A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1993. évi XXXV. törvény

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közúti és a vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten, az 1992. évi május hó 15. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság megerősítő okiratainak kicserélése Bécsben, 1992. november 18-án megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közúti és a vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten, az 1992. évi május hó 15. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY
a Magyar Köztársaság
és az Osztrák Köztársaság között
a határforgalom ellenőrzéséről a közúti
és a vízi közlekedésben

A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság azzal a szándékkal, hogy a határforgalom ellenőrzését a közúti és a vízi határátkelőhelyeken megkönnyítse, valamint a határátlépést meggyorsítsa és egyszerűsítse, a következőkben állapodott meg:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. Cikk

Ezen Egyezmény értelmében:

(1) „Határforgalom-ellenőrzés” kifejezésen a Szerződő Államok valamennyi olyan jogi előírásainak végrehajtását kell érteni, amelyeket a személyek határátléptetésére, valamint javak behozatalára, kivitelére és átvitelére alkalmaznak.

(2) „Területi állam” kifejezésen azt a Szerződő Államot kell érteni, amelynek területén a másik Szerződő Állam szervei a határforgalom ellenőrzését végzik.

(3) „Szomszéd állam” kifejezésen a másik Szerződő Államot kell érteni.

(4) „Működési terület” kifejezésen a területi államnak azt a részét kell érteni, ahol a szomszéd állam szolgálati személyei a határforgalom ellenőrzésére jogosultak.

(5) „Szolgálati személyek” kifejezésen azokat kell érteni, akik az illetékes hatóságok megbízásából végzik a határforgalom ellenőrzését, továbbá a szolgálati felügyelettel megbízott személyeket.

(6) „Javak” kifejezésen kell érteni az árukat, szállítóeszközöket, valamint olyan értékeket, amelyek a devizarendelkezések hatálya alá tartoznak.

2. Cikk

(1) A Szerződő Államok ezen Egyezmény alapján megkönnyítik, meggyorsítják és összehangolják a közúti és vízi határforgalom ellenőrzését.

(2) E cél érdekében az egyik Szerződő Állam a másik Szerződő Állam területén határforgalom-ellenőrző pontokat létesít.

(3) Ebből a célból továbbá az egyik Szerződő Állam szervei a másik Szerződő Állam területén a működési területen mindkét irányban határforgalom-ellenőrzést végezhetnek.

(4) A Szerződő Államok Kormányai megállapodással szabályozzák:

a) határátkelőhely-létesítés helyét, a nyitvatartás idejét, a használat rendjét és jellegét;

b) a (2) bekezdésben foglalt határforgalom-ellenőrző pontok létesítését, megváltoztatását vagy megszüntetését;

c) az útvonalakat, amelyeken a szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban a határforgalom-ellenőrzést járműveken menet közben végezhetik;

d) az (1) bekezdés szerinti együttműködés részleteit a hatályos belső jog alapján;

e) a 6. Cikk (4) bekezdés szerinti közös határforgalom-ellenőrzés bevezetését és szabályozását;

f) a működési területeket.

3. Cikk

A működési terület magában foglalhatja:

(1) A közúti forgalomban:

A szomszédos államnak a határforgalom ellenőrzésére meghatározott helyiségeit, útszakaszokat, egyéb létesítményeket; a működési terület mindenképpen magában foglalja az államhatár és a határforgalom-ellenőrző pont közötti utat.

(2) A hajóforgalomban:

a) a szomszéd államnak a határforgalom ellenőrzésére meghatározott helyiségeit, a vizeket, valamint a parti és a kikötői létesítményeket; a működési terület mindenképpen magában foglalja az államhatár és a határforgalom-ellenőrző pont között az államhatár átlépésére kijelölt vízi szakaszt;

b) a menet közbeni határforgalom-ellenőrzésnél a hajót.

II. RÉSZ

Határforgalom-ellenőrzés

4. Cikk

(1) A működési területen a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzése során ezen állam valamennyi, a személyek határátléptetésére, valamint a javak behozatalára, kivitelére és átvitelére vonatkozó jogszabálya érvényes; ezeket a szomszéd állam szolgálati személyei azonos terjedelemben és ugyanazon következményekkel hajtják végre, mint a saját államuk területén.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyei által működési területen végrehajtott hatósági eljárásokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a szomszéd állam azon helységében hajtották volna végre, amelynek területén a hozzá tartozó határátkelőhely található.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett, a szomszéd állam jogszabályaiba ütköző cselekményt a működési területen követik el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha azt a (2) bekezdésben említett helységben követték volna el.

(4) Egyebekben a területi állam joga érvényes.

5. Cikk

(1) A 4. Cikk (1) bekezdésben említett jogosultságok körébe tartozik az őrizetbe vétel és a kényszerrel történő visszautasítás joga is. A szomszéd állam szolgálati személyei azonban nem jogosultak a területi államon belül annak állampolgárait őrizetbe venni, fogva tartani, vagy a szomszéd államba vinni. Jogukban áll azonban ezeket a személyeket a saját kihelyezett határforgalom-ellenőrző pontjára, vagy ha ilyen nincs, akkor a területi állam határforgalom-ellenőrző pontjára a tényállás írásos felvétele céljából kényszer útján előállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések esetében haladéktalanul be kell vonni a területi állam szolgálati személyét.

(3) A területi állam menedékjoga érintetlen marad.

6. Cikk

(1) A működési területen a kiléptető állam határforgalom-ellenőrzése általában megelőzi a beléptető állam határforgalom-ellenőrzését.

(2) A kiléptető állam határforgalom-ellenőrzésének megkezdését követően szabad a beléptető állam szolgálati személyeinek a kiléptető állam szolgálati személyei által már ellenőrzött személyek és javak ellenőrzését elvégezni; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kiléptető állam szolgálati személyei eltekintenek a határforgalom ellenőrzésétől.

(3) A beléptető ellenőrzés megkezdése után a kiléptető állam szolgálati személyei már nem jogosultak határforgalom-ellenőrzési intézkedések végrehajtására. Amennyiben a belépés ellenőrzésének megkezdése után bíróság által büntetendő cselekmény gyanúja merül fel, vagy utólagosan olyan személy jelenléte válik ismertté a működési területen, akinek elfogására körözést adtak ki, a kiléptető állam szolgálati személyei jogosultak a beléptető állam szolgálati személyei előzetes értesítése után a határforgalom-ellenőrzés megismétlésére.

(4) A határforgalom ellenőrzését a Szerződő Államok szolgálati személyei közösen is végezhetik.

7. Cikk

(1) A Szerződő Államok szolgálati személyei kölcsönös egyetértéssel eltérhetnek a 6. Cikk (1) bekezdésben előírt sorrendtől, amennyiben ez a gyors határforgalom-ellenőrzés érdekében szükséges. Az ilyen esetekben a beléptető állam szolgálati személyei őrizetbe vételt vagy elkobzást csak a kiléptető állam határforgalom-ellenőrzésének befejezése után végezhetnek. Ha ilyen intézkedéseket kívánnak tenni, akkor az érintett személyeket és javakat átadják a kiléptető állam szolgálati személyeinek, amennyiben a kiléptető állam a határforgalom-ellenőrzést ezen személyek és javak vonatkozásában még nem fejezte be. Ha a kiléptető állam szolgálati személyei maguk kívánnak őrizetbe vételt vagy elkobzást végrehajtani, úgy őket illeti meg az elsőbbség.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyei által a területi államban végzett határforgalom-ellenőrzés során beszedett vagy szolgálati célból magukkal vitt pénzösszegek és a lefoglalt vagy elkobzott javak átvihetők a szomszéd államba.

8. Cikk

(1) Azok a javak, amelyeket a szomszéd állam szolgálati személyei a kiléptető ellenőrzés során a szomszéd államba visszairányítottak, vagy amelyeket a területi állam beléptető ellenőrzésének megkezdése előtt az érdekelt személyek kérelmére a szomszéd állam területére visszavisznek, nem tartoznak sem a területi állam kiviteli jogszabályainak hatálya, sem pedig ezen állam kiléptető ellenőrzési eljárása alá.

(2) A beléptető állam szolgálati személyei által visszautasított személyeknek a kiléptető államba való visszatérését nem lehet megtagadni. Hasonlóképpen nem lehet megtagadni azoknak az áruknak a kiléptető államba való visszaszállítását sem, amelyeknek behozatalát a beléptető állam szolgálati személyei nem engedélyezték.

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során a Szerződő Államok szolgálati személyei tájékoztatják és támogatják egymást.

(4) A Szerződő Államok szolgálati személyei tájékoztatják még egymást az időszakosan bevezetett forgalomkorlátozásokról, valamint a fellépő forgalmi akadályokról.

9. Cikk

A Szerződő Államok belső joga szerint erre jogosult hatóságai előzetes időpont, időtartam és hely szerinti egyeztetés után indokolt esetben engedélyezhetik személyek és járművek átléptetését a rendszeresen működő határátkelőhelyeken kívül ideiglenes határátkelőhelyeken is.

III. RÉSZ

Szolgálati személyek

10. Cikk

(1) A területi állam hatóságai a szomszéd állam szolgálati személyei számára a működési területen a szolgálatok ellátása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújtanak, mint saját szolgálati személyeinek. A területi államnak a hivatalos személyek és a hivatali cselekmények védelmére vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseit kell azokra a büntetendő cselekményekre is alkalmazni, amelyeket a területi államban a szomszéd állam szolgálati személyei ellen szolgálatuk gyakorlása során vagy ezen szolgálattal összefüggésben követnek el.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyei által a működési területen okozott olyan károk megtérítésére irányuló igény, amelyekért az állam felel, a szomszéd állam joghatósága alá tartozik, ugyanúgy, mintha a károkozó cselekmény a szomszéd államban következett volna be. A területi állam polgárai az ilyen igények érvényesítése során ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a szomszéd állam polgárai.

11. Cikk

(1) A szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban szolgálatuk végrehajtására fényképes szolgálati igazolvánnyal léphetnek át azon a határátkelőhelyen, amely ahhoz a működési területhez [1. Cikk (4) pont] vezet, ahol szolgálatukat ellátják, továbbá jogosultak ezen működési területen szolgálatuk végrehajtásának időtartamára tartózkodni. A területi állam szolgálati személyei kérésére ezen szolgálati igazolványukat fel kell mutatniuk.

(2) A határforgalom-ellenőrző pontok illetékes vezetői közlik egymással a szolgálati személyek nevét és a szolgálati igazolványuk számát, valamint kérésre igazolják a működési területen való tartózkodás jellegét.

(3) A szomszéd állam egyes szolgálati személyeivel szembeni beutazási tilalmakat ezen Egyezmény nem érinti. Ilyen esetekben a határátkelőhely illetékes vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell.

12. Cikk

(1) A szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban történő szolgálatellátásuk céljából, valamint a működési területre oda- és visszaúton viselhetik egyenruhájukat, szolgálati jelvényüket és szolgálati fegyverüket, valamint a szükséges szolgálati felszerelést magukkal vihetik. A területi államban fegyvert csak jogos védelem esetén használhatnak.

(2) A szomszéd állam szolgálati személye által a területi államban elkövetett törvényileg büntetendő cselekményről, a területi állam illetékes hatóságainak értesíteni kell az elkövető szolgálati hatóságát.

13. Cikk

A szomszéd állam szolgálati személyei a területi államban mentesek minden közjogi, személyi és dologi kötelezés alól.

14. Cikk

(1) Ha a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban szolgálatának teljesítése közben vagy e szolgálattal kapcsolatban életét veszti, megsebesül, a rajta, illetőleg a nála levő dolog megsérül, avagy megsemmisül, akkor a kártérítési igényre a szomszéd államban érvényes jogot kell alkalmazni.

(2) A káresetből eredő igényeket az egyik Szerződő Állam bírósága előtt is lehet érvényesíteni, amelynek területén a kártérítésre jogosult általános illetékességi ok alapján perelhet.

(3) Azokat a határozatokat és egyezségeket, amelyeket az (1) bekezdésben említett kártérítési igény tárgyában az egyik Szerződő Állam bírósága hozott, illetőleg ilyen bíróság előtt kötöttek, a másik Szerződő Államban - a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között 1965. április 9. napján a hagyatéki ügyekről kötött Egyezmény 10. Cikke (1) bekezdés d) és c) pontjának, továbbá a 12. és 14. Cikkének rendelkezései szerint - végrehajtják. A végrehajtást azonban az említett Egyezmény 10. Cikkének (2) bekezdésében felsorolt okokból, és abban az esetben is meg kell tagadni, ha a határozat ellentétes ugyanazon Felek között, ugyanazon igény tárgyában ama Szerződő Állam bírósága által hozott jogerős határozattal, amely állam területén a végrehajtást kérik.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azoknak a károknak a megtérítésére irányuló igények érvényesítésére, amelyeket a szomszéd állam szolgálati személye a területi államban szolgálati tartózkodásának ideje alatt, de nem szolgálatának teljesítése közben okozott.

IV. RÉSZ

Határforgalom-ellenőrző pontok

15. Cikk

(1) A szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szervei részére szolgáló helyiségeket hivatalos táblákkal és állami címerrel kell megjelölni.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyeinek szolgálati helyiségeire magyar és német nyelven kell a feliratokat elhelyezni.

(3) A szomszéd államnak a területi államban levő szolgálati helyeinek használatához szükséges létesítmények bérleti díjáról magánjogi úton egyeznek meg.

16. Cikk

(1) Azok a tárgyak, amelyek a határforgalom-ellenőrző szervek hivatalos használatára vagy a területi államban végzett szolgálati ideje alatt a szomszéd állam szolgálati személyei személyes szükségletére szolgálnak, mentesek a vámok és egyéb behozatali, illetve kiviteli illetékek alól. Ezek a tárgyak nem esnek gazdasági behozatali és kiviteli tilalmak, valamint behozatali, illetve kiviteli korlátozások alá. Ugyanez vonatkozik a szolgálati vagy saját tulajdonban levő gépjárművekre, amelyeket a szolgálati személyek szolgálatuk ellátására használnak.

(2) A szomszéd állam szolgálati személyeinél levő és a szolgálati ellátásához szükséges iratok, okmányok, adathordozók, valamint a szolgálati küldemények és a szükséges szolgálati felszerelések a területi államban mentesek a vizsgálat és a lefoglalás alól.

17. Cikk

(1) A területi állam illetékmentesen engedélyezi a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző pontoknak működéséhez szükséges távközlési berendezések létesítését, valamint ezen berendezések csatlakozását a szomszéd állam megfelelő létesítményeihez. Ez a közvetlen összeköttetés a szomszéd állam szolgálati helyeihez csak szolgálati célból vehető igénybe. Ezen hírközlés a szomszédos állam belső kapcsolattartásának minősül.

(2) Egyebekben a Szerződő Államok azon jogszabályai érvényesek, amelyek a területükön a távközlési berendezések létesítésére, fenntartására és üzemeltetésére vonatkoznak.

V. RÉSZ

Záró rendelkezések

18. Cikk

Ezen Egyezmény alkalmazása tekintetében felmerülő véleménykülönbségeket a Szerződő Államok illetékes hatóságai rendezik. Ez nem zárja ki a viták diplomáciai úton történő rendezését.

19. Cikk

Nemzetbiztonsági vagy más kényszerítő közérdekből bármelyik Szerződő Állam Kormánya átmenetileg, helyi korlátozás mellett vagy anélkül felfüggesztheti az Egyezménynek vagy egyes rendelkezéseinek az alkalmazását. A másik Szerződő Állam Kormányát erről haladéktalanul értesíteni kell.

20. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratok, amint lehetséges, Bécsben kerülnek kicserélésre.

(2) Ez az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) A Szerződő Államok az Egyezményt határozatlan időre kötik, és bármikor írásban, diplomáciai úton felmondhatják. Az Egyezmény a felmondásról szóló értesítésnek a másik Szerződő Államhoz való beérkezésétől számított 90 nap elteltével veszíti hatályát.

Készült Budapesten, 1992. május hó 15. napján két-két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.”

(Aláírások)”

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. február 1. napjától kell alkalmazni.

(2) *  E törvény végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.