltató fémszerkezet gyártó telephelyén történt, akkor a helyi egység „fő” tevékenysége kódnégyzetekbe az utóbbi gazdasági tevékenységet jelölő 2511 (Fémszerkezet gyártása) kódszámot kell beírni.
A „helyi egység” az a földrajzilag meghatározható helyszín, ahol a sérült munkát a baleset bekövetkezésének időpontjában végezte, vagy amely a munka bázisának tekinthető. Ha egy személy több helyen (például: szállítás, építőipar, karbantartás, felügyelet, ügynökölés) vagy otthon dolgozik, helyi egységnek azt a helyet kell tekinteni, ahonnan az utasításokat adják vagy ahol a munkát szervezik. Rendszerint ez egy önálló épület, egy épület része vagy egy önálló épületcsoport.
A földrajzi meghatározottságot szigorúan kell érteni, mert egy munkáltató két egysége, amely különböző helyen található (ha közel esnek is egymáshoz) két helyi egységnek tekintendő. Ugyanakkor egyetlen helyi egység több szomszédos adminisztratív területet is átfoghat. Az egység határait a telephely határai jelölik ki, ami azt jelenti, hogy például egy áthaladó közút nem szakítja meg a határvonalak folytonosságát.
A külön helyi egységgel nem rendelkező munkáltatónál történt baleset esetén a munkáltató főtevékenységét kell megjelölni.
9. Összlétszám-kategória:
A kódnégyzetbe a munkáltató összlétszámának megfelelő létszám-kategóriához tartozó kódszámot kell beírni. Összlétszám alatt valamennyi, a munkáltatónál szervezett munkavégzés keretében, rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és telephelyén (telephelyein, fióktelepein stb.) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma értendő, ideértve az alkalmi munkavállalókat és a közfoglalkoztatottakat is. Az összlétszámnál figyelembe kell venni a kirendelés, munkaerő kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállalókat, valamint a szakmai gyakorlaton lévő tanulókat, hallgatókat is (Mvt. 87. § 8. pont).
| Összlétszám és helyi egység létszám-kategória kódszám | Létszám-kategória | |
| 0 | Nincs munkavállaló | |
| 1 | 1–9 fő munkavállaló | |
| 2 | 10–49 fő munkavállaló | |
| 3 | 50–249 fő munkavállaló | |
| 4 | 250–499 fő munkavállaló | |
| 5 | 500 vagy több munkavállaló | |
| 9 | A munkavállalók száma ismeretlen |
10. Helyi egység létszám kategória:
A kódnégyzetbe a sérült munkavállaló munkahelyéül szolgáló helyi egységben (8. pont) dolgozó munkavállalók számának megfelelő létszám-kategóriához tartozó kódszámot kell beírni. Amennyiben a munkáltató külön helyi egységgel nem rendelkezik, úgy az összlétszámnak megfelelő kategóriához tartozó kódszámot kell szerepeltetni.
1. Neve:
A sérült személyi azonosító okmányában szereplő teljes nevét kell beírni.
2. TAJ száma:
A kódnégyzetekbe a sérült munkavállaló hatósági igazolványában szereplő „Társadalombiztosítási Azonosító Jel” (TAJ) számot kell beírni. Ennek hiányában a kódnégyzetekbe a 000–000–000 számot kell szerepeltetni.
3. Születési neve:
A személyi azonosító okmányon szereplő teljes nevet kell beírni
4. Anyja neve:
A sérült személyi azonosító okmányban szereplő, az anyja születéskori teljes nevét kell beírni.
5. Születési helye:
A rovatba a sérült személyi azonosító okmányában szereplő születési helyet, külföldi munkavállaló esetében az ország nevét magyar nyelven kell feltüntetni.
6. Születési ideje:
A kódnégyzetekbe a sérült személyi azonosító okmányában szereplő születési időpontját (év, hó: 01–12, nap: 01–31) kell feltüntetni. Például: 1954. április 6-án született munkavállaló esetén 1954 év, 04 hó, 06 nap számokat szükséges szerepeltetni.
7. Neme:
A sérült nemének megjelölésekor a kódnégyzetbe férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es kódot kell beírni.
8. Állampolgársága:
A kódnégyzetbe a személyi azonosító okmányában szereplő állampolgárságnak megfelelő kódot kell feltüntetni.
| Kód | Megjelölés | |
| 0 | Ismeretlen állampolgárságú | |
| 1 | Magyar állampolgár | |
| 2 | Más EU-tagállam állampolgára | |
| 3 | EU-tagállamon kívüli ország állampolgára |
9. Lakcíme:
A személyi azonosító okmányban bejegyzett címet kell beírni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a tartózkodási helyet kell beírni. Amennyiben a sérültnek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakcíme, tartózkodási helye, abban az esetben a rovatot üresen kell hagyni és a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban kell a külföldi lakcímet feltüntetni.
10. Telefonszáma:
A telefonszám beírására a sérült tudtával és hozzájárulásával kerülhet sor.
11. Foglalkozása (FEOR):
Azt a foglalkozást kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a szövegszerűen megadott foglalkozás szerinti FEOR’08 (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) kódszámot kell beírni. Tanulói, hallgatói munkabaleset esetén azt a foglalkozást kell megjelölni, amelyben a gyakorlati képzése történt.
12. Foglalkoztatási jogviszonya:
A kódnégyzetekbe a sérült munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának jellegét (önfoglalkoztató, munkaviszony, egyéb foglalkozási jogviszony, ismeretlen), tartamát (határozott vagy határozatlan idejű), valamint a munkaidő mértékét (rész- vagy teljes munkaidő) kifejező kódszámot kell beírni.
| Kód | Megjelölés | |
| 000 | Foglalkoztatási jogviszony ismeretlen | |
| 100 | Önfoglalkoztató | |
| 311 | Határozatlan idejű (állandó) munkaviszony, teljes munkaidőben | |
| 312 | Határozatlan idejű (állandó) munkaviszony, részmunkaidőben | |
| 321 | Határozott idejű (ideiglenes) munkaviszony, teljes munkaidőben | |
| 322 | Határozott idejű (ideiglenes) munkaviszony, részmunkaidőben | |
| 500 | Tanuló vagy hallgató (szakmai, gyakorlati képzés esetén) | |
| 900 | Egyéb foglalkoztatási jogviszony |
Részmunkaidőnek kell tekinteni az Munka törvénykönyvében meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő munkaidőt és a rövidebb teljes napi munkaidőt is. Például, egyszerűsített foglalkoztatás esetében, ha a sérült a baleset napján négy órában volt foglalkoztatva, a foglalkoztatási jogviszonyt jelölő kódnégyzetekbe 322 kódszámot kell írni. Határozatlan időtartamra kötött teljes munkaidős munkavállaló balesete esetén a 311 kódszámot kell szerepeltetni.
Egyéb foglalkoztatási jogviszonynak kell tekinteni minden olyan, a fenti táblázaton kívüli jogviszonyt is, melynek keretében a munkát az Mvt. 87. § 8. pontjában foglaltak figyelembevételével szervezetten végzik.
13. * Foglalkoztatás jellege:
A kódnégyzetekbe a sérült munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának jellegét kifejező kódszámot kell beírni.
| 01 | Munkaviszony (kivéve: a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés) | |
| 02 | Közfoglalkoztatási jogviszony | |
| 03 | Kormányzati szolgálati jogviszony | |
| 04 | Állami szolgálati jogviszony | |
| 05 | Közszolgálati jogviszony | |
| 06 | Közalkalmazotti jogviszony | |
| 07 | Bíró szolgálati jogviszony | |
| 08 | Igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya | |
| 09 | Ügyészségi szolgálati jogviszony | |
| 10 | Rendvédelmi és katonai feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya | |
| 11 | Szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszony | |
| 12 | Szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során végzett munka | |
| 13 | Tanulószerződés alapján végzett munka | |
| 14 | Hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka | |
| 15 | Elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka | |
| 16 | Szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka | |
| 17 | Büntetőügyben kiszabott közérdekű munka | |
| 18 | Közérdekű önkéntes tevékenység | |
| 19 | Munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka | |
| 20 | Távmunkavégzés | |
| 21 | Bedolgozói munkaviszony | |
| 22 | Egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony | |
| 23 | Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony | |
| 24 | Munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munka | |
| 25 | Szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszony | |
| 26 | Iskolaszövetkezetben külső szolgáltatás teljesítésére irányuló megállapodás alapján történő személyes közreműködés | |
1. Dátuma:
A kódnégyzetekbe a baleset bekövetkezésének dátumát (év, hó: 01–12, nap: 01–31) kell beírni. Például: 2014. március 9-én történt a baleset, akkor 2014. év, 03 hó, 09 nap számokat szükséges szerepeltetni.
2. Időpontja:
A kódnégyzetekbe a baleset bekövetkezésének időpontját, 24 órás időszámítás szerint kell feltüntetni egész órákban. Például: ha a munkabaleset délután 1 és 2 óra között következett be, akkor 13-at kell beírni, amely a 13 óra és 13 óra 59 perc közötti időszakot fogja át. Amennyiben a baleset időpontja ismeretlen, akkor 99-et kell beírni és a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatában kell az ismeretlen időpont okát feltüntetni.
| Kód | Megjelölés | |
| 00 | 00:00 és 00:59 között | |
| 01 | 01:00 és 01:59 között | |
| 02 | 02:00 és 02:59 között | |
| ... | ||
| 23 | 23:00 és 23:59 között | |
| 99 | A baleset ideje ismeretlen |
3. A sérülés hányadik munkavégzési órában következett be:
A kódnégyzetek kitöltésénél az órát a munkakezdés időpontjától teljes órákban kell számolni. Amennyiben a napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállalót a munkaidőn túli első órában éri a baleset, akkor a kódnégyzetekbe 09-et kell írni. A 8 órás munkaidőtől eltérő foglalkoztatás (pl. részmunkaidő, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás), vagy rendkívüli munkavégzés esetén a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatában kell a munkaidő mértékét, a pihenőidő időszakát valamint azt is megjelölni, hogy a legutóbbi pihenőnapja vagy szabadnapja óta hányadik munkanapon következett be és hány óra hány perckor a munkabaleset. Több műszak vagy osztott napi munkaidő esetén (azaz, ha a munkavállaló 24 óra leforgása alatt többször lép munkába) az órák számolását az első munkába lépéstől kell végezni és a pihenőidőt is bele kell számítani.
4. A sérülés típusa:
Annak a sérülésnek a típusát kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell figyelembe venni. Például: ha a munkavállaló elesés következtében ficamot és zárt törést szenvedett, akkor a „Zárt törések” elnevezésű (021) kódot kell beírni. Amennyiben az egyéb típusú kódok és megjelölések kerülnek kiválasztásra (019, 029, 039, 059, 069, 079, 089, 099, 109, 119, 999), akkor a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatában kell a sérülést pontosan feltüntetni.
| Kód | Megjelölés | Ide tartozik | Nem tartozik ide | |
| 000 | Meg nem határozott, illetve ismeretlen sérülés típus | |||
| Sebek és felületi sérülések | ||||
| 011 | Felületi sérülés | Zúzódás, ütődés, vérömleny, horzsolás, karcolás, hólyagosodás, nem mérges rovarok csípése, felületi sérülések, a fejbőr sérülése és a szembe, fülbe stb. kerülő idegen testek által okozott felületi sérülések | állatok marásai következtében mérgezés (071-es kód) | |
| 012 | Nyílt sebek | Repedések, nyílt sebek, vágott sebek, sebekkel járó zúzódások, a körmök elvesztése, az izmok, inak és idegek sérülésekor keletkező sebek | Traumás csonkolás, enukleáció, szem kiszakadása (040-es kód), nyílt törés (022-es kód), nyílt sebekkel járó égési sérülések (061-es kód), felületi sérülések (011-es kód) | |
| 019 | Egyéb típusú sebek és felületi sérülések | |||
| Csonttörések | ||||
| 021 | Zárt törések | Egyszerű törések, ízületi sérüléssel (ficam stb.) járó törések, belső- vagy idegsérülésekkel járó törések | ||
| 022 | Nyílt törések | A lágyrészek sérülésével járó törések (nyílt törések) | ||
| 029 | Egyéb típusú csonttörések | |||
| Ficamok, húzódások, rándulások | Az izmok, inak, porcok és ízületek túlterhelése miatt bekövetkező valamennyi akut csont- és izomrendszeri probléma | |||
| 031 | Ficamok | Részleges ficam (szubluxáció) és a csontok elmozdulása az ízületeknél | Töréssel járó ficam (021-es kód) | |
| 032 | Húzódások, rándulások | Az izmok, inak, porcok (és ízületek) szakadásához, repedéséhez, valamint sérvhez vezető túlterhelés | A csontok ízületeknél való elmozdulásának valamennyi típusára a 031-es kód vonatkozik; amennyiben az ilyen sérülések nyílt seb keletkezésével járnak, akkor a 012 csoport szerint kell őket kódolni | |
| 039 | Egyéb típusú ficamok, húzódások, rándulások | |||
| 040 | Traumás amputáció [testrész(ek) elvesztése] | Csonkolás és összezúzódással járó sérülések, enukleáció, ideértve a szem traumás kiszakadását és a fül(ek) elvesztését | ||
| Agyrázkódás és belső sérülések | Valamennyi, töréssel nem járó belső sérülés, vagyis az agy és a belső szervek zúzódása, bevérzése, repedése, szakadása | Nyílt sebek (012-es kód) és töréssel járó sérülések (020-as kódcsoport) | ||
| 051 | Agyrázkódás és koponyán belüli sérülések | Koponyán belüli sérülések | ||
| 052 | Belső sérülések | Mellkasüregi, hasüregi és medenceüregi szervek sérülése | ||
| 059 | Egyéb típusú agyrázkódás, illetve belső sérülések | |||
| Égések, forrázások, fagyási sérülések | ||||
| 061 | Égési sérülések, forrázások (hőhatás miatt) | Forró tárgyak vagy nyílt láng okozta égési sérülések, forrázás, súrlódásos égési sérülések, sugárzás okozta égési sérülések (infravörös), napégés, villám hatásai, elektromos áram okozta égési sérülések, nyílt sebbel járó égési sérülések | Sugárzás égési sérülésektől eltérő hatásai (102-es kód) | |
| 062 | Vegyi anyag (marás) okozta égési sérülések | Vegyi anyag (sav, lúg) okozta (kizárólag külső) égési sérülés | Maró hatású anyagok lenyelése okozta égési sérülések (071-es kód) | |
| 063 | Fagyási sérülések | Alacsony hőmérséklet hatásai (fagyási sérülések), részleges mélységű bőrveszteség, szövetelhalással (nekrózis) járó fagyási sérülés | Rendellenesen alacsony testhőmérséklet (hypothermia) és a túlzott hideg egyéb hatásai (103-as kód) | |
| 069 | Egyéb típusú égési, fagyási sérülések és forrázások | |||
| Mérgezések és fertőzések | ||||
| 071 | Heveny mérgezések | Mérgező vagy maró hatású anyagok befecskendezésének, lenyelésének, felszívódásának vagy belélegzésének akut hatásai, állatok marásai következtében mérgezés, szén-monoxid vagy más mérgező gázok okozta fulladás | Vegyi anyag okozta külső égési sérülések (062-es kód), anafilaxiás sokk (119-es kód) | |
| 072 | Heveny fertőzések | Vírus, baktérium és egyéb fertőző ágensek okozta fertőzés (baleset következtében bekövetkező fertőzések) | fertőző betegség | |
| 079 | Egyéb típusú mérgezések és fertőzések | |||
| Vízbefulladás és fulladás | ||||
| 081 | Fulladások | Nyomás, szorítás vagy fojtás okozta fulladás, ideértve a környezeti levegőben tapasztalható oxigénmegvonás vagy oxigéncsökkenés okozta fulladást, valamint a légutakba kerülő idegen test okozta fulladást is | Szén-monoxid vagy más mérgező gázok okozta fulladás (071-es kód) | |
| 082 | Vízbefulladás, nem halálos vízbe merülés | A 081-es kód szerinti fulladás, anyagok vagy egyéb, nem folyékony halmazállapotú testek, például hó, föld stb. alá temetődés | ||
| 089 | Egyéb típusú vízbefulladás és fulladás | |||
| Hang, rezgés, illetve nyomás hatásai | ||||
| 091 | Heveny hallásvesztés | Hallás teljes vagy részleges elvesztése | ||
| 092 | Nyomásból adódó hatások | A légnyomás és a víznyomás által kifejtett hatások (barotrauma) | ||
| 099 | Hang, rezgés, illetve nyomás egyéb heveny hatásai | |||
| Szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás hatásai | ||||
| 101 | Hőguta és napszúrás | A túlzott természetes hő és a napfény (hőguta, napszúrás) vagy a mesterséges hő hatásai | Villám okozta sokk (112-es kód), napégés (061-es kód) | |
| 102 | Sugárzás hatásai (nem hősugárzás) | Röntgensugárzás, radioaktív anyagok okozta sugárzás, ultraibolya-sugárzás, ionizáló sugárzás hatásai, hegesztés utáni szemgyulladás | ||
| 103 | Alacsony hőmérséklet hatásai | Véletlen hypothermia és az alacsony hőmérséklet egyéb hatásai | Fagyási sérülés (063-as kód) | |
| 109 | A szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás egyéb hatásai | |||
| Sokk | ||||
| 111 | Agresszió és fenyegetés hatására fellépő sokk | Személy által tanúsított agresszió vagy fenyegetés például bankrablás, vásárlók és ügyfelek által tanúsított agresszió, „társadalmi konfliktus” hatására fellépő sokk | Anafilaxiás sokk (119-es kód), traumás sérülések után fellépő sokk (112-es kód) | |
| 112 | Traumás sokk | Áramütés, villám okozta sokk, a baleset után azonnal vagy késleltetve fellépő sokk | Anafilaxiás sokk (119-es kód), személy által tanúsított agresszió vagy fenyegetés (111-es kód), közvetlen fizikai sérülést nem okozó balesetek | |
| 119 | Sokk egyéb formái | A sérültnek közvetlen fizikai sérülést nem okozó, állatok által tanúsított agresszió; nem közvetlenül ember által előidézett, a sérültnek közvetlen fizikai sérülést nem okozó természeti katasztrófák és egyéb események; anafilaxiás sokk | ||
| 120 | Többszörös sérülések | Ebbe a csoportba kizárólag azok az esetek tartoznak, amelyeknél a sérült legalább kétféle, egyformán súlyos sérülést szenvedett | ||
| 999 | Egyéb, más kategóriába nem sorolható sérülések | Ez a csoport kizárólag a többi kategóriába nem sorolható sérülések kódolására használható: idegek és a gerincvelő sérülése, erek sérülése, természetes testnyíláson keresztül behatoló idegen test okozta sérülés stb. | ||
5. A sérült testrész:
Azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült. Például: ha a bal kézen a mutató ujj sérült meg, akkor az „Ujj(ak)” elnevezésű (54-es) kódot kell beírni. Amennyiben az egyéb típusú kódok és megjelölések kerülnek kiválasztásra (19, 29, 39, 49, 59, 69, 99), akkor a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatában kell a sérült testrészt pontosan feltüntetni.
| Kód | Megjelölés | |
| 00 | A sérült testrész nem határozható meg | |
| Fej, pontosabb meghatározás nélkül | ||
| 11 | Fej, agy és agyidegek, agyi erek, véredények | |
| 12 | Arc | |
| 13 | Szem(ek) | |
| 14 | Fül(ek) | |
| 15 | Fogak | |
| 18 | Többszörös fejsérülés | |
| 19 | Fej fent nem említett egyéb részeinek sérülése, (pl. homlok, orr, állkapocs, halánték, tarkó, fej izmai) | |
| Nyak, a nyaki gerinccel és csigolyákkal együtt | ||
| 21 | Nyak, a nyaki gerinccel és csigolyákkal együtt | |
| 29 | A nyak fent nem említett egyéb részei, (pl. nyakszírt, a nyak izmai) | |
| Hát a hátgerinccel és hátcsigolyákkal együtt | ||
| 31 | Hát a hátgerinccel és hátcsigolyákkal együtt | |
| 39 | A hát fent nem említett egyéb részei | |
| Törzs és belső szervek, pontos meghatározás nélkül | ||
| 41 | Mellkas, bordák az ízületekkel és a lapockákkal együtt | |
| 42 | Mellkasi terület a belső szervekkel | |
| 43 | Medence és has a belső szervekkel | |
| 48 | Törzs több helyen sérült | |
| 49 | A törzs fent nem említett részei | |
| Felső végtagok, pontosabb meghatározás nélkül | ||
| 51 | Váll és vállízület (vállcsúcs, kulcscsont) | |
| 52 | Kar a könyökkel együtt (felkar és alkar is) | |
| 53 | Kéz (benne tenyér, kézfej) | |
| 54 | Ujj(ak) | |
| 55 | Csukló | |
| 58 | Felső végtagok, több helyen sérültek | |
| 59 | A felső végtagok fent nem említett egyéb részei | |
| Alsó végtagok, pontosabb meghatározás nélkül | ||
| 61 | Csípő és csípőízület | |
| 62 | Láb a térdekkel (benne comb és alsólábszár) | |
| 63 | Boka | |
| 64 | Lábfej (talp is) | |
| 65 | Lábujj(ak) | |
| 68 | Alsó végtagok több helyen sérültek | |
| 69 | Az alsó végtagok fent nem említett egyéb részei (pl. farizom, az alsó végtag izmai, Achilles-ín) | |
| Egész test vagy a test több területen sérült | ||
| 71 | Egész test (általános szervezeti hatások) (A test jelentős része pl. égési, fagyás sérülés) | |
| 78 | A test több része sérült | |
| 99 | A test fent nem említett egyéb részei | |
6. A munkavégzési hely:
A kódnégyzetben azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló a balesetkor tartózkodott.
| Kód | Megjelölés | |
| 1 | Szokásos munkavégzési hely | |
| 2 | Változó munkavégzési hely | |
| 9 | Egyéb munkavégzési hely |
A „szokásos munkavégzési hely” fogalmát szűken kell értelmezni, ezért mindig a munkavégzés szerinti, szokásos helyi egység helyiségén belüli, vagyis műhelyben, üzletben, irodában, valamint általános értelemben véve a munkáltató helyi egységének valamely helyiségében található, rögzített munkaállást jelöli.
A „változó munkavégzési hely” tágabb értelemben használatos, lefedve az alábbiakat:
– A munkavégzési hely „mobil” (teherautó-vezető, mezőgazdasági munkás, építőipari munkás, szerelő, karbantartó, utcaseprő stb.);
– Általában a szokásos munkavégzési helyen dolgozó személyek számára eseti helyzetek:
= A munkáltató megbízásából történő utazás;
= A munkáltató képviseletében vagy megbízásából a szokásos helyi egységen kívül, ügyfél vagy egy másik munkáltató helyi egységén belül végrehajtott tevékenység, cselekmény (találkozó, kiküldetés, üzleti megbeszélés, telepítés vagy javítás stb.);
= Ideiglenes megbízás alapján a munkavállaló a szokásos munkavégzési helyén kívül, egy másik munkáltatónál rögzített munkavégzési helyen végez tevékenységet, cselekményt. Ideértve a több napig vagy hétig elfoglalt munkavégzési helyet, amelyek azonban nem jelentenek végleges megbízással járó munkavégzési helyet (például: a munkáltató munkavállalójának vagy munkaerő-közvetítő által foglalkoztatott munkavállaló ideiglenes kihelyezése egy másik munkáltatóhoz, karbantartási munkálatok egy ügyfél telephelyén, stb.)
Az „egyéb munkavégzési hely” alatt a fentiekhez nem kapcsolható munkavégzési helyet kell érteni, amelyet a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatában kell feltüntetni.
7. A baleset földrajzi helye:
Az a földrajzi hely, ahol a munkavállaló balesete bekövetkezett. Magyarországon történt baleset esetén szövegesen be kell írni a baleset helyét a pontos cím (helységnév, közterület, házszám) megjelölésével. A kódnégyzetekbe a jegyzőkönyv kitöltésekor hatályos, a KSH által kiadott területi számjelrendszerben szereplő, az adott helységhez (településhez) tartozó NUTS kódot kell beírni.
Példa a rovat helyes kitöltésére:
A baleset helyszíne a munkáltató Vezseny, Fő út 23. szám alatti telephelye
| 7. A baleset földrajzi helye: Vezseny, Fő út 23. | H | U | 3 | 2 | 2 | 0 | 7 |
Ha a baleset lakott területen kívül következett be és egyértelműen nem állapítható meg a település, akkor a baleset helyszíne szerinti megyét kell figyelembe venni és a megyén belül legközelebb eső település nevét és NUTS kódját kell beírni. Közúton történt baleset esetén a közút számát és a km szelvényét kell feltüntetni. Ismeretlen közút vagy magánút esetén a baleset helyszíne szerinti megyét kell figyelembe venni és a megyén belül legközelebb eső település nevét és NUTS kódját kell beírni.
Abban az esetben, ha a baleset külföldön következett be, akkor szövegesen be kell írni az ország és a település nevét. A kódnégyzetekbe EU tagállamok esetén a jegyzőkönyv kitöltésekor hatályos, az Eurostat által kiadott NUTS kódokat kell beírni, az első két kódnégyzetbe az országot jelölő betűket, a következő három kódnégyzetbe a baleset helyszíne szerinti megye kódot. Ha külföldi lakott területen kívül vagy külföldi közúton történt a baleset és egyértelműen nem állapítható meg a megyekód, akkor a baleset helyszíne szerinti régió kódot kell beírni. Nem EU tagállam esetén az első három kódnégyzetbe a NEU kifejezést, ha nem áll rendelkezésre egyértelmű információ a baleset földrajzi helyéről, akkor az UNK kifejezést kell beírni.
Például: ha a baleset Németországban, Hamburg közeli autópályán történt, akkor a rovatot az alábbiak szerint kell kitölteni:
| 7. A baleset földrajzi helye: Németország, Hamburg | D | E | 6 | 0 | 0 |
8. * A sérülés súlyossága:
A kódnégyzetbe a sérülés súlyosságának megfelelő kódszámot kell beírni.
| Kód | Megjelölés | |
| 0 | Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama 1–3 munkanap | |
| 1 | Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 3 munkanapot | |
| 2 | Nem súlyos csonkulással járó munkabaleset | |
| 3 | Súlyos csonkulásos munkabaleset | |
| 4 | Halálos munkabaleset (sérült, magzata, újszülöttje) | |
| 5 | Önálló életvezetést gátló maradandó károsodás | |
| 6 | Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve jelentős mértékű károsodásával járó munkabaleset | |
| 7 | Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérüléssel, károsodással járó munkabaleset | |
| 8 | A beszélőképesség elvesztésével, feltűnő torzulással, bénulással, elmezavarral járó munkabaleset | |
9. * A munkaképtelenség időtartama:
A munkaképtelenség időtartama azon teljes munkanapok száma, amíg a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt.
A kódnégyzetekbe a munkaképtelenséggel járó munkanapokra vonatkozó számot három számjegyes formátumban kell megadni. Jelentésre csak azok a munkabalesetek kötelezettek, amelyek több mint három teljes munkanapig tartó munkaképtelenséget okoztak, ennek megfelelően 004–125 közé eső (a két szélsőértéket is beleértve) munkaképtelen munkanapok esetén a konkrét kiesett munkanapok számát kell beírni. Például: 15 munkaképtelen munkanap esetén a 015 kódot, 96 munkaképtelen munkanap esetén a 096 kódot kell feltüntetni. Speciális kódokkal kell jelölni a 126 munkanapot elérő vagy azt meghaladó, továbbá a tartós munkaképtelenséget (997) és a halálos kimenetelű balesetet (998). A tartós munkaképtelenség megállapításáig vagy a halál bekövetkeztéig kieső munkanapokat nem kell figyelembe venni.
Amennyiben a munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem állapítható meg, a kódnégyzetbe az „A” betűjelzést kell beírni. A munkaképtelenség időtartamának ismertté válását követően haladéktalanul, de legkésőbb az ismertté válást követő hónap 8. napjáig kell a munkaképtelen napok számát közlő jegyzőkönyv (adatszolgáltatás: 4-es kód) egy-egy példányát megküldenie mindazon helyekre, ahová a vonatkozó jogszabály az eredeti jegyzőkönyv megküldésére kötelezte. Postai úton történő megküldés esetén a munkaképtelen napok számát közlő jegyzőkönyvnek az első jegyzőkönyv adatai közül – a munkaképtelen napok számán túl – legalább az (A), (B), (C), (I) blokkokban leírtakat kell tartalmaznia.
Amennyiben a munkavállaló a felgyógyulását követően a munkabalesetéből eredően ismét munkaképtelenné válik, akkor egy munkaképtelen munkanapok számát közlő jegyzőkönyvet kell kitölteni és az összes munkaképtelen munkanapok számát kell beírni. Ebben az esetben a munkaképtelenség időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a korábban bejelentett munkaképtelen munkanapok számához hozzá kell adni az újabb munkaképtelen munkanapok számát. Postai úton történő megküldés esetén a jegyzőkönyvben a munkaképtelen napok számán túl legalább az (A), (B), (C), (I) blokkokat kell kitölteni, valamint a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzés” rovatában az ismételt jegyzőkönyv megküldésének okát is jelezni kell.
Például: a sérült munkavállaló első alkalommal 10 teljes munkanapot esett ki a munkából, amelyet bejelentett a munkáltató. Felgyógyulását követően munkába állt, de későbbiekben kiderült, hogy a munkabalesetéből eredően műtétre van szüksége és emiatt további 13 teljes munkanapra esett ki a munkából. Ebben az esetben a munkáltató egy munkaképtelen munkanapok számát közlő jegyzőkönyvet tölt ki, amelyben a munkaképtelenség időtartamra vonatkozó kódnégyzetekbe a 023 (azaz 010+013) kódot írja.
| Kód | Megjelölés | |
| 004–125 | Munkaképtelen munkanapok száma | |
| 997 | 126 munkanapot elérő vagy azt meghaladó, továbbá tartós munkaképtelenség | |
| 998 | Halálos kimenetelű munkabaleset | |
| A | A munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem állapítható meg | |
A munkáltatónak ebben a blokkban a lehető legpontosabban le kell írnia a munkabaleset előzményeit, tényleges lefolyását (hol és hogyan történt a baleset, milyen körülmények között és mi okozta a sérülést, stb.), tömören és egyértelműen rögzítenie kell a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, tevékenységet, valamint itt van lehetőség azt leírni, hogy a sérültnek milyen munkatapasztalata volt.
A munkabaleset leírásakor részletesen ki kell fejteni a jegyzőkönyv (E) blokkjában szereplő körülményeket és tényezőket, és ügyelni kell arra, hogy a jelzett blokkban megadott lehetőleg rövid, egy-két szavas válaszok, és a baleset leírásban szereplő megfogalmazások között ne legyen ellentmondás.
A munkabaleset leírása külön lapon folytatható, amelyen többek között fényképpel, helyszínrajzzal bemutatható a munkabaleset helyszíne, illetve környezete.
A munkabeleset során elszenvedett egyéb, a (C) blokk 4. pontjában fel nem tüntetett sérülésen túli sérüléseket a (H) blokkban „Mellékletek, megjegyzések” kell feltüntetni,
Ebben a blokkban a szöveges választ igénylő rovatokat lehetőleg röviden, egy-két szóval kell kitölteni.
1. Munkahelyi környezet:
Azt a munkahelyet, munkaterületet vagy általános környezetet kell megjelölni, ahol a baleset történt (gyártóműhely, mezőgazdasági terület, karbantartó műhely, felületkezelő üzem, építési terület/bontás/, raktárépület, közlekedési terület, istálló stb.).
2. Munkafolyamat:
A sérült által a balesetkor végzett általános tevékenységét vagy feladatát kell megjelölni. A munkafolyamat általánosan leírja azt a munkatípust, vagyis a feladatot, amelyet a sérült a baleset pillanatáig végzett és nem a sérült pontos foglalkozását vagy a balesetkor végzett konkrét fizikai tevékenységét jelenti. A munkafolyamat rendszerint bizonyos időtartamig végzett munkát jelent. Munkafolyamatokra példa: termelés, gyártás, építkezés, földeken végzett munka, állattenyésztés, oktatás, járművezetés, karbantartás, javítás, raktározás, stb.
3. A sérült konkrét fizikai tevékenysége:
A sérült munkavállaló által a baleset időpontjában végzett konkrét fizikai tevékenységet kell meghatározni, vagyis azt, hogy pontosan mit csinált a sérült a baleset pillanatában. A konkrét fizikai tevékenység csak rövid időtartamra terjed ki, míg a „munkafolyamat” huzamosabb ideig végzett feladatot ismertet.
Példa: mit csinált a sérült? Elektromos kézi fúrót használt, gépjárműt vezetett, gépi meghajtású kéziszerszámmal munkát végzett, kézben terhet szállított, gyalogosan közlekedett (járás), stb.
3.1. A konkrét fizikai tevékenység anyagi (tárgyi) tényezője
Azt a munkaeszközt, beleértve tárgyat és anyagot (anyagi tényezőt) kell megjelölni, amelyet a sérült munkavállaló a baleset bekövetkezésekor használt, amellyel munkát végzett, függetlenül attól, hogy az adott munkaeszköz a baleset bekövetkezésében közrejátszott-e. Ha azonban a konkrét fizikai tevékenységgel több anyagi tényező is kapcsolatban áll, akkor azt kell megnevezni, amelyik a legközelebbi kapcsolatba hozható vagy a legszorosabban összefügg a balesettel.
Anyagi tényezők: asztali fúrógép, kézi kalapács, gépalkatrész, stb.
Példák: A sérült takarítás (munkafolyamat) során felment (konkrét fizikai tevékenység) a lépcsőn (anyagi tényező).
A sérült bútorkészítés (munkafolyamat) közben a saját kezével felemelt (konkrét fizikai tevékenység) egy fadarabot (anyagi tényező).
4. Balesetet kiváltó különleges esemény:
Azt a szokásos munkafolyamattól, gyakorlattól eltérő rendellenes eseményt, rendellenességet kell megnevezni, amely kiváltotta a balesetet. Ha események sorozatáról van szó, az utolsó rendellenességet kell megnevezni (időben a legközelebb áll a sérülést okozó érintkezéshez), amely a balesethez vezetett.
Balesetet kiváltó különleges esemény: szilánkokkal járó törés, munkaeszköz feletti uralom elvesztése, elcsúszás, botlás, robbanás, stb.
4.1. Különleges esemény anyagi (tárgyi) tényezője:
A különleges eseményhez kapcsolódó munkaeszközt, beleértve tárgyat és anyagot (anyagi tényezőt) kell feltüntetni, amelyet a sérült munkavállaló használt, amellyel érintkezésbe került, és amelynek a meghibásodása, rendellenes állapota a balesetet kiváltotta, illetve amellyel a sérülés összefüggésben van. Ha több anyagi tényező kapcsolódik az (utolsó) különleges eseményhez, akkor az utolsó anyagi tényezőt kell megnevezni, amely időben a legközelebb áll a sérülést okozó érintkezéshez.
Különleges esemény anyagi tényezője: fúrógép, épületelemek (ajtók, falak) stb.
Példák: A sérült leesett (rendellenesség) a lépcsőn (anyagi tényező).
A sérült elvesztette az irányítást (rendellenesség) egy kézi sarokcsiszoló (anyagi tényező) felett.
5. A sérülést okozó érintkezés, a sérülés módja:
Azt a sérüléshez vezető eseményt kell feltüntetni, amely leírja, hogy a munkavállaló hogyan szenvedett sérülést és hogyan került érintkezésbe a balesetet okozó tárggyal. Ha több sérülést okozó érintkezés is történt, akkor azt kell megnevezni, amely a legsúlyosabb sérülést okozta.
Sérülést okozó érintkezés: repülő tárgy okozta érintkezés, érintkezés forró tárggyal, álló tárggyal való ütközés, beszorulás tárgyak közé, betemetődés szilárd anyag alá, eső tárgy által mért ütés, stb.
5.1. A sérülést okozó érintkezés anyagi (tárgyi) tényezője:
A sérülést okozó érintkezéshez kapcsolódó, vagy azzal összefüggő munkaeszközt beleértve tárgyat és anyagot (anyagi tényezőt) kell feltüntetni, amellyel a sérült munkavállaló érintkezésbe került, vagy amely a lelki egészségkárosodását okozta. Ha több anyagi tényező is kapcsolatba hozható a sérüléssel, akkor azt az anyagi tényezőt kell megnevezni, amely a legsúlyosabb sérüléssel áll összefüggésben. Anyagi tényező: szerszámgépből származó szilánk, fémfűrész, lapát, kalapács, stb.
Példák: A sérült elesik és megüti magát (érintkezés – sérülési mód) a padlón (anyagi tényező).
A sérültet eltalálja (érintkezés – sérülési mód) egy leeső csavarhúzó (anyagi tényező).
6. Személyi tényező:
A baleset bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt a sérült személyre vonatkozóan az S (sérült) rovatnál kell beírni. Amennyiben más személynek is volt szerepe a baleset bekövetkezésében, úgy azt az M (más személy) rovatnál kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha több személyi tényező is megállapítható a balesettel kapcsolatban, akkor azt a tényezőt kell megjelölni, amelyik a legnagyobb hatással volt a baleset bekövetkezésére. Például: ha alkoholos befolyásoltság következménye a fegyelmezetlenség, akkor az alkoholos befolyásoltságot kell megjelölni. Amennyiben egyéb tényező kerül megjelölésre, akkor azt a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzés” rovatában meg kell nevezni.
| Kód | Megjelölés | |
| 00 | A személyi tényezőknek nem volt szerepe a balesetben | |
| 01 | Képzetlenség, szakképzetlenség | |
| 02 | Gyakorlatlanság | |
| 03 | Egészségi okok (eü. alkalmatlanság, egyéb abnormális élettani hatás) | |
| 04 | Alkoholos befolyásoltság | |
| 05 | Gyógyszer hatása | |
| 06 | Kábítószer hatása | |
| 07 | Oktatás hiánya | |
| 08 | Figyelmetlenség | |
| 09 | Fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasítás ellenes magatartás, tevékenység | |
| 10 | Egyéb, a besorolásban nem szereplő személyi tényező |
7. A biztonsági és jelző berendezések, egyéni védőeszközök, egyéb védelmi megoldások alkalmassága:
A 7.1–7.5. kódnégyzetekben a munkabaleset vizsgálata alapján a munkaeszköz biztonsági berendezéseivel (védőburkolat, védőberendezés), jelzőberendezésével, valamint egyéni védőeszközzel és egyéb védelmi megoldásokkal kapcsolatos megállapításokat kell az 1–8. kódszámok valamelyikével megjelölni. Egyéb védelmi megoldásoknál kell értékelni pl. az építési munkahelyeken és létesítményekben a le, illetve beesés elleni védelmet, gépjárműveknél a biztonsági övet stb.
| Kód | Megjelölés | |
| 1 | Alkalmas, rendeltetésszerűen használták | |
| 2 | Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták | |
| 3 | Alkalmas, nem használták | |
| 4 | Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták | |
| 5 | Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták | |
| 6 | Alkalmatlan, nem használták | |
| 7 | Szükséges, de nem volt | |
| 8 | Nem szükséges |
A balesetvizsgálat eredménye alapján röviden összefoglalva meg kell határozni, illetve le kell írni azt a tárgyi, személyi vagy szervezési okot vagy okokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős hatással voltak a baleset bekövetkezésére. Például: adott munkaeszköz, munkahely biztonsági állapotának hiánya, munkaeszköz karbantartásának, előírt felülvizsgálatának stb. elmulasztása, veszélyes anyag szabálytalan felhasználása, összehangolás hiánya építési munkahelyen, stb.
Ha a munkáltató a balesetvizsgálat eredményeként intézkedést tart szükségesnek, akkor annak jellegét, tartalmát, az arra kitűzött határidőt és az intézkedés végrehajtásával megbízott személyt (abban az esetben is, ha már a baleset után azonnal megtörtént) rögzíteni kell. Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, szervezési feladatra konkretizálva, egyértelműen és pontosan meg kell határozni. Az intézkedés lehet műszaki jellegű (technológia megváltoztatása, munkaeszköz átalakítása, biztonsági berendezés felszerelése stb.), szervezési, szabályozási jellegű (munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, a munkáltató belső szabályozásának megváltoztatása, egyéni védőeszköz juttatása stb.) és oktatással kapcsolatos.
Itt kell felsorolni azokat a dokumentumokat, amelyek a munkabaleseti jegyzőkönyv mellékletét képezik.
Például:
– meghallgatási jegyzőkönyvek (sérült, tanúk),
– fényképfelvételek száma,
– alkoholos befolyásoltság vizsgálatának eredménye,
– szakmai képesítés, kezelési jogosultság dokumentumának másolata,
– munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye,
– vonatkozó technológiai, kezelési, karbantartási utasítás másolata,
– kockázatértékelés vonatkozó részének másolata,
– műszeres mérések eredménye,
– szakértői vélemény,
– a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele.
Itt kell rögzíteni a jegyzőkönyv adataival kapcsolatos minden fontos, a korábbi rovatokban nem kifejtett tényt, többek között:
– a baleset során elszenvedett egyéb, a (C) blokk 4. pontjában fel nem tüntetett sérülésen túli sérüléseket,
– ha a munkáltató kirendelő, vagy kölcsönbeadó, annak a nevét és címét,
– amennyiben a munkavédelmi képviselő megállapítása a munkáltatótól eltérő, illetve véleménye van, akkor a véleményét, megállapítását,
– szolgáltatás keretében végzett baleset kivizsgálás esetén a szolgáltatást végző cég (vállalkozás) nevét, címét,
– ha munkáltató székhelyétől/lakhelyétől eltér a levelezési cím, annak címét,
– amennyiben a sérültnek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakcíme, tartózkodási helye, a külföldi lakcímét.
– amennyiben a baleset időpontja ismeretlen, az ismeretlen időpont okát,
– 8 órás munkaidőtől eltérő foglalkoztatás, vagy rendkívüli munkavégzés esetén a munkaidő mértékét, a pihenőidő időszakát,
– hogy a balesetet szenvedett legutóbbi pihenőnapja vagy szabadnapja óta hányadik munkanapon következett be és hány óra hány perckor a munkabaleset,
– amennyiben „egyéb típusú” sérülés, sérült testrész, személyi tényező került kiválasztásra, pontosan a sérülést, a sérült testrészt, a baleset bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt
– amennyiben az „egyéb munkavégzési hely” alatt a „C” blokkban leírt egyéb munkavégzési helyek egyike sem kapcsolható a munkavégzési helyhez,
– a munkabaleseti jegyzőkönyv ismételt megküldésének okát,
– a módosító jegyzőkönyv során az eredeti jegyzőkönyvhöz képest módosított blokkokat és pontokat.
Amennyiben a blokkban a dokumentációk felsorolásához nem áll rendelkezésre elegendő hely, úgy azt külön dokumentáció jegyzéken (iratjegyzék) kell szerepeltetni, és a (H) blokkban csak a jegyzéket kell megjelölni.
Ebben a blokkban lehetősége van a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen. Itt kell indokolni az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ha a jegyzőkönyvön biztosított hely nem elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.
1. Munkavédelmi képviselő:
A blokkban szereplő kódnégyzetet minden esetben ki kell tölteni a mellette felsorolt kódok valamelyikével. Amennyiben a munkavédelmi képviselő részt vett a baleset kivizsgálásában, akkor a jegyzőkönyvet aláírásával köteles ellátni. Ha a munkáltatótól eltérő a megállapítása, illetve véleménye van, akkor a véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni és a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzés” rovatában is fel kell tüntetni.
2. A baleset kivizsgálását végezte:
A balesetet kivizsgáló személy nevét, valamint a baleset kivizsgálás lezárásának dátumát kell beírni. A balesetet vizsgáló személy a baleset kivizsgálását lezáró jegyzőkönyvet aláírásával köteles ellátni. Amennyiben rendelkezik a balesetet vizsgáló személy munkavédelmi szakképzettséggel, akkor a munkavédelmi képzettséget igazoló okirat számát is fel kell tüntetni. Szolgáltatás keretében végzett balesetvizsgálat esetén a szolgáltatást végző cég (vállalkozás) nevét, címét is fel kell tüntetni a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzés” rovatában.
3. * Résztvevő foglalkozás-egészségügyi orvos:
Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi orvos a baleset kivizsgálásában részt vett, a kivizsgálást lezáró jegyzőkönyvet aláírásával köteles ellátni, valamint a pecsétszámát is fel kell tüntetni. A baleset kivizsgálásban részt vevő foglalkozás-egészségügyi orvos nevét, valamint a baleset kivizsgálásában történő részvétel lezárásának dátumát kell beírni. Szolgáltatás keretében végzett balesetvizsgálat esetén a FESZ szolgáltatást végző cég (vállalkozás) nevét, címét is fel kell tüntetni a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzés” rovatában.
4. * Munkáltató képviselője:
A munkáltató vezetőjének vagy az általa írásban (egyedileg vagy belső szabályzatban) feljogosított személynek a nevét és beosztását, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozónak, magánszemély munkáltató esetén a munkáltatói jogkört gyakorló személynek a nevét kell beírni. Az aláírás dátumát követően a jegyzőkönyvet az a személy írhatja alá, akit a név és a beosztás rovatba beírtak. Bélyegzővel rendelkező munkáltató esetén az aláírást a munkáltató működése során jogszerűen használt bélyegző lenyomatával kell ellátni.
Az adott munkabaleset vizsgálatával, jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos észrevételek, intézkedések feljegyzésére e rovatban van lehetőség.
A munkabaleseti esemény elemzését (vizsgálatát, kódolását) követően a munkavédelmi hatóság részéről eljáró személy köteles a nevét, igazolvány számát, a felülvizsgálat lezárásának napját beírni, majd ezt követően a jegyzőkönyvet aláírni.
